SZEMPONT

Pintér Károly Trump második ciklusáról: Azért alapvetően bízom az amerikai rendszer stabilitásában, vagy inkább azt mondanám, hogy a szívósságában

Az Amerika-szakértő szerint a ma hivatalba lépő Trump tanácsadói pontosan tudják, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke Ukrajna veresége Oroszországgal szemben, az ottani fékeket és ellensúlyokat pedig nem olyan egyszerű lebontani.

Fischer Gábor, fotó: Jon Elswick/MTI/AP - szmo.hu
2025. január 20.

Végrehajtási utasítások tömegével készül Donald Trump az első napjára, amiket ígérete szerint órákkal a mai beiktatása után életbe léptetnek. Amerikai lapértesülések szerint vészhelyzetet hirdethet a határon az illegális bevándorlók miatt, csökkentheti a kormányzatban dolgozó köztisztviselők munkajogi védelmét, hogy könnyebb legyen őket elküldeni, a nagyobb szénhidrogén-kitermelés érdekében átalakíthatja az energiapolitikát, és újra esélyt adhat a vasárnap elsötétült TikTok-nak.

De mire számíthatunk hosszabb távon az Egyesült Államok 47. elnökekétől, akit ma iktatnak be Washingtonban? Erről beszélgettünk Pintér Károllyal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetőjével, aki irodalomtörténész és amerikanista, az Egyesült Államok politikai és társadalmi folyamatait kutatja.

– Donald Trump életének 79. évében másodszor is az Egyesült Államok elnöke lesz. Mégis mire számíthatunk?

– Nekem sincs kristálygömböm, nem tudnék, és nem is igazából mernék jóslatokba bocsátkozni. Bizonyos dolgokra lehet számítani, de azok tekintetében is nagyon tisztázatlanok még a részletek. Biztos, hogy keményedni fog az amerikai kormány Kínával szembeni politikája, mert Trumpnak egyik régi prioritása a Kínával szembeni kereskedelem kérdése. Nyilván katonai versengés eddig is volt, meg ezután is lesz, de az mély meggyőződése Trumpnak, hogy Kína kihasználja az Egyesült Államokat, hogy nem fair módon versenyez, illetve kereskedik az Egyesült Államokkal, tehát ott a belengetett büntetővámok előbb-utóbb bekövetkeznek. Azt nem tudom, hogy végül is ezt kiterjesztik-e az Európai Unióra vagy sem, nyilván a mi érdekünk az, hogy ez ne történjen meg. Számítok még arra is, hogy sor kerül valamilyen fellépésre az illegális bevándorlók ellen. Erről nagyon sok vita, találgatás van az amerikai sajtóban, hogy pontosan milyen formát, illetve milyen méreteket ölthet, hiszen

szerény becslések szerint is 11 millió illegális bevándorló van az USA-ban. Ennyi embert nem lehet kitoloncolni, de nemhogy kitoloncolni, még elfogni sem.

Nincs sem börtön, sem egyéb olyan létesítmény, ahol százezreket lehetne akár csak ideiglenesen fogva tartani. Biztos, hogy olyasfajta megközelítés várható, miszerint inkább csak a büntetett előéletű, vagy valamilyen bűncselekmény miatt fogva tartott, esetleg börtönben tartott illegális bevándorlókat fogják kitoloncolni. Persze nagy kérdés, hogy ezzel mit oldanak meg, hiszen lehetséges, hogy pár hónap múlva már ismét az országban lesznek ezek az emberek. Tehát ez első ránézésre eléggé kétes sikerű akciónak tűnik, azonban az biztos, hogy általában a határőrizet, illetve az országban lévő illegális bevándorlókkal szemben valamifajta határozottabb, keményebb fellépés szerintem biztosra vehető.

– Trump annak idején kilépett a párizsi klímaegyezményből, Biden azután visszaléptette az Egyesült Államokat. Megint ki fognak lépni, vagy elfelejtik nagyvonalúan az egészet?

– Nem tudom, mekkora jelentősége van a klímaegyezményből való kilépésnek vagy a bennmaradásnak, de az teljesen biztosra vehető, hogy Trump nem fogja prioritásként kezelni a globális klímacélokat. Ez az ő logikájától teljesen idegen, az a bizonyos „America First” felfogás, amit ő büszkén hirdet és képvisel, azt jelenti, hogy engem nem érdekel a világ többi része, csak az Egyesült Államok érdekel, és az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy minél több szénhidrogént eladjon, mert bőséges készleteik vannak ebből. Most Európának is el tud adni, hiszen amióta Európa nagymértékben leépítette az orosz gáz vásárlását, azóta fokozottan rászorul a tankereken keresztül szállított cseppfolyós gázra. Ezt a Közel-Keleten kívül az Egyesült Államok tudja elsősorban exportálni. Ez jó üzlet Amerikának, és biztos, hogy nem a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése irányába hat, de ez Trumpot különösen nem izgatja.

Klímakérdésben elég széles konszenzus van a Republikánus Pártban. Ők eleve részben szkeptikusak, de részben kifejezetten összeesküvés-elmélet-pártiak.

Az enyhébb álláspont azt mondja, hogy igen, létezik klímaváltozás, de nem tudjuk, hogy ez pontosan hogy működik, és ebben mekkora szerepe van az embernek, tehát egyáltalán nem biztos, hogy kézzelfogható eredményeket lehet elérni azzal, ha most leépítjük a szénhidrogének termelését és fogyasztását. És persze van a radikálisabb jobbszárny, amelyik az egészet egy összeesküvés-elméletre fűzi fel, ami szerint nincs is klímaváltozás, az egész csak egy baloldali rögeszme, amivel az Egyesült Államok gazdaságát akarják tönkretenni. Ez egy létező narratíva, és sajnos milliók hisznek benne.

– Itt van még Oroszország is, amivel állítólag pillanatok alatt békét fog teremteni az régi-új elnök. De hát látjuk, hogy ez nem így van, mert az oroszok sem hajlandóak erre, Ukrajna meg egyenesen hallani sem akar egy gyors tűzszünetről.

– Van egy olyan érzésem, legalábbis egy olyan gyanúm, hogy jó eséllyel itt is az fog történni, mint amikor Trump első elnöksége idején az egészségügyet akarta megreformálni, ha nem is 24 óra, de pár hét alatt. Amikor kiderült, hogy ez egy leheletnyivel komplikáltabb dolog, akkor volt egy híres mondása, miszerint

„ki gondolta volna, hogy ez az egészségügy egy ilyen bonyolult kérdés”.

Rajta kívül nagyjából mindenki, egyébként, de ez egy jellegzetesen trumpi mondat volt, amikor szembejött a valóság. Szerintem itt is hasonló lesz a helyzet, és tapasztalható is már egy retorikai kifarolás ebből a gyors békéből, most már valamelyik Trump-közeli republikánus illetékes nyilatkozta, hogy 100 napot biztosan igénybe vesz a béketeremtés. Viszont még egy fegyverszünetnek is az elsődleges feltétele az, hogy Vlagyimir Putyin hajlandó legyen tárgyalóasztalhoz ülni egyáltalán, és erre ő egyelőre olyan nagy készséget nem mutatott.

Ukrajnát meg tudja szorongatni az Egyesült Államok, hiszen ha visszaveszi az anyagi és katonai támogatást, akkor az ukránoknak nem nagyon lesz más választása. Az oroszokkal szemben viszont ilyen kényszerítő eszközök nincsenek.

Tehát a helyzet kulcsa nem Trump, hanem Putyin kezében van.

– Ukrajna vagy Oroszország jöhetne ki jobban egy békekötéből?

– Trump külpolitikai rutinja, tapasztalata, körültekintése nem feltétlenül olyan nagy mértékű, hogy Putyin ne tudná őt csőbe húzni. Viszont azt gondolom, hogy ebben az esetben nagyon fontos az, hogy Marco Rubio, mint külügyminiszter, illetve

az amerikai külügyi apparátus pontosan tudja, hogy Amerikának nem az az érdeke, hogy ezt a háborút de facto Oroszország nyerje meg.

Mert ha olyan békét kényszerítenének Ukrajnára, amivel az oroszok elérnék minden céljukat, ez történne. Ha Ukrajnát orosz bábállammá silányítanák, akkor az ukránok tulajdonképpen elvesztették a háborút, hiszen pontosan ez ellen harcoltak, és ezért áldozta az életét több százezer ukrán katona és civil. Azt gondolom, hogy ezt nem engedheti meg magának az Egyesült Államok, pláne azok után nem, hogy éveken át nemcsak retorikailag, de katonailag is nagyon keményen támogatta Ukrajnát, és remélem, hogy lesznek Trump körül is olyan emberek a külpolitikai apparátusban, akik erre felhívják a figyelmét. Rácz András kiváló Oroszország-szakértő azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy ő békére nem számít, és inkább csak 2026-ra saccolná még egy fegyverszünet esélyét is, mert úgy érzi, hogy addigra jut el a két harcoló fél a kimerültségnek arra a szintjére, amikor már talán többet ér, többet használ egy fegyverszünet, mint a további háborúskodás. Hogy ezt az amerikaiak mennyire tudják előmozdítani, azt nem tudni. Ráadásul a háború hosszú távú felfüggesztésének a legfontosabb feltétele az, hogy garanciát kapjanak az ukránok arra, hogy három év fegyverszünet után megint jönnek az oroszok és újra támadnak. Ugyanis Oroszország megszegte minden eddigi Ukrajnának tett ígéretét, amit az 1990-es évek eleje óta Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartásával kapcsolatban tett. Tehát

a fő kérdés az, hogy milyen ígéretét lehet Putyinnak elhinni, komolyan venni, illetve létezhet-e olyan biztonsági garancia, ami az ukránokat legalább valamennyire megnyugtathatja.

Ez az egyik kérdés. A másik kérdés persze nyilvánvalóan a határok kérdése, hiszen az oroszok nem fogják visszaadni azokat a területeket, amiket elfoglaltak. Ebben én biztos vagyok. Nagyon nehéz feladat lesz az ukrán kormánynak, akár Zelenszkij lesz az elnök, akár más, hogy el kell fogadtatni a saját lakosságukkal, hogy ezt a békát le kell nyelni, tehát a Donbasz nem fog ukrán fennhatóság alá kerülni, a Krím még kevésbé.

– Amit az előbb is mondott, abból az következik, hogy Amerikának vannak olyan univerzális külpolitikai érdekei, amiket szinte teljesen mindegy, hogy melyik elnök van hatalmon, többé-kevésbé folyamatosan képviselni fog. Talán a hangsúlyokat tudja máshova helyezni, vagy a kommunikációt tudja máshogyan folytatni. Viszont a belpolitikai téren fenekestül felforgathatja az országot Trump.

– Én is azt gondolom, hogy belpolitikai szempontból talán nagyobb jelentősége van a második Trump-érának, mint a külpolitikában. Persze a külpolitikát sem szeretném elbagatellizálni, hiszen még nem tudjuk, mi minden történik a következő négy évben, és érhetnek még minket komoly meglepetések. De azt gondolom, hogy nagypolitikai szinten az Egyesült Államoknak az esetleges hangsúlyeltolódások mellett nem fog 180 fokos fordulatot venni a külpolitikája.

A demokraták, illetve a Trumppal nem szimpatizáló amerikaiak leginkább attól tartanak, hogy Trump neki fog állni a fékek és ellensúlyok lebontásának, illetve a rendszer feszegetésének, mert eddig sem mutatott nagy tiszteletet az amerikai alkotmányos berendezkedés iránt.

Ennek a legdurvább példája 2021. január 6. volt, de ezen túl is rendszeresen mond olyanokat, amelyek szembemennek a hatályos amerikai alkotmánynak és jogszabályoknak. Például, hogy elnöki rendelettel megszünteti azt, hogy aki az Egyesült Államok területén született, az automatikusan amerikai állampolgár. Ez az Egyesült Államok alkotmányának 14. kiegészítésében van benne, amit ő nem írhat felül elnöki rendelettel. De az ilyen finomságok Trumpot sosem szokták zavarni.

– Mi lehet a támadási irány, mi a leginkább veszélyeztetett? A bírák felé volt egy nagyon kemény jelzés, és persze a sajtó felé is. Miközben tudjuk, hogy az amerikai média nagyon erős, és magánkézben van, de azért a szándék az nyilvánvaló.

– Nem szeretném ezt a problémát sem elbagatellizálni, vagy egy kézlegyintéssel intézni, de azért alapvetően bízom az amerikai rendszer stabilitásában, vagy inkább azt mondanám, hogy a szívósságában. Pontosan azok miatt a dolgok miatt, amit ön is említett. Egyrészt

Amerikában nem létezik olyan, mint némely kevésbé stabil demokráciában, ahol a kormány egyszerűen maga alá gyűri a médiának egy jelentős részét, esetleg kormányzati pénzekből felhízlalt gigaszervezetbe tömöríti azt.

Az Egyesült Államokban a sajtószabadság be van betonozva az alkotmányba, és nemcsak az alkotmány betűje védi, hanem van egy megszakítás nélkül 250 éve létező gyakorlat is. Ott még egy Trump-féle kormányzat számára sincs reális forgatókönyv. Arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Államokban nincs állami televízió, mármint közszolgálati, állami tulajdonban lévő, tehát a mindenkori hatalomnak kiszolgáltatott, vagy pláne gazsuláló televízió vagy rádió. Ahogy ön is említette, a televíziók, rádiók, újságok, médiafelületek mind magánkézben vannak. Nyilván ezek közül vannak olyanok, mint a Fox News például, vagy tágabban Rupert Murdoch médiabirodalma, amelyik erősen republikánus szimpatizáns, azaz jelen esetben Trump-párti, de ők sem úgy, ahogy mondjuk egy állami kézből etetett sajtókonglomerátum szolgálhatja ki a kormányzati narratívát. Tehát ők, ha elégedettek azzal, amit a kormány csinál, akkor támogatni fogják, de

adott esetben megfogalmazhatnak kritikus véleményeket, mert nem függenek tőlük, nincsen anyagi, pláne politikai alárendeltség.

Tehát én a sajtó begyűrésétől ezért nem tartok. Arról nem beszélve, hogy az internetet meg végképp nem nagyon lehet kontrollálni, tehát az internet ilyen szempontból a szólásszabadságnak a legvégső garanciája. Most tekintsünk el Kínától és az internet ottani szigorú kontrolljától, az egy teljesen másik politiikai rendszer. Ami a bíróságokat, vagy egyáltalán az igazságszolgáltatást illeti, azt is nagyon kemény garanciák védik az Egyesült Államokban. Amit ott megtehet a Trump-adminisztráció, azt már megtette 2016 és 2020 között is. Az összes szövetségi bírót az Egyesült Államok elnöke nevezi ki, nem csak a Legfelsőbb Bíróság tagjait, akik csak kilencen vannak és élethossziglan szolgálnak, tehát ott lehet, hogy évekig nem lesz alkalom újabb kinevezésre, így elképzelhető, hogy Trump második ciklusában egyetlen bírót sem fog kinevezni. Már eddig is kinevezett hármat az első ciklusában, tehát így is több lehetősége volt erre, mint a legtöbb elnöknek. De a szövetségi bíróságok esetében ezernél is több bíróról lehet szó. Őket már 2016 és 2020 között is úgy válogatták össze, hogy kifejezetten konzervatív, jobboldali, Trumppal, illetve általában a republikánus értékekkel szimpatizáló bírókat nevezhessenek ki. Egy külön stáb dolgozott ezen akkor az amerikai igazságügyi minisztériumban. Ezt biztos, hogy tovább fogják vinni most is. Tehát nem úgy próbálják a bírói kart átállítani, hogy magát a rendszert uralják le, hanem inkább velük szimpatizáló bírókat igyekeznek minél több pozícióba berakni. De itt is az a probléma, hogy

ezek a bírók szimpátiájuktól függetlenül mégiscsak önálló aktorok, akárcsak a Fox News, hogy egy párhuzamos példával éljek. Azaz nekik sem lehet dirigálni.

Nem lehet azt mondani, hogy csináld ezt, csináld azt, mert ha hajlandóak a Trump-kormány elvárásának megfelelően ítélkezni, akkor megteszik, de nem kényszeríthetők semmire, hiszen onnantól kezdve, hogy kinevezték őket, személyükben, pozíciójukban teljesen függetlenek a végrehajtó hatalomtól.

– Múltkor már beszélgettünk a hajmeresztő területi igényekről például Grönland iránt. Ez inkább csak valami trollkodás lehetett, azóta sincs róla szó, szerencsére. De ami fontos kérdés, az a NATO és az Egyesült Államok kapcsolata, amiről teljesen ellentmondásos információk érkeznek Trump felől. Bejelentette az igényét, hogy még nagyobb hozzájárulást vár a többi tagállamtól a szövetség költségvetéséhez. De időnként felmerül az is, hogy az egészből inkább kifarolna, vagy legalábbis zárójelbe tenné Trump a szervezetet. Mire lehet itt számítani?

– Nem hallottam ezzel kapcsolatban újabban semmilyen friss információt, tehát a rövid válaszom az, hogy nem tudom. De azt gondolom, hogy Trump első elnökségét nagyjából irányadóként tekinthetjük ebben is. Teljesen nyilvánvalóan nem tartja különösebben fontosnak a NATO-t, ezt számos megnyilvánulásából lehet tudni.

Azt gondolja erről, hogy a NATO keretében az európai országok az amerikai katonai védőernyő árnyékában hűsölnek. Tehát, hogy tulajdonképpen kihasználják az Egyesült Államokat. Ez Trumpnak az egyik legmélyebb rögeszméje.

Az amerikai kormány valóban iszonyatos pénzeket költ védelemre, fegyverkezésre, a legmodernebb fegyverrendszerek hadrendben tartására. Ehhez képest az európai országok nemcsak abszolút összegben, hanem GDP-arányosan is sokkal kevesebbet fordítanak erre, és ezt azért tehetik meg, mert az Egyesült Államok védelmét élvezik. Ez Trumpnak a mélyen szkeptikus és kritikus hozzáállása a NATO-hoz, és ebben azért van igazság. De ezt is egy abszolút szűklátókörű, egydimenziós perspektívából nézi, és csak azt látja, hogy mások Amerikán élősködnek. Az, hogy itt mégiscsak egy szövetségi rendszer áll fenn, ami biztosította Európa békéjét és stabilitását a hidegháború alatt is, meg azóta is, most már idestova 70 éve, az nem fér bele a gondolkodásába, illetve neki ez nem prioritás, nem szempont, viszont a körülötte lévő tanácsadóinak igen. Tehát azt gondolom, hogy ez megint egy olyan történet, ahol Trump kilengéseit majd a körülötte lévő, remélhetőleg józan külpolitikai stratégiai tanácsadói ellensúlyozzák majd, akik felhívják rá a figyelmét, hogy a NATO szétverése az Egyesült Államoknak nem érdeke, Európa destabilizálása és pláne Oroszország európai befolyásának a növekedése pedig végképp nem az Egyesült Államok érdeke, márpedig az amerikai befolyást Európában legjobban a NATO-n keresztül tudják fenntartani. Az biztos, hogy Trump további katonai hozzájárulásokat fog kérni, illetve az ő stílusában inkább követelni az európai szövetségesektől.

– Habár örvendetesen növekszik az elérhető életkor, az Egyesült Államokban feltétlenül, hiszen a legutóbb nemcsak Carter elnök érte meg a százat, de az utolsó két elhunyt elnök is elég magas életkort ért meg, de nemncsak ők. Mindezek ellenére a biológia nagy úr, és Donald Trump a 79. évében van, és az ő esetében nem kerülhető meg a kérdés, hogy a másodvonal, akik bármikor esetleg átvehetik az ország irányítását, mennyiben különbözhetnek Trumptól?

– Itt elsősorban J. D. Vance alelnökre vonatkozik a kérdés, aki egy érdekes figura. Szerintem semmiképpen nem egy második Trump, több szempontból sem. Egyfelől ő nem egy ős Trump-hívő, hanem inkább egy bűnbánó Trumpista, ha lehet ilyet mondani, mert Trump első elnöksége elején még kifejezetten Trump-ellenes volt, akkor ő még hagyományosabb konzervatív republikánus nézeteket képviselt, és Trumpot kifejezetten veszedelmesnek tartotta. Ennek vannak írásos nyomai,

egy ponton olyasmit is mondott, hogy Trump hatalomra kerülése fasiszta tendenciáknak adna teret az Egyesült Államokban.

Aztán politikusként, érzékelve a szelek változását, és azt, hogy Trump elképesztően népszerű a republikánus tábor körében, látványos fordulatot végrehajtva, elég elszántan nyomta a pedált ahhoz, hogy Trump végül is őt választotta ki több jelöltből alelnökének. Ezzel együtt én nem úgy látom, mintha az ő viszonyuk különösebben szoros vagy bizalmas lenne. Nekem Trump gesztusaiból inkább úgy tűnik, hogy nem tartja különösebben sokra Vance-t. Tehát azt gondolom, hogy Vance elsősorban azért kellett, mert egyrészt fiatal, Trump ellenpontja lehetett ebben a tekintetben. Gondoljon Barack Obamára, aki a jóval idősebb és fehér Joe Bident vette maga mellé, megint csak ilyen logika mentén. Tehát szerintem Trump is akart maga mellé egyrészt egy fiatalembert, másrészt pedig J. D. Vance ohiói, tehát középnyugati. Márpedig a középnyugati szavazók megszólítása kulcsfontosságú kérdés volt a választási kampányban. Nem véletlen, hogy Kamala Harris is egy középnyugati alelnökjelöltet választott. J. D. Vance a Yale jogi karán végzett, felkészült, intelligens politikus. Egyébként elég konzervatív nézeteket vall, és nem idegen tőle az a fajta populizmus sem, amelyik azt mondja, hogy az Egyesült Államok alsóbb osztálya, különösen a munkásosztály, illetve a szegények, több támogatást érdemelnének. Végül is Trumpnak is ez volt az egyik üzenete, ami miatt az amerikai fehér munkásosztály nagyobb része az ő pártjára állt. Tehát

vannak hasonlóságok közöttük, de Vance-től idegen az a trumpista hőbörgés, hogy mondok valami meredek dolgot, és aztán ezzel tematizálom a közvéleményt.

Ez nem igazán Vance stílusa. Másrészt pedig szerintem, mint jogász, sokkal jobban tiszteli az amerikai politikai berendezkedést, mint Trump, aki egyrészt nem jogász, másrészt meg nem is nagyon zavartatja magát ezáltal. Tehát, ha Vance egyszer elnök lenne – persze egyáltalán nem biztos, hogy valaha az lesz –, akkor ő inkább egy hagyományosabb republikánus elnöki vonalat vinne, bizonyos trumpista elemekkel. Talán mondjuk a munkásosztály, illetve a szegényebbeknek kedves üzenetekkel biztos, hogy ő is megspékelné a maga retorikáját. Az alelnökjelölti vita számomra nagyon árulkodó volt. A két jelölt annyira udvariasan, annyira kulturáltan vitatkozott egymással, hogy kifejezetten az volt a benyomásom, mintha Vance egy anti-Trump figurát akart volna ott hozni. Van azért ebben a pártvezetésben olyan valaki, akinek volt gyerekszobája, és aki nemcsak a másik sértegetésében és beszólásaiban erős, hanem tudja, hogy miként illik egy politikusnak vitatkozni.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Akkora buszbaleset történt, hogy teljes szélességében lezárták az utat Kunszentmártonnál

A mentést a szentesi és a kunszentmártoni hivatalos tűzoltók végezték.

KÖZÖSSÉG

Egy kiskutya kezelésére gyűjtenek, a magatehetetlen csöppséget egy létavértesi ház udvarába dobta be valaki

Szinte teljesen legyengülve, tele sebekkel és élősködőkkel találták meg. Az állatvédők szerint a kezelés költsége elérheti az 500 ezer forintot is.

KÉK HÍREK

„Megláttam egy oda nem illő csillanást” - Drónnal találták meg a szombathelyi triatlonverseny közben meghalt úszót

A férfi a másfél kilométeres úszószám alatt tűnt el, holttestét órákkal később egy drón segítségével találták meg. A szervezők nem szakították meg a programot.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez

A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. július 04.

A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Úszás közben vesztette életét egy 62 éves férfi a Vasi Vasember versenyen

A sportoló a triatlon úszószakaszánál tűnt el, hatalmas erőkkel keresték. A testét végül egy drón vette észre a vízfelszín alatt, a part közelében.

KÉK HÍREK

Óriási tűz volt, leégett több büfé és egy autó a Velencei-tónál

Egy olvasó videót is küldött Telexnek, amelyen az égő büféépületek és egy autó látható. A tűzoltók információi szerint az egyik büféből indult a tűz.

KÉK HÍREK

Fotók: villámárvíz pusztít Texasban, 24-en meghaltak, 20 táborozó lány eltűnt

A Camp Mystic táborban 750 táborzó tartókzodott, amikor lecsapott az áradás. A kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett.

SZEMPONT

Pankotai Lili szerint annyira jók lettek a pontjai, hogy „csak isten közbenjárásával” nem fogják felvenni a Közszolgálati Egyetemre

A diáklány úgy látja: ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

F. O. - szmo.hu
2025. július 04.

Pankotai Lilit ismét feljelentették, ezúttal egy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen amiatt, hogy részt vett a budapesti Pride-on. A fiatal aktivista azt mondja, nem érte meglepetésként az ügy: „A kormány előzetes kommunikációja alapján számítottam valami hasonlóra. Arra kifejezetten büszke vagyok, hogy ezt elsőként sikerült behúznom. Nem ijedtem meg” - mondta a wmn.hu-nak adott interjúban.

Elmondása szerint az elmúlt hónapokban több hasonló eset is történt, amikor feljelentették, volt rá példa, hogy civil állampolgár, máskor képviselő kezdeményezte az eljárást. „Sajnos van már ebben gyakorlatom” – fogalmazott. Úgy látja,

társadalmi szinten is aggasztó, ha az emberek megfigyelik egymást, és feljelentik a másikat a hatóságoknál. „Bizony szarban a haza, ha itt tartunk”

– mondta.

A korábbi felszólalása, amely a 2022. október 23-i tanártüntetésen hangzott el, országosan ismertté tette őt, azóta azonban több támadás is érte. Bár az utóbbi egy évben jobban viseli a nyilvánosságot, még mindig nehezen dolgozza fel az eseményeket. Legfőképp az érintette meg, hogy az iskoláját is el kellett hagynia. „A perekkel kapcsolatban érzem, ahogy újra és újra végighallgatom a történteket, hogy én ezt a mai napig nem dolgoztam fel.”

Különösen nagy élményt jelentett számára, amikor a budapesti Pride-on több százezer ember között élhette meg a közösség szolidaritását.

Úgy fogalmazott: „Az is csodálatos volt. Semmi nem tudja azt felülmúlni, ami ott volt.” Fontosnak tartja, hogy ez az összetartás az online térben is érezhető maradt. Bár szívesen megköszönné mindenkinek egyenként a támogatást, ezt nem tudja személyesen megtenni.

A közéleti szerepvállalása miatt gyakran kapja meg azt a kritikát, hogy diákként ne politizáljon. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ha egy csettintésre eltűnne az összes politikus, aktivista, akik fiatal korukban kiálltak ügyekért, akkor nagyon kevés politikai személy maradna a történelmünkben vagy a jelenünkben.” Szerinte már középiskolásként is fontos lehet, hogy valaki közügyekkel foglalkozzon.

A jelenlegi politikai közbeszédről úgy nyilatkozott, hogy

ma már kevésbé mernek durvább eszközökhöz nyúlni, ő pedig nem fél, és nem is tudná magát cenzúrázni.

„Ez egy szabálysértési ügy, amiből nekem ez a negyedik vagy az ötödik” – tette hozzá.

Pankotai szerint a korosztályán belül többféle hozzáállás létezik a közélethez. Vannak, akik már külföldre költöztek, mások a mindennapi életükkel foglalkoznak, és kevésbé figyelnek a politikára. De van egy harmadik csoport is, amely pontosan tisztában van a jelenlegi helyzettel. „Ők nem feltétlenül olvasnak sok hírt, nem így informálódnak, nem ezek alapján foglalnak állást. (…) Viszont annyira képben vannak, hogy tudják, annak, ami jelenleg Magyarországon a politikában folyik, sürgősen véget kell vetni.”

Az érettségi után kihagyott egy évet, nyelvet tanult, dolgozott és utazott.

Mostanra megérkeztek a pontszámai, és úgy érzi, nagy eséllyel bekerül az általa megjelölt képzésre: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karára.

A jövőjével kapcsolatban egyelőre nem tervez konkrétan. „Mindig azon a területen szeretnék dolgozni, ahol a leghatékonyabban lehet az emberek érdekét érvényesíteni” – mondta.

A jelenlegi politikai környezetben azonban nem látja hatékonynak a pártpolitikát, és nem is tudná magát populistaként meghatározni. Szerinte ma Magyarországon a szavazatleadásnál nem a hitelesség számít, hanem az, hogy leváltják-e Orbán Viktort.

Úgy gondolja, most a véleménynyilvánítás és a tartalomgyártás lehet a legjobb eszköz. Ha a jövőben változik a politikai kultúra, el tudja képzelni, hogy politikusként dolgozzon, de ha nem történik szemléletváltás, akkor nem akar részt venni a pártpolitikai működésben. „Ebben a színházban, ami jelenleg nemcsak Magyarországon, de az egész világon a politikát jellemzi, nem vagyok hajlandó beszállni.”

Kapcsolódó

Pankotai Lilit feljelentették, amiért ott volt a Pride-on

Az aktivista Facebook-posztjában tette közzé a feljelentésről szóló határozatot. Bejegyzésében kiemelte: „Megtiszteltetés, hogy én lehetek az első, akit feljelentettek, amiért részt vettem a Pride-on.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Ricinusmaggal akarta megölni férjét egy nő és annak édesanyja Pécsen

A Pécsi Járásbíróság letartóztatta azt a két nőt, akik ricinusmagból készült mérget tettek a férfi kávéjába. A férj hangfelvétellel buktatta le őket.

KÉK HÍREK

„Ha én nem mentem volna be megmenteni a lovakat, akkor más nem tette volna” - megszólalt a 16 éves Blanka, aki négy csikót mentett ki egy égő lovardából Szarvas mellett

Nem attól féltem, hogy megsérülök, hanem hogy a ló meg én hőgutát kapunk. Ezt mondta a hős lány, miután az életveszélyes helyzet ellenére is bement a boxokba.

KÉK HÍREK

Videón a csongrádi földrengés: "Beleremegett a ház, megmozdultak a bútorok"

Akik átélték a földmozgást, azt írták, olyan volt, mintha egy autó hajtott volna a házba. Akadt aki azt hitte, egy fa dőlt a boltra. A rengést videó is megörökítette.

SZEMPONT

Timothy Garton Ash: Orbán Viktor Milosevics sorsára juthat jövőre

Egyre világosabb, hogy a nagyhatalmak saját céljaik mentén próbálják befolyásolni az uniós országokat. Ash szerint Európa sorsa a következő években dőlhet el.

Maier Vilmos, fotó: Thierry Monasse/Getty Images - szmo.hu
2025. július 01.

Timothy Garton Ash oxfordi professzor szerint ma Európában valóságos eszmei harc zajlik: a liberális és antiliberális, valamint az internacionalista és nacionalista nézőpontok csapnak össze. A világhírű történész szerint az Ukrajna elleni orosz invázió új korszakot nyitott a kontinensen – egy olyan időszakot, amelynek tétje Európa jövője, írja a HVG.

A professzor a Financial Times-ban megjelent véleménycikkében arról ír, hogy a földrész vezetői csak három komoly világpolitikai sokk után ismerték fel a rájuk leselkedő veszélyeket. Ezeket Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök lépései idézték elő. Timothy Garton Ash szerint különösen érdekes, hogy az antiliberális erőket egyszerre támogatja Moszkva és Washington.

A történész kiemeli: Oroszország revansista törekvéseket folytat, vagyis annyi területet akar visszaszerezni a hajdani birodalomból, amennyit csak tud. Ebben jelenleg is hibrid háború eszközeit használja – ilyen például a szabotázs, a gyújtogatás, a digitális támadások és a dezinformáció. Putyin egyik fő szövetségese Kína, de India, Dél-Afrika és Brazília is egyre fontosabb szereplője ennek az új világrendnek.

Ash szerint az Egyesült Államok három szinten jelent kihívást a liberális Európa számára: geopolitikailag Ukrajna és a biztonsági garanciák miatt, gazdaságilag a vámok és a nacionalista piacvédelem révén, ideológiailag pedig azért, mert nyíltan az antiliberális európai pártok mellé állt.

A populista mozgalmakat főként a vidéki, szegényebb, kevésbé iskolázott rétegek támogatják – sokan közülük a migráció miatt érzik magukat kiszolgáltatottnak. A fiatalok ezzel szemben attól félnek, hogy rosszabb körülmények között élnek majd, mint a szüleik, ezért egyre többen állnak be az elitellenes pártok mögé.

A középpártiság hívei gyakran követik el azt a hibát, hogy bevándorlás témájában a szélsőjobboldali retorikát veszik át – véli Ash. Szerinte ugyanakkor fontos lenne, hogy egyszerre lépjenek fel hatékonyan az illegális határátlépések ellen, és közben elmagyarázzák, miért van szükség külső munkaerőre.

A professzor úgy látja, szükség van erős, hiteles politikai vezetőkre, mert például Orbán Viktor a legsikeresebb demagóg Európában – de most kihívója akadt Magyar Péter személyében.

A jövő évi választás szerinte nem lesz sem szabad, sem tisztességes, mégis „meg lehet vívni a kellőképpen népszerűtlen hatalom ellen” – ahogy azt Szlobodan Milosevics is megtapasztalta 2000-ben.

Lengyelországban egyre több fiatalnak van elege abból, hogy két idős politikus, Jaroslaw Kaczynski és Donald Tusk folyamatosan civakodik. Franciaországban pedig az lesz a meghatározó, hogy ki száll szembe Marine Le Pennel vagy Jordan Bardellával az elnökválasztáson.

Ash szerint ha a liberális Európa sikerrel jár a nemzeti küzdelmekben, támogatja Ukrajnát, és az USA-ban négy év múlva a transzatlanti együttműködés hívei kerülnek fölénybe, akkor „egy ragyogó új korszak kezdete lehet a földrészen”. Hozzáteszi: „Nem valószínű, de elképzelhető.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Friss! Földrengés volt Csongrád térségében: Konkrétan mozgott a ház, elég félelmetes volt

Lapunk egyik olvasója szerint mindenki telefonált, hívta a családtagjait, hogy jól vannak-e. Körülbelül öt percig tartott a rengés.

KÉK HÍREK

A tizediken lakott, de a 17 emeletről zuhant ki egy orosz nagyvállalat alelnöke - Az állami média szerint öngyilkosság történt

A 62 éves férfi holttestét egy moszkvai toronyház mellett találták meg. Az egyik legnagyobb orosz olajcég alelnöke volt, halálának körülményei több forrás szerint is gyanúsak.

KÉK HÍREK

Megállt az élet Prágában, titokzatos áramszünet bénította meg Csehország több régióját is

Országszerte leálltak a vonatok, a tömegközlekedés megbénult, kórházak vészüzemmódra kapcsoltak. A hatóságok szerint még nem tudni, mi okozta a hatalmas áramszünetet.

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor?

A humorista odaszúrt Orbán Viktornak, de Magyar Pétert sem kímélte. Új videója fő témája a Pride és a felvonulás körüli közéleti események voltak.

Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 01.

A ragyogás című film széthulló elméjű főszereplőjéhez hasonlítja Orbán Viktort legfrissebb videója bevezetésében Pottyondy Edina.

„A főni megkattant, és a baltáját élesíti” - mondja a humorista.

Ezután szóba kerül a Kapu Tiborral készített miniszterelnöki interjú is, amikor Orbán arról kérdezte a magyar űrhajóst, hogy látszik-e a Nemzetközi Űrállomásról a háború.

„Kilőttük a magyar gazdaságot, elrepült már önök mellett, Tibor? És a Várkonyi Andrea osztaléka látszik az űrből, Tibor?”

- parodizálta a kormányfőt Pottyondy.

A következő blokkban a betiltott Pride-ra tereli a szót a humorista. Miután összefoglalta a miniszterelnök évértékelőjétől a szombati, rekordrészvételt hozó felvonulásig tartó eseményeket, még a Tisza Párt vezetőjének is odaszúrt:

„Még Magyar Péter is kitöltötte a Pride-lottót, miután kihúzták a nyertes számokat, oylan átütő siker volt. Dicsőség Orbán Viktornak, hogy ezt is összehozta a valóban tévedhetetlen politikai géniusz.”

„A fenyegetőzés ellenére mégis az utcára ment töb százezer ember, és azt mondta, hogy dugjátok fel magatoknak a törvényeiteket! Lehet, hogy melegek vagyunk, de a buzik ti vagytok!”

A videóban kitér arra is, hogy mit gondol a Tisza Párt működéséről.

„Nekem azért egyre jobban hiányoznak a miniszterjelöltek, meg az államtitkár-aspiránsok és a legfontosabb közpolitikai elképzelések. Mert már van egy kevéske rossz tapasztalatom arról, hogy ha kormámnyprogram helyett annyit dobnak elém, hogy „Folytatjuk!”

A teljes videót itt lehet megnézni: