Az átlagos bruttó fizetések alapján a leghosszabb időszakot, 15,2 évet a szerbeknek kellett dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek, ehhez Magyarországon tavaly 8,4 évnyi bruttó átlagkereset kellett - írta a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index) tanulmányában.
A vizsgált 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, a második helyezést 4421 eurós átlagárral Franciaország érte el. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró (kb. 600 ezer forint) volt.
A legdrágább európai város 2020-ban továbbra is Párizs volt, ahol csaknem 13 ezer eurót kellett fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlásánál. A lista második helyezettje Tel-Aviv, míg a harmadik helyen München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kellett fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró (kb. 800 ezer forint) volt.
A fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak. Tavaly új jelenségként már több európai nagyvárosban 10 százalékot meghaladó árcsökkenést is mértek. Összességében a pandémia és annak gazdasági hatásai igen eltérő mértékben érintették Európa nagyvárosait.
2020-ban a bérelt ingatlanoknál is Párizsban kellett a legtöbbet fizetni Európában, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Ugyanakkor megjegyezték, hogy Budapesten a bérleti díjak jelentősen csökkentek 2019-hez képest.
A bérleti díjak csökkenése a Deloitte szerint azzal magyarázható, hogy a járványügyi korlátozások hatására a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadások lehetősége jelentősen korlátozódott, illetve a vidéki diákok és munkavállalók száma is csökkent a fővárosban, így a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját.
Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Példaként említették, hogy az ezer emberre jutó építési engedélyek száma Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában 3,62 volt, míg Ausztriában meghaladta a 10-et. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány.
Az átlagos bruttó fizetések alapján a leghosszabb időszakot, 15,2 évet a szerbeknek kellett dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek, ehhez Magyarországon tavaly 8,4 évnyi bruttó átlagkereset kellett - írta a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index) tanulmányában.
A vizsgált 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, a második helyezést 4421 eurós átlagárral Franciaország érte el. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró (kb. 600 ezer forint) volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két internetes szerkesztő is elveszítette az állását az ATV-nél az Orbán-fiaskó miatt - írja a Média1.
Mint arról mi is beszámoltunk: múlt hétfőn Orbán Viktor beszédével indult a parlament őszi ülésszaka. A miniszterelnök 13 órakor mondott beszédet az Országgyűlésben.
A beszéd előtt a miniszterelnök csak egy Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy hamarosan felszólal a parlamentben. Az ATV honlapján azonban már órákkal korábban, délelőtt 9-kor megjelent a beszédről szóló cikk.
A Media1 információi szerint
a csatorna emiatt két internetes szerkesztőt is elbocsátott.
A portál úgy tudja, az egyikük Orbán Viktor Facebook-posztja alapján írta meg a cikket, a másik pedig kiegészítette a szöveget, és múlt időbe tette azt. A publikálás előtt egyikük sem ellenőrizte, hogy a felszólalás valójában csak később történik meg.
A hibát a csatorna hamarosan korrigálta, és elismerték, hogy súlyos szakmai hiba történt, amelynek következményei lesznek házon belül.
Két internetes szerkesztő is elveszítette az állását az ATV-nél az Orbán-fiaskó miatt - írja a Média1.
Mint arról mi is beszámoltunk: múlt hétfőn Orbán Viktor beszédével indult a parlament őszi ülésszaka. A miniszterelnök 13 órakor mondott beszédet az Országgyűlésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Semjén Zsolt az ATV-ben: Ilyen súlyú vád még nem volt, de semmi köze ehhez az ügyhöz
Nem bánta meg, hogy szót kért és felszólalt a Parlamentben. Erkölcsi okokból nem tehette meg, hogy nem szólal fel. Szerinte külföldi szálak is lehetnek az ügy mögött.
Semjén Zsolt hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt az elmúlt napok pedofil-botrányáról. A Parlamentben a Szőlő utcai javítóintézet kapcsán tett felszólalása miatt számos párt és politikus megszólalt. A miniszterelnök-helyettes most a tévéműsorban igyekezett elmondani a véleményét.
Rónai Egon kérdésére válaszolva elmondta, hogy az őt ért vád nem igaz, sőt lehetetlen. Nem ismeri ezt az intézményt, soha nem járt a fiatalkorúak börtönében, Ott nem lehet ki-bejönni - magyarázta. Fiatalkorúak érintettsége nincsen, így senki neve nem merülhet fel - tette hozzá.
Szerinte a Juhász Péter Pál, az intézmény vezetője azért bukhatott le, mert vizsgálták már korábban az ügyét, de ennek semmi köze a fiatalkorúakhoz, akikről most szó van.
A pletykák már korábban is voltak az interneten az intézményről, de ez most politikai szereplők közreműködésével vált hirtelen politikai témává, jól felépített módon - mondta.
Rónai szerint érdemes volna tisztázni, hogy volt-e kapcsolata valakivel a Szőlő utcában - erre azt közölte, hogy soha nem járt ott. Honnan volt információ arról, hogy tíz éve vizsgálják a Szőlő utcát - kérdezte a műsorvezető. Úgy válaszolt rá, hogy a felnőtt nőfuttatásban érintett igazgatót vizsgálták már többször és korábban. Azért bukott most meg, mert az új zéró toleranciás törvény buktatta meg - közölte Semjén Zsolt.
Bár ő azt mondta, hogy tíz éve zajlik a vizsgálat az ügyben, majd Gulyás Gergely azt közölte, hogy egy éve, úgy vélekedett, hogy ő újságban olvasta, és ez két külön ügy. Majd Rónai Egon kérdésre, hogy mikor valakivel kapcsolatban többször felmerül a gyanú, de mégis újra és újra kinevezik, úgy reagált: „mi közöm hozzá?”
A Parlamenti beszéde nem volt tervezett dolog - mondta el Rónai kérdésére. Nem készült rá, de személyes erkölcsi okokból kellett válaszolnia. Nem bánta meg, hogy felállt az ügyben - mondta. Egy olyan támadás érte őt és a kormányt, államot, aminek a súlya megköveteli, hogy nem hagyhatta a levegőben. Ha a kormány két tagja ilyen dologban érintett lenne, akkor az a kormány nem maradhatna meg - magyarázta.
Szerinte ma már kezdenek visszahátrálni a támadók. Ilyen súlyos vád két kormánytagra még nem volt, ez nem hagyható annyiban. Ez az egész kormányt érinti - tette hozzá.
Rónai szerint hiányzott a kiállás amellett, hogy kiálljon a gyermekvédelem mellett. Semjén szerint ő a legkeményebb pedofil-ellenes, a legfontosabbak a gyerekek - mondta. A pedagógusok is kemény munkát végeznek, ezért az a feladatunk, hogy segítsük őket ebben - közölte. Szerint Európában a legszigorúbb pedofiltörvény van jelenleg Magyarországon.
Még nem volt ilyen intézményben, így csak hallja, hogy mi zajlik ott. De nem tartozik a "portfóliójába" ez a terület - tette még hozzá.
Ebben az ügyben jól követhető módon építik fel ezt a témát az interneten - közölte. Szerinte szervezetten lépett át a nyilvánosságra, majd a DK politikusokon keresztül jutott el a Parlamentbe. Az egy álhír, ezt lehetett tudni - szerinte.
Ő is úgy véli, hogy ez az ügy a kormány és az állam ellen megy, és a kormány megbuktatására indult. Még külföldi szálakat is feltételez - magyarázta. Ukrajnát is megemlítette azzal, hogy az ügy kipattanása után az ukránok is megjegyzést tettek Magyarországra.
Az ügyben feljelentéseket is tesznek - közölte.
Magyar Péter felvetése volt, hogy mentsék fel Semjén Zsoltot az ügy kivizsgálásáig, de ez fel sem merült, hiszen nincs ügy - mondta el Rónai Egon kérdésére.
Mit üzen azoknak, akik az utóbbi időben karaktergyilkosság ért - kérdezte Rónai. Semjén szerint ilyen súlyú vád mást nem ért. Ez egy vörösvonal átlépés - vélte. Nincs konkrét vád, forrás az ő ügyében - mondta. Politikus vagyok, keresztény ember vagyok, belefér a vádaskodás - tette hozzá. De ha ezt meg lehet tenni minden valóságalap nélkül, annak beláthatatlan következményei lehetnek - mondta Semjén Zsolt.
A megtorlásról azt véli, hogy az egy jogkövetkezmény, amivel az elkövetőknek számolnia kell - mondta a végén.
VIDEÓ: Semjén Zsolt az Egyenes Beszédben: Az ellenem felhozott vád nemcsak nem igaz, de lehetetlen is
Semjén Zsolt hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt az elmúlt napok pedofil-botrányáról. A Parlamentben a Szőlő utcai javítóintézet kapcsán tett felszólalása miatt számos párt és politikus megszólalt. A miniszterelnök-helyettes most a tévéműsorban igyekezett elmondani a véleményét.
Rónai Egon kérdésére válaszolva elmondta, hogy az őt ért vád nem igaz, sőt lehetetlen. Nem ismeri ezt az intézményt, soha nem járt a fiatalkorúak börtönében, Ott nem lehet ki-bejönni - magyarázta. Fiatalkorúak érintettsége nincsen, így senki neve nem merülhet fel - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kedden is folytatódik a változóan felhős-napos időjárás. A délután megnövekvő gomolyfelhőkből néhol kisebb eső, zápor ismét előfordulhat. Gyenge lesz az északias szél. Kora reggel 8, délután 14 fok körül alakul a hőmérséklet - írja az Időkép.
Szerdán a változóan felhős idő mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra mindenhol számíthatunk. Délután többfelé erősen megnövekedhet a felhőzet, és elszórtan kisebb eső, zápor, néhol zivatar is kialakulhat. Sokfelé megélénkül, helyenként megerősödik az északi, északkeleti szél. Hajnalban helyenként pára-, ködfoltok képződhetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet 0 és 8 fok között várható, a fagyzugokban ismét fagyhat. Napközben 12 és 17 fok valószínű.
Csütörtökön kezdetben több napsütés várható, majd napközben ismét a gomolyfelhőké lesz a főszerep. Délkeleten, keleten növekedhet meg erősebben a felhőzet, amiből gyenge eső előfordulhat, de záporok nyugaton, északnyugaton is kialakulhatnak. Az élénk, erős lesz az északi, északkeleti szél. Délután 11 és 16 fok között alakulnak a maximumok.
Pénteken a Dunántúlon süthet ki több órára a nap, míg keleten felhősebb, főként fátyolfelhős időre van kilátás. Délkeleten este megvastagodhat a felhőzet, és gyenge eső is előfordulhat. Többfelé erős, néhol viharos lesz az északi, északkeleti szél. Napközben 11-16 fokot mutathatnak délután a hőmérők.
Szombaton keleten felhősebb, helyenként esős, máshol túlnyomóan napos idő körvonalazódik. Élénk, erős lesz az északnyugati szél. Délutánra 11-16 fok ígérkezik.
Kedden is folytatódik a változóan felhős-napos időjárás. A délután megnövekvő gomolyfelhőkből néhol kisebb eső, zápor ismét előfordulhat. Gyenge lesz az északias szél. Kora reggel 8, délután 14 fok körül alakul a hőmérséklet - írja az Időkép.
Szerdán a változóan felhős idő mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra mindenhol számíthatunk. Délután többfelé erősen megnövekedhet a felhőzet, és elszórtan kisebb eső, zápor, néhol zivatar is kialakulhat. Sokfelé megélénkül, helyenként megerősödik az északi, északkeleti szél. Hajnalban helyenként pára-, ködfoltok képződhetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet 0 és 8 fok között várható, a fagyzugokban ismét fagyhat. Napközben 12 és 17 fok valószínű.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínzás megelőzéséről szóló európai egyezmény felmondásáról szóló törvényt, a vonatkozó dokumentum hétfőn jelent meg az orosz online jogi közlönyben.
A lépést az államfő kezdeményezte az Állami Dumánál (a parlament alsóházánál).
Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke korábban kifogásolta, hogy az Európa Tanács blokkolja Oroszország munkáját az Európai Kínzásmegelőzési Bizottságban, és 2023 decembere óta nem engedi, hogy új tagot válasszanak a bizottságba az Oroszországi Föderációból. Emellett nehezményezte, hogy az orosz képviselet biztosításával kapcsolatos kérelmeket figyelmen kívül hagyják a testületnél, annak ellenére, hogy az európai egyezmény előírja az együttműködés elvét.
Az alsóház külügyi bizottságának állásfoglalása szerint az egyezmény felmondása nem csökkenti a kínzás megelőzésére vonatkozó garanciák szintjét Oroszországban.
A törvény felmondja az 1987. november 26-én kelt, a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséről szóló európai egyezményt, valamint az ahhoz kapcsolódó, 1993. november 4-i 1. és 2. jegyzőkönyvet, amelyeket Oroszország nevében 1996. február 28-án írtak alá Strasbourgban.
(MTI)
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínzás megelőzéséről szóló európai egyezmény felmondásáról szóló törvényt, a vonatkozó dokumentum hétfőn jelent meg az orosz online jogi közlönyben.
A lépést az államfő kezdeményezte az Állami Dumánál (a parlament alsóházánál).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
