A 444 szembesítette Szijjártó Pétert azzal, hogy tudnia kellett az orosz hekkerek támadásáról a Külügyminisztériumban, cserébe a miniszter is megosztott egy videót a beszélgetésről

Bayer Zsolt korrupcióról szóló publicisztika-részletében, melyet úgy vezet fel, hogy „Ez lesz a legszikárabb”, a leköszönő kormány vállalkozókkal szembeni elvárásait összegzi. A publicista felidézi a távozó miniszterelnök kérését, miszerint „minden vállalkozó (szamuelyül: oligarcha) tartsa be a törvényeket, fizesse be az adót és adjon munkát a honfitársainak”. Bayer szerint ez egy egyszerű és megvalósítható elvárás.

Hozzáteszi, hogy aki ennek megfelelően járt el, annak nincs mitől tartania, aki viszont nem, annak meg kell védenie magát. Úgy véli, aki bűnt követett el, annak felelnie kell tetteiért: „Aki pedig ennél is továbbment, és valóban elkövette akár a tizedét annak, amivel állandóan vádolják a teljes politikai közösségünket, az bűnhődjön.”

A szerző fontosnak tartja leszögezni, hogy véleménye szerint „az nem korrupció, ha a közbeszerzésen nem egy külföldi multi, hanem egy magyar vállalkozó nyer”.

A publicista kitér arra a szerinte hamis vádra is, „hogy itt csak a »csókosok« gazdagodtak”. Ezt az állítást cáfolja, mondván: „Nem igaz.” Arra biztatja az olvasókat, hogy „Tessék böngészni a leggazdagabbak listáját, nagy többségben vannak ott a »nem csókosok«”. Írásában megemlíti azokat a vállalkozókat is, akik szerinte sokat köszönhetnek az elmúlt tizenhat évnek, de a választások előtt hirtelen oldalt váltottak.

Bayer Zsolt a cikkének korrupciót taglaló részét azzal a gondolattal zárja, hogy a történtekből tanulni kell a jövőre nézve. „Jó lecke ez. Fontos lecke. A jövőre nézve különösen.”

Miközben az új kormány az első nagy korrupcióellenes lépéseire készül, a Forbes-listás milliárdosok közül újabb szereplők is megszólaltak.

Szíjj László érdekeltsége a Forbes.hu-nak küldött válaszában az elmúlt bő másfél évtizedre történelmi léptékű infrastruktúra-fejlesztési időszakként tekint.

– fogalmaztak.

Jelenleg azonban a tervezett beruházások átütemezése, a költségvetési korlátok és a magas alapanyagköltségek miatt már lassulást tapasztalnak a szektorban. Ezt az időszakot hatékonyságnövelésre, digitalizációra és kutatás-fejlesztésre szánják. A kiutat az uniós forrásokban látják.

Magyar Péter leendő miniszterelnök korábban megerősítette, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely utólagosan kivizsgálja majd az összes tízmilliárd forint feletti közbeszerzés jogi hátterét.

Miután Magyar Péter bejelentette a vagyonosodási vizsgálatokat, a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group is hasonló közleményt adott ki, jelezve, hogy a jövőben is együttműködnek a hatóságokkal.

Miközben a leendő kormány az állami vagyon visszaszerzését és a piac megtisztítását ígéri, a leggazdagabb magyarok egy része a szabad versenyt üdvözli, mások a kedvező adókat és az import munkaerő ésszerű szabályozását kérik – és közben szinte mindenki kész együttműködni a várható vagyonosodási vizsgálatokkal.

A Forbes körkérdésére több, az üzleti életet meghatározó cégvezető és tulajdonos is megosztotta várakozásait a kormányváltás utáni időszakra. A közbeszerzéseken az elmúlt években sikeres B+N Referencia Zrt. vezetője, Kis-Szölgyémi Ferenc szerint a politika eddig lehetőséget biztosított a nemzetközi terjeszkedésre.

„Az elmúlt tizenhat év gazdaságpolitikája lehetőséget biztosított számunkra, hogy egy nemzetközi növekedési pályára lépjünk” – mondta az üzletember, hozzátéve, hogy cégük kilenc országban van jelen, és mivel az állami megrendelések mellett a piaci kapcsolataikat is megőrizték, nem számítanak jelentős átrendeződésre a saját szektorukban.

Magyar Péter leendő miniszterelnök ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának tervét. Az új intézmény célja a piaci egyensúly helyreállítása és a politikai befolyás csökkentése az üzleti életben, feladatai közé tartozna az utólagos vagyonosodási vizsgálatok lefolytatása is.

Az iparági szereplők eltérő hangsúlyokkal, de konkrét elvárásokkal tekintenek a következő időszakra. Bárány László, a MasterGood tulajdonosa a közbeszerzések megtisztítását és az import munkaerő szabályozott bevonását sürgeti.

Lévai Bálint, a BioTech USA cégcsoport társtulajdonosa szerint a kedvező adózási környezet kiszámíthatósága és az állami támogatások átláthatóságának növelése a legfontosabb.

Az építőiparban érdekelt Scheer Sándor (Market, Progress) a beruházási klíma megnyugvását és egy innovációbarát környezet kialakulását tartja a legnagyobb lehetőségnek.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásának tervét az indokolja, hogy az elmúlt években a közbeszerzések jelentős része egy szűk vállalati körhöz került.

A tervezett hivatal megítélése a politikai oldalakon eltérő. Míg a leendő kormányoldal a rendszerszintű korrupció visszaszorítását és a piac megtisztítását hangsúlyozza, addig kormányközeli felületeken a „szuperhivatal” jogairól és a „koncepciós eljárások” veszélyéről írtak.

Lengyel Tamás színész a Facebook-oldalán arról írt, hogy nem tartja valószínűnek a bizonyító erejű iratok feltűnő megsemmisítését.

Azonban felidézte, hogy korábban, a Budacash-ügy kirobbanásának napján a Ménesi úton járva mindenütt papírdarálmányt látott.

A Fém utcai kukáról a következőket írta, a posztjához csatolt képekre utalva: „Az MTI hátsó bejáratánál a Fém utcánál található kuka mégis meglep és kb az ezt nem hiszem el kategória.”

A Tisza Párt azzal vádolja a kormányt, hogy egyes minisztériumokban és kormányzati szerveknél nagyüzemi bizonyítékeltűntetés zajlik. Még egy oldalt is létrehoztak, ahol be lehet jelenteni az iratdarálásokat. Szijjártó Péter külügyminiszter az iratdarálásról szóló pletykákat „óriási baromságnak” nevezte, és azt állította, hogy minden megvan digitálisan.

Az MTI munkatársai a héten egy petícióban követelték a kormányzati kézi vezérlés megszűntetését.

Lengyel Tamás képei: