SZEMPONT
A Rovatból

Szabadulás után első dolgom volt fagyit enni

Az emberek nem is gondolják, milyen egyszerű dolgok hiányoznak a börtönben. Interjú két rabbal és egy börtönőrrel arról, hogy milyen odabenn.


Nem rabok, hanem fogvatartottak, és nem smasszerek, hanem felügyelők, ennyi már első körben kiderült, a gyulai börtönben, ahová beszélgetni mentem a bezártság mindennapjairól két elítélttel és egy fegyőrrel. A házban néhány méterenként rácsos ajtó van, fölötte színes mozaik és képek a falon, de mégsem barátságos a hely, hiába akar az lenni. Hiába az igyekezet, a hely még így is egy rideg környezet maradt, amit feldíszítettek. Mint egy szigorú matektanár ékszerekkel egy dolgozat előtt: nem sokat dob a lényegen a dekor, és nem javít azon, hogy mi a helyzet alapvetően.

Hafenscher Csaba Zoltán bv. ezredes, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka fogadott, aki érdekes dolgot mesélt:

- Tudok egy olyan személyről a pályafutásom során, aki fellebbezett azért, hogy börtönben maradhasson, ám nálam mindössze egy ilyen eset volt. Ez is arra utal, hogy annak, aki szinte itt nő fel, annak nehéz és ijesztő lehet a kinti lét. Bent biztonságosabb és a hierarchiában is feljebb állt a börtönben, mint ahol a való életben. Egyfajta fogvatartotti igazgató volt már, amit nehezen adott fel. Már nem tudom, mi lett a vége a történetének, de az biztos, hogy senki másról nem tudok, aki szeretett volna börtönben lenni – mondta ki Hafenscher Csaba Zoltán azt, amit mindannyian gondolunk a benti létről.

"Én hazamegyek, ők maradnak"

Egy felügyelővel is találkoztam, aki munkaidőben végig a fogvatartottakkal van, dolgozik, amikor ők lazítanak, figyel akkor is, ha pihennek.

– Nem gondoltál még arra, hogy néha neked talán rosszabb, mint nekik? Ugyanaz a helyszín, bezártság, ugyanolyan klíma és hangulat, csak te még dolgozol is?

– A legtöbb börtönben ugyanazt a kaját eszi az állomány, mint a fogvatartottak. Ugyanazt a levegőt szívom, ugyanabban a melegben állok itt, figyelek, észnél vagyok akkor is, ha ők épp lazítanak, de semmi sem ér fel azzal, hogy én munka után hazamegyek. Ők maradnak.

– Vannak fenyegetések, hogy na majd kinn megkapod?

– Persze.

– Volt már akivel kint találkoztál az utcán?

– Volt.

– És mit mondott?

– Jó napot kívánok.

IMG_7286

Attilával és Zolival egy zárkában beszélgettem. Három emeletes ágy van a közel 12 négyzetméteres zárkában, egy mini szekrény, mosdó, egy WC és egy rácsos ablak valahol 2 méter magasan.

– Hova néz az ablakotok?

Zoli: Épp a bíróságra... A hátsó udvarára.

– Szoktatok kinézni rajta?

Zoli: Igen, sokszor. múltkor a tetőt javították, azt néztük a többiekkel. Gyere, áll fel egy székre, így meglátod.

Zoli nagyon udvarias, és jól szituált, nincs ember, aki megmondaná, hogy többszörös börtönlakó. Attila esetében a tetoválások, a sztorik, a csibészes mosoly már árulkodóbb.

– Mondta nektek valaki annak idején, hogy ha így folytatjátok, börtönbe kerültök?

Attila: Nekem az osztályfőnököm állandóan ezt fújta.

Zoli: Nekem senki. Nagyon szeretetteljes családban éltem, mindenkinek ilyen gyermekéveket kívánok.

Attila: Nekem tanárok voltak a szüleim, nagyon rendes emberek.

– Szerinted létezik, hogy hittél az osztályfőnöködnek és annyit hallottad, hogy végül megvalósítottad azt a szerepet, jövőt, amit beléd szuggerált?

Attila: Nem tudom... Szerintem nem ez volt oka. Rossz társaságba keveredtem a kollégiumban.

– Miért ültök?

Zoli: Én gazdasági bűncselekményért.

Attila: Én egy tisztességes betörő vagyok. Nem rabló. Ha találkozom a ház lakójával, nem is lököm meg, nem bántom.

– Miért fontos ez?

– Mert az már rablás, más elbírálás alá esik.

– Mennyire igaz az a sztereotípia, hogy jogi kérdésekben nagyon otthon vagytok?

Attila: A legtöbben tényleg otthon vagyunk benne.

Zoli: Sok mindennel képben vagyunk az igaz. Nem tudjuk megmondani, mennyit kap majd egy-egy újonnan bekerül előzeteses, de valószínűleg többet tudunk, mint egy átlagember.

IMG_7289

"Az információ nagyon hiányzik"

– Ha mondok egy pár általános elképzelést a börtönéletről, feleltek rá igennel és nemmel? Például igaz, hogy egész nap gyúrtok?

Attila: Nem.

Zoli: Nem.

– A szabadidőtökben egymást okítjátok arra, hogyan lehet egyre tökéletesebb bűncselekményeket elkövetni...

Zoli: Nem.

Attila: Ez részben igen, fiatalabb koromban ez jellemző volt. Sok mindent a börtönben tanultam meg. de ma már nem. Mi dolgozunk napközben. Más már a börtön, nem akadémia.

– A börtönben sokan melegek lesznek...

Attila: Nem.

Zoli: Nem, arányaiban ugyanannyi meleg van, mint kint

Attila: Volt olyan rabtársam, aki azt mondta nem meleg, mert csak bent csinálja, de felvilágosítottam, hogy akkor is meleg. Ettől függetlenül, akiben nincs meg a hajlam, az itt sem lesz az.

– Van becsempészett mobilotok...

Zoli: Van fogvatartotti mobil, de az teljesen legálisan, és csak meghatározott számokat hívhatunk rajta.

– Internet is van, ha akarjátok?

Zoli: Nem, az nincs. Nekem személy szerint az információ nagyon hiányzik..

– A pedofilokat bekerülésük után azonnal, majd aztán rendszeresen megverik.

Zoli: Tény, hogy a börtönhierarchia legalján vannak, de itt például nincs verekedés.

Attila: Nehéz kérdés… Aki intelligensebb, az nem verekszik itt sem.

Zoli: Volt itt benn egy nemrég, de nem bántottuk. De az tény, hogy lejjebb senki nincs náluk.

– És velük egy szinten áll még valaki? Aki időseket rabol ki például?

Attila: Á nem, senki. Azon a szinten csak ők vannak.

– Honnan tudjátok meg, hogy pedofil?

Attila: Megtudod. Ha gyanús és nem mutatja meg a vádiratot, akkor az.

Zoli: Vigyázni kell ezzel, volt akiről később derült ki, hogy alaptalanul vádolták..

– Üzleteltek, amiben kávé, cigi a csereeszköz?

András, a felügyelő: Nem lehet üzletelni, pénz sem lehet bent.

– Mi az, mi biztosan nem jöhet be?

Zoli: Például kávé igen, de három az egyben már nem. Semmi, aminek kristálycukornál kisebb a szemcséje.

András: Gyümölcs sem, abba is bele lehet injekciózni mondjuk a vodkát.

Attila: A gyógyszert is összetörve adják itt bent és megnézik, ahogy beveszed. Nem lehet eltenni.

IMG_7292

– Attila, te tisztességes betörőként mennyit kaptál?

– Sokat kaptam már életemben, 15 évesen kezdtem Tökölön. Most több mint 10 évet. Sokat ültem. Mindig betörésért.

– Miket nyomtál fel?

– Házakat, cégeket. Egyszer szakítottam egy nagyobb összeget, akkor tényleg abbahagytam, családot alapítottam, vállalkozni kezdtem, csak sajnos 2 év múlva utolértek, és leültettek.

– Hogyan döntöd el, hogy melyik házba mész be?

– Megérzés, tehetség is kell hozzá. Az új házakat nem szeretem. Ott nincs pénz, mert elköltötték az építkezésre. Az új nyílászárókat könnyebb kinyitni a régieket kicsit nehezebb, de ilyesmi azért nem állít meg.

– Mit csináljanak az új ablakkal, hogy ne menj be?

– Görgőt kell rá tenni.

– Akkor nem nyitod ki?

– Végül is akkor is bemegyek, ha be akarok.

– Hova teszik az emberek a pénzt?

Szekrényekbe, fiókba, párnába. Úgy találom meg, hogy végiggondolom, én hova tenném. Egyszer egy tanyán épp ezen meditáltam egy fotelben és kiderült, hogy épp rajta ülök. Nem kell bankba tenni a pénzt, úgysem kamatozik. Vidéken sokan otthon tartják.

– Honnan tudod, hova kell bemenni?

– Megérzed... Vagy kapsz egy fülest például, hogy itt és itt eladtak egy rakás disznót. Náluk van a pénz. És ha megvan, akkor leadsz aztán az informátornak 25 százalékot. De én nem szerettem ezt, felnyom az informátor, ha véletlenül elkapják.

"Ha otthon vannak, megyek tovább"

– Hogyan zajlik egy betörés?

– Volt, hogy csak sétálgattam az utcán, kinéztem a házat, megnéztem, hogy otthon vannak-e. Aztán bemegyek, csinálok két kijáratot magamnak, ha közben megjönnének, tudjak merre menni, aztán elkezdek agyalni, hogy én hova tenném a pénzt.

– Honnan tudod, hogy otthon vannak-e?

– Például abból, hogy behúzták-e a kukát... De volt, hogy becsöngettem, és kerestem valakit. Ha otthon vannak, akkor megyek tovább. Nappal szerettem menni, akkor nagyobb eséllyel nincsenek otthon.

– Ha otthon vannak és beszélsz velük, akkor nem mész vissza soha többet?

– Dehogynem, egy hónap múlva már vissza lehet menni, hiába láttak.

– Mi az, ami biztosan megállít?

– A riasztó, ami megszólal és jelez valahol, amire kijön egy szolgálat. De működjön, nem csak ki kell írni, hogy riasztóval, vagy kamerával védett terület. Semmi más nem állít meg, csak ha már ott vannak.

– Van, hová nem szívesen mész be?

– Öregekhez, nagycsaládosokhoz nem. De egy dílert szerettem volna megtalálni egyszer. Azokat nem szeretem.

A két fogvatartott közül egyébként egyikük sem félelmetes, a zárkájuk barátságos, ahogy ők maguk is. Attila igazi zsivány tekintetű, vidám figura, Zoli intelligens, szemüveges férfi, aki kiválóan fogalmaz, kedves és nyugodt jelenség, akiről első látásra is lerí, hogy nem erőszakos bűncselekményt követett el. Attila sztorizik, és készségesen elmesél bármit, Zolin lehet érezni, hogy gondolkodik azon, mit mondhat el.

– Zoli, te mennyit kaptál?

– 7 év 10 hónapot.

– Milyen gazdasági bűncselekményt kell ehhez elkövetni?

– Voltak vállalkozásaim, és nem tudtam fizetni az alvállalkozókat.

– Ennyi?

– Ennyi.

– A bíró szerint gondolom, volt benne szándékosság is...

– Igen, szerinte volt.

– Korábban ültél már?

– Igen

– Miért?

– Gazdasági bűncselekmény volt az is. Csalás, hivatalosan.

IMG_7296

– Kint elmondjátok majd, hol voltatok?

Zoli: Nem szívesen, de fölösleges titkolni, csak mi hisszük, hogy ezt el lehet.

Attila: Általában azt mondják, hogy külföldön voltak dolgozni. Ha nem muszáj, nem mondjuk el. Inkább azt mondom: dolgoztam. Ez igaz is.

Zoli: Amikor már oda jut egy akármilyen kapcsolat én elmondom, mert csak az a tiszta lap.

– Mi a legnehezebb bent?

Attila: Például a várakozás addig, amíg megvan az ítélet. Borzalmas minden nap, és akár évekig is tarthat. Egész más ember vagy, idegbeteg.

Zoli:Igen, ez az első számú stressz, az borzalmas időszak. És az is, amikor letartóztatnak. Az ítélet néha már megkönnyebbülés.

Attila: Én utálom azt is, hogy korán kell kelni. Fél hatkor minden nap, kivétel nélkül.

– A felügyelők még korábban kelnek, a reggeli ébresztő miatt...

– Velük kapcsolatban azt nem bírom, ha nem tisztelettel, nagyon lekezelően beszélnek velem. Más börtönökben volt ez jellemző, itt Gyulán nem.

– Megalázó?

Attila: Igen. És idegesít.

Zoli: Alárendelt szerepben vagyunk, ezt el kell fogadni…

Attila: az is rossz, amikor nem tudsz végignézni este egy filmet, mert 11-től erre nincs lehetőség. Nem ehetsz akármit.. Egyszer, amikor szabadultam, az első dolgom volt, hogy fagyit ettem. Nem is gondolják az emberek, milyen egyszerű dolgok hiányoznak. Ide hűtést igénylő étel nem kerülhet be, kivéve a speciális részlegeket.

Zoltán: És persze a legfontosabb, hogy a család hiányzik mindenkinek. Hogy nem beszélhetsz velük, amikor akarsz.

Attila: Igen, és azzal a legnehezebb megbarátkozni, hogy nekik milyen rossz, mekkora fájdalmat okoztál hozzád közel állóknak. És hogy nem nevelhetem a gyerekem. 22 éves.

– Milyen úton jár?

– Tisztességes, dolgozik.

– Nem botlott meg egyszer sem?

– De, elkezdte zsarolgatni az osztálytársát, akinek vállalkozó volt az apja. Ez kiderült, fizettem, hogy ne tegyenek feljelentést, és akkor nagyon elbeszélgettem vele. Azóta jó gyerek.

– Hány évesen?

– Még általánosban. De azóta rendben van. Családja van, gyereke, felesége.

– Hibáztattok még valakit a helyzetetek miatt:

– Zoli: Egyedül magamat.

– Attila: Én is úgy gondolom , hogy én vagyok a hibás. Habár a magyar törvénykezéssel van bajom. A bíró túlságosan szabadon dönt.

– Könnyű börtönbe kerülni?

Attila: Nagyon könnyű. És nehéz kint élni újra, ezért könnyű visszajönni is. 10 év után a legutóbb kiengedtek 70 ezer forinttal? Mit csinálsz? Nehéz kijönni ebből. Nem bent lenni, hanem utána kint. Elsőre fura minden... Megláttam a például a TESCÓT, mondom te jó ég milyen hely ez, hol mindent egyszerre lehet kapni?! Aztán elment a hetvenezer szinte azonnal, pedig csak elmentem a fiamhoz… Mihez tudsz kezdeni ebben a helyzetben? Szerzel pénzt. Ha újra kezdeném, abba a társaságba nem kerülnék be, amibe a legelején. Nagyon szerettem középpontban lenni, ez volt a baj.

Zoli: Nagyon könnyű bejutni. Én nem is számítottam rá, hogy ide kerülök, azt hittem, tartozik a cégem, ennyi az egész, de nem lesz belőle semmi komoly. Több mint 7 év lett belőle.

Attila: Nekem a mostani ítéletem több mint 10 év.. betörésért. Mert visszaeső vagyok.

Szabadulás után

– Mi lesz veletek, ha szabadultok?

Attila: Kimegyek külföldre dolgozni (mosolyog).

– Ha a család hiányzik a legjobban és nem a pénz, akkor miért nem leszel velük és vállalod a kisebb fizetést csak hogy végre együtt legyetek ?

– Elmondom, mi a baj. Kijutok innen mondjuk ötven évesen 60 éves koromig bírom a munkát nem lesz nyugdíjam, a fizetés meg közben alig valami. Kétszázezer kéne, hogy itthon megéljek legalább, de nyugdíjam akkor sem lesz, pedig dolgoztam a börtönben…

– Kint ebben a tudatban él a tisztességes emberek nagy része is...

Attila: Én már úgy látszik hozzászoktam a jobbhoz. Kint Svédországban még a börtönök is jobbak. Azt dolgozol, amit akarsz.

– Honnan tudod, mi van egy svéd börtönben?

– Ültem ott is.

– Kimentél dolgozni, csak megtetszett egy-két ház és bicikli?

Attila: Ugyan már, bicikli... De így valahogy. Bennem volt a kisördög.

– Külföldön tisztességes munkával is megkeresel kétszázat, vagy akár többet is...

Attila: Igen igen, ezért mondom: rendes munkát vállalok.

Zoli: Külföldön elítéltként is más... Ha például fogvatartottként kamionos akarsz lenni, a svéd állam támogat benne… Habár tény, hogy a magyar börtönökben is vannak jó lehetőségek. OKJ-s vizsgák, egyebek... Nagyon sokan megbánják, hogy nem teszik le. Egyikünk nem akart targoncás tanfolyamon részt venni és nagyon megbánta, külföldön 1500 eurót kereshetett volna vele a szabadulása után.

Attila: Itt bent ha dolgozhatsz, az lehetőség, elismerés. Nem félünk már annyira a szabadulástól, amióta van ez a jóvátételi program. Kimehetünk dolgozni és látjuk, hogy nem vetnek meg. Ez sokat jelent. Korábban minden szabadulásnál úgy éreztem, hogy az összes ember engem néz az utcán...

Zoli: Jóvátételre kimenni nekünk nagyon nagy esemény. Élvezzük, bár az egyik engem nagyon megviselt. Egy karácsonyi műsoron kellett kimennünk a gyerekek közé. Csak néztem a gyerekeket a gyertyákkal és akkor gondolkodtam el azon, hogy mit mire cseréltem fel... Nagyon megviselt.

– Ha elölről kezdhetnétek, másképp csinálnátok?

Attila: Másképp.

– Miért?

Attila: Például mert nem tudtam apámmal lenni, mielőtt meghalt és beteg volt.

Zoli: Én is másképp csinálnám, azt a részt, ami ide vezetett..

– Mit mondasz a gyerekednek?

Ne jöjjön be soha. Nagyon nehéz visszakerülni a társadalomba. Könnyű itt maradni.

– Mikor szabadultok?

Attila: 2020

Zoli: Én egy évvel később, 2021-ben.

– Most hány évesek vagytok:

Attila: 49.

Zoli: Én 48. azt mondják, nem látszik, mert a börtön konzervál, de ez nem igaz. Belül felemészt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt
Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk” - Bárándy Péter szerint Orbán és a családja nem úszhatja meg a bíróságot
A volt igazságügyi miniszter az Alaptörvényre hivatkozva fejtette ki, hogy az új, kétharmados többségnek joga és kötelessége a NER struktúráinak felszámolása. Szerinte a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítása nélkül a megválasztott hatalom működésképtelen lesz.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Kliktv Mélyvíz című műsorában beszélt a NER bukása utáni elszámoltatás jogi és politikai lehetőségeiről. Az interjúban kitért Balásy Gyula propaganda-vállalkozó vagyonfelajánlására, az igazságszolgáltatási szervek megváltozott hozzáállására, valamint az új, kétharmados többséggel rendelkező hatalom alkotmányos kötelezettségeire.

Balásy Gyula váratlan vagyonfelajánlását Bárándy nem tartja klasszikus vádalkunak. Szerinte az a köznyelvben vádalkuként ismert jogintézmény csak büntetőeljárás keretein belül valósulhat meg.

„Hát ez így nem tud megvalósulni, mert amit az utca népe vádalkuként szokott jegyezni, az a büntető eljáráson belül köthető megállapodás”

– magyarázta, hozzátéve, hogy Balásy ellen egyelőre nincs folyamatban eljárás. Az ügyvéd kétségeit fejezte ki a felajánlott cégek tényleges értékével kapcsolatban is, mivel azok értéke szerinte a korábbi politikai kötődésből fakadt. „Ezeknek a cégeknek az értéke az államhoz, a kormányzathoz, a lebukott párthoz való kötődésből adódott” – állította.

Az én meghatódásomhoz mondjuk az kellene, hogy a magánvagyonát ajánlja föl önkéntes államosításra.

Arra a felvetésre, hogy Balásy védekezhet-e azzal, hogy parancsra cselekedett, Bárándy Péter röviden úgy reagált: „Mondhatja, ha nagyon buta.” A volt miniszter kifejtette, egy valódi vádalku feltétele a beismerő vallomás, amely más bűnelkövetők felelősségre vonását is segíti. „A beismerésével, beismeréséhez kapcsolódóan még szolgáltat a nyomozóhatóság számára olyan ismereteket, olyan adatokat, amelyek nagy valószínűség szerint mások bűnösségének megállapításához bizonyítékokat adnak” – részletezte. Bárándy szerint Balásy esetében a leginkább elvárható az lenne, ha Rogán Antal irányába tenne terhelő vallomást.

„Ebben az esetben valószínűleg az várható el tőle, hogy hogy a Rogán irányába nyisson” – vélekedett.

Bárándy Péter szerint a Sára Botond ellen indult eljárás, bár pitiánernek tűnhet a hét üveg bor miatt, valójában komoly jelzésértékkel bír. Úgy látja, a büntetőjogi súlyt nem az ajándék értéke, hanem a megvádolt személy magas beosztása adja.

Hát szégyenletesen pitiáner a dolog, de egy súlyos büntetőjogi pozícióba viheti az egész ügyet, az, hogy ki kapja, hogy egy milyen beosztású ember kapja.

A volt igazságügyi miniszter szerint ez a lépés a hatóságok részéről egyfajta nyitás a társadalom felé. „Ez inkább a nyomozóhatóság az ügyészség oldaláról egy nyitás. Egy jelzés a társadalom számára, ha úgy tetszik, hogy elindultunk a borzalmas korrupt világ föltárása irányába” – fogalmazott. Az ügyvéd meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatás és a nyomozóhatóságok derékhada régóta várta a lehetőséget a bűnök feltárására. „Tanúm van rá, hogy én évek óta védem ebben a rémes rendszerben ezeket a szervezeteket, és őszintén hittel védem őket, hogy főként a bíróságnál, de az ügyészségnél és a nyomozóhatóságoknál is a derékhad azt tisztességgel várta, hogy a bűnöket feltárhassa” – jelentette ki.

A választások utáni társadalmi hangulatot egy politikai diktátor halála utáni felszabaduláshoz hasonlította, a választást pedig forradalomnak nevezte, amelyet a politika iránt addig nem érdeklődő fiatalság nyert meg.

„Ez egy forradalom volt. Forradalom az nem azonos azzal, hogy géppisztollyal lövöldöznek egymásra az emberek, hanem az egy a megszokott társadalmi rendből való fölszabadult kilépés”

– mondta. Bárándy szerint elkerülhetetlen, hogy a NER vezetői és családtagjaik bíróság elé kerüljenek.

Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk. Megmagyarázhatatlan másként, mint hogy bűncselekmények útján gazdagodtak meg.

Az új igazságügyi miniszter személye körüli vitát validnak tartja, és bár a jelölt képességeit nem vonja kétségbe, a családi összefonódást problémásnak látja. „Hogyha egy nepotizmusra épült rendszer leváltásáról van szó, márpedig most arról van szó, akkor az én ízlésem szerint talán egy nagyon-nagyon kifinomult és magas szintre emelt igényességgel kell kezelni az ilyen személyi összefüggéseket, és itt ebben van egy kis hiba” – fogalmazott.

Az interjú végén a volt miniszter Vörös Imre alkotmányjogász gondolataira hivatkozva kifejtette, hogy

az Alaptörvény ellenállási záradéka jogi és erkölcsi alapot ad a NER struktúráinak felszámolására.

„A hatalom kizárólagos birtoklásával szemben mindenki nem csak jogosult, hanem köteles is föllépni minden törvényes eszközzel” – idézte a jogelvet. Szerinte a kétharmados választási győzelem a társadalom részéről ennek a kötelezettségnek a teljesítése, amely felhatalmazást ad az új hatalomnak a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítására.

Ezeket az embereket el kell távolítani a pozíciójukból, a struktúrát át kell építeni, pont azért, mert erre kapott felhatalmazást az új politikai erő.

Arra a kérdésre, hogy az új hatalom hogyan tudja megvédeni magát a kétharmad csábításától, azt válaszolta, bízik a demokratikus elkötelezettségükben. Ennek bizonyítékát abban látná, ha a „szolgák” eltávolítása után egy olyan struktúrát hoznának létre, amely a jövőben megakadályozza a korlátlan hatalom kialakulását. „Utána létrehoz egy olyan struktúrát, ez már az alkotmányozás kérdése, egy olyan struktúrát, ahol minden igyekezetével azt fogja szolgálni, hogy soha többet ilyen korlátlan hatalomhoz senki ne jusson” – zárta gondolatait Bárándy Péter.

A TELJES VIDEÓ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk