SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter is érzi, hogy van keresnivalója a Fidesz környékén, onnan kell további szavazókat merítenie

A hétvégén Magyar Péter pártja megmutatta, hogy országos méretű erővé vált - mondja az elemző. A most bemutatott arcokkal pedig azt üzente, hogy a Fidesz-kormány irányából is képesek támogatókat és szavazókat szerezni.


Két nap telt el a Tisza Párt első kongresszusa óta, és a kormány máris nehéztüzérséggel támadja az egyik ott feltűnt új szereplőt: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot. A volt vezérkari főnök megjelenése a Tisza oldalán legalább annyira váratlan volt, mint a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöki tisztét betöltő Kulcsár Krisztiáné. Mindketten komoly pozícióban voltak korábban, ennek ellenére most keményen kritizálták az Orbán-rendszert. Magyar Péter pedig egy sor fontos ígéretet tett a párt leendő programjával kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb kérdés az volt, végetér-e a Tisza Párt one-man-show jellege, és meg tudják-e mutatni, mekkora erő van mögöttük. Hogy ez mennyire sikerült, és kikhez szólt igazából ez a rendezvény, arról Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

– Mit láttunk szombaton?

– Amit nem szoktak csinálni a hagyományos, már kialakult pártok: reggeltől estig, sőt még este is egy buliban együtt vannak. A Tisza összeállt egy országos hálózattá, most pedig alkalom nyílt arra, hogy megismerjék egymást azok az emberek, akik a Tiszát alkotják. Ennek leginkább abból a szempontból van jelentősége, hogy amikor majd jönnek a választások, dolgozni kell a pártért, küzdeni kell érte, addigra együtt legyen az egész szervezet. Ez persze a tagoknak szóló üzenet, de kifelé is van hatása:

milyen sokan vannak, mennyien csatlakoztak a párthoz, országos méretű erőről van szó. Erőről van szó, azaz nem érhet hátrány, ha kiállsz mellette – ezt kívánta ez a nap megüzenni.

Miközben ennek az ellenkezőjét akarja elérni a Fidesz, hogy távol tartsa ettől a párttól az embereket. Fontos volt még, hogy kiderüljön, a Tisza nem egyszemélyes párt, nem egy one man show. Mindez pedig úgy zajlott, hogy közben megmutatkozott a Fideszen belüli elégedetlenség is. A Bódis Krisztán kívül érkezett két másik új, ismert közéleti szereplő a Fidesz-kormány irányából jött, a jobboldalhoz tartozó figuráknak tekinthetők, ugyanúgy, mint ahogy Magyar Péter is.

És ha már a nyilvánosság előtt is megjelennek ilyen arcok, az azt jelenti, hogy a támogatói közönségből is van még mit meríteni, tehát lehet szavazókat hozni a Fidesztől a Tisza Párt felé – szól az üzenete.

Ez az esetleges szavazói mozgás döntheti el ugyanis, hogy megnyeri-e a Tisza a 2026-os választásokat. Mert az már látszik, hogy a baloldali és liberális közönségnek, a korábbi ellenzéki közönségnek nagy része már eldöntötte, hogy ha Magyar Péter lesz az, aki megszabadítja az országot Orbán Viktortól, akkor Magyar Péterre fognak szavazni. Azaz most már a Fidesz táborából kell további szavazókat meríteni. Amit érez a Fidesz is, és próbálja a saját kampányát Magyar Péterrel szemben ebbe az irányba hangolni. Magyar Péter az „ügynök”, Magyar Péter „Brüsszel táskahordozója”, Magyar Péter egy „bűnöző”, mivel „bennfentes kereskedelmet folytatott”, mondja a Fidesz. És mond mindent, amitől azt reméli, hogy elidegenítheti a saját választóit Magyar Pétertől. És persze

Magyar Péter is érzi, hogy van keresnivalója a Fidesz környékén, ezért a legérzékenyebb, a jobb- és a baloldal közötti legmegosztóbb kérdésekben, ahol a kormánypárti szavazók érzékenyek lehetnek egy álláspontra, ott a legcsendesebb, a legkevésbé karakteresebb álláspontot közvetíti.

Ilyen például a külpolitika. Ha az ukrán párti ellenzéki szavazók nagyon szigorúak lennének Magyar Péter irányába, akkor észrevennék például, hogy ez a párt nem egyértelműen ukrán párti (még ha az Unióban magukra is húzták az ukrán pólót). De nem ez a fontos számukra, hanem az erő a meghatározó, ami a győzelemhez kell, és ami megvan a Tisza Pártban.

– Választási taktikából nem megy szembe például a kormány külpolitikájával Magyar Péter, vagy valóban is ez az értékvilág lehet Magyar Péterék fejében?

– Nem tudhatjuk. Az, hogy ebben van taktikai megfontoltság, abban biztos vagyok, hiszen tényleg mindenkihez próbál szólni, és ebből a legfontosabb számára, hogy megpróbálja nem eltávolítani magától a Fidesz még meglévő szavazóit, akik tartanak a háborútól, és szerintük a háború okozója Ukrajna azzal, hogy nem adta meg magát az oroszoknak.

Miközben az egész kongresszusnak az volt a szlogenje, hogy „Vissza Európába”.

Azaz mégiscsak azt az üzenetet hordozzák, hogy egy Európával közös, integratív álláspontot kellene képviselni, az európai gazdaságot és az európai külpolitikát kéne erősíteni.

– Mennyibe kerülhetnek Magyar Péter ígéretei? Reális ennyi mindent megígérni?

– Először is, nagyon nagy terep van a költségvetésben, ha nem lopják ki a pénzeket, és persze ha megjönnek az uniós támogatások.

Ha ezeket összeadjuk, akkor elég sok mindenre van lehetőség ebből a költségvetésből.

Az persze kérdés, hogy mennyire lehet korrupciómentesíteni a gazdaságot vagy a kormányzást.

– Előállhat egy inverz 2006-os helyzet is? Azaz, habár a Tisza megnyeri a választást, de az önkormányzatokban ott marad a Fidesz még három évig. Vagyis nem lehet mindenhonnan mindent egy csapásra kisöpörni.

– Nyilván ez majd eldönti a jövő, erről most nem tudunk beszélgetni. Viszont volt ennek a beszédnek egy másik része, ami nagyon lelkesítő volt az ellenzéki szavazók számára, ez pedig az Út a börtönbe program. Tehát, hogy meghirdette azt, hogy igenis lesz elszámoltatás. Az volt a legkeményebb része a beszédnek, amikor név szerint megemlítette azokat az egyébként alig ismert szereplőket, akik a fideszes politikusoknak a háttéremberei.

Ritkán szoktak eleve évértékelő beszédekben neveket mondani, de az, hogy valaki fogja magát, és ismeretlen nevek sokaságát, legalább egy fél tucat ismeretlen nevet felsorolt, akire azt mondja, hogy ti vagytok azok, akik intézik ezeket a sötét ügyeket, itt megjelent az, hogy semmit nem hagyunk figyelmen kívül, semmit nem felejtünk el.

Ez attól volt erős üzenet, hogy azt sejtette, mintha már ők jobban, mélyebben utánanéztek volna ezeknek a folyamatoknak, hiszen nem a politikusokat, a vezetőket, hanem azoknak a pénzes embereit nevezte meg, hogy majd utánatok megyünk.

– Miközben ezek a dolgok elhangzottak, közben nem engedtek mikrofon közelébe senkit, csak Magyar Pétert. Még az utcán is ránk szóltak, hogy amikor a rendezvényre igyekvő embereket akartuk kérdezni, hogy nem nyilatkozhat senki. De mintha pont nem ilyen világot szeretnénk, ahol központból diktálják, hogy ki mikor szólalhat meg, és idomítják a leendő párttagokat arra, hogy tessék szépen engedelmesen elhajtani a sajtót.

– Az a kérdés, hogy amikor egy kétharmados kormányzásnak ez az igényszintje, hogy csak az nyilatkozhat, akit a központi kormányzás megenged, hogy nyilatkozzon, akkor mi erre a jó válasz? Dobja oda a formálódó Tisza Párt az összes tagját a kormányzati propaganda elé, hogy tessék, kezdjetek velük, amit akartok, vagy azt mondja, hogy jó, ha ezek a ti eszközeitek, akkor mi is hasonló eszközökkel élünk. Mert nyilván csak egyetlen dolog lesz fontos majd a propaganda számára ezekből az interjúkból, hogy az esetleges rossz mondatokat megtalálja és kiforgassa.

– Ez a háborús logika akkor végtelen ideig tart?

– Mindig az erősebb, az, aki fel tudja oldani a háborús logikát. Most ugye a kormányzat az erősebb, legalábbis hivatalosan. Ameddig nem lesz erősebb az ellenzék, addig nem tud új politikai kultúrát sem diktálni.

– Akkor most beszéljünk kicsikét ezekről az új arcokról, akik megjelentek. Hogyan lehet értékelni ezt a három embert, a hitelesség szempontjából?

– Onnan lehet értékelni elsősorban őket, hogy nevek, akik a nyilvánosságban valamit már elértek...

– És miért pont velük kezdték ezt a sort? Tehát a hadügy, sport és szociálpolitika.

– Azért a honvédelem és a sport terén is van olyan mondanivaló, ami érdekes lehet a kormánypárti szavazók megnyerése szempontjából. Kulcsár Krisztián beszélt arról, hogy mit gondol az olimpiáról, és azt mondta, hogy egy olyan országban szeretne élni, amelyik megrendezhet egy olimpiát. Tehát ő ezért csatlakozott a Tisza Párthoz többek között. Ő a Budapesti Olimpiáért Mozgalomnak is egyik alapító tagja, ahogy egyébként én is az vagyok, amúgy. Egyre inkább közelít az a pillanat, amikor az olimpia rendezésének, az olimpiai pályázatának a bejelentése esetleg megtörténhet, és ehhez a Tisza Pártnak is valahogy viszonyulnia kell majd. Itt egy viszonyulási pont meghatározása történt: az országot tegyük olyanná, hogy képes legyen egy olimpiát megrendezni, és Kulcsár úgy érzi, hogy ehhez képest a Fidesz rossz irányba szervezte a sportot. Tehát amit mond, az nem egy teljes elutasítása annak, amit eddig a kormány mondott, hanem az, hogy olyan ország kell, amelyik tud államilag finanszírozni sportprogramokat és olimpiát. A vezérkari főnök pedig azért érdekes, mert van annak egy erős üzenete, hogy

a hadsereg sem egy monolit tömb, ami ha bármi történne az országban, akkor biztosan a kormány oldalára áll, hiszen itt van velünk az egyik legfontosabb katona, aki már Orbánnal szemben áll, és nem Orbán mellett.

Ruszin-Szendi Romulusz nyilván óriási hálózattal bír a Honvédelmi Minisztériumban, magas szintű vezetői tapasztalata elvitathatatlan.

– És Bódis Kriszta?

– Ő egy másik vonal, ő az ellenzéki szavazók számára erős üzenet: az emberi jogi és kisebbségi kérdések sem lesznek figyelmen kívül hagyva.

– Belengetett Magyar Péter valami olyasmit, hogy most tavasszal valami soha nem látott nagy durranás, akció lesz.

– Ezek a klasszikusan politikán belüli üzenetek. El tudom képzelni, hogy bizonyos szereplői a politikának már tudják, mire gondol Magyar Péter. Terjedhet a híre a politikán belül, hogy valami történni fog, miközben a széles választóközönségnek fogalma sincs róla, hogy mi. Azaz, ezek a mondatok olyan üzengetések, amelyek egy szűkebb, célzottabb csoportnak szólnak. Átüzen, vagy megüzen, hogy beindulunk valamivel, amit tervezünk, hogy meg akartunk csinálni, és most el fog indulni. Azaz vagy azt az üzenetet hordozza, hogy bátorodjatok fel, vagy pedig azt hogy féljetek, mert indulunk. Hogy melyik történik ezek közül, vagy hogy egyáltalán történik-e bármi is, nos ehhez meg kell ezek szerint várnunk az első rügyező fákat.

– Fülsiketítő volt az a csend, ami az eddigi ellenzék részéről a Tisza-kongresszust fogadta.

– Fülsiketítő az a csend, ami az elmúlt hónapokban, félévben, években volt a hagyományos magyar ellenzék környékén. Simán megtehették volna, hogy akár egy jóval bátrabb Orbán-kritikával is megszólalnak, pont azért, mert Magyar Péterék sok területen nem mernek, vagy nem akarnak radikálisan beszélni azon taktikai okból, hogy nem akarják elidegeníteni a fideszes választókat. Tehát lenne terep az ellenzéki oldalon, hogy megszólaljanak az ellenzéki szereplők. Ehhez képest

a legfontosabb üzenet, amit sorban hallottunk mostanában egyesével tőlük, hogy egyedül indulnak majd a következő választáson.

Amit, mint üzenetet, nehéz minősíteni...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Távozása épp olyan kellemetlen, mint a jelenléte volt” – Magyari Péter Orbán búcsú nélküli távozásáról
Az újságíró egy Facebook-posztban kommentálta azt, hogy Orbán Viktor nem vesz részt az utolsó EU-csúcsán. Magyari szerint „Európa önjelölt fenegyereke” nem búcsúzik, „csak eltűnik csendben.”


Magyari Péter újságíró a Facebook-oldalán kommentálta a hírt, Orbán Viktor miniszterelnök nem vesz részt a következő európai uniós csúcstalálkozón.

Mint írja, a megszokott eljárás, hogy a Tanács a leköszönő tagjait kedves gesztusokkal búcsúztatják. Mivel Orbán a legrégebbi tagja a testületnek, normális esetben külön elköszönne tőle az elnök a csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón.

Példaként említi, hogy még Mateusz Morawieckitől is normálisan elköszöntek 2023 őszén, pedig Magyari szerint a Tanács tagjainak többsége nem titkolta, hogy megkönnyebbült a lengyel kormányfő választási veresége után. Az újságíró úgy fogalmaz, „a búcsú a szokásosnál fagyosabb volt, de méltóságteljes.”

Amikor Angela Merkel már leköszönő kancellárként az utolsó ülésén vett részt, Magyari felidézése szerint az akkori elnök többek között ezt mondta róla: „Olyan lesz nélküle a testület, mint Párizs az Eiffel-torony nélkül, de a lelke és a tapasztalata velünk marad”.

Hasonlóan méltóságteljes volt a holland Mark Rutte búcsúja is, aki 14 év után vett részt élete utolsó ülésén. Az újságíró szerint bár Rutte is „nagy vétózó volt, nagyon nehezen adott pénzt a közösbe, de méltósággal és tisztelettel búcsúztatták.”

Magyari Péter kiemeli, hogy Merkel és Rutte mellett ebben a században csak Orbán Viktor volt a Tanács tagja több mint 10 évig. Azonban, mint írja, a miniszterelnök „mégsem búcsúzik, csak eltűnik csendben.”

„Európa önjelölt fenegyereke, a fokossal a többiekre rontó, a Brüsszel elfoglalását ígérő harcos nem vállalta, hogy ott legyen az utolsó ülésén. Távozása épp olyan kellemetlen, mint a jelenléte volt hosszú éveken át”

– jegyezte meg posztjában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a NER-propagandistákról: „Nincs bocsánat, viseljék a következményeket”
Rácz András egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a NER-propagandistáknak nem jár megbocsátás a tetteikért. Szerinte a felelősségre vonás elmaradása azt üzenné, hogy a gyűlöletkeltésnek nincsenek következményei.


Rácz András a Facebookon fejtette ki véleményét arról, mi és hogyan legyen a NER után, különös tekintettel a megbocsátás és az elszámoltatás kérdésére. Álláspontja szerint azoknak, akik tudatosan vettek részt mások életének tönkretételében, nem jár bocsánat, mert ha a tetteik következmények nélkül maradnak, a történelem megismételheti önmagát.

Rácz András szerint egy új ország felépítése mellett „nem szabad elmulasztani a tanulságok levonását sem”. Úgy látja, a NER egy olyan propaganda-apparátust hozott létre, amely emberek tízezreinek életét tette tönkre megtervezett kampányokkal. Az aktuális ellenségkép változott, de a módszerek egyre durvábbak lettek, és egyformán sújtottak tanárokat, egészségügyi szakembereket, civil szervezeteket, CEU-s oktatókat, ellenzéki politikusokat, LMBTQ+ embereket vagy független újságírókat. Ennek következményeként szerinte „sok tízezren költöztek külföldre a mocsok elől. Százak szorultak pszichológiai segítségre, és olyan is volt, aki véglegesen megtört.” Konkrét példaként említi Szabó Zsolt alezredest, akinek halálában állítása szerint a lejáratásnak tevőleges szerepe volt.

Figyelmeztet, hogy ha az újrakezdés során, 1989-hez hasonlóan, elmarad a szembenézés, akkor mindez újra megtörténhet. „Ugyanis, ha mindazok megússzák, akik ebben az egész rettenetben nevüket-arcukat adva, és/vagy vezetőként részt vettek, akkor ez azt fogja üzenni, hogy mindezt újra meg lehet tenni.”

Személyes, egyéni választ ad arra, hol húzná meg a felelősség határát.

Véleménye szerint „aki NER-es propaganda-intézményben vezető volt, annak nincs bocsánat. Aki mindebben önként, tudatosan részt vett, mindezt irányította, fejlesztette, azzal többet nem lehet szóba állni civilizált helyen.”

Ugyanígy vélekedik azokról is, akik a propagandához nevüket és arcukat adták. „A 'megafonosok' és hasonlók sorsa legyen az intő példa a jövő generációk számára, hogy ilyesmit soha többet ne lehessen csinálni.” Álláspontja szerint ezekkel az emberekkel egy civilizált ember ne fogjon kezet, ne adjon nekik állást, mert ők kiírták magukat a civilizációból. Úgy fogalmaz, „senki sem tolt puskacsövet a szájukba, hogy ezt tegyék”. Kivételt talán azok esetében tenne, akik valódi megbánást mutatnak és aktívan közreműködnek a károk helyreállításában, de mint írja, ebben sem biztos.

Másként ítéli meg viszont azokat, akik nem exponált beosztásban, például adminisztratív vagy technikai munkatársként dolgoztak a rendszerben. „Akik viszont nem exponált beosztottként, közszolgaként, adminisztratív vagy technikai munkatársként tették a dolgukat, ott óvakodnék bármiféle általános ítélkezéstől.” Szerinte a többségük tisztességes ember, akikre az új Magyarországnak is szüksége lesz.

Rácz András személyes tapasztalatait is megosztotta, hogy adatokkal támassza alá, mit jelentett a propaganda célkeresztjében lenni. Elmondása szerint egy komoly fenyegetést kapott, amit a rendőrség korrektül kivizsgált. „Az elmúlt tizenhat évben kétszer veszítettem el kutatóintézeti állást egyértelműen politikai okokból.” Hozzáteszi, mindkét alkalommal heteken belül talált új állást, de ez külföldre költözéssel vagy ingázással járt, ami egy családos ember számára sokkal nagyobb nehézséget jelentett volna.

A személyes támadásokról szólva azt írja: „Gyalázkodó üzeneteket és kommenteket szó szerint ezrével kaptam.” Emellett „hétszáznál több olyan profilt tiltottam ki a saját Facebook-omról, amelyek anyáztak, személyeskedtek, szidtak, stb.” A lejárató cikkek számolását száznál hagyta abba, ezekben a NER-média brit, amerikai, német, ukrán és Soros-ügynöknek is nevezte.

Megjegyzi, hogy viszonylag védett helyzetben volt, mivel nem volt exponált politikai szereplő, egzisztenciálisan nem volt kiszolgáltatott, és finnországi tapasztalatai révén felkészült volt az orosz stílusú propagandára. Ennek ellenére a helyzetet egyáltalán nem élte meg könnyen. A posztot azzal a személyes zárszóval fejezi be: „Szerencsém van, mert kivételesen jó név- és arcmemóriával áldott meg a sors. Mindenkire emlékszem, tényleg mindenkire. És nem felejtek és nem bocsátok meg senkinek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Dull Szabolcs: Orbán a tagadás fázisában van
A Telex korábbi főszerkesztője értékelte Orbán Viktor első, választási vereség utáni interjúját. Az újságíró szerint a miniszterelnök nem néz szembe a kudarc valódi okaival, például a korrupcióval.


Dull Szabolcs, az Index, majd a Telex korábbi főszerkesztője egy Facebook-posztban értékelte Orbán Viktor választási vereség utáni első nagyinterjúját.

Az Ötpontban podcastot vezető újságíró szerint a miniszterelnök gyakorolt önkritikát. Úgy látja, Orbán Viktor elismerte, hogy a Fidesz nagy vereséget szenvedett és teljes megújulásra van szükség, amiért ő a felelős. A folytatást illetően Dull azt írja, „Orbán ennek ellenére nem mond le az elnöki posztról, és vállalja a párt újjászervezését.”

Dull szerint a miniszterelnök jelezte, hogy szívesen „kivezeti a csapatot” újra a pályára, de más szerepet is elvállal, ha a párt úgy dönt.

„Kérdés, hogy ezek után, lesz-e kihívója Orbánnak”. A poszt kitér arra is, hogy a miniszterelnök nem látta előre a vereséget. Dull szerint „ez az üzenet abból a szempontból érdekes, hogy

Orbán a folytatásra úgy kér felhatalmazást, hogy az állítása szerint csúnyán benézte végig ezt a kampányt.”

Dull megemlíti, hogy Orbán Viktor egyfajta sorcserét is bejelentett.

Idézi a miniszterelnököt, majd hozzáteszi saját értelmezését: „»Akik most bejutottak az Fidesz frakcióba, azok nem azok az emberek, akikre szükségünk lesz« - vagyis Orbán megüzente jó pár embernek a felmondást, egyben támogatókat is gyűjt a Fidesz-listáról.”

A poszt szerzője szerint „valószínűleg az lesz képviselő, aki támogatja az elnöki folytatást.”

Végül Dull Szabolcs a szembenézés hiányáról ír. Úgy gondolja,

„a beszélgetésben érezhető volt, hogy Orbán a gyászmunkában meg a tagadás fázisában van.”

Példaként említi, hogy a miniszterelnök „Paks 2-t említette fő kormányzati kudarcként, erről szó sem volt a kampányban nagyon. És szerinte a hatóságok jól kezelték a korrupciós ügyeket.”

Dull Szabolcs ezzel szemben azt állítja, hogy a korrupcióról sok szó esett, és szerinte „alighanem a kétharmados vereségének ez az egyik fő oka, hogy ezzel nem nézett szembe eddig sem, és most sem.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Ungváry Krisztián: Az Orbán-uralom a magyar történelem egyik mélypontja
A történész a német Die Zeitnek adott interjúban, arról beszélt, hogy az uniós tagság alatt az ország arányaiban több támogatást kapott, mint Németország a Marshall-terv idején. A választás eredményének úgy örült, mintha őt választották volna meg, hajnali négyig járta az utcákat és ölelgette az embereket. Elmondta azt is, hogy mit gondol Magyar Péterről.


A német Die Zeit készített interjút Ungváry Krisztián történésszel, amelyben Orbán Viktor rendszeréről és Magyar Péterről is kérdezték. A történész a választás hétvégéjéről azt mondta, hogy bár általában este 10-kor fekszik, most hajnal fél 4-ig járta Budapest utcáit.

„Lépten-nyomon megöleltem valaki, és köszönetet mondtam, mintha engem választottak volna meg képviselőnek, miközben én csak történelmi műsorokat készítek a YouTube-on. Az emberek majdnem sírtak, mindenhol fiatalok voltak, akiket áthatott a felszabadulás érzése! Engem ez az 1989-es rendszerváltásra emlékeztetett”

– mondta a történész.

Ungváry szerint az 1989-es átalakulás konszenzussal ment végbe, amikor az állampárt demokratikusan átalakult. Ezzel szemben a mostani helyzetről úgy fogalmazott: „Most viszont az állampárt egyre több burkolt és nyílt erőszakot alkalmazott a hatalom megtartása érdekében, beleértve Orbán politikai ellenfeleinek megfigyelését is.”

„Az Orbán-uralom a magyar történelem egyik mélypontját jelenti”.

A történész élesen bírálta az Orbán-kormány külpolitikáját, amely szerinte szembement Magyarország ezeréves nyugati orientációjával. Kiemelte, hogy az uniós tagság alatt az ország arányaiban több támogatást kapott, mint Németország a Marshall-terv idején.

„Az elmúlt 16 évnek aranykornak kellett volna lennie.”

Szerinte ehelyett „egy szisztematikus, államilag végrehajtott[kifosztáskorszaka lett egy politikai család szolgálatában. Ez a legnagyobb katasztrófa”. A Die Zeit újságírójának kérdésére, hogy Magyar Péter nem túloz-e, amikor győzelmét az 1848-as forradalomhoz és az 1989-es rendszerváltáshoz hasonlítja, Ungváry nemmel válaszolt. Szerinte „a választás történelmi fordulópontot jelent”.

„Sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Kína nem akarta, hogy Orbán uralma véget érjen.”

A történész a Tisza Párt fölényes győzelmével magyarázta azt is, hogy Orbán Viktor fenntartások nélkül elismerte a vereséget.

„Itt egy olyan rendszert szavaztak le, amely a klasszikus értelemben már nem volt demokrácia, hanem egy hibrid rezsim, amely alattomos módszereket alkalmazott a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására”.

Ungváry szerint a Fidesznek számítania kell arra, hogy sokan elszámoltatást követelnek majd a „szisztematikusan végrehajtott bűncselekményekért”.

„A »bűncselekmény« szót nem meggondolatlanul használtam, mivel ez a rendszer egyértelműen bűnöző módon gyakorolta a hatalmat.”

Ezt azzal indokolta, hogy a rendszer „bűnös módon szervezett választási csalásokat, állami alkalmazottakat fenyegetett meg, politikai ellenfeleket figyeltetett meg, és visszaélt a parlamentáris rendszer intézményeivel”. Magyar Péterről a történész úgy vélekedett, hogy a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjének előnyt jelent, hogy nem balliberális, mert azzal szerinte nem lehet többséget szerezni Magyarországon. Ungváry jelentős elmozdulásokat lát Magyar Péter retorikájában is. „Korábban még Wass Albertet idézte [...] most viszont a konzervatív-liberális írót, Márai Sándort.”

„Rengeteget tanult az elmúlt két évben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: