Hadat üzentek a sztárok: Scarlett Johansson vezetésével indult totális háború az AI-cégek ellen

„Égő cigarettát tartottak a combom alá, miközben a lábamat a fülemhez emelve kellett tartanom… Ez életem legintenzívebb időszaka volt” – emlékezett vissza a Forbesnak Luana Lopes Lara a Bolsoj Színház Iskolájában töltött kamaszéveire.

Ez a fegyelem és kitartás azonban nemcsak a balettszínpadon, hanem a technológia és a pénzügyek világában is segítette:

A 29 éves, volt profi táncos múlt hónapban vette át ezt a címet, miután az általa társalapított Kalshi nevű előrejelzési piac 1 milliárd dolláros (kb. 328,5 milliárd forintos) tőkebevonást zárt.

Ezzel az értékeléssel a Kalshi nemcsak a Szilícium-völgy legújabb unikornisává vált, hanem megelőzte legfőbb riválisát, a Polymarketet is, amelyet tavaly ősszel a New York-i tőzsde tulajdonosa, az ICE finanszírozott, 9 milliárd dolláros cégértéket megállapítva.

Lara és társalapítója, Tarek Mansour, akivel a Massachusetts Institute of Technology egyetemen ismerkedett meg, egy olyan szabályozott platformot hoztak létre, ahol a felhasználók valós események –

„Közvetlenül az egyetem után őrült nagy kockázatot vállaltunk. Két évig nem volt termékünk – semmi nem indult el –, és ha nem kapunk szabályozói jóváhagyást, a cégünk egyszerűen lenullázódik” – mondta Lara.

A brazil lány érettségi után kilenc hónapig táncolt profi szinten Ausztriában, majd hátat fordított a balettnek, és az MIT-n kezdett számítástechnikát tanulni.

Az egyetemi nyarakat olyan pénzügyi óriásoknál töltötte gyakornokként, mint a Bridgewater Associates és a Citadel Securities, a Kalshi ötlete pedig 2018-ban, egy New York-i esti séta során született meg.

amely lehetővé tette számukra, hogy az amerikai választások kimenetelére is lehessen fogadni.

A döntést a Better Markets nevű civil szervezet élesen kritizálta, szerintük a felügyelet „veszélyes precedenst teremtett” azzal, hogy feladta a harcot a választási szerencsejáték ellen.

„A Kalshi a vitát, a szubjektivitást és a beszédet piacokkal, pontossággal és igazsággal váltja fel” – fogalmazott Tarek Mansour. „Kevés jobb iskolája van annak, hogy ‘nemet’ mondanak neked, mégis továbbmenj, mint a profi balett… Luanában korán megjelent a kitartás és a higgadt magabiztosság” – nyilatkozta Alex Immerman, az Andreessen Horowitz kockázatitőke-társaság partnere.

Évi 182 millió forintnak megfelelő, 555 ezer dolláros fizetésért keres embert az OpenAI egy olyan pozícióra, amelyet a cég vezetője is kőkeménynek és stresszesnek ígér. Az OpenAI, a ChatGPT mögött álló cég új vezetői pozíciót hirdetett meg „head of preparedness” (felkészültségi vezető) néven, amelynek célja a mesterséges intelligencia kockázatainak azonosítása és kezelése – írta a Telex. Sam Altman vezérigazgató egy X-bejegyzésben jelezte, hogy a kiválasztott szakembernek rögtön a mély vízbe kell ugrania, és gyorsan kell reagálnia a legégetőbb problémákra.

„Ez egy kulcsfontosságú szerep egy fontos időszakban; a modellek gyorsan fejlődnek, és ma már sok nagyszerű dologra képesek, de egyúttal komoly kihívásokat is jelentenek. A modellek mentális egészségre gyakorolt potenciális hatását már 2025-ben láthattuk; most pedig azt tapasztaljuk, hogy a modellek annyira jók lettek a kiberbiztonság terén, hogy már kritikus sebezhetőségeket is képesek felismerni” – részletezte Altman.

A „Preparedness” keretrendszert még 2023-ban hozta létre az OpenAI, a legnagyobb kockázati kategóriák között pedig az egyénre szabott befolyásolást, a kiberbiztonságot és a biológiai fenyegetéseket sorolták fel. A cég júliusban átszervezte a biztonsági területet, a korábbi preparedness-vezető, Aleksander Madry új kutatási feladatot kapott. A Guardian szerint a pozíciót korábban senki sem tudta hosszú ideig betölteni.

Kéthetes, hatalmas közfelháborodást kiváltó botrány után visszakozik Elon Musk platformja: az X bejelentette, hogy az Egyesült Királyságban letiltja a Grok nevű mesterséges intelligenciájának azt a funkcióját, amellyel valódi emberek fotóit lehetett úgy szerkeszteni, hogy kihívó öltözetben, például bikiniben jelenjenek meg. A vállalat közölte, hogy „geoblokkolni” fogja a funkciót azokban az országokban, ahol az illegális.

A milliárdos szerint a Grok úgy van programozva, hogy elutasítsa az illegális kéréseket - ezt az elképzelését saját fejlesztői cáfolták meg. Azonban azt már korábban tapasztalni lehetett a platformonm, hogy az elmúlt hetekben ezrével jelentek meg olyan, a Grok eszközzel készített szexualizált képek, amelyeken nőket és gyerekeket digitálisan, a hozzájárulásuk nélkül „vetkőztettek le”. Az ügy akkora port kavart, hogy a brit kormány is megszólalt.

Keir Starmer miniszterelnök az X korábbi, a funkció megtartásáról szóló döntését „borzalmasnak”, a helyzetet pedig a parlamentben „undorítónak” és „szégyenletesnek” nevezte. Liz Kendall technológiai miniszter szerint a cég lépése „egy további sértés az áldozatokkal szemben, amellyel gyakorlatilag pénzzé tesznek egy borzalmas bűncselekményt”. A brit kormány az X mostani bejelentése után közölte: igazolva látja korábbi álláspontját.

A brit médiaszabályozó hatóság, az Ofcom még hétfőn indított hivatalos vizsgálatot a platform ellen, miután „rendkívül aggasztó” jelentéseket kapott az illegális, nem beleegyezéssel készült intim képek és gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok készítéséről és megosztásáról.

Az Ofcom szóvivője szerint a techvállalat döntése „egy üdvözlendő fejlemény. A hivatalos vizsgálatunk azonban továbbra is folyamatban van. Éjjel-nappal dolgozunk azon, hogy előrelépjünk, és választ kapjunk arra, mi ment félre, és mit tesznek a helyreállítás érdekében.”

Az X a múlt héten már korlátozta a Grok képgeneráló képességeit a nem fizető felhasználók számára, de szakértők szerint az eszköz továbbra is képes volt szexuálisan explicit képeket előállítani. Az Egyesült Királyságban ezen a héten lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az ilyen képek létrehozását. Starmer szerdán azt mondta, az X azon dolgozik, hogy megfeleljen ezeknek az új szabályoknak. A vállalat nem pontosította, hogy a felhasználók a különálló Grok alkalmazásban továbbra is készíthetnek-e majd ilyen képeket - írja mindezt a The Guardian, a Reutes hírügynökség közreműködésével.

Ha a közösségi média olyan, mint egy biztonsági öv és sebességkorlátozás nélküli autó, akkor miért engedjük, hogy a gyerekeink vezessék?

A vita forr, miután az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek H. Murthy júniusban

Indoklása szerint a fiatalok számára „a közösségi média használatának biztonságossága nem bizonyított.”

„A figyelmeztető címkéknek rendszeresen emlékeztetniük kell a szülőket és a tinédzsereket, hogy a közösségi média nem bizonyítottan biztonságos” – mondta Murthy egy interjúban.

Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szeptemberi jelentése szerint a „problémás közösségimédia-használat” aránya 2018 és 2022 között 7%-ról 11%-ra nőtt a 11–15 éves fiatalok körében.

Egy több mint kilencezer amerikai gyereket követő kutatás például kimutatta, hogy a magasabb képernyőidő 9–10 éves korban kis mértékben, de mérhetően magasabb depressziós és figyelemzavaros pontszámokkal járt együtt két évvel később.

Ezt támasztja alá az a randomizált vizsgálat is,

Kisebb, képalkotó vizsgálatok valóban jeleznek eltéréseket a problémás okostelefon-használók jutalmazó és végrehajtó agyi hálózataiban, de ezek egyelőre csak összefüggések, nem bizonyított ok-okozati láncolatok.

A dopamin ráadásul nem egyszerűen „boldogsághormon”, sokkal inkább a motiváció és a várakozás molekulája, amely arra ösztönöz, hogy újra és újra visszatérjünk a gyors jutalmat ígérő tevékenységekhez.

Problémás használatra utal, ha a digitális eszközök használata már az alapvető működés rovására megy:

További intő jel az ingerlékenység, ha nem elérhető a telefon, a titkolózás a képernyő előtt töltött időről, vagy ha a gyerek sikertelenül próbálja csökkenteni a mobilozást.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia egy „Családi Médiaterv” létrehozását javasolja, amely kijelöli

A legkisebbeknél, 0–5 éves kor között az Egészségügyi Világszervezet a lehető legkevesebb képernyőidőt javasolja, 2 és 4 éves kor között pedig legfeljebb napi egy órát, azt is lehetőleg a szülővel közösen.

„Az egyik legfontosabb lecke, amit az orvosi egyetemen tanultam, az, hogy vészhelyzetben nincs luxusunk a tökéletes információra várni” – érvel Vivek Murthy.

Ezzel szemben a technológiai cégek az okozati bizonyítékok hiányára hivatkoznak. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy interjúban kijelentette, hogy a kutatások többsége szerint nincs ok-okozati kapcsolat a közösségi média és a tinédzserek mentális problémái között.

VIA The Washington Post