SPORT
A Rovatból

Pénz beszél, félrenéz a Nyugat – Szaúd-Arábia rákontráz a katari modellre Ronaldo és Messi szíves közreműködésével

A Nyugatot eddig sem zavarták az emberi jogsértések, márpedig a szaúdi diktatúra ebben az elsők közt van a világban.


Szaúd-Arábia, amely eddig mindenekelőtt olajhatalmáról és kőkonzervatív iszlám rendszeréről volt nevezetes, tetszik, vagy nem, felkerült a futball világtérképére, és e törekvés mögött komolyabb ambíciók is húzódhatnak.

Novemberben felhördült a futballvilág, amikor a katari vb csoportkörének első fordulójában Szaúd-Arábia legyőzte Argentínát. Bár a királyság válogatottja nem jutott tovább, a győzelemnek még nagyobb lett az értéke azzal, hogy kék-fehér csíkosok végül elnyerték a vb-trófeát. Aztán legalább ekkora visszhangja volt annak, amikor véglegessé vált, hogy az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldo két és fél évre a szaúdi al-Nasszr csapatához szerződik 212 millió dollárért, és ezzel minden idők legdrágább játékosa lesz.

Természetesen jár neki a luxuslakás Rijádban, és még az ország szigorú törvényei alól is mentesült, miután engedélyezték neki, hogy együtt élhessen gyermekei anyjával, akivel idáig nem házasodtak össze. Igaz, hogy a portugál megasztár az utóbbi időben inkább manchesteri hisztériái miatt kapott szalagcímeket, a katari vb-n sem nyújtott emlékezeteset, de azért még zenitjén túl is olyan játékos – és nemcsak médiaszemélyiség –, akit nem lehet azzal elintézni, hogy „elment levezetni jó pénzért”.

Szaúd-Arábia pedig azt üzeni a világnak: ezt is megengedheti magának, és kifizethet CR7-ért egy olyan összeget, amit már a nagy európai klubok nem voltak hajlandók.

Közben, hogy az élfoci vérkörébe is bekerüljenek, már tavaly megvásárolták a Newcastle United csapatát, és Ronaldo záradékába bekerült, hogy ha a következő idényben a „Szarkák” bekerülnek a Bajnokok Ligájába, hozzájuk igazolhat.

És ezek csak az első lépések a katari modell követésében, amely szintén úgy kezdődött, hogy leszerződtettek néhány kiöregedőfélben lévő világklasszist, Batistutát, Effenberget, Xavit, Raúlt, akik aztán jó hírét vihették a világban az öbölmenti emírségnek. 2019 után újra olasz szuperkupa-döntőt rendeztek szerdán a rijádi Fahd király stadionban az Internazionale és az AC Milan részvételével, nemrég pedig lezajlott egy barátságos al-Naszr-Paris-St.Germain mérkőzés, ahol bepótolták a vb-n elmaradt Messi-Ronaldo összecsapást. (A meccset egyébként a francia csapat nyerte, és mindkét világklasszis lőtt gólt.)

De ezek mind csak apró bizniszek a tervezett nagy fogáshoz képest: december utolsó napjaiban Szaúd-Arábia hivatalosan bejelentette, hogy megpályázza a 2030-as futball vb rendezési jogát. Mivel azonban a FIFA hagyományos rotációja miatt nem lenne esélye – elvileg a 2026-os észak-amerikai vb után Európának kellene következnie – Rijádban azt eszelték ki, hogy Görögországgal és Egyiptommal közösen pályáznak. Természetesen a három ország közül a wahabita királyságé lenne a vezető szerep.

És bár korábban úgy tűnt, Spanyolországnak áll a zászló, ahogyan ezt még Gianni Infantino, a nemzetközi szövetség sokat vitatott svájci elnöke is megerősítette, akárcsak Katar esetében „lesz az a pénz”, amiért Szaúd-Arábia lesz a befutó.

És a szaúdiak semmit sem bíztak a véletlenre: még a világbajnokság előtt évi 30 millió dolláros szerződést kötöttek Lionel Messivel, hogy az ország „vb-nagykövete” legyen. A hétszeres Aranylabdás személye pedig a világbajnoki győzelemmel még jobban felértékelődött. „Leótól” azt is várják, hogy fellendítse az ország turistaforgalmát, hiszen ez utóbbi nagyrészt még mindig az évenkénti nagy mekkai zarándoklatokat jelenti.

Ahogyan Katar esetében, itt sem kell nagyon tartani attól, hogy a FIFÁ-nak aggályai lennének Szaúd-Arábia és esetleg a szintén tekintélyelvű, katonai kormányzás alatt álló Egyiptom emberi jogi helyzete miatt, hiszen 2018-ban Oroszország is megkapta a rendezés jogát, sőt, 1978-ban a véres argentin juntának lehetőséget adtak arra, hogy az amúgy a hazaiak javára szemérmetlenül elcsalt világbajnoksággal valamennyire szalonképessé tegyék a diktatúrát.

Mindez pontosan belevág a Mohamed bin Szalman trónörökös herceg, miniszterelnök, az ország tényleges ura vonalába, aki a 88 éves apja, Szalman árnyékában a királyság „modernizálójának” szerepében tetszeleg.

Voltak ugyan kisebb reformok, mindenekelőtt a női jogok terén: most már vezethetnek autót és valamit enyhítettek a felettük való férfigyámság szabályain is: nem lehet visszakényszeríteni őket elhagyott férjükhöz, de semmilyen anyagi igényt nem támaszthatnak volt házastársukkal szemben. 2020-ban eltörölték a többszáz korbácsütéses büntetési formát. Ezeket ki lehet tenni a kirakatba a sport mellett, már csak azért is, hogy Szaúd-Arábia az elmúlt évtizedek bezárkózása újra visszaszerezze tekintélyét a regionális riválisokkal szemben, miközben a rendszer alapjaiban nem változik.

Szaúd-Arábia megmaradt autoriter monarchiának, ahol ma sem tűrik az ellenvéleményt, a civil társadalom bármilyen fellépését. Az öt évvel ezelőtt Törökországban halálra kínzott és feldarabolt szaúdi újságíróra, Dzsamál Hasogdzsira ugyan már most is kevesen emlékeznek, miként kevés szó esik a kivégzésekről is.

Az Amnesty International adatai szerint 2021-ben 65 emberen hajtottak végre halálos ítéletet, ennél többet a világon csak Kínában, Iránban és Egyiptomban. A Human Rights Watch tavalyi jelentéséből kiderül, hogy hosszú börtönbüntetésekre számíthatnak az emberi jogi aktivisták, vagy azok, akik a közösségi médiában adnak hangot a rezsim elleni kritikájuknak. A politikai foglyoknak a legbrutálisabb bánásmódban van részük a szaúdi börtönökben. Az önkényes fogva tartásoknak még a királyi család tagjai is áldozatul eshetnek. Közéjük tartozik a korábbi uralkodó, Abdalláh fia, Faiszál bin Abdalláh herceg, a szaúdi Vörös Félhold volt elnöke, akinek sorsa 2020 márciusa óta ismeretlen. Őt már 2017-ben is őrizetbe vették többszáz üzletemberrel egyetemben, végül minden bírósági tárgyalás nélkül, vagyonuk jelentős részének átadása fejében szabadon bocsátották őket.

Ugyancsak jellemző eset, hogy koholt vádak alapján 9, illetve 6 és fél évi börtönre ítélték egy külföldre szökött volt titkosszolgálati tiszt felnőtt gyermekeit, hogy apjukat hazatérésre kényszerítsék. Szaad al-Dzsabri azután vált a rendszer ellenségévé, hogy egy amerikai bíróságnál pert indított Szalman herceg ellen, azt állítva, hogy a trónörökös bérgyilkosokat küldött rá 2018-ban, Kanadában. Az ítéletek alapja az iszlám törvénykezés (sária), amelyet rendszerint önkényesen értelmeznek. A vád legtöbbször „felségsértés”, vagy „a királyság jó hírének megsértése.”

A vallási türelmetlenség kihat még az ország muszlim kisebbségeire, a siítákra és a szufikra is. Ugyancsak a vallási erkölcsök semmibevételének tekintik a házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat, beleértve azokat, akik az interneten ismerkednek.

Szaúd-Arábiában hasonló a  vendégmunkások helyzete ahhoz, amiről a világ Katarból értesült a vb előtt.

A királyságban közel 6,5 millióan dolgoznak, de az ország munkajogi törvényei rájuk nem érvényesek, és teljesen ki vannak szolgáltatva munkaadók kényének-kedvének.

A világ legnagyobb olajexportőre, amely 2021-ben csatlakozott a világ dekarbonizációját célzó Net-Zero Producer Forumhoz, gazdagsága révén eddig is számíthatott a Nyugat támogatására, cinkosságára. A jelenlegi energiaválságos helyzetben ebben aligha lesz változás. És nem Rijád futball-ambíciói lesznek azok, amelyeknek keresztbe tesznek a „demokrácia védelmezői”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Nem örömében sírta el magát Lionel Messi az első vb-gólja után: elárulta, mi volt az oka
A 38 éves csapatkapitány mesterhármast szerzett Argentína Algéria elleni vb-nyitányán, majd elérzékenyült. Elárulta, hogy a labdarúgástól teljesen független dolog miatt potyogtak szeméből a könnyek.


Lionel Messi a 18. percben lőtt vezető gólja után a mezébe törölte a könnyeit Argentína Algéria elleni, 3–0-ra megnyert világbajnoki nyitómérkőzésén. A Kansas Cityben rendezett találkozó után a csapatkapitány elárulta, egy, a futballtól teljesen független dolog miatt hatódott meg – írja a BBC.

A 38 éves játékos a meccs után beszélt a meghatottsága okáról.

„Miért sírtam? Valami, ami teljesen független a futballtól. Nehéz napokon mentem keresztül, de hálás vagyok az egész delegációnak és a csapattársaimnak, mert mindig mellettem álltak, sok erőt adtak, hogy átlendüljek rajta” – mondta.

A szerdai mérkőzésen Messi pályafutása első világbajnoki mesterhármasát szerezte a 200. válogatott fellépésén. Ezzel 16-ra növelte a vb-ken lőtt góljainak számát, amivel holtversenyben utolérte a német Miroslav Klosét az örökranglista élén. Emellett ő lett az első futballista a történelemben, aki hat világbajnokságon is pályára lépett.

A harmadik gólját a 76. percben szerző Messit a 80. percben cserélték le, a közönség állva tapsolta.

Argentína a J csoportban a következő mérkőzését Ausztria ellen játssza hétfőn. Ha Messi ezen a találkozón gólt szerez, egyedüli csúcstartó lesz a világbajnokságok történetében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Elfogytak a jelzők: a 38 éves Lionel Messi mesterhármassal mutatkozott be a labdarúgó világbajnokságon
A címvédő dél-amerikai csapatban a 200. mérkőzését játszó Messi először szerzett három gólt vb-mérkőzésen, ráadásul beérte a német Miroslav Klosét a góllövők örökös rangsorában, miután már ő is 16 találatnál jár.


Norvégia válogatottja magabiztosan, 4-1-re győzte le Irak csapatát a labdarúgó-világbajnokság I csoportjának első fordulójában.

Az európaiak legnagyobb csillaga, a Manchester City sztárja, Erling Haaland két gólt lőtt, ezzel ő az első norvég, aki duplázni tudott egy vb-találkozón.

Haaland a 29. percben szerzett vezetést egy közeli találattal, majd az iraki Aymen Hussein egyenlítő találatát követően a 43. percben ismét bevette az ellenfél kapuját. A második félidőben is született két gól: a 76. percben Östegaard fejelt a kapuba, a végeredményt pedig Hussein öngólja alakította ki a hosszabbítás perceiben.

A csoport másik mérkőzésén Franciaország 3-1-re nyert Szenegál ellen.

A világsztár Lionel Messi mesterhármasával Argentína 3-0-ra nyert Algéria ellen a J csoport rangadóján.

A címvédő dél-amerikai csapatban a 200. mérkőzését játszó Messi hosszú pályafutása során először szerzett három gólt vb-mérkőzésen, ráadásul beérte a német Miroslav Klosét a góllövők örökös rangsorában, miután már ő is 16 találatnál jár. Messi a 17., a 60., majd a 76. percben vette be az algériai kaput. Extra-teljesítmény volt!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
A Fradi távozó védője szerint a Fidesz-vereség miatt nem kapott új szerződést
Stefan Gartenmann, a Ferencváros svájci-dán védője egy dán lapnak azt állította, a klub a politikai változások utáni spórolás miatt nem tudta meghosszabbítani a szerződését. A játékos szerint a magyar futball erősen függ a politikától, és úgy véli, a klubnál "kiürült a kassza".


A Fidesz választási veresége után a Ferencvárosnak spórolnia kell, ezért nem tudtak új szerződést ajánlani neki – ezt állítja Stefan Gartenmann, a klubtól távozó svájci-dán védő. Bár a felek nyitottak voltak a közös folytatásra, a játékos szerint a politikai változások meghiúsították a terveket.

A dán Bold című lapnak adott interjújában arról beszélt, korábban a klubvezetés a folytatásról biztosította. „Azt az ígéretet kaptam, hogy szeretnének velem hosszabbítani. De aztán

jött ez az egész választási cirkusz Orbán Viktor körül, a futball pedig Magyarországon erősen függ attól, ami a legfelsőbb politikai szinten történik.”

A játékos szerint a politikai változások komoly érvágást jelentenek majd a kluboknak, és a Ferencvárosnak is takarékoskodnia kell. „Úgy gondolták a klubnál, hogy össze tudják szedni a pénzt egy új szerződésre, de a végén kiderült, hogy ez mégsem kivitelezhető.”

„Szóval úgy hiszem, jelenleg egy kicsit kiürült a kassza, és én voltam az egyik, akinek nem adtak új szerződést – de valójában szerintem senki más sem kapott.”

A 29 éves védő hozzátette, bár nem történt dráma, a magyar futball jövője miatt már nem biztos, hogy annyira élvezetes lenne itt játszani. „Úgy éreztem, Magyarországon már mindent kipróbáltam, amit ki kellett, és ha a teljes futballélet kap most egy hatalmas pofont, akkor talán már nem is lesz olyan szórakoztató ott játszani.”

Budapestet ugyanakkor továbbra is dicsérte.

„Budapest volt az a hely, amely magasan a legtöbb pipát kapta a listámon.”

A bizonytalanságot a sportszakmai eredmények is tükrözték: hét év után először nem a Fradi a magyar bajnok, a címet a Győri ETO hódította el. A szezont követően a távozó Robbie Keane edző is arról beszélt, hogy világos tájékoztatást vár az új kormánytól a sportág jövőjéről. A klub pénzügyi helyzetének politikai kitettségét mutatja, hogy a választások előtt derült ki, a Ferencváros titkos kormányhatározattal 7,2 milliárdot kapott, illetve Orbán Viktor egyik utolsó döntésével a Fradinak kedvezett, amikor engedélyezte a klub állami kötelezettségeinek átütemezését.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Rolls-Royce-t és 900 milliót kaphat a katari focista a vb-gólért
A katari válogatott védője, Boualem Khoukhi állítólag közel 3 millió dollárt és egy luxusautót kap a Svájc elleni pontmentő góljáért. A találatot hivatalosan öngólnak minősítették, de a játékost hősként ünneplik.


Egy ráadásban kiharcolt ponttal történelmet írt Katar a labdarúgó világbajnokságon, a csapat hősét, Boualem Khoukhit pedig elképesztő jutalomról szóló pletykák kapták fel. A hírek szerint

a védő közel 3 millió dollárt (900 millió forint) és egy Rolls-Royce Phantomot kaphat, de ezt hivatalos katari forrás egyelőre nem erősítette meg

– írta a Blikk.

A katari válogatott szombaton, a Svájc elleni világbajnoki csoportmérkőzésen szerezte meg története első pontját a tornán. Az 1-1-es döntetlennel végződő meccsen az egyenlítő találat a 90+4. percben született, amit a hivatalos jegyzőkönyv szerint Miro Muheim öngóljaként jegyeztek, miután Khoukhi fejeséről a hálóba pattant a labda.

A pontszerzés után a katari védő a csapatmunkát emelte ki:

„Eljött az ünneplés ideje! Hihetetlenül keményen dolgoztunk ezért a pillanatért az elmúlt hónapokban, és teljes mértékben rászolgáltunk erre a sikerre.

Nem adtuk fel egyetlen percre sem, ez a pont a katari szív diadala.”

A csapat szövetségi kapitánya, Julen Lopetegui is dicsérte játékosai mentális erejét.

„Óriási nyomás nehezedett a fiúkra, különösen az ellenünk megítélt büntető után, de a reakciójuk csodálatos volt. Svájc dominált a meccs bizonyos szakaszaiban, de taktikailag és mentálisan is fegyelmezettek maradtunk. Ez a döntetlen megmutatta a világnak, hogy Katar képes a legmagasabb szinten harcolni” – magyarázta a spanyol szakember.

A gól nemcsak Katarban, hanem Khoukhi szülőhazájában, Algériában is örömöt okozott, ami komoly fordulatot jelent.

Amikor a játékos 2013-ban a katari válogatottat választotta, hazájában sokan árulónak bélyegezték.

A közvélemény egy része szerint „a pénz győzött”, és a játékos behódolt a petrodollároknak. A mostani siker azonban az egész arab közösség számára büszkeséget jelent, és a korábbi ellenszenv ünneplésbe csapott át.

Tavaly ősszel Katar sporttörténeti mérföldkőhöz ért: az Egyesült Arab Emírségek 2–1-es legyőzésével – és Khoukhi fejesével – először nem rendezőként vívta ki a vb-szereplést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk