Az USA leállíthatja az ukrajnai fegyverszállítást és az energiahálózat helyreállítását sem támogatja többé

A kormány újabb 180 nappal hosszabbítaná meg a „háborús veszélyhelyzetet”, a javaslat 2026. május 13-ig szól. A parlamenti képviselők rendkívüli ülésen vitatták meg a hosszabbítást. Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy a kabinet a közelgő parlamenti választási szabályokon változtatna, ezt az igazságügyi tárca a HVG-nek is közölte.

Magyar György ügyvéd élesen bírálta a hosszabbítást. A Népszavának nyilatkozva fogalmazott:

Szerinte továbbra is súlyos jogállami visszaélésről van szó, mert a világon sehol nem hirdettek ki háborús veszélyhelyzetet, csak Ukrajna és Oroszország áll háborúban.

A keddi vita során a DK-s Sebian-Petrovszki László azt mondta, nincs szükség a rendkívüli állapotra, a kormány szerinte a Szőlő utcai botrányról terelné el a figyelmet. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője úgy érvelt, hogy olyan időket élünk, amikor gyors kormányzati cselekvés kell.

Mivel áprilisban módosult az alaptörvény, a Fidesz–KDNP-nek már nem kell kétharmad a veszélyhelyzet fenntartásához, de a rendeleti úton történő törvényalkotáshoz továbbra is szükséges. Ez azért lényeges, mert egy esetleges kormányváltás után az új vezetés – például a Tisza Párt – csak kétharmaddal tudna élni ezzel az eszközzel. Eddig ez fordítva működött.

Az ügyvéd felidézte Tuzson Bence esetét is. Az igazságügyi minisztert rendeletben hatalmazták fel, hogy a Szőlő utca–Zsolt bácsi ügyben nyomozati iratokba tekintsen be, és a megállapításait nyilvánosságra hozza. Magyar erre utalva tette fel a kérdést: azok után, amit láttunk, mire számítsunk?

A különleges jogrend 2020 óta kíséri a kormányzás menetét. Először a Covid miatt vezették be, 2022 májusától az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hozták vissza. Azóta „háborús veszélyhelyzetben” élünk, amit legutóbb 2025. november 7-ig hosszabbítottak meg. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 2015 óta hatályos, de az nem a klasszikus rendkívüli jogrend.

A kabinet a különleges jogrenddel gyorsan, parlamenti vita nélkül dönthet. A veszélyhelyzetekre hivatkozó rendeletek többsége nem az adott krízisekhez kapcsolódott. 2020-ban rendelettel vonták el az önkormányzatok adóbevételeit, és ingyenes parkolást vezettek be. 2021-ben így módosítottak a választási szabályokon is, hogy a parlamenti választással egy időben tarthassák meg a „gyermekvédelmi népszavazást”. Később „háborús jogrendben” könnyítették az adóhatóság számára az önkormányzati köztartozások behajtását, és rendeletek sorával 2503 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből.

Orbán Viktor a nehéz helyzetekben érzi magát a legjobban – erről beszélt Nagy János államtitkár, a miniszterelnök korábbi személyi titkára az Ultrahang podcastban. Úgy fogalmazott: „hidegfrontban érzi a legjobban magát”.

A műsorban felidézték a 2006-os országgyűlési választások utáni időszakot is, amikor a Fidesz vereséget szenvedett. Nagy János elmondta, hogy azon a nyáron mélypontra került a fideszes politikai közösség, és a párton belül kételyek, aggodalmak jelentek meg.

Arra a kérdésre, hogy megingott-e Orbán Viktor pozíciója a párt élén, Nagy úgy reagált:

A HVG szemléje szerint Nagy arról is beszélt, hogy a választási vereség után Orbánnak nagy erőkkel kellett tartania a frontot. Szerinte

Úgy fogalmazott: ez az időszak nemcsak Orbán személye miatt volt meghatározó, „hanem a nemzeti-keresztény-konzervatív erők zászlóshajójáról van szó, aminek a legnagyobb kárt az okozta volna, ha kormányos nélkül marad”. Hozzátette: ezt a miniszterelnök elsősorban nem maga, hanem a tábor miatt nem engedhette meg.

A beszélgetés során a műsorvezető, Király Tamás felvetette, hogy különböző legendák keringenek arról, hogyan viselkedik Orbán egy választási vereség után.

– mondta. Nagy erre nem reagált.

Az államtitkár szerint Orbán Viktor akkor mutatja meg igazán erejét, amikor komoly nyomás alá kerül. Úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök „akkor a legélesebb, amikor nagyon szoros helyzet van”.

(via 24.hu)

Gulyás Gergelyt egy levélíró arra kérte, hogy tegyen annak érdekében, hogy Varga Judit visszatérjen a politikába – ez derül ki a miniszter Facebook-oldaláról. Gulyás a levél felolvasásával üzent Vargának, hogy térjen vissza.

Gulyás Gergely idén júliusban Varga visszatéréséről azt mondta: mivel ezt még ő maga sem tudja elképzelni, ezért nincs aktualitása a kérdésnek. Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy ha ő lett volna Varga Judit férje, akkor valószínűleg Varga lenne az első női miniszterelnök Magyarországon. Orbán szerint Vargában miniszterelnöki képességek voltak.

(via 24.hu)

Magyar Péter kedden kora este tartott lakossági fórumot Pécsen, a 48-as téren, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján, számolt be róla a Telex. A Tisza Párt elnöke többek között arról beszélt, hogy tavaly decemberben a pécsi Szikla utcai gyermekotthonnál találkozott Fülöp Attilával és Menczer Tamással. Visszatérő témája volt az a kisfiú is, akit három éve egy pécsi kórházban hagytak, és akinek a helyzete a nyilvánosság hatására rendeződhetett. Úgy fogalmazott:

Hozzátette: „Nem lesz olyan gyermekotthon, ami a kormányzati ciklusunk végére nem lesz felújítva.”

A rendezvényen több országos visszhangot kiváltó pécsi ügy is előkerült, köztük a Volvo-botrány. Magyar Péter felelősségre vonást ígért Csizi Péter és Bánki Erik ügyében. Azt mondta:

Hoppál Péterről, a térség jelenlegi országgyűlési képviselőjéről azt mondta: „Hoppál Péternél Pécs sokkal, de sokkal többet érdemel.”

A Tisza Párt elnöke szerint a Pécsi Tudományegyetem összefonódott Mészáros Lőrinc bankjával, ezáltal pedig Orbán Viktorral. Úgy látja, hogy emiatt az egyetem szenátusának, oktatóinak és hallgatóinak érdekei háttérbe szorultak. Szerinte a városnak valódi nagyberuházásokra lenne szüksége, nem pedig „NER-es biszbaszokra” vagy akkumulátorgyárakra. Felelevenítette a félbehagyott és túlárazott egyetemi és sportberuházásokat is.

Említést tett a Medián nyári, a Mindenki Pécsért Egyesület megrendelésére készült felméréséről, amely szerint még akkor is a Tisza jelöltje nyerne Baranya 1-ben, ha Mellár Tamás is elindulna. Mellár végül erre hivatkozva döntött úgy, hogy nem indul újra, így segítve az ellenzéki győzelem esélyét. Jelenleg a DK-s Auth István és a Mi Hazánk jelöltje, Varga Tamás jelentette be indulását, míg a Fidesz hivatalosan még nem nevezte meg a saját jelöltjét.

A Tisza Párt több aktivistája is megosztotta a tapasztalatait. Úgy látják, hogy egyre kevesebb a feszültség, az emberek szívesen fogadják a szórólapokat és kiadványokat. Egyikük elmondta, hogy egy Pécs melletti településen a polgármester korábban számon kérte a párt aktivistáit, azóta ügyelnek arra, hogy ő is kapjon a kiadványokból.

A fórumon több politikus is megjelent. Pekárné Farkas Emese, a Második Reformkor Párt alelnöke azt mondta, hogy kíváncsi Magyar Péterék ajánlatára és a jelölt személyére. Úgy fogalmazott: „Ezek tükrében fogunk januárban dönteni az indulásról.

Marenics János, Siklós korábbi polgármestere úgy látja, hogy Pécs biztosan a Tiszáé, viszont Hoppál Péter körzete billeghet. Szerinte a jelöltek személye azokban a körzetekben lehet igazán döntő, ahol jelenleg a Fidesz előnyben van.

Sok fiatal is megjelent az eseményen. A lap beszámolója szerint a 16 éves Patrik elmondta, hogy a kegyelmi botrány és Magyar Péter partizános interjúja óta követi aktívan a politikát. Úgy látja, hogy a közoktatás javítása számára már nem fog megtörténni, de a fiatalabb generáció miatt fontosnak tartja a témát. Szerinte a mostani választás nem a helyi ügyeken múlik, hanem azon, hogy rendszerváltásra van szükség. Úgy véli, talán majd 2030-ban lesznek meghatározóak a helyi kérdések.