SZEMPONT
A Rovatból

44 év után még mindig kísért egy tiltott abortuszban meghalt nő szelleme Texasban

Ismét fellángolt a terhesség-megszakítás jogát követelő mozgalom az Egyesült Államokban.

Link másolása

Október első hétvégéjén több ezer nő vonult Washingtonban az amerikai legfelsőbb bíróság épülete elé, hogy tiltakozzon az abortuszt szinte lehetetlenné tevő, Texas államban szeptember elején elfogadott törvény ellen. Hasonló megmozdulások voltak számos amerikai nagyvárosban, és a tüntetők táblái között gyakran feltűnt Rosie Jimenez arcképe, aki a művi terhesség-megszakítás jogáért harcolók egyik tragikus szimbóluma lett.

Így volt ez a texasi McAllenben is, ahol a városháza és az egyetlen olyan klinika közötti utcában gyűltek össze a nők, ahol abortusz-műtéteket végeznek. E klinikán halt meg 44 évvel ezelőtt Rosie Jimenez – írta a CNN

Rosie egy 12 gyermekes mexikói bevándorló családban született, az egyetlen volt köztük, akinek sikerült egyetemre bejutnia. Gyógypedagógus szeretett volna lenni, de mindössze a második évfolyamig jutott el, amikor 1977 szeptemberében, alig 27 évesen meghalt. Akkor már volt egyedülálló anyaként egy négyéves kislánya, és nem akart még egyet.

Ez lett a végzete, mert nem tellett neki szakképzett orvosra, és az 1973-as amerikai abortusz-törvényt három évvel később módosító Hyde-indítvány megtiltotta, hogy állami támogatást adjanak a terhesség-megszakításra, kivéve akkor, ha az anya élete veszélyben van. Ezért egy bábát keresett fel, akinek nem volt meg hozzá a szükséges végzettsége.

A fiatal nő a műtét után napokig vérzett, és amikor bement a kórházba, először nem is árulta el az orvosoknak és a nővéreknek, hogy abortusza volt. Rosie azonban egyre rosszabbul lett, fertőzést kapott, amely hamarosan átterjedt az egész szervezetére. Amikor a családja utoljára meglátogatta, már lélegeztetőgépen volt. 1977. október 3-án halt meg.

Így vált Rosie Jimenez évtizedekre jelképpé az abortuszjog szószólói számára, akik a hátrányos helyzetű közösségek támogatását tűzték zászlajukra. Texas e régiójában igen magas a szegénységi ráta, és azért is akarják most feleleveníteni Rosie történetét, mert a helyi mexikói és fekete közösség tagjai szintén gyakran áldozatul esnek e törvény következményeinek.

A több dél-texasi megyét ellátó mcalleni klinika pácienseinek sokszor nincsenek személyi okmányaik, és egy abortusz-műtét 800 dollárba kerül, jóval többe, mint más városokban. Az abortusz évtizedek óta az egyik legélesebb vitatéma a városban, ahol erős a katolikus befolyás, és a latin közösség körében a művi terhesség-megszakítás máig tabutéma. A vita csak erősödött az elmúlt 10 évben, amikor az állam törvényhozói többször is szigorítottak az érvényben lévő rendelkezéseken.

Közben az új törvény körül folyik a jogi huzavona. Előbb egy megyei ügyész az amerikai igazságügy-minisztérium követelésére befagyasztotta, majd egy szövetségi fellebbviteli bíróság ideiglenesen felfüggesztette ez utóbbi rendelkezést. Mindez nem enyhíti az érintettek szorongását, és Rosie halálának máig tartó hullámait.

Ma ügyének folytatói között ott van lánya. Monique alig négyéves volt, amikor elvesztette édesanyját, akiről csak halvány emlékei maradtak és az igazságot a család gondosan titkolta előtte. Tizennyolc évesen ugyanabba a kollégiumba került, ahol Rosie töltötte élete utolsó éveit. Akkor tudta meg egyik nagynénjétől, hogy mi is történt édesanyjával: kezébe adott egy Rosie-ról szóló könyvet. Monique éveken át kutatta múltját, és nemegyszer kellett lelepleznie a Rosie körüli rosszindulatú pletykákat. Most szeretné, ha az emberek megtudnák végre az igazat róla.

Monique szerint édesanyja valószínűleg félt, azért nem vallotta be az orvosoknak, hogy min ment keresztül. „1977-ben még más idők jártak, az emberek nemigen voltak elfogadók egy újra teherbe esett lányanyával” – mondja.

Rosie 48 éves lánya ma Houstonban él és gyakran nekiszegezik a kérdést, hogy haragszik-e az anyjára az abortusz miatt. „Én mindig nemmel felelek. Miért is haragudnék? Anyám az akkor számára lehetséges legjobb döntést hozta.”

Anyja halála után Monique-ot nagyszülei nevelték, és a nagy családban sosem érezte magát egyedül. Ahogy nőtt, észrevették, hogy nemcsak külsőre hasonlított egyre jobban Rosie-ra, hanem cselekedeteiben is. Ugyanolyan jószívű és önzetlen lett, mint ő. Sosem beszéltek azonban arról, hogy anyja milyen körülmények között halt meg. Monique-nak feltűnt, hogy nagyszülei sosem beszéltek vele szexről vagy abortuszról. Amikor végre megtudta, hogy mi történt Rosie-val, a nagyszülők már nem éltek.

Több mint négy évtizeddel Rosie halála után még mindig komoly politikai viharok kavarognak a Hyde-indítvány körül. Még a demokrata párti politikusok között sincsen egyetértés. Szeptemberben Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor annak a véleményének adott hangot, hogy a Hyde-indítványt fenn kell tartani ahhoz, hogy Joe Biden elnök nagyszabású gazdasági terve megkapja a szükséges támogatást. Ugyanakkor néhány tekintélyes párttársa úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy a törvény ellen fognak szavazni, amennyiben ezt a kitételt benne hagyják. Maga Biden is sokáig híve volt, aztán 2019-ben a demokrata előválasztási kampány során már szembefordult vele.

Texasban a drasztikus szigorítással szemben Sheryl Cole demokrata párti képviselő és Sarah Eckhardt szenátor beterjesztették a „Rosie-törvényt”, amelynek célja lehetőséget biztosítani a pácienseknek, hogy igénybe vegyék az alacsony jövedelműeknek járó Medicalaid támogatást és a magánbiztosításukat az abortuszműtétek fizetésére.

Éppen ebben nem lehetett része annak idején Rosie Jimeneznek, és a törvény mellett kampányolók szerint 2021-ben a terhesség-megszakításra legális körülmények között még kevesebb a lehetőség, mint Rosie halálakor. A törvényjavaslatot jelenleg a helyi törvényhozás egészségügyi bizottsága vizsgálja.

Monique büszke arra, hogy sokan érzik magukénak édesanyja történetét, miközben az állam visszafelé halad az időben az abortuszjog terén.

„Semmit sem tanultunk a múltból 44 év alatt, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, és hogy valamit jobban csináljunk?” – teszi fel a kérdést Rosie Jimenez lánya.

Beteljesítette édesanyja álmát: gyógypedagógus lett és elhatározta, hogy most ötéves kislánya a kellő időben mindent meg fog tudni nagyanyjáról, és arról a mozgalomról, amelynek anyja jelenleg is aktív résztvevője.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: