Pintér Sándor dollármilliomos lett, a megtakarításai javát nem forintban tartja a magyar belügyminiszter
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig mintha a magyar állampapírokban nem bízna mostanában. 90 millióról 10 millióra csökkent az ebben tartott befektetése.
Jó évet zárt Pintér Sándor belügyminiszter. A Blikk által böngészett vagyonnyilatkozatában szerepel egy 61, egy 400 és két, 160-160 négyzetméteres budai ingatlan, továbbá egy 224 négyzetméteres siófoki ház, ezenkívül még két nyaraló, az egyik Szihalmon, a másik Szigetmonostoron. Továbbá még egy telek, szintén Szihalmon.
Értékes ingóságai ugyan nincsenek, de Pintérnek még mindig megva az 1995-ben megörökölt Wartburgja, ami refrénszerűen jelenik meg vagyonbevallásaiban évről évre.
A belügyminiszter vagyona jelentősebb részét jó magyar forint helyett devizában tartja. Befektetési jegyben több mint 1,1 millió dollárja és 400 ezer eurója van.
10 millió forint készpénz mellett követelésként feltüntetett egy 595 millió forintos „családi, baráti kölcsönt” is.
A pénzügyminiszternek a tartozásai nőttek tavaly. Varga Mihálynak Karcagon van egy zártkertje és egy telke, a II. kerületben egy 94, illetve egy 137 négyzetméteres lakása és 3 tárolója, továbbá Gyenesdiáson egy 1358 + 1340 négyzetméteres ingatlanon egy 204 négyzetméteres háza 42 négyzetméteres garázzsal.
A tavalyi évhez képest képest 18 millióval többet, összesen 28 millió forintot fektetett állampapírba. Eladott 8 millió forintnyi részvényt, de 11 millió forint értékben vett befektetési jegyet és 7 millió forintja van devizaszámlán. Banki 1,6 millió forintos tartozását törlesztette, de magánszemélyekkel szembeni tartozása 57,5 millióról 62,4 millióra duzzadt.
Nagy Mártonnak a XII. kerületben van egy lakása, tárolója és gépkocsibeálló-helye, és még egy lakása a II. kerületben. A miniszter baleset-biztosításának, életbiztosításának és egészségbiztosításának összértéke változatlanul 100 millió forint, ám
úgy tűnik, a gazdaságfejlesztési miniszter nem bízik az állampapírokban egy éve még 90 milliója, most csupám 10 millió forintja van ebben a befektetési formában.
3 millió készpénze mellett, bankban pedig 2 millió forintja, és mai árfolyamon 3,8 millió forintnyi eurója van.
Jó évet zárt Pintér Sándor belügyminiszter. A Blikk által böngészett vagyonnyilatkozatában szerepel egy 61, egy 400 és két, 160-160 négyzetméteres budai ingatlan, továbbá egy 224 négyzetméteres siófoki ház, ezenkívül még két nyaraló, az egyik Szihalmon, a másik Szigetmonostoron. Továbbá még egy telek, szintén Szihalmon.
Értékes ingóságai ugyan nincsenek, de Pintérnek még mindig megva az 1995-ben megörökölt Wartburgja, ami refrénszerűen jelenik meg vagyonbevallásaiban évről évre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.
Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.
A leállás közvetlen társadalmi következményei is drámaiak: amerikaiak milliói nem jutnak hozzá a családjuk élelmezéséhez szükséges élelmiszerjegy-juttatásokhoz. Emellett mintegy 1,4 millió szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, noha sokan közülük továbbra is ellátják a munkájukat.
A Goldman Sachs becslése szerint a leállás 1,15 százalékponttal lassíthatja a negyedik negyedéves GDP-növekedést, ami így csupán 1%-os lehet. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 1–2 százalékpontos visszaesést és 7–14 milliárd dollár közötti, véglegesen elvesző gazdasági teljesítményt jósol. „A jelenlegi leállás várhatóan a valaha volt legnagyobb gazdasági hatással jár” – értékelte a helyzetet Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza.
A gazdaság újranyitás utáni visszapattanása most komoly feltételhez kötött. Bár a Goldman Sachs az első negyedévre 3,1%-os növekedést vár a visszatérő dolgozók és a bepótolt kormányzati költések miatt, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szövetségi alkalmazottak megkapják visszamenőleges bérüket.
A helyzetet tovább rontja, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) a leállás alatt nem tudta elvégezni a kulcsfontosságú felméréseket, ami a jövőbeni adatok minőségét is rontja. Az októberi munkanélküliségi ráta várhatóan mesterségesen magasabb lesz, mivel a kényszerszabadságon lévőket jellemzően munkanélkülinek számítják.
A jelenlegi leállás azért is különösen káros, mert a költségvetési előirányzatok 100%-át érinti, szemben a korábbi rekordot tartó, 2018–2019-es leállással, amely csak a kiadások 10%-át blokkolta. Ráadásul a gazdaság már eleve lassulóban volt a magas vámok, az alacsony bevándorlás és a diákhitel-törlesztések újraindulása miatt. David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető stratégája szerint „megdöbbentő” látni, „milyen nagy társadalmi fájdalmat hajlandók (a demokraták és a republikánusok) okozni pusztán politikai haszonszerzésért.”
Az amerikai kormányzati leállás (government shutdown) akkor következik be, amikor a Kongresszus nem tudja időben elfogadni a szövetségi kormány működéséhez szükséges finanszírozási törvényeket. Ilyenkor a kormányzatnak le kell állítania minden nem létfontosságú funkcióját.
Az alapvető szolgáltatások, mint a nemzetbiztonság, a légiforgalmi irányítás vagy a rendvédelem, általában tovább működnek, de a nemzeti parkok, az útlevélirodák és számos szövetségi hivatal bezár, az ott dolgozókat pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik.
A leállások jellemzően mély politikai megosztottság eredményei, ahol a pártok a költségvetést használják politikai zsarolásra olyan vitás kérdésekben, mint a bevándorlás, az egészségügy vagy az államadósság-plafon. A 2025-ös leállás hátterében Donald Trump második elnöki ciklusa alatti, a demokraták és a republikánusok közötti éles költségvetési vita áll, amely a cikkben említett, már eleve törékeny gazdasági környezetben okoz súlyos fennakadásokat.
A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.
Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez” – a pártelnök kitette a Nemzet Hangja szavazás eredményeit
Az eredményekből szerinte az szűrhető le, hogy tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt. Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.
Magyar Péter egy Facebook-posztban közölte a TISZA Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. Bejegyzésében köszönetet mondott annak a „több százezer magyar embernek”, aki részt vett a konzultáción, valamint a párt önkénteseinek.
A politikus ismertette, hogy mind az öt feltett kérdés esetében 90% feletti volt az „igen” szavazatok aránya. A legmagasabb, 99,86%-os támogatottságot az a javaslat kapta, amely egy független vizsgálat indítását sürgeti az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására és a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére.
Hasonlóan magas, 98% feletti volt a támogatók aránya a minimálbért és átlagbér alatt keresők adókedvezményére, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdéseknél is. A poszt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1%-os vagyonadót a szavazók 96,41%-a, a családi kedvezmények bővítését pedig 90,81%-a támogatta.
Magyar Péter a szavazás eredményeit tágabb politikai kontextusba helyezte, és a kormánnyal szembeni kritikát fogalmazott meg. Azt állította, a Fidesz „fenyegeti a választókat és hazug propagandát folytat a mi pénzünkből”, miközben a TISZA Pártnak nincsenek közpénz-százmilliárdjai.
A szavazás eredményeit és az október 23-i „Nemzeti Menetet” egyaránt annak bizonyítékaként értékelte, hogy a pártja megelőzte a Fideszt.
„Amit a szavazásunk, és amit a Nemzeti Menet megmutatott, azt erősítik meg a kutatások is: tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt” – jelentte ki Magyar Péter, aki szerint a politikai helyzetben fordulópont következett be: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez”.
A politikus szerint „ez nem meglepő, mert a kormány nem a magyar emberek valódi problémáival foglalkozik, hanem saját magával”, és elvesztette a kapcsolatot a valósággal. „A Harcosok Klubja fontosabb számára, mint a gyermekvédelem rendbetétele” – fogalmazott.
Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.
Bejegyzését azzal zárta, hogy a magyar emberek véleményét figyelembe véve alakítják a programjukat.
A Nemzet Hangja a TISZA Párt által szervezett online konzultációsorozat. Az első, tavaszi fordulóban a párt közlése szerint több mint 1,1 millióan vettek részt, bár a részvételi adatok és az eredmények hitelesítésének módjáról nem adtak tájékoztatást. Akkor a 13 kérdésből egyedül Ukrajna európai uniós csatlakozása bizonyult megosztónak, a többi javaslat elsöprő támogatást kapott. A most lezárult második fordulót október elején indították, majd a határidőt az október 23-i rendezvényük után november elejéig meghosszabbították. A most közzétett százalékos eredmények szintén a párt saját közlésén alapulnak.
A TISZA Párt és a Fidesz támogatottságáról a közvélemény-kutató intézetek eltérő képet festenek. Míg több, a kormánytól független intézet, mint a Medián és az IDEA Intézet 2025 nyarán és őszén is a TISZA Párt előnyét vagy a két párt közötti szoros versenyt mérte, addig a kormányközeli kutatók, mint a Nézőpont Intézet vagy a Real-PR 93, rendre a Fidesz stabil vezetéséről számolnak be. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az október 23-i megemlékezések résztvevőinek számáról is komoly vita, úgynevezett számháború alakult ki a kormánypárti Békemenet és a TISZA Nemzeti Menete között, ahol független kutatói becslések a TISZA rendezvényét hozták ki nagyobbnak.
Magyar Péter egy Facebook-posztban közölte a TISZA Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. Bejegyzésében köszönetet mondott annak a „több százezer magyar embernek”, aki részt vett a konzultáción, valamint a párt önkénteseinek.
A politikus ismertette, hogy mind az öt feltett kérdés esetében 90% feletti volt az „igen” szavazatok aránya. A legmagasabb, 99,86%-os támogatottságot az a javaslat kapta, amely egy független vizsgálat indítását sürgeti az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására és a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére.
Hasonlóan magas, 98% feletti volt a támogatók aránya a minimálbért és átlagbér alatt keresők adókedvezményére, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdéseknél is. A poszt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1%-os vagyonadót a szavazók 96,41%-a, a családi kedvezmények bővítését pedig 90,81%-a támogatta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Részegen balhézott egy szórakozóhelyen, lemondott és kilépett a Fidesz-frakcióból a nagykőrösi képviselő
A helyi Facebook-csoportban robbant ki a botrány Sohajda Márk viselt dolgairól. A politikus azonnal reagált, bocsánatot kért, de nem tudni, képviselői mandátumát is visszaadja-e.
Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.
Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.
„Tisztában vagyok vele, hogy viselkedésem nem egyeztethető össze a közösség bizalmával és a nagykőrösi frakciótársaim értékvállalásával, emiatt azonnali hatállyal lemondok tanácsnoki pozíciómról, és kilépek az önkormányzati Fidesz frakcióból”
– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, hogy cselekedetei elfogadhatatlanok voltak, és súlyosan megsértették a szórakozóhely munkatársait, valamint minden jelenlévő méltóságát.
Sohajda Márk a lemondásáig kulturális és sporttanácsnoki tisztséget töltött be Nagykőrösön. A politikus neve a helyi sportéletből is ismert lehet, korábban a Nagykőrösi Kinizsi SE elnökeként tevékenykedett. A sportklub neve a sajtóban korábban a tao-támogatások elszámolása körüli viták kapcsán is felmerült.
Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.
Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gerendai Károly hivatalosan is átvette a Sziget Zrt.-t, miután a Superstruct Entertainment/KKR befektetési alap 5,8 millió fontért adja vissza neki a céget – mondta a Forbes-nak adott interjúban. A megállapodás szerint a „Sziget” brand jogai az amerikai cégnél maradnak, az új tulajdonosok pedig 15 éven keresztül licencdíjat fizetnek az éves bevételek százalékában.
Az eddigi befektetők kétmilliárd forint biztosítékot is kértek Gerendaitól az esetleges veszteségek fedezésére, amit a Budapest Park vállalkozásán keresztül teljesít, de továbbra is keres befektetőtársat. A fesztivál szervezői a bizonytalanságok után bejelentették a 2026-os dátumokat is: a következő Szigetet augusztus 11. és 15. között tartják, a jegyértékesítés pedig november 7-én indul.
A fesztivál jövője október közepén vált bizonytalanná, miután a külföldi tulajdonos úgy döntött, nem vállal több kockázatot Magyarországon. Gerendai Károly alapító ekkor lépett be a képbe, de a visszavételhez szüksége volt a főváros segítségére egy új, kedvezőbb területhasználati szerződés formájában. A Fővárosi Közgyűlésben azonban a Fidesz és a Tisza Párt tartózkodása miatt többször sem szavazták meg a javaslatot. A fordulat az utolsó elbukott szavazás éjjelén jött el, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke találkozót kezdeményezett Gerendaival. A megbeszélésen két pontban állapodtak meg: a Sziget Zrt. a fővárostól kapott kedvezményt hét helyett három év alatt fizeti vissza, a diákkedvezményt pedig minden magyar diákra kiterjesztik. „Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon” – jelentette be akkor a megegyezést Magyar Péter.
A külföldi tulajdonos kivonulása mögött az állhat, hogy sajtóhírek szerint a Sziget az elmúlt években komoly veszteségeket termelt. A Superstruct Entertainment portfóliójából az utóbbi időben a Volt Fesztivál és a Balaton Sound is kikerült, ami a cég magyarországi érdekeltségeinek leépítését mutatja. Gerendai szerint az eddigi tulajdonos ott hibázott, hogy uniformizálni próbálta a Szigetet, és a költségek átcsoportosításával egyre többet költött a lineupra, ahelyett, hogy az egyediségére épített volna. Szerinte a tulajdonos nem értette meg, „hogy a Sziget mitől Sziget”.
Gerendai a felelősségvállalásról úgy nyilatkozott:
„Elég váratlanul ért, hogy az én nyakamba zuhant a felelősség, hogy lesz-e továbbra is Sziget. Nyomasztó érzés volt.”
Hozzátette, sokat hezitált, mire eldöntötte, hogy belevág, de végül a kihívás és a fesztivál iránti elkötelezettsége győzött. „Nyilván valahol a gyerekemről van szó, és mégiscsak érdekes kihívás, hogy képes lennék-e megmenteni és új pályára állítani” – fogalmazott.
Gerendai Károly hivatalosan is átvette a Sziget Zrt.-t, miután a Superstruct Entertainment/KKR befektetési alap 5,8 millió fontért adja vissza neki a céget – mondta a Forbes-nak adott interjúban. A megállapodás szerint a „Sziget” brand jogai az amerikai cégnél maradnak, az új tulajdonosok pedig 15 éven keresztül licencdíjat fizetnek az éves bevételek százalékában.
Az eddigi befektetők kétmilliárd forint biztosítékot is kértek Gerendaitól az esetleges veszteségek fedezésére, amit a Budapest Park vállalkozásán keresztül teljesít, de továbbra is keres befektetőtársat. A fesztivál szervezői a bizonytalanságok után bejelentették a 2026-os dátumokat is: a következő Szigetet augusztus 11. és 15. között tartják, a jegyértékesítés pedig november 7-én indul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
