SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Olyan fajsúlyú dolog nem jött ki Magyar Péterről, ami tényleg megrengette volna az országot

A politikai elemző szerint Magyar Péter támogatóit mindez még meg is erősítheti, kérdés, megállíthatja-e a Fidesz-szavazók elszivárgását. Arról mindenesetre sikerült elterelni a figyelmet, hogy milyen helyzetben van az ország.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. november 19.



Egymás után látnak napvilágot a Magyar Péterről titokban készült hangfelvételek, amikben hol a saját EP-jelöltjeit nevezi "agyhalottnak", hol az újságírókat "lökné a Dunába". Ezek egy része szerinte manipulált, és szinte biztos, hogy mindegyiket volt barátnője, Vogel Evelin készítette, aki Magyar Péter szerint lakást és havi 5 millió forintot kapott a 11 órányi anyag átadásáért cserébe a Fidesztől.

Megtépázhatják-e ezek a folyamatosan adagolt hangfelvételek Magyar Péter népszerűségét, és ezen keresztül visszavethetik-e a TISZA Pártot a hatalom felé való menetelésében? Somogyi Zoltán, szociológussal beszélgettünk.

– Igazából számít-e az, hogy milyen hangfelvételek jönnek ki Magyar Péterről?

– Azt kellene mindenekelőtt átbeszélni, hogy botrány-e, amit éppen hallunk, vagy sem. Egy olyan szereplőtől, aki eddig sem volt jó viszonyban a magyar sajtóval, és ez nemcsak a kormánypárti médiát jelentette, hanem számtalan, magát ellenzékinek, függetlennek tekintő médiával sem volt valami jóban. Emlékezzünk csak arra, hogy az ATV stúdiójából kivonult, és hogyan beszélt más újságírókkal.

Tehát itt igazából az a kérdés, volt-e bármi új információ azon kívül, hogy mindezt magánbeszélgetésben is elismételte.

Ráadásul Magyar Péter hívta fel az újságírók figyelmét arra, hogy az eddig kiszivárgott anyagok közül nem kérdeztek rá a legfontosabbra: vajon végzett-e bennfentes kereskedelmet. Márpedig, ha valamivel szemben adott esetben a hatalom nyomozóhatósága fel is léphetne, az éppen ez lehetne. Az valóban a helyzet iróniája, hogy Magyar Péter emlékezteti az újságírókat, hogy elfelejtettek rákérdezni a legfontosabb kérdésre a kiszivárgott hangfelvételek között, ami azért valóban elég faramuci helyzet.

– Átvette a Fidesz a közélet tematizálását a hangfelvételekkel, vagy csak próbálja átvenni?

– Abban az értelemben igen, hogy eltérítette a figyelmet arról, milyen helyzetben is van az ország, milyenek a közállapotok, elindul-e a pályaudvarról a mozdony vagy nem, és mindeközben mik történnek vagy nem történnek a magyar kórházakban. Ez is a szándéka a Fidesznek, hiszen látszik, hogy a történet elnyújtása érdekében adagolva kapjuk a hangfelvételeket. Sejtésem szerint lesz még min csámcsognunk. De a másik az, hogy szerintem

jelen pillanatban még olyan fajsúlyú dolog nem jött ki Magyar Péterrel kapcsolatban, ami tényleg megrengette volna az országot.

Minden nemzetközi kutatás azt mondja például, hogy a bizalmi index a média felé nagyon alacsony. A magyarországi kutatások is hasonló eredményt adnak. Az emberek nemcsak a politikai rendszerükben bíznak egyre kevésbé, hanem az arról beszámoló sajtójukban sem. Azt lehet mondani, hogy Magyar Péter reflektorfénybe került olyan ügyekben, amelyek valószínűleg nem rengették meg a pályafutását. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Magyar Péterrel szimpatizáló választók be vannak arra rendezkedve, hogy a kormány mindent meg fog tenni „hősükkel” szemben, és miután a bizonyosságát látják ezekben a kiszivárgott anyagokban az előérzetüknek, sokakat még meg is erősíthet Magyar Péter támogatásában. Viszont van egy másik tábora is az országnak, a kormánypárti, illetve a még a kormányra figyelő, éppen bizonytalan választók, akiknél a Fidesz megállíthatja az esetleges Tisza felé elszivárgást ilyen akciókkal. Ha a Fidesz meg tudja állítani a korábban rá szavazók elvándorlását azzal, hogy bemutat egy másfajta embert, mint amit eddig gondoltak Magyar Péterről, akkor ez siker a számára. Ebben a pillanatban még nem tudom megjósolni, hogy ez a tevékenység mennyire lehet sikeres.

– Bármennyi hangfelvétel is van betöltve, ezt nem lehet 2026-ig adagolni, mert unalmassá válik. Nem volt korai a Fidesz részéről kijönni ezekkel?

– Attól függ, hogy épül-e nagyobb történet. Mert ha szépen lassan jönnek a hangfelvételek, aztán megint lesz majd valaki a társaságából, aki hangfelvételeket készít róla, lesznek újabb botrányok körülötte, akkor lehet, hogy ez az előzetes építkezés jól jön majd a további történetekhez. De nem nagyon látszik, hogy mi mást tudna kezdeni most a Fidesz ezzel a helyzettel. Azért sem, mert egyrészt a gazdasági helyzet borzalmas, és az emberek érzik ezt. Ez nyilván más politikai helyzetet is teremt, mint amikor a választó együtt örül a kormánnyal, hogy neki is egy kicsit jobb.

De amikor érzi, hogy nemcsak nem jobb, hanem rosszabb a helyzete, akkor jobb esetben a kormány számára elmegy a bizonytalanok felé, rosszabb esetben az ellenzékhez.

Ebben a helyzetben mit tud tenni a Fidesz? Egyrészt Orbán Viktor elkezdett egy csodálatos 2025-ös évről kommunikálni, hogy milyen nagy dolgok fognak történni. Ő már látja, hogy mennyire jó lesz 2025. Tehát előretolja a fókuszt. A Fidesz körüli közvélemény-kutatók egyre nagyobb ollónyílást mutatnak a Fidesz felé. Tehát, hogy megváltozott a trend. A Nézőpont ma közölt is ilyen eredményeket. Bár hibahatáron belül, de azért a Fidesz felé mozogtak el a Nézőpontnál a szavazók. Miközben eleve azt mérik ott, hogy 10 százalékkal vezet a Fidesz. Más közvélemény-kutatók szerint a Tisza Párt átvette a vezetést.

– Kinek van igaza?

– Egy ilyen kormányzati rendszer, mint amiben nap mint nap élünk, nem engedheti meg magának, hogy ne a kormánypárt legyen a legnépszerűbb. A nemzeti politika ezt nem teheti meg. Sem a Nézőpont, sem más, kormányhoz közel álló intézetek nem mondhatják azt, hogy a Tisza erősebb, mint a Fidesz. A közvélemény-kutatásokkal is megerősítik, hogy nincs ok a pánikra, minden rendben megy. Visszatérve a mit tehet a kormány ebben a helyzetben kérdésére,

a harmadik, amit az ellenfelükkel tesznek: megpróbálják valamilyen módon lejáratni. Ezekre jók lehetnek az ilyenfajta bulváreszközök,

mint a hangfelvételek, de azért bizonyos tartalommal is kellene bírniuk ezeknek, mert így biztos, hogy nagy eredményt nem érhetnek el.

– Amerikában november 6-án kiderült, annyira elégedetlenek az emberek a jelenlegi kormánnyal, hogy nem számított az, Trump mit mondott, pedig róla cifrább hangfelvételek is nyilvánosságra kerültek. Magyar Péternél is működhet ugyanez?

– Ez egyébként nagyon érdekes dolog. Én is azt látom az amerikai hasonlattal, hogy egyszerre lehet Orbán Viktor joggal büszke személyes kapcsolatára a leendő amerikai elnökkel, ugyanakkor, ha meg a választást nézzük, ott volt egy elégedetlen amerikai tömeg, nagy inflációt szenvedtek el, amit évtizedek óta nem tapasztaltak, és volt egy ember, ellenzékből, aki politikai fenegyerekként minden szabályt megszegve politizált a kormány ellen, ez volt Trump. Azt hiszem, hogy a Fidesz környezetében és a Karmelitában ezt pontosan látják, csak nyilván nem fogják elmondani, hogy van egy ilyen mintázata is Trump sikerének.

– Eközben Magyar Péter is előre menekül, újabb országjárást hirdetett meg, és ő is felvázolta a fényes jövőt. Ez például tudja halványítani a csatazajt?

– Azt sejtem, hogy ezt az országjárást tavaszra tervezhették, csak előrehozták.

– Emiatt?

– Nyilván kell erre valamilyen reakciót adni, mert mínusz fokokban kevésszer szoktak országjárást hirdetni.

– A mínusz két fok miatt nem lehet ebből blamázs? Teljesen más, amikor tavasszal kisétálok jó időben, orgonaillatban, és meghallgatom az ellenzék sistergő hangú vezérét, de mindezért fagyoskodni egy sötét téli délutánon?

– Nem hiszem, hogy ezek utcai rendezvények lesznek, de majd meglátjuk. Magyar Péternek vidéken is van tábora. Ha valahova ő érkezik, oda akkor egy sztár jön. A sztárokat meg szokták nézni, meg szokták hallgatni. Nem gondolnám, hogy olyan nagyon kevesen lesznek a rendezvényein. De ha igen, az sem fog igazán hatással lenni azokra, akik már hisznek a Magyar Péter történetben, mert azt fogják gondolni, hogy egy eseményt negatívan fotózni bármikor lehet. Tehát nem lesz ilyen szempontból blamázs, és azért sem tud az lenni, mert

ha arról beszélnek, hogy milyen blamázs volt az országjáró körútja, akkor az pont azért nem blamázs, mert megint róla beszélnek.

Arról, hogy országjáró körúton volt. Ha valamit nagyon elront a kormánypárti média, az éppen az, hogy a csapból is Magyar Péter folyik náluk. Sokkal jobban járnának, ha letekernék ezeket a híreket, és más irányt nyitnának. A kérdés csak az, hogy mit? Nem nagyon találni most jó híreket Magyarországon. Akkor pedig nem marad más számukra sem, mint Magyar Péter...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: