SZEMPONT
A Rovatból

Tűzijáték Budapesten: idén a vakszerencsén múlt, hogy nem lett komolyabb katasztrófa

A szakértő szerint az időjárási helyzet teljességgel kiszámíthatatlan volt. Timár Gábor azt mondja, bár a fél kilences vihar a Dunaparton enyhébb volt, de nem messze onnan, a XI. kerületben fákat csavart ki a szél, akárcsak a 2006-os végzetes estén.


Amióta 2006-ban emberéletekbe került a dilettáns szervezés és a viharos időjárás elegye, minden évben felmerül a kérdés, lesz-e tűzijáték augusztus 20-án este. 2020-ban a Covid miatt eleve meg sem rendezték, 2022 pedig a várható rossz idójárás miatt már délután lefújták. Aztán este mégsem lett vihar, másnap pedig Palkovics László kirúgta a Meteorológiai Szolgálat elnökét és szakmai elnökhelyettesét.

Idén pár napja kezdtek szállingózni a hírek, hogy ismét

veszélybe kerülhet a tűzijáték megrendezése, mivel az időjárási előrejelzések nem voltak túl biztatóak.

A 2006-os tragédia óta a tűzijáték megrendezéséről két lépcsőben döntenek. Az alapvető információkat a meteorológusok szolgáltatják, vagyis a szakemberek. Ezeket felhasználva kell meghozni a felelős döntést az operatív törzsnek, ahol a politikai szempontok, no meg az anyagi szempontok is szerepet játszanak.

A tudomány természeténél fogva, ellentétben a politikával, csak egy dologhoz igazodik: a saját tudásához, amely magában foglalja korlátainak ismeretét is. Azaz bármennyire is szeretnék a politikusok, ha a meteorológusuk százszázalékosan megjósolnák, hogy egy adott időpontban, egy adott helyen milyen lesz az időjárás, ezt elég ritkán lehet megtenni. Itt bizony valószínűségek vannak, és olyan előre nem látható körülmények, amelyekről egy, a szakmai hitelére adó tudós csak feltételes módon tud nyilatkozni.

„Az időjárásnál az egyik legjobb kérdés, hogy milyen jó a közelítés: vagyis hogy mi az előrejelzés megbízhatósága. Ezzel nem tudnak mit kezdeni a politikusok”

- magyarázza Timár Gábor, az ELTE TTK geofizika professzora.

Az emlékezetes augusztus 20-ai döntések közül három esetet emel ki, hogy érzékeltesse, mi zajlott le a természetben, mit tudtak mondani a meteorológusok, és milyen döntési dilemmákkal szembesült az operatív törzs.

Az első eset a 2006-os tragédia. Akkor a teljesen felkészületlen tömegre a tűzijáték megkezdése után pár perccel csapott le egy drámai erejű vihar, amely pontosan ott végezte a legnagyobb pusztítást, ahol a tömeg a legsűrűbben állt. A végeredmény ismert: öt halott. Ami igazán tragikus ebben az eseményben, az az, hogy ez a történet, ellentétben a másik kettővel, teljesen előre látható volt. Ahogy Timár Gábor fogalmaz:

„2006-ban, augusztus 10-én délután háromkor látszott, hogy van egy zivatarlánc végig a Dunántúlon, és jön Budapest felé. Ha az ember rátette a vonalzóját a térképre, akkor lehetett számolni, hogy ez körülbelül kilenc órára ide is ér.”

Csakhogy a Meteorológiai Szolgálat hiába látta ezt előre, az akkor bevezetett új információs csatornán leadott figyelmeztetést állami részről senki sem olvasta el. Bár a meteorológus betartotta a szolgálati utat, mégis fegyelmit kapott, mert nem győződött meg arról, hogy a jelentést elolvasták volna. Fegyelmit kapott és azonnali hatállyal felmentették a katasztrófavédelem ügyeletvezetőjét is, aki nem olvasta el a beérkezett figyelmeztetést, valamint fegyelmit kapott a Miniszterelnöki Hivatalnak a rendezvényért felelős osztályvezetője is.

Ezután alapvetően változtattak a rendszeren. A döntések egy kézben, az Operatív Törzsnél futnak össze, így az ilyen információs fekete lyukakat kiküszöbölték.

Így jött el 2022, amikor egész más volt a meteorológiai helyzet, mint 2006-ban. Nem voltak egyértelműen, nyílegyenesen a főváros felé közeledő zivatarláncok, amelyeket pontosan előre lehetett volna jelezni. Ehelyett egy a mostanihoz hasonló párás, instabil időjárás alakult ki, ahol csupán 30 százalékos valószínűséggel lehetett megmondani, hogy lesz-e baj este Budapest közepén. A meteorológusoktól dél és délután kettő között várták az egyértelmű javaslatot, hogy mehet-e a tűzijáték.

A szakemberek azt mondták, hogy a vihar kialakulásának 9 órával az esemény előtt 30 százalék esélye van. Ebből lehet is baj, meg nem is. Ha ilyen nagy az esély, hogy baj lehet, akkor inkább ne legyen tűzijáték.

Végül Budapesten nem történt semmi, de Budapestről száz kilométerre több helyen is nagy vihar volt.

Ez a helyzet Timár Gábor szerint a tudós és politikus tipikus konfliktusa volt: a politika olyat várt el a tudománytól, amit az nem vállalhatott. A következő munkanapon megváltak az OMSZ igazgatójától és az operatív helyettesétől is.

Ilyen előzmények után érkeztünk el az idei augusztus 20-ához. Az időjárási helyzet eléggé hasonlított a 2022-es bizonytalan állapotra. A napokkal azelőtt lefuttatott előrejelző modellek szerint benne volt a pakliban egy vállalhatatlan időjárási helyzet kialakulása a tűzijáték idejére.

„Azt lehetett látni, hogy délután valahol nagyon durva dolgok lesznek, nem tudni, hogy hol, és olyan délután kettő órától már kezdtek kipattanni a nagyobb zivatarok a semmiből”

- magyarázza Timár Gábor.

Amikor emberéletekről kell dönteni, ez óriási bizonytalansági tényező. A professzor szerint ez akár azt is jelenthette volna, hogy pont a tűzijáték ideje alatt, a belváros felett pattan ki egy vihar. Ahogy ki is pattant délután háromnegyed ötkor a semmiből, a belváros fölött, a VII-VIII. kerület felett. Öt percig nagy záport hozott, majd eloszlott, eltűnt.

Azaz a helyzet tökéletesen alkalmatlan volt arra, hogy felelős előrejelzést lehessen adni.

Hogy szemléltesse a helyzet bizonytalanságát, mond még néhány konkrét példát. Délután három-négy óra körül egy kifejezetten nagy vihar alakult ki Pest közelében, Vácnál, amely akár Pestre is irányulhatott volna, de végül elfújta a szél a Visegrádi-hegység fölé. Egy másik vihar öt-hat óra között Nagykátánál alakult ki, amely lassan kóválygott Budapest előterében, még Ferihegyet is érintette egy időre.

Tehát egy ilyen teljesen megfoghatatlan helyzetről kellett volna valami konkrétumot mondaniuk a meteorológusoknak és az operatív törzsnek is. Most, ellentétben 2006-tal, Timár szerint

az Operatív Törzs rugalmasabb volt, nem akart kicsikarni a meteorológusoktól idejekorán állásfoglalást.

Csakhogy egy ilyen kivárásnak is van egy természetes vége, ami, ha figyelembe vesszük, hogy legalább két óra kell a terület kiürítésére, azt jelenti, hogy hat órakor egyértelmű döntést kellett volna hozni.

Timár Gábor azt mondja,

ő a látottak alapján öt órakor leállította volna a tűzijátékot, pontosan a magas bizonytalansági fok miatt.

Persze gyorsan hozzáteszi, hogy utólag mindenki sokkal bölcsebb. Ezzel szemben az Operatív Törzs kivárt. Valószínűleg nem akarták megismételni a 2022-es fiaskót, és politikai szempontból is kockázatosnak ítélték meg a rendezvény idő előtti lefújását.

Holott Timár Gábor szerint nem sokon múlt a katasztrófa. Az a vihar, amely végül fél kilenc tájt a Duna-parton csak riadalmat okozott, nem sokkal messzebb, a XI. kerületben fákat döntött ki.

2006-ban pedig az áldozatok között többen pontosan ilyen kidőlő fák alatt lelték halálukat. Azaz a kivárás, bár most bejött, de az elmondottak alapján úgy tűnik, csak a vakszerencsén múlt, hogy nem történt komoly katasztrófa.

Mi is történt? Hét órakor, tehát amikor már néhány vihar a semmiből kipattant Budapest környékén, sőt a belváros felett is, az Operatív Törzs zöld utat adott a tűzijátéknak. Ez a döntés egészen addig érvényben maradt, amíg egy szerencsére kisebb vihar le nem csapott a helyszínre. Ekkor jelentették be, hogy egy órával eltolják az eseményt, hozzátéve azt a tanácsot, hogy mindenki vonuljon fedett helyre.

Timár Gábor szerint ezt meg lehet csinálni egy színpadi rendezvénynél, ahol pár százan vannak, és addig kinyitják mondjuk a közeli közintézményeket, de amikor sok százezres tömeg áll szorosan egymás mellett az egész belvárosi Duna-parton, ennek sok realitása nincs. És igen, ekkor csavart ki ugyanez a vihar fákat néhány kilométerre onnan.

Epilógus

Amikor már vége volt a tűzijátéknak és az emberek megindultak hazafelé, nem várt akadályokba ütköztek. Még mindig teljes szélességében lezárva tartottak több belvárosi hidat is, például a Margit hidat. A központi úton az előzetes bejelentés szerint délután 4-től este 11-ig tiltották meg a közlekedést, de egy portálunkhoz eljuttatott videón jól látszik, hogy még fél 12-kor is a kordonok előtt állt a tömeg, és senki sem tudta megmondani, meddig kell várniuk. A területen csak a kék villogós állami autók konvojai mehettek át, se a 4-es 6-os villamost, se a gyalogos közlekedést nem engedélyezték.

A beszámolók szerint a bizonsági emberek nem sok felvilágosítást adtak, és amit adtak, az sem volt egyértelmű.

Angolul azt mondták, fél órát kell várni, magyar nyelven viszont azt, egy órát.

Mindezt azzal indokolták, hogy meg kell tisztítani a hidat a ráhullott pirotechnikai eszközöktől. A takarítást végző járművek viszont jó fél órával később indultak el.

Voltak olyanok is, akik a Margit hídon Budáról szerettek volna a Nyugati pályaudvarra eljutni, hogy elérjék az utolsó vonatot, amivel haza tudtak volna menni. Információt, hogy mindezt hol tehetik meg, nem kaptak.

Az elmérgesedő hangulat miatt azonban megjelent a Készenléti Rendőrség, és kamerákkal kezdte venni a tömeget.

VIDEÓ: A felháborodott tömeg

@szeretlekmagyarorszag.hu??‍♂️??‍♂️??‍♂️

♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a metró, csakhogy ott a videófelvételeket készítő Lengyel Roland szerint a rengeteg lezárás miatt akkora volt a tömeg, hogy már-már balesetveszélyes helyzetek alakultak ki.

„A lépcsőkön lefelé áramló embertömeg elkezdte nyomni a peronon állókat a sínek felé, és mivel nem volt elég sűrű a metrószerelvények követési ideje, ez a balesetveszélyes helyzet rendre megismétlődött"

- mondja a Rehab Critical Mass sajtóügyeivel is foglalkozó Roland, aki szerint belegondolni is rossz, milyen tragédiák történhettek volna, ha például egy kerekesszékes embert sodor le a tömeg a metró peronjáról.

Mindezek ellenére az augusztus 20-i ünnepség végül baj nélkül lezajlott, senki sem sérült meg sem a viharok, sem a tömegközlekedésben tapasztalható tumultus miatt. A kérdés csak az, megérte-e a kockázatot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Ha Orbán emeli a tétet, a halálos párbaj felé viszi
A politikai elemző nem tudja elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy a Fidesz-veresége esetén Orbán egy „fehérorosz fordulattal” kivezetné az országot az unióból. „A Fidesz lefelé menő ágban van, ahonnan nincs visszaút” - mondta.
F. O. - szmo.hu
2025. július 13.



Átadja-e Orbán Viktor a hatalmat egy elvesztett választás esetén? Ez a téma is terítékre került a ZaccPerKávé Extra című műsorban, ahol Tölgyessy Péter volt a vendég. A politikai elemző nem tudja elképzelni azt a forgatókönyvet, hogy a Fidesz-veresége esetén Orbán egy „fehérorosz fordulattal” kivezetné az országot az unióból.

„Magyarországon ezt nem lehet megcsinálni, és ezt a Fidesz vezetői is pontosan tudják.

Lehet persze halálos párbajt is csinálni ebből a dologból, de ez a játék arról is szól, hogy lesz-e létezése a jövőben a Fidesz vezetőinek Magyarországon.

A Fidesz most úgy viselkedik, mint egy sárkány, tüzet okád, minden nap eltipor valamit. Borzalmas, elviselhetetlen, de bárhogy is van, jövőre választás lesz Magyarországon.

Minden családban dönteni kell arról, akarják-e, hogy Orbán folytassa” – fogalmazott Tölgyessy a műsorban, majd arról beszélt, hogy most először a Fidesz valóban veszíthet.

„A Fidesz lefelé menő ágban van, ahonnan nincs visszaút.

Ugyanakkor jöhet bármikor egy olyan nemzetközi konfliktus, ami felforgathat mindent. Áldomást viszont csak akkor szabad inni, ha a hombárban van az előző évi termés. A történelem olyan, mint a vasút: van, hogy száguld a pályán a vonat, és sokáig nem történik semmi. Ez történt a Fidesz-időszak középső részében is. Most váltó közeleg, és ha elszúrjuk, sokára lesz újra váltó” – összegezte napjaink politikai helyzetét Tölgyessy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter azt üzente, hogy az ő kétharmadát nem Felcsúton jelölik ki, hanem maguk a választók
A Tisza képviselőjelöltjeinek hétvégén bejelentett kiválasztási módja igazi politikai innováció az elemző szerint, az előválasztás lefoglalja majd az őszi politikai napirend komoly részét. Egyben reakció a tiszás kétharmaddal kapcsolatos félelmekre is.


Szombaton tartotta második kongresszusát a Tisza párt Nagykanizsán. A látványos külsőségek között megtartott rendezvényen Magyar Péter az uniós pénzek hazahozatalát, bérlakásprogramot, vasútfejlesztést ígért, és bejelentette, hogy felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatalt. Arról is beszélt, „ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.” Emellett kiderült, hogy milyen előválasztási rendszerben zajlik majd a párt képviselőjelöltjeinek kiválasztása.

Jó-e ez a modell, milyen következményekkel jár, ha a Tisza így választja ki a képviselőjelöltjeit? És mit jelenthetnek az új üzenetek? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal.

– A nagykanizsai Tisza-kongresszuson bejelentették, hogyan választják majd ki a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.

– Szerintem ez egy nagyon ügyes kiválasztási rendszer. A dolog az én értelmezésemben arról szól, hogy először kijelölnek három embert, és a Tiszán belül preferenciális szavazással döntenek róluk. Végül kettőt mutatnak be a választóknak, akik között előválasztást tartanak. Ez igazi politikai innováció, méghozzá nem is rossz, mert először a Tiszán belüli közösséget mozgatja meg: ők dönthetnek, szavazhatnak arról, kiket vigyenek a választók elé, majd a választókat szólítja meg, hogy szavazzanak arról, ki legyen az ő jelöltjük. Ráadásul az előválasztással a Tisza le fogja foglalni az őszi politikai napirend egy komoly részét.

– Az előválasztás hagyományosan is párton belüli választást jelent, nem? Ugyanakkor Magyarországon a 2022-es gyakorlat pártok közötti előválasztás volt.

– Valójában a választási rendszer határozza meg, milyen keretek között érdemes előválasztást tartani. Magyarországon alapvetően kétpárti politikai rendszer működik, amit a Fidesz az újraszabott választási rendszerrel alakított ki. Ez az egyfordulós rendszerből, az egyéni választókerületek túlsúlyából és a győztes kompenzáció elemeiből adódik ki így. Az történt, hogy a választók nem vártak az előválasztással, kijelöltek egy pártot, amelyik szembeszállhat a Fidesszel a választáson, ez pedig a Tisza. Az elmúlt hetekben már komoly vita volt a nyilvánosságban arról, hogy helyes-e, ha az egyik kétharmadból egy másik kétharmadba esik az ország. Egyesek szerint máshogy nem lehet legyőzni a Fideszt, ebben talán igazuk van. Mások szerint már önmagában a kétharmados többség is veszélyes lehet, ebben meg nekik van igazuk.

Magyar Péter erre azzal reagált, hogy az ő kétharmadát nem Felcsúton jelölik ki, hanem maguk a választók. Ez sokkal erőteljesebb egyéni politikusi pozíciókat teremt, mint az orbáni, felülről kijelölős, vezérfüggő modell.

Lehetőséget ad a Tisza előválasztási modellje arra, hogy felnőjenek erős személyiségek, kialakulhassanak a párton belül platformok, amire a Fideszen belül nem volt példa. Magyar Péter azt üzeni, hogy nem kívánja kijelölni a saját politikusait, bízik abban, hogy ezt a választók megteszik helyette. Tehát egy sokszínű frakciót képzel el, és talán még kétharmad esetén is vissza kell majd hoznia a politikát a kompromisszumok területére, ami valójában a demokratikus politika lényege.

– Az előválasztást nem hekkelheti meg a Fidesz?

– Az Egyesült Államokban több államban például republikánusok is részt vehetnek a demokraták előválasztásán. Azt gondolják ugyanis, hogy azt a jelöltet kell előre megtalálni, akiben a legszélesebb körben megbíznak, és ezt a jelöltet érdemes már a választások előtt megtalálni. Éppen ezért ennek a veszélyét, mármint hogy a Fidesz is szervezkedik, nem tekintem nagyon súlyosnak.

– A kongresszus után Hadházy Ákos is bejelentkezett, hogy indulna a tiszás előválasztáson, de Magyar Péter visszautasította. Majd Tordai Bence arról írt, a Fidesz lehet a nevető harmadik, ha a Tisza teljesen kizárja a többi ellenzékit.

– A preferenciális rendszer első lépcsője, amely során a Tisza tagjai eldönthetik, hogy ki ne indulhasson el, talán kezelni tudná ezt a helyzetet. Ha úgy döntenek, hogy nem kérnek egy olyan politikusból, akitől elvi alapon vagy pártlogikai okból tartanak, azt egyszerűen nem engedik tovább az előválasztásra. De ez csak egy ötlet, nyilván megoldják valahogy ezt a problémát.

– Amerikában gyakran még a saját pártbéli képviselőivel is keményen kellett alkudoznia az elnök embereinek egy-egy törvényért. Lehet-e nálunk esély egy ilyen típusú parlamentáris demokráciára?

– Volt már ilyen szakasz a rendszerváltás után: az MDF vezetése például rengeteg kompromisszumot volt kénytelen megkötni. Ott volt például a Csurka-féle platform, amit végül kizártak, mert tarthatatlanná vált a jelenléte, de előtte többször próbáltak velük kompromisszumot kötni. Ugyanez történt a nemzeti liberálisokkal is: Debreceni Józseffel, Elek Istvánnal, végül őket is kizárták, taktikai okokból egyébként.

Az ideológiai és érdekalapú frakción belüli lobbizás akkor jelen volt, meg kellett szerveznie a miniszterelnöknek a parlamenti többséget a saját frakcióján belül is. Ez egy tanulható tudás.

Egyébként ma is látjuk ezt működni például a fővárosi közgyűlésben.

– A Fidesz részéről már megjelent a kritika, hogy a Tisza még mindig nem mutatta be a képviselőjelöltjeit.

– A Tisza több dologban is kihívást intézett a Fideszhez. Van programja, amely konkrét, alternatív szakpolitikai állításokat tartalmaz. Vannak szakpolitikusai, bemutatták például a szakpolitikai kerekasztalok tagjait. Megjelentek ismert személyiségek a kongresszuson, ami erőt demonstrált. A kormányzati oldal ezt nyilván nem fogja elismerni. A Tisza kongresszusa valóban nem nevezett meg politikusokat, mert az előválasztáson fogják kiválasztani őket. Nincs 106 jelöltjük, csak egy - állítja a kormánypárt. 318 lesz – állítja a Tisza, amelyből 212 jelöltet a választóknak bemutatnak ősszel, közülük lesz meg a 106 induló képviselőjelölt. Ősszel meglátjuk, kinek volt ebben igaza.

– Magyar Péter a kongresszuson arról is beszélt, hogy létrehozzák a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, ami szuperjogköröket kapna, adatokat kérhetne például az ügyészségtől, nyomozhatna. Ez esetleg arra szolgálna, hogy kétharmad híján, ez hivatal átnyúljon a fideszes káderekkel feltöltött intézményeken?

– Sokan követelnek elszámoltatást és vagyonvisszaszerzést, ezért ennek a hivatalnak erős politikai üzenete van a kampányban. Egy ilyen hivatal meghirdetése azt jelzi, a Tisza érzi a választói igényeket.

– A párt elnöke arról is beszélt, hogy az ország további eladósításáért a NER-elit, például Mészáros Lőrinc, Tibocz Istvám a saját vagyonával felel. Ez hogyan lenne kivitelezhető?

– Ez inkább a hitelezők felé tett üzenet volt. Arra vonatkozott, hogy Magyar Péter nem szeretné, ha az Orbán-kormány komoly hitelekkel vásárolná meg a választók szimpátiáját a kampányban, mert ennek megint infláció és pénzromlás lehet a vége.

Tehát kétszer is gondolja meg egy hitelező, hogyan és mire ad hitelt ilyen környezetben.

– A hitelezők figyeltek Nagykanizsára?

– Szerintem a gazdasági és közéleti szereplők egyre inkább figyelnek a Tisza pártra. Félszemmel a Tiszára, félszemmel a Fideszre.

– Egy másik ígéret szerint 2027 végéig maximum 6 hónapra csökkentik a kórházi várólistákat. Ez óriási vállalás, egyben komoly kockázat is, hiszen ha nem sikerül, az azonnal számonkérhető.

– A kampányban sok mindent lehet ígérni, miközben nem tartom kizártnak, hogy a várólisták rövidítésében valóban lehet valamit tenni. A lényeg inkább az, hogy Magyar Péter ezzel is azt mutatja, hogy olyan problémákkal foglalkozik, amelyek a választók számára fontosak.

– Itt van Ruszin-Szendi Romulusz ügye. Elolvastam a KEHI-jelentést, és úgy tűnik, tényleg nincs minden rendben. A Tisza kommunikációja viszont erősen emlékeztet a Fidesz módszereire: „nincs itt semmi látnivaló”. Ez a hozzáállás hosszú távon árthat a pártnak? Nem kellene inkább transzparensnek lenni?

– Nyilván kellemetlen nekik ez az egész, de a Fidesz számára sem kényelmes, hiszen Ruszin-Szendi bármit is kapott szolgálati időben, annak a hátterében mindig volt kormányzati döntés, valaki aláírta azokat a papírokat. A kormány saját magát jelentené fel, ha komolyan kivizsgálna ilyen ügyeket.

– A Tisza-kongresszussal csaknem egy időben Tölgyessy Péter egy előadáson azt mondta, hogy Orbán Viktor sokáig élezheti a helyzetet, de a végén át fogja adni a hatalmat, ha veszít. Ön is hasonlóan látja?

– Mitől kellene különösebben félni? Az a kormányzat, amelyik nem meri benyújtani az ellehetetlenítési törvényt a parlamentnek, miután majdnem az összes képviselő aláírta, az már gyengeséget mutat. Az a kormányzat, amelyik Ruszin-Szendi Romulusz esetében hagyja, hogy egy nyugdíjas alezredes megfenyegesse az államot, mondván, hogy kiszabadítják a volt vezérkari főnököt, ha elvinnék, az az állam nem erős, hanem gyenge. És az a kormány, amelyik bejelenti, hogy nem lesz Pride, törvényt is hoz róla, a rendőrség is közli, hogy az egy illegális vonulás, majd több százezer ember mégis elmegy, már nem kelt félelmet.

A Tisza Párt, azzal, hogy létezik és nagyjából 2,5 millió ember támogatását élvezi, azt is megmutatja, hogy a társadalom számos pontján többségben van. Olyan területeken is igaz lehet ez, mint például a rendvédelmi szervek, vagy az államapparátus.

Miért gondolnánk azt, hogy bárkit is rá lehetne venni, hogy ne tartsanak választásokat? A valódi probléma inkább az informális hatalom esetleges ellenzékből történő megtartásával van, nem a formális hatalomátvétellel akkor, ha esetleg nyer a Tisza.

– Harmincöt éve volt egy rendszerváltásunk, különböző közép-európai modellekkel. A jelenlegi magyar helyzet inkább az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia vagy Románia útját követheti?

– Azt mondanám erre, hogy klasszikus kelet-európai úton járunk. Lehetne viccesen azt is mondani, hogy amikor a „legvidámabb barakk” voltunk, ez attól volt, mert mi, magyarok a kommunizmust is „lustán” csináltuk. Most, amikor a szabadságot és a demokráciát lehetne élvezni, ebben is lustábbak, lassabbak vagyunk, mint mások. De ha ezt a viccet félretesszük: az ország nem tudott gyorsan leválni az 1970-es, 1980-as évek gondolkodásmódjáról. Orbán Viktor is viszonylag hamar felismerte, hogy a korábbi, radikális, rendszerváltó politikájával nem lehet előrébb jutni, mert akkor még a parlamentből is kiesik. Nem akart később már szembemenni azzal az attitűddel, amely a magyar társadalom egy nagy részét jellemzi. Az emberek ugyanis nem szabadságra, hanem biztonságra, gondoskodásra vágytak. Orbán Viktor is inkább belekényelmesedett ebbe a gondolkodásba, átvette annak logikáját. Nem segítette a magyarokat abban, hogy valóban elinduljanak a szabadabb, demokratikusabb, polgári működés felé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Tisza és a Fidesz közti különbségről: Az a dilemma, hogy Kasza Tibivel randiznál vagy a Kaszással
A humorista ezen a héten többek között a Tisza Párt hétvégi kongresszusáról, Orbán Viktor fapados repüléséről, Nagy Márton gazdasági sikertelenségéről és Orbán Ráhel Amerikába költözéséről készítette videóját.


Új videóval jelentkezett Pottyondy Edina, aki ezúttal is elemében volt, és ízekre szedte az elmúlt hét politikai-közéleti történéseit.

A humorista videójában többek között arról beszélt, hogy míg a miniszterelnök és a kormány a digitális harcosok toborzásával volt elfoglalva, Magyar Péter pártja kongresszusán lényegében programot és szakpolitikát hirdetett. Ahogy fogalmazott:

„Ez nem pusztán az a minőségi különbség a két párt között, mint Schobert Norbi és Schwab Richárd vagy Kubatov Gábor és Florentino Pérez között feszül. Hanem az a dilemma, hogy Kasza Tibivel randiznál vagy a Kaszással.”

Pottyondy a gazdaságpolitika Lázár Jánosának nevezte Nagy Mártont, akinek szerinte soha semmilyen számai nem stimmeltek még. Ezúttal azt az állítását szedte szét, ami szerint a Fidesz megduplázta a magyar állami vagyont. A volt momentumos politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az inflációt figyelembe véve valójában ez a pénz kevesebb, mint a fele a 2010-es adatoknak.

„Márton, még a saját számaitok alapján is elloptátok az ország vagyonának nagyobbik felét”

– üzente a miniszternek.

A humorista bírálta Orbán Viktor fapados útját is, illetve annak kitalálóit is. Szerinte hiteltelen ez a miniszterelnöktől, ahogy fogalmazott: „Mára az a rogáni boszorkánykonyha innovációja, hogy azt a kapzsi pénz-Gombóc Artúrt egy fénykép erejéig erasmusos diáknak hazudják, aki 200 euróval a zsebében megy a brüsszeli hostelba a csajával”.

Hosszabb időt szentelt Pottyondy az Amerikába készülő Orbán Ráhelnek is, megemlítve, hogy az előző választások előtt szintén elköltöztek férjével, Tiborcz Istvánnal. A házaspárról szólva úgy fogalmazott:

„Magyarország addig érdekli őket, épp addig kötődnek az itt élőkhöz, amíg Drakula gróf az aktuális áldozatához”.

Pottyondy Edina teljes videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kapu Tibor ma indul vissza a Földre, mutatjuk, pontosan hogyan tér vissza a második magyar űrhajós
A Nemzetközi Űrállomásról várhatóan 13 óra 5 perckor válik le a Crew Dragon. Ezután még hosszú út vár az űrhajósokra, akik kedden dél körül landolnak majd a Csendes-óceánban, Kalifornia partjainál.


Az Axiom–4 legénysége két és fél hetett töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahová június 26-án érkeztek meg. A tervek szerint a visszaút hétfőn 13 óra körül kezdődik, és majdnem másnap délig tart. Ez lesz a küldetés legbonyolultabb manővere.

A Crew Dragon fedélzetén ott lesz a négy űrhajós: Kapu Tibor, Peggy Whitson, Shubhanshu Shukla és Sławosz Uznański-Wiśniewski is. Több mint 260 kilogrammnyi rakománnyal és azokkal az adatokkal érkeznek majd haza, amelyek az űrben elvégzett, több mint 60 tudományos kísérlet eredményeit tartalmazzák.

Akárcsak az ISS-re történő érkezésük során, úgy visszafelé is egy precízen kidolgozott folyamatot követ majd. Az űrhajósok biztonsági okokból még az átszállás előtt beöltöznek a szkafandereikbe. Ez 1971 óta kötelező, amikor a Szojuz–11 űrhajó fedélzetén holtan találták a visszatérő űrhajósokat, akik nem viseltek szkafandert, és egy szelephiba miatt megfulladtak.

Kapu Tiborék hazatérése a Nemzetközi Űrállomásról lekapcsolódással kezdődik, amit undockingnak hívnak. Ez egy lassú, aprólékos manőver, aminek során a űrkabin és a Nemzetközi Űrállomás közötti összes elektronikai, illetve fizikai kapcsolatot megszüntetik. A műveletet az űrhajósok és a földi irányítóközpont közösen hajtják végre. A folyamat végén kinyílnak a dokkolószerkezet reteszei, és a kabin megkezdheti majdnem 24 órás útját.

A Crew Dragon, amit a legénység Grace-nek nevezett el, először nagyon lassan távolodik el az űrállomástól.

Ebben kiemelt szerepet kap majd az indiai légierő csoportparancsnoka és berepülőpilótája, Shubhanshu Shukla. Miután biztonságos távolságra került az ISS-től, a Crew Dragon egy darabig még orbitális pályán marad a Föld körül. Hogy meddig, az elsősorban attól függ, milyenek az időjárási körülmények a landolási területen, vagyis Kalifornia közelében, a Csendes-óceánon.

Ha minden optimális, még egyszer ellenőriznek minden fedélzeti rendszert, majd jön a deorbit manőver, amikor a kapszula hajtóműveit a haladási iránnyal ellentétesen gyújtják be 10-15 percre. Ez a manőver lelassítja az addig 28.000 km/órás sebességgel haladó kapszulát annyira, hogy a Föld gravitációja elkezdje „lehúzni” az orbitális pályáról.

Innentől már nincs visszaút, a Crew Dragon visszafordíthatatlanul a Föld felé halad.

A következő lépésben leválasztják a Dragon külső részét, ami a napelemeket és hűtőradiátorokat tartalmazza. Mivel ez a rész nem rendelkezik hőpajzzsal, a légkörbe érve elégne. A legénységet csak a kapszula szállítja tovább.

Ezután jön a küldetés legveszélyesebb része. Amikor a kapszula eléri a Föld légkörét, vagyis a belépési pontot, körülbelül 120 kilométeres magasságban, több mint 20 ezer kilométer/órás sebességgel halad majd.

Az atmoszférába való belépés (a re-entry manőver) közben a kapszula körül ionizálódik a levegő, és plazma képződik. A hőmérséklet pedig a súrlódási hő miatt elérheti az 1600-2000 Celsius-fokot. Ekkor a kapszula egy izzó tűzgolyóként száguld az égen.

A Crew Dragon alján egy speciális, PICA nevű anyagból készült hőpajzs védi a járművet. Ez az anyag elpárolog és elszenesedik, így elvezeti a hőt. A kapszula sebessége eközben drámaian csökken, akár 500-600 kilométer/órára.

Minél nagyobb sűrűségű légrétegbe ér az űrhajó, annál intenzívebbé válik a lefékeződése. Az űrhajósokat közben 4-5 g terhelés éri, vagyis a testsúlyuk négy-ötszörösét érzik majd.

A visszatérés ezen szakaszában a plazmaréteg miatt megszakad a rádiókapcsolat a földi irányítással.

Amikor a kapszula elég lassúvá válik, körülbelül 5,5 kilométeres magasságban két kisebb stabilizáló ernyő nyílik ki, majd 1,8 kilométeres magasságban a négy nagy főernyő. Ezek segítségével a kapszula 25-30 kilométer/órás sebességgel ér vizet, amit splashdownnak neveznek.

Az űrhajó a Csendes-óceánbanban, Kalifornia partjaitól néhány száz kilométerre landol. Ez lesz az első alkalom, amikor a visszatérő űrhajósok nem az Egyesült Államok keleti partján, a Floridához közeli térségében, hanem a nyugati oldalon landolnak.

A helyszínen egy speciális mentőhajó várja a kapszulát. Gyorsnaszádok közelítik meg, ellenőrzik a levegő minőségét, majd a hajó daruja a fedélzetre emeli. Az űrhajósok ezután szállnak ki orvosi felügyelet mellett.

Visszatérésüket a NASA honlapja és a Spacejunkie YouTube-csatornája is élőben közvetíti.

Kapu Tibor munkája azonban itt nem ér véget, néhány hét regenerálódás után kutatóként és mérnökként bekapcsolódik az általa elvégzett kísérletek adatainak értékelésébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: