TECH
A Rovatból

Újabb világ-összeesküvés, avagy miért lett fizetős a Facebook???? - Amit erről tudni érdemes

A Meta-EU-meccs ezzel még nem futott le teljesen. Lehet, hogy az lesz a vége, hogy itt nem fog tovább működni se az Insta, se a Fb, egyszerűen nem lesz elérhető a szolgáltatás. Persze, lehet az is, hogy valahogy mégis megegyeznek majd.


Felszántotta a magyar Facebook-felhasználók körében a netet, hogy fizetős lesz/lett a Facebook, valamint az ezzel kapcsolatos különféle konteók is terjedni kezdtek. Szinte megdöbbentő, mekkora az információhiány, a tanácstalanság, a pánik és a düh ennek kapcsán. Nézzük meg, melyek ezzel kapcsolatban az előzmények, a legfontosabb tények.

1. Az Európai Unió, illetve annak adatvédelmi hatósága a nyáron mintegy 150 milliárd forintnyi (!) büntetést szabott ki a Facebookot és az Instagramot birtokló Metára a felhasználók adatainak nem megfelelő kezelése, illetve azok nem elégséges védelme miatt. Továbbá előírta, hogy a felhasználók adatait célzott hirdetések elhelyezése érdekében nem tárolhatja és nem használhatja fel. Ha mégis, akkor be kell szüntetnie a tevékenységét az Európai Unióban.

2. A Meta válaszul kitalálta, hogy minden egyes felhasználótól engedélyt kér erre (vagyis hogy tárolhassa és felhasználhassa az adatait célzott reklámozás céljából). Aki pedig erre nem ad engedélyt, annak felkínálja az előfizetés lehetőségét: így egyáltalán nem tárolják és használják fel az illető adatait, hiszen nem is kap egyáltalán reklámokat.

3. A Meta ennek megfelelően most minden egyes felhasználót az EU területén megkérdez, hogy szeretne-e előfizetni. Aki azt választja, hogy nem, ezzel engedélyt ad a vállalatnak arra, hogy felhasználja és tárolja az adatait a továbbiakban is, ahogy eddig.

Mit is jelent ez?

A Facebook és az Insta (ahogy egyébként a Youtube és más hasonló oldalak is) úgy működik, hogy minden felhasználójáról személyre szóló adatokat gyűjt. Olyasmikre kell gondolni, mint pl. hogy földrajzilag hol használja (leginkább) a netet; milyen korosztályba tartozik; milyen napszak(ok)ban használja jellemzően a Fb-ot/Instát; a lájkolási szokásai alapján, vagy például az alapján, hogy milyen posztokat néz több ideig (tehát valószínűleg szívesen), és melyeket meg kevés ideig (tehát valószínűleg nem szívesen) várhatóan milyen termékek/szolgáltatások érdekelhetik stb.

Ezek alapján a minden egyes felhasználóról egyedileg gyűjtött és tárolt adatokból kiindulva pedig targetált - célzott -, másképpen szólva személyre szabott hirdetéseket jelenít meg a felhasználóknak. Tehát pl., ha te sokszor facebookozol hajnali háromkor is, kaphatsz például gyógynövényes altatóról hirdetéseket, de kaphatsz energiaitalról is vagy kávéról, hogy fenn tudj maradni.

Ha felnőtt férfi vagy, kaphatsz erotikus oldalakról hirdetéseket, ha felnőtt nő vagy, kaphatsz konyhai eszközökről vagy kozmetikumokról hirdetéseket, ha több spiri csoportban vagy tag, elvonulásokról és hangfürdőkről szóló hirdetésből jóval több lesz a faladon, és így tovább.

A Fb/Insta üzleti modellje ezen alapul: te ingyen használod, cserébe eltűröd, hogy ők az adataid értékesítsék a hirdetőknek és célzott reklámokat kapj az arcodba. Ez neked azért jó, mert a világ - és Magyarország - még mindig messze a legnépszerűbb és legjobb közösségi oldalát, ahol messze a legtöbb ismerősöd is jelen van, ingyen használhatod. Nekik pedig azért, mert ezzel a módszerrel óriási pénzeket akaszthatnak le a kisebb, de főleg a nagyobb hirdetőkről, akiknek még így is nagyon megéri, mert ennyire jól sehol másutt nem tudják a célcsoportjaikat becélozni a reklámjaikkal. Tehát nekünk van egy ingyenes, de reklámokkal teli Fb-unk, plusz kereskednek az adatainkkal, Mark Zuckerberg pedig degeszre keresi magát rajtunk és egyre és egyre csak gazdagabb.

Ebbe a levesbe köpött most bele az EU, Marknak és a Fb-nak egyébként eszébe nem jutott volna bevezetni az előfizetés lehetőségét. Most kénytelenek voltak, mert így, aki nem azt választja, egyúttal azzal, amiket ilyenkor kipipál és leokéz, azokat a felhasználói szerződéseket meg ilyesféle dokumentumokat is jóváhagyja hivatalosan, amelyekkel a Metát jogilag felhatalmazza, hogy nyugodtan tárolja csak és használja fel reklámértékesítés céljából az adatait.

Tehát ha te előfizetsz, az adataid teljes biztonságban vannak, és nem látsz több reklámot (ezt az EU adatvédelmi hatósága is garantálja innentől). Ha nem fizetsz elő, akkor engedélyt adsz rá, hogy minden menjen tovább ugyanúgy, ahogy az elmúlt években mindig is ment. Ennyi a történet, nem több.

Illetve annyival több, hogy a Meta-EU-meccs ezzel még nem futott le teljesen. Az EU ugyanis a jelek szerint nem teljesen elégedett ezzel a megoldással, az adatvédelmi hatóság ugyanis arra kötelezte az írországi hasonló szervet (az az illetékes, ugyanis az EU-ban a Meta helyi vállalata Írországban van bejegyezve), hogy teljesen tiltsa meg a fent leírt módon történő adattárolást és -kezelést a Metának. Magyarán az EU azt akarja elérni, hogy a Meta itt egyáltalán ne tároljon és használjon fel ilyen adatokat a felhasználókról, és ne is kereskedjen velük. Mondjuk ennek szinte biztos, hogy az lenne a vége, hogy akkor itt nem fog tovább működni se az Insta, se a Fb, egyszerűen nem lesz elérhető a szolgáltatás. Persze, lehet, hogy valahogy mégis megegyeznek majd, ez egyelőre még nem világos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Egy ártatlan AI-karikatúrának indult, de a zsarolók már az arcodra és a pénzedre utaznak
A közösségi médiában terjedő AI-trend során a felhasználók tömegesen töltenek fel fotókat. A kiberbűnözők ezekkel élnek vissza, ami ellen már az FBI is fellép.


„Készíts karikatúrát rólam, mindabból, amit tudsz!” – néhány nap alatt ez lett a közösségi médiák új varázsmondata. A hírfolyamokat elárasztották a mesterséges intelligencia által generált, vicces vagy éppen elgondolkodtató portrék, amelyeket a felhasználók magukról és a munkájukról kértek.

A játékos önkifejezésnek tűnő trend azonban egy sokkal sötétebb oldalt is rejt: miközben az emberek fotókat és részletes önleírást töltenek fel a szórakoztató képekért cserébe, az opportunista oldalak ugyanígy gyűjtik az arcunkat, a szokásainkat és néha a bankkártyánkat is. A kérdés ma már nem az, hogy menő-e az AI-karikatúra, hanem az, hogy mennyit ér meg egy mém a magánszféránkból.

A február elején elterjedt jelenség lényege, hogy a felhasználók arra kérik a ChatGPT-t, hogy a róluk elérhető vagy általuk megadott információk, illetve egy feltöltött szelfi alapján készítsen karikatúrát.

A folyamat azonban gyakran arra ösztönzi az embereket, hogy egyre több személyes részletet osszanak meg a pontosabb eredmény érdekében. Ezt a hullámot lovagolják meg a külső oldalak és alkalmazások, amelyek „ChatGPT-stílusú” karikatúrák ígéretével csalogatják magukhoz a gyanútlan érdeklődőket.

A legkomolyabb veszélyt a biometrikus adataink, vagyis az arcvonásaink kiadása jelenti.

A feltöltött fotók ugyanis nemcsak egy képet, hanem egyedi azonosító jegyeket is tartalmaznak, amelyeket a rendszerek megtanulhatnak és tárolhatnak. Ezekkel az adatokkal később visszaélhetnek, például nem beleegyezésen alapuló, manipulatív képek, úgynevezett deepfake-ek létrehozására.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda már 2023-ban külön figyelmeztetést adott ki a szintetikus képekkel elkövetett zsarolásokról, amelyek különösen a fiatalkorúakat érintik, és tartós pszichés károkat okozhatnak.

„A szexuális tartalmú zsarolás (sextortion) következményei országszerte érezhetők” – fogalmazott Christopher Wray, az FBI igazgatója.

Nemcsak a zsarolók, hanem a hétköznapi csalók is felfedezték az AI-arcokban rejlő lehetőséget. A Meta fenyegetéselhárítási vezetője, Ben Nimmo már 2022-ben arról beszélt, hogy a közösségi oldalakon felszámolt csaló hálózatok több mint kétharmada mesterségesen generált profilképeket használt a hitelesség látszatának megteremtésére. „Ezek lényegében olyan emberek fotói, akik nem is léteznek” – mondta.

A folyamat pszichológiai csapdája, hogy ha a felhasználók a kapott karikatúrát „nem elég pontosnak” érzik, hajlamosak még több kontextust és személyes adatot megadni. „Ha az eredmény nem pontos, a felhasználók egyszerűen több kontextust adnak hozzá, gyakran rendkívül személyes adatokkal” – mondta a Forbes-ban Matt Conlon, a Cytidel kiberbiztonsági cég társalapító-vezérigazgatója.

A reputációnkat is kockáztatjuk, hiszen a nők képeiből a rendszer aránytalanul gyakran készített túlszexualizált kimeneteket, sőt, kiskorúakról készült fotókat is elfogadhatatlan módon alakított át. Az Egyesült Királyságban február 7-én lépett életbe az a törvény, amely bűncselekménynek minősíti a beleegyezés nélküli szexuális deepfake képek létrehozását.

„A mai nap egy igazán emlékezetes nap” – nyilatkozta az egyik áldozat. Az Európai Unió AI-rendelete pedig 2026 augusztusától teszi kötelezővé a deepfake-tartalmak egyértelmű megjelölését.

A legfontosabb tanács, hogy ne töltsünk fel valós fotót, ha nem muszáj. Helyette adjunk részletes leírást az arcformánkról, hajszínünkről és öltözékünkről. Az OpenAI hivatalos felületén lehetőség van kikapcsolni a tréningcélú adatmegosztást a beállításokban, illetve használhatunk ideiglenes csevegést is, amelynek tartalmát 30 nap után törlik.

Kerüljük az ismeretlen domaineken futó, „ingyenes karikatúra” hirdetéseket, és soha ne töltsünk fel kiskorúakról készült képet ilyen szolgáltatásba. Egyes klónoldalak, mint a Caricature Bot, már 9 dollárért, azaz nagyjából 3300 forintért kínálnak csomagokat, miközben adatvédelmi tájékoztatójuk homályos vagy hiányos.

via Forbes


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Halálos támadások után lépett Elon Musk: egy egyszerű korlátozással kapcsolja le az orosz kamikaze drónokat a Starlinkről
A SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be a Starlink-terminálokra, így azok használhatatlanná válnak a gyors orosz drónokon. Kijev szerint a lépés „kézzelfogható eredményeket” hozott az oroszok ellen.


Egy ukrán tisztviselő szerint „kézzelfogható eredményeket hoztak” Elon Musk erőfeszítései, amelyekkel igyekszik megakadályozni, hogy Oroszország a Starlink műholdakat dróntámadásokhoz használja.

A Starlink-technológiát korábban több halálos támadással is összefüggésbe hozták, köztük egy mozgó személyvonat elleni csapással, amelyben hatan haltak meg

– írta a BBC News.

Mihajlo Fedorov védelmi miniszter szerint a SpaceX alapítója gyorsan reagált, amikor értesítették arról, hogy Starlink-kapcsolattal rendelkező orosz drónok működnek az országban.

Musk maga is megerősítette a lépéseket az X-en. „Úgy tűnik, hogy az oroszok Starlink jogosulatlan használatának megállítására tett lépéseink működtek. Szóljanak, ha még többre van szükség” – írta.

Bár a felek nem részletezték a válaszlépéseket, a védelmi minisztérium hivatalos oldala, az ArmiyaInform szerint a SpaceX 75 km/órás sebességkorlátot vezetett be az Ukrajna felett mozgó Starlink-terminálokra.

„Az orosz drónok ennél sokkal gyorsabban haladnak, így az ellenséges operátorok nem lesznek képesek valós időben irányítani őket” – közölte a weboldal.

Emellett az ukrán kormány egy fehérlista bevezetését is tervezi, amelyen csak a jóváhagyott Starlink-terminálok szerepelhetnek. A nem regisztrált eszközöket lekapcsolják. „Ezt a SpaceX-szel együttműködésben valósítjuk meg” – mondta Fedorov.

A Háború Tanulmányozásának Intézete január közepén arra figyelmeztetett:

mióta Oroszország elkezdte Starlinkkel felszerelni az olcsó Molniya-2 kamikaze drónokat, azok harctéri hatékonysága „drámaian” megnőtt.

Ezeket a drónokat Fedorov miniszter szerint nehéz lelőni, mivel alacsonyan repülnek, elektronikus hadviseléssel nem lehet elhárítani őket, és az operátorok távolról, valós időben irányítják őket. Orosz háborús bloggerek arra figyelmeztettek, hogy a következmények túlmutathatnak a drónokon, mivel az orosz hadsereg a Starlinket a frontvonal internetellátására is használja.

Egyébként Fedorov – akkor még miniszterelnök-helyettesként – volt az, aki 2022 februárjában, nem sokkal Moszkva teljes körű inváziója után segítséget kért Musktól, aki még aznap engedélyezte a Starlinket Ukrajnában. A kapcsolatuk azonban hamar viharossá vált.

Musk 2022-ben megtagadta az ukrán hadseregtől a Starlink-hozzáférést a Krímben, azzal indokolva a döntést, hogy Ukrajna a szolgáltatást arra használta volna, hogy „elsüllyessze az orosz flotta nagy részét”, amivel a SpaceX „egy súlyos hadicselekmény bűnrészese” lett volna.

Musk azóta többször bírálta a nyugati országokat, amiért finanszírozást és fegyvereket nyújtanak Ukrajnának. „Őrültség továbbra is ennyi pénzt küldeni Ukrajnának elszámoltathatóság és végcél nélkül” – mondta. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „bármennyire is nem értek egyet az Ukrajnával kapcsolatos politikával, a Starlink soha nem fogja kikapcsolni a termináljait”. Márciusban pedig úgy fogalmazott: „A Starlink-rendszerem az ukrán hadsereg gerince. Az egész frontvonaluk összeomlana, ha kikapcsolnám.” A feszültségek ellenére Fedorov a múlt héten ismét méltatta Musk időben meghozott döntését, mondván, a Starlink „kritikusan fontos volt államunk stabilitása szempontjából”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen
A „Stealing Isn’t Innovation” kampányban Cate Blanchett és az R.E.M. is csatlakozott a tiltakozáshoz. A kezdeményezés célja, hogy licencmegállapodásokra kényszerítse az OpenAI-hoz hasonló techóriásokat.


Amikor Scarlett Johansson meghallotta a demót, megdöbbent, feldühödött és hitetlenkedve fogadta. A hang, amely az OpenAI legújabb chatbotjából szólt, kísértetiesen hasonlított a sajátjára, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban visszautasította a cég felkérését.

Az ő esete lett a szimbóluma annak a harcnak, amely mostanra iparági méretűvé duzzadt: január 22-én közel 800 alkotó, köztük Cate Blanchett, az R.E.M. zenekar és Jodi Picoult író, indította útjára a „Stealing Isn’t Innovation” (A lopás nem innováció) kampányt.

A kezdeményezés üzenete egyszerű, de erőteljes: a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeknek fizetniük kell az általuk felhasznált szellemi termékekért.

A kampányt olyan nagy múltú érdekvédelmi szervezetek támogatják, mint az amerikai színészek szakszervezete, az Amerikai Írószövetség és az Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége. A konfliktus egyik legismertebb arca Scarlett Johansson, aki nyilvánosan szembesítette az AI céget.

„Amikor meghallottam a demót, hitetlenkedve fogadtam, hogy Altman úr egy olyan hangot választott, amely ennyire kísértetiesen hasonlít az enyémre, hogy a legközelebbi barátaim és a híroldalak sem tudták megkülönböztetni” – nyilatkozta a színésznő a CNBC-nek.

Az OpenAI válaszul azonnal eltávolította a „Sky” nevű hangot, és közleményben hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékukban a színésznőt utánozni.

A nyilatkozatuk szerint a technológiai vállalatok engedély nélkül, a szerzői jogi törvények figyelmen kívül hagyásával használják fel a művészek munkáit.

Vince Gilligan, a Breaking Bad alkotója korábban az AI-t „a világ legdrágább és legenergiaigényesebb plágiumgépének” nevezte.

Szerintük a megoldást a licencmegállapodások jelentik, amire már több friss példa is akad. Az OpenAI tavaly februárban kötött tartalmi partnerséget a The Guardiannel, decemberben pedig a Disney-vel írt alá egy hároméves megállapodást, amelynek része egy egymilliárd dolláros (mai árfolyamon körülbelül 322,4 milliárd forintos) befektetés is.

A zeneiparban a Warner Music Group és a generatív zenei platform, a Suno közötti novemberi licencszerződés jelentett mérföldkövet.

A technológiai cégek jogi érvelése az amerikai jogban ismert „fair use” (tisztességes felhasználás) elvére épül, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a szerzői joggal védett művek engedély nélküli használatát. „A betanítás 'fair use', de biztosítunk leiratkozási lehetőséget, mert ez a helyes” – reagált az OpenAI a The New York Times által indított perre a CNBC szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Rovatból
Új korszak a kiberbűnözésben: az AI segítségével már nemcsak okosabb, hanem olcsóbb és automatizált a támadás
A kiberbűnözők a zsarolóvírussal már valós időben generálnak támadó kódokat. Ennek is köszönhető, hogy az NFC-alapú fenyegetések száma 87 százalékkal ugrott meg.


A mesterséges intelligencia nemcsak a munkánkat vagy a szórakozásunkat változtatja meg, hanem a bűnözést is:

2025 második felére a kiberbűnözők olcsón és tömegesen vetették be az új technológiát, aminek az eredménye már a statisztikákban is látszik.

Az ESET legújabb, 2025 második félévéről szóló kiberfenyegetettségi jelentése szerint 87 százalékkal ugrott meg az androidos mobilokat érő NFC-alapú támadások száma. Ezzel párhuzamosan a zsarolóvírus-támadások áldozatainak száma már tavaly november végére meghaladta a teljes 2024-es értéket, ami mintegy 40 százalékos éves növekedést jelent – írta a Gondola.hu.

A növekedés mögött a mesterséges intelligencia egyre tudatosabb alkalmazása áll, amely új szintre emelte az adathalászatot és a mobilos csalásokat is.

„A mesterséges intelligencia megjelenése a kiberbűnözésben jelentős fordulópont. Már nem az a legnagyobb veszély, hogy az AI segítségével »okosabb« lett a kártevő, hanem hogy olcsóbbá és automatizálttá váltak a támadások”

– mondta Béres Péter, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője.

A jelentés szerint az AI-t alkalmazó kártevők már nemcsak elméletben léteznek. Az ESET kutatói azonosították a PromptLock nevű zsarolóvírust, az első ismert ilyen programot, amely képes valós időben, automatikusan rosszindulatú szkripteket generálni. A kártevő egy helyben futó nyelvi modellt használ a támadó kódok létrehozására. Bár a szakértők egyelőre inkább egyfajta technológiai bizonyítéknak tartják, mint széles körben terjedő fenyegetésnek, a megjelenése mégis egy új korszak kezdetét jelzi.

Az AI-trenddel párhuzamosan a mobiltelefonos támadások is látványosan megszaporodtak. Az NFC-alapú fenyegetések 87 százalékos növekedése azt jelzi, hogy a telefonok ma már pontosan ugyanúgy célponttá váltak, mint a laptopok vagy az asztali gépek. A támadók olyan új kártevőket és funkciókat vetnek be, mint például a kontaktlopásra is képes NGate vagy a ritka kombinációnak számító RatOn, amelyek az érintéses fizetés és adatcsere technológiáját használják ki.

A védekezésnek is alkalmazkodnia kell. „Mobilon – különösen az NFC-alapú támadások terjedése miatt – elengedhetetlen a megbízható mobilbiztonsági megoldások, például a végpontvédelem és mobileszköz menedzsment használata” – hangsúlyozta Béres Péter, aki szerint az automatizált támadások korában a felhasználók és a vállalatok számára is kulcsfontosságú a naprakész védelem, a rendszeres frissítések és a gyanús e-mailek tudatos kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk