SZEMPONT
A Rovatból

Simon Gergely: Ezek rákkeltő anyagok, belélegezve nagyon nagy problémát okozhatnak, nem is találok szavakat

A kormány úgy adott újabb 133 milliárdot a gödi Samsung-gyár bővítésére, hogy egy titkosszolgálati jelentésből pontosan tudta, mérgezte saját dolgozóit – derítette ki a Telex. A Greenpeace szakértője szerint elképesztő, hogy mindent tudtak, de hagyták, hogy a gyár menjen tovább.


Egy nap hallgatás után Szijjártó Péter szemenszedett hazugságnak, álhírnek, rágalomnak nevezte posztjában a gödi Samsung SDI akkumlátorgyárról szóló Telex cikket. A tényfeltáró anyag szerint egy titkosszolgálati jelentésből a kormány pontosan tudta, hogy a gyár rákkeltő anyagokkal mérgezi saját dolgozóit, nemzetgazdasági érdekből mégis úgy döntöttek egy kormányülésen, hogy nem állítják le a működését. A Telex cikke döbbenetes dogokról ír: zsákokkal összekötött csövekről, eleve a szűrésre alkalmatlan légtisztító-rendszerről, rendes védelmi eszközök helyett a dolgozóknak adott sima egészségügyi maszkokról, 520-szoros határérték-túllépésről, elfeketedő tetőről, a problémákra tudatosan nem reagáló dél-koreai vezetésről. Bár miután a kormány számára mindez nyilvánvalóvá vált, 2023-ban nyomást gyakoroltak a gyárra, ahol végül javítottak a rendszeren, még mindig vannak problémák. Ennek ellenére megkapták minden idők legnagyobb állami támogatását, miközben a cég lobbizását ma már Szijjártó Péter volt helyettese irányítja. Magyar Péter a külügyminiszter lemondását követeli, Tordai Bence pedig feljelentést tett, mert szerinte a kormány bűncselekményekben bűnrészes.

Mekkora veszélyben lehettek a dolgozók és a környék lakói? Hogyan tehette meg a kormány, hogy úgy dönt, nem záratja be a gyárat és hallgat a feltárt problémákról? Mit tettek közben a hatóságok, amelyeknek érvényt kellett volna szerezniük a törvényeknek? Simon Gergellyel, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjével beszélgettünk mindezekről.

— Mit lehetett tudni erről előre?

— Szóbeszédek régóta voltak. Én is hallottam nem megerősített információkat arról, hogy állítólag nyomozás is folyt. Arról is voltak hírek, hogy többször történt jelentős határérték-túllépés. Az viszont mindenképpen újdonság, és

elég elképesztő, hogy ez ilyen magas szinten ismert volt, és mégsem léptek érdemben, hagyták, hogy ez így menjen tovább.

Láttuk sajnos, amit írtak is, hogy a Samsung kommunikációja ahelyett, hogy érdemben próbálna reagálni a problémákra, inkább csak lesöpörte azokat az asztalról. Gondoljunk csak bele, soha nem reagáltak arra, és nem derült ki, hogyan lehetséges az, hogy hónapok óta érvényes engedélyek nélkül működnek. Vagy az, hogy mi is találtunk a természetben, a Samsung mellett a kijövő szennyvízben tömegével olyan vegyi anyagot, aminek semmi helye nem lett volna ott. Ezt sem a hatóság, sem a Samsung nem tisztázta soha. Sorolhatnám, hogy hány ilyen egészen elképesztő történet volt a Samsunggal kapcsolatban, például hogy határérték feletti zajszennyezéssel terhelték a lakosságot.

— Az iratokból az derül ki, hogy a hatóság feltárta a problémákat, de a politika mindig felülről leállította a folyamatokat.

— Ezt tapasztaltuk mi is. Szerveztünk nemrég egy demonstrációt, még decemberben, amikor a minisztériumhoz vonultunk, mert az volt a véleményünk, és azt is láttuk, hogy egyáltalán nem próbálják betartatni velük a jogszabályokat. Nemcsak a Samsunggal, más akkumulátorgyárral sem.

— Más akkugyáraknál is azt tapasztalják, hogy a hatóság nem tartatja be a hatályos előírásokat? Azok is különleges védelmet élveznek?

— A komáromi SK On-nál folyamatosan irtózatos bűzről számolnak be a helyiek.

Balesetek kapcsán sosem derül ki, hogy pontosan mi történt.

Iváncsán is kiderült, hogy rengeteg baleset volt, és egészen szimbolikus büntetéseket kaptak. Tehát máshol is tapasztaltuk ezt, csak a Samsungnál még tömegesebben.

— Úgy tűnik, a gyárat ilyen műszaki berendezésekkel meg sem lehetett volna építeni. Nem kellett volna egy előzetes környezetvédelmi hatósági engedély, ami ellenőrzi a műszaki tartalmat?

— Környezetvédelmi engedély nélkül működött nagyon sokáig az üzem. Ami most napvilágra került, az nem is kifejezetten környezetvédelmi kérdés, inkább munkavédelmi. Láthatóan nagyon sok katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi engedélye hiányzott a cégnek. Gondolom, egy megfelelő engedélyeztetés esetén ezek kiderültek volna.

— Szakmai szempontból mit jelent az, hogy 2023 márciusában a Samsung maga jelzett egy 200-szoros határérték-túllépést? Mi vehette rá őket erre?

— Ezt én sem értem. Gyanítom, hogy kötelező volt nekik jelezni. Gondolom, a rendszer kimutatta, amit látni kellett, de erre én nem tudok válaszolni, ezt az üzemtől vagy a hatóságtól kéne megkérdezni.

— Ez a kétszázszoros nagyságrend mit jelent a gyakorlatban?

— Ötszázszoros is volt.

Ezek rákkeltő anyagok, belélegezve nagyon nagy problémát okozhatnak. Nem is találok szavakat.

És itt arról van szó, hogy ez nem egy egyszeri alkalom volt, hanem rendszeres, folyamatos probléma. Gyakorlatilag úgy mozgatták, ahogy írják is, a dolgozókat, hogy az ő kitettségük ne érje el a határértéket.

— Mi lenne az a minimális transzparencia, amit egy ilyen üzemnek a törvény szerint is biztosítania kellene?

— Én azt gondolnám, hogy a legtöbb kibocsátásukról folyamatosan, online kellene tájékoztatni az embereket. Látszódnia kellene, hogy mi megy a szennyvízbe, melyik kéményen mi jut a levegőbe.

— Van erre példa Magyarországon?

— Ígéretek többször voltak, hogy mérnek majd folyamatosan. Hogy ez mennyire valósult meg, azt nem tudom, de több cégnél emlékszem, hogy megígérték, lesz folyamatos mérő.

Itt a PM10-kibocsátással is folyamatos gond volt, és a nikkelkibocsátás is felmerült.

Mi is mértünk a környéken határérték feletti nikkelt az üzem közelében. Lehetőség lenne online is folyamatos mérésre is, illetve ezek után az is elvárható lenne, hogy a belső helyiségekben lévő mérések is nyilvánosak legyenek.

— Ezt külön törvény jelenleg nem írja elő?

— Nem.

— Mit ír elő?

— Többet, mint ami megvalósul. Ezeknek a környezeti adatoknak nyilvánosaknak kellene lenniük, és ezeket ki kellene adni a lakosoknak. Ehelyett folyamatosan nem adják ki őket, vagy csak nagyon nagy késéssel, évekkel később kerülnek fel a hivatalos honlapokra. A Göd-ÉRT Egyesület nagyon hosszan tudna mesélni arról, milyen adatokat nem kaptak meg az elmúlt években.

— Említette, hogy a környéken is mértek határérték feletti értékeket. Miket?

— A talajhatárérték felett mértünk egy minta esetében, a gödi Samsung mellett. Úgy tudom, máskor a hatóság nem talált semmit. Én azt gondolom, hogy a kiporzódás miatt lehet, hogy véletlenül belemértünk valamibe, de az is lehet, hogy a port a szél továbbvitte, és csak egy-egy helyen maradt meg. Egyetlen mérés volt, de az biztos, hogy a gyár területénél mértünk határérték felett.

— Ez mit jelent a környékbeli lakókra nézve?

— A nikkelpor, amit az akkumulátorgyártásban használnak, rákkeltő, tehát semennyire sem előnyös, ha ezt a lakosok belélegzik.

— Nagyságrendileg mekkora beruházással lehetne a gyárat problémamentessé tenni?

— Ezt én nem tudhatom, de az biztos, hogy nemrég kaptak megint 130 milliárd forint feletti közpénzt. Igazán előírhatták volna nekik, hogy ebből oldják meg végre a hiányosságokat.

— Létezik a világon olyan akkumulátorgyár, ami probléma nélkül működik?

— A német akkumulátorgyárakról sokkal jobb hírek vannak. Ott rendesen monitorozzák a dolgozókat, és biztonságosabb technológiákat használnak.

— A német törvények ennyivel szigorúbbak?

— Szerintem ott betartatják a jogszabályokat. Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen történet mondjuk Németországban megtörténhessen, hogy ennyi törvénytelenséget megengedjenek egy akkumulátorgyárnak.

— A Telex cikkének legmegdöbbentőbb állítása talán az volt, hogy a kormányon belül vita zajlott a gyár leállításáról. Rogán Antal a leállítás mellett volt, Szijjártó Péter viszont a további beruházásokra hivatkozva ellenezte azt. Megteheti egy kormány, hogy a beruházásokért cserébe életveszélybe sodorja a saját állampolgárait?

— Nemcsak a magyar állampolgárok voltak veszélyben, rengeteg külföldi dolgozó is volt ott.

A kormány engedélyezett egy törvénytelen állapotot, ami mindenképpen nagyon veszélyeztette a dolgozók egészségét.

Ez szerintem elképesztő.

— Az iratok szerint egy ideig javultak a mérési eredmények, aztán megint romlottak. Mi lehet ennek az oka?

— Lehet, hogy egy ideig odafigyeltek, cseréltek szűrőket, felújították a rendszert, aztán újra visszatértek a rossz állapothoz. De ezt kívülről nehéz megmondani. Feltételezem, az történt, hogy egy kicsit összekapták magukat, amikor rájuk szóltak, aztán hagyták az egészet újfent lerohadni.

— Mi lenne az a minimum, amit a kormánynak most meg kellene tennie?

— Ezerszer elmondtuk már: a környezetvédelmi hatóságnak be kell tartatnia a hatályos magyar és uniós törvényeket. A törvénytelen működés teljesen elfogadhatatlan. A gödi Samsungnak jelenleg nem szabadna működnie környezetvédelmi engedély hiányában. Pont. És az sem lett volna szabad, hogy a hatóságok hosszasan tudjanak a szennyezésről, és mégis megengedjék azt.

— Megoldás lehetne egy állandó, független monitoring rendszer a gyár körül?

— Ezt így gondolom. Az lenne a jó, ha lenne egy olyan mérés, amiből folyamatosan mindenki láthatná az adatokat, és akkor elkerülhetnénk az összes találgatást.

— Kinek lenne a kötelessége ezt kiépíteni?

— Szerintem ez senkinek sem kötelessége. De ennyi botrány után ez egy elvárható lépés lenne a lakosság megnyugtatására, miután láthatóan ilyen sokáig nem tudták garantálni a lakosság és a dolgozók védelmét. Láthatóan nincs független környezetvédelmi hatóság Magyarországon. A kormányhivatalokba integrálva nem tudja ellátni azt a feladatot, ami a lakosság és a dolgozók védelme lenne.

— Ha megmaradt volna a független környezetvédelmi hatóság, előrébb lennénk?

— Nyilván. Egy valódi, független hatóság nem politikai irányítás alatt áll. Most nem mint a Greenpeace munkatársa, hanem mint magánember mondom:

amikor azt látjuk, hogy a kormányhivatalokat vezető főispánok közül jó páran Fideszes parlamenti képviselőjelöltként indulnak, akkor kimondhatjuk, hogy a hatóságok közvetlen politikai irányítás alatt vannak.

Nincs igazi szakmai irányítás. Függelmi viszonyban vannak a végrehajtó hatalomtól, tehát nincsenek független hatóságok, amelyek érdemben odamennének és bezáratnának valamit.

— Most, hogy ezek a tények nyilvánosságra kerültek, be kellene zárni a gödi Samsungot, amíg nem orvosolják a problémákat?

— Nyilvánvalóan nem működhetne tovább így, szabálytalanul. Zöldként, a Greenpeace képviseletében sokszor a szabályos működést is kritizáljuk. A szabálytalan működés viszont nem elméleti kérdés. Szabálytalanul semmi nem működhet. Elképesztő, hogy egy gyár engedély nélkül, a dolgozókat szennyezésnek kitéve működik. Innentől a bezáratás nem is kérdés.

— Visszavonták a működési engedélyét, de azt mondták, csökkentett kapacitással működhet. De hogy mi ez a csökkentett kapacitás, arról senki nem mondott semmit.

— Erről az EMLA (Környezeti Management és Jog Egyesület) jogásza mondott anno elég sarkos véleményt, hogy ez félrevezetés. Valóban nem azt mondta a bíróság, hogy be kell zárni az üzemet. De mivel Magyarországon van egy jogszabály, ami szerint akkumulátorgyártás csak környezetvédelmi engedély birtokában végezhető, így a bérszámfejtés meg a menza például működhet, de akkumulátort gyártani nem lehetne.

— Lehet olyan helyzet, hogy a Greenpeace, mint környezetvédelmi egyesület nem támasztana kifogásokat az akkumulátorgyárak magyarországi létezése ellen?

— Úgy gondoljuk, hogy valamennyire szükség van akkumulátorgyárakra, hiszen a belső égésű motoros járműveket el kell távolítani a forgalomból, tehát kellenek akkumulátorgyárak, ezt néha a fejünkre is olvassák, de ez a véleményünk. Viszont az, hogy ennyit elbír-e az ország, az egy másik kérdés. Szerintünk nem. Nem készült stratégiai környezeti vizsgálat, ami bemutatta volna, hogy ennyi gyárhoz van-e elég energiánk, van-e elég vizünk. Amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, megálljt kellene parancsolni, mert már most sokkal több akkumulátorgyár van Magyarországon, mint amennyire a magyar igényekhez valaha szükség lehet.

Új gyárak helyett a meglévők törvényes működését kellene biztosítani.

Kellene egy rendes hatásvizsgálat arról, hogy mit bír el az ország, és hogyan lehet ezeket működtetni. Jelenleg nincs is meg az Európai Uniós keretrendszer az akkumulátorgyárak működésére. Vadnyugati állapot van, amikor más, nem erre vonatkozó jogszabályokból próbálják valahogy levezetni, hogyan kellene ezeknek a gyáraknak működniük, és láthatóan ez nem megy úgy, ahogyan elvárható lenne.

— Most, hogy ez a cikk megjelent és bizonyítékok is vannak, terveznek valamilyen cselekvést?

— Mi már szövetséges partnereinkkel, a legjobb magyar szakértőkkel együtt összeállítottunk egy közös állásfoglalást arról, hogy szerintünk mi lenne az a minimum, ami az akkumulátorgyárak törvényes és megfelelő működéséhez kellene. Erre semmilyen érdemi választ nem kaptunk azóta. Azt látjuk, hogy a magyar hatóságok és az illetékes tárca nem a lakosságot, az emberek egészségét és a környezetet védi a szennyező gyáraktól, hanem fordítva: a szennyező gyárakat védi a civilektől és a lakosoktól. De most egyeztetünk a partnereinkkel a lehetséges további lépésekről. Tettek feljelentéseket, születtek ígéretek, és mi is vizsgáljuk, hogy mit lehet még tenni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Megtört a lojalitás lánca: Zárug Péter Farkas szerint ezért hagyták magára Orbán Viktort a milliárdosai
Az elemző szerint a Fidesz gazdasági hátországának támogatása a választási vereség után elapadt. A konfliktus oka, hogy a lojalitás a hatalmi pozíción alapult, és mivel a remény elveszett Orbán Viktor visszatérésére, a gazdasági szereplők már nem finanszírozzák a pártot.


Zárug Péter Farkassal Benyó Rita beszélgetett a VálaszOnline podcastjában a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről és a párt jövőjéről. Az elemző szerint a Fidesz nem nézett szembe a történtekkel, és a hétvégi kongresszus sem a megújulásról, hanem egy cég belső ügyeinek rendezéséről szól.

Zárug Péter Farkas szerint a Fidesz egy céghálóként működik, amelynek tulajdonos-ügyvezető igazgatója Orbán Viktor, a párt pedig most egy hatalmas piaci bukást szenvedett el.

Úgy látja, a cég „fogyasztóit elvesztette, lemérgezte”, de még egy bocsánatkérő közleményt sem adott ki.

„Úgy csináltak, mintha ez egy párton belüli dolog lenne, cégen belül kell rendezni a dolgokat, és először cégen belül rendezzük, aztán majd utána meglátjuk” – fogalmazott.

Állítása szerint a párton belül ugyan voltak kritikus hangok, de a választókkal azóta sem kommunikáltak érdemben. „Akik ott maradtak, azok irányába mi a mondás?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint a párt a választók felé a „védvonal” kommunikációján és a Mi Hazánkkal közösen szervezett tüntetéseken kívül nem tudott mást felmutatni. Úgy véli, a Fidesz most a belső ügyeit rendezi, aminek semmi köze a magyar konzervativizmushoz vagy a polgári értékekhez.

A párt visszatérését a polgári vonalhoz kétségesnek tartja. A Fidesz jelenlegi állapotát úgy jellemezte: „szotyit  köpködve, zsebredugott kézzel billegek elő, és mondom, folytatjuk”.

Hozzátette, a polgári-nemzeti irányt maga Orbán Viktor cserélte le egy plebejus vonalra. „Én értem a paraszti erőkultuszt, de nem így indultunk el” – jegyezte meg. Zárug szerint „most ezen nem is kell már idegesítenie magát egy normális, polgári gondolkodású konzervatívnak. Ez egy cégügy.”

Zárug kitért Navracsics Tibor helyzetére is, akit tisztességesnek tart, amiért elmondta, hogy 65 százalékban ért egyet a Fidesz politikájával, de hiányolja, hogy a fennmaradó 35 százalékról sosem beszélt. Úgy látja, a mérsékelt fideszesek politikai jövője bizonytalan. „Ezeknek a meglévő pislákoló politikai fénye Orbán mellett teljes vaksötétbe tart” – vélekedett.

A Fidesz szervezeti átalakítását, amelynek keretében az önkormányzati hálózatra helyeznék a hangsúlyt, szintén cégszervezési kérdésnek tartja. Szerinte a 106 iroda fenntarthatatlan, ezért a karcsúsítás logikus lépés. „Elszálltak a táncos évek, gyerekek, most akkor a hét szűk esztendőre kell berendezkedni” – mondta.

A párt jövője szerinte a következő önkormányzati választáson dől el. „Ha ott egy DK-típusú, óriási visszazuhanás van, amihez a Fidesz esetében már elég, ha 20% alatti lesz ez az eredmény, akkor megpecsételődött a sorsa.”

Arra a kérdésre, hogy a TISZA Pártnak érdeke lenne-e egy előrehozott önkormányzati választás, Zárug azt mondta, hogy bár a politikai logika ezt diktálná, a jogállamiság elveivel ez ellentétes lenne. Szerinte a fennálló mandátumokat nem lehet politikai érdekek alapján megszüntetni. Úgy látja, a jelenlegi helyzetet csak egy átfogó alkotmányozási folyamattal lehet rendezni.

Arról, hogy Orbán Viktor miért nem vonul vissza, az elemző azt mondta, a miniszterelnök nem teheti meg, mert ő birtokolja a „céget” és annak minden titkát. „Orbán Viktor nem tud Boross Péter lenni, aki nagy idők nagy tanújaként, szimbolikus tanácsadással és mégiscsak ellentétes oldali rendszerváltóként háttérbe tud vonulni” – állította. „Le kell szerveznie a brigád levonulását, és le kell szerveznie, hogy ez a cég azért egy történelmi veresség után ne a büntetőjog alá kerüljön” – fejtette ki.

A párt jelenlegi állapotát egy temetéshez hasonlította. „Egy 16 évig hegemónként kormányzó pártnál, amelyiknek az utolsó egy hónapjában ezer milliárdok esnek ki a szekrényéből, szerintem a 10%-os lét is temetés.” „A Fidesz mint brand egyenlő a koponyás bélyeggel, hogy vigyázz, méreg” – fogalmazott.

A Fidesz-közeli vagyonok eltűnését azzal magyarázta, hogy a vereség megtörte a lojalitás láncát.

A rendszer alapja a hatalmi pozíció volt, és mivel a remény elveszett arra, hogy Orbán visszakerüljön a korábbi helyzetébe, a gazdasági szereplők már nem érzik kötelességüknek a párt finanszírozását. „Ott vannak a milliárdok, de nincs remény. Igaz? Nincs remény” – tette hozzá.

Az elemző nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz rendszere egy kártyavár lett volna. Szerinte egy erős rendszer volt, amelynek egyetlen gyenge pontján sikerült áttörni, ami az egész szerkezetet szétpattintotta.  A belső káoszról szólva ironikusan megjegyezte: „Mráz Ágoston hajat növesztett, kontaktlencsét vett és hippiként járja a fesztiválokat, hogy ne ismerjék föl. Tehát, hogy itt teljes végórák vannak.”

A belső kihívó hiányát azzal magyarázta, hogy a potenciális utódjelöltek látják, hogy a megmaradt szavazóbázis még mindig Orbánhoz hűséges, másrészt pedig intézményi fogságban érzik magukat. „Ez egy súlyosan bántalmazott agyi állapot” – összegezte.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Friss elemzés: Komoly hibákat vétett a Tisza-kormány, ennek még ára lesz
A Political Capital elemzése szerint a TISZA-kormány több vitatott lépést is tett, például a parlamenti szabályok fellazításával. Bár a népszerűségük töretlen, a hibáknak később politikai következménye lesz.


Miközben a közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a TISZA-nak, aközben gyűlnek a vitatott döntések: nem távozott egyetlen célkeresztbe került intézményvezető sem a határidőre, a Házszabály átmeneti fellazítása a Fidesz-éra eszköztárát idézi, és a vendégmunkás-szigorítás gazdasági feszültségeket kelt. A kérdés nem az, lesz-e ennek ára, hanem az, hogy mikor – írja a Political Capital friss elemzésében.

A leglátványosabb törésvonal az állami csúcsintézményeknél rajzolódik ki. A Magyar Péter által szabott május 31-i ultimátum eredménytelenül telt el, egyetlen, a Fidesz által kinevezett csúcsvezető sem mondott le. A határidő lejárta után a miniszterelnök ugyan egyeztetett az államfővel a Sándor-palotában, de ott nem tudott előállni kész jogi csomaggal a leváltásukra, csupán az alkotmánymódosítás előkészítésének szándékát jelentette be.

Az ügy azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez az egyik első, kézzelfogható ígéret, amelyen a kormány cselekvőképessége lemérhető.

A módszerek körüli viták a parlamenti eljárásoknál is előkerülnek. A TISZA-kormány egy javaslattal átmenetileg, 2026 végéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások számát az Országgyűlésben, amit a befagyasztott uniós források minél gyorsabb lehívásával indokol.

Eközben a törvényjavaslatok továbbra is jellemzően egyéni képviselői indítványként kerülnek a Ház elé, noha ezt a gyakorlatot az ellenzék tizenhat éven át bírálta. Ezek a lépések, még ha hatékonysági célok is vezérlik őket, erősíthetik azt a vélekedést, hogy az új kormány is a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésében érdekelt.

A személyre szabott jogalkotás vádja a miniszterelnöki ciklusok korlátozásánál csúcsosodott ki. Bár a lépés közjogilag védhető, politikailag támadási felületet ad, mivel visszamenőleges hatályúként és Orbán Viktor kizárását célzó intézkedésként is keretezhető. Az elemzés szerint egy 2026-tól induló korlátozás stratégiailag tisztább lett volna.

A stratégiai kockázatok mellett azonnali gazdasági súrlódások is jelentkeznek a vendégmunkások ügyében. A kampányban ígért teljes leállás helyett a kormány egy szigorítást vezetett be, amelynek értelmében szombattól nem adnak ki újabb vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket. A lépés heves reakciókat váltott ki gazdasági szereplőkből, a Master Good nevű cég például beruházások leállításával fenyegetőzött.

Valójában a TISZA ugyanúgy a migrációellenesség csapdájában vergődik, mint korábban a Fidesz, amely szintén nem talált egyensúlyt a szigorú retorika és a gazdasági érdekek között.

Mindezt olyan kisebb, de sokasodó operatív zökkenők keretezik, mint a rapid igazságügyiminiszter-váltás vagy a kormányzati szereplők elhamarkodott kijelentései miatti kommunikációs helyreigazítások. Ezek önmagukban csekély súlyúak, de ha menetrendszerűvé válnak, ronthatják a kormány professzionalizmusába vetett bizalmat.

Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, majd május 13-án megszűnt a több mint hat évig fennálló veszélyhelyzet, ami szimbolikusan a rendeleti kormányzás végét jelentette. A politikai figyelem ezt követően az állami csúcsintézmények, kiemelten Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsára és a május 31-i ultimátum felé fordult.

Az elmúlt napokban két, a következő hónapok hangulatát meghatározó lépés történt: szombattól a kormány szigorította az EU-n kívüli vendégmunkások beléptetését, majd kedden benyújtotta a Házszabály átmeneti fellazításának tervét. Közben az intézményvezetői távozások elmaradtak, és az államfői egyeztetés után csak az alkotmánymódosítás előkészítésének szándéka hangzott el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Ami Magyar Péter jutalomjátékának indult, mostanra nagy kockázat lett
A politológus Sulyok Tamás alkotmánybírósági beadványát elemezte. Az államfő azután lépett, hogy a Magyar Péter által szabott lemondási határidő 11 napja lejárt.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 12.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte a köztársasági elnök legújabb lépését. Sulyok Tamás csütörtökön az Alkotmánybírósághoz fordult a leváltását célzó kormányzati tervek miatt. A politológus szerint „egyre érdekesebb ez a történet”, és a helyzetet úgy látja, mintha az államfő hirtelen egy aktív, politizáló szereplővé vált volna.

„Aki április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt, sőt, akár az államfő számára rendelkezésre álló eszközöket (nyilatkozat, interjú, közlemény, vagy éppen AB-hez fordulás stb.) is bátran igénybe veszi.”

Török szerint Sulyok mostani fellépésével azt is bizonyítja, „hogy hogyan és milyen eszközök használatával lehetett volna más az államfő (és szerepe + megítélése) az elmúlt két évben”.

A politológus a bejelentést „nem ügyetlen lépésnek” tartja, mivel 11 napja nem történt semmi a Magyar Péter által szabott határidő lejárta óta. Így az államfő még időben szerezhet egy „alkotmányértelmezést” az Alkotmánybíróságtól.

Török Gábor úgy látja, a korábban egyértelműnek tűnő helyzet megváltozott.

„A korábban Magyar Péter jutalomjátékának látszó ügy minden nappal egyre több politikai kockázatot hordoz a miniszterelnök számára” – zárta bejegyzését.

Május 31-én járt le a Magyar Péter miniszterelnök által több közjogi méltóság lemondására szabott határidő, miután egy keddi, utolsó, négyszemközti megbeszélésre tett ajánlat sem vezetett eredményre. Az államfő már korábban jelezte, hogy nem mond le, és a tervezett elmozdítása miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. A csütörtöki, Alkotmánybírósághoz fordulás a védekezésének újabb lépése, amely egy lehetséges alkotmányos válsághoz vezethet.

A Sándor-palota közleményére a kormányfő szinte azonnal reagált, „szánalom kategóriának” nevezve az elnök lépését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Transparency International: Ettől a törvénytől Magyarország tényleg jobb hely lesz, a ciklus második felére kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből
Ligeti Miklós szerint a kormány átláthatósági és korrupcióellenes törvénycsomagja nemcsak a NER-hez, hanem az azt megelőző időszakhoz képest is érdemi változást hozhat. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó - mondja a szakértő.


A kormány történelmi jelentőségű törvénycsomagot nyújtott be, amely az átláthatóságot, a korrupció elleni harcot célozza. Ez a befagyasztott uniós források megszerzéséhez is nélkülözhetetlen, de a jogállamiság helyreállítását sem lehet elképzelni nélküle. A csomag részeként jelen formájában megszűntetnek egy sor emblematikus közérdekű vagyonkezelő alapítványt, például az Orbán Balázs által vezetett MCC-t, a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, Schmidt Mária Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványát, és olyan pénzosztó helyeket, mint a MOL - Új Európa Alapítványa vagy a Batthyány Lajos Alapítvány. Megerősítik az Integritás Hatóság jogköreit, átláthatóbbá teszi a magántőkealapok működését és változtatnak a közbeszerzési szabályokon is.

Visszaáll-e a jogállam, és visszaszorítható-e a korrupció az új törvénycsomaggal? Miben hoz újat a javaslat a vagyonnyilatkozatok vagy a közbeszerzések terén? Elég-e a törvényeket módosítani, vagy a hatóságoknak kellene végre dolgozniuk? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit kell tudni ezekről a javaslatokról?

— Ez az első olyan törvényjavaslat, amire tényleg azt lehet mondani, hogy általa Magyarország jobb hely lesz. Jó szándékkal lett összerakva, és hatásában is jó. A cél az, hogy a befagyasztott EU-s forrásokat kiolvassza, megszerezhetővé, elérhetővé tegye, és ehhez egy csomó mérföldkővel, és EU-s feltétellel szabályozott területen nagyon komoly előrelépések lesznek.

A vagyonnyilatkozatok ellenőrizhetősége, vizsgálata évtizedes elmaradásokat fog ledolgozni.

A KEKVA-k (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetése, a Transparency legnagyobb örömére abban az irányban halad, és azon a módon történik, amit mi is javasoltunk. A kormánynál valószínűleg nyitott fülekre találtunk, hogy nem kell megkísérelni átvenni a kuratóriumokat vagy alapítványként kezelni ezeket a közpénznyelőket, hanem el kell törölni azokat. Ezt a vagyont vissza kell szerezni. Az más kérdés, hogy a vagyonból mi lesz visszaszerezhető, hogy az MCC hova és mit rakott abból a pénzből. Javulni fognak az átláthatósági szabályok a tényleges tulajdonosok révén, ez a pénzmosási szabályozásban van. Például a NER egyik kedvelt trükkjét, az elsőbbségi részvényt, ami picike tulajdoni hányadhoz nagy szavazati, illetve nyereségrészesedési jogosultságot társít, azt is bevonják az átlátható szervezet fogalmába.

Tényleges tulajdonosként az elsőbbségi részvényest is meg kell nevezni,

hogyha a tulajdoni mértékétől függetlenül 25 százalékot meghaladó szavazati arányt vagy nyereségrészesedést tud érvényesíteni. Van egy-két egész innovatív elképzelés a közbeszerzéseknél is. Például az egyajánlatos közbeszerzések megengedettségét még jobban szűkíti, és a tényleges tulajdonos problematikája bekerül a közbeszerzési joganyagba is. Mostantól az átláthatóság körében nem az lesz, hogy nyilatkozik a cég, hogy ő átlátható, és ennyi, hanem

az ajánlatkérő (önkormányzat vagy állam) részletes, konkrét felvilágosítást is kérhet.

Ez egy nagyon komoly, neuralgikus pont jelenleg. Ott van például a FaceKom Kft. az arcfelismerő rendszerrel, ami Tiborcz-közeli, és az IDOM Softnak fejlesztettek közbeszerzésben arcfelismerő rendszert. Én adatigénylésben betekintettem az átláthatósági nyilatkozatukba. Annyi szerepel benne, hogy az ügyvezető aláírásával nyilatkoztak, hogy a tulajdonosok közül senki sem közszereplő. Ennyi. Teljesen törvénysértő volt a nyilatkozat, és ezt tudomásul vette az IDOM Soft, mint ajánlatkérő. Az is érdekes lesz, hogy mostantól az ajánlatkérő feltételként előírhat korrupcióellenes vállalásokat, amiket konkretizálhat és megkövetelheti a teljesítését.

A magántőkealapokra vonatkozó tényleges tulajdonosi adatokat mostantól gyűjteni és regisztrálni kell,

és azokhoz civilek és újságírók egyszerűbben férhetnek hozzá, mint a jelenlegi szabályok szerint. A felülbírálati indítványnak a büntetőeljárási törvényben elfogadott szabályai is a jobb irányba mozdulnak el. Négy vagy öt kisebb észrevételt fogunk javaslatként megfogalmazni, talán már holnap sikerül elküldeni a feltételezett címekre.

— Ez a törvénycsomag jogállami szempontból egy fejlettebb, jobb, átláthatóbb konstrukciót hoz, mint ami 2010 előtt volt? Vagy csupán a korábbi állapotokat állítja vissza?

— Ezek nem voltak megoldva 2010 előtt sem. A vagyonnyilatkozati rendszer harminc éve fabatkát sem ér. Itt nem a tíz előttihez térünk vissza, hanem

sok területen évtizedes hiányokat pótol a szabályozás.

Csupa olyan rendelkezésről van szó, ami vagy egyáltalán nem létezett jogterületként 2010 előtt, vagy ugyanúgy vacakul működött, csak éppen nem biztos, hogy ekkora kockázatok származtak belőle. A magántőkealap és a kollektív befektetési formák 2014 óta vannak szabályozva, tehát itt nincs miért visszatérnünk a tíz évvel ezelőtti megoldáshoz. A vagyonnyilatkozatokat említettem, és ezek a közbeszerzési és átláthatósági hiányosságok szintén régtől fogva felmerülnek. A politika nem élt ennyit a titkos befektetési formákkal.

Úgyhogy ez most nem a „vissza a NER előtti szakaszba”, nem „vissza a jövőbe”, hanem egy előremutató szabályozás.

Persze nem old meg mindent, nagyon sok kérdést nyitva hagy, további szabályozásokra lesz szükség. Például a vagyonnyilatkozatoknál most jó lesz az ellenőrzés, de a nyilatkozat tartalmán még dolgozni kell. De ez egy nagy átláthatósági és korrupcióellenes csomag.

— És a közbeszerzések?

— A közbeszerzéseknél mindig van mit csinálni, bár ott nem annyira a szabályozással van a probléma. Például biztos, hogy a 115. paragrafus szerinti, valódi versenynövelő megoldások az építési beruházásoknál jó irányba mutatnak, de ez kevés. Ott igazából ki kellene vonni a NER alatt életbe léptetett összes korlátozó rendelkezést.

— Van olyan pont a csomagban, ami számszerűsíthető vagyongyarapodást vagy vagyonmegtartást jelent az államnak?

— A KEKVA világos, az visszatér az államhoz, ami abból megvan. Persze a kötelezettségek is, de az egy másik kérdés. A közbeszerzésnél ez még önmagában nem hoz áttörést. Kellene, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Hatóság az összefonódásokat, kartelleket, összejátszásokat ellenőrizze, mert itt nemcsak az állam volt csalárd, a cégek is nagyon szerettek csalni.

— Tehát amikor többen összebeszélnek?

— Összebeszélnek, így van, hogy hol az egyik nyer, hol a másik A túlárazások ellen ez még kevés. A versenytorzító és versenykorlátozó magatartások ellen ez önmagában kevés, de jó irányba mutat. Számomra talán a legfontosabb szabály, hogy szigorodnak az összeférhetetlenségi követelmények. Eddig csak a vezető közjogi méltóságokkal egy háztartásban élő családtagok voltak kizárva, most minden hozzátartozó ki lesz zárva, függetlenül attól, hogy hova váltották ki a lakcímkártyáját.

— Milyen törvénymódosítás kellene ahhoz, hogy a magyar közbeszerzési rendszer valóban transzparens, nem korrupt és túlárazott legyen?

— Ezt nem lehet csak szabályozási eszközzel elérni. Mindig lehet minden szabályt még jobbá tenni, de itt arra lenne szükség, hogy az ellenőrző hatóságok, a GVH, KEHI, Közbeszerzési Hatóság, a Kincstár, tegyék a dolgukat, és menjenek utána a piactorzító összefonódásoknak és a csalárd magatartásoknak.

— A jogosítványaik most is elegendőek ehhez?

— Igen.

Itt tényleg csak arról van szó, hogy elkezdjenek dolgozni.

De most már el is kezdtek dolgozni. Úgy tűnik, hogy azért itt is van egy nekibuzdulás. Ez az elmúlt másfél hónap termése, ami nem kevés.

— Most a nekibuzdulásnak politikai hátszele van. De hogyan lehet végre elérni, hogy a hatóságok tényleg a politikai hatalomtól függetlenül működjenek?

— Én nem politikai hátszelet érzékelek. Inkább úgy képzelem, hogy azoknak az altatott vagy félretett ügyeknek a dossziégazdái, akik eddig hiába akartak, nem tudtak mit tenni, mert a főnökök nem engedték őket lépni, most azt mondják: „már nem tudsz megakadályozni benne, most megcsinálom”.

Ez egy belső forradalom lehet.

— Mit kell tenni egy olyan erős jogállamért, ahol a hatóságok akkor is elvégzik a dolgukat, ha az a hatalmon lévőknek kényelmetlen?

— Majd meglátjuk, hogy a most induló jogállami építkezés mit fog eredményezni a TISZA részéről, mert meg lehet csinálni. Ezt nem lehet előre számszerűsíteni, hogy hány méter Alkotmánybíróság kell hozzá és hány kiló ügyészség. Nincs rá olyan szakácskönyv, amiben a recept előre le van írva. Ezt ki kell tapasztalni a gyakorlatban. Például, hogy lehet a közbizalmat nem kockáztatva leváltani azokat a NER-enceket, akiket itt hagytak a nyakunkon. Ezt nem lehet most így előre megmondani, mert nincs egységes recept az összes intézményre. Más az érzékenység a médiahatóságnál, a Számvevőszéknél és a bíróságokon.

— Akkor lehet az ember nyugodt, ha azt látja, hogy bárki is van hatalmon, az ő stikijeit is lenyomozzák. Volt a magyar történelemben ilyen időszak?

— Magyarországon nem volt ilyen igazán. A Horn-kormány alatt a Tocsik-ügyet azért csak kivizsgálták. A Postabank-ügyet már kevésbé, az olajügyeket kevésbé. A „kis átkosban”, 2002 és 2010 között a BKV-ügy vagy a Hagyó-ügy azért meg tudtak kezdődni, de ez már inkább a vége felé volt.

— És ha nem Magyarországot nézzük, van mintaállam, ahol teljesen független a hatalomtól a nyomozó hatóságok munkája?

— Teljesen makulátlan nincsen. Dániában volt a Danske Bank-botrány, ahol Azerbajdzsánnak és Belarusznak mostak pénzt a bank balti fiókjain keresztül, és ezt a dán rendőrség kinyomozta. De van ellenpélda is: a Gripen-ügy, amire már talán kevesen emlékeznek, hogy a magyar vadászgép-beszerzéshez kenőpénz csatlakozhatott, ám azt az ügyet Svédországban végül eltusolták.

— Pedig Svédország egy mintaállam. Tehát az az út, amire a jelenlegi kormány lépett, még a fejlett demokráciákban is göröngyös.

— Ez nem egy könnyű út. Sok a göröngy, a kisebb-nagyobb árok, vízátfolyás és buktató rajta. De most láthatólag, élve a nagy felhatalmazásból fakadó felelősséggel, a kormány ezt az utat járja.

— Elképzelhető, hogy a magyarországi korrupciós szint a ciklus végére eléri az európai átlagot?

— Nem hiszem, hogy akkorát tudunk ugrani rögtön. De mire a következő adatgyűjtés lezárul, szerintem addigra már lesz valami meggyőző nyoma a magyar kormány cselekvésének. Mi is arra számítunk, hogy két év múlva, a ciklus második felére Magyarország kitörhet a korrupciós csapdahelyzetből.

Akkor már nem az Unió legkorruptabb országa leszünk, hanem a gazdasági-politikai súlyunknak megfelelően valahol az alsó harmad tetejénél állunk majd.

— Ez körülbelül mely országok szintjét jelenti a listán?

— A V4-ek, Szlovákia, Lengyelország, Csehország szintje az, ami megszerezhető. A balti államok vagy éppen Szlovénia, az már egy következő nagyságrend.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk