hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Hiába oltunk, ha nincs teljes zárás, még jó ideig tömegével halnak majd meg az emberek”

Pártos Balázs nyers és lényegre törő Facebook-posztokkal világít rá arra, mi van valójában a járvány statisztikai adatai mögött. Számításaiból az derül ki, hogy a helyzet közel sem olyan biztató, mint ahogy a kormánykommunikáció sugallja.
Láng Dávid; címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Pártos Balázs saját bevallása szerint nem csinál mást, csak számol. A hivatalosan elérhető adatokat veszi alapul, ezekből von le következtetéseket, és készít becsléseket a járvány várható alakulásáról. Kíméletlenül őszinte hangvételű posztjait, amelyeket gyakran saját készítésű grafikonokkal és ábrákkal is kiegészít, már közel 5 ezren követik a Facebookon.

– Mit érdemes tudni a szakmai hátteréről?

– Szeretném megkerülni a kérdést, mert szerintem eltereli a lényegről a szót. Rengeteg szakember nyilatkozik, mindenféle iskolai végzettségekkel, rengeteg diplomával. És mit látunk? Hogy egymásnak is ellentmondanak folyamatosan, a saját, korábbi állításaikat meg talán jobb is, ha nem keressük elő... Közben nem szükséges olyan nagyon sok minden ahhoz, hogy lássuk, mi történik, csak az elérhető adatok figyelemmel kísérése, és némi józan ész.

Általában annyit szoktam válaszolni, ha a hátteremről érdeklődnek, hogy magyar állampolgár vagyok. Az én számításaimhoz nem szükséges doktorátus, mindössze a négy alapművelet. És nem attól lesz igaz, hogy én mondom, bárki ugyanerre a következtetésre juthat, aki hajlandó összeadni, kivonni, szorozni és osztani.

Oké, tehát nem kerülhetem meg a kérdést. Több mint 10 évet töltöttem el a felsőoktatásban. Jártam a SOTE-ra, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára, tanultam matematikát és fizikát. Több sikeres vállalkozásom volt, egyszer a HVG az év 3 legsikeresebb fiatal üzletembere közé választott. Dolgoztam neurológiai klinika intenzív osztályán is ápolóként. Jelenleg energetikával foglalkozom. Korábban nagy ellátórendszereket modelleztem, de már sok éve önkormányzati (inkább kistelepülési) közintézmények energetikai felújításával és megújuló energiával foglalatoskodom.

De ismétlem: ezeknek a lényeghez szerintem nincsen közük. A legkomolyabban mondom, hogy négy alapművelet is elég ahhoz, hogy a fontos nagyságrendeket és irányokat lássuk. Ezért próbálok egyszerű, követhető posztokat írni, nem misztifikálni azt, amit szerintem nem szükséges.

hirdetés

Tavaly tavasszal, a járvány kitörésekor a Magyar Orvosi Kamara informálisan felkért nagyjából 15 másik szakemberrel együtt – volt köztük tüdőgyógyász, intenzíves orvos és járványmodellező is –, hogy segítsük értelmezni a közzétett hivatalos adatokat. Akkor még számítottunk arra, hogy bővebb tájékoztatás is lesz, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem fognak több adatot megosztani, hamar ki is fulladt a munka ebben a csoportban. Én viszont némi szünetet követően folytattam a saját oldalamon.

– A járvány valós számai hány nagyságrenddel lehetnek nagyobbak a hivatalosan kommunikáltnál?

– Kezdjük azzal, hogy az összes fertőzött száma, ami például a megyei adatközlés alapjául is szolgál, egyáltalán nem releváns. Akik tavaly november-december előtt fertőződtek meg, már gond nélkül elkaphatják újra a betegséget. Védettség szempontjából azok számítanak, akik az elmúlt szűk fél évben estek át rajta és gyógyultak fel. Számoljunk mondjuk november közepi adatokkal: akkor tartottunk 150 ezer igazolt fertőzöttnél, most 720 ezernél. A halottak számát levonva az jön ki, hogy hivatalosan bő félmillió embernek lehet valamekkora természetes védettsége. A valós adat ennek a három-négyszerese lehet.

Azért gondolom így, mert azokban az országokban, például Szlovákiában, ahol sor került nagymintás tesztelésre, hasonló arány jött ki. Nálunk Merkely Béla kezdetben még húszszoros, majd tízszeres aluldetektálásról beszélt, de még az utóbbi sem lehet igaz, hiszen bő 5 millió védett embernél már lassulnia kellene a járványnak, aminek egyelőre semmi jele nem látszik.

Vagyis a természetes módon védettek száma másfél-kétmillió körül lehet, ehhez adódnak hozzá az oltottak, de leginkább csak azok, akik mindkét dózist megkapták és a második óta is eltelt legalább egy hét. Ők körülbelül egymillióan vannak most, ha megengedőek vagyunk a kínai vakcinával, amivel szemben épp mostanában merültek fel kétségek. Optimista becslés szerint tehát az ország nagyjából harmada lehet védett jelenleg így vagy úgy, de én inkább a negyedét mondanám.

Nagyon keveset tesztelünk, a statisztikákba viszont csak azok a betegek kerülnek be, akiknek a halála előtt sikerült levenni és kiértékelni a mintáját. Ha kevés a hivatalos új fertőzött, nyilván kevesebb lesz a hivatalos kórházban ápolt és lélegeztetett beteg is. Az orvos pedig nem tehet mást, ha meghal valaki, akinek az EESZT rendszer adatai szerint nem volt pozitív tesztje, őt nem jelentheti le covidos áldozatként. Óriási szükség volna egy véletlenszerű, nagymintás tesztelésre, voltaképpen egyedül ennek lenne valódi értelme. Rögtön két tesztet is végezhetnének a résztvevőkön: egy PCR-t az aktív fertőzöttek kiszűrésére, valamint egy antitest-tesztet annak kimutatására, hány ember szervezetében van ellenanyag. Ez a T-sejtes immunitást ugyan nem fogja mutatni, de közelítő becslésre jó. Nagyjából 100 ezer tesztet kellene ellőni rá, 2-3 nap alatt meg lehetne csinálni, utána sokkal tisztábban látnánk.

Pártos Balázs

– Mi a helyzet a halottak számával?

– A 2020-as halálozási számok még nem véglegesek, amikor legutóbb néztem, 143 161 fő volt a hivatalos adat. 2019-ben ugyanez 129 275 fő, a 2015-2019 közötti időszak átlaga pedig 131 357 fő. A többlethalálozás tehát 12-14 ezer fő, míg december végén nagyjából 9500 hivatalos koronavírusos halottnál tartottunk. Ez a januártól decemberig tartó időszakra vonatkozik, de korrektebb márciustól márciusig nézni, mivel előtte nem volt Covid.

Ráadásul év közben -3500 fő volt a halálozás kumuláltan az előző év azonos időszakához képest, tehát a 12-14 ezerhez hozzá kell adni még 3500-at, így tehát ez a végén 17500-nál is több lehet. A tavalyi év ugyanis még mindig nincs lezárva, és ez csak nőni fog már, csökkenni nem, hiszen halálozást nem vonnak vissza.

Még korrektebb lenne csak augusztus közepétől, a második hullám kezdetétől nézni: a 34-53. hetekben 2020-ban összesen 62 681 fő halt meg, 2015-2019 átlagában ezen időszakban ugyanez a szám 48 657 fő, 2019-ben pedig 47 479 fő. A többlethalálozás a 34-53. hetekben tehát 14 024, illetve 15 202 fő, arányaiban 28,8%, illetve 32%. A hivatalos koronavírus-áldozatok száma augusztus közepétől december végéig 8930.

Persze a többletből valószínűleg nem minden esetért a Covid felel, de jó részéért igen. Nagyon sokan halnak meg otthon, a kórházig el se jutva, főleg a falun élők közül, ahol a higiéniai körülmények eleve sokkal rosszabbak, és általában többen élnek összezárva, egy háztartásban. Akik pedig eljutnak a kórházig, azokat gyakran le sem tesztelik, így a hivatalos statisztikákba nem kerülnek be.

Szintén nagyon sok azoknak a halottaknak a száma, akik nem covidBAN, hanem covidDAL, vagy az ellátórendszer egyéb területeiről kapacitáshiány következtében, a járvány miatt, de nem covidban halnak meg. Ez utóbbi szám jövőre és két év múlva is hihetetlenül nagy lesz, mert rengeteg műtétet, egyéb beavatkozást, sőt, újabban már diagnosztikát is halasztanak el… Ez nagyon sok, egyébként elkerülhető, nem direktben Covid-, de a járvány számlájára írható haláleset lesz.

Egy fővárosi temetkezési dolgozó maga kommentelte az egyik posztomhoz, hogy egyre több kórház kapacitáshiány miatt már nem tudja az elhunytakat tárolni, ezért alternatív megoldásokkal igyekszik a temetkezési szakma segíteni. Leírta azt is, hogy az anyakönyvvezetők a halotti kivonatokat néhány régióban a 8 nap (és a kiterjesztett maximum 30 nap) helyett már akár 3 hónapos határidővel adják ki. Az ő krematóriumukban 2019 első három hónapjában 2181, tavaly ugyanebben az időszakban 2347, idén januártól márciusig pedig 2623 hamvasztásra került sor.

– Lát olyan politikust, aki a helyén kezeli a helyzetet?

– Nincs ilyen, vagy ha mégis lenne, akkor nagyon elbújt. Ennek az egyik oka, hogy továbbra is azt hiszik, az oltások előrehaladtával a helyzet magától megoldódik, és meg lehet úszni szigorú, teljes zárás nélkül. Aki pedig tisztában van vele, hogy ez nem igaz, azért nem vállalja fel a véleményét, mert tudja, mennyire népszerűtlen. Tetszik vagy sem, az ország legalább 80 százaléka ebben a kérdésben a kormánnyal ért egyet, tehát nyitáspárti. Korábban a migránsokhoz való hozzáállás is hasonló volt, azok is a Fidesz által képviselt politikát támogatták (tehát hogy migráns ide be ne tegye a lábát), akik amúgy semmilyen más téren nem voltak kormánypártiak.

A járványkezeléssel ugyanez a helyzet: az ország egyszerűen nyitni akar, és mivel a kormány közvélemény-kutatások alapján kormányoz, nyilván ezt a politikát viszik. Kissé cinikusan hozzátehetnénk, hogy voltaképpen ez a demokrácia, hiszen a népakaratot váltják valóra. És az ellenzék se mer szembemenni ezzel, hiszen egy évvel a választások előtt öngyilkosság lenne. Beleállnak a kötelező regisztráció eltörlésébe és hasonló teljesen lényegtelen részletekbe, mert ettől remélnek valamekkora politikai hasznot, de abba már nem mernek beleállni, milyen veszélyekkel jár kinyitni az iskolákat.

– Milyen mutatóknak kellene javulnia ahhoz, hogy felelősségteljesen lehessen nyitni?

– Ehhez először is egy nagyon szigorú teljes zárlatra lenne szükség, legalább 3 hónapig, ha nem tovább. Vuhan tavaly nem volt olyan szinten átfertőzött, mint Magyarország most, mégis bevállalták, ahogy Ausztrália és Új-Zéland is. És mit látunk? Náluk nincs már járvány. Mi – sőt nemcsak mi, az EU-ban szinte mindenki más – persze nem vállaljuk be, mert nem akarjuk teljesen tönkretenni a gazdaságot. Inkább mindent az oltásra teszünk fel, pedig az oltás előrehaladása önmagában nem oldja meg a problémát.

Ez a legjobban akkor mutatkozik meg, ha Izrael és Chile példáját hasonlítjuk össze: Izraelben szigorú zárás előzte meg a tömeges oltási program kezdetét, és most már a korlátozások jelentős részét fel tudták oldani. Chilében nem volt zárás, és most hiába állnak százalékosan a világ élmezőnyében, továbbra is tömegével halnak meg az emberek.

Persze ebbe alighanem az is belejátszik, hogy az izraeliek Pfizerrel oltanak, a chileiek pedig a kevésbé hatékony Sinovackal, de nem ez a kulcs. Előbb le kell nyomni a fertőzöttek számát, és csak utána szabad elkezdeni oltani, mivel aki tünetmentes hordozóként megy az oltópontra, simán továbbadja a vírust, ráadásul ha fertőzöttként kap vakcinát – kivéve az mRNS alapúakat –, a betegség lefolyása is súlyosabb lehet.

– Nálunk viszont aligha fognak újra zárni, inkább a fokozatos nyitást folytatják. Készüljünk fel arra, hogy újra drasztikusan romlani fognak a számok?

– Drasztikusan nem feltétlenül, hiszen mint mondtam, eddig se volt igazi zárás, a szabályokat csak az nem játszotta ki, aki nem akarta. Az iskolanyitás se hoz majd ugrásszerű romlást, de csak azért nem, mert már amúgy is nagy a baj. Szóval az nem reális, hogy a fertőzöttek száma hirtelen a duplájára nő, a halottak számában viszont jöhet egy ugrás, mivel az ellátórendszer egyszerűen nem fogja bírni. Jelentős javulás két hónapon belül teljesen lehetetlen. Persze időszakosan lehetnek pozitív kilengések, tartós viszont leghamarabb akkor jöhet, ha bármilyen módon elérjük a lakosság felének immunitását. Most tartunk 4 millió regisztráltnál, tehát a felnőtt lakosság fele egyelőre nem kívánja beoltatni magát. Még ha hirtelen mind úgy is döntenének, hogy mégis kérik a vakcinát, nyár közepe előtt akkor se kerülne sor mindenkire.

– Több mint egy éve élünk korlátozások között, egyre többen fáradnak bele a szabályok betartásába. Jogosan?

– Akik a mostani szabályokat korlátozásként élik meg, sosem éltek igazi korlátozások között. Amikor Budapest ostromakor jöttek a szovjet tankok, két hétre elbújtál a pincébe, hogy ne lőjenek agyon, poshadt vizet ittál és a sapkádba szartál, az tényleg korlátozás volt. Az, hogy nincs színház, kocsma, szórakozóhely, ehhez képest semmi. Ha kimész az utcára, mit látsz? Tele van emberekkel minden. Egy normális karantén nem így néz ki, most legfeljebb kellemetlen lett az élet.

Elismerem, hogy nagyon kellemetlen, tudom, hogy nehéz. Tudom, hogy sokan azért akarnak nyitást, mert nem kapnak kellő (vagy semmilyen) kormányzati (vagy egyéb) támogatást, és egyszerűen anyagilag nem bírják. Sokan meg azért, mert nem érzik a bajt. Igen, ez egy nagyon nehéz helyzet. A háború nehéz. Ennek ellenére: talán érdemes túlélni.

Ami pedig a további elemzéseket illeti… Nos, nem vagyok biztos benne, hogy folytatom, mert nem vagyok abban sem biztos, hogy érdemes folytatni. Egyrészt azért, mert a kritikus tömeget egyelőre ez valóban nem érdekli, másrészt azért, mert a döntéshozókat semmilyen szinten sem hatja meg (sokkal beszéltem…), harmadrészt meg azért, mert a front kellős közepén már nem modellezgetni kell, hanem kapkodni a fejünket a golyók elől. Lehet, hogy írok még a témában, de jelenleg (2021. április 13-án 17.53-kor) ebben nem vagyok biztos. Sajnos nem állíthatom, hogy szükség van rá, azt viszont igen, hogy most már valami másra lenne szükség.

Az oltási programot folytatni kell, 85-90%-ot be kell oltani. Ha kötelezővé tétellel, akkor úgy. De előtte le kell zárni, mert önmagában csak az oltással… az nem fog működni. Most sem működik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Zacher: „Az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – lehet összefüggés a terasznyitás és a romló szennyvízadatok között

A főorvos nagyon reméli, hogy nem okoznak negyedik hullámot a teraszokra kirajzó tömegek. Beszélt arról is, hogy egyre több poszt-covidos beteget kezelnek, hosszabb távon ez még jelentősebb probléma lehet, mint maga a járvány.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, a 17. héten a szennyvízminták koronavírus-eredményei erős ingadozást mutatnak, a korábbi heteket jellemző csökkenés megállt.

Több településen, például Egerben, Kaposváron, Pécsett, Székesfehérváron és Tatabányán ugyan folytatódott a javuló tendencia, Budapest északi és déli szennyvíztisztító ellátási területén, valamint Debrecenben és Szolnokon azonban ismét emelkedésnek indult a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag mennyisége.

Másfél héttel vagyunk a teraszok újranyitása után, melynek kapcsán a kialakuló hatalmas tömeget látva többen (például Kemenesi Gábor és Lantos Gabriella) megkongatták a vészharangot.

Az aggódó hangokhoz csatlakozott Zacher Gábor toxikológus, a hatvani kórház főorvosa is, aki akkor azt nyilatkozta:

„Nagyon nagy fokú felelőtlenségre, hihetetlen fegyelmezetlenségre vall, amit szombaton és vasárnap láthattunk. És ennek nem holnap, holnapután lesz meg a böjtje, hanem egy-két hét múlva érzi meg az egészségügy. Remélem, tévedek. Remélem, nem lesz igazam.”

hirdetés

A friss adatok nyilvánosságra kerülése után megkérdeztük a főorvost, lehet-e összefüggés a kettő között.

„Van benne logika, hogy a kettő között párhuzamot vonjon az ember, a terasznyitás óta eltelt idő elméletileg elég lehet ahhoz, hogy az akkor kialakult rajzás következménye legyen a koncentráció emelkedése” – mondta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: ebben az esetben mindig rá kell számolni némi lappangási időt, amíg a romló adatok a betegszámban is megjelennek.

„Adja az ég, hogy tévedjek, és nem lesz emögött negyedik hullám, de az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – fogalmazott.

A kórházak leterheltségéről Zacher elmondta, egyértelműen érzékelhető némi fellélegzés: legutóbbi 24 órás ügyelete során három beteget vettek fel a Covid-osztályra, míg ez a szám a csúcson a 20-at is elérte.

Arról is megkérdeztük, véleménye szerint mikortól lehet felelősségteljesen közösségbe menni.

„Én mindenkit óvatosságra intek, hiszen láttunk két oltás után kórházba kerülteket is, még ha nem is nagy számban. De alapvetően a második vakcina után 10-12 nappal már kialakul egy olyan fokú védettség, ami a lakosság jelentős része számára megnyugvást okozhat”

– válaszolta. Tehát akire igazak a fentiek, elkezdhet visszatérni a normális életéhez, ugyanakkor a változatlanul érvényben lévő szabályok, úgy mint a maszkviselés, távolságtartás, rendszeres fertőtlenítés betartása nagyon fontos. Annál is inkább, mivel a vírus továbbadására jó eséllyel azok is képesek, akik egyébként már védettek.

Zacher doktor kitért a poszt-covidos betegekre is, akiknek a száma elmondása szerint egyre nő: az imént említett műszak során 3 „normál” koronavírusosra 8 ilyen eset jutott náluk. A tünetek rendkívül szerteágazóak lehetnek, akár a fertőzés lezajlása után 2-3 hónappal is: nem múló köhögéstől periodikus nehéz légzésen át hajhullásig, emésztési problémákig vagy alvászavarig rengeteg variációval találkoztak már.

„A poszt-Covid egy teljesen új történet, amit még javában tanulunk, de bőven képes meglepetéseket okozni. Nem csoda, hogy sorra nyílnak az erre fókuszáló ambulanciák a sürgősségi osztályok tehermentesítése miatt, például nálunk is, Hatvanban. Nem lepődnék meg rajta, ha hosszabb távon még jelentősebb problémát okozna, mint maga a járvány” – foglalta össze.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Hiába oltják be az itt élő külföldi állampolgárokat, védettségi igazolványt feltűnően sokan nem kapnak

Egyelőre rejtély, miért épp az ő postaládáikat kerülik el a kártyát rejtő borítékok.
Szerző: Polák Zsóka - szmo.hu
2021. május 02.

hirdetés

Ahogy egyre jobban dübörög az oltásvonat, úgy jönnek elő az újabb és újabb problémák. Nyilvánvalóan naiv és hiú ábránd volt azt hinni, hogy napi 100 ezer új beoltottnál a védettségi igazolványok postázása könnyen megy majd, és a gyanú be is igazolódott: van, aki 3 nap alatt megkapja a kártyát, más hónapok óta vár. Azzal pedig, hogy a nyitás újabb lépéseként az igazolványtól függ minden, jócskán felértékelődött a kis plasztikkártya.

A legtöbbeknek ez jelenti a lépést a szabadság felé: lehet menni moziba, be lehet ülni egy sörre, újra lehet wellnesszelni a Balatonon. Másoknak ez a kártya jelenti azt, hogy hónapok óta újra láthassák családjukat, érdekes módon azonban pont ők nem kapják meg az igazolványt.

Évek óta Magyarországon élek szlovák állampolgárként, TAJ-számom, bejelentett lakcímem és tartózkodási engedélyem is van, az adót is itt fizetem, annak rendje és módja szerint be is hívtak oltásra. Az április 10-én kapott első adag után azonban csak nem akart megérkezni a kártya, holott több olyan beoltottnak is megérkezett már, akik velem egy időpontban kapták meg a vakcinát, vagy akár jóval később. Saját tapasztalat alapján kezdtem informálódni több olyan Facebook-csoportban is, amelyek a határontúliakat tömörítik, vagy ahol épp az oltásokkal kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Arra voltam kíváncsi, hogy vajon más is indokolatlanul sokat vár-e a kis kártyára.

Többen érdeklődtek ugyanis arról, hogy akadt-e olyan külföldi állampolgár, amit Magyarországon oltottak be, mégsem kapta meg a kártyát. Az eredmény meglepett: szinte alig volt olyan kommentelő, aki igennel válaszolt volna, ellenben záporoztak azok a hozzászólások, amely szerint senki nem kapta meg az igazolványt. Miután az ismerősi körömön is végigfuttattam a kérdést, egyre gyanúsabbá és biztosabbá vált:

valamiért nem érkezik meg a kártya azokhoz, akik külföldi állampolgárként élnek Magyarországon, rendelkeznek TAJ-számmal és lakcímmel is, és be is oltották őket valamelyik magyar oltóponton.

Akad egy-két olyan szerencsés kivétel, aki külföldi állampolgársággal is kapott kártyát, ám jóval többen vannak azok, akik nem. Pedig utánanézve a jogszabályoknak semmi sem mondja ki, hogy nem kap kártyát az itt élő külföldi annak ellenére, hogy beoltják.

Mit lehet tenni?

Túl sok mozgástere nincsen annak, aki ki akar deríteni egy olyan teljesen egyszerű információt, hogy kaphat-e egy külföldi kártyát. Lehet próbálkozni a kormányzati vonalakon, amely a leterhelt vonalak miatt időigényes, de legalább az igazsághoz sem visz közelebb. A kormányzati információs vonalon az ügyfélkapun beadható ügybejelentő lapot ajánlották kitölteni, amelyhez csatolni kell egy fotót az oltási lapról vagy a betegségen átesettek esetén az erről szóló igazolást. Arra a kérdésre, hogy van-e bármi plusz teendője egy külföldi állampolgárnak, illetve miért van az, hogy nem kapnak igazolványt, annyit felelt:

hirdetés
„Ha kapott oltást, automatikus kéne legyen a kiállítás, az állampolgárság itt irreleváns.”

A Magyar Népegészségügyi Központ zöldszámain nagyon hasonló választ adtak: jelezzem az ügyfélkapun keresztül, nincs semmilyen megkülönböztetés, várjak, hisz millióknak kell kiküldeni a kártyát.

Jobb híján a második oltásom helyszínén, az egyik budapesti oltóponton próbáltam információt szerezni ezzel kapcsolatban. Az adminisztrációt végző dolgozók kedvesek és segítőkészek voltak, ám fogalmuk sem volt arról, hogy miért történhet mindez. Abban is megerősítettek, hogy nem tudnak semmilyen olyan plusz dokumentumról vagy adatról, amelyet a külföldi állampolgároknak meg kéne adniuk. A szokásos jó tanácsot kaptam, miszerint várjak, majd egyikük azt is hozzátette, hogy őt januárban oltották, nemrég jött csak meg a kártya.

Az operatív törzset még a múlt hét elején kerestem a kérdéssel, hogy mégis mi a helyzet az itt élő és adózó, ám külföldi állampolgársággal rendelkező emberekkel, ám a kérdésre nem hangzott el válasz a sajtótájékoztatón.

Az egyik kommentelő a Magyar Orvosi Kamara által közreadott ismertetőt ajánlotta, amelyben azt írják: „a védettségi igazolvány kiadása hivatalból megtörténik, a menüpont használatára csak abban az esetben van szükség, ha az oltott személy külföldi, vagy a nyilvántartástól eltérő címre, vagy módon kéri a kézbesítést”. Az említett menüpontot azonban a felhasználó nem, csak az adatokat rögzítő egészségügyi dolgozó tudja feltölteni. A leírás szerint két rubrikát kell kitölteni azoknál, akik külföldiek: egyrészt bepipálni a „nem magyar állampolgár” részt, másrészt megadni az útiokmány számát. Ezt azonban azoknak kéne tudniuk, akik kezelik az EESZT-t, és a kommentek alapján ez sem vezet sikerre: többen azt írták, hogy hiába szerepel bent a külföldi útiokmány és a cím, a kártya továbbra sem érkezett meg. Minden felajánlott megoldásra érkezik több tucat olyan komment, hogy igen, próbáltuk, semmi eredmény. Több itt élő szlovák állampolgár írta azt, hogy hónapok óta nincsen sem kártya, sem válasz az ügyfélkapun benyújtott igénylésre.

Nagyon úgy fest tehát, hogy nemcsak a külföldön oltott magyarok vannak arra ítélve, hogy a bürokrácia útvesztőjében bolyongva ne kapjanak igazolványt, hanem a Magyarországon élő külföldi állampolgárok is nagyon hasonló cipőben járnak.

Márpedig a legtöbbjüknek nagyobb szüksége lenne a védettségi igazolványra annál, minthogy moziba vagy konditerembe mehessen: a szigorú határszabályok miatt rengetegen nem látták a családjukat hónapok óta. Saját tapasztalatból kiindulva a szlovák határon a közelmúltig működő rendkívül szigorú szabályok miatt sokan karácsony óta nem tudtak eljutni szeretteikhez. A beszámolók alapján a határon hol ellenőriznek, hol nem, ám akinek éppen nincsen szerencséje, azt egészen mostanáig 14 nap kötelező karanténnal kínálták meg, amelyből leghamarabb a 8. napon lehetett csak szabadulni egy negatív teszttel. A csütörtökön elfogadott kormányrendelet szerint viszont Magyarországra már be lehet lépni védettségi igazolvánnyal anélkül, hogy kötelező karantén vagy teszt várná az utazókat. Emellett a legtöbb határon is a védettségi igazolványhoz kötik a karantén- és tesztmentes áthaladást.

Márpedig a határátlépéshez – amely sokak számára azt jelenthetné, hogy hónapok kihagyása után ismét láthatná a határon túl élő szeretteit – kelleni fog a kártya, ám épp azok nem kapnak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.

A hivatalos álláspont tehát jelenleg az, hogy nincsen semmilyen megkülönböztetés a Magyarországon oltott külföldi állampolgárok esetében, ugyanúgy meg kéne kapniuk a kártyát. A gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy szinte alig van olyan, aki már kiemelhette a postaládájából az egyre értékesebbé váló kis kártyát. Emellett persze ott van az is, hogy rengeteg magyar állampolgár is vár heteket, hónapokat a kártyára, az azonban több mint furcsa, hogy az oltottak közül épp a külföldiek közül maradnak ilyen nagy számban hoppon. Megoldás pedig egyelőre úgy tűnik, nincs.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Megfertőződnek a beoltottak? Több fiatal kapja el a vírust? Tények és tévhitek az indiai koronavírus-járványról

Egyelőre hatásosnak tűnnek a vakcinák az indiai variánsok ellen, viszont a tehénvizelet nem gyógyítja a Covidot. A rengeteg hamvasztás miatt csak kicsit lett rosszabb a levegő Indiában.
Fotó: Northfoto/ZUMA Press - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Hetek óta India jelenti a legtöbb koronavírusos esetet a világ országai közül. Annyi ember haldoklik a világ második legnépesebb országában, hogy a krematóriumok nem tudják tartani a lépést az áldozatok számával. A legtöbb szakértő szerint a fertőzöttek és az elhunytak valós mértéke jóval meghaladhatja a hivatalos jelentésekben szereplőket. Nem csoda, ha ilyen körülmények között rengeteg hamis információ terjed az eddigi legsúlyosabb járványhullámról, melyeket sokan ellenőrzés nélkül kész tényként fogadnak el.

A CNN utánajárt, hogy mi igaz a leggyakrabban feltett kérdésekre adott olykor sokkoló válaszokból.

Több fiatal kapja el a koronavírust?

A helyi orvosok mellett a politikusok is azt terjesztik, hogy a tízmilliókat érintő második hullámban jóval több fiatal fertőződik meg, mint az első hullám alatt. Arvind Kejriwal április 15-én a Twitteren közölte, hogy ezúttal sokkal több fiatalt érint a világjárvány, mint hónapokkal korábban. A delhi miniszterelnök ezért a posztban azt szorgalmazta, hogy a fiatalok az eddigieknél is körültekintőbben járjanak el.

A valóság ugyanakkor az, hogy az indiai kormány statisztikái szerint semmivel sem fertőződik meg több fiatal, mint korábban. Míg az első hullám idején a fertőzöttek 31 százaléka volt 30 év alatti, ezúttal pedig 32 százalék a korcsoport aránya a betegek között. Az összes fertőzött 21 százaléka volt 30-45 év közötti az első hullámban, és pont ugyanez az arány a pusztító második hullám esetében is.

Tavaly minden ötödik elhunyt volt 50 évnél fiatalabb. A 20 százalékos arány egyetlen százalékkal 19-re csökkent a második hullám idején.

hirdetés

Elkapják a Covid-19-et a már beoltott egészségügyi dolgozók?

Az indiai média beszámolói szerint több olyan orvos is megfertőződött, aki korábban már megkapta valamely oltás mindkét dózisát. Emiatt az emberek joggal kezdtek aggódni, hogy az országban forgalomba került vakcinák talán nem nyújtanak védelmet az Indiában terjedő mutációk ellen, ráadásul szabad szemmel láthatóan is néhány nap alatt döbbenetesen felgyorsult a járvány terjedése.

A statisztikák azonban ezt az állítást sem igazolják. Az ország saját fejlesztésű vakcinájával, a Covaxinnel eddig beoltott 1,7 millió emberből 695 esetében lett pozitív a koronavírusteszt, ami 0,04 százalékos aránynak felel meg. A Covishieldet, vagyis tulajdonképpen az AstraZeneca védőoltását 15 millióan kapták meg, közülük 5014-en fertőződtek meg, ami 0,03 százalékos arányt jelent.

A már beoltott, de fertőzött egészségügyi dolgozók száma azért tűnhet különösen magasnak, mert szombatig bezárólag Indiában csak a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozókat és a legkiszolgáltatottabbakat oltották be.

Az új mutánsok állnak az indiai második hullám mögött?

Az indiai egészségügyi minisztérium még március 24-én jelentette be, hogy több aggodalomra okot adó variáns mellett azonosítottak egy duplán mutálódott koronavírust is. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a fertőzések robbanásszerű terjedésének hátterében a B.1.617 névre keresztelt variáns állhat. Több vélemény szerint ez a mutáció ráadásul képes lehet megkerülni az oltások által nyújtott védettséget is.

Ezzel szemben továbbra sincs bizonyíték egyik állításra sem. A tudósok egyelőre még mindig vizsgálják, hogy mennyire befolyásolta a tízmilliókat érintő második hullám berobbanását az új mutáns, amiről az sem derült még ki, hogy fertőzőképesebb vagy halálosabb lenne, mint az eddig ismert verziók. Az indiai járványszakértők szerint azonban van összefüggés az országban kialakult mutációk és az egyre gyorsuló járvány között. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy már náluk is megjelent a brit variáns, ami szintén felelős lehet az ugrásszerűen növekvő esetszámért.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Harc a védettségi igazolványért külföldi állampolgárként, magyar szappanopera, 211832. rész

A szélmalomharc legújabb epizódjából kiderül, hogy a külföldi személyi igazolványok a ludasok, az viszont még nem, hogy mi a megoldás.
Szerző: Polák Zsóka - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Az oltást megkapni könnyebb, mint a védettségi igazolványt. Legalábbis az itt élő külföldi állampolgárok esetében biztosan, a kis plasztikkártya megszerzése ugyanis egyelőre a közel lehetetlen kategóriába tartozik. Míg mások a kórházak előtti sorokban harcolnak a Pfizerért, addig a külföldi állampolgárok csendben vívják harcukat a bürokráciával és a bizonytalansággal.

Mi is foglalkoztunk már azzal, mi is lehet az oka annak, hogy az itt élő, TAJ-számmal és lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok egyre feltűnőbben maradnak ki az igazolványosztásból annak ellenére, hogy be vannak oltva, ám mivel érdemi válasz vagy megoldás semmilyen csatornán nem jött, gondoltam, megpróbálom ott, ahol nehezebb lerázni az embert, és ahonnan az utolsó reménysugarat vártam: a kormányablakban.

Mivel hétfő óta időpontfoglalás nélkül lehet védettségi igazolvánnyal kapcsolatban ügyet intézni a kormányablakoknál, arra számítottam, hogy tömegek fogják majd idegesen verni az asztalt az igazolványért, ám kellemeset csalódtam:

nem volt tömeg, és a sor is gyorsan ment.

Az 1. számú ügyintéző megértően bólogatott, miután előadtam problémámat a külföldi állampolgárságom és az üresen kongó postaláda kapcsolatáról, kaptam is egy papírt kitöltésre meg egy útbaigazítást egy másik ablakhoz. Nagyjából hasonló papírt kellett kitöltenem, mint amit az ügyfélkapun keresztül – egy bejelentés volt az igazolvánnyal kapcsolatban, és azt a két sort is tartalmazta, amely a Magyar Orvosi Kamara útmutatója szerint az EESZT felületen a külföldiek esetében kitöltendő: egy rubrika az állampolgárságról és az úti okmány száma. Már-már megrészegített a siker, hogy nem csak a „várjon, majd megérkezik”-kezdetű örökzöldet hallottam, sőt, még papírt is kaptam, de túl rutinos versenyzője vagyok már a bürokratikus cirkuszoknak ahhoz, hogy tudjam: percek kérdése, és indul a Benny Hill-show.

És ahogy az lenni szokott, akkor nyílt ki a pokol legmélyebb bugyra, amikor a szlovák személyi igazolványom előkerült.

A 2. számú ügyintézőnek úgy sötétült el az arca a kis kártya láttán, mintha egy levágott disznófejet tuszkoltam volna át a kis plexilyukon, azzal az egy darab mondattal oszlatta el minden naiv reményemet a sikerrel kapcsolatban, hogy

hirdetés
„hát ezeket ám még nem képes kezelni a rendszer."

2021-ben tehát azért nem kap egy nem is olyan kisszámú, beoltott embercsoport kártyát, mert a rendszer még nem képes kezelni a külföldi személyi igazolványok azonosítószámát. Nehéz is volt ezzel a megdönthetetlen érvvel vitatkozni, de azért én megpróbáltam konstruktívan hozzáállni a problémához: próbáltam okokat, megoldásokat találni, de a látszólag egyre jobban zavarba jövő ügyintéző nem tudta megmondani, hogy mégis mire számítson az a balga külföldi, aki őrült módon itt oltatta be magát. Ott tudtam, hogy végleg elvesztettem ezt a csatát, amikor a boldogan kitöltött papírjaimat nagy sebességgel tuszkolta vissza a kis ablakon. Mikor már azt hittem, tényleg minden elveszett, akkor előhúzta a külföldi oltottak Szent Grálját, a Szent Fecnit, amin egy darab email-cím volt, én pedig már esküszöm, csak azt vártam, hogy citromailre végződjön.

Azzal a tanáccsal engedett utamra, hogy ha a Szent Cetlin található email-címre megírom a kínomat, elküldöm befotózva a személyimet és az oltási lapomat, akkor az majd előremozdítja az ügyet. Sőt, azért is biztatott erre, merthogy ott gyorsabb az ügyintézés, mintha a most kitöltött papíromat nyújtanám be ott helyben.

A konklúzió tehát annyi: ne legyen külföldi személyid. Ha pedig mégis azzal vert a sors, akkor csak abban lehet bízni, hogy a rendszerrel kezdenek valamit, hogy képes legyen kezelni mást is a magyar személyiken kívül. Addig pedig ott a bűvös [email protected] email-cím, amire becsülettel elküldtem az adataim - nagyon úgy néz ki, hogy ennél közelebb egyelőre nem lehet jutni a megoldáshoz, de ha sikerül, jelentkezem.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: