HÍREK
A Rovatból

„Az Orbán-kormány Csernobilja” – Tordai Bence feljelentést tesz a gödi Samsung-gyár szennyezése miatt

Az ellenzéki politikus szerint „az évekig tartó szándékos mérgezés egy tényleg precedens nélküli bűncselekmény-sorozat”. Úgy véli, a Telex hétfői cikke „még fideszes mércével mérve is döbbenetes bűnöket” tárt fel.


Tordai Bence ellenzéki országgyűlési képviselő a Facebookon jelentette be, hogy feljelentést tesz a gödi Samsung-gyár ügyében, amit „az Orbán-kormány Csernobiljának” nevezett.

A politikus szerint a friss Telex-cikk

„még fideszes mércével mérve is döbbenetes bűnöket” tárt fel.

Bejegyzésében emlékeztetett rá, hogy a gyárral kapcsolatban már korábban is számos probléma merült fel a környezetszennyezés és a veszélyeztetés miatt, és felidézte azt a bírósági eljárást is, amelynek során a gyár környezethasználati engedélyét felfüggesztették, majd megsemmisítették, de az üzem működését mégsem állították le.

Tordai szerint a mostani cikkből kiderült, hogy az évekig tartó mérgezés egy „tényleg precedens nélküli bűncselekmény-sorozat – amit egyrészt a Samsung vezetői, másrészt a történteket egy idő után pontosan ismerő kormány bűnrészesként valósított meg”.

A képviselő azt írja, a gyár hibás műszaki megoldások és a termelés zavartalanságának biztosítása érdekében az eddig ismertnél is sokkal nagyobb mértékben mérgezte a környezetet és veszélyeztette a dolgozóit, esetenként az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladva.

„A Samsung tudta, hogy – kisebb-nagyobb bírságok ide vagy oda – a kormány védelme alatt áll”

– állítja a politikus, aki a Telex oknyomozását idézve arról ír, hogy a helyzet annyira kritikussá vált, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak titkosszolgálati eszközökkel kellett felderítenie a veszélyeztetés valós mértékét.

Tordai Bence azt írja, ezután egy 2023-as kormányülésen Rogán Antal és más kormánytagok is a gyár haladéktalan bezárása mellett érveltek, ami szerinte a közérdeket szem előtt tartó kormányok gyakorlata lett volna, de ez végül nem történt meg.

A képviselő hozzáteszi, hogy bár a cikk szerint Orbán Viktor egy idő után „levette a kezét” a Samsungról, a termelés folytatódott, a mérgezéseket nem hozták nyilvánosságra, és a gyár állami támogatása is zavartalanul folytatódik. Példaként említi, hogy alig három hónapja jelentették be, hogy a cég további 133 milliárd forint támogatást kap egy 955 milliárd forintos kapacitásbővítéshez.

Tordai szerint nagyon súlyos bűncselekményekről van szó, és bejegyzését azzal zárta, hogy megteszi a szükséges feljelentéseket a „rendszerváltás utáni legnagyobb környezeti, környezetegészségügyi botrány feltárása érdekében”.

A Telex hétfőn közölte azt a cikket, amely szerint a Samsung gödi üzemének egy részében a levegőben a határértéket sokszorosan meghaladó, rákkeltő anyagokat mértek. A lap szerint az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódott, és egy 2023 tavaszi kormányülésen felmerült az üzemegység azonnali leállítása.

A gyárral kapcsolatban korábban is voltak problémák: a Telex 2025 tavaszán írt arról, hogy az épület tetején látható fekete elszíneződést a katódgyártás során használt NCM/NCA porok okozhatták, míg a cég grafitporra hivatkozott. A rendőrség 2025 márciusában környezetkárosítás gyanújával indított nyomozást.

A gyár jogi helyzete is többször változott. 2024 áprilisában egy bírósági végzés ideiglenesen felfüggesztette az egységes környezethasználati engedélyt, majd 2025 októberében a Budapest Környéki Törvényszék teljesen megsemmisítette azt. Független jogi értelmezések szerint a termelés jelentős részét le kellett volna állítani, ez azonban nem történt meg. Mindeközben a kormány 2025. október 16-án egy 133 milliárd forintos támogatásról írt alá szerződést egy 955 milliárdos kapacitásbővítéshez, annak ellenére, hogy a cég az azt megelőző másfél évben több mint ezer dolgozót bocsátott el, és nem vállalt új munkahelyeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk