Tálas Péter: Láthatóan nem ugyanolyan a világ kiállása Ukrajna, mint Izrael mellett

Tóth Máté, a Tibi atya oldal alapítója is csatlakozott Magyar Péter országjárásához, amelyben a Tisza Párt elnöke egymillió lépést megtéve gyalogol el Nagyváradra. A népszerű mémoldalt működtető Tóth csütörtökön számolt be róla, hogy miért döntött a részvétel mellett: mint írta, aggasztja a közbeszéd állapota.

A séta Darvas és Mezősas között, egy 28 kilométeres szakaszon különösen mély nyomot hagyott benne. Beszámolója szerint a gyaloglás során olyan összefogást és kedvességet tapasztalt, amit ritkán él meg a hétköznapokban. „Szívet melengető volt látni, ahogy fiatalok és idősek kijöttek a házakból, és hozták, amijük volt: üdítőt, süteményt, pálinkát, gyümölcsöt. Tudom, ez így leírva talán fellengzősnek vagy giccsesnek tűnik, de őszintén mondom: nem emlékszem, mikor tapasztaltam utoljára ilyet” – fogalmazott a bejegyzésben.

A legmeghatóbb pillanatokat egyértelműen az emberek egymás iránti kedvessége jelentette. Tóth szerint ez a nap emlékeztette őt egy korábbi, közösségileg is meghatározó élményre: „ilyen érzés legutóbb a 2016-os foci EB meccsei után töltött el. Akkor, amikor az utcán népünnep volt, és jó volt egyszerűen csak magyarnak lenni.”

Úgy látja, a magyar társadalom sok sebből vérzik, de a jelek szerint egyre többen vágynak békére és összetartozásra.

Tóth szerint sokaknak elegük van abból, hogy a mindennapokat átszövi a politika. Úgy fogalmazott: „egyszerűen boldogok lennénk, ha nem kellene folyamatosan valami ellen harcolni, hanem csinálhatnánk valami közöset, valami jót.”

A bejegyzéshez fűzött hozzászólásában jelezte, hogy nyitott a párbeszédre. „Nagyon szívesen fogadok meghívásokat mindenhonnan. Lesz egyébként nálunk Fidelitasos vitaest is – sőt, részt is vettünk múltkor egy, általuk szervezett beszélgetésen is. Én azt gondolom, hogy amíg normális keretek között, értelmesen tudunk vitázni, addig kell is” – tette hozzá.

A Tisza Párt által szervezett Egymillió lépés nevű gyalogmenet múlt szerdán indult Budapestről, a Szent István Bazilikától. Magyar Péterék célja, hogy mintegy háromszáz kilométert megtéve Nagyváradra érkezzenek meg.

(via Telex)

30 ezer forintos utalványt jelentett be a nyugdíjasoknak Zsigó Róbert államtitkár. Az csak utólag derült ki, hogy a több címletben kiállított kuponok az ÁFA-visszatérítés helyett érkeznek. Bár Orbán Viktor néhány hónapja még arról beszélt, havi 10-15 ezer forintot jelenthet a nyugdíjasoknak a visszatérítés, kuponokban csak ennek töredékét fizetik ki.

Miért gondolhatta meg magát a kormány, és milyen segítségre lenne a nyugdíjasoknak leginkább szükségük? Farkas András nyugdíjszakértőt kérdeztük.

– Az áfa-visszatérítés helyett a nyugdíjasok végül 30 ezer forintos utalványt kapnak valamikor ősszel.

– Ez a 30 ezer forintos utalvány biztos örömet fog okozni a nyugdíjasoknak. Csak az a kérdés, hogy mikor kapják meg, mert ez a része eléggé ködös még, hogy valamikor ősszel. Másrészt nem igazán érthető, hogy miért kell ezt papíralapon, több címletben kinyomtatva odaadni a nyugdíjasoknak. Mindenesetre örüljünk annak, hogy legalább ez már valami konkrétum, sokkal konkrétabb, mint az áfa-visszatérítés volt. Szerintem szembesültek azzal, hogy a részleges áfa-visszatérítés személyenkénti visszaadása őrületes logisztikai feladvány lett volna, ami kivitelezhetetlen lett volna még idén. De azért ez az egyszeri 30 ezer forint nem olyan kiemelkedő összeg, hiszen ha belegondolunk, a miniszterelnök arról beszélt, hogy havi 10-15 ezer forint lehetne a maximuma az áfa-visszatérítésnek.

Másfelől ezt meg lehetett volna oldani úgy, hogy hozzácsapják a következő havi nyugdíjhoz, mindenki plusz 30 ezer forinttal többet kap, és rábízzák a nyugdíjasokra, hogy költsék arra, amire nekik szükségük van. Hiszen lehet, hogy gyógyszerre kellene, vagy orvosi ellátásra a szegény nyugdíjasnak ez a pénz.

– Ez évente jelenthet 30 ezret, vagy csak egyszeri alkalom?

– Feltehetően a dolog logikája az, hogy a választás előtti évben adunk valami pluszt a nyugdíjasoknak, tehát ez mindenképpen egy egyszeri juttatás, nem fog beépülni a nyugdíjak összegébe.

– És emellett még lesz ősszel a visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelés, ami viszont beépül.

– Erre azért van szükség, mert januárban a nyugdíjakat csak 3,2 százalékkal emelték, mert akkor a kormányzat azt tervezte bele a költségvetési törvénybe, hogy ennyi lesz az éves infláció. Menet közben kiderült, hogy ennél biztos több lesz. A legutóbbi bejelentések szerint most már 4,5 százalékra számít a kormányzat. Az elemzői konszenzus ennél magasabb, de most vegyük a 4,5%-ot, ami azt jelenti, hogy a 4,5% és a 3,2%-os januári emelés különbözetével, vagyis 1,3%-kal visszamenőlegesen január 1-jéig meg kell emelni az összes nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátást, amire biztosan sor kerül majd novemberben. Pedig a nyugdíjas szervezetek - egyébként megítélésem szerint nagyon megalapozottan és jogosan - azt szeretnék elérni, hogy

Miért kell várni novemberig erre a visszamenőleges emelésre? Oda lehetne adni júliusban is ezt a visszamenőleges nyugdíjemelést.

– Ez azt jelenti, hogy 11 hónap különbözetet kifizetnek novemberben, és decembertől már ennyivel magasabb lesz a nyugdíj?

– Ha a törvény előírását nézzük, akkor így van, de már a novemberi emelt összeggel érkezik. Azért adnak oda 11 havit egy összegben a január–október közötti 10 hónapra, mert februárban kifizették a 13. havi nyugdíjat is, és arra is odaadják. Így egyben ez 11 hónapnyi emelés, és még a novemberi. A decemberi nyugdíj már emelt összegben érkezik, aztán jövő januárban erre az emelt összegre jön majd a 2026. évi nyugdíjemelés mértéke.

– Nézzük azokat a dolgokat, amitől megmenekült ezzel a megoldással a gazdaság. Az adminisztrációtól, ami talán többe került volna, mint maga az áfa-visszatérítés. És ebben a konstrukcióban az őstermelők sem járhatnak rosszul, mert mivel végül is nem áfa-visszatérítés lesz, az utalványokat náluk is le tudják majd vásárolni a nyugdíjasok. Ez így van?

– Igen, kifejezetten hangsúlyozta az első közlés, hogy az őstermelőknél is beváltható utalványról van szó. Persze ez is plusz bürokráciát indukál majd. Még egyszer mondom, hogy sokkal egyszerűbb módokon is lehet a nyugdíjasokat plusz juttatásban részesíteni. Ez is sokféle pluszköltséggel járhat.

Ez óriási plusz feladat így is, noha sokkal egyszerűbb, mint a részleges áfa-visszatérítés eredeti koncepciója.

– Akkor miért ezt a formát választotta a kormány?

– Nyilvánvalóan köze van a jövő évi választásokhoz ennek az akciónak. A nyugdíjasok mindenképpen rászorulnak arra, hogy plusz juttatást kapjanak, mert a nyugdíjakra Magyarország az összes kommunikáció ellenére az Európai Unióban az egyik legkevesebbet költő ország.

Tehát messze a legkevesebbet ráfordító országok között vagyunk, így hát belefér, hogy a nyugdíjasoknak kicsit javítsunk a pozícióján. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nyugdíjasok úgynevezett relatív jövedelmi pozíciója, amit a KSH is nagyon tisztességesen kimutat, minden évben folyamatosan csökken. Tavaly például több mint 6%-kal, és idén is körülbelül annyival fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy az aktív keresőkhöz képest a nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik.

– Tehát növekszik a szakadék közöttük. Ezt nyilván csak nyugdíjreformmal lehetne megoldani.

– Ez egyelőre lekerült a napirendről, de hát egyszer csak nem lehet majd megúszni, mert közelítünk azon helyzet felé, amikor valóban feszítő probléma lesz majd. A nyugdíjakat mindig ki lehet fizetni, tehát nem attól kell tartani, hogy összeomlik a rendszer, de hogy mennyi nyugdíjat tud kifizetni egy rendszer, az meg függ attól, hogy hogyan alakul a finanszírozás, hogyan alakul a demográfia, hogyan alakul a foglalkoztatási viszony, és mi a kormányzati prioritás, vajon a nyugdíjasok helyzetét szeretnénk-e javítani, vagy szinten akarják legalább tartani, vagy engedik, hogy továbbra is minden évben rosszabb legyen a helyzetük.

– A nyugdíjasoknak nincsen olyan érdekérvényesítő képessége, hogy ezen önmaguktól tudjanak változtatni.

– A nyugdíjasoknak nincs, de a politikai pártok napirendre tűzhetnék ezeket a kérdéseket, vagy maguk a nyugdíjasok is komolyabban vehetnék saját magukat. Például, ha mind a kétmillió öregségi nyugdíjas írna egy udvarias levelet a parlamenti képviselőjének, hogy követeli, hogy változtassák meg a nyugdíjrendszert, akkor 2 millió levél talán valami komolyabb hatást is kiválthatna.

akkor óriási erőt tudnának képviselni, akár egy tavaszi vagy nyári sétának is megfelel, egy kis kirándulás otthonról, de közben fölemelnék a táblát, hogy követeljük, hogy a nyugdíjrendszert változtassák meg úgy, hogy a nyugdíjasok helyzete érdemben javulhasson.

– Van valami akadálya annak egyébként, hogy a nyugdíjrendszert rendbe rakják? Más, hasonló gazdasági helyzetben lévő országok esetében is ugyanilyen rossz a nyugdíjasok helyzete?

– Két ország van alattunk, de ott van foglalkoztatói nyugdíjpillér, tehát valójában ők is inkább jobb helyzetben vannak. A románok tavaly beértek minket, a bolgárok már szerintem előttünk is vannak. Az összes környező államban komoly reformokra került sor az utóbbi néhány évben. Például megváltoztatták a nyugdíjemelés rendszerét úgy, hogy

Például a lengyelek odaadják a reálkereset-növekedés 20%-át, a csehek 33%-át, de a szlovákok vagy a lettek odaadják az 50%-át. Tehát nem engedik leszakadni a nyugdíjakat ilyen gyorsan az átlagkeresetektől.

– És ettől ezek az illető országok nem mennek csődbe...

– Egyáltalán nem. Át kell priorizálni kicsit, hogy mire költenek.

– Mekkora költség lenne ez a magyar költségvetésben?

– Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés most 60-64 milliárd forint között ingadozik. Tehát ha 1%-kal emelem a nyugdíjakat, vagy olyan intézkedést hozok, ami 1 százalékponttal megnöveli a nyugdíjasok helyzetét, az 64 milliárd forintba kerül. Ha 5 százalékponttal akarom emelni, akkor az körülbelül 300-320 milliárd forintba kerül, és így tovább.

– Mennyivel kellene emelni a nyugdíjakat, hogy azt mondjuk, hogy viszonylag normális helyzetbe hoztuk a nyugdíjasainkat a lehetőségeinkhez képest?

– Ezt azért nagyon nehéz megválaszolni, mert nem egységesen kellene emelni a nyugdíjakat.

Például eddig 3,2%-kal emelték meg a nyugdíját januárban, és micsoda óriási különbséget jelent ez a két végletnél összegben! Egy okos reformnál először is megnézik, hogy nem kell-e külön emelni a nagyon leszakadt nyugdíjakat nagyobb mértékben vagy más módon, mint a magasabb nyugdíjakat, és azt is meg kell nézni, hogy a régebben megállapított nyugdíjak mennyit érnek most. Egy 2006-ban megállapított nyugdíj gyakorlatilag a töredékét éri egy 2025-ben megállapítandó nyugdíjnak.

– Azaz egymáshoz képest is ki kellene egyenlíteni a nyugdíjakat?

– Így van, mert a nyugdíjas társadalom magán belül is szakad szét, és ráadásul az összes nyugdíjas leszakad az aktívaktól. Tehát ez egy komplex probléma, amit ezzel a nyugdíjemelési reformmal megnyugtatóan lehetne kezelni. És még nem is az egész rendszer reformjáról beszélek, kizárólag a nyugdíjemelés reformjáról.

– Néhány százmilliárd forintból már látványos változást lehetne elérni?

– Biztos vagyok benne, ha a nyugdíjasok érdekeit valóban szem előtt tartja a kormányzat, akkor talál erre forrást. Mint ahogy talált forrást a 13. havi nyugdíjra is, amikor kellett.

Tiborcz Istvánnak már 188 milliárd forintos vagyona van, így a miniszterelnök lányának férje jelenleg a 11. leggazdagabb magyar - áll a 100 leggazdagabb magyart felsoroló kiadványban. Tiborcz egyetlen év alatt duplázta a vagyonát. Ez még Mészáros Lőrincnek sem sikerült, akinek 50 százalékkal nőtt a vagyona, igaz, ő már 1422 milliárdnál tart. Óriásit robbantott Jászai Gellért is, aki négy év alatt megtízszerezte, amije van.

De hogyan lehet kideríteni, hogy a NER főszereplőinek és a lista többi szereplőjének mekkora a vagyona? Szakonyi Péterrel, a kiadvány felelős szerkesztőjével beszélgettünk.

– Milyen módszerrel lehet felderíteni, hogy kinek mekkora a vagyona?

– Ma már sokkal könnyebb, mint amikor indultunk, 24 évvel ezelőtt, 2002-ben. Akkor nem volt elektronikus cégnyilvántartás sem, tehát csak a piaci információk alapján, személyes ismeretségeket bevetve készítettük az első ilyen kiadványt. Ma már a vagyonok felkutatása, nem azt mondom, hogy könnyű, de könnyebb, mint negyedszázaddal ezelőtt volt, mert az elektronikus cégadatbázisok rendelkezésre állnak, nem is egy ilyen van, és abból

Mivel május közepén jelenünk meg, és a friss, vagyis az elmúlt évi mérlegadatok csak május végén kerülnek fel a netre, nekünk ideális esetben minden érintettel fel kell venni a kapcsolatot, hogy megtudjuk tőlük, hogy az elmúlt évben milyen eredményt értek el, bízva a mi diszkréciónkban, és bízva abban, hogy jó információ jelenik meg.

– A listán elég sok NER-közeli ember van. Ők is ilyen együttműködőek?

– Abszolút. Néhány kivétel van, tényleg csak néhány, a százból mondjuk három vagy négy, aki nem kommunikációképes.

– De itt vannak még például a magántőkealapok, és egyéb megoldások, ahol azért jelentős mennyiségű vagyont lehet eldugni, tehát ilyen szempontból ez a lista nem biztos, hogy a valóságot fedi.

– Teljesen így van. A különböző lehetőségek,

Ezzel viszont senki nem tud mit csinálni, az lenne az üdvözítő megoldás, ha ezek megszűnnének, és a tulajdonosi struktúra minden egyes cég esetében nyilvános lenne.

– Igazából mi a haszna egy ilyen listának?

– Az, hogy megmutatja a magyar gazdaság fejlődésének irányait is személyeken áttükröztetve.

A másik jelentősége az lenne, és ezt félve mondom, hogy akik benne szerepelnek, azok szükségét érezzék annak, hogy a társadalmi felelősségvállalásban is részt vegyenek. Tehát segítsék az elesetteket, a rászorulókat, a civil szervezeteket, segítsenek sok embernek, hiszen nekik bőven van pénzük, és ezzel a pénzzel kötelezettség is jár, amit sajnos nagyon kevesen, a százból is nagyon kevesen tartanak be. Végtelenül sajnálatos, végtelenül szomorú, hogy 35 évvel a rendszerváltás után erről még beszélni kell, hogy egyáltalán ez a kérdés felvetődik.

– Gondolom, nem azt lehet valós társadalmi felelősségvállalásnak nevezni, amikor az ünnepek táján PR-akcióban néhány csomagot kiosztogatnak, amit logóval együtt közzé is tesznek mindenhol, ahol csak lehet. Inkább folyamatos elkötelezettségről van szó, amit valójában ennek lehet tartani?

– Pontosan. Sokan azt nem értik még ma sem, hogy

Amikor ilyen esetben kérik a tanácsomat, mindig azt mondom, hogy ne tekintsék ennek. Ezt öncélúan kezelni felháborító. Ne várjanak ettől se újsághírt, se tévériportot, se köszönőleveleket, tegyék ezt azért, mert szükségét érzik annak, hogy segítsék a társadalmat, mert megtehetik.

– Ebből a százból hányan vannak, akik ezt komolyan veszik?

– Nem tudom, mert azért van, aki ezt olyan komolyan veszi, hogy nekem sem mondja el. És van olyan is, a másik oldalon, aki pedig azt mondja, hogy egy forintot nem ad ilyenre, mert állandóan ellopják, és azt is ellopják. Nem bízik meg semmilyen szervezetben, alapítványban, stb. Szerintem a százból a fele már hajlik erre, vagy már évek óta esetleg támogat valamilyen szervezetet, kezdeményezést, intézményt, de erről nincsenek adataim.

Az elmúlt héten jelent meg egy londoni napilapban a brit, pontosabban a Nagy-Britanniában élő milliárdosok rangsora, és a rangsor mellett egy külön táblázatot közöltek, azoknak a nevét, akik a vagyonuk 10 százaléka fölött adakoznak. És például olyan is volt, hogy valakinek a vagyona mondjuk 980 millió font – ez egy konkrét összeg volt –, és ennek a 13%-át fordította tavaly jótékonykodásra.

– Mikor kezdik el összeállítani a jövő évi listát?

– Már elkezdődött. Itt nem lehet leállni, mert az információk folyamatosan érkeznek, azt folyamatosan be kell építeni az adatbázisba, hogy aztán az év elején neki lehessen állni az egyeztetéseknek, a személyes találkozóknak, és legfőképpen is a vagyonkalkulusnak.

– Mennyien dolgoznak ezen?

– Körülbelül húszan. Nem főmunkaidőben, de a január–április közti időszakban ez 20 ember munkája.

– Léteznek a régióban más hasonló listák, és ha vannak, akkor azokkal összevetve mit lehet megállapítani a magyarországi fejlődésről és helyzetről?

– Természetesen vannak listák. Mi évek óta együtt dolgozunk a román Capital című gazdasági magazinnal, egy cseh és egy szlovák magazinnal is, sőt Lengyelországban is van egy hasonló lista, Ausztriáról nem is beszélve természetesen. Ami figyelemre méltó, hogy a magyar gazdagok a régióban található gazdagokkal összevetve szegénynek tekinthetők. Az egyik amerikai magazin minden évben kiad egy éves listát, amin az egymilliárd dollár feletti vagyonnal rendelkezőket rangsorolja. Ez 3000 fő volt idén, és ezen már három magyar volt megtalálható: Mészáros Lőrinc, Veres Tibor és Felcsuti Zsolt. Ez azért már mutatja, hogy

– Hogyan lehet úgy vagyont növelni, hogy közben a gazdaság stagnál, vagy recesszióban van?

– Egy versenyre épülő, kapitalista piacgazdaságban úgy, hogy jobbat, olcsóbban, rövidebb határidőre szállítasz. Mivel Magyarország most már nem tekinthető klasszikusan piacgazdaságnak, hiszen

Az állami megrendelések sok esetben lehetetlenné teszik a versenyt, mert nem az nyer, aki olcsóbban, jobban, jobb minőséget és szorosabb határidőre gyárt, hanem akinek jobb a kapcsolata, aki be van kötve a NER-hez. Ilyen szempontból ez a réteg nincs annak kiszolgáltatva, hogy a magyar gazdaság hogyan működik, mert a megrendeléseiket így is, úgy is megkapják. A másik, ami egy kicsit biztatóbb, hogy van már egy csomó olyan magyar üzletember, aki a nyereségének a nagy részét külföldről szerzi, exportál, külföldön is létesít irodát, gyártótelepet, tehát aki ki tud szakadni a magyar gazdaság vérkeringéséből.

– Ők jellemzően NER-től független vállalkozók, vagy ugyancsak a NER-be vannak becsatornázva?

– Ezek elsősorban NER-független vállalkozók, akik idejében felismerték, hogy a kormánytól és az állami megrendelésektől való függés életveszélyes, és sehova nem vezet.

– Hány százalékát képviseli a listának a NER-hez becsatornázott vállalkozók köre?

– Azt én sem tudom, mert vannak úgynevezett hibrid vállalkozók, akik azért lehajolnak az állami milliárdokért is, de a versenyszférában is jól teljesítenek. Ilyen szempontból 100%-ig NER-függő vállalkozó szerintem egy sincs a száz között.

– Ha esetleg veszít a Fidesz 2026-ban, akkor ez a lista mennyire reccsenhet meg, és vele együtt a magyar gazdasági elit is?

– Ezt nem merem megjósolni. Lássuk először a medvét, lássuk a változást, majd az azt követő fejleményeket, és akkor kiderül, hogy ki a legény a gáton.

Rövid posztban foglalta össze szombaton Puzsér Róbert, hogyan látja a Magyarországon zajló folyamatokat. A kritikus szerint egyre inkább felnyílik az emberek szeme azzal kapcsolatban, hogy milyen poltikát folytat a Fidesz:

A magyarság a kegyelmi ügy okozta sokkból felocsúdva rohamosan döbben rá arra, hogy amíg Rogán és Habony nemzeti maszlaggal etette, a fideszes pártmaffia és újburzsoázia közös erővel kisemmizte a közvagyonból” - írta a bejegyzés elején a publicista, majd részletesebben is kifejtette:

„Magyarországon már hatodik éve nincs gazdasági növekedés, miközben Matolcsyék ötszázmilliárdos bankrablásának árát a magyarok pusztító infláció képében fizetik meg. Matolcsy Ádám csak a Ferrarijának a felnijére[!] tizenhatmillió forintot költ, ami egy autó árának is sok,

Orbán Viktor unokaöccsének októberben alapított cége három hónap alatt egymillió forintnyi bevételt termelt, hogy a tehetséges fiatalember decemberben osztalék gyanánt már hatszáznegyvennyolcmillió[!] forintnyi, cégén átfolyatott közpénzt vegyen fel, és mivel ez a tetemes összeg „egyéb bevétel” címén érkezett a cégbe, az ifjú Orbán Dávid még az iparűzési adó befizetését is elkerüli.”

Ezután Puzsér arra emlékezetet, hogy mostani események kísértetiesen emlékeztetnek egy korábbi időszakhoz:

Élvezettel töltene el fideszes bűnszervezet hanyatlása, ha nem fájna annyira a röhögés a leépített és kizsigerelt ország meg a kulturális identitásából kiforgatott nemzet nyomorult állapotát látva.”

Szerinte napjaink legfontosabb kérdése az, hogy mi lesz majd a 2026-os választások után abban az esetben, ha nem a Fidesz győz.

- írta a posztban a kritikus.

„Az öntudatos állampolgárok meg a hazai civil szféra felelőssége lesz, hogy a magyar történelmet az európai társadalmi fejlődés medrében tartsa, és a nemzetkatasztrófát megakadályozza. Az 1989-es átmenet a magyarok feje felett zajlott, az ország népének nyűg volt a rendszerváltás, és a szabadságnak nem lett becsülete. Talán ez a harminchat éves kurzusismétlés meg a 2026-os pótvizsga elhozza a demokrácia, a jogállamiság és a legalapvetőbb társadalmi konszenzusok tiszteletét. Kifosztva és megkésve talán még lehet Magyarországon polgári társadalom” - teszi hozzá zárásképp Puzsér Róbert.