Az árokparton kezeli a megerőszakolt kislányokat

Mizsur András írása, Abcúg, Fotó: Magócsi Márton - szmo.hu
2018. május 07.

Tasi Kriszta az ország legszegényebb településein dolgozik pszichológusként, a körülmények miatt kénytelen unortodox módszerekhez nyúlni: árokparton vagy a gátoldalon tart rendelést, ha úgy hozza a szükség. Rajta kívül nincs másik szakember a térségben, pedig hatalmas igény lenne rá, hogy valaki meghallgassa a felnőtteket, gyerekeket, mondja Tasi, aki egyszemélyben pszichológus, szociális munkás és tanító. Munkája során rengeteg bántalmazásos esettel találkozik; sokszor neki kell rendőrségi feljelentést tennie, mert a nemi erőszakot elszenvedő lányoknak még saját anyjuk sem hisz.

Ha jól tudom, Tiszabőn és a környező falvakban ön az egyetlen pszichológus.

Igen, a kunhegyesi járáshoz tartozó hét településen (Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabő, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora) egyedül járok körbe. A járásközpontban, Kunhegyesen van még rajtam kívül szakember, de ott is többnyire helyettesítéssel oldják meg az ellátást. Mindenki túlterhelt, nem tudjuk ellátni rendesen a térséget, miközben azt látom, hogy borzasztó nagy igény lenne pszichológus segítéségére.

Tiszabő és Tiszabura az ország legszegényebb települései közé tartozik, de az egész járásra jellemző a munkanélküliség és a szegénység. Kik fordulnak pszichológushoz ezeken a településeken?

Az újszülöttektől kezdve a kilencven évesekig szinte minden korosztály megfordul nálam, óvodákhoz, iskolákhoz, családsegítőlhöz járok. Sokan esnek be az utcáról, sőt, most már azt mondhatom, hogy a kliensek nagyobb része magától jön hozzám, nem pedig küldik. Bekerült a köztudatba, hogy “van az a pszichológus, aki szerda esténként jön, és bele lehet menni hozzá.”

Papíron összesen hét órát rendelek egy héten, azaz minden településre egy óra jut. Mondanom sem kell, ez rettentően kevés. Hivatalosan annyi lenne a feladatom, hogy megszűröm az eseteket és tovább küldöm őket a pszichiáterhez, a fejlesztő pedagógushoz vagy a nevelési tanácsadóhoz. Mivel azonban az egész rendszer szolgáltatáshiányos – a gyerekpszichiáternál például minimum egy hónap a várakozási idő – ezért nem tehetem meg, hogy ennyit várjak,

ha ott ül velem szemben egy hatodikos kislány, aki összevagdosta a karját az iskolában. Hétvégén egy olyan családdal foglalkoztam, ahol a 13 éves kamaszfiú vágta le az édesapját a kötélről, de már nem tudtak rajta segíteni. Azonnal be kellett avatkoznom, hogy ne történjen még nagyobb baj.

Mit jelentett pontosan a beavatkozás?

Elmondták, hogy sokkot kaptak, még sírni sem tudnak, fel sem fogták igazán, mit történt.

Ilyenkor gyorsan fel kell mérni, milyen erőforrások vannak, mibe tudnak kapaszkodni, hiszen én csak egy órát tudok velük lenni, de hétfőn reggel meg fogják kérdezni a fiút az osztálytársai, hogy mi történt az apjával. Beszélgettünk a halálról, hisznek-e valamiben, gyakorlati dolgok is szóba kerültek, például ki viszi a gyerekeket iskolába hétfőn.

Mi lett a kislánnyal? Kiderült, mi volt az oka, hogy összegvagdosta magát?

Legalább húsz hasonló esetet tudnék mondani csak ebből az évből. Egy ideig nagyon terjedt a Kék Bálna nevű jelenség a tinédzserek között, és az egyik feladat az volt, hogy az elköteleződés bizonyítékaként vagdossák össze magukat. Ettől függetlenül is “divatos” a környékbeli kamaszok között, hogy ezzel fejezik ki fájdalmukat.

Amikor a dolgok mélyére ások, mindig kiderül, hogy ez arról szól: “figyelj rám, szükségem van a szeretetedre.” Nem tudom elmondani szavakkal, elmondom hát így. A terápiák során oda lyukadunk ki, hogy a szülőket le kell ültetni a gyerekükkel, kitalálunk külön anya- és apaidőt.

És ez működik, én csak egy szócső vagyok, hogy a kamaszgyerekek el tudják mondani, mennyire szükségük van a szeretetre, a figyelemre. Persze olyan is van, hogy valamilyen komoly krízis, törés van a háttérben, de legtöbbször ilyen egyszerű, banális megoldásokra van szükség, hogy elkezdjenek végre kommunikálni egymással a családtagok.

Fotó: Magócsi Márton

A két említett konkrét példán kívül milyen tipikus esetekkel találkozik a praxisában?

Rengeteg tanulási és magatartászavaros gyerekkel találkozom, felnőtteknél a depresszió a leggyakoribb, de előfordul skizofrénia, borderline is. Rengetegen magányosak; hiába élnek családban, nagyon felületes a kapcsolat. Nem mernek megnyílni a másik felé. Szeretem behívni az egész családot, ha valamelyik gyerekkel probléma van, hogy rendszerként tudjanak működni. Nem ritka, hogy egy-két terápiás tanácsadás után kiderül: az igazi gond az apánál vagy az anyánál van.

Több bántalmazásos esetem van: a családon belüli nemi erőszak, kiskorú megrontása is sok helyen előfordul. Sokszor maguk az anyák mondják, hogy a lányuk csak kitalálta az egészet, nem történt semmi. Ilyenkor nekem kell beleállni és megtenni a rendőrségi feljelentést.

A nemi erőszak áldozatai sokszor nehezen kérnek segítséget, nem fordulnak a rendőrséghez. Hogyan jutnak a tudomására ezek az esetek?

Mivel rendszeresen megfordulok a településeken, tudják, hogy lehet hozzám fordulni, szerencsére megvan a bizalom felém. Nem szoktam mérlegelni, hogy mennyi igazságalapja van a történetnek, azonnal megteszem a szükséges lépéseket. A szomorú valóság az, hogy minden esetben beigazolódott a gyanú. Nem is olyan régen volt egy család, ahol a nevelőapa részéről történt erőszak, a feleség mégis végig védte őt. A férfi jelenleg is börtönben ül.

Hogyan viszonyulnak magához ezek után az anyák?

Van, aki haragszik rám, és a mai napig a megerőszakolt lányát hibáztatja. De van döbbenet is, amikor az anya a gyerek mellé áll, megszakítja a kapcsolatot a férfivel, távoltartást kér. Nekem ilyenkor azt kell erősítenem a lányban, nem lehet az ő hibája, hogy 14 évesen nem tudta magát megvédeni. A lány, akiről most beszélünk, rendőr akart lenni, de első körben elutasították, mert nem lehet büntetett előéletű személy bejelentve a lakcímére. Ez is a rendszer hibáját mutatja, hogy az áldozatot bünteti. Az sem véletlen, hogy a lány pont rendőr akar lenni…

Mennyire nyitottak az emberek, hogy pszichológushoz forduljanak és szakembertől kérjenek segítséget?

Máshol azt hallom, mennyire nem hisznek a pszichológiában és elzárkóznak ettől, a környéken viszont abszolút megvan a fogadókészség erre. Mindenhol hosszú listával várnak, aznap hányan jönnének tanácsadásra, amit hivatalos keretek között nyilván képtelenség lenne teljesíteni, de itt nem tehetem meg, hogy azt mondjam, lejárt a rendelési idő, megyek.

Szerintem a nyitottság oka részben az, hogy nap mint nap a települések lakói között mozgok, ezért nincs túlmisztifikálva, hogy pszichológus vagyok, én sem szeretem külön hangsúlyozni ezt. Sokan meg is lepődnek, hogy “ja, te vagy a pszichológus!”

Egy ember vagyok, akit érdekel, mi van veled, ennyi, ami megkülönböztet minket – szoktam mondani. Ha két jó szót tudok mondani, onnantól már nyílnak a kapuk. Sokszor megjegyzik, hogy könnyű velem beszélgetni és az is segít, hogy a rendelés után elmegyek a településről, másnap nem futhatunk össze a kisboltban vásárlás közben.

Fotó: Magócsi Márton

Roma családokkal is foglalkozik?

Igen, teljesen vegyes a kép. Roma családoknál annyival másabb a terápia struktúrája, hogy ha van 8-9 gyerek a családban, akkor értelemszerűen nem tudok mindenkit behívni beszélgetni. Inkább fogom magam, elmegyek és leülök a családhoz, ott próbálok hatni, minthogy egy irodában várjam őket, hátha bejönnek. Mert nem jönnek. Nincs is irodám, egyik településen sem, a kocsim csomagtartójában tartom a fejlesztőjátékokat és az IQ-teszteket.

Rendeltem már árokparton és gátoldalon is, a segítőszándéknak nem szabhat határt egy irodaajtó.

Sokat vitatkoztam erről a tanáraimmal anno, hogy ilyen körülmények között még ezeket a kereteket sem lehet tartani, utólag ők is belátták ezt.

A szegénység mennyiben súlyosbítja a lelki eredetű problémákat?

Egyrészt a térségre jellemző, hogy a lányok nagyon hamar, már 14-15 évesen szülnek. Korukból adódóan nem tudnak úgy figyelni a gyerekükre, ahogy kellene, hiszen maguk is gyerekek még, nem állnak készen az anyaságra: nem tudják összeghangolni saját szükségleteiket a gyerekével. Egy csomó, a szegénységből fakadó körülmény miatt nem tudják letenni a gyereküket a földre kúszni-mászni. Másrészt ha szülőként azzal vagyok elfoglalva, mit adok enni a gyerekeimnek holnap, akkor már nem jut idő és energia babusgatni őket vagy akar megkérdezni a nagyobbakat, mi volt aznap az iskolában.

Az segít, ha szól, hogy néhány jó szó és a figyelem milyen sokat jelentene a gyerekeknek?

Igen, talán azért is, mert meg akarnak egy kicsit felelni nekem. Szoktam “házi feladatot” adni a családoknak, később büszkén mesélik, hogy megcsinálták és működik. Az egyik tiszabői anyuka arról panaszkodott, hogy az ötéves lánya késő este még enni akar, amitől teljesen felborul a család élete, de nem mer neki nemet mondani, mert akkor rossz anyának érezné magát. Ilyenkor el kell fogadtatnom, hogy szükség van szabályokra és a vacsora legyen ugyanabban az időben. Ugyanakkor nagyon óvatosnak kell lennem, hogy meddig mehetek el a saját elvárásaimmal, az általam képviselt értékekkel.

Nemcsak pszichológus, hanem szociális munkás is, és tanít a tiszabői iskolában. Ez is abból adódik, hogy a rendszer forráshiányos, és nincs elég szakember a különböző feladatokra? Hogyan lehet ezeket a szerepeket összeegyeztetni?

Igen, nincs olyan tantárgy, amit ne tanítottam volna az iskolában. Sok fejtörést okoz ez a kettősség: az egyik pillanatban pszichológus vagyok, de a matekdolgozatot azért ki kell osztanom. Ennek megvan a jó oldala is, mert úgy vagyok ezzel, mint a kocsim csomagtartójának tartalmával: ha kell, a csörgőt veszem elő, ha pedig IQ-szintet kell mérni, akkor a Raven-tesztet.

Fotó: Magócsi Márton

Hogyan tudja kezelni, hogy a térség összes gondja-baja önre zúdul?

A terápiák után néha én is érzem, hogy már sok. Naponta több olyan krízistörténetet hallgatok végig, amibe én talán belehalnék. Szeretek focimeccsekre járni, ez segít feldolgozni mindezt és kikapcsolni kicsit. A tiszagyendai községi sportkör technikai vezetője vagyok, péntek délutántól vasárnapig estig arról szólnak a hétvégéim, hogy visszük a korosztályos csapatainkat meccsekre, ott ülök a kispadon és biztatom őket.

Tiszaburáról, Tiszaroffról, és Tiszabőről járnak át a fiatalok focizni, mert a környéken Kunhegyes városa mellett csak Gyendának van ennyi csapata. Az évek alatt nagyon fontos közösségszervező erővé vált a foci. Tiszagyenda alapvetően egy magyar lakta falu, mégsem kérdés, hogy ha átviszünk egy kisbusznyi cigány gyereket, akkor együtt fociznak velük a helyiek. Azt gondolom, valahol ez is a lényege az egésznek, egy csapatban már végképp nem kérdés, hogy ki magyar és ki cigány, egy a lényeg, hogy rúgjuk be a gólt.

Hogyan került a tiszabői iskolába?

Pályakezdőként, 22 évesen kerültem a faluba, bár a szüleim nagyon féltettek, mert Tiszabőnek már akkor is nagyon rossz híre volt. Kezdetben cigány nyelvet tanítottam, a faluban ugyanis senki sem beszélte a nyelvet. Ahogy egyre többet forogtam a családok között, valamiért – magam sem tudom, miért – elfogadtak, idővel hozzám került a családvédelem, gyermekvédelem is. Az iskola mellett kezdtem el a pszichológia szakot a Debreceni Egyetemen. Az évek múlásával egyre nehezebb lett, és

egy ponton azt éreztem, annyira méltatlan körülmények között dolgozunk, ami már bűn a gyerekkel szemben. Nem volt fűtés és áram az épületben, a gyerekek nem tudták hol megenni az ebédjüket, az esővíz befolyt a tantermekbe.

Úgy mentem be órát tartani, hogy gyakorlatilag a hangom volt az egyetlen eszközöm. Azt gondoltam, egyedül azzal tudok ez ellen tiltakozni, ha otthagyom az iskolát. Ez 2016-ban történt, amikor a Máltai Szeretetszolgálat átvette az iskolát: kifestették a tantermeket, lett világítás. Akkor ez nekem elég volt ahhoz, hogy maradjak, mert nem csak jobb körülményeket, hanem reményt is kaptunk.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így csaptak le egy terézvárosi bordélyházra a rendőrök

Október 4-én ütöttek rajta a Teréz körúti nyilvánosházon. Két nőt és két vendéget tanúként hallgattak ki, az egyik külföldinél droggyanús anyagot találtak.

KÉK HÍREK

Hivatalos: a püspökladányi csónakbalesetben eltűnt PhD-hallgató holttestét találták meg

A tragikus körülmények között elhunyt férfi a 2025. szeptember 30-án a folyónál történt balesetnél vesztette életét. A holttestét pénteken fedezték fel.

KULT

Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni

A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda

Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.

Fischer Gábor, MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. október 08.

Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Reviczky Gábor ezért hatódott meg, miután lubickolt a hóbortos öregúr szerepében – a Képzelt beteg jubileumi előadásán jártunk

A Vígszínházban szeretnek megemlékezni a jubileumokról. A színház 125 éves fennállását négy részes tévéfilmmel ünnepelték, 2023-ban megünnepelték a Játszd újra, Sam 40 éves jubileumát. Most egy másik ikonikus előadás, a 25 éve műsoron tartott Képzelt beteg megünneplésére került sor.

KÉK HÍREK

Sokkoló! Egy audis úgy döntött, betolja az előtte álló autót a benzinkút shopjába

Az esetet egy Pest megyei OMV-kút kamerái rögzítették. A rendőrség egyelőre nem közölt sem időpontot, sem pontos helyszínt, és a sérültekről sincs információ.

KULT

Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán

A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?

A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. október 07.

Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”

Kapcsolódó

Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből

A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Telex: eddig legalább öt rendőrt vetettek alá poligráfos vizsgálatnak a Szőlő utcai ügyben

A lap úgy tudja, azt a személyt keresik a nyomozók, aki civil ruhás rendőrként vett részt egy 2015-ös találkozón gyermekvédelmi szakemberekkel.

KÉK HÍREK

Óriási balhé Erdőkertesen: robbantással fenyegetőzött, majd baltával fogadta a TEK kommandósait

A 70 éves férfit rövid intézkedés után, 15 órakor sérülés nélkül kísérték ki az épületből. A környéket ezután fokozatosan megnyitották.

KÉK HÍREK

A Dunába ugrott az esztergomi mentőállomás vezetője

A MOMSZ szerint a férfit tegnap este látták utoljára, a keresés ma is tart. A szövetség munkahelyi feszültségekről, betegállományról és látványos fogyásról számolt be.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert

Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2025. október 11.

Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.

Kapcsolódó

Lakner Zoltán Varga Judit visszatéréséről: Ha ezt nem látják át, akkor tényleg elvesztették a tájékozódási képességüket

„Ha Varga Judit visszatérne, de már csak azzal is, hogy állandóan szó van róla, a Fidesz ismét magára rántja a kegyelmi botrányt, a Völner-Schadl-Tóni-ügyet és a Pegasus-botrányt is” - fogalmazott a politikai elemző.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Drónos merényletet terveztek a belga miniszterelnök ellen

Három férfit vittek el a terrorelhárítók Antwerpenben. A házkutatásokon acéllövedékek és 3D-nyomtató került elő, a hatóságok iszlamista hátteret emlegetnek.

KÉK HÍREK

Megkötözte, és órákig kínozta anyját a pincében – újabb részletek a német kisváros polgármesterének gyilkosáról

A németországi támadás áldozata egy 57 éves polgármester volt. A fiatal lány 13-szor szúrta meg a nőt, akit végül helikopter szállított kórházba.

BUDAPEST

Ritka lehetőség: ikonikus magánvilla nyitja meg kapuit csupán öt napra – most te is megnézheted

A CODE Showroom exkluzív betekintést nyújt az egyik ritkán látogatható, Napraforgó utcai Bauhaus Házba a Budapest Design Week keretében.

SZEMPONT

„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről

A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.

Malinovszki András / Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2025. október 06.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

Kapcsolódó

Juhász Péter Orbán Viktornak: Ne az ártatlan gyerekeken verd le a szomorú sorsod. Menj el az apádhoz, vele beszélgess!

A kihallgatott volt politikus a mellette kiálló tüntetésen szólalt fel. Elmesélt egy történetet a Szőlő utcai igazgató egy 13 éves áldozatáról, és kérést is intézett a tömeghez.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.