SZEMPONT
A Rovatból

Varga Judit exférje: „Megmagyarázhatatlan, hogy a miniszterelnök családjában ilyen dolgok történnek”

Interjút adott a Partizánnak Magyar Péter, aki szerint az nem normális, hogy az ország fele néhány család kezében van. Azt is elmesélte, amikor válni akart, megjelent az irodájában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Link másolása

Magyar Péter, a Diákhitel Központ korábbi vezérigazgatója nem sokkal azután tette közzé első NER-kritikus posztját, hogy volt felesége, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter és Novák Katalin köztársasági elnök lemondott. Azt írta, „egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak.” Egyben bejelentette, minden állami megbízásáról lemond, így otthagyja a Magyar Közút Zrt. igazgatóságát és az MBH felügyelőbizottsági tagságát is.

A Partizánnak adott hosszú interjújában Magyar Péter elmondta, mélységesen felháborította, „ahogy a jobboldali sajtó Rogán Antal irányításával bánt a köztársasági elnökkel.” Példaként azt hozta fel, ahogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címlapján „páros lábbal beleszállt” Novák Katalinba.

„Én azt gondolom, hogy egy köztársasági elnököt meg lehet kérni, hogy mondjon le, lehet neki tanácsolni, lehet vele beszélni, meg lehet vitatni vele a közvéleménykutatásokat, az opciókat. De az megengedhetetlen, hogy a saját jelöltemmel, a saját emberemmel így bánjunk.”

Hozzátette, őt nagyon bántotta a botrány kirobbantása utáni hallgatás is. „Én biztos vagyok benne, hogy a Sándor-palota egyeztetett a Rogán-féle kommunikációs művekkel, és azt a tanácsot kapták, hogy hallgassanak. Majd a botrány elül, történik valami.” Ehelyett az alaptörvénymódosítás jött, és ezzel kényszerpályára állították a köztársasági elnököt. „De ettől még nem kell nyilvánosan belerúgni a köztársasági elnökbe.”

A konkrét kegyelmi ügyről Magyar Péter azt mondta, ő úgy tudja, hogy Varga Judit nem javasolta Novák Katalinnak, hogy támogassa a kérvényt. Azt nem tudja, hogy amikor visszakapta, miért írta ő is alá. Szerinte ha volt erről egyeztetés, akkor azok tudnának erre válaszolni, „akik ezen az egyeztetésen részt vettek, és meggyőzték, hogy miért kell ezt mégis aláírni.”

Magyar Péter úgy gondolja, valószínűleg Novák Katalin sem magától döntött.

„Egy ilyen ügyben magától nem ad senki kegyelmet. Főleg egy olyan politikai környezetben, amikor erre épül a teljes kormányzati kommunikáció. Valakinek közben kellett járnia.”

„Mert azt gondolom, hogy szakemberek terjesztik elő az elnöki hivatalban is, az igazságügyi minisztériumban is, és ott ráírják, hogy milyen bűncselekményről van szó, mik a kockázatok, emberi, szakmai, jogi, politikai, egyéb. Ha ennek ellenére megadta, ott valami volt.”

Azt nehezen tudja elképzelni, „hogyha egy utolsó MTI közleményt is jóváhagynak valahol, akkor egy ilyen politikailag is, erkölcsöleg is érzékeny kérdésben, főleg akkor, ha egy igazságügy-miniszteri döntést felülbírál a köztársasági elnök valamilyen okból, amihez joga van, akkor itt nem történik valamilyen fajta egyeztetés.”

Ahogy tudomása szerint volt egyeztetés például a Budaházy-ügyben is. „A Budaházy-ügyről pontosan tudom, hogy arról a Fidesz-elnökség is tárgyalt, az egy olyan magasszintű lobbi volt minden irányból, pro és kontra, hogy ott nyilván el kellett dönteni, és ott nem egyszemélyben akarta a köztársasági elnök vállalni azt a döntést, hogy megadja. ”

Magyar Péter nem hiszi, hogy ami most történt Novák Katalinnal és a volt feleségével, az egy leszámolás. „De ha az ember belegondol, jelenleg van a miniszterelnök, aki a Fidesz naprendszerében a Nap. És alatta vannak különböző szereplők: miniszterek, pártpolitikusok, képviselők.

„És ha azt nézzük, hogy ki lett volna két héttel ezelőtt Orbán Viktor potenciális utódja, kik azok a legelismertebb politikusok, akik jobboldali, nemzeti körökben magas népszerűséggel rendelkeznek, akkor négy ilyet tudunk mondani: Szijjártó Péter, Gulyás Gergő, Novák Katalin és Varga Judit. Ebből a négyből kettő kiesett.”

Ez szerinte hosszabb távon is sok mindenen változtat.

„Mutatkozott arra esély, hogy egy olyan generáció lesz a Fideszen belül kormányzati tapasztalattal, akik idővel átveszik az irányítást, és ott más lesz.” Szerinte ami most hétvégén történt, ennek nagyon alávágott.

Pedig szerinte fontos lenne változtatni.

„Amikor azt érzed, hogy már a fél ország pár család kezében van, akkor hova lehet még hátrálni?”

- tette fel a kérdést a műsorban.

Mindezt úgy, hogy saját bevallása szerint ő két évtizede jobboldali, konzervatív. Még 2002-ben keveredett jó barátságba Gulyás Gergellyel, és akkor lépett be a Fideszbe is, de családi indíttatása is a nemzeti oldalra sodorta, keresztapja például Mádl Ferenc köztársasági elnök volt.

„Kialakulhat normálisan egy országban, hogy pár családé az ország fele? Szerintem nem. És teljesen mindegy, hogy jogállam van-e, a bíróságok függetlenek-e - azok egyébként, - vagy az ügyészség végzi-e a dolgát - tételezzük fel, hogy végzi, - nem ez a lényeg, a végeredmény a lényeg. Nekem volt szerencsém Tiborcz Istvánnal négyszemközt többször reggelizni. Szerintem az a lényeg, ami ezekben a körökben folyik.”

Egy példát is elmesélt.

„Hogyha megyek Budapesten, és megkérdezi az egyik gyerekem az autóban, hogy ez a szálloda kié, majd elmegyek a következő szálloda előtt, és megkérdezi megint, mondom, ne kérdezd meg a harmadiknál is, mert ugyanazé. És ezek csak a szállodák. Nem a balkáni irodaházak, nem az alapkezelők, nem a bank, nem a Waberer's, nem a nem tudom, milyen cég. Szerintem ez nincs rendben. És mondom ezt tősgyökeres, meggyőződéses, jobboldali emberként.”

Magyar Péter azt mondja, nem ő változott.

„Pár éve még az a kijelentés volt, hogy élesen elválasztják egymástól az államot és a családi ügyeket. És ez most elmosódni látszik.”

„Szerintem az nem egészséges, és megmagyarázhatatlan nekem, hogy a miniszterelnök családjában ilyen dolgok történnek.”

Azt mondja, régebben még volt közfelháborodás. „Mostmár át lehet írni mindent a saját nevére mindenkinek. Engem ez zavar a legjobban ebben az országban, hogy ez az apátia van, hogy ezt meg lehet csinálni.”

Szerinte a jobboldalnak lenne a leginkább érdeke, hogy kikényszerítse a változást.

„Nem igaz, hogy nem tudjuk kikényszeríteni, hogy ne Rogán Antalok legyenek a kormányzat középpontjában. Én azt gondolom, hogy Rogán Antalnak mennie kell. El kell hinnünk, hogy enélkül is működik.”

Rogán Antalt egyenesen a kormány Richelieu-jének nevezte. „Minden kormányban vannak intéző emberek. Rogán Antal egy intéző ember. Van, amit a miniszterelnök nem fog megcsinálni, vagy nem az ő terepe.”

Persze nem csak róla van szó. „Vannak, akik sose vállalják a nyilvánosságot, soha nem válaszolnak egyetlen kérdésre sem, és ők, meg a mögöttük álló körök kavarnak folyamatosan. Erre írtam, hogy röhögnek a markukba. Őket soha nem kéri senki számon, ők nem elszámoltathatók.”

Miközben mások szerinte a nyilvánosság előtt élik az életüket, tényleg hisznek a szuverén, polgári Magyarországban, és soha nem vettek el semmit a közösből.

„A fontos döntések nem a kormányülésen dőlnek el, hanem a belső magban. Ide tartozik Rogán Antal, Gulyás Gergely, Orbán Balázs és Nagy Márton” – folytatta. Ezen belül is „borzasztó nagy hatalma van Rogán Antalnak. Magyar szempontból talán példátlan hatalma van. Az előző ciklusban még talán nem, de azzal, hogy a titkosszolgálatok is hozzá kerültek, mostmár pro forma is.”

Ezen a ponton szóba került a Pegazus-ügy is, aminél - már ha létezett az egész - a volt feleségének kellett ellenjegyeznie a megfigyeléseket. „Ő az előterjesztésekkel nem volt mindig elégedett. Információkat kért sokszor. És akkor szóltak neki, hogy nem kell ezzel foglalkozni. Ezt átszignáljuk másra. És itt jött a képbe Völner Pál, aki megkapta a titkos megfigyeléseket. Neked ezzel nem kell foglalkozni, majd megoldja más.”

Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció hagyta, hogy ráégjen ez a botrány is, pedig Magyar Péter szerint volt feleségének ehhez semmi köze nem volt.

Ugyanígy ráégett Varga Juditra a lakásügyük.

Először a budai ingatlanjukkal kapcsolatosan érték őket sajtótámadások: mennyiért vették, hogy kaptak rá hitelt. „Erről az ingatlanvásárlásunkról három ember tudott. A miniszterelnök, Gulyás Gergely és Rogán Antal.” Varga Judit szólt nekik róla. Majd nem sokkal később megjelent a hír a Blikkben. „Felmerül az emberben, hogy vajon honnan szerezte ezt az információt a Blikk, hiszen nem hiszem, hogy a földhivatalban csak úgy tulajdoni lapokat kéregetnek le random módon, és egyszer csak megtalálják Varga Judit nevét.”

Miután megjelent a cikk, Magyar Péter szerint azt kérték tőlük, ne reagáljanak.

„Az én volt feleségem azt az ukázt kapta Rogán Antaltól és a kormányzati agytröszttől, hogy nem kommunikálunk. Nem emeljük fel a hírt. Pedig egy egyszerűen cáfolható, jogilag, hitelszerződéssel szépen levezethető, normális lakásvásárlás volt.”

„Semmilyen hír nem lett volna, ha az ember normálisan reagál a megkeresésre.” De az volt az utasítás, ne tegyék. „Itt egy elég kemény katonai rend van. És kommunikációban is az van, amit Rogán Antal mond."

„Ez teljesen ráégett a feleségemre, teljesen érthetetlen módon. És utána pár nap múlva kitört a botrány abból, hogy Rogán Antal feleségének hány ezer hektárt sikerült majdnem vásárolnia. De egy sokkal alacsonyabb szinten, mivel már megágyaztak, és mivel már a nézők belefáradtak ebbe. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem véletlenül irányítják úgy a dolgokat, ahogy irányítják.”

Elmesélte azt is, 2020 elejétől pár hónapig külön éltek Varga Judittal. Felmerült a válás is. „Behívtak a Karmelita-kolostorba, és azt mondták, ha ez és ez fog történni, akkor ezt és ezt választhatom. És mondtam, hogy nem, nem szeretnék külföldre menni.”

A visszautasításnak azonban következményei lettek.

„Ha a cukros rendőr nem jó, akkor próbáljuk a botost. Egy verőfényes napon a Diákhitel Központban bekopogott a titkárnőm, hogy megérkezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és azonnali be nem jelentett vizsgálatot kívánnak elvégezni az én irodámban, a helyettesem irodájában és az egész cégnél.” Lefoglalták a számítógépét és minden elektronikus adattárolót.

„Én jól ismerem a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjét. És felhívtam, hogy ez mi? Ráadásul tudta is, hogy éppen válófélben vagyunk, mert előtte lévő hétvégén kirándultam a gyerekekkel vele. És mondta, hogy ez egy figyelmeztetés. Tegnap este kapott egy telefont, hogy ki kell ide jönni, és le kell foglalni mindent. De ne csináljak semmit, mert nem lesz baj.”

Nem is lett, mert rendeződött a kapcsolatuk Varga Judittal. „Miután ez megtörtént, lezárták a vizsgálatot, mindenféle megállapítás nélkül.”

„Tulajdonképpen beleavatkoztak, hogy hogyan válsz el.” Szerinte a válás tartalmát akarták befolyásolni. „Valószínűleg az volt az elvárt, hogy ne legyen balhé. Nem is lett.”

Aztán azt is megtudta, ki állt az egész mögött.

„Engem egy barátom felhívott utána este. Azt közölte, hogy őt elhívták előtte egy sétára, és ott közölték, hogy ez lesz. És azt is közölte, hogy kinek az utasítása volt, és az kinek az utasítására hajtotta ezt végre.”

Szerinte csoda, hogy mindezek ellenére sikerült rendezniük akkor a kapcsolatukat Varga Judittal. És azt azt követő Fidesz kongresszuson, mikor újra egy pár voltak,

Rogán Antal személyesen gratulált neki, hogy mennyire becsüli, hogy ezt megtette, és mennyire örül, hogy sikerült rendezniük. Ő csak kacsintott válaszul.

Mindezt azért nem mondta el hamarabb, mert volt felesége ennek a rendszernek volt a tagja. De állítása szerint már régóta zavarta, ami történik. A Diákhitel Központ vezérigazgatói székét például azért hagyta ott, mert nem akarta aláírni azokat a megrendeléseket, amiket Balássy Gyula központi tenderen kiválasztott cégével kellett kötniük. Kollégái ugyanis úgy látták, háromszorosam, hatszorosan túlárazottak. Végül Rogán Antal kabinetfőnöke próbálta meggyőzni, de ő inkább felállt. Viszont hallgatott.

De ami most történt, az megadta a végső lökést, hogy ez így szerinte nem mehet tovább. Úgy gondolja, innen már neki nincs visszaút. Politikai alternatívát nem tud kínálni, de szerinte ez a rendszer messze nem annyira stabil, mint kívülről tűnik. Ez a mostani ügy is jól mutatja, hogy bármi megtörténhet.

Arra a kérdésre, hogy nem fél-e, azt válaszolta, nem, mert nem mesélt el mindent.

„Ha én lennék Rogán Antal, akkor a hajam szála se görbülne meg, és nagyon vigyáznék Magyar Péterre, hogy ne legyen semmi baja”.

A teljes Partizán-adás

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút
Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.

Link másolása

Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem élhettünk a szabad véleménynyilvánítási jogunkkal” – eldugták a kínai elnök szeme elől a tibeti jogvédőket, még egy zászlót sem mutathattak fel
Utólag mindig perelnek, és mindig megnyerik, a rendőrség még kártérítést is fizet nekik. A tibeti zászló kitűzéséért Kínában évekre munkatáborba kerülhet az ember.

Link másolása

Miközben a kínai elnök útvonala mentén odavezényelt kínaiak tartottak magasba üdvözlő transzparenseket, hangszórókból játszották le a kínai himnuszt és hangosan éljeneztek, amikor megjelent Hszi Csing--pin konvoja, Hendrey Tibor hiába próbált egy tibeti zászlót magasba tartani 200 méterrel a kínai elnök konvojtól, a rendőrök megakadályozták. Máshol is próbálták felmutatni a tibeti zászlót tüntetők, ez egyszer sem sikerült. Évtizedes hagyománya van annak, hogy a rendőrség a kínai delegációk látóterébe eső tiltakozó feliratokat, zászlókat akkor is eltávolítja, ha erről később a bíróság következetesen kimondja, hogy jogsértő volt.

A magyar rendőrség hozzáállásáról és a tibeti helyzetről a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ alapítójával a Városháza Parkban felállított sátorban beszélgettünk, ahol az elnöki látogatás egész ideje alatt az utcán tiltakoznak Tibet megszállása ellen.

– Itt állunk a Városháza parkban, jó messze minden olyan helytől, ahol megfordulhat a kínai elnök. Gondolom, hogy csak ide kaptak engedélyt ezek szerint. Hova szerettek volna kitelepülni eredetileg?

– Nem véletlen, hogy csak ide kaptunk engedélyt. Ezen kívül még szerettük volna négy helyre, azokra a helyekre, ahol nagy valószínűséggel az elnöki konvoj megfordul. Ez lett volna a Budai Várban, a Hilton illetve a Karmelita Kolostor környéke, a Dózsa György tér, ahol az Attila utcán fel lehet kanyarodni a várba. Olyan helyek, ahol majdnem biztos, hogy az elnök megfordul. Ezekre nem kaptuk meg az engedélyt.

– Mire hivatkoztak?

– A hivatkozás általában az, hogy fokozottan védett diplomáciai személy, nehogy neki baja essen. De ahova mi kértük, az egyáltalán nem a konvoj mellett lett volna. Jóval odébb, de azért látó- és hallótávolságon belül szerettünk volna helyet kapni.

Az elutasítás valódi oka az lehet, hogy

ne tudjuk hallatni magunkat, ne mutassuk a tibeti zászlót, ne lássa a kínai vendég, hogy itt vannak Tibetet védők.

Ezt a rendőrség szinte minden évben, illetve minden alkalommal, amikor kínai magas rangú politikus jön, eljátssza.

– Próbálnak ilyenkor jogorvoslathoz folyamodni?

– Mindig megtesszük, és mindig meg is nyerjük. Idáig hét vagy nyolc alkalommal mentünk bíróságra. Minden alkalommal megnyertünk, olyannyira, hogy

a rendőrség kártérítést fizetett azon az alapon, hogy a szabad véleménynyilvánítási jogunkkal nem élhettünk.

Természetesen nem a pénzért csináljuk, de végig kell vinni egy ilyen ügyet, nem szabad úgy hagyni, hogy ne legyen következmény.

– Tehát akkor most is minden egyes elutasított helyszín miatt bírósághoz fordulnak?

– Így van. Most ide kaptunk engedélyt, a Városház térre. Ez jó hely, nagyon sok ember van itt, nagyon sok emberrel találkozunk, sok kínai van itt, mondanom se kell, beszélgetünk, információt adunk,

persze erre a konvoj nem jön.

– Itt, ezen a helyen, a Városház téren érték-e atrocitások önöket?

– Nem volt semmi ilyesmi. Általában itt szoktak ülni négyen-öten kínaiak, néznek minket, figyelnek. Atrocitás inkább tegnap ért engem, amikor a Gellért-hegyen, a Szikla-kápolnánál egyedül, egyéni véleményként szerettem volna kirakni egy nagy tibeti zászlót a kereszt körüli kerítésre. Ezt a rendőrök megakadályozták.

– Pedig a Gellért-hegy eléggé elhagyatott helynek tűnik.

– Az is lehet, hogy valamelyik kínai szólt a magyar rendőröknek, mert ahogy lenéztem a Szabadság híd felé, rengeteg két-három fős kínai csoport álldogált ott. Nem turisták voltak, ott álltak, várakoztak, kémleltek, szemléltek. Láttam azt is, hogy felfelé néztek, mutogatnak. Arra gyanakszom, hogy kínaiak adták le a drótot.

Ezután feljöttek a rendőrök, negyven percen keresztül igazoltattak, átkutatták a zsebeimet.

– Mire hivatkozva csinálták ezt?

– Fokozott ellenőrzés van, és azért minden gyanús dolgot meg kell nézniük. Én egy gyanús ember voltam ott fent ilyen szempontból.

– És mi történt a tibeti zászlóval?

– Miután elmentek a rendőrök, mégiscsak kiraktam, de nemsokára megjelent öt kínai, és hoztak egy hatalmas nagy kínai zászlót, amivel letakarták az én tibeti zászlómat. Ráakasztották, fogták kézzel. Megjelentek a rendőrök is,

velük nem vetették le a zászlót.

Az a zászló fennmaradhatott egész végig. Később igazoltatták őket, a három vagy négy kínaival három perc alatt végeztek, miközben nálam ugyanez negyven percig tartott. Az ő zsebeiket át se nézték, csak az egyenlő bánásmód miatt mondom. Én nem ragaszkodom ahhoz, hogy mindenkinek át kell nézni a zsebét, de azért ez így nem stimmel összességében. Aztán ott maradtak a rendőrök végig, és csak nem jött a konvoj. Amikor végre jött, akkor én szerettem volna a letakart tibeti zászló helyett a zsebemben lévő kisebb tibeti zászlót felmutatni a konvoj irányába, ezt a rendőrök megakadályozták.

– Milyen biztonsági kockázata van annak, hogy az ember egy zászlót feltartson?

– Semmilyen. Különösen, ha azt nézzük, hogy valahol lent, tőlem 200 méterre ment a konvoj, tehát semmilyen kockázata nincs. Erre szoktunk hivatkozni a bíróságon, és ezt nyerjük meg, mert valóban nincs kockázata.

Tehát ez rendőri vagy túlkapás, vagy valamilyen szándékos akció.

Az a lényeg, hogy nem engedték ezt a kisebb zászlót sem felmutatni, elém álltak, valamint odajött igazoltatni másodszorra is, ugyanaz a rendőr csoport, amelyik másfél órával ezelőtt igazoltatott. Még egyszer igazoltattak, újból ki kell üríteni a zsebeimet, oda kellett adni a személyit. Elém állt hat magas rendőr, és miután nem tettem le a zászlót, és nem akartam magam igazolni, miután előzőleg igazoltak már, erőszakkal kirángattak onnan, megfogták a karomat, hátracsavarták és kényszerítettek arra, hogy odaadjam a személyit. Végül odaadtam. Engem fel akart videóra venni két srác, nem ismertem őket, őket is elkezdték igazoltatni. Van részben videó erről a Hendrey Tibor Facebook-oldalon, ahogy elkezdenek igazoltatni, és őket is igazoltatják, de nincs befejezve, mert nekik is elő kellett venni a személyit, a táskájukat ki kellett pakolni, tehát ugyanaz a tortúra volt. Természetesen ezért is panaszt fogunk.

– Beszélgessünk magáról Tibetről és a Kínában élő kisebbségek helyzetéről.

– Kína Tibetet a '40-es évek végén, '50-es évek elején kezdte el annektálni. 1959-ben menekült el a dalai láma, azóta a tibeti népet, a tibeti nemzetet folyamatos atrocitások érik.

Elején másfél millió tibeti meghalt, rengeteg kolostort leromboltak.

Ez a kulturális forradalom idején volt, akkor minden más téren is szörnyű dolgok történtek, bár máig se kértek bocsánatot. Az elmúlt 15-20 évben viszont sokkal fondorlatosabb eszközökkel, a népesség identitásának, kulturális hátterének a tönkretételével próbálkozik a kínai hatalom. Ez részben azt jelenti, hogy a vallásszabadság nagyon-nagyon korlátozott. Megvannak a kolostorok, de csupán turisztikai látványossággá degradálódtak. A tibeti nyelvet általános iskoláig tanítják csak, utána kizárólag mandarinul lehet folytatni a tanulmányokat. Az összes jelentősebb gazdasági, politikai pozíció mind kínai kézben van.

Azaz a tibetiek saját hazájukban másodrendű polgárokként élnek. Például Dalai Láma képének birtoklásáért nagyon komoly büntetés járt, tibeti zászlóért évek.

Nem arról szól, hogy valakit bevisznek és megvernek, hanem évekig gulágszerű helyeken kell sínylődni azoknak, akik ilyet mernek tenni.

– Ha valaki kirak egy tibeti zászlót, akkor évekre eltűnhet egy munkatáborban?

– Így van.

Tibetet 1950 október 7-én szállta meg a népi Kína hadserege. Az akkor 15 évesen, 1950. november 17-én trónra lépett Dalai Láma megbízottakat küldött Kínába, az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniábam azonban érdemi reakció sehonnan sem érkezett. A tibeti uralkodó 1950 decemberi üzenetére, melyben vizsgálóbizottság felállítását kérte, az ENSZ sem válaszolt, így Tenzin Gyaco láma Szikkimbe menekült. 1951. május 23-án hivatalosan is az országhoz csatolták Tibetet. Noha ez a megállapodás kimondta, hogy a fennálló tibeti rendhez Kína nem nyúl, Peking megkezdte Tibet „modernizálását”, elkínaiasítását. A kínaiak felállították a hatalmat gyakorló pártapparátusokat. 1951. augusztus 17-én visszatért Lhászába Tendzin Gyaco és elismerte a 17 pontot, amelyek elvileg a szabad vallásgyakorlást is lehetővé tették.

A kínaiak ugyan belső autonómiát adtak Tibetnek, és a Dalai, meg a Pancsen Lámát a helyükön hagyták, de egyre erőszakosabban avatkoztak be Tibet életébe, katonai támaszpontokat, utakat építettek. Mivel a kínaiak elkobozták a földeket, kényszermunkára hajtották a szerzeteseket és megemelték az adókat, 1956-ban megindult az ellenállás, amely 1959. március 10-én felkelésbe torkollott Lhászában a kínai és kommunista uralom ellen. A felkelők azonban csak napokig tudták tartani magukat a túlerővel szemben. Körülbelül 200 ezer ember halt meg a felkelés során, és az uralkodó másodszor is menekülni kényszerült. Tendzin Gyaco száműzetése ma is tart.

– Dokumentálva vannak ezek az esetek?

– Sok tibetet védő szervezet van. Ott a Tibet Support Groups, ez egy hálószerű szervezet, de van a tibeti menekült kormánynak is hivatalos honlapja, ott több évtizednyi esetet van dokumentálva. Tehát aki kicsit érdeklődik, nagyon sok mindent láthat erről.

– Soha nem próbált meg a kínai kormányzat valahogy kiegyezni a tibeti kisebbséggel?

– Ugyan voltak tárgyalások, próbálkozások, de mind kudarccal végződtek, mert a kínaiak egy bizonyos status quo-ból indulnak ki, miszerint az van, amit ők akarnak, és ahhoz kell alkalmazkodni. Továbbá a Dalai Lámát közellenségként kezelik. Úgy emlegetik, mint báránybőrbe bújt farkast, aki csak szítja a népeket, felforgat mindent. Ez nem igaz. A Dalai Lámáról látjuk, hogy elég hiteles politikus, közéleti ember, vallási vezető, a világ egyik nagy békeaktivistája. Ő igazából szeretne megegyezni a kínaiakkal.

Már nagyon-nagyon régóta, évtizedek óta nem akar önállóságot. Azt mondja, hogy Tibet maradjon Kínán belül, de azok az alapvető jogok legyenek biztosítva, amitől egy nemzet vagy egy nép fenn tud maradni.

Ebből adódóan a kínaiaknak vörös posztó az egész tibeti ügy, ahogy az ujgur ügy is egyébként. Tehát ők ott nagyon nem akarnak engedni ebből. És ha belegondolunk, ha Tibet-ügyben engednének, akkor a következő lépés az ujgurok lennének, azután esetleg a belső mongolok jönnének, és akkor mi marad Kínából? A fele eltűnik. Tehát nekik a dominó elv miatt nagyon fontos, hogy erős kézben tartsák a dolgokat. Tibet egyik nagy erőssége, hogy nem fegyverrel, nem erőszakosan védi saját magát, hanem szelíden, ahogy a Dalai Láma ezt mondja.

– Birodalmi szempontból érthető a logika, nem?

– Birodalmi szempontból teljes mértékben érthető. Más kérdés, hogy mit gondolunk ma egy birodalomról, egyáltalán van-e helye egy birodalomnak a világon, de ezek már nagyon komoly politikafilozófiai kérdések. Ráadásul onnan, a Himalájából ered az összes nagy ázsiai folyó, azaz tibeti területről. Ahol a víz van, ott van a hatalom, és ezt Kína mindenféleképpen szeretné megtartani. Valamint stratégiailag nagyon fontos katonai bázis Tibet, rengeteg nukleáris létesítmény van ott, magasabban fekszik, már ez önmagában stratégiai előny. Ezen kívül

értékes nyersanyagok tucatjai vannak a föld alatt, urán, arany, ezüst, gyémánt. Igaz, hogy ezeket nehezebb kibányászni 3-4 ezer méter magasan, de ott vannak,

és ha majd lesz technológia, amivel ezt ki lehet bányászni, akkor nyilván szeretné Kína kibányászni ezeket.

– Hány tibeti él jelenleg Kínában?

– A kínai álláspont szerint két és fél, három millió lehet. De ők csak a tibeti autonóm régiót veszik, ami azt jelenti, hogy egy jóval kisebb területet, majdnem feleakkorát, mint a történelmi Tibet volt, mert a bizonyos részeket eleve odacsatoltak Kínához. Például az a hely, ahol a Dalai Láma született, a kínaiak szerint kínai terület volt.

Mindent beleszámítva a tibetiek esetében 5-6 millió emberről beszélnek.

Nem egy nagy népességről van szó, pluszban nyugaton lehetnek talán kétszázezren.

– Mit jelent Kínában az autonómia?

– Az autonómia a kínai alkotmány betűje szerint rendben van. Ott le van írva, hogy milyennek kell lennie az autonómiának, és

ha az be lenne tartva, akkor nem is lenne nagy gond. Ezt a Dalai Láma is többször mondta.

Viszont semmilyen szinten nincs betartva. Azaz nincs biztosítva a kisebbségeknek az a fajta nyelvi idenentitás, amivel a nyelvet továbbvihetnék, gyakorolhatnák a a vallásukat, nem ismerik el a vallási vezetőiket.

– Több mint hetven éve Kína része Tibet. Ez alatt az idő alatt mennyi erodálódott abból a Tibetből, ami a megszállás előtt létezett? Népességben, kultúrában, gazdagságban?

– Nagyon sok. Mára már nemzedékek nőttek fel a kínai uralom alatt. Bár a tibetiek, különösen a menekültek és elsősorban azok, akik Nyugaton élnek, mélységesen komolyan veszik a hagyományok továbbvitelét. Komoly oktatás, komoly nyelvtanítás folyik, a vallás gyakorlása is, és látjuk, hogy rengeteg buddhista van Nyugaton, főleg tibeti buddhista. Ilyen szempontból jó munkát végeznek. Azonban Tibeten belül nehéz felmérni, hogy milyen nagy a rombolás, mert nem olyan könnyű bejutni, pláne nem olyan könnyű egy teljesen független beszámolót csinálni. Legfeljebb úgy, ha egy turista elmegy, és amit lát, arról beszámol, azonban igazából ilyen nem történhet meg. Persze az is igaz, hogy nagyon sok fejlesztés van Tibeten belül, természetesen költenek a kínaiak a modern technikára, a modern dolgokra. Például a vasútvonal, ami összeköti Lhászát egy kínai várossal. De ezek a beruházások elsősorban a kínaiaknak hoznak hasznot.

Nagyon sok kínai betelepült Tibetbe épp azért, hogy a népesség is keveredjen, és az uralmat fenn lehessen tartani.

Ráadásul négy-öt évente cserélődnek, mert azt a magaslati klímát, ami ott van, a kínaiak nem bírják. Viszont háromszoros fizetést kapnak, tehát nekik még így is jó befektetés pár évet Tibetben lehúzni. A kolostorok nagy része sajnos inkább turisztikai látványosság. Említette az időt előbb. Nem tudni, mi lesz ebből, valószínűleg a történelemben nagyon sok hagyomány, kis nép süllyesztőbe került. Nagyon jó, érdekes kultúrájú népek is, az elmúlt ötezer év alatt. Valószínűleg Tibetnek is ez lesz a sorsa.

– Kicsit beszéljünk az ujgurokról, bár itt most Tibetet képviselik, de nem lehet elmenni az ujgurokat érő elnyomás mellett. Ők mennyien lehetnek?

– Tudomásom szerint körülbelül 35 millió ujgur él Ujguriában. Ők egy kicsit harciasabb nép, elég sok muszlim él ott, buddhista talán kevesebb. Egyébként olyan átnevelő táborok, melyeket az ujgurok kapcsán láthatunk a sajtóban, Tibetben is vannak. Sajnos ők is nagyon komoly elnyomás alatt vannak. Azért tudunk talán kevesebbet róluk, mert nincs olyan karizmatikus vezetőjük, mint a Dalai Láma, vagy nincs olyan karizmatikus szellemi útjuk, mint a buddhizmus.

– Nekem úgy tűnik, mintha a köztudatba csak az utóbbi tíz évben szivárgott volna be az, hogy mi történik az ujgurokkal.

– Azt hiszem, hogy Tibet is, meg az ujgurok is kicsit a nemzetközi közösség által elfeledett két terület. Az ujgurok még jobban, ezt jól érzékeli. Tibet talán a Dalai Láma és a tibeti nép habitusa miatt kicsit jobban előtérbe kerül. Tudni kell, hogy Tibet-ügyben azért a legtöbb nyugati országban születtek parlamenti határozatok a tibeti emberi jogok mellett.

Magyarországon természetesen egyetlen ilyen határozatot sem fogadtak el. Többször mi is beadtunk ilyen javaslatot, és régebben még akadtak is képviselők, akik ezt támogatták, de soha nem fogadta el a parlament ezt, pedig ez csak egy szimbolikus lépés lenne.

Egy parlamenti határozat elfogadása semmit nem jelent, csak annyit, hogy felhívjuk a figyelmet az emberi jogok megsértésére, kiállunk a tibeti nép mellett, illetve kérjük Kínát, hogy szüntesse be ezeket a jogsértéseket. Nem több. Azaz csak egy szimbolikus lépés. Viszont rengeteg országban elfogadták ezt a parlamentek. Az Európai Uniónak van külön Tibettel foglalkozó munkacsoportja. Amerika is foglalkozik nagyon erősen Tibettel. Persze, hogy ennek milyen háttér-geopolitikai okai vannak, erről lehetne külön beszélni.

– Nagyon szép dolog ide kiállni, de igazából mit várnak azon kívül, hogy néhányan itt elsétálnak, és azt mondják, hogy jaj.

– Az is öröm nekünk, ha néhányan elsétálnak, és beszélgetünk velük, információt adunk.

– Mit gondol, ha el akarna utazni Kínába, kapna vízumot?

– Elképzelhető, hogy kapnék vízumot, de biztos, hogy a nyomomban lennének végig. Azt nem állítom, hogy eltűnnék, bár ez sincs kizárva. Körülbelül tizenöt éve, bejött hozzánk váratlanul a kínai nagykövet. Udvariasan egy beszélgetést kért, elmondta, hogy mennyire rosszul látjuk a dolgot, mennyire jól élnek Tibetben, milyen sok fejlesztés volt, elektromos áram, utak, stb. Meg is hívott engem Tibetbe, azt mondta, hogy menjek ki. Ők bemutatják majd nekem Tibetet, hogy mi a valós arca. Nem mentem ki, nem vállaltam ezt az utat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rengeteg buktatója van az új otthonfelújítási támogatásnak, szakértővel vettük végig, mire kell figyelni
Akinek például más hitele is van, elbukhat a hitelbírálaton, akinél pedig nem valósul meg a 30 százalékos energiahatékonyság-növekedés, mert például korábban már volt nála kazáncsere, nem kapja meg a támogatást, hiába végeztette el a beruházást.

Link másolása

Új otthonfelújítási program indult az idén, amely gyökeresen különbözik az eddig ugyanezen a néven futó kedvezményes lehetőségtől. Amíg a korábbi támogatás hazai költségvetési forrásokból, normatív alapon történt, azaz gyakorlatilag mindenki, aki eleget tett a támogatási feltételeknek biztosan meg is kapta a támogatást, a mostani támogatás 108 milliárd forintnyi Európai Uniós forrásból valósul meg, meghatározott (elég szűkös) keretösszegből.

A program Magyarországon közel 20 ezer régi építésű családi ház felújítását teszi lehetővé, várhatóan júniusban indul el.

Arról, hogy kinek érdemes pályáznia rá, Tóth Leventével, a Bankmonitor munkatársával beszélgettünk.

– Kik azok, akiknek érdemes igénybe venni az új otthonfelújítási támogatást?

– Az első otthonfelújítási támogatásnál hatékonysági feltétel nem is volt, így azt nem csak energiahatékonysági felújításra lehetett felhasználni, hanem bármit lehetett belőle csinálni, amit akart az igénylő, akár szobafestést is. Most 1990-ig megépült családi házakkal lehet pályázni. Akinek ilyen háza van, annak mindenképpen érdemes megfontolni, hogy igénybe vegye, de tudnia kell, hogy ezt a támogatást csak energiatakarékossági beruházásra lehet igénybe venni, azaz meg van határozva az a négy tevékenységi kör, amit megcsinálhat. Ami még fontos, hogy

el kell érni 30 százalék energiamegtakarítást, amit igazolni is kell. Ha valaki megcsinálja a beruházást, de nem éri el a 30 százalékot, akkor nem kap támogatást, illetve amit kapott, azt bizony vissza kell fizetni.

Tehát itt kőkemény eredményességi kritérium van. Az elején kell csinálni egy energiatanúsítványt, hogy mi a kiinduló állapot, majd a végén is egyet, és abban az energetikai tanúsítványban ott kell lennie, hogy legalább a 30 százalék energiaigény-csökkenés megvan, mert csak ekkor kapja meg valaki a támogatást. Az újdonság, eddig nem volt róla szó, de most a kiírásban már benne van, hogy ha valaki esetleg eléri a 40%-ot megtakarításban, akkor a vissza nem térítendő támogatás 5%-kal növekedhet, tehát még egy plusz ösztönzés is belekerült a minél nagyobb megtakarításra. Ebből a pénzből egy olyan ingatlannál, ahol eddig nem nagyon végeztek ilyen jellegű felújítást, ennyi megtakarítás elérhető, ez a követelmény teljesíthető. Ha már esetleg korábban végeztek valamit, akár egy kazán felújítást, akár nyílászáró-cserét, vagy szigetelést, akkor viszoont alaposan meg kell nézni, hogy további beruházásokkal elérhető-e ennyi, mert ez egy olyan szabály, amire nagyon figyelni kell, mert bukhatja rajta akár az egész támogatást is valaki.

– Tehát akkor itt csak precízen, energetikus bevonásával érdemes pályázni?

– Itt nem babra megy a játék, mert a végén kiderülhet, hogy megcsináltak egy 6 vagy 7 milliós beruházást, de csak 25%-kal csökkent az energiaigény. Akkor saját zsebből kell az egészet állni. Tehát már a tervezésnél biztosra kell menni, hogy amit és ahogy megvalósítanak az adott háznál, azzal elérhető a megfelelő mértékű energiamegtakarítás.

– Az egymilliós kötelező önerőt eddig, ha a pályázónak nem volt ennyi pénze, kedvezményes banki hitellel meg lehetett oldani. Mos is lehetséges ilyen megoldás?

– Finanszírozási szempontból is másképpen működik ez a lakásfelújítás, mint az első. Ott a támogatás maximum 3 millió forint volt, ami a beruházásnak az 50 százaléka lehetett. Emellé, ha valaki akart, akkor fölvehetett egy kedvezményes kamatozású hitelt, tehát tudta finanszírozni a másik felét, vagy akár az egészet előre ebből. Ez most egy más típusú rendszer.

Itt a hitelt és a támogatást együtt kell fölvenni, tehát nem választhat valaki, hogy csak a támogatást akarja, vagy csak a hitelt.

Ha valaki igényli ezt a támogatást, ezeket együtt kell igényelnie, és a maximum 6 milliós összeg attól függően oszlik meg a hitel és a vissza nem térítendő támogatás között, hogy személyesen az igénylőnek milyenek a jövedelmi viszonyai, illetve hogy ott, ahol igényli, annak a járásnak milyen az átlagos jövedelmi viszonya. Tehát legjobb esetben fel lehet venni 3,5 millió forint közvetlen támogatást, ami vissza nem térítendő. Ebben az esetben 2,5 millió a hitel. Ha pedig valakinek magas a fizetése, vagy abban a járásban, ahol él, magasak a jövedelmi viszonyok, akkor ezek a számok fordítva lesznek. Tehát 2,5 millió lehet a vissza nem térítendő támogatás és 3,5 millió a hitel. Lehet ennél kisebb összegben is igénybe venni, tehát nem kell okvetlen megvalósítani a 6 millió plusz 1 millió forintos beruházást.

Ha valaki kisebb összegű beruházást valósít meg, akkor arányosan minden kevesebb, azaz az önrész is kevesebb, mint egymillió.

Azért arra lehet számítani, hogy a többség igénybe fogja venni a teljes, vagy megközelítőleg a teljes összeget, mert azt, hogy valaki 30 százalékot elérjen energiamegtakarításban, egy-két milliós felújítással nem lehet megcsinálni. Az is egy lényeges szempont, bár nincs benne a kiírásban, de a banki és a jegybanki gyakorlatban benne van, hogy nem támogatja a jegybank azt, hogy ilyen esetben az önerőt hitelből teremtsék elő.

– Éppen ezzel viszont nagyon sokan kiesnek, akiknek nincsen ennyi megtakarítása.

– Valóban kiesnek azok, akik az önerőt nem tudják felmutatni. Az sem egyszerű dolog, hogy pontosan hogy is kapja majd meg valaki ezt a támogatást, mert ugye lehet, hogy ha több darabban valósul meg, több fejlesztés valósul meg, akkor neki közben esetleg finanszírozni kell az adott részt. Az első lakásfelújítási támogatás utófinanszírozott volt. Tehát ott akkor kapta meg valaki a pénzt, ha már kész volt a beruházás, benyújtotta a számlákat, és ez alapján fizetett neki az állam. Itt a mostani támogatásnál kétféle lehetőség van. Az egyik ugyanez az utófinanszírozás, hogy elkészül a beruházás, megvannak a számlák, igazolják a 30 százalékos energiahatékonysági növekedést és ez alapján megkapja valaki a támogatást. A másik, hogy úgynevezett szállítói teljesítés van, tehát a bank nem az igénylőnek fizeti a pénzt, hanem azoknak a szállítóknak, akik elvégzik a munkát. Ebben az esetben be kell nyújtani a számlát, azt ellenőrzik, hogy rendben van-e, és a vállalkozó kapja meg közvetlenül a pénzt. Ezt is meg kell majd fontolni, hogy valaki melyiket választja. Nyilván egy hosszabb, többlépcsős, többszereplős felújításnál kérdés lehet az, hogy

például valaki már megcsináltatja egy vállalkozással a gázkazán felújítást, akkor a vállalkozó már várja, hogy fizesse ki neki az összeget, miközben mondjuk a homlokzatfelújítás meg két hónap múlva kezdődik.

Tehát nem csak az önerő a kérdés, az egymillió, hanem az is, hogy hosszabb, több időt igénybe vevő beruházás során hogyan és ki finanszírozza azt.

– Akik energiaszegénységben élnek, és kifejezetten drámai helyzetbe kerülnek időnként, hogy fűtsenek-e vagy egyenek, ezek szerint kiesnek ebből a támogatásból?

– A bank, amely befogadja az igénylést, egy hitelbírálatot fog elvégezni. Az igénylőnek tehát hitelképesnek kell lenni banki értelemben. A bank meg fogja vizsgálni azt, hogy megvan-e a törlesztési képessége az igénylőnek. Például, ha nincs rendszeres jövedelme, vagy más hiteleket is fizet, akkor ezzel az új hitellel együtt már nem adhat neki ekkora hitelt a bank. Továbbá nem lehet rajta a KHR listán, nem lehet tartós közüzemi tartozása.

Aki energiaszegénységben él, az nem csak az önrészt nem tudja előteremteni, de azzal is lehet gondja, hogy már több hitelt fizet, és ez az új hitel már nem férne bele a jövedelmébe.

Önmagában ennek a hitelnek a törlesztőrészlete nem vészesen sok, 31-32 ezer forint, attól függően, hogy mennyi lesz a hitelrész, de ha már mellette más hiteleket is fizet valaki, el van adósodva, akkor az is lehet, hogy ez a plusz törlesztés már nem fér bele a törlesztési képességébe. És még egy szempont: az egész beruházásnak az előkészítése, kivitelezése, az ezzel kapcsolatos ügymenet nem egyszerű. Ez is sok energiaszegénységben élőt elrettenthet attól, hogy belevágjon. Ugyan van állami segítség, valamennyire ezt igénybe lehet venni, ennek ellenére valóban lehet arra számítani, hogy pontosan azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne erre a segítségre, ők tudják majd a legkevésbé igénybe venni ezt, már csak azért is, mert most összesen 20, maximum 30 ezer ingatlan lehet az, amelyik a keretbe belefér.

Nyilván azok, akiknek megvan erre a pénzük, az önrészük, vagy akik jobban tudnak ilyen hiteleket előkészíteni, azok fognak először pályázni.

Számítani lehet arra, hogy akár napok, vagy egy-két hét alatt is annyi igénylés fut be, ami kimeríti a keretet. Ha valaki komolyan pályázni akar, akkor érdemes már most energiatanúsítványt csináltatni, nehogy az történjen, hogy amikor május 25-én keres tanúsítót, addigra azok tele lesznek munkával, és csak június közepére tudják vállalni a tanúsítást. Illetve akkor, amikor kihirdetik az MFB pontokat, hogy hol lehet konkrétan beadni a pályázatokat, érdemes időpontot foglalni már előre, esetleg előre tájékozódni a banknál is, hogy pontosan majd mit várnak el tőle. Én egyértelműen arra számítok, hogy nagy lesz a tumultus június elején. Túl sok a lehetséges pályázó, igénylő, és túl kicsi a keret.

– Ez a pályázat csak fosszilis fűtésre ad támogatást. Egy korszerűbb gázkazánra. Miköben Magyarország törvényben rögzítette a 2050-re vonatkozó karbonsemlegességi célt, amely összhangban áll az EU nettó nulla kibocsátási stratégiájával. Jó dolog, hogy ezekben a házakban bebetonozzuk a gázfűtést, a széndioxid kibocsátással együtt?

– Az elmúlt két-három évben azért számos olyan pályázat volt, aminél az alternatív fűtési rendszereknek a beépítése volt a fókusz, van egy másik napelemes pályázat, és az az elsőnél még hőszivattyúra is lehetett pályázni. Az első lakásfelújítási támogatásnál is lehetett ilyen beruházásokat tenni. Azt gondolom, hogy ez a pályázat inkább azoknak van, akiknél valóban nagyon gyenge az ingatlanjuk energiahatékonysága, és önmagában már az alapvető korszerűsítések elvégzésével, tehát szigeteléssel, nyílászáró-cserével már elérhető egy nagy előrelépés.

Ehhez képest a fűtési rendszer teljes átállítása, nagyon jelentős többletköltség lenne, ami ebbe egyszerűen nem fér bele. Persze lehet mondani, hogy jó lenne, ha lecserélnék a gázt, vagy a vegyes tüzelésű kazánt.

De úgy gondolom, hogy most a reális az, hogy az a sok-sok nagyon gyenge hatékonyságú ingatlan, melyek az elmúlt években nem tudtak részt venni ezeken a pályázatokon különböző okokból, legalább tegyék meg az alapvető lépéseket az energiahatékonyság irányába. Kétségtelen, hogy attól még gázfűtéses marad az a ház, ha egy korszerűbb gázkazán kerül bele, de azért nagyon nem mindegy, hogy mennyi fogy el a gázból.

– Most 2024 van. Mire ez a pályázat kifut, lesz 2027. Évente körülbelül 100 ezer lakást kellene ahhoz felújítani, ahhoz, hogy 2050-ig elérjük a karbonsemlegességet, amihez ezekkel a felújításokkal nem sokkal kerülünk közelebb.

– Az nyilvánvaló, hogy 20 ezer ingatlan csepp a tengerben. Ezt azért tudni kell, hogy ez egy uniós finanszírozású program. Az uniós finanszírozású programból ennyi pénz van. Annak ellenére, hogy ezek fosszilis energiájú ingatlanok maradnak, azért

fontosnak tartom, hogy legyenek ilyen pályázatok is, hiszen most mondhatjuk valakinek, hogy térjen át napelemre, elektromos fűtésre, hőszivattyúra, de egy ilyen átállásnak egészen más a beruházási igénye.

Akinek a háza még szigeteletlen és régi ablakos, és egy 40 éves gázkazán van benne, az zabálja az energiát. Ott az is hatalmas nagy lépés, hogy egyáltalán a hőenergiatakarékossági alapok meglegyenek az ingatlannál.

– Minden pályázatnál azt figyelhettük meg, hogy árfelhajtó hatása is van annak, ha megjelenik egy ilyen támogatás. Van lehetőség arra, hogy ne azok tegyék el a a támogatás jelentős részét, akiknek vastagon fog a ceruzája?

– Vannak költségelszámolási kritériumok. Egyrészt ez a 20 ezer támogatás valójában nem olyan sok, mint a korábbi támogatásoknál, akár a lakásfelújítási támogatásnál is, akár a napelemesnél. Akkor az valóban probléma volt, hogy hirtelen rengeteg megrendelés zúdult a piacra, és ennek volt is árfelhajtó hatása. De természetesen ennek a 20 ezernek is lehet árfelhajtó hatása.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: