SZEMPONT
A Rovatból

Tökéletes megoldás nincs az érettségire – tanárok és szakmai szervezetek az idei vizsgákról

Három és fél hónappal az érettségi megkezdése előtt még mindig nem lehet pontosan tudni, hogyan zajlanak majd a vizsgák. A kormány jövő hétre ígér választ, de nem biztos, hogy ez mindenkit megnyugtat majd.

Link másolása

Szűk négy hónappal a 2021-es érettségi vizsgák előtt tanárok, szakmai szervezetek és diákok is megkondították a vészharangot, mondván: megkérdőjelezhető, hogy az idén végzős diákok lassan hét (és májusig még ki tudja hány) hónap digitális/online/távoktatásban részt véve megfelelő felkészültséggel tudnak-e nekivágni a végső megpróbáltatásnak.

Január 7-én Balatoni József 'Jocó bácsi' egyenesen úgy fogalmazott, hogy ilyen felkészülési lehetőségek mellett „nem szabadna” érettségit tartani. Nem sokkal később pedig feltűnt, majd 30 ezer feletti aláírás után rejtélyes okból eltűnt egy petíció, ami szintén a középiskolai éveket záró vizsgák eltörlését kérte. Lapunk kereste az aláírásgyűjtés indítóját, aki végül törölte azt a Petíciók.com-ról, de cikkünk megjelenéséig nem reagált. Azóta egyébként több hasonló kezdeményezés született: van, aki továbbra is a vizsgák elhalasztását kéri, mások könnyített érettségit szeretnének, és akad olyan is, aki tavalyhoz hasonlóan idén is csak írásbeli érettségit tartana. De ezen petíciók összesen nem érik el az azóta törölt eredeti 30 ezres aláírótáborát.

Nagy kérdés persze, hogy ha nincs érettségi, mi legyen helyette? A középiskola éveit, sőt végső soron az egész, közoktatásban eltöltött időt valahogy le kell zárni, erre pedig több felvetés is született szakmai fórumokon.

Természetesen a kérdés egyáltalán nem egyszerű, hiszen egy Magyarországon éppen idén 170 éve működő rendszert kéne pótolni, lehetőleg a legpontosabb tudást visszaadó módon. Így borítékolható, hogy minden megoldásnak vannak hátulütői.

A Szeretlek Magyarország megkérdezett néhány tanárt a lehetséges, érettségit pótló lehetőségekről. Ezekkel az ötletekkel pedig megkerestünk néhány szervezetet és egyesületet, akik közül a Pedagógusok Szakszervezete részletes és alapos választ küldött, de kérdéseinkre, a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László is reagált.

Arató elmondta, hogy a magyartanárokat tömörítő egyesület még nem alakította ki álláspontját a helyzetről, hisz – ahogy fogalmazott – „túl sok a függő és független változó”. Személyes véleményét megosztva viszont kifejtette: „nem tudhatjuk júniusra hogyan alakul a járványhelyzet, tehát többféle forgatókönyv kell.

Mivel az iskola mint olyan nem zárt be, s lehet, hogy a nagyok is hamarosan járni fognak, nem tartom Maruzsa Zoltán bejelentését képtelenségnek. Azt sem, ha a tavalyi, csak írásbeli megoldás lesz ismét.”

Az egyesület elnöke Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár azon megjegyzésére reagált, miszerint nem tervezik a vizsgák elhalasztását. Ezt az állapotot részben felülírta Orbán Viktornak január 22-én, péntek reggel a Kossuth Rádióban elhangzott állítása: ő arról beszélt, hogy az érettségik ügyében a jövő heti kormányülésen döntenek. Ő is előrevetítette annak lehetőségét, hogy a végzősöket esetleg visszaengednék az iskolákba.

A helyzet bizonytalanságáról a másik két válaszoló szervezet képviselője is beszélt. Az elsőként reagáló Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke január 17-én írt válaszában több tényezős bizonytalansági faktorról beszél. Mint lapunknak írta, „nem tudjuk, hogy a vírus mutációja milyen hatással lesz a fiatal generációra, mekkora lesz a pedagógusok átoltottsága (védettsége)”.

A másik dolog, amiben minden megkérdezett egyetértett, hogy akármi is lesz, a kormánynak szóba kellene állnia a szakmai szervezetekkel, meg kéne hallgatnia az aggodalmakat, és többféle javaslatot kéne letennie az asztalra.

Totyik szerint ezeket a megoldási javaslatokat már most ismernie kéne a tanároknak, a szülőknek és a diákoknak is. Ebben egyetért a Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya is, kiemelve, hogy a kormányzat 2010 után megszüntette a szakmai egyeztető fórumokat.

Abban sem volt vita a megkérdezettek között, hogy a digitális, online tanítás messze nem közelítette meg a jelenléti oktatás színvonalát, és bár sokan mindent megtettek, hogy ez a forma pótolja a hagyományos tanrendet, semmiképp nem elégséges ahhoz, hogy egy érettségi vizsgának nekimenjenek a diákok.

A megoldási javaslatokban különböző vélemények születtek, abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy olyat aligha lehet találni, ami mindenkinek elnyeri tetszését, a „tökéletes” megoldást pedig mindenki szerint el kell felejteni.

Szakmai körökben a legnagyobb ellenállás a vizsgák valamilyen szintű elhalasztásával szemben van. Az érettségi ugyanis fontos a továbbtanuláshoz, ezért erősen korlátozott, hogy meddig lehet „tologatni” időben. Ugyanakkor az is kérdéses, hogy ha adnak a diákoknak néhány hét, esetleg egy hónap plusz időt az élő felkészülésre, az mire lehet elég. Arról nem is beszélve, hogy január vége felé még mindig nem lehet pontosan tudni, meddig tart a középiskolások „iskolanélkülisége”.

Egy másik lehetőség az úgynevezett megajánlott jegy, amit a diák nem egy vizsgára, hanem korábbi teljesítménye alapján kapna. Az ugyanakkor nem világos, hogy ezt a jegyet mire adnák.

Ha az elmúlt egy vagy két év munkájára, akkor továbbra is ott az eredeti probléma, miszerint ezt az időszakot a tanulók túlnyomórészt online oktatásban töltötték, így ugyanúgy kérdéses, mennyire tükrözné a valós tudásukat. Azt azonban egyik, most végzős korú diákkal sem közölték középiskolai tanulmányai elején, hogy esetleg a négy év munkáját osztályoznák a tanulmányaik végén, így – egy budapesti reálszakos gimnáziumi tanár szavaival élve – egyfajta „visszamenőleges törvénykezésnek” is lehetne értelmezni azt, ha ezen megoldáshoz nyúlnának. Igaz, ez egyelőre csak kisebb fórumok szintjén merült fel.

Totyik Tamás szerint is nagyon komoly hátrány érte és éri a most érettségizőket a csaknem egy éve tartó karanténoktatás miatt, és ez a felkészülésükben biztosan nyomot hagyott.

„Nagyon magas volt az ősszel előrehozott érettségit tevők száma, velük szemben igazságtalan lenne a jegy megajánlása”

- teszi hozzá. Ugyanakkor szerinte azon el lehet gondolkodni, hogy azokból a tárgyakból, amelyek nem szükségesek a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez, ajánlják meg a jegyet, de ezzel a jeggyel ne lehessen felsőoktatásba feltételezni később sem (egy esetleges szakirány módosításakor). Az azonban egyértelmű: a jegy esetleges megajánlása csak középszintű érettséginél jöhetne szóba, az emelt szintű érettségit nem válthatná ki – teszi hozzá.

Szintén felmerült – bár szakmai fórumokon heves vitákat is kiváltott – az esetleges digitális „távszámonkérés” lehetősége. Ugyancsak megoszlanak a vélemények abban, hogy a magyar iskolarendszer digitalizáltsága áll-e azon a szinten, hogy a diákok az iskolájuktól távol, otthonról, online körülmények között tegyék le vizsgáikat. Bár bizonyos országokban már volt példa hasonlóra, a PSZ alelnöke itthon lát még kivetnivalót ennek bevezetésében. Mint említi, Csapó Benő neveléstudományi oktató szerint Magyarországon nagyon hamar át lehetne állni az online érettségire, és az Oktatási Hivatal is évek óta kísérletezik hasonlóval. Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a Digitális Oktatási Startégiában (DOS) említett, a teljes tananyagot lefedő számonkérő rendszer kiépítése nem történt meg, hiszen ez a távoktatásba kényszerülő pedagógusok munkáját is jelentősen megkönnyítette volna.

Szintén Totyik Tamás foglalta össze legjobban az idei érettségik körüli kérdések lényegét:

„A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egyértelmű álláspontja, hogy a járvány terjedésének függvényében alternatívát (vagy akár több javaslatot is) dolgozzon ki az oktatási kormány, és a felsőfokú oktatási intézetekbe történő jelentkezések előtt ismertesse a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal, oktatókkal ezeket.

Hazardírozásnak kell tekinteni azt, amikor a COVID mutáns megjelenésével egyidőben azt mondja valaki, hogy a szóbeli és az írásbeli érettségi gond nélkül megtartható. Egyértelmű és minden lehetőséggel számoló intézkedési terveket várunk a kormánytól, amelyekben a diákok, pedagógusok, oktatók élet- és egészségvédelme lesz a fő szempont, a tavaly tavaszi érettségihez hasonlóan”

– mondja a szakember.

Abban tehát mindenki egyetért, hogy tökéletes vagy mindenkinek megfelelő megoldás a karanténoktatás utáni érettségire nincs, de abban is, hogy a kormánynak kötelessége lenne az érintettekkel tárgyalni az ügyről.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: