A Sinopharm a legdrágább koronavírus-vakcina azok közül, amelyekből a magyar kormány vásárolt. Mégis ebből vettünk a legtöbbet. Gondolhatnánk, hogy azért, mert ez a leghatásosabb, de nem. Még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mennyire véd a vírustól, ezt az apró részletet ugyanis a kínai gyártó nem kötötte a világ orrára.

Dühös vagyok és elkeseredett.

A közeli hozzátartozóim közül többen is a kínai Sinopharm vakcinát kapták, mert nem volt más. Az egyik rokonom 67 éves, mindig is szabálykövető és racionális gondolkodású ember volt, ezért elfogadta a háziorvosa véleményét, amikor azt mondta, csak Sinopharm vakcinája van, érdemes ezt beadni. Már csak azért is hinni akart az orvosnak, mert krónikus betegként az elmúlt egy évben nagyon óvatosan élt. Szinte ki sem ment az utcára, velünk vagy az unokáival sem találkozott, csak néhányszor és szigorúan szabadtéren, a távolságot megtartva. Elmaradtak a családi szülinapok, a közös nyaralások és a nagy vasárnapi ebédek.

Úgy tűnik, hamis remény volt. A rokonom már az első oltás után minden héten csinált házi ellenanyagtesztet, de nem volt eredménye. Nem baj, gondoltuk, majd a második dózis után biztos pozitív lesz. Nem lett.

Nem estünk kétségbe, hiszen maga a gyártó is azt mondta, hogy a második oltás után két hetet kell várni, hogy kialakuljon az immunválasz. Letelt a két hét, tehát összesen hat az első oltást követően, de még mindig semmit nem mutatott a háziteszt. Pedig a védettségi igazolvány is megérkezett már, úgyhogy papíron már volt védettség. Mi azért úgy döntöttünk, megéri megtudni az igazságot, így kifizettük a 11 ezer forintos laboratóriumi ellenanyagtesztet. Az eredmény lesújtó.

A vizsgálat során a vér IgG szintjét mérik. Ezt a szervezet a koronavírus tüskefehérjéje ellen állítja elő. A referenciatartománya 10 és 1000 ml között van. Az említett rokonomnál 4,6 AU/ml-es szintet mértek a második Sinopharm oltás után két héttel. Egy másik családtagomnak, aki szintén 60 év feletti, 65 AU/ml eredmény jött ki, ő ezzel elvileg védve van a vírus ellen. Egy kolléganőmnek viszont, aki jóval fiatalabb, a két Sinopharm-dózist követően több mint 1000 lett az IgG szintje. Egyikük sem volt korábban koronavírusos.

akinek Karikó Katalin munkatársaként komoly szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcinájának létrehozásában. A szakember azt mondja: a legnagyobb probléma az, hogy még a szakma sem ismeri a kínai Sinopharm vakcina dokumentációját. Azaz nem tudják pontosan, mi van benne, vagy mik voltak a harmadik klinikai fázis eredményei, ha egyáltalán volt ilyen.

„Ha nagyon megbízhatóan akarjuk tesztelni az immunválaszt, akkor laboratóriumi körülmények között, az oltott emberek vérmintáit felhasználva, speciális biológiai rendszerekkel mérhetünk különböző szinteket. Ezzel számos más immunválaszt is mérni tudunk. Na pontosan ezért lenne fontos ismerni a Sinopharm vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit. Amikor több ezer oltott eredményeit vizsgálják, nyomon követik.

Az összes többi oltóanyagról ezt mind tudjuk. Nagyon fontos információ lenne az embereknek, az orvosoknak, a kutatóknak és a járványügyi szakembereknek, hogy ezeket az adatokat a kínai oltással kapcsolatban is közzétegyék, mert csak ezeket ismerve tudjuk leküzdeni a koronavírust” – magyarázza a biológus, aki hozzáteszi, ha már ennyi kínai vakcinával oltott van Magyarországon, itt is meg lehetne csinálni ezeket a vizsgálatokat. A 4,6 AU/ml-es eredménnyel kapcsolatban azt mondja:

Ahhoz más adatokat is ismerni kéne. Meg kellene nézni a receptorkötő domén specifikus, vagy a nukleokapszid-fehérjére az ellenanyagot. A többi vakcinával egyszerűbb dolgunk van, mert ott csak a tüskefehérjéről van szó, és azt tudjuk mérni, de az inaktivált vírusnál több ilyen ellenanyag is keletkezik. Az, hogy pont a tüskefehérje ellen nem működik, amelyek ugye elősegítik a vírus bejutását a sejtekbe, hát elég érdekes” – fejti ki a kutató, majd hozzáteszi:

Amit eddig tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (Pakisztán, Szerbia, Egyesült Arab Emírségek) hámoztuk ki. A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)

A The Washington Post cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.

A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.

- mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.

Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított". Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.

Más oltásoknál sincs teljesen 100 százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.

Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina második adagját követően sem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.

Az, hogy a kínai vakcina nem olyan hatásos, mint más oltóanyagok, többször felmerült már. A közelmúltban maga

Később azt mondta, nem úgy gondolta: „teljes félreértés”, hogy beismerte volna, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. Szerinte inkább csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.

De több magyar szakember is kritikusan nyilatkozott a Sinopharm oltóanyagának hatékonyságáról. Duda Ernő immunológus a 168 órának azt mondta, ő eddig is úgy kezelte a vakcinát, mint az influenza elleni oltásokat, amelyek szintén inaktivált víruson alapuló oltóanyagok.

Hiszen minden évben a szezonális influenzaoltás is ilyen. Annak olyan 50-60-70 százalék körül van a hatásossága. De a Sinopharmról eddig sem volt megbízható információnk, ezért kételkedett sok orvos abban, hogy az eredetileg közölt 86 és 91%-os hatásosságot el tudja érni ezzel a módszerrel ez a vakcina. Megoldás lehetne, hogy megmérjük, kinek milyen védettsége van, ezek a tesztek azonban kb. épp annyiba kerülnek, mint a védőoltás. Így a legegyszerűbb az lehet, ha a korábban kínai oltóanyaggal vakcináltakat beoltanánk egy másfajtával is. Hiszen rövidesen úgyis rengeteg vakcina lesz”- fogalmazott a szakember.

Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen ismert klinikai vizsgálatot nem csináltak. Dr. Boros Gábor kutató azt mondja, még a többi oltás keverése kapcsán is érdemes megvárni az angol kísérleti eredményeket, de számos vakcina van, ezért jó ötletnek tartja, ha vizsgálják a kombinálásuk lehetőségét.

„Nagyon várom az Oxfordi Egyetem első adatait, májusra ígérték, arról, hogy nagyobb vagy erősebb immunitást ad-e a vakcinák keverése. Vizsgálják azt, hogy mi történik, ha az első és a második dózist különböző típusú vakcinákból állítják össze, de ebben csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája vesz részt. Ettől egy tartósabb, szélesebb immunitást várnak. Ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy jobb eredményt hoz-e a vakcinák keverése, mintha ugyanabból az oltóanyagból beadok egy harmadik dózist. Vagy például az oltások közti idő meghatározása is nagyon fontos. Erről folynak most klinikai vizsgálatok. Számomra ez csak tudományosan elfogadható, ezt kéne csinálni a kínai vakcinával is, különben nem tudhatjuk mi történik, ha másikkal keverjük” – fogalmazott a kutató.

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint is leginkább azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, és nem áll rendelkezésre elég információ a kínai vakcinákkal kapcsolatban még az orvosok számára sem.

„A hosszú évtizedek óta köztudottan egyenletlen minőségű egészségügyi rendszerünk miatt mindenki inkább úgy volt vele, hogy „jó, próbáljuk meg adni”, más országok tapasztalatai alapján, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre jó minőségű dokumentáció az oltás hatékonyságáról. De már az eredeti információk alapján is csak 70-80%-ban volt hatásos, miközben például a Pfizer és Moderna 95%-ban véd megbízható vizsgálatok alapján” – mondta a gyakorló orvosként is tevékenykedő megyei elnök. Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy bárki bármilyen oltást kapott, az első oltás után minimális a védettség.

A hazai klinikai vizsgálatokon fog kiderülni, hogy a kínai oltóanyagok pontosan mennyire és milyen hosszan hatásosak. Hónapokba vagy akár évekbe is telnek ezek a vizsgálatok. Nagyon szomorú, hogy ezt nem folyamatosan csinálták, attól kezdve, hogy az oltást elkezdtük. Ez abból fakad, hogy nincs itthon transzparens minőségbiztosítás a krízismenedzsmentben sem. Olyan ez, mint az árvíz: pakoljuk a homokzsákokat, de nem elég csak előre haladni, meg kell vizsgálni, hogy elég hatékonyan véd-e, amiket letettünk. Ha pedig nem, akkor vissza kell nyúlni, és meg kell oldani” – magyarázta Szijjártó. Hozzátette, kiemelten fontos lenne, hogy a szakmai körök és szervezetek tudjanak egymással és a kormánnyal kommunikálni, információt cserélni, ez azonban akadozik, és messze elmarad a kívánatostól.

Bense Tamás háziorvos is azon az állásponton van, hogy fontos a védőoltás, de a kínai vakcinával oltottak nem lélegezhetnek fel teljesen.

„Aki ezt az oltóanyagot kapja, szintén elkaphatja még a betegséget – ahogy bármelyik másik esetén is – de lehet, hogy jobban meg is viseli, mint aki egy másik oltóanyagot kapott. Tehát továbbra is vigyázzon magára mindenki. A kérdés csupán az, hogy kell-e harmadik adag vakcina a kínai oltás után és mikor. Ez az összes többi oltóanyagnál szintén kérdés” – fogalmazott a háziorvos, aki továbbra is mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.

Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre nem változtatnak a kínai Sinopharm oltási protokollján.

– közölte.

A baj csak az, hogy a kínai Sinopharm vakcina használatát egyetlen nemzetközi hatóság sem hagyta jóvá. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet is csak politikai nyomásra. A gyártó pedig eddig sem árult el túl sokat a vakcináról.

Gulyás Gergely szerint mindezek ellenére még a Pfizer/BioNTech vakcinája sem véd annyira a koronavírus ellen, mint a kínai oltás. Mondjuk azt nem indokolta meg, hogy ezt a kijelentését milyen tudományos tényekre vagy vizsgálati eredményekre alapozza.

Ami biztos, hogy jelenleg Magyarországon már több mint fél millió ember kapta meg a kínai oltás mindkét adagját és további többszázezer az elsőt. A napokban újabb 600 ezer adag Sinopharm érkezett. Így áprilisban összesen 1 millió adag kínai vakcina jön Magyarországra. Megkérdeztük a miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy tervezik-e a kínai vakcinával oltottak tömeges vagy önkéntes ellenanyag-vizsgálatát, de választ egyelőre nem kaptunk. Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának azt mondta: a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Mi meg továbbra is reménykedünk, két hét múlva újra megcsináltatjuk a laboratóriumi ellenanyag vizsgálatot. Hátha...

Mint arról beszámoltunk, a 17. héten a szennyvízminták koronavírus-eredményei erős ingadozást mutatnak, a korábbi heteket jellemző csökkenés megállt.

Több településen, például Egerben, Kaposváron, Pécsett, Székesfehérváron és Tatabányán ugyan folytatódott a javuló tendencia, Budapest északi és déli szennyvíztisztító ellátási területén, valamint Debrecenben és Szolnokon azonban ismét emelkedésnek indult a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag mennyisége.

Másfél héttel vagyunk a teraszok újranyitása után, melynek kapcsán a kialakuló hatalmas tömeget látva többen (például Kemenesi Gábor és Lantos Gabriella) megkongatták a vészharangot.

Az aggódó hangokhoz csatlakozott Zacher Gábor toxikológus, a hatvani kórház főorvosa is, aki akkor azt nyilatkozta:

A friss adatok nyilvánosságra kerülése után megkérdeztük a főorvost, lehet-e összefüggés a kettő között.

„Van benne logika, hogy a kettő között párhuzamot vonjon az ember, a terasznyitás óta eltelt idő elméletileg elég lehet ahhoz, hogy az akkor kialakult rajzás következménye legyen a koncentráció emelkedése” – mondta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: ebben az esetben mindig rá kell számolni némi lappangási időt, amíg a romló adatok a betegszámban is megjelennek.

„Adja az ég, hogy tévedjek, és nem lesz emögött negyedik hullám, de az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – fogalmazott.

A kórházak leterheltségéről Zacher elmondta, egyértelműen érzékelhető némi fellélegzés: legutóbbi 24 órás ügyelete során három beteget vettek fel a Covid-osztályra, míg ez a szám a csúcson a 20-at is elérte.

Arról is megkérdeztük, véleménye szerint mikortól lehet felelősségteljesen közösségbe menni.

– válaszolta. Tehát akire igazak a fentiek, elkezdhet visszatérni a normális életéhez, ugyanakkor a változatlanul érvényben lévő szabályok, úgy mint a maszkviselés, távolságtartás, rendszeres fertőtlenítés betartása nagyon fontos. Annál is inkább, mivel a vírus továbbadására jó eséllyel azok is képesek, akik egyébként már védettek.

Zacher doktor kitért a poszt-covidos betegekre is, akiknek a száma elmondása szerint egyre nő: az imént említett műszak során 3 „normál” koronavírusosra 8 ilyen eset jutott náluk. A tünetek rendkívül szerteágazóak lehetnek, akár a fertőzés lezajlása után 2-3 hónappal is: nem múló köhögéstől periodikus nehéz légzésen át hajhullásig, emésztési problémákig vagy alvászavarig rengeteg variációval találkoztak már.

„A poszt-Covid egy teljesen új történet, amit még javában tanulunk, de bőven képes meglepetéseket okozni. Nem csoda, hogy sorra nyílnak az erre fókuszáló ambulanciák a sürgősségi osztályok tehermentesítése miatt, például nálunk is, Hatvanban. Nem lepődnék meg rajta, ha hosszabb távon még jelentősebb problémát okozna, mint maga a járvány” – foglalta össze.

Ahogy egyre jobban dübörög az oltásvonat, úgy jönnek elő az újabb és újabb problémák. Nyilvánvalóan naiv és hiú ábránd volt azt hinni, hogy napi 100 ezer új beoltottnál a védettségi igazolványok postázása könnyen megy majd, és a gyanú be is igazolódott: van, aki 3 nap alatt megkapja a kártyát, más hónapok óta vár. Azzal pedig, hogy a nyitás újabb lépéseként az igazolványtól függ minden, jócskán felértékelődött a kis plasztikkártya.

Évek óta Magyarországon élek szlovák állampolgárként, TAJ-számom, bejelentett lakcímem és tartózkodási engedélyem is van, az adót is itt fizetem, annak rendje és módja szerint be is hívtak oltásra. Az április 10-én kapott első adag után azonban csak nem akart megérkezni a kártya, holott több olyan beoltottnak is megérkezett már, akik velem egy időpontban kapták meg a vakcinát, vagy akár jóval később. Saját tapasztalat alapján kezdtem informálódni több olyan Facebook-csoportban is, amelyek a határontúliakat tömörítik, vagy ahol épp az oltásokkal kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Arra voltam kíváncsi, hogy vajon más is indokolatlanul sokat vár-e a kis kártyára.

Többen érdeklődtek ugyanis arról, hogy akadt-e olyan külföldi állampolgár, amit Magyarországon oltottak be, mégsem kapta meg a kártyát. Az eredmény meglepett: szinte alig volt olyan kommentelő, aki igennel válaszolt volna, ellenben záporoztak azok a hozzászólások, amely szerint senki nem kapta meg az igazolványt. Miután az ismerősi körömön is végigfuttattam a kérdést, egyre gyanúsabbá és biztosabbá vált:

Akad egy-két olyan szerencsés kivétel, aki külföldi állampolgársággal is kapott kártyát, ám jóval többen vannak azok, akik nem. Pedig utánanézve a jogszabályoknak semmi sem mondja ki, hogy nem kap kártyát az itt élő külföldi annak ellenére, hogy beoltják.

Túl sok mozgástere nincsen annak, aki ki akar deríteni egy olyan teljesen egyszerű információt, hogy kaphat-e egy külföldi kártyát. Lehet próbálkozni a kormányzati vonalakon, amely a leterhelt vonalak miatt időigényes, de legalább az igazsághoz sem visz közelebb. A kormányzati információs vonalon az ügyfélkapun beadható ügybejelentő lapot ajánlották kitölteni, amelyhez csatolni kell egy fotót az oltási lapról vagy a betegségen átesettek esetén az erről szóló igazolást. Arra a kérdésre, hogy van-e bármi plusz teendője egy külföldi állampolgárnak, illetve miért van az, hogy nem kapnak igazolványt, annyit felelt:

A Magyar Népegészségügyi Központ zöldszámain nagyon hasonló választ adtak: jelezzem az ügyfélkapun keresztül, nincs semmilyen megkülönböztetés, várjak, hisz millióknak kell kiküldeni a kártyát.

Jobb híján a második oltásom helyszínén, az egyik budapesti oltóponton próbáltam információt szerezni ezzel kapcsolatban. Az adminisztrációt végző dolgozók kedvesek és segítőkészek voltak, ám fogalmuk sem volt arról, hogy miért történhet mindez. Abban is megerősítettek, hogy nem tudnak semmilyen olyan plusz dokumentumról vagy adatról, amelyet a külföldi állampolgároknak meg kéne adniuk. A szokásos jó tanácsot kaptam, miszerint várjak, majd egyikük azt is hozzátette, hogy őt januárban oltották, nemrég jött csak meg a kártya.

Az operatív törzset még a múlt hét elején kerestem a kérdéssel, hogy mégis mi a helyzet az itt élő és adózó, ám külföldi állampolgársággal rendelkező emberekkel, ám a kérdésre nem hangzott el válasz a sajtótájékoztatón.

Az egyik kommentelő a Magyar Orvosi Kamara által közreadott ismertetőt ajánlotta, amelyben azt írják: „a védettségi igazolvány kiadása hivatalból megtörténik, a menüpont használatára csak abban az esetben van szükség, ha az oltott személy külföldi, vagy a nyilvántartástól eltérő címre, vagy módon kéri a kézbesítést”. Az említett menüpontot azonban a felhasználó nem, csak az adatokat rögzítő egészségügyi dolgozó tudja feltölteni. A leírás szerint két rubrikát kell kitölteni azoknál, akik külföldiek: egyrészt bepipálni a „nem magyar állampolgár” részt, másrészt megadni az útiokmány számát. Ezt azonban azoknak kéne tudniuk, akik kezelik az EESZT-t, és a kommentek alapján ez sem vezet sikerre: többen azt írták, hogy hiába szerepel bent a külföldi útiokmány és a cím, a kártya továbbra sem érkezett meg. Minden felajánlott megoldásra érkezik több tucat olyan komment, hogy igen, próbáltuk, semmi eredmény. Több itt élő szlovák állampolgár írta azt, hogy hónapok óta nincsen sem kártya, sem válasz az ügyfélkapun benyújtott igénylésre.

Márpedig a legtöbbjüknek nagyobb szüksége lenne a védettségi igazolványra annál, minthogy moziba vagy konditerembe mehessen: a szigorú határszabályok miatt rengetegen nem látták a családjukat hónapok óta. Saját tapasztalatból kiindulva a szlovák határon a közelmúltig működő rendkívül szigorú szabályok miatt sokan karácsony óta nem tudtak eljutni szeretteikhez. A beszámolók alapján a határon hol ellenőriznek, hol nem, ám akinek éppen nincsen szerencséje, azt egészen mostanáig 14 nap kötelező karanténnal kínálták meg, amelyből leghamarabb a 8. napon lehetett csak szabadulni egy negatív teszttel. A csütörtökön elfogadott kormányrendelet szerint viszont Magyarországra már be lehet lépni védettségi igazolvánnyal anélkül, hogy kötelező karantén vagy teszt várná az utazókat. Emellett a legtöbb határon is a védettségi igazolványhoz kötik a karantén- és tesztmentes áthaladást.

A hivatalos álláspont tehát jelenleg az, hogy nincsen semmilyen megkülönböztetés a Magyarországon oltott külföldi állampolgárok esetében, ugyanúgy meg kéne kapniuk a kártyát. A gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy szinte alig van olyan, aki már kiemelhette a postaládájából az egyre értékesebbé váló kis kártyát. Emellett persze ott van az is, hogy rengeteg magyar állampolgár is vár heteket, hónapokat a kártyára, az azonban több mint furcsa, hogy az oltottak közül épp a külföldiek közül maradnak ilyen nagy számban hoppon. Megoldás pedig egyelőre úgy tűnik, nincs.

Hetek óta India jelenti a legtöbb koronavírusos esetet a világ országai közül. Annyi ember haldoklik a világ második legnépesebb országában, hogy a krematóriumok nem tudják tartani a lépést az áldozatok számával. A legtöbb szakértő szerint a fertőzöttek és az elhunytak valós mértéke jóval meghaladhatja a hivatalos jelentésekben szereplőket. Nem csoda, ha ilyen körülmények között rengeteg hamis információ terjed az eddigi legsúlyosabb járványhullámról, melyeket sokan ellenőrzés nélkül kész tényként fogadnak el.

A CNN utánajárt, hogy mi igaz a leggyakrabban feltett kérdésekre adott olykor sokkoló válaszokból.

A helyi orvosok mellett a politikusok is azt terjesztik, hogy a tízmilliókat érintő második hullámban jóval több fiatal fertőződik meg, mint az első hullám alatt. Arvind Kejriwal április 15-én a Twitteren közölte, hogy ezúttal sokkal több fiatalt érint a világjárvány, mint hónapokkal korábban. A delhi miniszterelnök ezért a posztban azt szorgalmazta, hogy a fiatalok az eddigieknél is körültekintőbben járjanak el.

A valóság ugyanakkor az, hogy az indiai kormány statisztikái szerint semmivel sem fertőződik meg több fiatal, mint korábban. Míg az első hullám idején a fertőzöttek 31 százaléka volt 30 év alatti, ezúttal pedig 32 százalék a korcsoport aránya a betegek között. Az összes fertőzött 21 százaléka volt 30-45 év közötti az első hullámban, és pont ugyanez az arány a pusztító második hullám esetében is.

Tavaly minden ötödik elhunyt volt 50 évnél fiatalabb. A 20 százalékos arány egyetlen százalékkal 19-re csökkent a második hullám idején.

Az indiai média beszámolói szerint több olyan orvos is megfertőződött, aki korábban már megkapta valamely oltás mindkét dózisát. Emiatt az emberek joggal kezdtek aggódni, hogy az országban forgalomba került vakcinák talán nem nyújtanak védelmet az Indiában terjedő mutációk ellen, ráadásul szabad szemmel láthatóan is néhány nap alatt döbbenetesen felgyorsult a járvány terjedése.

A statisztikák azonban ezt az állítást sem igazolják. Az ország saját fejlesztésű vakcinájával, a Covaxinnel eddig beoltott 1,7 millió emberből 695 esetében lett pozitív a koronavírusteszt, ami 0,04 százalékos aránynak felel meg. A Covishieldet, vagyis tulajdonképpen az AstraZeneca védőoltását 15 millióan kapták meg, közülük 5014-en fertőződtek meg, ami 0,03 százalékos arányt jelent.

A már beoltott, de fertőzött egészségügyi dolgozók száma azért tűnhet különösen magasnak, mert szombatig bezárólag Indiában csak a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozókat és a legkiszolgáltatottabbakat oltották be.

Az indiai egészségügyi minisztérium még március 24-én jelentette be, hogy több aggodalomra okot adó variáns mellett azonosítottak egy duplán mutálódott koronavírust is. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a fertőzések robbanásszerű terjedésének hátterében a B.1.617 névre keresztelt variáns állhat. Több vélemény szerint ez a mutáció ráadásul képes lehet megkerülni az oltások által nyújtott védettséget is.

Ezzel szemben továbbra sincs bizonyíték egyik állításra sem. A tudósok egyelőre még mindig vizsgálják, hogy mennyire befolyásolta a tízmilliókat érintő második hullám berobbanását az új mutáns, amiről az sem derült még ki, hogy fertőzőképesebb vagy halálosabb lenne, mint az eddig ismert verziók. Az indiai járványszakértők szerint azonban van összefüggés az országban kialakult mutációk és az egyre gyorsuló járvány között. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy már náluk is megjelent a brit variáns, ami szintén felelős lehet az ugrásszerűen növekvő esetszámért.

Az oltást megkapni könnyebb, mint a védettségi igazolványt. Legalábbis az itt élő külföldi állampolgárok esetében biztosan, a kis plasztikkártya megszerzése ugyanis egyelőre a közel lehetetlen kategóriába tartozik. Míg mások a kórházak előtti sorokban harcolnak a Pfizerért, addig a külföldi állampolgárok csendben vívják harcukat a bürokráciával és a bizonytalansággal.

Mi is foglalkoztunk már azzal, mi is lehet az oka annak, hogy az itt élő, TAJ-számmal és lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok egyre feltűnőbben maradnak ki az igazolványosztásból annak ellenére, hogy be vannak oltva, ám mivel érdemi válasz vagy megoldás semmilyen csatornán nem jött, gondoltam, megpróbálom ott, ahol nehezebb lerázni az embert, és ahonnan az utolsó reménysugarat vártam: a kormányablakban.

Mivel hétfő óta időpontfoglalás nélkül lehet védettségi igazolvánnyal kapcsolatban ügyet intézni a kormányablakoknál, arra számítottam, hogy tömegek fogják majd idegesen verni az asztalt az igazolványért, ám kellemeset csalódtam:

Az 1. számú ügyintéző megértően bólogatott, miután előadtam problémámat a külföldi állampolgárságom és az üresen kongó postaláda kapcsolatáról, kaptam is egy papírt kitöltésre meg egy útbaigazítást egy másik ablakhoz. Nagyjából hasonló papírt kellett kitöltenem, mint amit az ügyfélkapun keresztül – egy bejelentés volt az igazolvánnyal kapcsolatban, és azt a két sort is tartalmazta, amely a Magyar Orvosi Kamara útmutatója szerint az EESZT felületen a külföldiek esetében kitöltendő: egy rubrika az állampolgárságról és az úti okmány száma. Már-már megrészegített a siker, hogy nem csak a „várjon, majd megérkezik”-kezdetű örökzöldet hallottam, sőt, még papírt is kaptam, de túl rutinos versenyzője vagyok már a bürokratikus cirkuszoknak ahhoz, hogy tudjam: percek kérdése, és indul a Benny Hill-show.

A 2. számú ügyintézőnek úgy sötétült el az arca a kis kártya láttán, mintha egy levágott disznófejet tuszkoltam volna át a kis plexilyukon, azzal az egy darab mondattal oszlatta el minden naiv reményemet a sikerrel kapcsolatban, hogy

2021-ben tehát azért nem kap egy nem is olyan kisszámú, beoltott embercsoport kártyát, mert a rendszer még nem képes kezelni a külföldi személyi igazolványok azonosítószámát. Nehéz is volt ezzel a megdönthetetlen érvvel vitatkozni, de azért én megpróbáltam konstruktívan hozzáállni a problémához: próbáltam okokat, megoldásokat találni, de a látszólag egyre jobban zavarba jövő ügyintéző nem tudta megmondani, hogy mégis mire számítson az a balga külföldi, aki őrült módon itt oltatta be magát. Ott tudtam, hogy végleg elvesztettem ezt a csatát, amikor a boldogan kitöltött papírjaimat nagy sebességgel tuszkolta vissza a kis ablakon. Mikor már azt hittem, tényleg minden elveszett, akkor előhúzta a külföldi oltottak Szent Grálját, a Szent Fecnit, amin egy darab email-cím volt, én pedig már esküszöm, csak azt vártam, hogy citromailre végződjön.

Azzal a tanáccsal engedett utamra, hogy ha a Szent Cetlin található email-címre megírom a kínomat, elküldöm befotózva a személyimet és az oltási lapomat, akkor az majd előremozdítja az ügyet. Sőt, azért is biztatott erre, merthogy ott gyorsabb az ügyintézés, mintha a most kitöltött papíromat nyújtanám be ott helyben.

A konklúzió tehát annyi: ne legyen külföldi személyid. Ha pedig mégis azzal vert a sors, akkor csak abban lehet bízni, hogy a rendszerrel kezdenek valamit, hogy képes legyen kezelni mást is a magyar személyiken kívül. Addig pedig ott a bűvös [email protected] email-cím, amire becsülettel elküldtem az adataim - nagyon úgy néz ki, hogy ennél közelebb egyelőre nem lehet jutni a megoldáshoz, de ha sikerül, jelentkezem.