SZEMPONT
A Rovatból

Puszi, Erzsi! – hogyan lett 66 ezer rajongója az ország leghíresebb macskájának?

Erzsébet Fenevadova politizál, jótékonykodik, és a napokban már a harmadik könyve tör az eladási listák élére. Vajon mi a titka?
Láng Dávid - szmo.hu
2017. december 12.



Homonnay Gergely hosszú ideje dolgozik újságíróként, cikkei jó néhány lapban és internetes portálon megjelentek már. Az emberek jelentős része azonban nem emiatt ismeri. Ugyanis ő a gazdája – vagyis saját szóhasználatával élve szolgája – Erzsinek, az ország leghíresebb macskájának, akit tízezrek imádnak.

Az Erzsi for President Facebook-oldalt jelen állás szerint kis híján 67 ezren követik, és ez a szám egyre csak nő. Pedig a szabályok szigorúak: vitatkozni tilos, kizárólag a dicsőítő kommenteknek van helyük, amelyek végén előre megszabott formában el kell köszönni. Aki nem tartja be, kíméletlenül ki lesz tiltva, hacsak nem ír szabályos rímképletű, megbocsátásért esedező szonettet. Ezt egyébként meglepően sokan meg is teszik.

Hogy indult ez az egész?

Erzsi néhány évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, amikor meglépett budai otthonából, Gergely pedig 100 ezer forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel érte. A felhívásról az összes nagy híroldal beszámolt, még Szellő István is bemondta a Híradóban.

Végül pár nap után szerencsésen előkerült, innentől pedig nem volt megállás. Bár már korábban is volt saját profilja, ahol a cuki macskás fotók mellett rendszeresen kifejtette a véleményét a fontosabb politikai kérdésekről is, ezután még nagyobb fordulatszámra kapcsolt.

„Rájöttem arra, hogy ha én kiírok valamit a Facebookra, kapok rá 5 lájkot, ha viszont Erzsi ír ki bármit, kap rá minimum 500-at”

– meséli Gergely.

Ha nem azért ébresztettél fel, mert vacsoraidő van, akkor számolj el a földi dolgaiddal, te majom! Puszi, Erzsi!

Erzsébet Fenevadova Official (@erzsebet_fenevadova) által megosztott bejegyzés,

Persze azok közül, akik csak a cicás képek miatt iratkoztak fel, elég sokan megrökönyödtek, amikor egyszer csak azt látták a falukon, hogy »Orbán Viktor drága kincs, jó ha van, de jobb, ha nincs«. És így tovább, rendszeresen.

„Tucatjával írogatták a hosszú leveleket arról, hogyan kellene szerintük viselkednie egy macskának. Ez azért elég abszurd, ha belegondolsz. Erzsit persze egyáltalán nem érdekli, kinek mi a véleménye róla.”

De mi a célja ezzel az egésszel? Gergely erre így válaszol:

„Azt gondolom, hogy föl kell rázni az embereket, különösen a választások előtt. Legtöbben ugyanis egyfajta úri huncutságnak – vagy még inkább gusztustalan, undorító dolognak – tartják a politikát úgy általában. A kormánynak pedig az az érdeke, hogy ez ne is változzon. Addig probléma nélkül fenn tudják tartani a hatalmukat.”

Szerinte igenis mindenkinek lehetősége van arra, hogy a saját életét alakítsa. Erre szeretne minél többeket ráébreszteni Erzsi posztjaival.

A diktatórikus hangvétel, a kötelező köszönés, a szabályok megszegéséért járó kitiltás fokozatosan alakult ki, de Gergely azt mondja, magától értetődőek voltak. Szerinte akinek van macskája, az villámgyorsan rájön, hogy ezek az állatok személyi kultuszt igényelnek. Ha valamit akarnak, annak úgy kell lennie, és kész.

A Facebookról a bestsellerlisták élére

Tavaly novemberben jelent meg a Puszi, Erzsi! című könyv, ami akkora siker lett, hogy már karácsonyig két utánnyomásra volt szükség belőle, és még idén nyáron is stabilan tartotta helyét a Libri kiadó 10 legnépszerűbb kiadványa között.

Pedig Gergely először nem is akarta elvállalni a felkérést: „Nem rendelkeztem semmilyen írói tapasztalattal, viszont rettenetesen csodáltam a könyvet mint műfajt. Ezért volt bennem egy jó adag félelem és frusztráció, képes lennék-e megugrani a saját magam által felállított lécet.”

Végül kötélnek állt, és egész könnyen össze is hozta a könyvet. A hatalmas érdeklődés láttán pedig nem volt kérdés, hogy a folytatást is megrendeli a kiadó. Ennek születésére így emlékszik:

„Jóval nehezebb volt, hiszen ő csak egy macska, aki a napjának nagy részét alvással tölti. Alapvetően nagyon jól elvagyunk egymással, alig vannak konfliktusaink, de egy könyv nyilván tök unalmas lenne konfliktusok nélkül. Szóval ki kellett találnom jó párat. Szerencsére az élet is hozta magával a történeteket.”

elnokasszony

Az új könyv borítója

erzsi4

Az elnökasszony – A bundás választás Gergely szerint szerkezetileg sokkal jobb lett, mint a Puszi, Erzsi!: a sztorik jóval inkább egymásra épülnek, mint az első könyvben.

„Nem pályázik Esterházy Péter-i magasságokra, arra viszont igen, hogy minél több embert jókedvre derítsen. És azt hiszem, meg is van rá minden esélye”

– mondja róla. Hamarosan kiderül: a könyv december 15-én kerül a boltok polcaira.

Néhány hete megjelent egy másik könyvecske, az Erzsi bölcsességei is, ami 7 témakörben 49 jó tanácsot tartalmaz az Elnökasszonytól, színes rajzokkal illusztrálva. Beszédes, hogy ebből már most utánnyomásra volt szükség.

„Ha senki nem ismerné, akkor is felelősséggel tartoznék érte”

Gergely egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy Erzsi követőinek száma ilyen ütemben nő. Talán csak az elején döbbent meg egyszer, amikor megjelent a róla szóló első cikkek egyike, és ezután percenként nagyjából 20 új lájk érkezett. „Épp utaztam a villamoson, és csak néztem a telefonomat, hogy ez most mi...” – emlékszik vissza.

A fokozatos növekedés mellett ezután is voltak kiugró hullámok, a legutóbbi például azután, hogy politikai nézetei miatt kitiltották Erzsit a TV2-ből. (Meghívták az egyik műsorba, mire Gergely a csatorna beállítottságát ismerve rákérdezett, biztosak-e benne. Hamarosan jött a sajnálkozó bocsánatkérés: felsőbb utasításra vissza kell mondaniuk a szereplést.)

A hírt gyakorlatilag minden nagy portál lehozta – aznap nagyjából 2000 ember csatlakozott az oldalhoz.

erzsi5

Őt magát hetente párszor ismerik fel, az elején furcsa volt neki, de most már egész jól kezeli. Ráadásul személy szerint is rengeteget köszönhet annak a szeretetnek, amit a macskája rajongóitól kap.

„Bulvárújságíróként mindig hallottam a hírességektől, mennyit jelent számukra a közönség szeretete, akár a munkájukban, akár magánemberként. Én ezt az egészet hatalmas hülyeségnek, tipikus üres frázisnak gondoltam” – idézi fel.

De aztán történt valami, ami gyökeresen megváltoztatta az életét: tavaly nyelvrákot diagnosztizáltak nála.

„Még most is hibásan ejtek ki bizonyos hangokat, de volt néhány hét, amikor egyáltalán nem tudtam beszélni. Pedig ha valamitől, hát számomra ettől élet az élet.”

Nem volt hajlandó találkozni egyetlen ismerősével sem, sőt még a telefont se vette fel. „Bezárkóztam a lakásba a macskával, csak írásban kommunikáltam. Fogalmam sem volt, javul-e majd az állapotom, és ha igen, vajon mikor – meséli a kilátástalan helyzetet. – Teljesen meg voltam zakkanva, egy ponton odáig is eljutottam, hogy köszönöm szépen, ebből a vegetálásból inkább nem kérek. Magyarországon nincs eutanázia, de komolyan elgondolkodtam rajta, akarok-e így élni.”

Egy dolog azonban minden másnál erősebben visszatartotta: az, hogy mi lesz nélküle Erzsivel. És ehhez semmi köze nem volt annak, mennyire vált időközben híressé a macskája.

„Nem az számít, mekkora sztár. Ha senki nem ismerné, akkor is felelősséggel tartoznék érte, hiszen minden szükségletét én teremtem elő.”

erzsi10

Fotó: Vizslafotozas.hu

A hírnévnek azonban mégiscsak volt szerepe, mivel betegségéről rendszeresen hírt adott Erzsi oldalán is. És elképesztően sok pozitív, bátorító üzenetet kapott.

„Amikor ott vagy életed legnagyobb hullámvölgyében, és egyszer csak jön egy vadidegen ember, aki azt mondja: k**vára szeret, az azért hatással tud lenni rád. Rengeteget jelentettek nekem ezek a levelek és kommentek.”

Végül újra megtanult beszélni, de mint mondja, elképzelni is nehéz, támogatás nélkül hogyan vészelte volna át ezt az időszakot.

„Ma már ő tart el”

Gergelynek az íráshoz hasonlóan eleinte a marketingben sem volt semmilyen tapasztalata. Amikor először megkeresték azzal, hogy ebből az egész dologból pénzt is lehetne csinálni, mert Erzsiből brand lett, elmondása szerint azt se tudta, mit jelent ez a kifejezés.

Aztán lassan elkezdett képbe kerülni, és ma már heti több megkeresést kap potenciális hirdetőktől. Azonban szigorú elvek szerint dönti el, mire mond igent. Tavaly év végén például hét számjegyű összeget ajánlott neki egy cég, egyetlen feltétellel: ha a kampány négy hete alatt nem megy ki politikai poszt az oldalra.

„Megmondtam nekik, hogy ebbe a világon senkinek nincs beleszólása, majd Erzsikém eldönti, miről ír az oldalán.”

Nem is lett szerződés a dologból. Aztán a hónap végén visszapörgette a posztokat, és kiderült, hogy egyetlen egy politikai sem volt köztük, mivel épp nem történt semmi. De egyáltalán nem bánja a makacsságát: elmondása szerint nincs akkora összeg, amiért hajlandó volna szembeköpni magát.

Az első könyv hatalmas sikere után azt találta ki, hogy ha lesz egymás után három olyan hónap, amikor Erzsi több pénzt keres nála, akkor felmond a Story magazinnál. Tavasszal jött el ez a pillanat, ami jól egybevágott azzal, hogy betegsége alatt eldöntötte: nem szeretne visszamenni a laphoz.

Azóta félállásban angolt tanít egy középiskolában, több helyre ír cikkeket szabadúszóként, de bevételeinek legnagyobb részét már Erzsi adja. „Ő tart el” – mondja mosolyogva.

Egészen új fejlemény, hogy elindult a puszierzsi.hu weboldal, aminek része egy webshop is mindenféle termékkel, a könyvek mellett a pólóktól a naptárig. A rajongói visszajelzések alapján úgy tűnik, utóbbiakra is legalább akkora az igény.

erzsi6

Egy budai úrinő nem szereti, ha tollasboát akarnak a seggébe dugni. Nincs igazam? De! Puszi, Erzsi!

Erzsébet Fenevadova Official (@erzsebet_fenevadova) által megosztott bejegyzés,

„A szabadság a tonhalnál is fontosabb”

Lehet bármennyi bevétele Erzsiből, Gergely ennél is nagyobb hangsúlyt fektet a jótékonykodásra. Mint mondja, ennek is komoly közösségépítő ereje van, és olyan kezdeményezésekre hívja fel a figyelmet, amelyek mellett valószínűleg szó nélkül elmennének az emberek.

Az Élelmiszerbank számára egy nap alatt 600 ezer forintot gyűjtöttek, amire a szervezet egyik munkatársa azt mondta, ennyit egyetlen celeb sem kalapozott még össze nekik.

De volt már véradásra szóló felhívás is a Vöröskereszt támogatására – hosszan kígyózott a sor –, legutóbb pedig egy hajléktalan nőnek segítettek, aki utcára kerülése óta is ugyanúgy visszajár etetni a cicáját. Az összegyűjtött pénzt karácsony előtt a szegedi dedikáláson kapja meg a hölgy.

A Budapest Pride a másik olyan ügy, ami mellett Erzsi évek óta kiáll. Annak ellenére, hogy a marketingesek óva intették tőle. Idén már több mint 140 rajongó vett részt Gergellyel a felvonuláson, mivel „a szabadság a tonhalnál is fontosabb”.

Ehhez a témához kapcsolódik egyik legmeghatározóbb élménye is. Egy meleg srác mesélte el neki egy dedikálás után levélben, hogy durván homofób családban nőtt fel egy kis faluban, sokáig elképzelhetetlen volt számára, hogy felvállalja másságát. Azonban a család női tagjai hatalmas Erzsi-rajongók, aki ugyebár rendszeresen posztol az elfogadás fontosságáról.

„Előbb az anyuka, majd a nagynéni és a nagymama kezdett el gondolkodni azon, hogy talán nem is annyira megbocsáthatatlan bűn a melegség. A srác végül nemrég coming outolt otthon. Az apja még nem tudja, a többiek viszont pozitívan fogadták, és ez Erzsi nélkül aligha történhetett volna meg”

– meséli Gergely. Egy másik dedikáláson pedig az elsők között egy nagyon mosolygós nő ment oda hozzá Erzsis pólóban. Puszit adott, meg is ölelte, de nem szólt szinte egy szót sem. E-mailben viszont még aznap leírta a történetét.

Kiderült, hogy az öccse öngyilkos lett egy lány miatt, majd alig egy évvel később az anyja halt meg rákban. Ekkor ő is elgondolkodott azon, van-e értelme tovább élnie. Terápiára járt, gyógyszereket szedett, nem sok eredménnyel. De aztán megismerte Erzsit, és újra elkezdett mosolyogni. Ma pedig már jól érzi magát.

Arra is volt példa, hogy egy ismerőse írt üzenetet Gergelynek, eljöhet-e hozzá dedikáltatni a könyvet, amit az anyukájának vett karácsonyra. El is jött – ez egyébként már tavasszal volt –, és mesélni kezdett.

„Huszonéves a srác, a szülei elváltak, az anyja az egyik legfontosabb személy az életében. Az édesanya depresszióba zuhant, több öngyilkossági kísérlete is volt, egyik terápiáról járt a másikra. A fia már-már kilátástalannak érezte, hogy valaha javulhat az állapota. Gyerekkora óta nem látta őt vidámnak. Aztán megvette neki a Puszi, Erzsi!-t, és az anyuka szenteste elkezdett mosolyogni a könyv olvasása közben.”

Gergely hangja szabályosan elcsuklik, ahogy a fentieket felidézi. „Basszus, mindjárt elbőgöm magam” – mondja, és tényleg látszik rajta, hogy nagyon mélyen megérintik ezek a történetek.

„Az ilyenekre vagyok igazán büszke, nem arra, hogy felépítettem egy brandet – az rohadtul mindegy. De ha akár egyetlen embernek is jobbá tettem az életét a macskám segítségével, már megérte az egész.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kozák Tamás az árrésstopról: Nem tudok olyan országot mondani, ahol ezt hosszabb távon fenn lehetett tartani
Nagy Márton már arról beszél, hogy valamilyen formában „örökre” maradhat az árrésstop. De a Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ez a szocialista tervgazdaságot idézi, ráadásul az egész csak egy tüneti kezelés, a valódi okokkal nem foglalkozik.


A kereskedőket sokkolta, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter a héten már arról beszélt, hogy az árréstop akár nyár végéig maradhat, sőt, akár "örökre" korlátozhatja valamilyen formában a kormány a kereskedők hasznát. Vagyis a jelek szerint az intézkedést nem vezetik ki május végén, annak ellenére, hogy az eredeti rendeletben ez szerepel. Sőt, Nagy Márton újabb bolthálózatokra, például a DM-re, a Rossmanra és a Müllerre is kiterjesztené a szabályokat, valamint a tusfürdőktől a pelenkákig jónéhány háztartási cikknél is 10 százalékos szinten a korlátozná árrést. Mindezt az infláció elleni harcra hivatkozva.

A kereskedelmi szövetségek szerint ez hosszú évekre tönkreteheti a kereskedelmet, boltbezárásokhoz és elbocsájtásokhoz vezethet, és végső soron az fogyasztók isszák majd meg a levét. A lehetséges hatásokról beszélgettünk Kozák Tamással, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával.

– Nagy Márton szerint akár örökre velünk maradhat az árrésstop, ami szerinte nagy siker. Valóban az?

– Az tény, hogy az infláció lassult, de ettől még ez egy olyan adminisztratív beavatkozás az árszabályozásba, ami lefojtja az inflációt, de nem oldja meg.

Lehet azt mondani, hogy ez sikeres, mert megállt az infláció növekedése, ami egyébként tény, de ez csak egy tüneti kezelés, mert arról, hogy mi az infláció oka, még nem beszéltünk.

Másrészt ez egy adminisztratív beavatkozás a cégek árképzésébe, de ettől a piaci nyomás nem szűnik meg. Én ezt úgy szoktam mondani, hogy ez egy korrekció, viszont amikor egy ilyen beavatkozás megtörténik, akkor ennek könnyen az lehet a következménye, hogy ezt a korrekciót is majd korrigálni kell. Lehet, hogy jövőre az infláció újból magas lesz, amikor visszaáll a piaci alapú árképzés, mert a viszonyítási alap, a bázis egy mesterségesen alacsony szinten volt fixálva.

– Az árrésstopnak van egy olyan részletszabálya, hogy a legkisebb boltokra ez nem kötelező. De akkor legalább ezeken ez a szabály segít?

– Olyan szempontból segít rajtuk, hogy nem kötelesek az árakat csökkenteni. Viszont van egy olyan hatása, hogy ebbe az árversenybe ők nehezebben tudnak beszállni. Abba gondoljon bele, hogy egy nagy üzletlánc valahogy ideig-óráig kiköhögi ezt, le tudja szorítani az árréseket, tud veszteségesen működni, de már nagy üzletláncok is elmentek a falig. Egy kis bolt, akinek mondjuk a kínálatában 80-90%-ban élelmiszer van, teljesen más költségszerkezettel működik, mint egy nagy üzletlánc. Nem tud annyira hatékony lenni. A kis boltnál a fajlagos költségek sokkal magasabbak, ezért nehezebben tudja felvenni az árversenyt.

Tehát nehéz helyzetbe hozhatja a kisboltokat.

Mert mit csinál a Marika néni meg a Józsi bácsi? Előveszi a katalógust, amit bedobtak a postaládájába, és megnézi. Ha azt látja, hogy 10-20%-kal olcsóbb a szomszéd kisvárosban lévő áru, a szupermarketben, hipermarketben, akkor fölszállnak a guruló kocsival a buszra, elmennek, és bevásárolnak ott.

– Lehet, hogy Józsi bácsi és Marika néni éppen hogy csak el tud menni a sarki boltig.

– Ha csak úgy nem.

– Ilyenfajta árréssapkák máshol is léteztek.

– Amennyire én tudom, talán Romániában voltak, de nem tudok olyan országot mondani, ahol ezt hosszabb távon fenn lehetett tartani.

Ilyen jellegű adminisztratív beavatkozások az árképzésbe a tervgazdaságban voltak.

Tehát ahol nemcsak az árat rögzítik, hanem a volument is meghatározzák, mert megmondják, hogy van egy viszonyítási alap, hogy mennyi készletet kell a polcon tartani a kereskedőknek, akikre ez vonatkozik. Ez egy picikét már hajaz a tervgazdaság jellegű irányításra. Kérdés, hogy mi a cél? Próbáljunk meg annak a fejével gondolkodni, aki hozza ezeket a döntéseket. Az infláció kordában tartása vagy szinten tartása történik, ez azt gondolom, hogy elfogadható cél, annak érdekében, hogy a vásárlóerő szinten maradjon. Mert hiába növekszik a bér, ha elviszi az infláció a bérnövekedés hatását, akkor nincsen reálbérnövekedés, nincsen fogyasztás. Eddig még azt mondom, hogy partner tud lenni a piaci szektor is a gazdaságpolitika döntéshozóival. Viszont akkor, amikor egy ilyenfajta árszabályozás meghatározza azt is, hogy mennyi nyeresége lehessen egy cégnek, akkor ez már gyakorlatilag egy újraelosztás jellegű gazdaságpolitikai beavatkozás.

– Meddig lehet működtetni egy piacgazdaságot tervgazdasági utasításokkal?

– Hosszú távon nem lehet. Ha hosszú távon elszakadunk a piaci logikától, nem következik be nyereségfelhalmozás, akkor nincsen beruházás sem. Ha nincsen beruházás, akkor előbb-utóbb versenyképtelenek lesznek a kereskedők is. És előbb-utóbb a fogyasztók fogják megérezni ennek a negatív hatását.

– Ha ez a módszer nem eléggé piackonform, akkor hogyan kellene ugyanezt a célt elérni olyan eszközökkel, amik azok? Hogyan kellene ezt jól csinálni?

– Meg kell nézni, hogy mi az oka az inflációnak. Azoknál a termékeknél, ahol például magas az importrány, ott a forintnak a leértékelése önmagában egy inflációs tényező. Meg kell nézni, nemcsak a kereskedőknél, hanem mindenkinél, hogy milyen költségek rakódnak rá az árakra. Az energiaköltség, vagy akár a műtrágyaköltség nagyon jelentős költségnövekedést okozott a mezőgazdaságban.

Azt is érdemes megnézni, hogy a régióban ugyanez okozott-e ekkora élelmiszerár-növekedést?

Az élelmiszerár-növekedés mindenhol magas körülöttünk, de itt a legmagasabb. Fel kell tenni a kérdést, hogy miért.

Például van-e olyan adótartalom akár Ausztriában, akár Szlovákiában, ami ilyen szempontból növeli a fogyasztói árakat? Ne felejtsük el, hogy a 27%-os áfa egyedülállóan magas, bár igaz, hogy több terméknél vannak kivételek, a húsnál és a tejtermékeknél 5, illetve 18 százalék, de az általános alap áfakulcs 27 százalék. Plusz a kiskereskedelmi adó 4,5 százalékát nem kell máshol elszámolni a környező országokban, de nálunk az is beépül az árba. Ez igen messze vezet.

– Elhangzott a miniszter hétvégi nyilatkozatában, hogy esetleg a pipereháztartási eszközökre, testápolószerekre is kiterjed majd ez az árstop.

– Nem tudjuk még, hogy ennek pontosan mi a terjedelme, hogy konkrétan milyen termékekre fog ez kiterjedni. Viszont ha megnézzük, hogy a fogyasztói kosárban milyen súlya van ezeknek a termékeknek, láthatjuk, hogy minimális, bőven 1% alatti ezeknek az inflációs hatása. Tehát itt nem értjük, hogy mi a cél.

– Nagy Márton március 17-én azt írta, és azóta is mondja, hogy a kormány az adócsökkentés pártján áll.

– Ahhoz, hogy GDP-növekedés legyen, hogy a magyar cégek versenyképessége erősödjön, a piaci szférában kellene az adócsökkentéseknek megtörténnie, mert akkor lesznek versenyképesebbek a vállalatok, és az tud hatni a GDP-re. Mert a GDP attól fog növekedni, hogy a vállalatok hozzáadott értéke növekszik. Ezt még nem látjuk. Csak akkor tud GDP növekedni, ha a cégek nyeresége növekszik. Én most nem látok ilyen kitörési pontokat, mint közgazdász.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Költési időszakban vágtak ki több száz fát a gazdagréti Madárhegyen, minden szabályos
Szombaton felberregtek a láncfűrészek, hogy megtisztítsák az erdős területet egy új lakópark számára. A környékbeliek hiába tiltakoztak. Azt mondják, egyetlen megmaradt természetes pihenőhelyüket vesztik el.


Gazdagrétről szerintem azoknak, akiknek nincsen személyes kötődése, nyilván a Szomszédok jut eszébe. A televíziós sorozat 1999-ig futott, bár sokan a késői szocialista korral azonosítják. Azóta maga Gazdagrét is megváltozott, a panelek mellett egymás után épültek fel a domboldalon modern társasházak, lakóparkok is.

Érintetlenül maradt azonban több hektárnyi erdős rész, ami az ott lakók kedvelt pihenőhelye lett. Fák, bokrok és madárcsicsergés jellemezte a helyet – eddig. Ugyanis két hektárnyi erdő, amely két helyrajzi számon szerepelt, több tulajdonosváltás után a Bayer Construct nevű céghez került, amely 270 lakásos lakóparkot épít a Szent Angyalok Plébánia előtti lejtőn fekvő területen.

A harc a lakók részéről az erdős rész megtartásáért tavaly májusban kezdődött, amikor váratlanul favágók jelentek meg. Azt mondják, akkor meg tudták állítani a munkát, mivel a vállalkozó szerintük nem is rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Idén azonban minden szükséges papírjuk megvan, így szombaton fel is vonultak a favágók, és néhány óra alatt az összes nagyobb fát kivágták.

Munkában a favágók

A közeli cukrászda előtt Bodainé Klotz Adrienne vár minket, aki a terület megmentéséért létrejött Gazdagrétiek a Természetért Egyesület elnöke. Adrienne nemcsak természetvédő, de természetfotós is, a környék élővilágát szenvedélyesen dokumentálja. A maga által elkészített katalógus szerint 10 védett faj él a környéken. Egyelőre nem dokumentáltan van egy tizenegyedik, a pannongyík, amelynek eszmei értéke 250 ezer forint.

A terület, ahol az építtető felvonult, nem áll természetvédelmi oltalom alatt, valószínűleg spontán módon erdősülhetett be, így a szükséges engedélyek és eljárások után jogszerűen beépíthető. Adrienne azonban máshonnan közelít.

„Ha azt nézzük, hogy egyetlenegy 30–40 éves fa, amilyeneket itt is látunk, mennyi szén-dioxidot tud megkötni egy év alatt, az nagyon-nagyon magas szám. Ha kivetítjük száz fára ezt az értéket, akkor 7,5 tonna jön ki, ennyi szén-dioxidot képes kivonni a légkörből. És itt 300, illetve 600 fáról beszélünk, melyek közül 300 gyümölcsfa.”

A lakóparkszerű beépítésű, társasházas övezet lakói számára a kis erdőcske a természet utolsó, könnyen elérhető darabja. A legközelebbi hasonló erdős rész a Sas-hegy, Rup-hegy és Budaörs, de ezek már másfél kilométerre vannak.

Adrienn véletlenül találta meg a cédulát, ami a fakivágás megkezdéséről szólt.

Vannak idősebb lakók is, akiknek ez megjárhatatlan távolság. Magam is láttam, hogy délutánonként nagyon sok környékbeli indul el kutyájával sétálni, eddig természetes volt, hogy a fák felé veszik az utat.

Pontosan mi is történt? A szövevényes történet kimerítően dokumentált. Maga a terület szántóföld besorolású volt, 2003-ban vált beépíthetővé, és Molnár Gyula akkori MSZP-s polgármester idejében adták el, 2008-ban. Azóta nagyon sok kézen ment át, szinte átláthatatlanok a tulajdoni lapok. Most pedig a Bayer Construct tulajdona, vagyis magántulajdon.

Bodainé Klotz Adrienne

Adrienne is elismeri, hogy a papírok szerint minden szabályos. Azonban szerinte az önkormányzat mégis léphetett volna. „Van egy állami rendelet, ami kimondja, hogy márciustól augusztusig, költési időszakban nem szabad fákat, bokrokat kivágni” - mondja.

Ennek ellentmond Újbuda Önkormányzatának közleménye. Szerintük éppen az a baj, hogy nincsen ilyen szabály. Ők ezt írják: „Újbuda Önkormányzata határozottan elítéli és ellenzi, hogy költési időszakban fákat vágjanak ki, annak ellenére, hogy ezt jelenleg jogszabályok nem tiltják. Ezen jogszabályok kötik meg az önkormányzatok kezét akkor is, amikor az ilyen tartalmú kérvényeket elbírálják.”

Az önkormányzat azt állítja, hogy a vállalkozó felé jelezték, költési időszakban ne kezdjék meg a fák kivágását. Azonban a hatályos jogszabályok szerint minden törvényi feltételnek megfelelt, kénytelenek voltak kiadni az engedélyt „300 engedélyköteles fa” kivágására.

Bodainé Klotz Adrienne szerint hozzáállására van más magyarázat is. Még tavaly együttműködési megállapodást kötöttek az építtető céggel, amely két projektben is érdekelt a kerületben. Ebben a városvezetés vállalta, hogy minden jogszabályi és infrastrukturális feltételt megteremt az építkezések számára, cserébe a cég 192 millió forintot utal az önkormányzat számlájára, amely összeget „elszámolási kötelezettség nélkül, szabadon jogosult felhasználni, azzal, hogy kizárólag az Önkormányzat által priorizált, a kerület lakosságának érdekét szolgáló fejlesztési közcélok vagy közfeladatok finanszírozására köteles fordítani.”

A megállapodás szerint az első, százmilliós részlet után

a második részletet akkor fizeti ki a Bayer Construct, amikor a Madárhegy-projekt létesítésére vonatkozó építési engedély véglegessé válik.

A Bayer arról is posztolt, hogy a területen új, 1000 m²-es játszóteret, úk parkolóhelyeket, új sétányt építenek, valamint átalakítanak egy közlekedési csomópontot.

Az önkormányzat emellett kevésbé sűrű beépítésben egyezett meg a beruházóval.

Bodainé Klotz Adrienne szerint azonban ez nem elég. Úgy gondolja, ha az önkormányzat igazán meg akarta volna akadályozni a beruházást, változtatási tilalmat rendelhettek volna el, és felajánlhattak volna egy csereingatlant.

„A kelenföldi állomástól nem messze található egy nagyon magas épület, ami régen mint kollégium szolgált. Lehetett volna azt mondani, hogy akkor felajánlom az építtetőnek, cseréljünk.

Szerinte így a beruházó a pénzénél maradt volna. „És mi sem károsulunk azáltal, hogy a klímaválság kellős közepén eltűnik két hektár erdő”, ami Adrienne szerint 4–6 fok hűtést biztosított eddig.

Tavaly még ledöntötték a kordont, a talapzatban akkor egy fürgegyík hűsölt

Ez az ügy sem kerülte el a pártpolitikai csatározásokat. A felállás itt sajátságos. A természetvédők mellé Király Nóra fideszes politikus állt, annak ellenére, hogy 2018-ban épp a fideszes képviselők emelték meg a terület beépíthetőségét. De a tavalyi választások alatt a Fidesz polgármesterjelöltje egyértelműen a beruházás ellen kampányolt, és Klotz Adriennéket azzal vádolták meg, hogy Király emberei. Erről keserűen fogalmaz.

„Bemész egy önkormányzati ülésre, akkor mást se hallasz, mint hogy felsorolják Poncius Pilátusig, hogy ki a hibás. Erről szól az egész ülés, merthogy önök ekkor és ekkor ezt tették. Viszont a problémával nem nagyon foglalkoznak. Én így látom, hogy sajnos itt mindenből pártpolitika lesz.”

Tavaly ugyanis, amikor májusban elkezdődött volna a fairtás, éppen kampányidőszak volt. A civil egyesület tiltakozott, ami kapóra jött a politikai pártoknak mindkét oldalon. Ekkor kapták meg a civilek a fideszes bélyeget, miközben nyilván nem ők tehettek arról, hogy pont a kampány finisében történt, ami történt.

Ahogy sétálunk, gyűlnek a kutyát sétáltató környékbeliek. Megszólítják Adrienne-t, szomorúak, tehetetlenek. Tavaly több mint ötezren írtak alá egy petíciót, de nem számított semmit. Pedig az MSZP-s képviselő Keller Zsolt is aláírta, ahogy a fideszes Király Nóra, de aláírták a Momentum képviselői is, illetve Bakai-Nagy Zita polgármesterhelyettes is.

Adrienne egy fára mutat: itt egy őszapó fészkel. De tudja a többi madár költési helyeit is. Most már hiába, kordonok választják őt is el a halálra ítélt erdőtől.

Péntek este helyiek kis csoportja találkozott a cukrászda előtt. Elsétáltak a kék párnás kerítésekig. Búcsúztak az erdőtől.

Másnap reggel, szombaton megkezdődött a fairtás. A helyiek több tojást is lefotóztak a földön, annak ellenére, hogy az építtető cég megbízott egy alapítványt a madarak védelmének biztosításával.

Hétfőn már nemcsak a fákat, hanem a bozótot is irtják majd, ahol Bodainé Klotz Adrienne szerinte jellemzően az énekesmadarak fészkelnek. A kis erdő sorsa tehát eldőlt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila: Mintha egy amerikai katasztrófafilm elevenedett volna meg Spanyolországban, ahol 5 másodpercre eltűnt az áram fele
A hatóságok egyelőre értetlenül állnak a rejtélyes összeomlás előtt, de az energetikai szakember nem zárja ki azt sem, hogy kibertámadás történt, annak ellenére, hogy a spanyolok ezt tagadják. Magyarország is sebezhető.


Hétfő délben leállt az internet, sötétségbe borult a metró, kikapcsolódtak a közlekedési lámpák, működésképtelenné váltak a bankautomaták és a fizetési terminálok, megszűnt a vonat- és a légiközlekedés az Ibériai-félszigeten, Spanyolország és Portugália szinte teljes területén. Hasonló nagyságrendű összeomlásra Európában nemigen volt példa. Az áramszünet sok helyen másnapig tartott, ami azt jelenti, hogy milliók várták teljes sötétségben, hogy újrainduljon a rendszer. Ami történt, megmutatta, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk, szó szerint néhány másodperc alatt teljesen megváltozhat a világ körülöttünk. Elég annyi hozzá, hogy elmegy az áram.

Holoda Attila energetikai szakértőt, a korábbi energetikai helyettes államtitkárt kérdeztük arról, mi történhetett, mennyire reális a kibertámadás lehetősége, és Magyarországot is fenyegeti-e egy hasonló blackout.

– Mi okozhatta ezt a hatalmas összeomlást?

– Próbálunk mi is megfejtéseket találni. Kedd délelőtt már a Spanyol Meteorológiai Hivatal kizárta, hogy bármiféle időjárási oka lett volna az áramkimaradásnak. Ráadásul utána a portugál áramszolgáltató is cáfolta. Azt mondták, hogy ők nem is tettek ilyet közzé, és nem is észleltek semmiféle szokatlan meteorológiai, légköri jelenséget. Amire pedig elsősorban gondol az ember, hogy esetleg valamilyen kiberbiztonsági támadás vagy incidens okozhatta ezt a dolgot, ezt is cáfolták. A spanyol hálózatüzemeltető azonnal közzétette, hogy semmiféle ilyen incidens vagy bármiféle behatolás nem történt, semmilyen erre utaló jelet nem találtak. Ezzel együtt

nehéz azt feltételezni, hogy ez csak úgy magától megtörténhet.

Az emberben az is felmerül, hogy ha volt is valamilyen kiberbiztonsági behatolás, akkor nem cáfolnák-e azt, éppen azért, hogy ne gondolják, hogy sebezhető a rendszer.

– Nemcsak az a kérdés, miért volt ilyen nagy kiterjedésű az áramszünet, hanem az is, hogy miért tartott olyan sokáig?

– Nem olyan egyszerű visszakapcsolni a rendszert, nem úgy van, mint amikor valami leveri a biztosítékot, és akkor visszanyomjuk. Talán jobban szemlélteti ez a példa: ha valahol valamilyen túlterhelés van a lakásban, és lekapcsol a biztosíték, akkor kimegy az ember a villanyórához, de amikor visszakapcsolja, abban a pillanatban megint levágja, hiszen nem kapcsolták ki azokat a fogyasztókat, amelyek okozhatták a túlterhelést a rendszeren.

Nem lehet egyik pillanatról a másikra visszakapcsolni a rendszert, ez nagyon komoly kihívás, hogy milyen sorrendben kapcsolják vissza az erőműveket, illetve a fogyasztókat is.

Ilyenkor először a nagyobb fogyasztókat még nem kapcsolják be, főleg az ipari fogyasztókat, hanem szépen fokozatosan kapcsolgatják ezeket vissza. Minden országban, nemcsak a villamosenergiánál, de a földgáznál is van bizonyos protokoll, hogy amikor bármilyen ellátási zavar van, akkor kiket és hogyan kapcsolnak ki a rendszerből. Ugyanígy a visszaindításnál is ezt szokták követni. Úgy szokták csinálni, hogy a kisebb teljesítményű erőműveket, általában valamilyen fosszilis meghajtással rendelkező gázmotoros vagy olajjal működő erőműveket kezdik el visszaindítani, amelyek aztán utána képesek arra, hogy beröffentsék a nagyobb méretű, mondjuk nukleáris erőműveket.

Ezt hívják black startnak, ahogy szépen fokozatosan mennek felfelé.

Ha az ember megnézi, hogy ennek milyen CO₂- vagy karbonkibocsátási hatása van, akkor látható, hogy megduplázódik az egy kilowattórára eső karbonmennyiség. A spanyolok is úgy indították vissza a rendszert, hogy először a kisebb teljesítményű erőműveket kapcsolták be a termelői oldalon, elsősorban fosszilis energiahordozók működtetésével, hogy függetlenek tudjanak maradni a nagy nukleáris vagy éppen a naperőműves rendszerektől.

– Na de mégis, hogyan alakul ki egy ilyen kiterjedt áramszünet?

– Ahogy olvastam,

nagyjából 15 vagy 16 gigawattnyi energia tűnt el a rendszerből 5 másodpercre. Az ember értetlenül áll ezelőtt.

A 15 gigawattnyi teljesítmény a spanyol villamosenergia-fogyasztásnak több mint a fele. Ilyenkor mindenki arra gyanakszik, hogy valószínűleg a naperőművek ki- és bekapcsolása váltotta ki hirtelen ezt, hiszen a spanyol villamosenergia-termelésnek jelentős része napelem, földgáz, vízenergia és valamennyi kis szél. Elképzelhető, hogy valamilyen zavar okozta ezt, de hogy ez a zavar most valamilyen természeti jelenség volt, vagy egy szándékos behatolás, ezt azért egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni. Egy biztos, komoly tanulságokkal szolgál a jövőre nézve, ami történt, valószínű, hogy nemcsak Spanyolország és Portugália, de az európai villamosenergia-rendszer többi tagállama számára is. Nyilván ez az eset nagyon komoly intézkedéssorozatot vált ki.

– Mire gondol?

– Ezeket az eseményeket most sorba veszik, megnézik, hogy mi okozhatta a haváriát. A mesterséges intelligencia bevonásával akár az is megoldható lehet a közeljövőben, hogy előre jelezzenek egy ilyen típusú összeomlást a villamosenergia-ellátásban. Nagyon komoly kutatások folynak a villamosenergia-rendszerek stabilitásának témájában. Sajnos, még csak azt sem mondanám, hogy egy ilyen összeomlás nagyon ritka lenne. Nyilván minél fejletlenebb egy rendszer, annál inkább előfordulhatnak stabilitási problémák.

– Mikor történt hasonló esemény?

– Nekem most nincsen erre vonatkozóan adatbázisom, de ha jól emlékszem, tavaly is volt a Balkánon egy komoly rendszerterhelési probléma, és ha jól emlékszem, 2023 januárjában volt egy komoly frekvencia-összehangolási probléma. Tudniillik, hogy Európában 50 Hz a váltóáram szabványos frekvenciája, és bizony volt olyan eset, hogy ettől jócskán eltért a nyugat-balkáni régió, azaz Horvátország, Szlovénia, Szerbia egy részének a termeléséből származó frekvencia eltért a szabványostól. Emiatt a biztonsági rendszerek életbe léptették a vészlekapcsolást, és szétválasztották a nyugat-balkáni részt az európaitól. Az is elképzelhető, hogy talán a spanyol rendszer hasonló probléma miatt állt le.

– Volt hasonló eset Magyarországon is?

– Igen, de nem most, inkább a '80-as években. Elsősorban amiatt volt, hogy össze voltunk kötve a KGST-országok villamosenergia-rendszereivel, és a téli időszakokban voltak olyan esetek, hogy túlterhelődtek az importot biztosító távvezetékek, és emiatt a rendszervédelem automatikusan bekapcsolt, és lezárta ezeket az importvezetékeket, ami aztán természetesen időszakos villamosenergia-hiányokhoz vezetett. Volt olyan is, hogy ki kellett kapcsolni az ipari üzemeket, amelyek adott esetben áttértek saját termelésre, mert volt nekik olajkészletük. Korábban kötelező jelleggel tartalékolniuk kellett ilyenfajta üzemanyagokat ezeknek a cégeknek, hogy ha bármi ilyen zavar történik, akkor legyen elegendő üzemanyaguk.

A mostani kormány nem olyan régen ezt a kötelező tartalékolást megszüntette, mondván, hogy úgyis van a stratégiai készlet, ha kell, akkor majd onnan ellátják őket.

De ez nem ugyanaz. Például egy csepeli erőmű esetében, ahol jó messze van a tartálypark, akkor majd kérvényeznie kell, hogy kérek egy kis fűtőolajat? A gyors reagáláshoz mindenképp szükséges lenne, hogy a korábbi rendnek megfelelően legyenek olyan tartalék üzemanyagok, amikkel visszaindítható a rendszer.

– Visszatérve a spanyol esetre. Előfordulhat az, hogy egész Európa úgy, ahogy van, dominószerűen lekapcsolódik, ahogy most a portugál, spanyol és dél-francia régióban történt? Vagy vannak olyan biztonsági falak, amik megállítanának egy ilyen folyamatot?

– Elvileg kell, hogy legyenek ilyenek. Én már azon is csodálkoztam, hogy nem azonnal zárták le például a portugál–spanyol rendszer közötti átjárást. A visszaindításkor természetesen azzal kezdték, hogy leválasztották a spanyol rendszert a portugáltól, meg valószínűleg a dél-franciától is. Vannak ilyen reteszek. Az biztos, hogy az országok közötti határmetsző kapacitásoknál lévő biztonsági elzárások erre alkalmasak lehetnek, hogy ne történjen dominószerű összeomlás minden országban. Szerintem egy ilyen kontinentális összeomlás valószínűsége inkább a nullához közelít.

De ha egy hackertámadás történne, akkor ezeket a rendszereket is ki tudnák iktatni,

és akkor azok nem fognak tudni olyan gyorsan reagálni. Látunk már elég sok ilyen filmet ezzel kapcsolatosan. Az volt a döbbenetes az egészben, hogy mintha egy amerikai katasztrófafilm elevenedett volna meg Spanyolországban.

– Magyarországon is nagyon sok a naperőmű, ön korábban azt mondta, lehet, hogy ezeknek a ki-be kapcsolgatása okozta az áramszünetet. Viszont akkor ilyen téren mi is sebezhetőek lehetünk adott esetben?

– Igen, nyilván a magyar rendszer sebezhetősége, meg a labilitása nőtt azzal, hogy egyre több lett a megújuló energia, emiatt az időjárásnak jobban ki van téve a rendszerünk. Persze örülünk, mert karbonkibocsátási szempontból előrelépett az ország, de

stabilitási szempontból nincsenek rugalmas, kiegyensúlyozott kapacitásaink.

7500 megawatt teljesítmény van beépítve a magyarországi megújuló rendszerbe úgy, hogy nincs meg az ennek a kiesését ellensúlyozó bármilyen típusú, akár villamosenergia-tárolórendszer, akár gázos erőmű, nincsen rugalmasság a rendszerünkben.

– A stratégiailag fontos területeknek, akár a honvédelmi, akár a pénzügyi rendszereknek, megvan-e a saját áramellátása, ami ilyenkor biztosítja azt, hogy ezek leállás nélkül, folyamatosan működjenek?

– Természetesen. Akár honvédelem vagy rendőrség, vagy katasztrófavédelem esetén megvannak azok az ellenálló, szigetüzemű energiatermelési kapacitások, többnyire valamilyen dízelfűtőolajos meghajtású generátorok, amelyek ilyenkor azonnal, automatikusan elindulnak. Ehhez emberi beavatkozás sem kell, a rendszer, amint észleli a kimaradást, azonnal elindul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Akkor már a kólát is tiltsák be – diákok arról, hogy nem vehetnek energiaitalt 18 éven aluliak
A többség értelmetlennek tartja, és nem ért egyet azzal, hogy megtiltják az energiaitalok értékesítését a 18 éven aluliak számára. Ugyanakkor voltak, akik azt mondták, megértik a döntést, mert úgy gondolják, hogy ezek az italok károsak az egészségre, főleg a fiatalok számára.


A parlament kedden megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az energiaitalok értékesítését 18 éven aluliak számára.

Megkérdeztük a diákokat, hogyan vélekednek erről.

„Foglalkozzanak igazi problémákkal”

- fogalmazott egy fiatal.

A legtöbben azt válaszolták, hogy értelmetlennek tartják a döntést és nem értenek egyet vele.

„Nekem ez az életem...ezzel élem túl itt a mindennapjaimat, úgyhogy ez elég problémás. Amúgy meg ennyi erővel a kólát meg a kávét is betilthatnák, szóval ez egy értelmetlen törvény”

- mondta egy fiú.

Ugyanakkor voltak, akik azt mondták, hogy megértik a döntést.

„Nagyon sok gyerek ebbe hal bele...meg felnőttek is...apukám is nagyon sokat ivott és abba halt bele, úgyhogy megértem”

- fogalmazott egy másik fiatal.

A Szeretlek Magyarország videóját itt nézheted meg:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk