SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter is érzi, hogy van keresnivalója a Fidesz környékén, onnan kell további szavazókat merítenie

A hétvégén Magyar Péter pártja megmutatta, hogy országos méretű erővé vált - mondja az elemző. A most bemutatott arcokkal pedig azt üzente, hogy a Fidesz-kormány irányából is képesek támogatókat és szavazókat szerezni.


Két nap telt el a Tisza Párt első kongresszusa óta, és a kormány máris nehéztüzérséggel támadja az egyik ott feltűnt új szereplőt: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot. A volt vezérkari főnök megjelenése a Tisza oldalán legalább annyira váratlan volt, mint a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöki tisztét betöltő Kulcsár Krisztiáné. Mindketten komoly pozícióban voltak korábban, ennek ellenére most keményen kritizálták az Orbán-rendszert. Magyar Péter pedig egy sor fontos ígéretet tett a párt leendő programjával kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb kérdés az volt, végetér-e a Tisza Párt one-man-show jellege, és meg tudják-e mutatni, mekkora erő van mögöttük. Hogy ez mennyire sikerült, és kikhez szólt igazából ez a rendezvény, arról Somogyi Zoltán politikai elemzővel beszélgettünk.

– Mit láttunk szombaton?

– Amit nem szoktak csinálni a hagyományos, már kialakult pártok: reggeltől estig, sőt még este is egy buliban együtt vannak. A Tisza összeállt egy országos hálózattá, most pedig alkalom nyílt arra, hogy megismerjék egymást azok az emberek, akik a Tiszát alkotják. Ennek leginkább abból a szempontból van jelentősége, hogy amikor majd jönnek a választások, dolgozni kell a pártért, küzdeni kell érte, addigra együtt legyen az egész szervezet. Ez persze a tagoknak szóló üzenet, de kifelé is van hatása:

milyen sokan vannak, mennyien csatlakoztak a párthoz, országos méretű erőről van szó. Erőről van szó, azaz nem érhet hátrány, ha kiállsz mellette – ezt kívánta ez a nap megüzenni.

Miközben ennek az ellenkezőjét akarja elérni a Fidesz, hogy távol tartsa ettől a párttól az embereket. Fontos volt még, hogy kiderüljön, a Tisza nem egyszemélyes párt, nem egy one man show. Mindez pedig úgy zajlott, hogy közben megmutatkozott a Fideszen belüli elégedetlenség is. A Bódis Krisztán kívül érkezett két másik új, ismert közéleti szereplő a Fidesz-kormány irányából jött, a jobboldalhoz tartozó figuráknak tekinthetők, ugyanúgy, mint ahogy Magyar Péter is.

És ha már a nyilvánosság előtt is megjelennek ilyen arcok, az azt jelenti, hogy a támogatói közönségből is van még mit meríteni, tehát lehet szavazókat hozni a Fidesztől a Tisza Párt felé – szól az üzenete.

Ez az esetleges szavazói mozgás döntheti el ugyanis, hogy megnyeri-e a Tisza a 2026-os választásokat. Mert az már látszik, hogy a baloldali és liberális közönségnek, a korábbi ellenzéki közönségnek nagy része már eldöntötte, hogy ha Magyar Péter lesz az, aki megszabadítja az országot Orbán Viktortól, akkor Magyar Péterre fognak szavazni. Azaz most már a Fidesz táborából kell további szavazókat meríteni. Amit érez a Fidesz is, és próbálja a saját kampányát Magyar Péterrel szemben ebbe az irányba hangolni. Magyar Péter az „ügynök”, Magyar Péter „Brüsszel táskahordozója”, Magyar Péter egy „bűnöző”, mivel „bennfentes kereskedelmet folytatott”, mondja a Fidesz. És mond mindent, amitől azt reméli, hogy elidegenítheti a saját választóit Magyar Pétertől. És persze

Magyar Péter is érzi, hogy van keresnivalója a Fidesz környékén, ezért a legérzékenyebb, a jobb- és a baloldal közötti legmegosztóbb kérdésekben, ahol a kormánypárti szavazók érzékenyek lehetnek egy álláspontra, ott a legcsendesebb, a legkevésbé karakteresebb álláspontot közvetíti.

Ilyen például a külpolitika. Ha az ukrán párti ellenzéki szavazók nagyon szigorúak lennének Magyar Péter irányába, akkor észrevennék például, hogy ez a párt nem egyértelműen ukrán párti (még ha az Unióban magukra is húzták az ukrán pólót). De nem ez a fontos számukra, hanem az erő a meghatározó, ami a győzelemhez kell, és ami megvan a Tisza Pártban.

– Választási taktikából nem megy szembe például a kormány külpolitikájával Magyar Péter, vagy valóban is ez az értékvilág lehet Magyar Péterék fejében?

– Nem tudhatjuk. Az, hogy ebben van taktikai megfontoltság, abban biztos vagyok, hiszen tényleg mindenkihez próbál szólni, és ebből a legfontosabb számára, hogy megpróbálja nem eltávolítani magától a Fidesz még meglévő szavazóit, akik tartanak a háborútól, és szerintük a háború okozója Ukrajna azzal, hogy nem adta meg magát az oroszoknak.

Miközben az egész kongresszusnak az volt a szlogenje, hogy „Vissza Európába”.

Azaz mégiscsak azt az üzenetet hordozzák, hogy egy Európával közös, integratív álláspontot kellene képviselni, az európai gazdaságot és az európai külpolitikát kéne erősíteni.

– Mennyibe kerülhetnek Magyar Péter ígéretei? Reális ennyi mindent megígérni?

– Először is, nagyon nagy terep van a költségvetésben, ha nem lopják ki a pénzeket, és persze ha megjönnek az uniós támogatások.

Ha ezeket összeadjuk, akkor elég sok mindenre van lehetőség ebből a költségvetésből.

Az persze kérdés, hogy mennyire lehet korrupciómentesíteni a gazdaságot vagy a kormányzást.

– Előállhat egy inverz 2006-os helyzet is? Azaz, habár a Tisza megnyeri a választást, de az önkormányzatokban ott marad a Fidesz még három évig. Vagyis nem lehet mindenhonnan mindent egy csapásra kisöpörni.

– Nyilván ez majd eldönti a jövő, erről most nem tudunk beszélgetni. Viszont volt ennek a beszédnek egy másik része, ami nagyon lelkesítő volt az ellenzéki szavazók számára, ez pedig az Út a börtönbe program. Tehát, hogy meghirdette azt, hogy igenis lesz elszámoltatás. Az volt a legkeményebb része a beszédnek, amikor név szerint megemlítette azokat az egyébként alig ismert szereplőket, akik a fideszes politikusoknak a háttéremberei.

Ritkán szoktak eleve évértékelő beszédekben neveket mondani, de az, hogy valaki fogja magát, és ismeretlen nevek sokaságát, legalább egy fél tucat ismeretlen nevet felsorolt, akire azt mondja, hogy ti vagytok azok, akik intézik ezeket a sötét ügyeket, itt megjelent az, hogy semmit nem hagyunk figyelmen kívül, semmit nem felejtünk el.

Ez attól volt erős üzenet, hogy azt sejtette, mintha már ők jobban, mélyebben utánanéztek volna ezeknek a folyamatoknak, hiszen nem a politikusokat, a vezetőket, hanem azoknak a pénzes embereit nevezte meg, hogy majd utánatok megyünk.

– Miközben ezek a dolgok elhangzottak, közben nem engedtek mikrofon közelébe senkit, csak Magyar Pétert. Még az utcán is ránk szóltak, hogy amikor a rendezvényre igyekvő embereket akartuk kérdezni, hogy nem nyilatkozhat senki. De mintha pont nem ilyen világot szeretnénk, ahol központból diktálják, hogy ki mikor szólalhat meg, és idomítják a leendő párttagokat arra, hogy tessék szépen engedelmesen elhajtani a sajtót.

– Az a kérdés, hogy amikor egy kétharmados kormányzásnak ez az igényszintje, hogy csak az nyilatkozhat, akit a központi kormányzás megenged, hogy nyilatkozzon, akkor mi erre a jó válasz? Dobja oda a formálódó Tisza Párt az összes tagját a kormányzati propaganda elé, hogy tessék, kezdjetek velük, amit akartok, vagy azt mondja, hogy jó, ha ezek a ti eszközeitek, akkor mi is hasonló eszközökkel élünk. Mert nyilván csak egyetlen dolog lesz fontos majd a propaganda számára ezekből az interjúkból, hogy az esetleges rossz mondatokat megtalálja és kiforgassa.

– Ez a háborús logika akkor végtelen ideig tart?

– Mindig az erősebb, az, aki fel tudja oldani a háborús logikát. Most ugye a kormányzat az erősebb, legalábbis hivatalosan. Ameddig nem lesz erősebb az ellenzék, addig nem tud új politikai kultúrát sem diktálni.

– Akkor most beszéljünk kicsikét ezekről az új arcokról, akik megjelentek. Hogyan lehet értékelni ezt a három embert, a hitelesség szempontjából?

– Onnan lehet értékelni elsősorban őket, hogy nevek, akik a nyilvánosságban valamit már elértek...

– És miért pont velük kezdték ezt a sort? Tehát a hadügy, sport és szociálpolitika.

– Azért a honvédelem és a sport terén is van olyan mondanivaló, ami érdekes lehet a kormánypárti szavazók megnyerése szempontjából. Kulcsár Krisztián beszélt arról, hogy mit gondol az olimpiáról, és azt mondta, hogy egy olyan országban szeretne élni, amelyik megrendezhet egy olimpiát. Tehát ő ezért csatlakozott a Tisza Párthoz többek között. Ő a Budapesti Olimpiáért Mozgalomnak is egyik alapító tagja, ahogy egyébként én is az vagyok, amúgy. Egyre inkább közelít az a pillanat, amikor az olimpia rendezésének, az olimpiai pályázatának a bejelentése esetleg megtörténhet, és ehhez a Tisza Pártnak is valahogy viszonyulnia kell majd. Itt egy viszonyulási pont meghatározása történt: az országot tegyük olyanná, hogy képes legyen egy olimpiát megrendezni, és Kulcsár úgy érzi, hogy ehhez képest a Fidesz rossz irányba szervezte a sportot. Tehát amit mond, az nem egy teljes elutasítása annak, amit eddig a kormány mondott, hanem az, hogy olyan ország kell, amelyik tud államilag finanszírozni sportprogramokat és olimpiát. A vezérkari főnök pedig azért érdekes, mert van annak egy erős üzenete, hogy

a hadsereg sem egy monolit tömb, ami ha bármi történne az országban, akkor biztosan a kormány oldalára áll, hiszen itt van velünk az egyik legfontosabb katona, aki már Orbánnal szemben áll, és nem Orbán mellett.

Ruszin-Szendi Romulusz nyilván óriási hálózattal bír a Honvédelmi Minisztériumban, magas szintű vezetői tapasztalata elvitathatatlan.

– És Bódis Kriszta?

– Ő egy másik vonal, ő az ellenzéki szavazók számára erős üzenet: az emberi jogi és kisebbségi kérdések sem lesznek figyelmen kívül hagyva.

– Belengetett Magyar Péter valami olyasmit, hogy most tavasszal valami soha nem látott nagy durranás, akció lesz.

– Ezek a klasszikusan politikán belüli üzenetek. El tudom képzelni, hogy bizonyos szereplői a politikának már tudják, mire gondol Magyar Péter. Terjedhet a híre a politikán belül, hogy valami történni fog, miközben a széles választóközönségnek fogalma sincs róla, hogy mi. Azaz, ezek a mondatok olyan üzengetések, amelyek egy szűkebb, célzottabb csoportnak szólnak. Átüzen, vagy megüzen, hogy beindulunk valamivel, amit tervezünk, hogy meg akartunk csinálni, és most el fog indulni. Azaz vagy azt az üzenetet hordozza, hogy bátorodjatok fel, vagy pedig azt hogy féljetek, mert indulunk. Hogy melyik történik ezek közül, vagy hogy egyáltalán történik-e bármi is, nos ehhez meg kell ezek szerint várnunk az első rügyező fákat.

– Fülsiketítő volt az a csend, ami az eddigi ellenzék részéről a Tisza-kongresszust fogadta.

– Fülsiketítő az a csend, ami az elmúlt hónapokban, félévben, években volt a hagyományos magyar ellenzék környékén. Simán megtehették volna, hogy akár egy jóval bátrabb Orbán-kritikával is megszólalnak, pont azért, mert Magyar Péterék sok területen nem mernek, vagy nem akarnak radikálisan beszélni azon taktikai okból, hogy nem akarják elidegeníteni a fideszes választókat. Tehát lenne terep az ellenzéki oldalon, hogy megszólaljanak az ellenzéki szereplők. Ehhez képest

a legfontosabb üzenet, amit sorban hallottunk mostanában egyesével tőlük, hogy egyedül indulnak majd a következő választáson.

Amit, mint üzenetet, nehéz minősíteni...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„A királynak is hatalmas birtoka van” – fideszesek az Orbán-család meggazdagodásáról
A Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk a Múzeumkertnél, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott március 15-én.


A Múzeumkertben tartották a március 15-i állami ünnepséget, amelynek részeként Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Az esemény helyszínén sok szimpatizáns gyűlt össze, kokárdákkal, nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal érkeztek az egyébként esős, borongós időben.

A helyszínen megjelent Puzsér Róbert, illetve több ellentüntető is. A Szeretlek Magyarország riporterének a publicista elmondta, miért tartotta fontosnak, hogy ott legyen az eseményen, és mire szeretné felhívni a figyelmet.

Emellett a Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk, többek között arról, mit gondolnak az Orbán-család meggazdagodásáról.

A Szeretlek Magyarország riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: jó ötlet volt Magyar Pétertől a korrupcióellenes ügyészség, de Orbán a poloskázással hosszú távon tematizálhatja a közbeszédet
Orbán megosztó beszédet mondott, ami a keménymagnak szólt, de nála a szavazatokat nem ezek a beszédek, hanem az osztogatás hozhatja. Magyar Péter az elemző szerint lendületet veszített, túl sok témával foglalkozott a beszédében.


A kormányfő a Nemzeti Múzeum elé várta a híveit délelőtt, délután pedig Magyar Péter Tisza Pártja töltötte meg az Andrássy út körúton belüli szakaszát. Orbán Viktor a brüsszeli birodalomról beszélt, és a független sajtó, valamint a civil szervezetek munkatársait „áttelelő poloskáknak” nevezte, belengetve a húsvéti nagytakarítást. Ezzel szemben Magyar Péter, miután felsorolta Orbánék bűneit, gazdagodásukat, bejelentette, hogy független korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, és teljes vagyonelkobzást helyezett kilátásba a korrupciós cselekmények elkövetői számára. Segítséget kért a külhoni magyar állampolgároktól, és alternatív népszavazást hirdetett meg.

Mire volt elég a két beszéd, mire volt elég az ünnepi erődemonstráció? Erről kérdeztük Nagy Attila Tibor politikai elemzőt.

– Két beszédet hallottunk. A délelőtti lényegesen rövidebb volt, mint a délutáni, ennyi bizonyos.

– A kevesebb most több. Azt gondolom, hogy Orbán Viktor mostani beszéde hatásosabb, erőteljesebb volt, mint a tavalyi, Magyar Péternél is erőteljesebb volt. Azért gondolom, mert

volt olyan szófordulata, ez a bizonyos poloskázás, amely jobban megmarad az emberekben,

mint Magyar Péter már megint terjengőssé vált beszéde. Ennyiben biztos, hogy sikeresebb volt a kormányfő beszéde, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezzel a Fidesz már biztosan megnyeri a jövő áprilisi választásokat. Arról nem beszélve, hogy lesz még két nagy ünnepi rendezvény és beszéd: október 23-a ebben az évben, és a választások előtt jövő március 15-e, tehát semmi sem veszett el. Végleg most senki sem aratott győzelmet. Annyi történt csak, hogy a miniszterelnöknek most sikerült hatásosabb, keményebb beszédet mondania.

– Ez a poloskázásról nekem Torgyán József ’96-os féregirtós beszéde jutott eszembe. Azt látom, hogy már most felrobbant az internet, tehát azért nagyon sokan, nagyon sokféleképpen magyarázzák. Sokan azt gondolják, hogy ez a fajta dehumanizálás egy szintlépés volt.

– Éppen ez a lényeg, hogy egy beszéd kiváltson hatásokat, véleményeket, ellenvéleményeket. Ezzel a miniszterelnök máris elérte, hogy a közvéleményben nagyobb érdeklődést kelthet a beszéde a következő napokban vagy akár hetekben, mint Magyar Péter mostani terjengős beszéde. Mondjuk az a felvetése, hogy a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők fizetése csökkenjen, például egy figyelemreméltó felvetés volt, lehetett volna erre fókuszálni a beszédet, e köré csoportosítani a többi elemet, például Hatvanpusztára utalni, ami el is hangzott a beszédben egyébként.

– Egy hosszú részt szentelt az urizálásoknak.

– Igen, az urizálás, és ebből levezethető lett volna a követelés, hogy csökkentsük a hatalmon lévők fizetését. És akkor lehetett volna mondjuk erre építeni a beszéd fő vonulatát. Ehhez képest Magyar Péter beszéde nagyon sok mindent megfogott: fű, fa, virág, sok minden volt benne. Nagyon nehéz kihámozni belőle a lényeget. Orbán Viktor beszédéből lényegesen könnyebb volt.

Az, hogy az ízlésünkkel találkozik-e a miniszterelnök mondanivalója, az egy újabb kérdés.

Nekem például személy szerint nem tetszik a poloskázás, nem tetszik az, hogy az ellenfeleket poloskákhoz hasonlítjuk, ez nem jó, nem szép dolog, de kétségtelen, hogy hatásosabb, mint Magyar Péter hosszabb és bonyolultabb beszéde.

– Én azon gondolkozom, hogy ezzel a poloskázással mintha Orbán Viktor is csak megtartani tudná a szavazóbázisát, miközben a vele szemben álló szavazóbázist is összerántja egy ilyen szöveg. Tehát mindkét szavazóbázist csak még jobban harci tűzbe tudja hozni, de tud ez a dolog új szavazókat hozni?

– Új szavazókat a Fidesz nem az ünnepi beszédekkel szokott tipikusan megszerezni, hanem a választási osztogatással. Ez 15 év tapasztalata. Az orbáni beszédek – különösen, ha jól sikerülnek – a saját szavazók felrázására hivatottak, akik már eleve fideszesek, és itt azért van házi feladata a Fidesznek. Éppen a Medián mérte meg, hogy a Fidesz szavazóinak kisebb a hajlandósága elmenni a választásokra. Emiatt a biztos szavazók körében 9 százalékpont a különbség a Tisza javára, legalábbis a Medián szerint.

Tehát a Fidesznek elemi érdeke, hogy a saját szavazóit akár kemény, meghökkentő szófordulatokkal hozza lázba és tűzbe,

hogy akik azért alapvetően fideszesek, azok tényleg nagy számban menjenek el. A többi peremszavazót pedig inkább a választási osztogatással próbálják megnyerni. Természetesen hogy ez mennyire sikerül, az attól is függ majd, hogy a gazdaság helyzete 2025-ben hogyan alakul.

– Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy egy év után Orbán Viktor pont ezekkel a gazdasági ígérgetésekkel átvette a közbeszéd tematizálását?

– Igen, mondhatjuk. Magyar Péter lendületet vesztett az ez év február 11-i Partizán-interjúban, és Orbán Viktor ügyes érzékkel Magyar Péter évértékelője után mondta el a saját beszédét, amelyben bejelentette a népszerű választási osztogatási lépéseit, és azóta valóban a miniszterelnök uralja alapvetően a közéletet.

– Értékelhetjük a közbeszéd-tematizálás visszavételi kísérletének Magyar Péter alternatív népszavazásról szóló bejelentését?

– Szerintem Magyar Péter hibázott, amikor Ukrajna EU-tagságát beletette ebbe a népszavazási kérdéssorba, ugyanis itt nem fog tudni győzni, Ez egy eleve vesztes pozíció. Éppen a Medián felmérése mutatta ki, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna uniós tagságát.

Tehát ez egy olyan csata, amelyet Magyar Péter csak elveszíteni tud, és ráadásul a kormánynak több eszköze és pénze van arra, hogy Ukrajna európai uniós tagsága ellen kampányoljon.

Őszintén szólva nem értem, hogy a Tisza vezetése miért gondolta jó ötletnek ezt beletenni a kérdések közé.

– Volt még szó arról, hogy független korrupcióellenes ügyészséget akarnak létrehozni, ha megnyerik a választásokat.

– Jól hangzik a Korrupcióellenes Ügyészség felállítása, ezzel egyetértek. A tömegben úgy hallottam, hogy nagy tapsot is kapott, tehát ez egy elég népszerű ötlet. Úgyhogy

ebből a szempontból Magyar Péter biztos, hogy nem nyúlt félre.

Hogy ez jogilag mennyire megvalósítható feles többséggel, abban már van kételyem, hiszen az ügyészség szervezeti rendjéről, illetve az ügyészség alapvető szabályairól szóló törvény, illetve jogi normák az Alaptörvénybe tartoznak, illetve sarkalatos törvények. Ebből adódóan ez kétharmados többséget igényel. Nehezen tudom elhinni, hogy a Tisza Párt képes lesz kétharmados többséget szerezni, bár a választási rendszerünk a győztest jutalmazza. De nyilván a jogi akadályok hangoztatása nem alkalmas egy ilyen ünnepi beszédhez.

– Beszéljünk a résztvevők számáról. Elárul-e ez egyáltalán valamit?

– Nehéz összehasonlítani, mert a múzeum előtti térség viszonylag szélesebb. A felvételekből úgy láttam, hogy a Kálvin térre is jutott még valamennyi ember. A miniszterelnök beszédén nem voltam személyesen jelen. A Tisza rendezvényén viszont igen, és azt tudom tanúsítani, hogy valóban az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedt a tömeg, viszont talán szűkösebb ez az út. Nem tudok igazságot tenni, hogy hol voltak többen, de ezt nem is értékelném túl.

Kétségtelenül van egy presztízsverseny, hogy a Tisza vagy a Fidesz rendezvényén voltak-e többen.

Szerintem a Tisza biztosan nem vallott szégyent ma. Tisztességes létszámmal vonultak fel az emberek. De valóban nem érdemes túlértékelni, hiszen itt most a politika iránt aktívabb emberek jöttek el, de a szavazást nagyobb részben azok döntik el, akik nem naponta öt-hat órán keresztül foglalkoznak a politikával.

– Mit gondol, milyen lépésekkel tudná átvenni, vagy újra átvenni a kezdeményezést Magyar Péter? Illetve folytatódhat-e Orbán Viktorék kommunikációs offenzívája annak érdekében, hogy nyeregben maradjanak?

– Folytatódhat a kommunikációs offenzíva, megpróbálják fenntartani a közbeszéd feletti uralmat. Magyar Péternek most egy olyan témát kellene találnia, amely ténylegesen az emberek mindennapjait érinti, és nem olyan ügyekben próbálkozni, ahol a kormány könnyen megverheti. A kegyelmi ügy például egy szerencsés véletlen volt számára, amelyet jól kihasznált. De nem tudhatjuk, lesz-e még hasonló ügy, amely ekkora politikai hullámokat vethet.

– Kell egy újabb kegyelmi ügy ahhoz, hogy kibillenjen Orbán pozíciójából?

– Én úgy is fogalmazhatnék, hogy egy „kegyelmi ügy 2.0” jót tenne a Tisza Párt esélyeinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Most nekünk jöhet, de mi már nagyon-nagyon sokan vagyunk” – tiszások Orbán Viktor poloskázásáról
Videónkban Magyar Pétert is kérdeztük az ünnepi beszédében elhangzottakról.


Az Andrássy útra hirdette meg március 15-i rendezvényét a Tisza Párt. Az eseményre rengetegen látogattak ki, a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úttól egészen az Oktogonig állt. A rendezvényen beszédet mondott Nagy Ervin, Ruszin-Szendi Romulusz, Bódis Kriszta és a párt elnöke, Magyar Péter is.

A Szeretlek Magyarország riportere többek között arról kérdezte a Tisza Párt szimpatizánsait, tartanak-e attól, hogy Orbán Viktor bejelentései (áfavisszatérítés, anyák szja-mentessége, árrésstop) miatt megtörik a Tisza lendülete, de reagáltak a miniszterelnök poloskázására is, és a Ruszin-Szendi Romolusz ról szóló hírekre is.

Videónkban Magyar Péter is megszólalt. A Tisza Párt elnöke elárulta, mit értett beszédében azalatt, hogy a Magyarországnak szüksége van a külhoni magyarok segítségére, és reagált arra is, hogy egy elemző szerint hiba volt belerakni a népszavazásukba az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kérdést.

A Szeretlek Magyarország riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Az új korrupcióellenes ügyészséghez is kétharmad kell, az a cél, hogy meglegyen
A TISZA Párt szavazásán személyivel lehet majd voksolni, az Ukrajnáról szóló kérdést Magyar Péter álkérdésnek tartja, és a határon túlra is kiterjesztik az országjárást, mert szerinte ott is nagyon jól látják, mit művel a NER. Interjú Magyar Péterrel.


Magyar Péter a „nemzet hangja” néven 12+1 kérdésről szóló „népszavazást” hirdetett meg március 15-én, amelyben minden 16 év feletti magyar elmondhatja, hogy milyen országot szeretne az Orbán-rendszer után. A nem hivatalos népszavazáson olyan kérdésekre várnak választ, hogy Magyarország tagja maradjon-e az Euórpai Uniónak és a NATO-nak, csökkentsék-e felére a parlamenti képviselők fizetését, legyen-e az egészséges élelmiszerek áfakulcsa 5%, az szja pedig 9%, vagy például visszajöjjön-e a kata? Pluszkérdésként rákérdeznek arra is, amire a Fidesz legújabb nemzeti konzultációja, hogy Ukrajna tagja legyen-e az EU-nak.

Magyar Pétert erről a kezdeményezésről kérdeztük ünnepi beszéde után, de szóba került a határon túli magyaroknak küldött üzenete, valamint az új korrupcióellenes ügyészség ígérete is, ami szintén március 15-én hangzott el.

– A független korrupcióellenes ügyészség létrehozása egy kreatív módja esetleg, hogy megkerüljék a Polt Péter-féle ügyészséget, ha nem lesz meg a kétharmad?

– Az új ügyészséghez is kétharmad kell.

– És meglesz a kétharmad?

– Az a cél.

– A beszédében a külhoni magyarokhoz is szólt. Azt kérte tőlük, hogy segítsenek. De mennyi esély van erre, hiszen eddig 90 százalékuk a Fideszre szavazott.

– Már rég nincs ez így. Nyilván azóta nem volt választás, de ebben a 150-200 ezres tömegben rengeteg délvidéki és erdélyi honfitársunk odajött hozzám, Csantavérről, Szabadkáról, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, még székelyek is voltak. Kaptam egy székely zászlót.

Nagyon jól látják szerintem a külhoni magyar testvéreink is, hogy mit művel a NER ott, az ő szűkebb pátriájukban, és mit művel az anyaországban.

Erre szeretném felhívni a figyelmet, és ezért el is fogok menni Erdélybe, Székelyföldre, a Partiumba, Délvidékre, és még egyszer Felvidékre is, hogy beszélgessünk a dolgainkról, a valóságról, nézzünk egymás szemébe. Mi soha nem tettünk semmilyen dehonesztáló megjegyzést, soha nem mondtuk azt, hogy elvennénk bármit is a külhoni magyar testvéreinktől, sőt támogatjuk őket mindenben. Annyit mondunk, hogy amit ők megkapnak, például az óvodatámogatást, azt a magyaroknak is meg kell kapniuk.

Számítunk rájuk, és annyit próbáltam jelezni, hogy ők is számíthatnak ránk. Szeretnénk a nemzetet minden módon egyesíteni, nemcsak baloldalit, jobboldalit, vidékit, budapestit, hanem külhonit és anyaországit is.

Amit Orbán Viktor most tesz, az nem jó a külhoni magyar testvéreinknek, mert egy óriási árkot ás az anyaországiak és a külhoniak között. Mi ezt az árkot is szeretnénk betemetni.

– Az ön által bejelentett szavazásban szerepel Ukrajna uniós csatlakozása is. Ez a szavazás gyorsabban lebonyolítható, mint Orbán Viktoré, ebben biztosan be tudják előzni őket. Mennyiben kívánnak támaszkodni a válaszokra?

– A szavazás március 24-én kezdődik majd és április 11-ig tart. Személyesen és online is lehet majd szavazni. Mi ott leszünk minden településen, igyekszünk minden választókörzetbe eljutni. Óriási feladat lesz ez a Tisza-szigeteknek és a sok ezer önkéntesünknek. Ez egy óriási logisztikai és politikai feladat, de egy óriási lehetőség is az országnak. Számunkra az a fontos, hogy az emberek életét valóban érintő, befolyásoló kérdésekben, anyagiakban és nem anyagiakban egyaránt meg tudjuk kérdezni az embereket, és erre tudjon a következő kormány - mintegy felhatalmazást kapva - támaszkodni.

Nem az volt a cél, hogy beelőzzük őket. Az volt a cél, hogy spóroljunk, hogy ne kelljen 6 milliárd közpénzt kidobni erre a kérdésre, amit Orbánék bedobtak, hogy ne kelljen másról beszélni.

Hát nosza, rajta, mi megkérdezzük a valós kérdések mellett az embereket erről is.

– Mi lesz a garanciája annak, hogy a szavazás hiteles lesz? Lesz valamilyen egyedi azonosítás, ami kizárja azt, hogy valaki többször szavazzon?

– Persze lesz ilyen, csak személyi igazolvánnyal vagy videós azonosítással lehet majd szavazni. Annyi a különbség, hogy mi 16 éves kortól várjuk a magyar embereket, és nem 18 év a korhatár.

– Nagy Attila Tibor politikai elemző úgy látja, hogy az Ukrajnáról szóló kérdést hiba volt belerakni a szavazásba, mert a Medián felmérése szerint az emberek többsége Magyarországon nem támogatja Ukrajna csatlakozását, és ez esetleg visszaüthet a TISZA Pártra.

– Miért lenne ez hiba?

Mi nem azért tettük bele az Ukrajna Uniós csatlakozásáról szóló kérdést a népszavazásba, mert mi azt mondtuk erre, hogy igen vagy nem, hanem mert ez egy olyan kérdés, ami felmerült. Bár egy álkérdés, mert nem befolyásolja a magyar emberek életét a következő egy-két évben, de kérdezzük meg.

Miért? Azt tudjuk, hogy a 9 százalékos SZJA-t elfogadják az emberek vagy nem? Nem biztos. Tudjuk, hogy mit mondanak Magyarország uniós csatlakozásáról? Én remélem, hogy nagy többséggel igent mondanak.

– Ha már a 9 százaléknál tartunk. Egy 9 százalékosra csökkentett SZJA továbbra is egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert jelent. Ez ugyanúgy igazságtalan marad, mint a 15 százalékos, maximum kisebb adókulccsal. Nem lenne jobb egy progresszívebb rendszert bevezetni, ami jobban nyit az igazságosság felé?

– Úgy gondolom, hogy nem jelentettem be a Tisza teljes gazdasági és pénzügyi programját. Olyan kérdéseket tettünk föl, amiket fontosnak tartunk, és az országjárás során felmerültek. Ez nem azt jelenti, hogy ez egy komplex program.

Szerintem jobb a 9 százalékos adó, mint a 15 százalékos. Emellett bejelentettem egy vagyonadót is, amire persze lehetne azt mondani, hogy nem SZJA, de valószínűleg jobban fáj azoknak, akiknek 500 milliárd forintja vagy 1000 milliárd forintja van, mint bármilyen SZJA fájna.

Úgyhogy tekinthetjük egyébként progresszív adózásnak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: