SZEMPONT

Somogyi Zoltán 2024-ről: Orbán Viktor alatt kártyavárként omlott össze a belpolitikai talapzat

A Fideszben látszik a kapkodás, próbálják megtalálni, hogyan állíthatnák le Magyar Pétert, aki azonban egy nagyon erős választói elégedetlenség hullámain jutott el az ellenzék élére - mondja az elemző évértékelő sorozatunk legújabb részében.

Fischer Gábor, Címlapkép: EU, Alain Rolland - szmo.hu
2024. december 30.

2024 nemcsak egy újabb év volt a magyar politikában, hanem egy fordulópont, amikor a belpolitikai status quo kártyavárként omlott össze. A gazdaság, az uniós konfliktusok és a belső politikai viszonyok olyan eseményláncot indítottak el, amelynek következményei alapjaiban formálhatják át az előttünk álló időszakot. Magyar Péter, a Tisza Párt új vezetője és a választói elégedetlenség hullámát meglovagoló politikus új játékosként lépett színre, miközben Orbán Viktor rezsimje a kegyelmi ügy és az inflációs sokk alatt recseg-ropog.

Évértékelő sorozatunk mostani részében Somogyi Zoltán szociológussal az elmúlt év legfontosabb eseményeiről, a Fidesz rendszerszintű problémáiról és Magyar Péter felemelkedéséről beszélgetünk. Az interjúban nemcsak a múltat elemeztük, hanem a 2025-ös év lehetséges forgatókönyveit is latolgattuk. Hogyan alakítja a Fidesz stratégiáját a belső válság? Mire lehet képes az új ellenzéki erő? Milyen kockázatokat jelenthet Magyar Péter személyisége? És vajon merre halad Magyarország a politikai és gazdasági bizonytalanság közepette?

– Volt egy 2024-ünk, de már tudjuk előre, hogy jövőre csodálatos dolgok fognak történni. Na, de mi is történt velünk 2024-ben?

– Azt, hogy jövőre milyen csodás dolgok fognak történni velünk, egy politikus akkor veti be, amikor éppen a jelenben nem történnek meg ezek a csodálatos dolgok. A miniszterelnök kínban van, nem tud sok jót mondani a jelen helyzetről. Korábban arra épített, hogy ő már olyan szinten van a belpolitikában, hogy simán megengedheti magának a nagyívű külpolitikai játszmáját. Ehhez várta is a második féléves uniós elnökséget, hogy meg tudja mutatni, milyen nagy játékos is ő európai szinten, és úgy érezte még 2023-ban, hogy azzal a háttérrel, amit tizenvalahány év alatt felépített, simán bejátszható terep lesz a külpolitika.

Amivel nem számolt: összeomlott alatta a belpolitikai talapzat, ez a 2024-es év nagy hozadéka. Az emberek nagy részének a gazdasági biztonsága omlott össze, amelynek Magyar Péter megjelenése és megerősödése lett a következménye.

Azt nem elfelejtve, hogy a külpolitika erőteljesebb intézése a belpolitikai ügyintézés gyengülésével, feladatok átadásával járt: az erre kinevezett fideszes vezető politikusok nem tudták azt a minőséget hozni, ami a stabil háttérországhoz kellett. A kegyelmi döntés és az azt követő, máig tartó botrány ezt mutatta. A politika egy ilyen dolog: a legváratlanabb pillanatban kártyavárként tud összeomlasztani stabilnak tűnő építményeket.

– Hübrisz volt a Fidesz részéről a kegyelmi ügy? Mindig azt terjesztették Orbánról, hogy személyzeti kérdésekben is fantasztikusan kézben tartja a dolgokat. De most kiderült, hogy ez mégsem így van?

– Kezdjük azzal, hogy valószínűleg egy ellenzéki kis pártot sokkal könnyebb HR-szempontból kézben tartani, mint egy országot kétharmados többséggel, amikor minden fontos pozícióba saját embert kell kinevezni. Ez azért már sok ezer embert jelent. Fölöttük kellene diszponálni, róluk kellene teljes tudással rendelkezni, és nagyon jó emberismerettel rendelkezni. Nyilvánvaló, hogy ez nem tartható.

Nem is tud egyébként egy ilyen típusú rendszer máshogy működni, mint a legtetején lévő vezető, aki uralja a legfontosabb dolgokat, megengedi az alatta lévőknek, hogy a maguk kis uralmi köreiket kiépíthessék.

Ha ezt nem engedi meg, akkor nem tud a rendszer felépülni. Tehát itt mindenkinek voltak kisebb-nagyobb uralmi körei, és Novák Katalin nyilván Balog lelkész úrral nagyon szoros viszonyt, egy önálló uralmi kört alakított ki.

– Ez inkább Balog uralmi köre, nem Nováké...

– Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Egy biztos, hogy a sok év kontroll nélküli kormányzás és ellenzék nélküliség nem építi ki azt a fajta biztonsági reflexet, hogy mindig minden pillanatban érezzék, mi az, amit jó csinálni, mi az, amit rossz, mit lehet megtenni, mit nem. Általában annyi a reakció, hogy „mi vagyunk a hatalom, mi mindent megtehetünk”, mert ehhez szoktak hozzá. Hogy ez mikor üt vissza, az nagy kérdés volt. Nekem meggyőződésem, hogy ha a gazdaság tovább szárnyalt volna, még egy ilyen kegyelmi ügyet is simán túl tudott volna élni a Fidesz.

– Arról, hogy a gazdaság ne tudjon szárnyalni, gondoskodott maga Orbán Viktor is, amikor egy ideje már megy a bokszolás az Európai Unióval azokon a pénzeken, amik egyre inkább hiányoznak a költségvetésből.

– Az lenne a normális működés, hogy amikor fent van egy gazdaság, és erős, akkor tartalékol, amikor gyenge, akkor meg a tartalékból erősíti saját magát. Ez lehetne az államnak egy jól értelmezhető szerepe, ez mondjuk a keynesi megközelítés. Van persze az ezzel versenyző tiszta piacpárti megközelítés, hogy a piacot hagyni kell élni. Az is erős gazdaságot teremt, de itt egyikről se beszélgetünk a kettő közül, hanem arról, hogy volt egy erős, munkaerőhiányos gazdaság, amelyben sokan folyamatosan keresték az újabb befektetéseket, az állam pedig elkezdte gazdasági szempontból érthetetlenül túlfűteni ezt. Az állam is próbálta feleslegesen erősíteni a gazdaságot olyan állami beruházásokkal, amelyek aztán zárt körök felé landoltak. Ezzel az egyébként működő piacra még rárakott plusz két lapáttal, amellyel nem tett jót a gazdaságnak. Ugyanakkor volt egy olyan riadalom is még 2022-ben, hogy esetleg a választások kimenetele meglepheti Orbánékat, ezért akkor

több ezer milliárd forintot úgy szórtak bele a gazdaságba, hogy tudták, ennek nagyon erőteljes inflációs hozadéka lesz. A magyar emberek egyszer csak azt látták, hogy az évekig felfelé ívelő jólét után erősen leértékelődött a bankban tartott forintmegtakarításuk: olyan drágulás vette kezdetét, amire nem számítottak.

Európai szinten a legnagyobb inflációt sikerült elérni, amely elindította a lejtmenetet: csak azt kellett kivárni, hogy ki fogja, és milyen módon meglovagolni ezt? És akkor jött 2024-ben a kegyelmi ügy, ennek mentén megjelent Magyar Péter, aki egy tehetséges ember, és tehetséges politikus, de ő nemcsak a saját tehetségéből épült fel oda, ahol most van, hanem egy nagyon erős választói elégedetlenség hullámain jutott el az ellenzék élére, mert már sokan akarják ennek a kormányzásnak a végét.

– Ezek szerint a rezsim kezdete óta bele volt kódolva, hogy előbb-utóbb erre fut ki az egész? Tehát bele volt kódolva a túlfűtött gazdaságba, hogy ez előbb-utóbb kifullad, bele volt kódolva az, hogy a fékek és ellensúlyok nélküli rendszer előbb-utóbb valamilyen orbitális hibát fog véteni, amivel nekimegy a falnak?

– Ahogy Magyar Pétert nem ismerjük, mert új szereplő, úgy, akármilyen furcsa, Orbán Viktor személyiségét sem ismerjük igazán, bár ő régi szereplő. Simán el tudom képzelni, hogyha valakinek mindig azt mondják, hogy „te egy akkora tehetség vagy, hogy ilyen 500 évente egy születik”, akkor egy idő után az ember elhiszi magáról, és akkor nincs szüksége komoly szakmai segítségre, akkor abból jönnek a nem mindig tökéletes döntések.

– Amikor ez a pénzszórás történt, fehéren-feketén mindenki leírta, akinek volt egy csöpp esze, hogy ezt a pénzt előbb-utóbb vissza kell szedni, és ennek nagyon komoly ára lesz.

– Igen, de ő azt is gondolhatja, hogy amikor az infláció visszaszedi a pénzt, akkor az emberek nem feltétlenül rakják össze fejben ezt a korábbi osztogatással. Meg hát, bár természetesen semmilyen módon nem akarom ezt a rendszert Rákosiéhoz hasonlítani, de ott is volt egy olyan szlogen és gazdasági cél, hogy a „vas és acél országa” lesz Magyarország, de jó lesz majd ez, aztán nem lett az. Itt is az van, hogy nem a piac dönti el, hogy hova hajlandó a tőke beáramlani, és akkor az állam hagyja ezt, hanem az állam dönti el, hogy ő mit gondol a piac fejlődéséről, és a mi adópénzeinket kockáztatja a döntéseivel. Például itt van az akkugyárak esete. Mindent feltenni az akkugyártásra, és közben meg összeomlik az európai autógyártás, ráadásul külön az elektromos autók iránti kereslet is összecsuklik, amire az akkugyártást felhúzták, ez a rossz döntés. Vagy az is,

amikor működő bizniszbe beleraknak óriási közpénzeket, például a repülőtér megvásárlásába. Az egy működő üzlet volt. Senkinek nem lesz jobb attól, hogy az állam megvette, abszolút felárazva.

Ilyen áron nem lehetett volna a piacon eladni, amennyiért az állam megvette. A reptér az állam számára eddig is nyereséges üzlet volt, hiszen adó formájában nagyon komoly pénzeket szedett be a repülőtéren. De az, hogy mostantól ő működteti, ő kockáztat az egészen más. Rendkívül rossz helyzetet teremt, amikor az állam elkezdi átvenni a piac helyét. Mert amikor rosszak ezek az egyáltalán nem piaci döntések, azaz nem jönnek be, akkor az adófizetők szívják meg.

– Ezek szerint jó dramaturgiával az történt, mint egy jól felépített drámában, hogy hirtelen omlik minden össze, a gazdaság, a politika. Az év végére az is kiderült, hogy bár repteret vett magának az állam, de a vasúti pályaudvarok fenntartására nincsen pénz.

– Egy ilyen kijelentés, mármint hogy az államnak nincs pénze a vasút fenntartására, ezért magánkézbe juttatja „ingyen” a pályaudvarokat, Nyugat-Európában kormányválságot okozna.

Ez olyan, mintha a részvénytársaság vezérigazgatója az igazgatósági tagoknak bejelentené, hogy a cég vagyonát, ami a részvénytársaság tagjainak a vagyona, odaadná másoknak semmiért, mert nem képes maga üzemeltetni. Nyilván irtózatos felzúdulás lenne.

Az a kérdés, hogy miben más ez a helyzet, amikor Orbán Viktor mondja ezt az ő részvényeseinek, azaz a magyar adófizetőknek, hogy most akkor én kiadnám ezt a hatalmas értékű közvagyont magánba, nulla forintért?

– Sokan úgy érzik, minden évben olyan határátlépések történnek, amiket előző évben még nem tudtunk elképzelni.

– Minden egyeduralkodó azt gondolja, hogy sosem ér véget az uralma. Mi meg azt gondolhatjuk, hogy Közép-Európában vagyunk kompországként, ahogy Ady Endre megfogalmazta, tehát amennyire nem vagyunk teljesen Nyugat, úgy nem vagyunk teljesen Kelet sem. Aki optimista, az azt mondja, hogy nem vagyunk annyira Kelet, hogy ezt meg lehessen csinálni. A pesszimista pedig azt mondja, hogy nem vagyunk teljesen Nyugat, hogy ne lehessen ezt megcsinálni. És egy kompországban mindig valahogy eldőlnek a dolgok. Néha egy kis szerencsével, néha egy kis szerencsétlenséggel. Azt kell, hogy mondjam, hogy ez a „megyünk valami új felé” az ténylegesen létező érzés, hiszen már stílusában is volt egyfajta irányváltás: a Menczer-féle kocsmahangulat például teljesen új dolog volt, hiszen egy kormánytag ugrott neki az ellenzék vezetőjének úgy, ahogy egy kocsmában sem illik igazán, egy jobb kocsmából kidobják ezért az embert.

Nyilván gondolkoznak a Fideszben különböző megoldásokon, hogy hogyan lehetne leállítani Magyar Pétert.

Az nekik kifejezetten fontos feladat. Látszik a kapkodás, tehát hol ezt, hol azt csinálják. Szerencsére nem mertek még fizikailag az ellenzék vezetőjéhez hozzányúlni, de ezt el fogja dönteni a 2025-ös év, hogy végül is mit tekintenek igazi megoldásnak. Továbbra is maradni az európai megszokott kereteken belül, és akkor mondjuk még, amit el tudok képzelni, hogy például átírják a választási rendszert egy teljesen arányos választási rendszerre alacsony bejutási küszöbbel, amivel adnak a többi ellenzéki erőnek is lehetőséget, hogy újra feléledjenek. Ez mondjuk lehet egy ilyen megoldás. És persze lehet, hogy a jövő év elhoz egy olyan gazdasági fellendülést, hogy a választók megbocsátanak Orbán Viktornak, és akkor visszarendeződés van, ami nyugalmat hoz a Fidesz oldalán. Erre csak minimális esélyt látok, mert

amikor egy választó csalódik egy politikában, oda nagyon nehezen megy vissza.

A harmadik lehetőség az, hogy olyan eszközökhöz is fordulhatnak, amiről én nem is akarok itt beszélni. Amitől ilyen szempontból lehet félni, az előbb elmondott, se nem Kelet, se nem Nyugat problematika, ahol maga a kormány se tudja kiszámolni, hogy egy esetleges erőszakos beavatkozás a politikai rendszerbe milyen hatást vált ki a választókban.

– Hova vezethet a szintén az év második felében meghirdetett gazdasági semlegesség politikája?

– Nincs ez a semlegesség, a magyar gazdaság az európai gazdaság dinamizmusától függ. Éppen ezért, az EU-ból történő esetleges kilépés borzalmas dolgokat produkálna Magyarország számára gazdaságilag, ezt nyilván önmagában nem kockáztatná meg Orbán, vagy nagyon nehezen jutna erre a lépésre. Az, hogy olyan politikai helyzet alakuljon ki, hogy a német nagyvállalatok már ne tudjanak bennmaradni az országban, mert tarthatatlanná válik az állapot, azt sem engedheti meg magának. Tehát ilyen szempontból is hiába mondja, hogy semleges gazdaságpolitikát folytat.

– Történhetnek olyan „rendkívüli események”, hogy a Fidesz esetleges veresége esetén 2026-ban mégse kerüljön sor a hatalom átadására?

– Hadd kockáztassam meg azt, hogy elhiszem még mindig Magyarország miniszterelnökéről, ilyen dolgot nem tenne.

– Fogadjuk el. Merre marad játéktere a miniszterelnöknek?

– Orbán jelenleg nem nagyon tud mit mondani a belpolitikában arról, hogy milyen állapotban vannak az egészségügyi intézmények, milyen állapotban van az oktatás, közlekedés. Ahol az állam ott van, ott problémák vannak. Rossz állapotban van a gazdaság is ráadásul. Magyar Péter ezt használja ki, hogy ő meg minden nap beszél. (Nagy hiba volt például a karácsonyi ajándékokat nem elfogadni.) Orbán Viktor azt próbálja kihasználni Magyar Péterrel szemben, hogy ő magasabb szinten van, mert ő már a világpolitikában van jelen, ez az ő játéka.

Erről is érdemes egy pár szót váltani, hiszen a mostani időszak is megmutatta, sikeresen lehet azt játszani, hogy ő az Unió elnökeként milyen nagy békepárti,

ha pedig véletlenül összejön a béke, akkor majd mondhatja, hogy ő volt az első harcosa.

Ez biztos nagyon nagy siker lenne. Ugyanakkor viszont azt látjuk a külpolitikai mozgásában, hogy bármit csinál, az egyedi, személyes, az ő kapcsolatrendszeréhez kötött Magyarország pozíciója jelenleg. Jóban van Netanjahuval, ezért Magyarország Izraellel jóban van, személyes kapcsolata van Trumppal, ezért Magyarország most örülhet, hogy Trump nyert.

Jóban volt korábban Ficóval, jóban volt Melonival, ezért máshogy alakult ez a jó kapcsolat, majd meglátjuk, hogy most hogy alakul, de mindig annak kell drukkolni, hogy Orbán Viktor kivel van jóban és kivel van rosszban. Hogy Orbán Viktor elmegy tárgyalni, azt kell nézegetni, hogy ő elment tárgyalni, de nem tudjuk, hogy miről tárgyalt. Ennek teljesen máshogy kellene kinéznie egy intézményesült rendszerben.

Egy országnak a külpolitikáját nem személyes viszonyrendszereknek, hanem az ország érdekének kellene meghatároznia, ezért például nem szabadna kockáztatni vele.

Most bejött a kockáztatás, nyert Trump, de ha nem nyer, és Orbán rátette az összes zsetont, akkor mi történt volna? Még az is kérdés, hogy így mi fog történni?

– Itt Magyar Péter. Mit kell jól csinálnia, hogy ezen a hullámon továbbra is fenn tudjon maradni?

– Az első tanácsom, hogy nevet semmiképpen se változtasson. Az, hogy őt Magyarnak hívják, valami elképesztő szerencse. Ez a Fidesz kommunikációját jócskán megnehezíti, mert már nehéz úgy beszélni, hogy „hajrá magyarok, hajrá Magyarország!” Ez a vicces része. A másik az, hogy nyilván vita van a közvélemény-kutató intézetek között, mert vannak, amelyek a Fideszt mérik erősebbnek. De ha ezeket az intézeteket, amelyek a rezsim felé elkötelezettek, kivesszük, akkor a többiek együtt jelzik azt, hogy a Tisza Párt már erősebb, mint a Fidesz. Azért ez egy teljesítmény.

Ha egy évvel ezelőtt itt ültünk volna, azt mondjuk, hogy esély nincs változásra, nulla az ellenzék, csak Orbán van. Azért az, hogy valaki ezt megcsinálja, az egy politikai teljesítmény. Nagyon távol szeretném tartani magam attól, hogy úgy tűnjön, én bármilyen tanácsot is adok ebben. Mert ha még akarnék is tanácsot adni, nem érdemes, mert ezen a szinten, ha valaki így megcsinálja saját magát, akkor nyilván sokkal többet lát abból, hogy mit kell csinálni, mint amit mi látunk ebből. Ez az első dolog. A másik, hogy teljesen valós a politikának az ingatagsága, bármikor összeomolhat bármi. Tehát

ahogy az orbáni nagyon markáns, megdönthetetlen rendszer-képe összeomlott, és most már arról beszélgetünk, hogy simán akár el is veszítheti a választásokat, ugyanez igaz Magyar Péterre is.

Ez meg abból a szempontból érdekes, hogy hol van az eddigi ellenzéknek az a túlélési, önvédelmi reflexe, hogy ők maguk esetleg pont azért dolgoznának a háttérben, mert akár bármelyik pillanatban az előttük lévő kettősből összeomolhat valamelyik, és akkor újra beléphetnek a két versengő szereplő egyikévé, és ez már egy jó szerep. Tulajdonképpen azt fogalmaznám meg, hogy hol van a baloldal?

– Mert Magyar Péter mindent visz...

– Látszik, hogy olyan eszközökhöz mer nyúlni, amihez eddig senki. És látszik, hogy a közösségi média világában ez simán elmegy. Például nekiugrott a magyar sajtónak, sokszor érthetetlenül. Mert megérezte, hogy miután ő, a közösségi médiának köszönhetően, közvetlenül kapcsolatot tud tartani a választókkal, neki simán lehet ellensége az egész eddigi politikai szisztéma mindenestül, amiben benne vannak az újságírók is mindenestül, nem csak a politikusok. Nyilván a kérdés az, hogy ez a stílus működik-e hosszú távon. Látom, hogy

a választók egy jókora része már azt gondolja, bármi jöjjön, csak menjen Orbán Viktor, de nem tudjuk, hogy fél év múlva mit is fognak gondolni. Ezért érdemes tehát mindenkinek mindig dolgozni, aki akar valamit a politikától.

A másik nagy kérdés, hogy Magyar Péter tud-e ténylegesen pártot építeni, tehát az ő személyisége képes-e egy politikai közösség felépítésére? Még nem látjuk, hol tart ebben. Van nagyon sok híve, van nagyon sok támogatója, Tisza-szigetek vannak országszerte, de hogy ez mikor és hogyan szerveződik egy működő párttá, azt még nem tudjuk.

– Mi az a legutolsó időpont, ameddig látnunk kell a pártot ahhoz, hogy kormányképes erőnek láttassa magát?

– Szerintem ilyen nem nagyon van. Ha tartja magát, és a Tisza Párt lesz a legnépszerűbb politikai erő, akkor neki nyilván lehet az is a felfogása, hogy a 106 egyéni körzetben talál 106 képviselőt, és központi kommunikációval, ahogy a Fidesz is csinálta, marketingeli majd őket.

Ha jó Magyarországot szeretnénk mi, választók, akkor működő politikai közösségeket kell akarnunk, és nem csak működő politikai személyiségeket, egyet-kettőt, akik politikai vállalkozásként megcsinálják a maguk szerencséjét a politikában.

Az orbáni rendszer ilyen, ő megcsinálta a maga szerencséjét az adófizetők pénzén. Most attól szenved a Fidesz, illetve Orbán Viktor, ami számára eddig az előny volt: megszüntette korábban a Fideszt, mint politikai pártot, és megteremtette a csak alá tartozó politikai közösséget, azoknak a csoportját, akik Orbán Viktort imádják. Ez a politikai közösség nem egy párt, amelyik megvitatja a különböző tematikákat, és megpróbál valamilyen irányba menni. Ez nyilván azt is jelenti, hogy ha a politikai vezető meggyengül, akkor a politikai szervezet is meggyengül mögötte. És azt is jelenti, hogy

ha a politikai vezető hatalomra kerül, akkor az azért veszélyes, mert az ő egyszemélyes döntésétől nagyon sok minden függ.

Itt igazából a kérdés az, hogy Magyar Péter hogy viszi be magát a hatalomba. Ha be tudja vinni magát úgy, ahogy Orbán Viktor tette, akkor akár még az is lehet, hogy csöbörből vödörbe kerülünk. Vagy a másik lehetőség, hogy ténylegesen egy rendes politikai szervezetet kell építeni, ahol akármennyire szegényesen öltözködnek és büdös szájúak az emberek, vagy nem is tudom, mit mondott, de azért mégiscsak annak a politikai közösségnek a fontos tagjai, akikkel egy kontrollált kormányzást tud vinni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Oszlásnak indult holttestre bukkantak az iráni válogatott foci vb-bázisa mellett

A mexikói Tijuanában egy autó csomagtartójában találtak egy holttestet, közvetlenül az iráni válogatott edzőközpontja mellett. A hatóságokat a járműből áradó kellemetlen szag miatt értesítették.

KÉK HÍREK

Zacher Gábor szerint komplett baleseti osztályok telnek meg rollersérültekkel

Dr. Zacher Gábor arról beszélt, hogy az elektromos rolleresek által elszenvedett sérülések száma drámai mértékben megnőtt. A szakember szerint a fejsérülések és végtagtörések mellett már az életveszélyes koponyasérülések sem számítanak ritkaságnak.

KULT

Negyvenéves lett az Olsen ikerpár, akik a tévéből egy 300 milliárdos birodalmat építettek

Mary-Kate és Ashley Olsen a 40. születésnapjukat ünneplik, miután a gyerekszínészi karrierjüket egy divatbirodalomra cserélték. A The Row nevű márkájuk a „csendes luxusra” épül, és szakmai díjakkal is elismerték.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Megtört a lojalitás lánca: Zárug Péter Farkas szerint ezért hagyták magára Orbán Viktort a milliárdosai

Az elemző szerint a Fidesz gazdasági hátországának támogatása a választási vereség után elapadt. A konfliktus oka, hogy a lojalitás a hatalmi pozíción alapult, és mivel a remény elveszett Orbán Viktor visszatérésére, a gazdasági szereplők már nem finanszírozzák a pártot.

Címlapkép: Kurucz Árpád, Getty Images - szmo.hu
2026. június 13.

Zárug Péter Farkassal Benyó Rita beszélgetett a VálaszOnline podcastjában a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről és a párt jövőjéről. Az elemző szerint a Fidesz nem nézett szembe a történtekkel, és a hétvégi kongresszus sem a megújulásról, hanem egy cég belső ügyeinek rendezéséről szól.

Zárug Péter Farkas szerint a Fidesz egy céghálóként működik, amelynek tulajdonos-ügyvezető igazgatója Orbán Viktor, a párt pedig most egy hatalmas piaci bukást szenvedett el.

Úgy látja, a cég „fogyasztóit elvesztette, lemérgezte”, de még egy bocsánatkérő közleményt sem adott ki.

„Úgy csináltak, mintha ez egy párton belüli dolog lenne, cégen belül kell rendezni a dolgokat, és először cégen belül rendezzük, aztán majd utána meglátjuk” – fogalmazott.

Állítása szerint a párton belül ugyan voltak kritikus hangok, de a választókkal azóta sem kommunikáltak érdemben. „Akik ott maradtak, azok irányába mi a mondás?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint a párt a választók felé a „védvonal” kommunikációján és a Mi Hazánkkal közösen szervezett tüntetéseken kívül nem tudott mást felmutatni. Úgy véli, a Fidesz most a belső ügyeit rendezi, aminek semmi köze a magyar konzervativizmushoz vagy a polgári értékekhez.

A párt visszatérését a polgári vonalhoz kétségesnek tartja. A Fidesz jelenlegi állapotát úgy jellemezte: „szotyit köpködve, zsebredugott kézzel billegek elő, és mondom, folytatjuk”.

Hozzátette, a polgári-nemzeti irányt maga Orbán Viktor cserélte le egy plebejus vonalra. „Én értem a paraszti erőkultuszt, de nem így indultunk el” – jegyezte meg. Zárug szerint „most ezen nem is kell már idegesítenie magát egy normális, polgári gondolkodású konzervatívnak. Ez egy cégügy.”

Zárug kitért Navracsics Tibor helyzetére is, akit tisztességesnek tart, amiért elmondta, hogy 65 százalékban ért egyet a Fidesz politikájával, de hiányolja, hogy a fennmaradó 35 százalékról sosem beszélt. Úgy látja, a mérsékelt fideszesek politikai jövője bizonytalan. „Ezeknek a meglévő pislákoló politikai fénye Orbán mellett teljes vaksötétbe tart” – vélekedett.

A Fidesz szervezeti átalakítását, amelynek keretében az önkormányzati hálózatra helyeznék a hangsúlyt, szintén cégszervezési kérdésnek tartja. Szerinte a 106 iroda fenntarthatatlan, ezért a karcsúsítás logikus lépés. „Elszálltak a táncos évek, gyerekek, most akkor a hét szűk esztendőre kell berendezkedni” – mondta.

A párt jövője szerinte a következő önkormányzati választáson dől el. „Ha ott egy DK-típusú, óriási visszazuhanás van, amihez a Fidesz esetében már elég, ha 20% alatti lesz ez az eredmény, akkor megpecsételődött a sorsa.”

Arra a kérdésre, hogy a TISZA Pártnak érdeke lenne-e egy előrehozott önkormányzati választás, Zárug azt mondta, hogy bár a politikai logika ezt diktálná, a jogállamiság elveivel ez ellentétes lenne. Szerinte a fennálló mandátumokat nem lehet politikai érdekek alapján megszüntetni. Úgy látja, a jelenlegi helyzetet csak egy átfogó alkotmányozási folyamattal lehet rendezni.

Arról, hogy Orbán Viktor miért nem vonul vissza, az elemző azt mondta, a miniszterelnök nem teheti meg, mert ő birtokolja a „céget” és annak minden titkát. „Orbán Viktor nem tud Boross Péter lenni, aki nagy idők nagy tanújaként, szimbolikus tanácsadással és mégiscsak ellentétes oldali rendszerváltóként háttérbe tud vonulni” – állította. „Le kell szerveznie a brigád levonulását, és le kell szerveznie, hogy ez a cég azért egy történelmi veresség után ne a büntetőjog alá kerüljön” – fejtette ki.

A párt jelenlegi állapotát egy temetéshez hasonlította. „Egy 16 évig hegemónként kormányzó pártnál, amelyiknek az utolsó egy hónapjában ezer milliárdok esnek ki a szekrényéből, szerintem a 10%-os lét is temetés.” „A Fidesz mint brand egyenlő a koponyás bélyeggel, hogy vigyázz, méreg” – fogalmazott.

A Fidesz-közeli vagyonok eltűnését azzal magyarázta, hogy a vereség megtörte a lojalitás láncát.

A rendszer alapja a hatalmi pozíció volt, és mivel a remény elveszett arra, hogy Orbán visszakerüljön a korábbi helyzetébe, a gazdasági szereplők már nem érzik kötelességüknek a párt finanszírozását. „Ott vannak a milliárdok, de nincs remény. Igaz? Nincs remény” – tette hozzá.

Az elemző nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz rendszere egy kártyavár lett volna. Szerinte egy erős rendszer volt, amelynek egyetlen gyenge pontján sikerült áttörni, ami az egész szerkezetet szétpattintotta. A belső káoszról szólva ironikusan megjegyezte: „Mráz Ágoston hajat növesztett, kontaktlencsét vett és hippiként járja a fesztiválokat, hogy ne ismerjék föl. Tehát, hogy itt teljes végórák vannak.”

A belső kihívó hiányát azzal magyarázta, hogy a potenciális utódjelöltek látják, hogy a megmaradt szavazóbázis még mindig Orbánhoz hűséges, másrészt pedig intézményi fogságban érzik magukat. „Ez egy súlyosan bántalmazott agyi állapot” – összegezte.

A teljes beszélgetés

Kapcsolódó

Orbán Viktort csak egy évre választják a Fidesz elnökének, gyökeresen átalakulhat a párt szombaton

A Fidesz szombati kongresszusán várhatóan egy évre választják meg Orbán Viktort, aki több új szakmai munkacsoportot is létrehozott a párt megújítására. Az átalakítás részeként a választókerületi rendszer helyett települési csoportok jönnek létre.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Azért lett színész, mert ki akart szúrni az öccsével, sokáig diplomata karrierre vágyott, és négy éve stroke-ot kapott – Stellan Skarsgård 75 éves

Star Wars, A Karib-tenger kalózai, Marvel – Európai színészként a legnagyobb hollywoodi franchise-ok kapkodtak utána, a nyolc gyerekével pedig az utánpótlást is kipipálta.

KULT

„Úgy hiányzott a dob, mint egy falat kenyér” – A Pokolgép énekese üzent a Metallicának

Kalapács József egy Facebook-posztban értékelte a Metallica budapesti produkcióját. A világhírű zenekar a Totális metál című dalukból játszott el egy részletet a Puskás Arénában.

KÉK HÍREK

Halálos kamionbaleset Csehországban: magyar és román sofőr vesztette életét a kigyulladt járművekben

A magyar kamion egy betonkorlátnak csapódott, majd egy másik járművel ütközve lángra kapott a D2-es autópályán. A balesetben a magyar sofőr és a másik jármű vezetője is meghalt, a tűzoltók öt vízsugárral oltották a lángokat.

SZEMPONT

Friss elemzés: Komoly hibákat vétett a Tisza-kormány, ennek még ára lesz

A Political Capital elemzése szerint a TISZA-kormány több vitatott lépést is tett, például a parlamenti szabályok fellazításával. Bár a népszerűségük töretlen, a hibáknak később politikai következménye lesz.

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert - szmo.hu
2026. június 13.

Miközben a közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a TISZA-nak, aközben gyűlnek a vitatott döntések: nem távozott egyetlen célkeresztbe került intézményvezető sem a határidőre, a Házszabály átmeneti fellazítása a Fidesz-éra eszköztárát idézi, és a vendégmunkás-szigorítás gazdasági feszültségeket kelt. A kérdés nem az, lesz-e ennek ára, hanem az, hogy mikor – írja a Political Capital friss elemzésében.

A leglátványosabb törésvonal az állami csúcsintézményeknél rajzolódik ki. A Magyar Péter által szabott május 31-i ultimátum eredménytelenül telt el, egyetlen, a Fidesz által kinevezett csúcsvezető sem mondott le. A határidő lejárta után a miniszterelnök ugyan egyeztetett az államfővel a Sándor-palotában, de ott nem tudott előállni kész jogi csomaggal a leváltásukra, csupán az alkotmánymódosítás előkészítésének szándékát jelentette be.

Az ügy azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez az egyik első, kézzelfogható ígéret, amelyen a kormány cselekvőképessége lemérhető.

A módszerek körüli viták a parlamenti eljárásoknál is előkerülnek. A TISZA-kormány egy javaslattal átmenetileg, 2026 végéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások számát az Országgyűlésben, amit a befagyasztott uniós források minél gyorsabb lehívásával indokol.

Eközben a törvényjavaslatok továbbra is jellemzően egyéni képviselői indítványként kerülnek a Ház elé, noha ezt a gyakorlatot az ellenzék tizenhat éven át bírálta. Ezek a lépések, még ha hatékonysági célok is vezérlik őket, erősíthetik azt a vélekedést, hogy az új kormány is a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésében érdekelt.

A személyre szabott jogalkotás vádja a miniszterelnöki ciklusok korlátozásánál csúcsosodott ki. Bár a lépés közjogilag védhető, politikailag támadási felületet ad, mivel visszamenőleges hatályúként és Orbán Viktor kizárását célzó intézkedésként is keretezhető. Az elemzés szerint egy 2026-tól induló korlátozás stratégiailag tisztább lett volna.

A stratégiai kockázatok mellett azonnali gazdasági súrlódások is jelentkeznek a vendégmunkások ügyében. A kampányban ígért teljes leállás helyett a kormány egy szigorítást vezetett be, amelynek értelmében szombattól nem adnak ki újabb vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket. A lépés heves reakciókat váltott ki gazdasági szereplőkből, a Master Good nevű cég például beruházások leállításával fenyegetőzött.

Valójában a TISZA ugyanúgy a migrációellenesség csapdájában vergődik, mint korábban a Fidesz, amely szintén nem talált egyensúlyt a szigorú retorika és a gazdasági érdekek között.

Mindezt olyan kisebb, de sokasodó operatív zökkenők keretezik, mint a rapid igazságügyiminiszter-váltás vagy a kormányzati szereplők elhamarkodott kijelentései miatti kommunikációs helyreigazítások. Ezek önmagukban csekély súlyúak, de ha menetrendszerűvé válnak, ronthatják a kormány professzionalizmusába vetett bizalmat.

Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, majd május 13-án megszűnt a több mint hat évig fennálló veszélyhelyzet, ami szimbolikusan a rendeleti kormányzás végét jelentette. A politikai figyelem ezt követően az állami csúcsintézmények, kiemelten Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsára és a május 31-i ultimátum felé fordult.

Az elmúlt napokban két, a következő hónapok hangulatát meghatározó lépés történt: szombattól a kormány szigorította az EU-n kívüli vendégmunkások beléptetését, majd kedden benyújtotta a Házszabály átmeneti fellazításának tervét. Közben az intézményvezetői távozások elmaradtak, és az államfői egyeztetés után csak az alkotmánymódosítás előkészítésének szándéka hangzott el.

Kapcsolódó

Vitézy Dávid: Magyar Péter kemény főnök, a Tisza-kormány nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött

A közlekedési miniszter a 444-nek adott interjújában mondta el, mi az alapvető különbség az előző és a mostani kormány működése között. Élesen bírálta elődjét, Lázár Jánost, aki szerinte mindent lerombolt, és arról is beszélt, hogy az előző vezetés után szinte csak anomáliákat talált.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gyanús halálesetek Dunapatajon: négy holttestet exhumálnak, két napra lezárja a rendőrség a temetőket

A rendőrség kezdeményezésére négy, gyanús körülmények között elhunyt ember sírját nyitják fel Dunapatajon. Az elhunytak otthonában vagyon elleni bűncselekmények nyomaira bukkantak, a temetőket két napra lezárják.

KÉK HÍREK

„Maddie szétkúrja az életem” – A Madeleine McCann-ügy fő gyanúsítottja titkos felvételen dühöng

A német Christian Brückner egy titokban rögzített videón dühöngött, amiért a Madeleine McCann-ügy tönkretette az életét. A felvétel nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy a brit rendőrség állítólag új, terhelő bizonyítékokat kapott róla.

KÉK HÍREK

„A kisfiam nem akar beszélni, fél” - a szülők szerint büntetőszékkel, bántalmazásssal fegyelmez egy óvónő egy második kerületi óvodában

Több szülő állítja, hogy egy pedagógus lökdöséssel, büntetőszékkel és megalázó bánásmóddal fegyelmezett hároméveseket. Az óvoda fenntartója fegyelmi eljárást indított, a pedagógust pedig a vizsgálat idejére szabadságra küldték.

SZEMPONT

Török Gábor: Ami Magyar Péter jutalomjátékának indult, mostanra nagy kockázat lett

A politológus Sulyok Tamás alkotmánybírósági beadványát elemezte. Az államfő azután lépett, hogy a Magyar Péter által szabott lemondási határidő 11 napja lejárt.

F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 12.

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a köztársasági elnök legújabb lépését. Sulyok Tamás csütörtökön az Alkotmánybírósághoz fordult a leváltását célzó kormányzati tervek miatt. A politológus szerint „egyre érdekesebb ez a történet”, és a helyzetet úgy látja, mintha az államfő hirtelen egy aktív, politizáló szereplővé vált volna.

„Aki április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt, sőt, akár az államfő számára rendelkezésre álló eszközöket (nyilatkozat, interjú, közlemény, vagy éppen AB-hez fordulás stb.) is bátran igénybe veszi.”

Török szerint Sulyok mostani fellépésével azt is bizonyítja, „hogy hogyan és milyen eszközök használatával lehetett volna más az államfő (és szerepe + megítélése) az elmúlt két évben”.

A politológus a bejelentést „nem ügyetlen lépésnek” tartja, mivel 11 napja nem történt semmi a Magyar Péter által szabott határidő lejárta óta. Így az államfő még időben szerezhet egy „alkotmányértelmezést” az Alkotmánybíróságtól.

Török Gábor úgy látja, a korábban egyértelműnek tűnő helyzet megváltozott.

„A korábban Magyar Péter jutalomjátékának látszó ügy minden nappal egyre több politikai kockázatot hordoz a miniszterelnök számára” – zárta bejegyzését.

Május 31-én járt le a Magyar Péter miniszterelnök által több közjogi méltóság lemondására szabott határidő, miután egy keddi, utolsó, négyszemközti megbeszélésre tett ajánlat sem vezetett eredményre. Az államfő már korábban jelezte, hogy nem mond le, és a tervezett elmozdítása miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. A csütörtöki, Alkotmánybírósághoz fordulás a védekezésének újabb lépése, amely egy lehetséges alkotmányos válsághoz vezethet.

A Sándor-palota közleményére a kormányfő szinte azonnal reagált, „szánalom kategóriának” nevezve az elnök lépését.

Kapcsolódó

Sulyok Tamás bejelentette: sürgős eljárásban vizsgálja a tervezett elmozdítását a Velencei Bizottság

A köztársasági elnök szerint a leváltására tett kísérletek alapvető alkotmányos elveket sértenek. Jelezte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének munkatársai készek Magyarországra utazni, hogy többet tudjanak meg a kialakult helyzetről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videóból tudta meg, hogy brutálisan elgázolták egy elektromos biciklivel, a cserbenhagyó most börtönbe kerülhet

A 33 éves walesi férfi a baleset utáni emlékezetkiesése miatt nem tudta, mi történt vele. Két nappal később a szomszédja mutatta meg neki a térfigyelő kamera felvételét a gázolásról.

KÉK HÍREK

Sokkoló videó: „Betárazott lőfegyverrel hülyéskedtek” – meglőtte társát egy rendőr Amerikában, centiken múlt a tragédia

Gene Harris, a kaliforniai Pasadena rendőrfőnöke ezekkel a szavakkal írta le a döbbenetes esetet, miután nyilvánosságra hozták az incidensről készült felvételt. A véletlen lövést leadó rendőrt elküldték.

KÉK HÍREK

24.hu: kirepült a kisbuszból, életveszélyesen megsérült az M1-esen balesetező moldáv kocsi sofőrje

A moldáv rendszámú kisbusz vezetője feltételezések szerint elaludhatott a volánnál, ezért ütközött neki egy, a korábbi baleset miatt álló teherautónak az M1-es autópályán. Őt és egy másik utast kórházba szállítottak, hét másik utas a helyszínen meghalt.

SZEMPONT

Transparency International: Ettől a törvénytől Magyarország tényleg jobb hely lesz, a ciklus második felére kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből

Ligeti Miklós szerint a kormány átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagja nemcsak a NER-hez, hanem az azt megelőző időszakhoz képest is érdemi változást hozhat. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó - mondja a szakértő.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert - szmo.hu
2026. június 12.

A kormány történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtott be, amely az átláthatóságot, a korrupció elleni harcot célozza. Ez a befagyasztott uniós források megszerzéséhez is nélkülözhetetlen, de a jogállamiság helyreállítását sem lehet elképzelni nélküle. A csomag részeként jelen formájában megszűntetnek egy sor emblematikus közérdekű vagyonkezelő alapítványt, például az Orbán Balázs által vezetett MCC-t, a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványát, és olyan pénzosztó helyeket, mint a MOL - Új Európa Alapítványa vagy a Batthyány Lajos Alapítvány. Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, átláthatóbbá teszi a magántőkealapok működését és változtatnak a közbeszerzési szabályokon is.

Visszaáll-e a jogállam, és visszaszorítható-e a korrupció az új törvénycsomaggal? Miben hoz újat a javaslat a vagyonnyilatkozatok vagy a közbeszerzések terén? Elég-e a törvényeket módosítani, vagy a hatóságoknak kellene végre dolgozniuk? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit kell tudni ezekről a javaslatokról?

— Ez az első olyan törvényjavaslat, amire tényleg azt lehet mondani, hogy általa Magyarország jobb hely lesz. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó. A cél az, hogy a befagyasztott EU-s forrásokat kiolvassza, megszerezhetővé, elérhetővé tegye, és ehhez egy csomó mérföldkővel, és EU-s feltétellel szabályozott területen nagyon komoly előrelépések lesznek.

A vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetősége, vizsgálata évtizedes elmaradásokat fog ledolgozni.

A KEKVA-k (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetése, a Transparency legnagyobb örömére abban az irányban halad, és azon a módon történik, amit mi is javasoltunk. A kormánynál valószínűleg nyitott fülekre találtunk, hogy nem kell megkísérelni átvenni a kuratóriumokat vagy alapítványként kezelni ezeket a közpénznyelőket, hanem el kell törölni azokat. Ezt a vagyont vissza kell szerezni. Az más kérdés, hogy a vagyonból mi lesz visszaszerezhető, hogy az MCC hova és mit rakott abból a pénzből. Javulni fognak az átláthatósági szabályok a tényleges tulajdonosok révén, ez a pénzmosási szabályozásban van. Például a NER egyik kedvelt trükkjét, az elsőbbségi részvényt, ami picike tulajdoni hányadhoz nagy szavazati, illetve nyereségrészesedési jogosultságot társít, azt is bevonják az átlátható szervezet fogalmába.

Tényleges tulajdonosként az elsőbbségi részvényest is meg kell nevezni,

hogyha a tulajdoni mértékétől függetlenül 25 százalékot meghaladó szavazati arányt vagy nyereségrészesedést tud érvényesíteni. Van egy-két egész innovatív elképzelés a közbeszerzéseknél is. Például az egyajánlatos közbeszerzések megengedettségét még jobban szűkíti, és a tényleges tulajdonos problematikája bekerül a közbeszerzési joganyagba is. Mostantól az átláthatóság körében nem az lesz, hogy nyilatkozik a cég, hogy ő átlátható, és ennyi, hanem

az ajánlatkérő (önkormányzat vagy állam) részletes, konkrét felvilágosítást is kérhet.

Ez egy nagyon komoly, neuralgikus pont jelenleg. Ott van például a FaceKom Kft. az arcfelismerő rendszerrel, ami Tiborcz-közeli, és az IDOM Softnak fejlesztettek közbeszerzésben arcfelismerő rendszert. Én adatigénylésben betekintettem az átláthatósági nyilatkozatukba. Annyi szerepel benne, hogy az ügyvezető aláírásával nyilatkoztak, hogy a tulajdonosok közül senki sem közszereplő. Ennyi. Teljesen törvénysértő volt a nyilatkozat, és ezt tudomásul vette az IDOM Soft, mint ajánlatkérő. Az is érdekes lesz, hogy mostantól az ajánlatkérő feltételként előírhat korrupcióellenes vállalásokat, amiket konkretizálhat és megkövetelheti a teljesítését.

A magántőkealapokra vonatkozó tényleges tulajdonosi adatokat mostantól gyűjteni és regisztrálni kell,

és azokhoz civilek és újságírók egyszerűbben férhetnek hozzá, mint a jelenlegi szabályok szerint. A felülbírálati indítványnak a büntetőeljárási törvényben elfogadott szabályai is a jobb irányba mozdulnak el. Négy vagy öt kisebb észrevételt fogunk javaslatként megfogalmazni, talán már holnap sikerül elküldeni a feltételezett címekre.

— Ez a törvénycsomag jogállami szempontból egy fejlettebb, jobb, átláthatóbb konstrukciót hoz, mint ami 2010 előtt volt? Vagy csupán a korábbi állapotokat állítja vissza?

— Ezek nem voltak megoldva 2010 előtt sem. A vagyonnyilatkozati rendszer harminc éve fabatkát sem ér. Itt nem a tíz előttihez térünk vissza, hanem

sok területen évtizedes hiányokat pótol a szabályozás.

Csupa olyan rendelkezésről van szó, ami vagy egyáltalán nem létezett jogterületként 2010 előtt, vagy ugyanúgy vacakul működött, csak éppen nem biztos, hogy ekkora kockázatok származtak belőle. A magántőkealap és a kollektív befektetési formák 2014 óta vannak szabályozva, tehát itt nincs miért visszatérnünk a tíz évvel ezelőtti megoldáshoz. A vagyonnyilatkozatokat említettem, és ezek a közbeszerzési és átláthatósági hiányosságok szintén régtől fogva felmerülnek. A politika nem élt ennyit a titkos befektetési formákkal.

Úgyhogy ez most nem a „vissza a NER előtti szakaszba”, nem „vissza a jövőbe”, hanem egy előremutató szabályozás.

Persze nem old meg mindent, nagyon sok kérdést nyitva hagy, további szabályozásokra lesz szükség. Például a vagyonnyilatkozatoknál most jó lesz az ellenőrzés, de a nyilatkozat tartalmán még dolgozni kell. De ez egy nagy átláthatósági és korrupcióellenes csomag.

— És a közbeszerzések?

— A közbeszerzéseknél mindig van mit csinálni, bár ott nem annyira a szabályozással van a probléma. Például biztos, hogy a 115. paragrafus szerinti, valódi versenynövelő megoldások az építési beruházásoknál jó irányba mutatnak, de ez kevés. Ott igazából ki kellene vonni a NER alatt életbe léptetett összes korlátozó rendelkezést.

— Van olyan pont a csomagban, ami számszerűsíthető vagyongyarapodást vagy vagyonmegtartást jelent az államnak?

— A KEKVA világos, az visszatér az államhoz, ami abból megvan. Persze a kötelezettségek is, de az egy másik kérdés. A közbeszerzésnél ez még önmagában nem hoz áttörést. Kellene, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság az összefonódásokat, kartelleket, összejátszásokat ellenőrizze, mert itt nemcsak az állam volt csalárd, a cégek is nagyon szerettek csalni.

— Tehát amikor többen összebeszélnek?

— Összebeszélnek, így van, hogy hol az egyik nyer, hol a másik A túlárazások ellen ez még kevés. A versenytorzító és versenykorlátozó magatartások ellen ez önmagában kevés, de jó irányba mutat. Számomra talán a legfontosabb szabály, hogy szigorodnak az összeférhetetlenségi követelmények. Eddig csak a vezető közjogi méltóságokkal egy háztartásban élő családtagok voltak kizárva, most minden hozzátartozó ki lesz zárva, függetlenül attól, hogy hova váltották ki a lakcímkártyáját.

— Milyen törvénymódosítás kellene ahhoz, hogy a magyar közbeszerzési rendszer valóban transzparens, nem korrupt és túlárazott legyen?

— Ezt nem lehet csak szabályozási eszközzel elérni. Mindig lehet minden szabályt még jobbá tenni, de itt arra lenne szükség, hogy az ellenőrző hatóságok, a GVH, KEHI, Közbeszerzési Hatóság, a Kincstár, tegyék a dolgukat, és menjenek utána a piactorzító összefonódásoknak és a csalárd magatartásoknak.

— A jogosítványaik most is elegendőek ehhez?

— Igen.

Itt tényleg csak arról van szó, hogy elkezdjenek dolgozni.

De most már el is kezdtek dolgozni. Úgy tűnik, hogy azért itt is van egy nekibuzdulás. Ez az elmúlt másfél hónap termése, ami nem kevés.

— Most a nekibuzdulásnak politikai hátszele van. De hogyan lehet végre elérni, hogy a hatóságok tényleg a politikai hatalomtól függetlenül működjenek?

— Én nem politikai hátszelet érzékelek. Inkább úgy képzelem, hogy azoknak az altatott vagy félretett ügyeknek a dossziégazdái, akik eddig hiába akartak, nem tudtak mit tenni, mert a főnökök nem engedték őket lépni, most azt mondják: „már nem tudsz megakadályozni benne, most megcsinálom”.

Ez egy belső forradalom lehet.

— Mit kell tenni egy olyan erős jogállamért, ahol a hatóságok akkor is elvégzik a dolgukat, ha az a hatalmon lévőknek kényelmetlen?

— Majd meglátjuk, hogy a most induló jogállami építkezés mit fog eredményezni a TISZA részéről, mert meg lehet csinálni. Ezt nem lehet előre számszerűsíteni, hogy hány méter Alkotmánybíróság kell hozzá és hány kiló ügyészség. Nincs rá olyan szakácskönyv, amiben a recept előre le van írva. Ezt ki kell tapasztalni a gyakorlatban. Például, hogy lehet a közbizalmat nem kockáztatva leváltani azokat a NER-enceket, akiket itt hagytak a nyakunkon. Ezt nem lehet most így előre megmondani, mert nincs egységes recept az összes intézményre. Más az érzékenység a médiahatóságnál, a Számvevőszéknél és a bíróságokon.

— Akkor lehet az ember nyugodt, ha azt látja, hogy bárki is van hatalmon, az ő stikijeit is lenyomozzák. Volt a magyar történelemben ilyen időszak?

— Magyarországon nem volt ilyen igazán. A Horn-kormány alatt a Tocsik-ügyet azért csak kivizsgálták. A Postabank-ügyet már kevésbé, az olajügyeket kevésbé. A „kis átkosban”, 2002 és 2010 között a BKV-ügy vagy a Hagyó-ügy azért meg tudtak kezdődni, de ez már inkább a vége felé volt.

— És ha nem Magyarországot nézzük, van mintaállam, ahol teljesen független a hatalomtól a nyomozó hatóságok munkája?

— Teljesen makulátlan nincsen. Dániában volt a Danske Bank-botrány, ahol Azerbajdzsánnak és Belarusznak mostak pénzt a bank balti fiókjain keresztül, és ezt a dán rendőrség kinyomozta. De van ellenpélda is: a Gripen-ügy, amire már talán kevesen emlékeznek, hogy a magyar vadászgép-beszerzéshez kenőpénz csatlakozhatott, ám azt az ügyet Svédországban végül eltusolták.

— Pedig Svédország egy mintaállam. Tehát az az út, amire a jelenlegi kormány lépett, még a fejlett demokráciákban is göröngyös.

— Ez nem egy könnyű út. Sok a göröngy, a kisebb-nagyobb árok, vízátfolyás és buktató rajta. De most láthatólag, élve a nagy felhatalmazásból fakadó felelősséggel, a kormány ezt az utat járja.

— Elképzelhető, hogy a magyarországi korrupciós szint a ciklus végére eléri az európai átlagot?

— Nem hiszem, hogy akkorát tudunk ugrani rögtön. De mire a következő adatgyűjtés lezárul, szerintem addigra már lesz valami meggyőző nyoma a magyar kormány cselekvésének. Mi is arra számítunk, hogy két év múlva, a ciklus második felére Magyarország kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből.

Akkor már nem az Unió legkorruptabb országa leszünk, hanem a gazdasági-politikai súlyunknak megfelelően valahol az alsó harmad tetejénél állunk majd.

— Ez körülbelül mely országok szintjét jelenti a listán?

— A V4-ek, Szlovákia, Lengyelország, Csehország szintje az, ami megszerezhető. A balti államok vagy éppen Szlovénia, az már egy következő nagyságrend.

Kapcsolódó

Magyar Péter „történelmi jelentőségű törvénycsomagot” nyújtott be, ami hazahozhatja az uniós milliárdokat

A miniszterelnök egy új törvénycsomag benyújtását jelentette be, amely a korrupció felszámolását célozza. A reformok teljesítése a feltétele annak, hogy Magyarország hozzáférjen a korábban befagyasztott 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz.