SZEMPONT
A Rovatból

Trump az atomtengeralattjárókról: Egy volt orosz elnök megfenyegetett, és meg fogjuk védeni a népünket

Szakértők szerint nem tudni, Trump pontosan milyen tengeralattjárókat indított el, a ballisztikus rakétákat hordozó atomtengeralattjárók ugyanis több ezer kilométerről is képesek csapást mérni. Az azonban biztos, hogy az amerikai elnök emelte a tétet.


Donald Trump amerikai elnök pénteken a saját közösségi oldalán közölte, hogy „két nukleáris tengeralattjáró” áthelyezését rendelte el, válaszul Dmitrij Medvegyev egykori orosz elnök internetes fenyegetéseire.

Medvegyev csütörtökön a saját közösségi oldalán azt írta, Trumpnak maga elé kellene képzelnie az apokaliptikus The Walking Dead sorozatot, és utalt a Szovjetunió automatikus csapásmérő nukleáris rendszerére is. Ezt a rendszert arra tervezték, hogy akkor is működésbe lépjen, ha orosz politikai és katonai vezetést már lefejezték.

A New York Times szerint ez az első alkalom, hogy Trump a Moszkvával kiéleződött konfliktusban az amerikai nukleáris arzenálra hivatkozott. Amikor pénteken a Fehér Házból elindult Bedminsterbe, megkérdezték, miért rendelte el a tengeralattjárók áthelyezését.

„Óvatosnak kell lennünk” – mondta. „Megfenyegettek, és nem gondoltuk, hogy ez rendben van, ezért nagyon óvatosnak kell lennem. Ezt a polgáraink biztonsága érdekében teszem. Egy volt orosz elnök megfenyegetett, és meg fogjuk védeni a népünket.”

Bár Medvegyev gyakran provokál, de érdemi hatalma nincs, így nem világos, Trump miért reagált ennyire erősen. A mostanihoz hasonló nyílt nukleáris erőfitogtatás a New York Times szerint még tőle is váratlan. Utoljára 2018 elején, első elnöki ciklusa elején címzett nukleáris fenyegetést Kim Dzsongun észak-koreai vezetőhöz, amikor azt mondta: az ő „nukleáris gombja sokkal nagyobb és erősebb” Kiménél. Ez végül diplomáciai nyitáshoz vezetett, háromszor is találkozott a két vezető, de Észak-Korea nukleáris ereje azóta csak nőtt.

Bár Putyin az ukrajnai háború első napjaiban fenyegetett a nukleáris erők készültségbe helyezésével, sőt 2022 őszén talán taktikai atomfegyver bevetését is fontolgatta egy ukrán támaszpont ellen, az Egyesült Államok ezekre nyíltan soha nem válaszolt.

Trump most azt írta, arra utasította a tengeralattjárókat, hogy „a megfelelő régiókban foglaljanak pozíciót, arra az esetre, ha ezek a buta és provokatív kijelentések többnek bizonyulnának puszta szavaknál”. Hozzátette: „A szavak nagyon fontosak, és gyakran nem szándékolt következményekhez vezethetnek. Remélem, ez nem lesz egy ilyen eset.”

Mivel a nukleáris tengeralattjárók mozgása a Pentagon egyik legjobban őrzött taktikai titka, a New York Times szerint valószínűleg sosem derül ki, hogy Trump valóban áthelyezte-e a tengeralattjárókat, vagy csupán erődemonstrációról van szó.

Az sem világos, milyen típusú nukleáris tengeralattjárókról van szó.

A hatalmas, nukleáris robbanófejekkel ellátott ballisztikus rakétákat hordozó tengetalattjárókat nem kell áthelyezni, mert több ezer kilométerről is képesek célpontokat elérni. Sőt, mozgatásuk növelheti annak kockázatát, hogy felfedik pozíciójukat.

Az Egyesült Államoknak ugyanakkor vannak kisebb, nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárói is, amelyek célpontokat kutatnak fel. Ezeket közelebb lehet telepíteni Oroszországhoz, hogy egy esetleges konfliktus esetén orosz stratégiai tengeralattjárók ellen vethessék be őket – mondta a Wall Street Journal-nek egy volt magas rangú Pentagon-tisztviselő.

Az Egyesült Államoknak emellett vannak olyan nukleáris meghajtású tengeralattjárói is, amelyek nem nukleáris robbanófejű cirkálórakétákat hordoznak, ezekkel szárazföldi célpontokat lehet támadni. Ilyeneket használt például az Egyesült Államok az iráni Iszfahán nukleáris létesítménye elleni júniusi támadásban is.

Kingsley Wilson, a Pentagon szóvivője azt mondta, mivel a tengeralattjárók rendkívül rejtve működnek, Trump szabadon kijelentheti, hogy lépéseket tett, és az oroszoknak kell eldönteniük, elhiszik-e vagy sem.

„Trump nem Putyint támadta, csak Medvegyevet. De a tengeralattjárók mozgatása mindenképpen emelte a tétet ebben az eddig csak szóbeli sárdobálásban” – mondta Jim Townsend, a NATO-politikáért felelős volt magas rangú Pentagon-tisztviselő a WSJ-nek.

Az amerikai-orosz viszony egyébként folyamatosan romlik. Trump a múlt hónapban közölte, 50 napot ad Oroszországnak, hogy komoly béketárgyalásokat kezdjen Ukrajnával. Oroszország válaszul fokozta a támadásokat, csütörtök este például több mint 30 civil halt meg egy Kijev elleni légicsapásban.

A héten Trump már azt mondta, a határidőt 10–12 napra rövidíti. Csütörtökön pedig hozzátette, hogy „másodlagos szankciókat” is kivet azokra az országokra, amelyek orosz olajat vásárolnak – köztük Kínára, Indiára és Törökországra.

Erre Medvegyev úgy reagált hétfőn az X-en: „Trump ultimátum-játékot játszik Oroszországgal: 50 nap vagy 10. Két dolgot kellene észben tartania: 1. Oroszország nem Izrael és nem is Irán. 2. Minden új ultimátum fenyegetés, egy lépés a háború felé. Nem Oroszország és Ukrajna között, hanem a saját országával.”

Trump válaszul „Oroszország bukott volt elnökének” nevezte Medvegyevet, és figyelmeztette, hogy „vigyázzon a szavaival”, hozzátéve: „Nagyon veszélyes terepre téved!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Raskó György: Ha egy tehenészetnek takarmányt kell vásárolnia, akkor abban a pillanatban csődbe mehet
Bár a búzával, kukoricával, árpával nincs gond, de silókukoricából, lucernából, szénából idén nagyon kevés termett - mondja a szakértő. Raskó György szerint a klímaváltozás miatt már megindult a szemléletváltás a mezőgazdaságban, de ez még mindig kevés.


Az idei nyarat az egyik legszárazabb nyárként harangozták be, amit tavasszal rendkívüli fagyok előztek meg. Emiatt például a meggy felvásárlási ára történelmi magasságokba emelkedett, a kajszibarack termőterületének 60%-án pedig szinte semmi sem termett. Jobb a helyzet a búzánál, aminek sem a hozamára, sem a minőségére nem lehet idén panasz. De mivel csökkent a termőterület, így is az 5 millió tonnás lélektani határ alá csúszott be a magyar termés. Ez az elmúlt 12 évben csak egyszer fordult elő, az aszályos 2022-ben. A kukorica is 5 millió tonna alatt maradhat, azonban annak a minőségével és árával sem lesz gond.

A klímaváltozás mindenesetre egyre nagyobb kihívás elé állítja a gazdálkozókat. Bár érkezett némi eső az elmúlt napokban, de nagyon egyenlőtlen területi eloszlásban. A Duna–Tisza közén és a határ déli vonalában nagyon kevés víz van a talajban, ott nagyfokú az aszály. Raskó György agrárközgazdászt kérdeztük arról, hogyan alkalmazkodhat mindehhez a magyar mezőgadaság.

– Korábban riasztó hírekkel volt tele a sajtó arról, hogy ismét az egyik legszárazabb nyár előtt állunk. Azóta azért voltak esők. Milyen lesz az idei termés?

– Az árpa közepes termést hoz, különösebb kár nem érte. Az a mennyiség, ami Magyarországon szokásos árpatermés, az idén is meglesz, a tavaszi és őszi vetésből együtt biztosan egymillió tonna feletti mennyiségben. Ez bőven fedezi a hazai szükségletet.

A búzánál a terméshozamok változóak, de az átlag mindenképpen jobb lesz a közepesnél. Nem lehet azt mondani, hogy sanyarú lenne a helyzet.

A kalászos gabonákból tehát egy jó, szokásos átlag körüli termés várható. Ez a mennyiség belföldi felhasználásra elegendő, és exportra is marad belőle. De van két másik jelentős növény, amelyeknél normál években nagy termés szokott lenni: a kukorica és kisebb részben a napraforgó. A napraforgó aszálytűrő képessége nagyon jó, így ott nem számítunk nagy károkra. A vetésterület is rendkívül nagy, közel 700 ezer hektár. Idén is várható 2,2-2,3 tonnás termésátlag, tehát továbbra is az EU egyik legnagyobb napraforgótermelői maradunk. Ukrajna persze más kategória, náluk is jó az időjárás, így ott is jó termésre számítanak. Így Magyarországon nem fog kiugróan emelkedni a napraforgó ára. Ha az Alföldön komoly aszálykárok lesznek, akkor is megtermeljük a szükséges mennyiséget és még exportra is marad belőle.

– Ez megnyugtató, de tény, hogy a Kárpát-medence vízegyensúlya a jövőben sem fog jól alakulni, évről évre súlyosabb aszályokkal számolhatunk. Szárazságtűrő növényekről gondolkodnak már?

– Az elmúlt másfél évtizedben jelentős szemléletváltás történt. A gazdák most már minden erővel a vízmegtartó talajművelési technológiákra koncentrálnak. Ez nemcsak szemléletváltás, hanem gyakorlati tapasztalat is. A vízügyi gondolkodás is megváltozott: korábban az volt a cél, hogy a vizet mielőbb elvezessük, ma már az, hogy minél több vizet megtartsunk az ország területén. Az idei év csak tovább fogja erősíteni ezt a gondolkodást. De ez még mindig kevés. Az idei aszálykár is valószínűleg sok százmilliárd forint lesz. A megoldáshoz 10–15 éves program kell. Az öntözéses mezőgazdasághoz tározókat kell építeni.

Korábban megvoltak azok az öntözőcsatornák, melyek mára teljesen lepusztultak, felveri őket a gaz. Ezeket a régen, jól működő csatornákat ki kell tisztítani, újra működővé kell tenni a régi szivattyúállomásokat is, amelyeket sajnos mára részben szétloptak.

Ez beruházás kérdése. A szemléletváltás megvan, most már lépni kellene. A meglévő infrastruktúrát újra használni kellene, mint 30–40–50 évvel ezelőtt.

– A megfelelő számú tározó az árvízvédelemben is segíthetne? Tavaly szeptemberben például hatalmas vízmennyiség zúdult ránk. Meddig tartott volna ki a bennük lévő vízmennyiség, ha el tudták volna tárolni öntözési célra?

– Az biztos, hogy kitartott volna idén a mezőgazdasági szezon végéig.

– Ehhez mekkora tározók kellenének? Tisza-tó méretűek?

– Nem feltétlenül. Inkább sok kisebb tározóra van szükség, akár falvanként egyre. Ez túlzásnak tűnhet, de a cél az, hogy helyben tudjuk megfogni a csapadékot. Tájvédelmi szempontból is jobb a sok kis záportározó, amelyek egy-egy falu vagy néhány település vízigényét fedezni tudják. Egy ilyen tározó körülbelül 5–6 millió köbméter vizet képes tárolni, és erre lehet aztán kiépíteni a helyi öntözési infrastruktúrát.

– Magyarország kis ország, de nagyon különböző tájegységek vannak. Országrészenként mekkora különbségek vannak az aszályhelyzet és a vízellátás megoldhatósága szempontjából?

– Ahogy mondtam, az Alföld csatornahálózata kiépített, csak épp száraz. Ennek a rendbetétele 1-2 év alatt megoldható, nem is túl drágán. Ezzel párhuzamosan lehet építeni a tározókat.

A beérkező vízmennyiség elegendő lenne, csak a megfelelő feltöltöttségi szintet kell biztosítani.

A probléma inkább a gazdák hozzáállása. A víztársulatokhoz való hozzájárulást az Orbán-kormány eltörölte a kisebb gazdaságok számára, és azóta ezek a gazdák nem fizetnek semmit, pedig az infrastruktúra számukra is fontos. Ázsiában, Dél-Amerikában, Új-Zélandon elképesztő az együttműködés a gazdák között. Ott mindenki kötelezően részt vesz a közös fenntartásban. Ilyet nálunk nem látni.

– A kormány idén átvállalja az öntözés költségeit, de ez csak ott lehet érvényes, ahol van is öntözőberendezés. Egy slaggal nem lehet kimenni a földre...

– Halálra bosszant ez a kommunikáció az öntözési díjak átvállalásáról. Jelenleg 100–110 ezer hektár van öntözve a több mint 4 millió hektár szántóból. Tehát ez elenyésző mértékben érinti a gazdákat.

– Nemcsak a növénytermesztés, de az állattenyésztés is vízigényes. Hogy hat rá ez az aszályos időszak?

– Közvetetten, de annál súlyosabban. A szarvasmarhának tömegtakarmány kell: silókukorica, lucerna, széna, ezekből idén nagyon kevés lesz. Emelkednek is a fajlagos költségek.

Ha egy tehenészetnek takarmányt kell vásárolnia, akkor abban a pillanatban csődbe mehet, ezt még a magas tejárak sem fedezik.

A baromfi- és sertéstartás ebből a szempontból kevésbé érintett: ha van elegendő abraktakarmány, búza, árpa, márpedig ezekből idén lesz, akkor ott nem lesz gond.

– A génmódosított, aszálytűrő növények alkalmazása nálunk még nem aktuális?

– Minden nép a saját kárán tanul. Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában már régóta használnak génmódosított vetőmagokat. Európában viszont ez politikai kérdés, a zöldek tiltakozása miatt. De szerintem előbb-utóbb revideálni fogják ezt az álláspontot, mert

a szárazságtűrő fajták alkalmazása elkerülhetetlenné válik.

1980 és 2024 között 1,7 fokkal nőtt a Kárpát-medencei átlaghőmérséklet, a nyári pedig 2,1 fokkal, ami már extrém. A régi fajták ezt nem bírják.

– És amíg tiltják a génmódosított vetőmagokat, addig azzal kell dolgozni, ami van?

– Így van. Az alaptörvény tiltja a génmódosított vetőmagok használatát, ezt a mostani parlament biztosan nem változtatja meg. Törvénytisztelő emberként tudomásul vesszük. Egyelőre csak veszteséget növelünk: az aszálykár mértéke évről évre nő. Én nem érvelek a génmódosítás mellett, mert rögtön politikai támadás éri az embert, de el kellene gondolkodni azon, meddig bírja ezt az ország.

– Az ipar is sok vizet fogyaszt. A Paksi Atomerőmű nyaranta gondba kerül, ha nincs elégséges víz a Dunában, vagy az túlságosan felmelegszik. És itt vannak az új akkumulátorgyárak, amelyek vízigénye aggasztóan magas. Mi lesz így, miközben a mezőgazdaság is vízhiányos?

– Ha jövőre új kormány lesz, biztos vagyok benne, hogy nem adnak több engedélyt új akkugyárakra. Aminek már van engedélye, azon nem lehet változtatni, de borzalmas kárt okozott ez az irány. Például Debrecen környékén a CATL elviszi a vizet a működő öntözési rendszerek elől. Ott hiába van infrastruktúra, nem jut majd bele elég víz.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Viktor azzal cáfolja a korrupciót, hogy 15 év alatt duplázódott a nemzeti vagyon, csakhogy épp ennyi volt az infláció
A miniszterelnök az MCC Feszten bizonygatta, hogy nem lopnak, hiszen duplázódott a nemzeti vagyon. Csakhogy közben 98%-os volt az infláció, míg Mészáros Lőrinc vagyona 20.500 százalékkal nőtt.


Orbán Viktort az MCC Feszt színpadán megkérdezték a korrupcióról is, amire ő számokkal válaszolt.

"Mióta kormányon vagyunk 15 év alatt, a magyar állami vagyon megkétszereződött. Nem megfeleződött, megkétszereződött. Ma az önök közvagyona, ami az önöké is, az kétszer akkora, mint 2010-ben volt. Ha ellopták volna, akkor nem így lenne, akkor a fele lenne."

Tény, hogy a nemzeti vagyon a 2010-es 11.650 milliárd Ft-ról 2022-re (amikorról az utolsó nyilvánosan elérhető adatok rendelkezésre állnak) 21.800 miliiárd Ft-ra nőtt, ami gyakorlatilag 100%-os gyarapodás.

Csakhogy 2010 óta majdnem épp ennyi, 98% volt a kumululált (minden év egymásra rakodó hatását figyelembe vevő) infláció. A 2010 és 2024 vége között Magyarországon az árak összességében 89%‑kal emelkedtek a KSH adatai alapján, míg 2025 júniusáig az éves infláció további 4,6%-kal nőtt.

Ez azt jelenti, hogy 2010-ben 100 forintért lehetett megvenni ugynazokat a dolgokat, amiket 2025 közepén 198 forintért. Az éves teljes infláció persze az év végéig még változhat, de érdemben ez valószínűleg nem alakítja át a számokat.

Vagyis a nemzeti vagyon 15 év alatt reálértéken semmit sem gyarapodott, igaz, nem is csökkent a felére. Közben viszont Mészáros Lőrinc vagyona 20.500 százalékkal nőtt.

A leggazdagabb magyar vagyona 2010-ben gyakorlatilag még elenyésző volt, néhány százmilliós szint alatt. Az első hiteles adat 2013-ból származik, és 6,9 milliárdról szól. A 2025-ös becslés pedig már 1422 milliárd Ft.

Még látványosabb, ha egyetlen grafikokon hasonlítjuk össze a nemzeti vagyon és Mészáros Lőrinc vagyonának százalékos gyarapodását 2010 és 2022 között.

És akkor azt még nem is említettük, hogy 2010 és 2025 között nagyjából 22-25 ezer milliárd Ft EU-s pénz áramlott az országba. Igaz, ennek csak egy részéből valósultak meg állami beruházások, de a nemzeti vagyon növekedésében mindenképp nagy szerepe lehetett.

A grafikonok a ChatGPT segítségével, ellenőrzött adatok alapján készültek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Sok kormánytisztviselő nem hitelképes, 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres - mondja az 1 milliós otthonteremtési támogatásról a szakszervezet
Azonban azoknak, akik igénybe tudják venni, valóban nagy segítség az új kormányzati lépés Boross Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint.


A kormány új otthontámogatási javaslatot dolgozott ki a közszolgálatban dolgozók lakhatási helyzetének javítására. Évente egymillió forintos támogatást kapnak azok, akik az állami szférában, például az egészségügyben, a rendvédelemben, a honvédségnél, az oktatásban vagy a közigazgatásban dolgoznak. A támogatás lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészének kifizetésére fordítható, és összevonható az Otthon Start Hitellel is.

A Bankmonitor elemzése szerint a havi 83.333 forintos állami hozzájárulás fedezheti például egy 17 és félmillió forintos, 3 százalékos kamatozású Otthon Start vagy CSOK Plusz hitel teljes havi törlesztőrészletét, illetve egy 12,3 millió forintos, 6,5 százalékos kamatozású piaci hitelét is, 25 éves futamidő mellett. Ugyanakkor azt Gulyás Gergely is elismerte, hogy jelenleg csak az érintettek 18%-ának van lakáshitele, mindez elsősosorban nekik lehet segítség. Az új bejelentésről Boross Péternét, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnökét kérdeztük.

– A közszolgálatban dolgozóknak egy évi egymillió forintos hiteltámogatást vagy hitelkedvezményt adna a kormány. Mit gondolnak erről?

– Ez egy fontos lépés a kormány részéről. Ez minden hitelképes közszolgálati dolgozó esetében évente egymillió forintig segítheti akár az önerő előteremtését, akár a hitel törlesztését. Igaz, még sok a nyitott kérdés, hiszen a feltételeket a jövő heti, szerdai kormányülésen véglegesítik, és velünk ezt semmilyen módon nem egyeztették. Ettől függetlenül ez egy pozitív lépés. Az is kérdés, hogyan lehet felhasználni az önerőre szánt támogatást, például a régi hitelek törlesztésére is igénybe vehető-e. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy

az állam szolgálatában nem csak közszolgálati dolgozók vannak, hanem közszolgáltatási dolgozók is, például a vasúti és közlekedési szektorban, akik szintén állami alkalmazottak. Ők miért nem kapnak ebből a lehetőségből?

Ez is egy jogos kérdés. Fontos továbbá, hogy hányan lesznek egyáltalán hitelképesek. Az MKKSZ által képviselt ágazatokban (kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők, szociális, ágazati, kulturális dolgozók) a bérek le vannak szakadva, hosszú ideje alacsonyan tartották őket. A szociális ágazatban például

a diplomás szociális munkás nettó átlagkeresete 297 ezer forint. Kérdés, hogy ez elég-e a bankok által elvárt hitelképességhez?

A bankok jövedelemarányos törlesztési mutatót számolnak: a havi hiteltörlesztőt elosztják a havi nettó jövedelemmel, és megszorozzák százzal. Alacsony jövedelem mellett sokan már most is eladósodtak, ami akadályozhatja a támogatás igénybevételét. Ahogy mondani szokták: az ördög a részletekben rejlik. Ezzel együtt is biztos vagyok abban, hogy aki hitelképes, és igénybe tudja venni ezt a lehetőséget, annak havi bontásban 83 ezer forint támogatás komoly segítséget jelenthet. Ez például fedezheti egy 17,5 millió forintos, 3%-os kamatozású otthonteremtési vagy CSOK+ hitel teljes havi törlesztését. Tehát aki jogosult rá, annak ez mindenképp pozitív lehetőség.

– Kik azok, akik biztosan nem tudják igénybe venni ezt a támogatást? Gondolom, elsősorban a szociális szférára gondol.

– Nem csak rájuk. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az önkormányzati köztisztviselők is, akik most kapnak majd fizetésemelést, de 16 éve 38 650 forintos állami illetményalappal dolgoznak. A nettó összegek alig térnek el a szociális ágazatétól. Magyarország sajnos le van maradva az európai átlagkeresethez képest, a bankoknál pedig nincs kivételezés: aki alacsony jövedelmű vagy eladósodott, nem számít hitelképesnek. Sok kormánytisztviselő 2-3 diplomával is csak nettó 250–300 ezer forintot keres. Ez egyszerűen nem elegendő. A közszolgálatban tartósan alacsony bérek mellett dolgoznak.

Most ugyan kapnak keresetnövelést, részben az MKKSZ sztrájkkövetelésének köszönhetően, részben nyilván a választásokra való felkészülés miatt,

de még mindig messze vannak a tisztességes megélhetést biztosító szinttől. Szerintem az embereket meg kell fizetni: olyan béreket kell adni, amelyekből meg tudják oldani a lakhatásukat, a családjuk fenntartását és a pihenésüket. Ezt persze még a minimálbérnek is biztosítania kellene. A bérfelzárkóztatás nálunk nehéz ügy, de a mostani lépések kezdetnek jók. Folytatni kell őket, és fel kell zárkóztatni a leszakadt jövedelmeket.

– Most azt jelentette be Navracsics Tibor, hogy szeptembertől 15%-kal emelik a kormánytisztviselők bérét. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy sikerrel pályázhassanak egy ilyen hitelre?

– Szeptember 15-től jön az első, 15%-os lépés. Ha valaki most 232 ezer forintot keres, mert garantált bérminimumot kap, középfokú végzettséggel, vagy 250–260 ezret, az sajnos még nem elegendő a hitelfelvételhez.

Talán, ha a család jövedelme összeadódik, akkor igen, de sokaknál az sem elég.

A bérfejlesztést azért követeltük, mert a jelenlegi keresetekből nem lehet előrelépni. Ha most kialakul egy magasabb bázis, és jön januárban még egy 15%-os emelés, az már jelenthet valamit. Nem éves szinten 30%, de így is egy jó lépés.

– Ezeknek a százmilliárdoknak talán jobb helyük lenne a bérfelzárkóztatásban...

– Valóban. Elsősorban a bérek rendezésére kellene fordítani ezeket a forrásokat. A lakáspiac támogatása a gazdaságot is élénkíti,

de felveri a lakásárakat, ami tovább nehezíti a hitelképességet.

Az államnak olyan béreket kell biztosítania, amelyekből meg lehet élni, lakhatást lehet biztosítani hitelfelvétel nélkül is. Nem lehet mindent tűzoltással megoldani, tervszerű, átfogó bérfelzárkóztatásra van szükség.

– Akkor is pozitív ez az intézkedés, ha feszültséget okozhat, mert miközben a magasabb jövedelműek igénybe tudják venni a támogatást, az alacsonyabb jövedelműeknek elérhetetlen marad ez a segítség?

– Így van. De ettől még nem mondhatom, hogy ez negatív intézkedés, mert van akinek valóban segít. Ha rajtam múlna, inkább béremelést adnék, méghozzá tartósan, szisztematikusan és egyeztetve. De a kormány másként gondolkodik.

– Mennyi pénzbe kerülne a közszolgálatokban mindenkinek elfogadható szintre emelni a fizetését?

– Ezt nem tudom kiszámolni. Hat-hétszázezer emberről van szó, és nem átlagokban kell gondolkodni, hanem pontos adatok alapján. A kormány feladata, hogy célt tűzzön ki, például egy ciklus alatt öt-hat helyet előrelépni az európai rangsorban, és ehhez ütemtervet készítsen. Nekünk az a dolgunk, hogy a problémákat összegyűjtsük, feltárjuk, javaslatot tegyünk, és nyomást gyakoroljunk. Ezt meg is tettük: leveleztünk,

sztrájkot szerveztünk, új tagokat toboroztunk. Ennek köszönhető a most bejelentett 15%-os keresetnövelés.

Elég-e ez? Nem. De ez is a mi munkánk eredménye.

– A kormány ezt az intézkedést is úgy jelentette be, hogy nem kérte ki az önök véleményét. A részletszabályok kidolgozásánál számítanak az önök javaslataira?

– Nem jellemző, hogy igénybe vennék a szakszervezetek munkáját. Saját elképzeléseiket valósítják meg. Nem ez az egyeztetésre hajlamos kormány.

– Azt is mondta, hogy 2022-ben volt utoljára béremelés a szociális ágazatban, választási évben. Most is választási év lesz. Amikor nincs választási év, nincs előrelépés sem?

– Akkor csupán a minimálbér és a garantált bérminimum szintjén történnek lépések. Átfogó emelés nincs. Hiába követeljük, nem rajtunk múlik.

– Önök hogyan folytatják a munkát?

– Most a szociális területért fogunk kiállni, közös akciókat szervezünk a kollégákkal. Bemutatjuk, hogy a közszolgálatban a szegénység és a luxus egyszerre van jelen. Nem várjuk, hogy a kormány magától bejelentse a szociális ágazat emelési terveit, nyomást fogunk gyakorolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„A váltásra készül a világ” - Hatvanpusztán tüntetőket kérdeztünk, miért mentek el az Orbán-birtokhoz
Hadházy Ákos több száz fős tömeget csődített össze az Orbán család hatvanpusztai birtokára. A kormányfő által mezőgazdasági épületnek nevezett objektumot Hadházy luxuskastélynak nevezte, most megmutatjuk, ami kívülről látható belőle.


Hadházy Ákos szombaton 16 órától tüntetést tartott a hatvanpusztai birtoknál. A rendezvény előtt már a helyszínen volt a videós stábunk, és az Orbán-birtoknál gyülekező embereket kérdeztük arról, miért jöttek el Hatvanpusztára.

A legtöbben még sosem jártak erre, és az lehetett az érzése az embereknek, hogy amíg lehet, eljönnek, hiszen ki tudja, meddig lesz itt látnivaló.

Sokan szívesen megnézték volna belülről is, főleg, hogy szerintük közpénzből épült, és ezért joguk lenne erre is. Volt, aki ki is mondta: abban bízik, hogy jövőre már be lehet majd menni piknikezni.

Videóriportunk a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET: