SZEMPONT
A Rovatból

Válságban az amerikai demokrácia – Magyarország példáját hozza fel a New York Times

Egy felmérés szerint a demokrata és a republikánus szavazók 69%-a egyaránt úgy véli, hogy az amerikai demokrácia az összeomlás szélére került.


Az egyik legtekintélyesebb amerikai lap hosszú cikkben elemzi, milyen példátlan válságtüneteket mutat az amerikai demokrácia.

A szerző, David Leonhardt politikai elemző azt boncolgatja, vajon mekkora esélye van annak, hogy a legközelebbi elnökválasztáson a vesztes nem ismeri majd el a válasz eredményét, ahogy Donald Trump sem ismerte el vereségét 2020-ban. Az írás szerint szoros eredmény esetén ennek nagy esélye van, főként, hogy könnyen Trump lehet a republikánusok következő elnökjelöltje is.

De a lap szerint mindez nem csak Donald Trump személyéről szól, ő csak egy tünete egy sokkal mélyebb problémának, amelynek megértéséhez többek között Magyarországot hozzák fel példaként.

Idézik Juan José Linz politológus „fellojális közszereplő” kifejezését, amellyel azokat a tisztségviselőket jelöli, akik ugyan általában nem kezdeményeznek támadásokat a demokratikus szabályok és intézmények ellen, de nem is lépnek fel azok ellen, akik összetűz alá veszik a demokráciát védő intézményrendszert.

Cinkosságuk révén az autoritarizmus felé sodorják pártjukat és országukat. Ez történt Európában az 1930-as években, Latin-Amerikában az 1960-as/1970-es években, a közelmúltban pedig Magyarországon – írja a New York Times.

Míg a századfordulón a demokrácia diadalt ült szerte a világon, az autokrácia pedig világszerte háttérbe szorult, a lap szerint a mostani globális trend ezzel éppen ellentétes. Az 1990-es évek végén a svéd V-Dem intézet adatai szerint 72 ország demokratizálódott és csak három haladt az autokrácia felé, ma azonban csak 15-ben erősödik a demokrácia, 33-ban pedig egyre nagyobb teret nyer az önkényuralom.

A cikk szerzője felidézi, hogy az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok számos, a mainál súlyosabb helyzetet élt túl, a nagy gazdasági válságtól a vietnami háborún át a Watergate-ügyig. Ez azért sikerülhetett, mert az amerikai demokrácia alapvető dinamikája működött, és a hatalomra kerülők igyekeztek megoldani az ország problémáit. Most viszont a helyzet más.

1960-ban Richard Nixon John F. Kennedy győzelmének elismerésére szólította fel híveit, ugyanígy tett 2000-ben Al Gore George W. Bush-sal, és 2008-ban John McCain Barack Obamával. Trump azonban már akkor azok közé tartozott, akik vitatták Obama győzelmének jogosságát, arra hivatkozva, hogy Kenyában született és nem Hawaiiban, ami kizárta volna indulását, ha igaz lett volna. 2016-ban pedig kampánya központi elemévé vált a csalás vádja Hillary Clintonnal szemben, és közölte, hogy csakis a saját győzelmét fogadja el. Joe Biden győzelmét követően pedig egyértelműen ez lett az ő fő politikai üzenete.

Bár törekvése a 2020-as választási eredmények semmissé tételére megbukott, mert számos republikánus tisztségviselő nem állt mellé, mára a párton belül meg tudta erősíteni helyzetét. Idén az állami hivatalokra pályázó republikánus jelöltek 47%-a nem fogadja el a 2020-as eredményt, miközben abból a tíz republikánus képviselőből, akik a volt elnök elleni bizalmatlansági eljárás megindítására szavaztak a Capitolium elleni támadás ügyében, nyolcan visszavonultak, vagy pedig elvesztették a republikánus előválasztást.

A 2020-as eredményeket vitató republikánusok közül többen a következő választások tisztaságát ellenőrző hivatalok vezetésére pályáznak, és így olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy beleszólhatnak majd a voksolás eredményébe.

Yascha Mounk, a Johns Hopkins egyetem politológusa szerint

Amerika történetében először fordulhat elő, hogy egy törvényesen megválasztott elnök nem veheti majd át a hivatalát.

Az egyre nagyobb megosztottság oka részben az amerikai munkások és a középosztály életszínvonalának romlása, részben az a főleg fehérekben élő félelem, hogy Egyesült Államok új, faji szempontból vegyesebb, kevésbé vallásos, és gyors változásoknak kitett országgá válik.

Mély politikai szakadék keletkezett a virágzó nagyvárosi térségek, és a hagyománytisztelőbb, vallásosabb, gazdaságilag elmaradottabb kisebb városok és falvak között. Míg a nagyvárosokban egyre nagyobb teret nyernek a demokraták, a kisebb települések egyre konzervatívabbakká válnak. A demokraták és a republikánusok közötti politikai küzdelem mára identitás-kérdéssé vált: a vesztes párt hívei magukat is vesztesnek tekintik. A connecticuti Quinnipac egyetem felmérése szerint

a demokrata és a republikánus szavazók 69%-a egyaránt úgy véli, hogy az amerikai demokrácia az összeomlás szélére került.

A két oldal kölcsönösen azzal vádolja a másikat, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe az ő szempontjait. Minderre még rátesz egy lapáttal a modern technológia. Amerikában mindig is komoly tere volt az összeesküvés-elméletnek, napjainkban azonban ezek a közösségi médiában és egyes tv-csatornákon sokkal gyorsabban és szélesebb körben terjednek.

A New York Times szerint van egy másik oka is a jelenlegi helyzetnek, ami az amerikai demokrácia történetében gyökerezik.

2000 előtt mindössze három elnökjelölt győzött úgy, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele. John Quincy Adams, Rutherford Hayes és Benjamin Harrison valamennyien 19.századi elnökök voltak, és csak egy ciklust töltöttek ki. Az elmúlt 30 évben azonban valami megváltozott. Bill Clinton 1992 győzelmétől kezdve 8 elnökválasztásból 7-szer a demokrata párti jelöltre szavaztak többen, ennek ellenére a republikánus George W. Bush 8 évet, Donald Trump pedig 4 évet tölthetett a Fehér Házban.

Ez összefügghet azzal, hogy az elmúlt évtizedekben a liberálisok beáramlottak a nagyvárosokba, amelyek olyan nagy államokban koncentrálódnak, mint Kalifornia, míg a kisebb városok és falvak lakói konzervatívabbak lettek. A demokraták ugyanis hiába uralnak nagy fölénnyel néhány nagy államot, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt nem számít, melyik párt mennyivel győz valahol.

2020-ben például Joe Biden 29 százalékos előnnyel nyerte meg Kaliforniát, 23-mal New York államot és 17-tel Illinois-t. Ezekben a régiókban több millió szavazó hagyta el a Republikánus Pártot, de ennek semmiféle hatása nem volt az elnökválasztásra. Ezért nyerhetett George W. Bush és Trump is úgy, hogy összességében kevesebben szavaztak rájuk.

A republikánusok szerint ez a választási rendszer megakadályozza, hogy néhány sűrűn lakott állam uralja az ország politikáját, ami igaz is. De az is igaz, hogy az amerikai alkotmány aránytalanul nagy előnyhöz juttatja így a kisebb államok lakóit.

Ugyanez igaz a Szenátusra is, amelyben minden államnak két-két voksa van, függetlenül a lakosság számától.

Jelenleg mindkét pártnak 50-50 képviselője ül a padsorokban. De míg a demokrata szenátorok 186 millió amerikait képviselnek, a republikánusok 145 milliót.

„Mi vagyunk a világon a leginkább többségellenes demokrácia” – állapította meg Steven Levitsky, a Harvard professzora.

Ez a helyzet faji egyenlőtlenséghez is vezetett a politikai képviseletben. A kis államokban több fehér él, míg a nagy államokban sokkal több a fekete, a latin és az ázsiai származású szavazó. Tehát a Szenátusban a lélekszámuknál nagyobb politikai képviselethez jutnak a fehér amerikaiak.

Az alkotmány és az ország földrajzi elosztásának kombinációja a New York Times szerint mára elválasztotta egymástól a többség akaratát és a választási eredményeket. Ez pedig kihatással volt a szövetségi kormányzás minden ágára: az elnökségre, a Kongresszusra, valamint a Legfelsőbb Bíróságra is.

A Legfelsőbb Bíróság összetétele mindig attól függ, hogy az új bírók jelölésekor melyik párt adja az elnököt, és melyiknek van többsége a Szenátusban. Donald Trump három főbírót is kinevezett elnöksége idején, de ha a Szenátus összetétele a pártokra leadott szavazatok számát tükrözte volna, valószínűleg egyik kinevezést sem hagyták volna jóvá. Így viszont a republikánusok által uralt testület akár évtizedekre is meghatározhatja az amerikai politikát.

A Legfelsőbb Bíróság döntései még nagyobbá tette a szakadékot az amerikai többség véleménye és a politika iránya között.

A republikánus bírák felülbírálták a kongresszust olyan ügyekben, mint például a kampányfinanszírozás, amelyben korábban mindkét párt egyetértett. Ugyanakkor elfogadtak olyan rendeleteket, köztük az abortuszról, a klímapolitikáról és a fegyverviselésről, amelyek a közvéleménykutatások szerint nem egyeznek a többségi véleménnyel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk