RTL: A szlovákok, a lengyelek, a csehek is 30-40 forinttal olcsóbban tankolhatnak, mint a magyarok a védett áron
Kedd óta a 95-ös benzin 595, a dízel 615 forint, de Szlovéniában, Horvátországban és a V4-országokban még ennél is kevesebb. Ausztria viszont a drágábbik véglet, ott mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.
Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.
Egy másik sofőr, Rácz Ádám szerint „összességében nem lenne itthon drága, de annyi adót tesznek rá, hogy végül mégis drága lesz.”
A régiós összevetésből kiderül, hogy
nem csak a V4-eknél, de Horvátországban és Szlovéniában is a magyarországinál alacsonyabb szinten rögzítették az árakat. Szlovéniában például egy liter benzin 569, egy liter gázolaj pedig 593 forintba kerül, aminek hatására minden korábbinál több külföldi tankol náluk.
Ausztria viszont a drágábbik véglet: ott a benzinért 663, a gázolajért 737 forintot kérnek literenként. „Ausztria túl drága! Veszek magamnak egy lovat, és többé nem kell benzinre költenem” – panaszkodott egy osztrák férfi a riportban.
„Csupán néhány ország előz meg minket magasabb üzemanyagárakkal. Ezek között van Románia, Szerbia és Ausztria” – erről már Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője beszélt, aki szerint az északi szomszédainknál „nem csak 20, hanem akár 30–40 forintos árkülönbségek is lehetnek.”
A benzinkutak most az ország üzemanyag-tartalékából, vagyis korábban olcsóbban beszerzett készletekből gazdálkodnak. A kiskutasok szerint azonban veszélyben az utánpótlás, mert a közel-keleti háború elhúzódhat. Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője úgy látja,
„mindenképpen el kellene érni, hogy részben beengedjük a nemzetközi árakat a magyar piacra, az importot mindenképpen elősegítsük, és csökkentsük a fogyasztást.”
A nagy kútláncok viszont nyugtatnak: szerintük van elég üzemanyag. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára telefonon nyilatkozva elmondta:
„Már önmagában ez a készlet is legalább másfél-két hónapra elegendő lenne. De nem szabad elfelejteni, hogy a Dunai Finomító működik; gyakorlatilag csak és kizárólag a hazai piacra szállítja a finomításból származó benzint és gázolajat.”
A kormány a védett ár mellett az üzemanyagok jövedéki adójából is engedett, ami átmenetileg nagyjából 19 forintot faraghat le a literenkénti árból. A Tisza Párt azonban további csökkentést követel. Magyar Péter, a párt elnöke szerint
„ha a kisebb adókat is csökkentené, akkor 50–100 forinttal olcsóbb lehetne ma Magyarországon a benzin és a dízel. Erre szólítom fel: kevesebb Facebook-poszt, kevesebb gyűlöletkeltés, kevesebb százmilliárd elszórása propagandára, kevesebb orosz ügynök; több munka. A tett az első, a duma a második.”
A helyzetet tovább bonyolítja egy tisztázatlan kérdés: a közösségi közlekedés járművei tankolhatnak-e védett áron. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a BKV és a Volán nem, ami milliárdos többletkiadást jelenthet nekik. Ezzel szemben a fuvarozói érdekképviseletek szerint a vonatkozó rendelet módosítása épp azt teszi lehetővé, hogy a magyar rendszámú autóbuszok is a kedvezményes áron jussanak üzemanyaghoz a kutakon.
Bár a kormány befagyasztotta az üzemanyagárakat, a szomszédos országokban még így is jóval olcsóbban lehet tankolni. A magyarországi árstop ellenére a visegrádi országokban literenként átlagosan 30-40 forinttal kevesebbet kell fizetni a kutakon – számolt be róla az RTL Híradó.
Március 10-e, kedd óta aki magyar rendszámú autóval áll be egy kúthoz, 595 forintot fizet a 95-ös benzin, és 615 forintot a gázolaj literjéért.
A helyzetet bonyolítja, hogy a szabály bevezetése óta a nyersolaj ára 5 százalékkal emelkedett, és a forint is gyengült, de a védett ár ezt a drágulást egyelőre nem engedi érvényesülni a fogyasztóknál. „Most is emelkedik, csak az árstop fogja meg. Nem tudom, meddig tart ez” – mondta egy autós, Kiss Gyula.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.
„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.
A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.
A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.
2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.
Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.
Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.
Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.
Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.
Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”
Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.
Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.
A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.
Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.
„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.
A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.
A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.
Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.
A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.
„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.
Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.
Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.
A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.
A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.
A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.
Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.
Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.
A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.
„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.
A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.
„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.
Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.
„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.
A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.
A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.
