Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „nem örül” Vlagyimir Putyin orosz elnök lépéseinek, miután Moszkva végrehajtotta eddigi legnagyobb légi támadását Ukrajna ellen.
„Mi a fene történt vele? Rengeteg embert megöl” - fogalmazott Trump, aki később „teljesen őrültnek” nevezte Putyint.
Trump vasárnap késő este New Jerseyben újságíróknak nyilatkozva azt mondta Putyinról: „Régóta ismerem, mindig jól kijöttem vele, de most rakétákat lő a városokra, embereket öl meg, és ez egyáltalán nem tetszik.”
Amikor arról kérdezték, hogy fontolgatja-e az amerikai szankciók szigorítását Oroszország ellen, azt válaszolta: „Teljes mértékben.” Trump korábban is többször kilátásba helyezett ilyen lépést, de eddig még nem vezetett be korlátozásokat Moszkvával szemben.
Nem sokkal később Trump a Truth Social közösségi oldalon is írt Putyinról.
„Mindig is nagyon jó kapcsolatban voltam az orosz Vlagyimir Putyinnal, de valami történt vele. Teljesen megőrült! Rakétákat és drónokat lőnek ukrán városokra, minden ok nélkül. Mindig is mondtam, hogy az egész Ukrajnát akarja, nemcsak egy részét, és lehet, hogy most ez be is igazolódik – de ha így van, az Oroszország bukásához vezethet!”
- fogalmazott az amerikai elnök.
De Trump Zelenszkijhez is kemény szavakat intézett. Azt mondta, az ukrán elnök „nem tesz jót a hazájának azzal, ahogy beszél”. „Minden, ami kijön a száján, csak problémát okoz. Nem tetszik, és ennek véget kell vetni” – írta Trump Zelenszkijről.
Vasárnap éjjel legalább 12 ember életét vesztette, és több tucatnyian megsérültek Ukrajnában, miután Oroszország 367 drónt és rakétát lőtt ki – ez volt a legtöbb egyetlen éjszaka alatt azóta, hogy Putyin 2022-ben elindította a teljes körű inváziót.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „nem örül” Vlagyimir Putyin orosz elnök lépéseinek, miután Moszkva végrehajtotta eddigi legnagyobb légi támadását Ukrajna ellen.
„Mi a fene történt vele? Rengeteg embert megöl” - fogalmazott Trump, aki később „teljesen őrültnek” nevezte Putyint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.
A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.
A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.
A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.
„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.
Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem
„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”
Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.
A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.
Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.
Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.
Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A ledobált Pride-zászlók helyére magyar lobogókat tettek a Mi Hazánk aktivistái az Erzsébet hídon
A Mi Hazánk Ifjai szerda délelőtt gyorskötegelőkkel rögzítettek nemzeti lobogókat az Erzsébet híd korlátjaira. Az akció napokkal azután történt, hogy egy férfi a Dunába dobálta a Pride miatt kihelyezett szivárványos zászlókat.
Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.
A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.
Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.
Erre Magyar Péter miniszterelnök egy Ferenc pápától származó idézettel reagált: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”
Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”
A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.
Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.
Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.
A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarr Zoltán: Saját „tolvajnyelvet” alakítottak ki az NKA-ügy érintettjei
A miniszter szerint az NKA átvizsgálása feltárta, hogy a NAV-nyomozásban érintettek egy belső zsargont használtak a közpénzek elosztására. A közpénzkeretet „uszodának”, a pályázókat „úszóknak” nevezték, és ügyeltek arra, hogy „ki úszik be” a tárcavezető szerint.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.
„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”
A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.
Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és
reméli, hamarosan az is kiderül, „ki volt az úszómester”.
Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.
A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.
„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”
A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
NKA-botrány: Bús Balázs és öt társa letartóztatását indítványozta az ügyészség
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrány mind a hat gyanúsítottjának letartóztatását indítványozta. A 17 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított érintetteket csütörtökön hallgatja meg a nyomozási bíró.
Miután a NAV nyomozói tegnap őrizetbe vették Bús Balázst és öt társát, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség ma indítványozta mind a hat személy letartóztatását. Indítványuk szerint fennáll a veszélye, hogy megszöknek, elrejtőznek, megpróbálják befolyásolni az eljárást, vagy újabb bűncselekményt követnek el. Csütörtökön hallgatja meg őket a nyomozási bíró – írta a Telex.
Az érintettek között van az említett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Óbuda volt polgármestere, a pályázatokat lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója és kabinetvezetője, valamint annak a kiemelt bizottságnak a három tagja, akik a 17 milliárd forint kiosztásáról is döntöttek.
A hat embert hűtlen kezeléssel gyanúsítják, amivel különösen jelentős vagyoni hátrányt okozhattak. Az ügyészség közleményében azt írja, a testület jogellenesen járhatott el a támogatások odaítélésekor.
„A gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó testülete 2024 decemberétől a kompetenciáját meghaladó mértékben, a vonatkozó törvényi előírások és szabályzatok megszegésével 1079 db, mindösszesen 17 milliárd forintot meghaladó összegű támogatásról döntött, amellyel ekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.”
Az eddigi információk szerint a hat gyanúsítottból csak hárman tettek vallomást, öten viszont panaszt nyújtottak be a gyanúsítás és az őrizetbe vételük ellen.
Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista robbantotta ki áprilisban, miután nyilvánosságra került, hogy a pénzek nagy része a Fideszhez köthető körökhöz jutott, és a támogatások mintázata a kormánypárt választási érdekeit szolgálhatta. A kormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a döntések egy nemzeti értékalapú kultúrpolitika mentén születtek. A botrány hatására a kifizetéseket később felfüggesztették, és több kedvezményezett visszautalta a kapott összeget.
A botrány kirobbanása után, még májusban lemondott az NKA alelnöki posztjáról Bús Balázs, majd komoly lemondási hullám indult a döntéshozó testületben, távozott többek között Vidnyánszky Attila is.
Miután a NAV nyomozói tegnap őrizetbe vették Bús Balázst és öt társát, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség ma indítványozta mind a hat személy letartóztatását. Indítványuk szerint fennáll a veszélye, hogy megszöknek, elrejtőznek, megpróbálják befolyásolni az eljárást, vagy újabb bűncselekményt követnek el. Csütörtökön hallgatja meg őket a nyomozási bíró – írta a Telex.
Az érintettek között van az említett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Óbuda volt polgármestere, a pályázatokat lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója és kabinetvezetője, valamint annak a kiemelt bizottságnak a három tagja, akik a 17 milliárd forint kiosztásáról is döntöttek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
