SZEMPONT
A Rovatból

Valóra válhat Putyin álma, alapjaiban rendült meg a nyugati szövetség - írja a New York Times

Több tízezer amerikai katonát vonhatnak ki Európából, az európai vezetőknek pedig szembe kell nézniük azzal, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet úgy támaszkodni, mint korábban. Ezzel Putyin két évtizedes célja valósulhat meg.


Európa szempontjából nem is sülhetett volna el ennél rosszabbul az amerikai és az európai vezetők első találkozója a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A New York Times szerint

a nyugati szövetség alapjaiban rendült meg, és ez a törés történelmi jelentőségű lehet.

Amerika katonai jelenléte a második világháború óta biztosítja Nyugat-Európa békéjét. Pete Hegseth védelmi miniszter azonban már pénteken, Varsóban tartott beszédében figyelmeztette az európai vezetőket: ne vegyék biztosra, hogy az Egyesült Államok hosszú távon is jelen marad a kontinensen. A müncheni konferencián pedig az amerikai alelnök, J.D. Vance még ennél is tovább ment. Arról beszélt, hogy az igazi ellenség nem Oroszország vagy Kína, hanem maga Európa.

Bírálta az európai kormányokat, mert – szerinte – antidemokratikus eszközökkel próbálják visszaszorítani a szélsőjobboldali pártokat. „Ha egy ország a saját választóitól fél, Amerika semmit sem tehet érte” – fogalmazott Vance. Különösen Romániát támadta, ahol az alkotmánybíróság decemberben érvénytelenítette az elnökválasztást, arra hivatkozva, hogy a győzelemre esélyes jelöltet vélhetően az oroszok segíthették.

„Ha egy külföldi ország néhány százezer dollárnyi online hirdetéssel képes tönkretenni a demokráciát, akkor az a demokrácia eleve nem volt túl erős” – jegyezte meg az amerikai alelnök.

Vance a jelek szerint egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a Kreml évek óta épp ezeknek a szélsőjobboldali pártoknak a támogatásával próbálja meggyengíteni Európát.

Sőt, a beszédét követően találkozott is a német AfD vezetőjével, amelyet a közvéleménykutatások a második helyre mérnek a hétvégi német választások előtt. Nem mellesleg ez az a szélsőjobboldali párt, amit Elon Musk is támogatásáról biztosított.

Az amerikai lap szerint az európai vezetőknek szembe kell nézniük azzal, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet úgy támaszkodni, mint korábban. Három évnyi háború után, amely összekovácsolta a NATO-t, Trump kormánya világossá tette, hogy máshová helyezi a hangsúlyt: Ázsiára, Latin-Amerikára, az Északi-sarkra és minden olyan térségre, ahol az Egyesült Államok értékes ásványkincseket szerezhet.

Norbert Röttgen, a német CDU képviselője úgy fogalmazott: „Európának be kell látnia, hogy a világ megváltozott. Az USA már nem tekinti az európai biztonságot elsődleges nemzeti érdekének.” A New York Times szerint

Európa vezetői a müncheni találkozó után arra számítanak, hogy több tízezer amerikai katona hagyja el a kontinenst. A kérdés csak az, hogy hányan és milyen gyorsan.

Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere szerint már tárgyaltak is csapatkivonásokról az amerikai védelmi miniszterrel. De világossá tették, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Jelenleg ugyanis sok olyan felszerelés és képesség van, amivel kizárólag az Egyesült Államok rendelkezik Európában, a támadó helikopterektől a műholdas hírszerzésig. Ahhoz, hogy ezeket európai forrásokból kiváltsák, legalább egy évtizedre lenne szükség.

A fokozatos amerikai kihátrálás hatalmas győzelmet jelenthet Putyinnak. Az orosz elnök már a 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián azt követelte, hogy csökkentsék az Egyesült Államok befolyását Európában, és alakítsanak ki olyan új erőviszonyokat, amelyek Moszkvának kedvezőbbek. Akkor nem járt sikerrel. Az akkori amerikai védelmi miniszter, Robert M. Gates csak a hidegháborús retorika felélesztésének tartotta Putyin beszédét.

Az orosz elnök azonban azóta sem tágít. Az Ukrajna elleni háború előtti hónapokban is hangsúlyozta: nemcsak az ukránok szuverenitásáról kell tárgyalni, hanem egész Európa biztonsági rendszeréről, amelyből kizárták Moszkvát. Szerinte ezen változtatni kell.

Majdnem két évtizeddel Putyin első próbálkozása után, ugyanazon a konferencián Trump kabinetjének tagjai világossá tették: ők segíthetnek neki megvalósítani két évtizedes célját.

Andrew S. Weiss, a Carnegie Alapítvány kutatási alelnöke szerint „a Kreml a hidegháború kezdete óta arról álmodik, hogy kiszorítja Amerikát Európa biztonsági rendszeréből”.

Hozzátette: „Putyin elég ravasz ahhoz, hogy kihasználja az új amerikai vezetés által kínált lehetőségeket.” Ez sokkal fontosabb lehet az orosz elnöknek, mint bármilyen ukrán terület megszerzése, mert hosszú távon is megerősítheti Moszkva hatalmát és befolyását a térségben.

Az amerikaiak azt is világossá tették, hogy első körben kihagyják Európát, sőt, magát Ukrajnát is az ukránok jövőjéről folytatott tárgyalásokból, amelyek a héten kezdődnek Szaúd-Arábiában. Pedig Volodimir Zelenszkij kijelentette: „Ukrajna soha nem fogad el olyan megállapodásokat, amelyeket a háta mögött kötnek.”

Az amerikai lépésekre válaszul az ukrán elnök Münchenben felvetette, hogy létre kell hozni egy „Európai Hadsereget”, amelybe a csatatéren megedződött ukrán haderő is beletartozna. Ezzel gyakorlatilag egy NATO-n kívüli katonai szövetséget javasolt, amely az Egyesült Államok befolyása nélkül hozna döntéseket.

Zelenszkij a biztonságpolitikai konferencián arról a félelméről is beszélt, hogy Putyin megpróbálja majd manipulálni Trumpot, és megjósolta, hogy az orosz elnök meghívja őt a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségére.

„Putyin el fogja érni, hogy az amerikai elnök ott álljon a Vörös téren május 9-én, nem mint tisztelt vezető, hanem mint díszlet az ő színjátékában” - jelentette ki Zelenszkij.

Ugyan rövid ideig úgy tűnt, Trump Ukrajna ritkaföldfémeiért cserében hajlandó lenne biztonsági garanciákat adni az országnak, mostanára kiderült, az amerikai elnök erre inkább az eddigi támogatás ellentételezéseként tekint. Scott Bessent pénzügyminiszter Kijevben azt követelte, hogy Ukrajna minden ásványkincsének, például a grafitnak, a lítiumnak, és az uránnak az 50%-os részesedését adja át Washingtonnak. De Zelenszkij szerint cserében nem kínáltak igazi biztonsági garanciákat a jövőre nézve. Emiatt az ukrán elnök elutasította az ajánlatot.

Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója erre vasárnap úgy reagált egy interjúban: „az amerikai nép megérdemli, hogy valamiféleképpen megtérüljenek azok a milliárdok, amit a háborúba fektettek.”

Ukrajna most úgy érzi, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megszegte korábbi vállalását. Amikor ugyanis Kijev a hidegháború végén lemondott nukleáris fegyvereiről, azt ígérték, megvédik az oroszoktól.

Az európai diplomaták viszont azt kifogásolják, hogy az amerikai ajánlat a gyarmatosítás korszakára emlékeztet, amikor a nagyhatalmak nyersanyagokat követeltek védelmi ígéretekért cserébe.

Emmanuel Macron francia elnök hétfőre rendkívüli találkozót hívott össze a nagy európai országok vezetőinek Párizsban, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét és a kontinens biztonsági stratégiáját. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői mellett erre az Európai Unió és a NATO vezető tisztségviselői is meghívást kaptak.

Az európai vezetők a New York Times szerint leginkább attól tartanak, hogy a Trump-Putyin tárgyalások eredményeképp Oroszország megszerzi Ukrajna egyötödét, majd néhány év múlva a maradékot is bekebelezi. Véleményük szerint Putyin célja a NATO teljes szétverése.

És nem tudják, mi történik, ha Oroszország egy kisebb NATO-tagállamot támad meg. Továbbra is számíthat-e Európa az Egyesült Államok védelmére?

Alexander Baunov, a Carnegie Oroszország és Eurázsia Központ munkatársa szerint Putyin mindig is hitt abban, hogy idővel az Egyesült Államok és Európa kénytelen lesz engedni neki. „Az Egyesült Államok változik” – írta Baunov egy friss elemzésben. „Washington ma már nem Európa érdekében közelít Moszkvához, hanem a saját érdekében – sőt, részben épp Európa ellen.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk