SZEMPONT
A Rovatból

Válságban az amerikai demokrácia – Magyarország példáját hozza fel a New York Times

Egy felmérés szerint a demokrata és a republikánus szavazók 69%-a egyaránt úgy véli, hogy az amerikai demokrácia az összeomlás szélére került.

Link másolása

Az egyik legtekintélyesebb amerikai lap hosszú cikkben elemzi, milyen példátlan válságtüneteket mutat az amerikai demokrácia.

A szerző, David Leonhardt politikai elemző azt boncolgatja, vajon mekkora esélye van annak, hogy a legközelebbi elnökválasztáson a vesztes nem ismeri majd el a válasz eredményét, ahogy Donald Trump sem ismerte el vereségét 2020-ban. Az írás szerint szoros eredmény esetén ennek nagy esélye van, főként, hogy könnyen Trump lehet a republikánusok következő elnökjelöltje is.

De a lap szerint mindez nem csak Donald Trump személyéről szól, ő csak egy tünete egy sokkal mélyebb problémának, amelynek megértéséhez többek között Magyarországot hozzák fel példaként.

Idézik Juan José Linz politológus „fellojális közszereplő” kifejezését, amellyel azokat a tisztségviselőket jelöli, akik ugyan általában nem kezdeményeznek támadásokat a demokratikus szabályok és intézmények ellen, de nem is lépnek fel azok ellen, akik összetűz alá veszik a demokráciát védő intézményrendszert.

Cinkosságuk révén az autoritarizmus felé sodorják pártjukat és országukat. Ez történt Európában az 1930-as években, Latin-Amerikában az 1960-as/1970-es években, a közelmúltban pedig Magyarországon – írja a New York Times.

Míg a századfordulón a demokrácia diadalt ült szerte a világon, az autokrácia pedig világszerte háttérbe szorult, a lap szerint a mostani globális trend ezzel éppen ellentétes. Az 1990-es évek végén a svéd V-Dem intézet adatai szerint 72 ország demokratizálódott és csak három haladt az autokrácia felé, ma azonban csak 15-ben erősödik a demokrácia, 33-ban pedig egyre nagyobb teret nyer az önkényuralom.

A cikk szerzője felidézi, hogy az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok számos, a mainál súlyosabb helyzetet élt túl, a nagy gazdasági válságtól a vietnami háborún át a Watergate-ügyig. Ez azért sikerülhetett, mert az amerikai demokrácia alapvető dinamikája működött, és a hatalomra kerülők igyekeztek megoldani az ország problémáit. Most viszont a helyzet más.

1960-ban Richard Nixon John F. Kennedy győzelmének elismerésére szólította fel híveit, ugyanígy tett 2000-ben Al Gore George W. Bush-sal, és 2008-ban John McCain Barack Obamával. Trump azonban már akkor azok közé tartozott, akik vitatták Obama győzelmének jogosságát, arra hivatkozva, hogy Kenyában született és nem Hawaiiban, ami kizárta volna indulását, ha igaz lett volna. 2016-ban pedig kampánya központi elemévé vált a csalás vádja Hillary Clintonnal szemben, és közölte, hogy csakis a saját győzelmét fogadja el. Joe Biden győzelmét követően pedig egyértelműen ez lett az ő fő politikai üzenete.

Bár törekvése a 2020-as választási eredmények semmissé tételére megbukott, mert számos republikánus tisztségviselő nem állt mellé, mára a párton belül meg tudta erősíteni helyzetét. Idén az állami hivatalokra pályázó republikánus jelöltek 47%-a nem fogadja el a 2020-as eredményt, miközben abból a tíz republikánus képviselőből, akik a volt elnök elleni bizalmatlansági eljárás megindítására szavaztak a Capitolium elleni támadás ügyében, nyolcan visszavonultak, vagy pedig elvesztették a republikánus előválasztást.

A 2020-as eredményeket vitató republikánusok közül többen a következő választások tisztaságát ellenőrző hivatalok vezetésére pályáznak, és így olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy beleszólhatnak majd a voksolás eredményébe.

Yascha Mounk, a Johns Hopkins egyetem politológusa szerint

Amerika történetében először fordulhat elő, hogy egy törvényesen megválasztott elnök nem veheti majd át a hivatalát.

Az egyre nagyobb megosztottság oka részben az amerikai munkások és a középosztály életszínvonalának romlása, részben az a főleg fehérekben élő félelem, hogy Egyesült Államok új, faji szempontból vegyesebb, kevésbé vallásos, és gyors változásoknak kitett országgá válik.

Mély politikai szakadék keletkezett a virágzó nagyvárosi térségek, és a hagyománytisztelőbb, vallásosabb, gazdaságilag elmaradottabb kisebb városok és falvak között. Míg a nagyvárosokban egyre nagyobb teret nyernek a demokraták, a kisebb települések egyre konzervatívabbakká válnak. A demokraták és a republikánusok közötti politikai küzdelem mára identitás-kérdéssé vált: a vesztes párt hívei magukat is vesztesnek tekintik. A connecticuti Quinnipac egyetem felmérése szerint

a demokrata és a republikánus szavazók 69%-a egyaránt úgy véli, hogy az amerikai demokrácia az összeomlás szélére került.

A két oldal kölcsönösen azzal vádolja a másikat, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe az ő szempontjait. Minderre még rátesz egy lapáttal a modern technológia. Amerikában mindig is komoly tere volt az összeesküvés-elméletnek, napjainkban azonban ezek a közösségi médiában és egyes tv-csatornákon sokkal gyorsabban és szélesebb körben terjednek.

A New York Times szerint van egy másik oka is a jelenlegi helyzetnek, ami az amerikai demokrácia történetében gyökerezik.

2000 előtt mindössze három elnökjelölt győzött úgy, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele. John Quincy Adams, Rutherford Hayes és Benjamin Harrison valamennyien 19.századi elnökök voltak, és csak egy ciklust töltöttek ki. Az elmúlt 30 évben azonban valami megváltozott. Bill Clinton 1992 győzelmétől kezdve 8 elnökválasztásból 7-szer a demokrata párti jelöltre szavaztak többen, ennek ellenére a republikánus George W. Bush 8 évet, Donald Trump pedig 4 évet tölthetett a Fehér Házban.

Ez összefügghet azzal, hogy az elmúlt évtizedekben a liberálisok beáramlottak a nagyvárosokba, amelyek olyan nagy államokban koncentrálódnak, mint Kalifornia, míg a kisebb városok és falvak lakói konzervatívabbak lettek. A demokraták ugyanis hiába uralnak nagy fölénnyel néhány nagy államot, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt nem számít, melyik párt mennyivel győz valahol.

2020-ben például Joe Biden 29 százalékos előnnyel nyerte meg Kaliforniát, 23-mal New York államot és 17-tel Illinois-t. Ezekben a régiókban több millió szavazó hagyta el a Republikánus Pártot, de ennek semmiféle hatása nem volt az elnökválasztásra. Ezért nyerhetett George W. Bush és Trump is úgy, hogy összességében kevesebben szavaztak rájuk.

A republikánusok szerint ez a választási rendszer megakadályozza, hogy néhány sűrűn lakott állam uralja az ország politikáját, ami igaz is. De az is igaz, hogy az amerikai alkotmány aránytalanul nagy előnyhöz juttatja így a kisebb államok lakóit.

Ugyanez igaz a Szenátusra is, amelyben minden államnak két-két voksa van, függetlenül a lakosság számától.

Jelenleg mindkét pártnak 50-50 képviselője ül a padsorokban. De míg a demokrata szenátorok 186 millió amerikait képviselnek, a republikánusok 145 milliót.

„Mi vagyunk a világon a leginkább többségellenes demokrácia” – állapította meg Steven Levitsky, a Harvard professzora.

Ez a helyzet faji egyenlőtlenséghez is vezetett a politikai képviseletben. A kis államokban több fehér él, míg a nagy államokban sokkal több a fekete, a latin és az ázsiai származású szavazó. Tehát a Szenátusban a lélekszámuknál nagyobb politikai képviselethez jutnak a fehér amerikaiak.

Az alkotmány és az ország földrajzi elosztásának kombinációja a New York Times szerint mára elválasztotta egymástól a többség akaratát és a választási eredményeket. Ez pedig kihatással volt a szövetségi kormányzás minden ágára: az elnökségre, a Kongresszusra, valamint a Legfelsőbb Bíróságra is.

A Legfelsőbb Bíróság összetétele mindig attól függ, hogy az új bírók jelölésekor melyik párt adja az elnököt, és melyiknek van többsége a Szenátusban. Donald Trump három főbírót is kinevezett elnöksége idején, de ha a Szenátus összetétele a pártokra leadott szavazatok számát tükrözte volna, valószínűleg egyik kinevezést sem hagyták volna jóvá. Így viszont a republikánusok által uralt testület akár évtizedekre is meghatározhatja az amerikai politikát.

A Legfelsőbb Bíróság döntései még nagyobbá tette a szakadékot az amerikai többség véleménye és a politika iránya között.

A republikánus bírák felülbírálták a kongresszust olyan ügyekben, mint például a kampányfinanszírozás, amelyben korábban mindkét párt egyetértett. Ugyanakkor elfogadtak olyan rendeleteket, köztük az abortuszról, a klímapolitikáról és a fegyverviselésről, amelyek a közvéleménykutatások szerint nem egyeznek a többségi véleménnyel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bohár Dániel szerint komoly üzenet Gulyás Gergelynek az a mondata, amit senki sem ért
A Megafon riportere külön kiemelte a Magyar Péter-ügyről szóló, meglehetősen furcsa 8 másodpercet.

Link másolása

Szürreális párbeszéddel zárolt a csütörtöki Kormányinfó. Az ATV riportere Magyar Péterről kérdezte Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy megingott-e a miniszterelnök bizalma benne a történtek után, azt felelte:

„...úgy gondolom, hogy ami most történik, ahhoz nekem nincs közöm. Ha mégis, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem. Jól jegyezze meg mindenki”

– mondta Gulyás, majd a sajtótájékoztató hirtelen véget is ért.

A különös válasz feltűnt Bohár Dánielnek is. A Megafon riportere szerint a miniszter mondandója valójában „komoly üzenet” lehet.

A Magyar Péter-ügyről szóló 8 másodpercet külön ki is emelte a Kormányinfóból:

A hozzászólások között azonban többen is jelezték, nem értik pontosan mi az üzenet, amit megfogalmazott Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra” - íme a Magyar Péterhez csatlakozó önkéntesek érvei
Fiatalok és idősek, fővárosiak és vidékiek, itthon és már külföldön élők egyaránt vannak azok között, akik felajánlották segítségüket Magyar Péternek. Le is írták, miért. Ezekből az indokokból válogattunk.

Link másolása

A hét elején még csak néhány száz, ma már több mint 16 ezer tagja van Magyar Péterék Discord csatornájának, ahol élénk viták folynak arról, mi mindennek is kellene megváltoznia Magyarországon, és nagyon sokan ajánlják fel a segítségüket. Meghirdettek számos önkéntes pozíciót is: Event Managert, moderátort, HR-est, digitálismédia-szakértőt, tartalomírót és szerkesztőt is kerestek az elmúlt napokban. A jelentkezés annyira transzparensen zajlik, hogy teljesen nyilvános.

A bemutatkozásokból, motivációs sorokból sok minden kiderül arról, kit mi érintett meg a Magyar Péter-jelenségből, miért szeretne aktívan is részt venni a munkában.

Vannak, akik már szereztek tapasztalatokat más politikai erőknél, például a Momentumnál, a Kétfarkúaknál vagy Puzsér Róbert kampányában, mások viszont még sohasem szavaztak, vagy épp rég kiábrándultak. Olyanok is szép számmal akadnak, akik külföldre költöztek, de most hazajönnének.

Az általuk írt mondatokat idézzük:

21 éves vagyok, jelenleg Amerikában tanulok, de Budapestre járok haza. Eddig innen, Amerikából tehetetlenül, néha könnyes szemmel néztem az otthon folyó eseményeket. Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra. Szeretném a lehető legtöbbet tenni azért, hogy legyen hová hazamenni még számtalan sorstársamnak egy szép napon.

Tenni akarok azért, hogy nekem se kelljen 2026 után azon agyalnom, melyik országban nem fogom magam idegennek érezni. Itthon ugyanis idegen és kirekesztett vagyok pusztán azért, mert értelmes, kitartó, őszinte és gyermektelen nőként élem az életem.

64 éves informatikus vagyok. 1990-ben reménykedtem egy jobb jövőben, sajnos megtapasztaltam, hogy a reményeim nem teljesültek. Azóta már a gyermekeim jövőjét is reménytelennek látom. Nagyobbik fiam Spanyolországban él, nyugodtabb körülmények között. Szeretném, ha az unokáim élete jobb lenne, ezért szeretném ezt a korrupt rendszert megszűntetni.

24 éves általános iskolai tanár vagyok. Ugyanazon okokból lettem tanár, amiért ide is szeretnék csatlakozni, és minél aktívabban tenni a közösség fejlődéséért. Segíteni akarok a környezetemen, és jobbá tenni a társadalmat.

17 éve marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozom. Sok éve már, hogy kiábrándultam a politikából, szavazni sem voltam az elmúlt két alkalommal. Most végre úgy érzem, van egy kis remény arra, hogy talán engem is meghallgatnak, másoknak is elég volt már, ami itthon történik, és gyűlölködés helyett végre összefogás lehet.

Feleségemmel és lányunkkal egy kis faluban élünk már 15 éve. Azt látom, hogy most van rá lehetőség, hogy változtassunk az elmúlt 30 év politikai berendezkedésén, és én részt akarok benne venni.

Szoftvermérnökként dolgozom egy kiberbiztonsági cégnél. Az elmúlt években (évtizedekben?) még nem voltam annyira lelkes, mint mostanság.

Politikailag aktív vagyok annak ellenére, hogy külföldön élek, mivel családom nagy része (szüleim és testvéreim) még otthon élnek, és fontosnak tartom, hogy ők milyen körülmények között éljenek.

23 éves vagyok. Tegnap esti-ma hajnali beszélgetés alatt úgy tűnt, hogy itt olyan közösség épülhet ki, akiket megéri szolgálni, segíteni. Némiképp visszaadtátok a hitemet a magyarokban.

28 éves vagyok, két gyerekem van, akiknek szeretném, ha könnyebb lenne elindulniuk az élet rögös útján, mint nekem. Amióta szavazóképes korban vagyok, mindig a Fidesz nyer, én pedig minden alkalommal egy hétig sírok utána, hogy ezt az országot el kell hagyni, innen nincs menekvés. Szeretném, ha ezt soha többet nem kellene éreznem, a gyerekeimnek pedig soha nem kellene átélniük, milyen egy zsarnok, hazug párt kormányzása alatt élni.

Mindig is aktív voltam a közösségekben, ahová tartozom. Viszont ez az elmúlt 6-7 évben teljesen eltűnt, köszönhetően a jelen megosztottságnak. Belefáradtam az állandó hadakozásba, de most látom, vannak velem/velünk mások is.

57 éves vagyok, szofterfejlesztő cégnél dolgozom. Nagyon szeretném, ha megszűnne a regnáló kormány. Ellenzék nincs. A legfőbb motivációm, ha sikerülne a fenti célt elérni, az 5 éve külföldön élő és dolgozó lányom hazaköltözhetne.

20 éves jogi hallgatóként szeretnék egy olyan közösség része lenni, amivel a változást el lehet hozni.

Mivel nagyon rég nem érzem azt, hogy a politikában motivált lennék, így szavazni sem mentem szinte soha. Most azt gondolom, hogy veletek valami nagyon fontosnak és értékesnek lehetek a részese.

20 éves egyetemista vagyok. Eddig különösebben nem foglalkoztam politikával, viszont Magyar Péter többek között ezen is változtatott. Minden gondolatával tudok azonosulni, az értelmiségi baráti köröm szintén.

Én azért szeretnék tenni, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat, mert a menyasszonyomra ráomlik a kórház, ahová dolgozni megy, és leendő gyermekeimet ne kelljen kimenekítenek majd egy dán iskolába, hogy elfogadható oktatáshoz jussanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert félreérthetetlen üzenetet küldött a költészet napján
A Mindegy átka könnyen értelmezhető napjaink Magyarországára is.

Link másolása

Áthallásokkal teli, a mai Magyarországra is könnyen értelmezhető verset szaval a költészet napján Alföldi Róbert. A színész-rendező Ady Endre: A Mindegy átka című költeményét adja elő egy videóban, amit a közösségi oldalán tett közzé.

A vers szövege:

„Sorakoznak s elfutnak a hetek,

Mintha kórház-szagtól futnának.

Talán nem volt soha ilyen beteg

Az Élet, mely szennyesen bukdos

S nem tud eljutni tiszta kúthoz.

Máskor se volt itt élni jó dolog,

De viharok sűrübben jöttek

És többen voltak zúgó bátorok.

Most már a reménytelen Mindegy

Túlságosan meggyőzött minket.

A Mindegy, mi ma mindent összetör,

A lágy ujjakat összefonja,

Hogy nem szorul össze az ököl.

S hogy itt még valami teremjen,

Gyertek, menjünk a Mindegy ellen.

Igenis: kell a bátor lobbanás

S nem élet, hogyha nem kiáltjuk,

Hogy minden vannál mindig jobb a más.

Gyujtsuk ki jól a sziveinket:

Csak azért se győzhet a Mindegy.”

A videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kert Attila, a Euronews hírigazgatója: sem budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet történt volna
A tulajdonosi kör és a menedzsment szét van választva, azaz lehetetlen is a tulajdonosok felől tartalmi elvárásokat tenni. A hitelesség elvesztése a cégnek súlyos károkat okozna.

Link másolása

A Direkt36 alapján mi is megírtuk, hogy az Orbán Viktorhoz személyes szálakon kötődő Pedro Vargas Santos David portugál üzletember cége vásárolta meg 2022-ben a Euronews nemzetközi televíziót. A pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította. Ráadásul az ügylet részleteit ismerő egyik forrás a Direkt36-nak azt mondta,

nyilvánvaló volt, hogy felsőbb utasításra kellett megcsinálni ezt a befektetést.

A befektetést intéző embereknek külön a lelkükre kötötték, hogy semmi nem kerülhet ki a nyilvánosságba.

Az ügylet előkészítő anyagában az szerepelt, hogy

a célok között van a „baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése”.

A színfalak mögött a befektetés állami részét intéző szereplők sem titkolták, hogy politikai okokból volt fontos ez az ügylet. A forrás szerint a befektetést intéző emberekkel közölték, hogy azért kell a Euronews, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön, és ezért javítani akarják az országimázst.

„Mondták, hogy szükségünk van arra, hogy legyen egy olyan európai platform, ahol jobb színben tudjuk feltüntetni magunkat”

Megkerestük Kert Attilát, a Euronews magyar irodájának hírigazgatóját, érzékelt-e valamit mindabból, amit a Direkt36 kiderített, találkozott-e befolyásolási kísérlettel.

A hírigazgató elmondta, hogy „a cég vezérigazgatója, Guillaume Dubois, akit a Direkt36 is idézett, ma egy belső értekezleten azt mondta, hogy a Euronewsnél

a befektetői tőke és a menedzsment el van választva, és a tulajdonosnak, különösen egy kisebbségi tulajdonosnak semmilyen befolyása nincsen a cég mindennapi működésére.

Ennek, valamint a szerkesztőség függetlenségének a bizonyítéka a mindennapi működésünk”.

Kert Attila hozzátette, hogy ez a tulajdonosi szerkezet több mint két éve létezik, de „sem a budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet, vagy ennek akár csak sugalmazása történt volna ez idő alatt”.

Amikor rákérdeztünk, hogy a befektetők és a menedzsment szétválasztásának intézményi garanciái vannak, vagy csupán a szokásjog szerint működnek így, a hírigazgató annyit mondott, hogy a Euronews nem egy magyarországi cég, és a vállalati kultúra, meg a jogi környezet is más náluk.

A fentiekhez még érdemes hozzátenni, hogy a Euronews hitelessége az, ami a legnagyobb tőke. Ha egy újságíró vagy egy szakszervezet előállna azzal, hogy rá nyomást gyakoroltak, akkor könnyen elveszítheti, és

akkor nem jönnek a hirdetők, ráadásul a befektetők részvényeinek sem tenne jót.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk