prcikk: Somogyi Zoltán: Olyan fajsúlyú dolog nem jött ki Magyar Péterről, ami tényleg megrengette volna az országot | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Olyan fajsúlyú dolog nem jött ki Magyar Péterről, ami tényleg megrengette volna az országot

A politikai elemző szerint Magyar Péter támogatóit mindez még meg is erősítheti, kérdés, megállíthatja-e a Fidesz-szavazók elszivárgását. Arról mindenesetre sikerült elterelni a figyelmet, hogy milyen helyzetben van az ország.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. november 19.



Egymás után látnak napvilágot a Magyar Péterről titokban készült hangfelvételek, amikben hol a saját EP-jelöltjeit nevezi "agyhalottnak", hol az újságírókat "lökné a Dunába". Ezek egy része szerinte manipulált, és szinte biztos, hogy mindegyiket volt barátnője, Vogel Evelin készítette, aki Magyar Péter szerint lakást és havi 5 millió forintot kapott a 11 órányi anyag átadásáért cserébe a Fidesztől.

Megtépázhatják-e ezek a folyamatosan adagolt hangfelvételek Magyar Péter népszerűségét, és ezen keresztül visszavethetik-e a TISZA Pártot a hatalom felé való menetelésében? Somogyi Zoltán, szociológussal beszélgettünk.

– Igazából számít-e az, hogy milyen hangfelvételek jönnek ki Magyar Péterről?

– Azt kellene mindenekelőtt átbeszélni, hogy botrány-e, amit éppen hallunk, vagy sem. Egy olyan szereplőtől, aki eddig sem volt jó viszonyban a magyar sajtóval, és ez nemcsak a kormánypárti médiát jelentette, hanem számtalan, magát ellenzékinek, függetlennek tekintő médiával sem volt valami jóban. Emlékezzünk csak arra, hogy az ATV stúdiójából kivonult, és hogyan beszélt más újságírókkal.

Tehát itt igazából az a kérdés, volt-e bármi új információ azon kívül, hogy mindezt magánbeszélgetésben is elismételte.

Ráadásul Magyar Péter hívta fel az újságírók figyelmét arra, hogy az eddig kiszivárgott anyagok közül nem kérdeztek rá a legfontosabbra: vajon végzett-e bennfentes kereskedelmet. Márpedig, ha valamivel szemben adott esetben a hatalom nyomozóhatósága fel is léphetne, az éppen ez lehetne. Az valóban a helyzet iróniája, hogy Magyar Péter emlékezteti az újságírókat, hogy elfelejtettek rákérdezni a legfontosabb kérdésre a kiszivárgott hangfelvételek között, ami azért valóban elég faramuci helyzet.

– Átvette a Fidesz a közélet tematizálását a hangfelvételekkel, vagy csak próbálja átvenni?

– Abban az értelemben igen, hogy eltérítette a figyelmet arról, milyen helyzetben is van az ország, milyenek a közállapotok, elindul-e a pályaudvarról a mozdony vagy nem, és mindeközben mik történnek vagy nem történnek a magyar kórházakban. Ez is a szándéka a Fidesznek, hiszen látszik, hogy a történet elnyújtása érdekében adagolva kapjuk a hangfelvételeket. Sejtésem szerint lesz még min csámcsognunk. De a másik az, hogy szerintem

jelen pillanatban még olyan fajsúlyú dolog nem jött ki Magyar Péterrel kapcsolatban, ami tényleg megrengette volna az országot.

Minden nemzetközi kutatás azt mondja például, hogy a bizalmi index a média felé nagyon alacsony. A magyarországi kutatások is hasonló eredményt adnak. Az emberek nemcsak a politikai rendszerükben bíznak egyre kevésbé, hanem az arról beszámoló sajtójukban sem. Azt lehet mondani, hogy Magyar Péter reflektorfénybe került olyan ügyekben, amelyek valószínűleg nem rengették meg a pályafutását. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Magyar Péterrel szimpatizáló választók be vannak arra rendezkedve, hogy a kormány mindent meg fog tenni „hősükkel” szemben, és miután a bizonyosságát látják ezekben a kiszivárgott anyagokban az előérzetüknek, sokakat még meg is erősíthet Magyar Péter támogatásában. Viszont van egy másik tábora is az országnak, a kormánypárti, illetve a még a kormányra figyelő, éppen bizonytalan választók, akiknél a Fidesz megállíthatja az esetleges Tisza felé elszivárgást ilyen akciókkal. Ha a Fidesz meg tudja állítani a korábban rá szavazók elvándorlását azzal, hogy bemutat egy másfajta embert, mint amit eddig gondoltak Magyar Péterről, akkor ez siker a számára. Ebben a pillanatban még nem tudom megjósolni, hogy ez a tevékenység mennyire lehet sikeres.

– Bármennyi hangfelvétel is van betöltve, ezt nem lehet 2026-ig adagolni, mert unalmassá válik. Nem volt korai a Fidesz részéről kijönni ezekkel?

– Attól függ, hogy épül-e nagyobb történet. Mert ha szépen lassan jönnek a hangfelvételek, aztán megint lesz majd valaki a társaságából, aki hangfelvételeket készít róla, lesznek újabb botrányok körülötte, akkor lehet, hogy ez az előzetes építkezés jól jön majd a további történetekhez. De nem nagyon látszik, hogy mi mást tudna kezdeni most a Fidesz ezzel a helyzettel. Azért sem, mert egyrészt a gazdasági helyzet borzalmas, és az emberek érzik ezt. Ez nyilván más politikai helyzetet is teremt, mint amikor a választó együtt örül a kormánnyal, hogy neki is egy kicsit jobb.

De amikor érzi, hogy nemcsak nem jobb, hanem rosszabb a helyzete, akkor jobb esetben a kormány számára elmegy a bizonytalanok felé, rosszabb esetben az ellenzékhez.

Ebben a helyzetben mit tud tenni a Fidesz? Egyrészt Orbán Viktor elkezdett egy csodálatos 2025-ös évről kommunikálni, hogy milyen nagy dolgok fognak történni. Ő már látja, hogy mennyire jó lesz 2025. Tehát előretolja a fókuszt. A Fidesz körüli közvélemény-kutatók egyre nagyobb ollónyílást mutatnak a Fidesz felé. Tehát, hogy megváltozott a trend. A Nézőpont ma közölt is ilyen eredményeket. Bár hibahatáron belül, de azért a Fidesz felé mozogtak el a Nézőpontnál a szavazók. Miközben eleve azt mérik ott, hogy 10 százalékkal vezet a Fidesz. Más közvélemény-kutatók szerint a Tisza Párt átvette a vezetést.

– Kinek van igaza?

– Egy ilyen kormányzati rendszer, mint amiben nap mint nap élünk, nem engedheti meg magának, hogy ne a kormánypárt legyen a legnépszerűbb. A nemzeti politika ezt nem teheti meg. Sem a Nézőpont, sem más, kormányhoz közel álló intézetek nem mondhatják azt, hogy a Tisza erősebb, mint a Fidesz. A közvélemény-kutatásokkal is megerősítik, hogy nincs ok a pánikra, minden rendben megy. Visszatérve a mit tehet a kormány ebben a helyzetben kérdésére,

a harmadik, amit az ellenfelükkel tesznek: megpróbálják valamilyen módon lejáratni. Ezekre jók lehetnek az ilyenfajta bulváreszközök,

mint a hangfelvételek, de azért bizonyos tartalommal is kellene bírniuk ezeknek, mert így biztos, hogy nagy eredményt nem érhetnek el.

– Amerikában november 6-án kiderült, annyira elégedetlenek az emberek a jelenlegi kormánnyal, hogy nem számított az, Trump mit mondott, pedig róla cifrább hangfelvételek is nyilvánosságra kerültek. Magyar Péternél is működhet ugyanez?

– Ez egyébként nagyon érdekes dolog. Én is azt látom az amerikai hasonlattal, hogy egyszerre lehet Orbán Viktor joggal büszke személyes kapcsolatára a leendő amerikai elnökkel, ugyanakkor, ha meg a választást nézzük, ott volt egy elégedetlen amerikai tömeg, nagy inflációt szenvedtek el, amit évtizedek óta nem tapasztaltak, és volt egy ember, ellenzékből, aki politikai fenegyerekként minden szabályt megszegve politizált a kormány ellen, ez volt Trump. Azt hiszem, hogy a Fidesz környezetében és a Karmelitában ezt pontosan látják, csak nyilván nem fogják elmondani, hogy van egy ilyen mintázata is Trump sikerének.

– Eközben Magyar Péter is előre menekül, újabb országjárást hirdetett meg, és ő is felvázolta a fényes jövőt. Ez például tudja halványítani a csatazajt?

– Azt sejtem, hogy ezt az országjárást tavaszra tervezhették, csak előrehozták.

– Emiatt?

– Nyilván kell erre valamilyen reakciót adni, mert mínusz fokokban kevésszer szoktak országjárást hirdetni.

– A mínusz két fok miatt nem lehet ebből blamázs? Teljesen más, amikor tavasszal kisétálok jó időben, orgonaillatban, és meghallgatom az ellenzék sistergő hangú vezérét, de mindezért fagyoskodni egy sötét téli délutánon?

– Nem hiszem, hogy ezek utcai rendezvények lesznek, de majd meglátjuk. Magyar Péternek vidéken is van tábora. Ha valahova ő érkezik, oda akkor egy sztár jön. A sztárokat meg szokták nézni, meg szokták hallgatni. Nem gondolnám, hogy olyan nagyon kevesen lesznek a rendezvényein. De ha igen, az sem fog igazán hatással lenni azokra, akik már hisznek a Magyar Péter történetben, mert azt fogják gondolni, hogy egy eseményt negatívan fotózni bármikor lehet. Tehát nem lesz ilyen szempontból blamázs, és azért sem tud az lenni, mert

ha arról beszélnek, hogy milyen blamázs volt az országjáró körútja, akkor az pont azért nem blamázs, mert megint róla beszélnek.

Arról, hogy országjáró körúton volt. Ha valamit nagyon elront a kormánypárti média, az éppen az, hogy a csapból is Magyar Péter folyik náluk. Sokkal jobban járnának, ha letekernék ezeket a híreket, és más irányt nyitnának. A kérdés csak az, hogy mit? Nem nagyon találni most jó híreket Magyarországon. Akkor pedig nem marad más számukra sem, mint Magyar Péter...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!
A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Komoly alkotmányos válságot idézne elő Magyar Péter terve a közjogi vezetők elmozdításáról
A politológus szerint a Tisza Párt elnöke akár a Fidesz által korábban bevetett jogi trükköket is alkalmazná. Török elmondta, mi a magyarázat arra, hogy most, a kampány hajrájában ismertette ezt a tervét Magyar Péter.


Ahogy megírtuk, Magyar Péter hétfőn Nyíregyházán konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szerez a TISZA Párt a választáson. Mint mondta, eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője is.

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán reagált Magyar Péter kijelentéseire. Szerinte két kérdés merül fel: hogyan gondolja ezt megvalósítani és miért beszél erről most a TISZA elnöke?

A szakértő felidézi, hogy volt már példa hivatalban lévő vezetők mandátum lejárta előtti távozására. „Bod Péter Ákos, az MNB elnöke 1994-ben vagy Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 2000-ben »önként« mondtak le hivatalukról. Ilyesmi nem elképzelhetetlen, egy új kormánynak elég sok eszköze van arra, hogy »meggyőzzön« valakit a távozásról, akivel nem akar együttműködni.

De mi van akkor, ha a vezetők semmi szín alatt nem akarnak lemondani? Alapvetően az van, hogy bizony akkor ki kell várni a mandátumuk végét, bár kétharmados többséggel sokféle jogi és politikai trükközés elképzelhető.

A Fidesz erre is szolgáltatott már példát: Baka Andrást, a korábbi Legfelsőbb Bíróság elnökét, akit 2009-ben hat évre választottak meg a posztjára, 2011 végén arra hivatkozva távolítottak el hivatalából, hogy a bírósági csúcsszerv új elnevezést (Kúria) kapott az alkotmányban. Kifejezetten csúnya megoldás volt, Baka András meg is nyerte az ezzel kapcsolatos európai pereket, a magyar államnak százezer eurót kellett fizetnie később emiatt – de a politikai szándék teljesült.”

Török Gábor szerint kérdés, Magyar Péter hogyan képzeli ezt tömegesen.

„Az összes intézményt átnevezi egy alkotmánymódosítással és a Baka-modellt alkalmazza? Vagy egyszerűen alkotmánymódosítással kimondja, hogy rendszerváltás történt (»fülkeforradalom«...), és minden korábban megválasztott közjogi intézmény vezetője elveszti a hivatalát? Nyilvánvalóan teljesen alkotmányellenes (értsd: az alkotmányosság szellemével ellentétes) lenne egy ilyen alkotmányozás – de persze ennek kimondására már nem lenne lehetősége az alkotmánybíróságnak, egyrészt, mert őket is érintené a döntés, másrészt, mert az új alaptörvény értelmében egy alkotmánymódosítás alkotmányellenességét már amúgy sem vizsgálhatnák. Bárhogy is van, ha megvalósulna ez a terv, az biztos, hogy komoly alkotmányos válságot idézne elő.”

Posztja második felében a politológus azt a kérdést veti fel, hogy Magyar Péter miért beszél erről éppen most. Úgy véli, a téma nem illeszkedik a „működőképes és emberséges Magyarország” programjába, és megoszthatja, elbizonytalaníthatja a saját táborának a jogállami normákra érzékeny részét. Török szerint elsőre felesleges erőfitogtatásnak tűnhet, hiszen egy alkotmányos válságról szóló vita nem tenne jót Magyar Péternek, akinek az az érdeke, hogy nyugodt erőként pozicionálja magát. A politológus szerint azonban van egy magyarázat, ami megérheti az árát: „a győzelem tudatának erősítése. A választási kampány hajrájában láthatóan mindkét oldal már csak egyetlen dologra összpontosít, arra, hogy a bizonytalan, hezitáló szavazók szemében ő tűnjön győztesnek (»mi vagyunk a többség«). Ha a Fidesz ráharap erre a témára és arról szólnak majd a viták, hogy mire készül Magyar Péter a kétharmad birtokában, ezt valóban le lehet fordítani úgy, hogy eldőlt a választás és már csak az a kérdés, mit kezd a győzelmével a Tisza.

Ez valóban érdeke lenne Magyar Péternek, így talán ez lehet a leghihetőbb racionális magyarázata a tegnap esti bejelentéseknek. Meglátjuk, a Fidesz mire következtet: ha nem lesz nagy vita a témából, akkor nagy valószínűséggel ugyanerre.”

Magyar Péter az elmúlt hónapokban több alkalommal is jelezte, hogy kétharmados felhatalmazás esetén a közjogi vezetők távozását szorgalmazná. Jogi elemzések szerint a tömeges személycserékhez alaptörvény- vagy sarkalatos törvénymódosításokra lenne szükség, ami komoly vitákat generálna. Precedensként gyakran említik Baka András 2011-es eltávolítását, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogsértőnek minősített.


Link másolása
KÖVESS MINKET: