SZEMPONT
A Rovatból

Tálas Péter: Láthatóan nem ugyanolyan a világ kiállása Ukrajna, mint Izrael mellett

Bármennyire is szeretné Zelenszkij, azt a támogatást nem kaphatja meg, amit Izrael megkapott Iránnal szemben. Oroszország mégiscsak atomhatalom, ami behatárolja a Nyugat lehetőségeit. De a technológia átadása még így is sokat segíthet Ukrajnának.

Link másolása

Nem lett biztonságosabb hely az elmúlt héten sem a világ, sőt. Most történt először meg, hogy Irán nyíltan és felvállaltan izraeli területek ellen intézett támadást, nem is kevés eszközzel, drónok, robotrepülőgépek százait indította el, emellett ballisztikus rakétákkal is támadta a zsidó államot. MindezT válasznak szánta az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni rakétatámadására, amellyel megölték a Forradalmi Gárda két tábornokát, ami szintén egy határátlépésnek tekinthető.

Okozhat-e mindez egy általános közel-keleti háborút? És hogyan függ össze az, ami a Közel-Keleten történik azzal, ami Ukrajna földjén? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

– Várható-e itt valamiféle önmérséklet, vagy megállíthatatlanul robognak az események egy nyílt, államok közötti háború felé?

– Én azt gondolom, hogy azért nem kell eltúlozni az eszkalációt. Az első és legfontosabb dolog, hogy maga a közel-keleti konfliktus, illetve jelen esetben a Hamász–Izrael háború eleve egy regionális katonai konfliktus volt. Onnantól kezdve, hogy az iráni proxy szövetségesek, mint a Hezbollah, a jemeni húszik, vagy a szíriai és iraki különböző katonai szervezetek, amelyek támogatják Iránt, vagy Irán érdekeit képviselik, beszálltak ebbe a háborúba. Innentől kezdve ez egy regionális konfliktus. Abban a tekintetben kétségtelenül eszkalálódott a konfliktus, hogy

eddig olyan nem volt, hogy egymás területén támadta volna egymást Izrael és Irán.

Az iráni értelmezés szerint, amit nagyon sokan elfogadnak, arról van szó, hogy ezt az egész eszkalációt Izrael kezdte, amikor a damaszkuszi konzulátus területén, annak a parkolójában megsemmisített embereket, megölt iráni katonákat.

– Ezzel szemben az izraeli narratíva az, hogy Irán áll a helyzet kiéleződése mögött, azokon a bizonyos proxy szervezeteken keresztül.

– Ez kétségtelen. Az nem kérdés, hogy az irániak a proxyjainkon keresztül ott voltak a háborúban. Ezt nem is gondolom, hogy bárki tagadná. De arra eddig nem volt példa, hogy egymás területén támadják egymást. Ettől függetlenül

az iráni támadás egy rendkívül korlátozott, megkoreografált, mondjuk azt, hogy szimbolikus támadás volt, így tekint rá szerintem a teheráni vezetés is, ami vagy két hétig hangsúlyozta, hogy lesz ilyen támadás.

Gyakorlatilag előre értesített, hivatalosan azt mondják, hogy az Amerikai Egyesült Államokat, de gyakorlatilag ezen keresztül a zsidó államot is. Az Egyesült Államok ugyan azt mondja, hogy ilyen értesítést nem kapott, de tény, hogy a támadásról azért tudhatott. Ez az első dolog. A másik, hogy a támadás úgy kezdődött el, hogy több mint 180 drónt indítottak el.

Ezek a drónok hét órát mennek Iránból, hogy elérjék Izrael területét, és ez azt jelenti, hogy hét órája volt felkészülni Izraelnek és szövetségeseinek,

az Egyesült Államoknak, Nagy Britanniának, Szaúdi-Arábiának, hogy kilőhessék ezeket a drónokat, illetve a később kilőtt cirkálórakétákat vagy robotrepülőgépeket, amik utazási sebességgel két óra Izraelig, illetve tulajdonképpen a ballisztikus rakétákat is, amiknek a közlekedési ideje 12 perc. Irán jelképes támadásnak szánta ezt, olyannyira, hogy a Negev-sivatagba, illetve a megszállt Golán területre lőtte ki a rakétáit, illetve ezeket célozta állítólag, és mint ismeretes, nagyon jó aránnyal részben Izrael, részben a szövetségesek megsemmisítették ezeket. Azaz komoly vesztesége nem származott erről Izraelnek.

– Most viszont az irániak azt mondják, ha az izraeliek bármit lépnek, olyan fegyverekkel válaszolnak, amivel percek alatt érnék el Iránt. Eddig soha nem látott fegyverekről beszélnek, amik vagy léteznek vagy nem, persze.

– A ballisztikus rakétáik 12 perc alatt érik el Izraelt. Ennyiben mindenféleképpen igaz az állítás. Ha Irán meg szerette volna terhelni Izrael és a szövetségesei légvédelmét, akkor nem drónokat és robotrepülőgépeket, hanem nagy tömegben ballisztikus rakétát küldött volna, amiből majdnem 3000 van nekik. Tehát én azt gondolom, hogy ezekről lehet szó, az összes többi inkább stratégiai kommunikáció. Azt is hozzá kell tenni, hogy

rögtön a támadást követően, az irániak bejelentették azt is, hogy ők lezártnak tekintik a kérdést.

Nyilvánvaló itt a döntő az lesz, hogy Izrael hogyan válaszol erre. Azt gondolom, meg fogják fontolni, hogy hogyan válaszoljanak. Tudnak válaszolni, de az a kérdés, hogy a válasz tovább eszkalál vagy sem.

Nem kell feltétlenül, hogy olyasmire gondoljunk, hogy Izrael újra iráni területeket támad. Válaszolni úgy is tud, hasonlóképpen, ahogy eddig csinálta, hogy a proxykat támadja,

mondjuk megsemmisít Szíriában, Irakban vagy bárhol máshol, azaz nem iráni területen politikusokat vagy katonai vezetőket. Ráadásul hadd tegyem hozzá, hogy szerintem az, hogy Izraelnek és szövetségeseinek sikerült megakadályozni az iráni támadást, az, hogy a ballisztikus rakétákból is legfeljebb 6-7, maximum 8 ért célba a több mint százból, az önmagában azt is mutatja, hogy mekkora a különbség a két ország fegyverei, technikai eszközei között. Ráadásul nagyon jó alkalom arra, hogy visszaálljon az izraeli társadalom magabiztossága, újra bízzanak saját erejükben, mert ezt az október 7-i Hamász-támadás alaposan megtépázta. Szerintem nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy akár Izrael, akár pedig Irán eszkalálni akarná ezt a helyzetet. Ráadásul izrael egy picit áldozatként is bemutathatja magát, ami azért nagyon fontos, mert a világ nagyjából úgy látja, hogy Izrael a Hamász-támadást alaposan túlreagálta a gázai háborúval.

– Miközben senki sem akar eszkalálni, a dolgok néha önjáróvá is válhatnak, azaz annak nem fenyeget a veszélye, hogy kis lépésekben mégiscsak bekövetkezik egy olyan eszkaláció, amit igazából senki sem akart?

– Minden ilyen döntést emberek hoznak meg. Politikusok, felelős politikusok, ráadásul valószínűleg nem egyedül hozzák meg ezeket a döntéseket. Szerintem Izraelnek megvan a lehetősége arra, sőt a szövetségesei is arra akarják rávenni, hogy ne eszkaláljon tovább, elégedjen meg azzal, hogy nem eszkaláló jellegű választ ad. Azzal is kezdtem, hogy az egész konfliktus a Hamász és Izrael között már eleve egy regionális történet. Tudom, hogy nagyon sokan úgy gondolják, hogy minőségében változna a helyzet, ha egy Irán–Izrael konfliktusra kerülne sor, de nem, az is alapvetően egy regionális konfliktus maradna. Természetesen amennyiben ebbe a konfliktusba beszállna az Egyesült Államok is, az egy másik helyzet lenne. Abban sem vagyok biztos, hogy az izraeliek nem tudják visszafogni magukat.

Az tény, hogy Izraelt támogatták a szövetségesei, de Biden elnök azt mondta, hogy igen, ebben támogatják, de abban nem, hogy tovább eszkaláljon.

Tehát ezt meg kell fontolnia Izraelnek is és az izraeli vezetésnek is, teljesen mindegy, hogy egyébként mit gondolnak. Amerikai támogatás, szövetségesi támogatás nélkül nem hiszem, hogy Izrael hosszú távon ne szenvedne el károkat egy Iránnal történő összecsapás esetén, még akkor is, ha Irán sem gazdaságilag, sem technikailag nincs felkészülve egy nagyobb háborúra.

– Hogyan hat ki mindaz, ami a Közel-Keleten történt az orosz-ukrán konfliktusra?

– Az biztos, hogy ez figyelmeztető jel az oroszoknak. És figyelmeztető jel a Nyugatnak is. Az, hogy a drónokat ilyen simán leszedték, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugati technológia képes ezeket a drónokat simán megsemmisíteni.

A döntő kérdés az, hogy ehhez a technológiához vagy valami hasonlóhoz hozzájuttatják-e Ukrajnát vagy sem.

Az a kérdés, hogy ez a felismerés hogyan hat. Többféleképpen hathat, pénteken el fog dőlni, mivel az Egyesült Államok képviselőháza péntek este fog dönteni a segélycsomagokról vagy valamilyen segélycsomagról a bejelentés szerint.

– Zelenszkijnek már szóvá is tette, hogy Ukrajna miért nem kaphat olyan légtérvédelmi támogatást, mint amilyet Izrael kapott a szövetségesektől.

– Azért nem kaphat, mert

abban az esetben azt lehetne mondani, hogy nem Iránnal, hanem egy atomnagyhatalommal kerülne szembe a szövetség, és ezt el akarja mindenki kerülni.

Nyilvánvaló, hogy nem ugyanolyan a világ kiállása Izrael, mint Ukrajna mellett. Miközben megértem Zelenszkij sérelmét, nagyon pontosan kell tudnia neki is, hogy az ukrajnai kérdés nem hat úgy az Egyesült Államokbeli választásokra, mint ahogy egyébként egy közel-keleti, egy izraeli konfliktus hathat.

– Ha Zelenszkij ezzel tisztában volt, miért mondta, amit mondott?

– Zelenszkijnek, mint államelnöknek az egyik legfontosabb feladata az, hogy kikényszerítse az Egyesült Államoktól és a Nyugattól azt a segítséget, amit kaphat. Ennek érdekében természetesen efféle erkölcsi dörgedelmeket is mond, ami azt jelenti, hogy

legyetek szívesek és adjatok nekünk hasonlóképpen védekezésre esélyt.

Azt azért látni kell, hogy az Egyesült Államok érdekeltsége Izraellel szemben egészen más, mint Ukrajnával szemben, vagy inkább úgy mondanám, hogy Izrael gyakorlatilag az Egyesült Államok hivatalos szövetségese. Ugyanezt nem mondanám el Ukrajnáról. Ukrajna esetében természetesen támogatja az ukrán törekvéseket, de semmiféleképpen nem beszélünk szövetségről.

– Viszont ha simán csak a primer politikai vagy biztonságpolitikai érdekeket nézzük, akkor Európa esetében ez egy kicsit fordítva van.

– Az egyik döntő kérdés az, hogy Európa képes lesz-e támogatni Ukrajnát, illetve, hogy Európa akár egyedül is képes lesz-e támogatni Ukrajnát, ha mondjuk az Egyesült Államokban csökken az erre való hajlandóság. Ez az egyik legnagyobb kérdés az ukrán események kapcsán. Szerintem Európa tudná támogatni idővel Ukrajnát teljes egészében is, azzal a megszorítással természetesen, hogy bizonyos eszközöket nem képes adni, amelyek nincsenek a készletében, vagy ami csak az Egyesült Államoknak van. De igen,

itt alapvetően arról van szó, hogy Európának kellene döntően támogatnia Ukrajnát.

Ezt a támogatást el is kezdte, de önállóan erre láthatóan még nem képes. A döntő kérdés az, hogy az európai hadiipar képes-e ezt megtenni. Jelenleg nem képes, de azt látjuk, hogy arrafelé tartanak a folyamatok, képes legyen Európa hosszú távú támogatást adni Ukrajnának, és azt gondolom, néhány éven belül, körülbelül 2025-26-ra eljutunk oda, hogy önállóan is tudja majd támogatni Ukrajnát.

– Ukrajna kitart addig?

– Kitarthat, ha megmarad a támogatásnak egy minimuma. Azért azt látni kell, hogy jelenleg leginkább két dologban van hiány: a lőszerben, illetve emberben. Most az új behívási rendszer vagy sorozási rendszer pótolni tudja Ukrajna emberállományát is. Néhány hónapot ez igénybe fog venni. Ráadásul az akarat is megvan az ukránokban, hogy harcoljanak. Nem állítom azt, hogy sokan nem úgy gondolkodnak, hogy harcoljon más, de látni, hogy összességében

egyelőre nagyon erős a kiállás amellett, hogy igenis győzni akarnak Oroszország felett, vissza akarják szerezni a területüket.

Nem tudom, hogy ez be fog-e következni, én szkeptikus vagyok egyébként e tekintetben. Nem hiszek abban, hogy Ukrajna vissza tudja szerezni az egész területét. De amíg ezzel megbarátkozik az ukrán társadalom, az mindenképpen időbe telik, és ezt ki kell várni. Abban nem hiszek, hogy hirtelen megadja magát Ukrajna. Annál is kevésbé, mert végre elkezdődött Ukrajnában is, hogy hasonlóan az orosz erőkhöz, védelmi vonalakat építenek ki, amit nagyon nehéz áttörni, és amihez jelenleg nincs ereje az orosz erőknek sem. Az oroszok természetesen abban bíznak, hogy fel tudják őrölni az ukrán ellenállást, és kellőképpen kitartóak lehetnek abban, hogy végül is Ukrajna megadja magát. Én egyelőre ezt nem látom ukrán részről, de tény, hogy

hosszú évekig valószínűleg nem tudnak ellenállni az ukránok.

Ezért például nagyon nagy kérdés lesz, hogy a Nyugat hogy dönt abban a kérdésben, hogy a NATO tagság miként érinti, vagy érintheti az ukránokat.

– Vannak, akik azt mondják, hogy ez körülbelül addig tarthat, ameddig az F-16-osok meg nem érkeznek Ukrajnába, mert akkor megváltozhatnak ezek az erőviszonyok. Ez csodafegyver-várás, vagy ennek van realitása is?

– Látni kell, hogy Oroszországnak a mostani taktikája arra irányul, hogy ellehetetlenítse az életet. Azt üzenik ezzel, hogy ha Ukrajna nem lehet a miénk, akkor ne legyen senkié, és legyen belőle egy élhetetlen ország. Ezt akarják ezekkel a bombázásokkal elérni, megtörni az ukrán társadalmat. De ez önmagában nem vezet oda, hogy Ukrajna ne maradhasson meg, legfeljebb rendkívül rossz állapotban fog megmaradni. Inkább az a kérdés, hogy

ha a Nyugat megadja és tartóssá teszi-e azt a támogatást, ami megvédi elsősorban az orosz rakéta és dróntámadásoktól Ukrajnát. Akkor kialakulhat olyan helyzet, hogy az ország mégsem lehetetlenül el.

Izrael és a szövetségesek iráni támadással szembeni akciója azt mutatja, hogy a Nyugat technikailag ezt biztosítani tudja. Tehát képes lenne ennek a biztosítására, és ez nagyon rossz hír Oroszország számára. Mert ez azt jelenti, hogy hiába van nektek nagyon sok rakétátok, meg drónotok, azért nem tudtok akkora kárt tenni. Szerintem ez a kulcskérdése az ukrajnai kitartásnak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter erősödésével kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára
A Fidesz számára a tét, hogy továbbra is a nemzet pártjaként tüntethesse fel magát. Ha túl gyengén szerepel és trendfordítónak látszódhat az eredmény, az erőforrások is megindulhatnak Magyar Péter irányába.

Link másolása

Magyar Péter túl van a századik településen, mindenhol tömeg várja, minden beszédét élőben közvetíti a Facebookon, és az országos problémák mellett mindenhol helyi aktualitásokról is beszél. Semmiből épített pártot hetek alatt, amire a Závecz Research legutóbbi mérése szerint másfélmillióan szavaznának, és a 40 éven aluliak körében a legnépszerűbbé vált. Még úgy is, hogy továbbra is egyszemélyes show-nak tűnik, amit Magyar Péter csinál.

Közben Orbán Viktor szinte titokban kampányol, válogatott közönség előtt, ahol azt is mindig elmondja, nem is céljuk meggyőzni sem a másik oldalon állókat, sem a bizonytalanokat, szerinte a „fényes győzelemhez” elég, ha a „sajátjaikat” elviszik szavazni. Egyetlen témára fűzte fel a kampányát: a háborúra.

A Partizán által szervezett pénteki EP-vitára sem Magyar Péter, sem a Fidesz listavezetője, Deustch Tamás nem ment el. Pedig a Závecz mérése szerint toronymagasan ez a két erő a választás esélyese: a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 39, a Tisza Párt már 26, míg a DK-MSZP-Párbeszéd pedig 17 százalékon áll. Igaz, a választásokig még van három hét. Az aktuális helyzetről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Úgy tűnik, Magyar Péter mára eltüntette az összes kis pártot úgy, ahogy van. Meddig tarthat ez a menetelés?

– Várjuk meg azért a választási eredményeket, nincs már olyan messze a június 9-e. Persze, Rákosi Mátyás szavaival élve a politikában a határ a csillagos ég, tehát a plafon lehet bárhol. Még nem tudjuk azt, hogy milyen dinamikával, mekkora lendülettel rendelkezik, illetve közben a Fidesz és az ellenzéki erők mennyire gyengülnek Magyar Péter működése mellett.

Klasszikusan az a helyzet van, amikor komoly meglepetések érhetik a választót és a politikusokat a június 9-i választási éjszakán.

Ami egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy kezd egy olyan hangulat lenni, mintha országgyűlési választási kampányban lennénk. Ha ez így van, az azt jelenti, hogy az átlagosnál magasabb választási részvételre lehet számítani. Ha magasabb választási részvételre lehet számítani, akkor a bejutási küszöbön imbolygó, illetve kisebb pártokat még ez is lehúzza, hiszen ahhoz, hogy magas választási részvétel mellett valaki jól szerepeljen, sok szavazat kell az ország különböző pontjairól. Ha azt nézzük, hogy mely pártok tudtak országos szinten, mindenütt listát állítani, akkor erre csak a Fidesz, a DK, és a Mi Hazánk volt képes. Ez szintén abba az irányba mutat, hogy jó néhány eddig a parlamentben lévő ismert pártnak van esélye, hogy kiessen.

Ez az egyik dolog. A másik, hogy

Magyar Péterrel még nagyon sok minden történhet, mert amit korábban is mondtam, ahogy intézményesülten a belpolitika részévé válik bárki, úgy már kap olyan támadásokat, amelyeket nehezebb megmagyarázni és a földre húzza vissza őt.

Egy példa: Karácsony Gergely megtámadta az egyik jelöltjével kapcsolatban. Az ilyenek az egész Magyar Péter-jelenséget gyengíthetik. Amíg Magyar Péternek csak önmagáért kell jót állnia, addig ez a megváltást váró hangulat, hogy végre valaki valamit csinál ellenzéki pozícióból, az tudja őt előre vinni, de abban a pillanatban, hogy már a listáján lévő összes politikusért, másokért is felelősséget kell vállalnia, minden ilyen ügy veszélyes lehet az ő megítélése szempontjából. A politikában pedig teljesen más az időszámítás, mint a hétköznapjaink emberi időszámításai, pár percnyi történés is megfordíthat folyamatokat. Kampányban pedig még inkább így van.

Ráadásul fontos választás ez a Fidesz szempontjából annyiban, hogy semmiképpen sem örülnének neki, ha trendfordítónak jelenthetné ki bárki is ezt a választást, azaz mondjuk annyira sok szavazatot veszítene a kormánypárt, hogy kialakulna egy érzés egy évtized után a Fidesz meggyengüléséről.

Ezt a Fidesz el akarja kerülni. Eddig az volt a terve, hogy az EP-választáson majd jól teljesít, az összes többi meg kevésbé lesz érdekes. Most meg azt lehet érezni, hogy a kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára.

– Ha a Fidesz szempontjából egy relatív gyenge választási eredmény születik, akkor az beindíthat-e lélektanilag egy olyan dominó effektust, hogy az abból kialakuló hangulat gyengíti tovább a Fideszt?

– Az egy kicsit ennél bonyolultabb. A Fidesz csak nagyon erős országos eredményt tud elviselni, mert a saját magára vonatkozó mondása az, hogy ő a nemzeti párt, és mindenki más félreérti vagy éppen nem képviseli a nemzetet. És ez még a jóindulatú megközelítés a Fidesz oldaláról, mert általában azt is szokták mondani, hogy nem tagja a nemzetnek, vagy nem nemzeti érdeket képvisel.

Igen nehéz lenne ezt az identitást tovább építeni akkor, ha a nemzeti politikát folytató párt nem közelíti meg az 50 százalékos eredményt egy országos választáson.

Mert akkor milyen alapon mondja? És ez a fajta identitásgyengülés hozhat egy erőteljes, hosszabb távú népszerűségcsökkenést a Fidesz számára. Persze mindig ott lesz a lehetőség, hogy változtasson a politikáján, ha van képessége erre, meg akarat, szándék és megfelelő dinamikával reagál mondjuk a választási eredményekre.

– A választásokig még van egy hónap. Az szokott lenni, hogy az igazi nagy és romboló erejű tölteteket a hajrában lövik ki. Számíthatunk arra, hogy a Fidesznél is lapulhat, vagy befújhat egy kormánypárti médiumhoz egy olyan dossziét a szél, amivel a végén akarják jelentősen módosítani az eredményeket?

– Igen, de azt mindig fel kell építeni. Ha valamivel elő akarnak jönni, akkor ezt ezekben a napokban fogják megtenni, mert azért egy ügy felépítésére kell jó néhány hét, hogy az úgy beépüljön, hogy egyáltalán a választók meghallják.

– A Fidesz azt mondja, hogy ami Magyar Péter körül történik, az csak az ellenzéken belüli pozícióharc, a Fideszre nézve nem veszélyes. Azonban nem az látszik a Fidesz viselkedésén, mintha nem úgy érzékelné, hogy közvetlenül az ő bázisuk is veszélyben lehet.

– Az, hogy mit mondanak kifelé, egy dolog. Mi lenne, ha egy párt elkezdené mondani, hogy jaj, nagy veszélyben vagyunk, jaj, jaj... akkor ki gyűjtene neki ajánlásokat? Mindenkinek azt kell mondani, hogy minden rendben van, csináljuk, dolgozzunk. Aztán persze a házon belül meg néznek ki a fejükből,

amikor 15 ezer ember elmegy Debrecenbe tüntetni, és ott a magyar zászlók alatt, egy piros-fehér-zöldre festett platón álló szónoknak a Fidesszel szemben az az állítása, hogy nem képviseli a magyar embereket.

Már rögtön az is probléma, hogy hogyan kerül Debrecenbe 15 ezer ember egy ellenzéki tüntetésre? Ezt egyébként az ellenzéki politikusok is nézik, akik tíz éve magyarázzák, hogy ilyen nem történhet meg, mert nem lehet vidékre menni. De ennél érdekesebb a Fidesz esete, mert utána, a következő hetekben az a 15 ezer ember, aki kiment a tüntetésre, ezt fogja mesélni a többi debreceninek, amikor elmegy a boltba, vagy a szomszédoknak, a fodrászának, hogy ő ott volt.

Így lehet egy hangulatot teljesen átállítani a másik oldalra.

Eddig a felállás hasonló volt a Horthy-rendszerhez. Akkor teljesen tudatosan, a Bethlen-Peyer paktummal ráadásul le is papírozva az volt a helyzet, hogy a főváros lehet ellenzéki, de a vidéknek kormánypártinak kell lennie, és ezt az ellenzéknek is el kell fogadnia. Most azt látja a Fidesz, hogy az ő területükre tévedt valaki, vidéken szónokol komoly befogadó közönséggel, eredményesen. Ez új helyzet.

– Elég sok olyan kis pártnak sikerült összegyűjtenie a húszezer ajánlást és ezáltal listát állítania, amelyeket viszont csak egy százalék körüli eredményre mérnek. Viszont ezek a szavazatok valószínűleg el fognak veszni. Ha pedig elvesznek, akkor néhány százaléknyi ellenzékre leadott szavazat eltűnik, ami a Fidesznek javára torzíthatja a végeredményt.

– Annyira nem gondolom ezt jelentősnek, én ezt egy picit máshogy látom amúgy. Ezekben a leszakadó pártokban is számos olyan szavazó lesz, aki egyébként a Fideszre szavazna, ha nem az adott kispártra szavaz. Tehát ezek azért annyira nem lesznek jelentősek. De amikor egy 4 százalék körüli párt hullik ki a versenyből, az mindig nagy probléma, és ilyet látunk azért többet is. Az egy fontos kérdés lesz, hogy egy ilyen erő öt százalék fölé megy, vagy öt alá. De azt se tudjuk, hogy melyik lesz az a politikai erő. Ha a másodlagos szavazói hajlandóságot nézzük, mondjuk hadd legyek udvariatlan két párttal: egy Momentum-szavazó, meg egy Mi Hazánk-szavazó prefernciája teljesen más. Ha ezeket mind összevetjük, akkor ott is valamennyire kiegyenlítődik a jobboldali-baloldali arány, vagy a Fidesz nem Fidesz arány. Tehát még ezt sem tartom olyan mértékben torzító hatásúnak, hogy azt lehessen mondani, hogy adott esetben a Fidesznek lehet akkora szerencséje, hogy a megítéléséhez képest, tehát ami szavazatot valójában kap, ahhoz képest a mandátum száma sokkal jobb legyen. Én ezt nem tartom most egy fajsúlyos kérdésnek.

Az igazán fajsúlyos kérdés az, hogy az európai parlamenti választáson hány százalékot kap a Fidesz.

Fajsúlyos kérdés még, hogy Budapesten hogyan szerepel a kormánypárt jelöltje, illetve hogyan alakul a választás összképe az ellenzék számára. És persze az, hogy Magyar Péter politikai mozgalma hogyan szerepel ténylegesen, és adott esetben akár csak átmenetileg, de kiket lök ki politikai pozíciókból.

– Az tűnik biztosnak, hogy az ellenzéki térfélen a DK-féle koalíció és a Tisza párt állva marad. Mi lesz itt az országgyűlési választásokig?

– Van még nem egész két év addig, valószínűleg nagyon erős pozícióharc jön ezután. Hadd mondjak erre egy leegyszerűsített modellt – és tényleg csak a modell miatt mondom ezt. Ha ezt az elméleti modellt magunk elé tesszük, és azt mondjuk, hogy Magyarországon egy olyan választási rendszer van, ami a győztest támogatja, ami azt jelenti, hogy

a parlamentben az szerez abszolút többséget magának, sőt valószínűleg kétharmadot, aki az egyéni körzetekben a legnagyobb erővel elhozza a szavazatokat.

Ha ebből a választási rendszerből indulunk ki, akkor nagyon egyszerű a helyzet. Legyen elméletileg 40, 30, 30, a három párt támogatottságának aránya, és a 40-et adjuk a Fidesznek, ez reális elméleti modell lehet. 30-at meg a Tisza-körüli mozgalomnak, 30-at a baloldalnak.

Mennyire bonyolult egy ilyen esetben valamelyiknek a 30-asok közül 40-né változni, és a 40-est lehúzni 30-ra?

Emiatt aggódik a Fidesz is.

– Kérdés, hogy van-e valamelyik harmincasnak erőforrása ehhez...

– Az erőforrások elkezdenek előbújni, amikor látható az alternatíva. Eddig azért nem volt olyan nagy erőforrás, mert nem volt alternatíva. Sőt, mondok mást is. Néhány tízmillió forint belement Magyar Péter kampányába, de annál nem sokkal több. És már ott van, ahol a többiek, sőt. Komolyan vehető szereplővé nőtte ki magát. Mennyi pénz kell akkor a politikához? Nem tudhatjuk. A Fidesz olyan szempontból a legrosszabbul áll, hogy a legrosszabb terméket kell eladni, mert az, amit a kormányzati tevékenységnek gondolunk az az nagyon-nagyon rossz teljesítmény. De mindezt propagandával társítják, tehát az adófizetők pénzéből reklámozzák napi félmilliárd forintért, így pedig mindent el lehet adni, ideig-óráig.

Ha valaki kihúzná a propagandát a kormányzat alól, akkor biztos, hogy beesne a támogatottsága egy sokkal alacsonyabb százalékba. Megszűnik a propaganda, egy pillanat alatt megszűnik az az érzés, hogy valami nagyon nagy erőcsoportosulás van a kormánypártok körül és ők vannak egyedül a terepen.

Ezt sosem tudhatjuk, hogy ki, mikor, hogyan húzza ki a propaganda eszközeit. Ráadásul egy olyan harcossal áll szemben most a propaganda, amelyik eddig a propaganda ellene irányított energiáit meg tudta fordítani, és abból is tudott táplálkozni. Még a vele kapcsolatos támadásokra is kitér, és azokat így visszafordítja.

Magyar Péter az őt lejárató propagandaplakát előtt pózol (forrás: Facebook, Magyar Péter

Kirakják a nadrágszíjat Debrecenben, és rögtön elmondja, hogy a nadrágszíj politikát a Fidesz képviseli, mert nincsen pénz a gazdaságban. Ezeket nagyon ügyesen csinálja. Tehát azt mondom, hogy ez sem olyan egyszerű, hogy az egyik oldalon van a hatalmas pénz, és akkor csak ők nyerhetik a választásokat. A hatalmas pénz arra jó, hogy fenntartson valamilyen képzetet, és ha az a képzet rossz, akkor ugyanolyan erővel fenntart egy rossz képzetet a propaganda eszközeivel, meg pénzeivel. Szerencsére a politikában nem csak kizárólag a pénz számít. Olyan szempontból igen, hogy a gazdasági helyzet alapvetően nagyon meghatározó tud lenni. Viszont jelen pillanatban nincsen olyan gazdasági helyzet, ami a Fidesznek kedvezne.

– Sokan azt mondják, hogy olyan a gazdasági helyzet, hogy talán még nagyobb nem megszorítások várhatók a választás után, mint ami a 2022-ben volt, azaz ilyen szempontból még rosszabb helyzetbe kerülhet a kormánypárt.

– Közvetlenül az önkormányzat és európai parlamenti választás után lehet, hogy lesz némi kiigazítás. De azt gondolom, hogy amikor jönnek az országgyűlési választások, akkor mindig rendelkezésre áll a pénznyomda, és akkor hirtelen egy kicsit jobb létet teremtenek. Nem akarok ezzel kapcsolatosan tippelni, csak az előző választáson ezt láttam. Azt láttam, hogy

tudatosan úgy osztottak ki több ezer milliárd forintot, hogy tudták, hogy a végén vissza kell, hogy vegyék az emberektől.

Ennek lett az az eredménye az az infláció, ami Európában a legnagyobb mértékű volt, azaz gyakorlatilag minden magyartól azáltal, hogy elinflálták a pénzüket, vissza is vették azt a pénzt, amit a választások előtt kiosztottak.

– Magyar Péter is belement abba a huzavonába, hogy hol, kikkel és milyen feltételekkel hajlandó vitázni. Nem ment el a Partizánba, csak feltételekkel menne el az egyébként általa követelt vitára az állami televízióba. Ez azért is érdekes, mert Puzsérral való háromórás beszélgetéséből kiderült, hogy képes nagyon koncentráltan és nagyon magas színvonalon vitatkozni úgy, hogy ráadásul még számadatok is vannak a fejében, tehát nem a levegőbe beszél. Akkor mire szolgál ez a lebegtetés?

– Neki valószínűleg az egyetlen értelmes vita Orbán Viktorral lenne, aki viszont nem ül le vele vitatkozni.

Trump a republikánusoknál úgy nőtte ki magát, hogy az eddig megszokott hagyományokkal ellentétben semmilyen republikánus előválasztási kihívójával nem ült le vitatkozni.

Ez a probléma messzebbre vezet. Persze van egy olyan demokratikus elvárás, hogy kell, hogy legyen vita, de amíg a választókban valakik nem építik fel tudatosan azt, hogy ciki és szégyen, ha valaki nem áll be a vitába, addig azért olyan nagyon nagy szégyen nem éri azt, aki nem ül le vitatkozni, mert azt is ésszerű politikai döntésnek látja a választók többsége. Nincs meg bennük az a fajta értékrend, hogy elvárják az őket képviselni kívánó politikusoktól, hogy üljenek le egymással vitára, hanem azt érzik, hogy ez is egyfajta politikai döntés.

– De ezzel nem ugyanazon politikusok közé sorol be, akik ezzel az eszközzel próbálnak előnyt szerezni?

– Kezdjük ezt egy kicsit máshonnan, ami egy picit hosszabb lesz. Magyar Péter ugyanúgy, ahogy egyébként Orbán Viktor, beszél a saját stratégiájáról. Magyar Péter pont ugyanez a szereplő, aki például egy lengyel lapnak adott interjújában azt a tanulságos eszmefuttatást tette, hogy nem lesz jobb attól, ha Ukrajna egy-két területet visszaszerez, mert a háborút nem nyerheti meg, az oroszok meg nem veszíthetik el, és ezért béke kell. A lengyel lap munkatársa erre azt mondta, hogy ezt Lengyelországban mi nagyon másképp gondoljuk. Mire az volt a válasza, hogy ha én mást mondanék, megbuknék a magyar politikában, mert a magyar propaganda sok év alatt felépítette az emberek fejében ezt a képet, amiről én beszélek.

Tehát azt mondja, hogy nem kell komolyan venni az álláspontját, mert neki kötelezően ezt kell mondania, nem mondhat mást, mert akkor megbukik Magyarországon politikusként.

Azt is elmondta Magyar Péter, hogy a Fidesz eszközeivel veri meg a Fideszt, a nemzeti szimbólumokkal, a Fidesz eredeti értékrendjével, amit számon kér a Fideszen. Ha ez a politikája Magyar Péternek, akkor azt sejtem, hogy itt azért a közép-hosszú távú stratégia az, hogy ténylegesen a Fidesztől kell ellopni szavazatokat ahhoz, hogy a Fidesz kormányt meg lehessen verni a választásokon. Ez egyébként nem is feltétlenül lesz ellenére a Demokratikus Koalíció körüli baloldali blokknak. Ezt még akár le is tudják játszani egymással. Csakhogy ilyenkor az a kérdés, hogy kivel is kéne vitatkozni. Ha most nem ül le Orbán Viktor, akkor ő üljön le mondjuk a DK politikusaival? Az olyan lenne, mintha megint az ellenzéken belül lenne egy ilyen vita arról, hogy ki vigye el az ellenzék szavazóit. Nem feltétlenül rossz a kormányváltás szempontjából, ha ezek a szereplők viszonylag távol, egymás mellett beszélnek és nem egymással vitatkoznak a szavazatokért vagy a szavazókért. Ez nem feltétlenül érzem technikailag meg taktikailag rossznak, miközben persze a demokratikus értékrendem az igényelné, hogy bárki, aki képviseletet lát el, politikus, az üljön le más politikusokkal vitatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana
Az országjáró politikus szerint botrány, hogy a külügynél korábban letagadták az orosz hackerek két évvel ezelőtti kibertámadását, amit kampányhazugságnak neveztek.

Link másolása

Magyar Péter országjárásának siófoki állomásán szóba került, hogy nemzetbiztonsági szempontból fontos információk kerülhettek orosz hackerek kezébe két évvel ezelőtt. A 444 birtokába jutott iratok szerint a széleskörű kibertámadásról Szijjártó Péternek is tudnia kellett, holott a külügyminiszter korábban ezt letagadta.

„Egy ilyen botrány után egy normálisan működő országban a külügyminiszter azonnal lemondana, és súlyos vizsgálat lenne, hiszen ez államtitoksértés, nemzetbiztonsági kérdés, és nemcsak magyarországi egyébként, hanem a NATO-é, az Európai Unióé, a szövetségeseinké”

– mondta csütörtök este a Tisza Párt alelnöke a gyűlésén megjelenteknek.

A politikus szerint korábban is voltak már arról pletykák, hogy a szövetségeseink nem szívesen adnak információt a magyar hatóságoknak és titkosszolgálatnak, mert attól tartottak, hogy ezek az oroszok kezébe jutnak.

„Egészen elképesztő skandallum, és az is, hogy letagadták ezt a választások előtt” – mondta Magyar Péter, aki ezután még kitért arra is, hogy milyen állapotban van a magyar költségvetés.

„Az első negyedévben elérte a hiány a teljes évi tervezett hiányt. Már bejelentettek 650 milliárd forintnyi beruházási stopot. Ne ijedjenek meg, nem M. Lőrinc és T. István érdekeltségei kerültek veszélybe, hanem magyar óvodák, iskolák és kórházak felújítását állították le, hagyták félbe, és egyben elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását arra hivatkozva, hogy novemberben amerikai elnökválasztások lesznek.”

A politikus szerint éppen ezért a nyári választások után megszorítások jöhetnek.

„A választások előtt, ha szükséges, akkor lehet, hogy lesz valami benzinársapka, lehet, hogy a csirkefarhát is egy pár hétre újra olcsóbb lesz, de mindenki emlékezzen rá: ugyanezt csinálták Gyurcsányék is, jönnek majd a megszorítások. Elképesztő rossz helyzetben van a magyar költségvetés.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kocsis Máté szerint az államnak be kellene avatkoznia az internetes kommentelésbe
A Robert Fico elleni merénylet tanulságairól kérdezték egy rádióműsorban a Fidesz frakcióvezetőjét. A politikus szerint kritikus pontra ért az emberek egymáshoz viszonyulása az interneten.

Link másolása

Az internetes kommentek kordában tartása lehet az egyik legfontosabb tanulsága a Fico-merényletnek Magyarország számára, mondta az Inforádió Aréna című műsorának Kocsis Máté, amit a 24.hu szemlézett. A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, a médiának el kell gondolkodnia, hagyja-e, hogy arctalan, névtelen uszító kommentelők lepjék el a felületeiket.

„A jogalkotásnak a következő időszakban el kell azon gondolkodnia, hogy ezt a véres kommentszekciót miként lehet egy kicsit kordában tartani. Ez olyan fokon elfajult, hogy Szlovákiában most a történtekig vezetett. Magyarországon pedig ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő”

– mondta Kocsis Máté, majd több lapot is név szerint megemlített.

„Személyesen is okolok nagyon sok magyarországi, baloldali médiumot is, akik egyébként mesterfokon űzik a gyűlöletkeltést, az indulatkeltést, az elfogult közléseket, a mások megbélyegzését. Ide értve a Telexet, a HVG-t, a 444-et. És még hosszan sorolhatnám”

– mondta a politikus, aki szerint a lapoknak felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy életellenes kommentek jelennek meg a felületeiken, amiket nem moderálnak.

Kocsis szerint „ha valakinek van esze és mértékadó médium, akkor eleve nem ad ennek teret, és nem akkor törli, amikor első indulatból mindenki kiírt magából minden mocskosságot”. A Fidesz frakcióvezetője reméli, hogy hamarosan nyújtanak be erre vonatkozó törvényjavaslatot, mert szerinte

„az internetes hangnem, ahogy az emberek egymáshoz viszonyulnak, elért arra a kritikus pontra, ahol az államnak be kell avatkoznia”.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Szakértő az iráni elnök balesetéről: esélyük sem volt a túlélésre, el kellett volna halasztani az utazást
Kis-Benedek József szerint hibázott Ebrahim Raisi és delegációja, amikor a repülés mellett döntöttek. A biztonságpolitikai szakértő nem tartja valószínűnek, hogy merénylet történt volna.

Link másolása

Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az ATV Start című műsorában elemezte az iráni helikopter-baleset körülményeit. Vasárnap délután zuhant le a gép, mely az iráni elnököt szállította, a balesetben Ebrahim Raisi elnök mellett Hossein Amir-Abdollahian külügyminiszter, Al-e Hashem ajatollah és Malek Rahmati kelet-azerbajdzsáni főkormányzó is életét vesztette.

„Esély sem volt arra, hogy életben maradjanak, egy helikopter úgy esik le, mint egy kő”

– fogalmazott Kis-Benedek. A szakértő szerint ilyen időjárási körülmények között hiba volt helikopterrel utazni:

„El kellett volna halasztani az utazást [...] olyan időjárási körülmények voltak, amikor nem illik repülni.”

Kis-Benedek József arról is beszélt a műsorban, hogy – bár meg kell várni a hivatalos vizsgálat végét – nem tartja valószínűleg, hogy szándékos merénylet történt az iráni elnök ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: