HÍREK
A Rovatból

Az induló vagyonból 13 milliárd maradt, 270 milliárd elúszott - megszólalt a jegybanki alapítvány új vezetője

Az Optima-csoport kötelezettségei 600 milliárd forintra rúgtak 2024 végére. A cégcsoport a fizetésképtelenség szélére került, hajszálon múlt a teljes csőd.


A HVG-nek adott interjút Hegedüs István, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) új vagyonmenedzsere, aki részletesen beszámolt arról, milyen állapotban vette át a szervezetet az új vezetés. A szakember elmondása szerint az első feladatuk a vagyon és a kötelezettségek felmérése volt, amelyhez szakértőket kértek fel a piaci alapú értékelésre. A számok lesújtóak: a menedzser közlése szerint 270 milliárd forintos vagyonvesztést állapítottak meg a 2024. december 31-i fordulónapra vonatkozóan.

Hegedüs István hangsúlyozta, hogy az alapítvány induló vagyonából alig maradt valami.

„Az alapítvány induló vagyonából a 2024 végi állapot szerint 13 milliárd forint maradt, de hangsúlyozom, ez egy elméleti összeg, egy pillanatfelvétel”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy emiatt a PADME jelenleg nem tudja folytatni eredeti tevékenységét, az oktatás támogatását, mert egyszerűen nincs rá forrása. Arra a kérdésre, hogy a Matolcsy György jegybankelnöksége alatt betett közpénz gyakorlatilag elveszett-e, a vagyonmenedzser egyértelmű választ adott:

„A 2024 végi és a jelen állapot szerint: igen.”

A helyzetet árnyalja, hogy az alapítvány vagyonkezelője, az Optima Zrt. mérlegében több eszköz maradt, mivel az alapítványi tőkénél jóval többet, közel 500 milliárd forintot fektettek be – igaz, ezt nagyrészt hitelből. Hegedüs kiemelte, hogy két fő hitelezőjük volt: az MBH Bank és a Neumann János Alapítvány (NJA). „Így, 2024 végén összességében közel 600 milliárd forintra rúgtak az Optima-csoport kötelezettségei” – érzékeltette a baj nagyságát a szakember.

A menedzser szerint tavaly év végére a csoport fizetésképtelenné vált, és reális veszély volt a felszámolás, ami a vagyon kényszerlikvidálását jelentette volna. Ebben az esetben a PADME egy fillért sem kapott volna. „Ezt a vészforgatókönyvet sikerült elkerülnünk” – jelentette ki Hegedüs, miután megállapodtak a hitelezőkkel és az opciós jogosultakkal. A cél most az, hogy a következő három évben a lehető legmagasabb áron értékesítsék a vagyont, amiből eddig apránként 23 milliárd forintot sikerült realizálniuk a kamatok fizetésére.

Bár a vagyonvesztés jelentős része 2024 előtt következett be, az idei évben is történt értékcsökkenés, amit Hegedüs részben külső piaci körülményekkel, például az árfolyamesésekkel magyarázott. Ugyanakkor leszögezte: „Minden korábbi veszteség, a 2024 végi is az előző vezetőket terheli.” A vagyonmenedzser elmondta, hogy feljelentést tettek, amelyet egyesítettek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi feljelentésével. Külön kiemelte elődje, Stofa György próbálkozását, aki a jegybankelnök-váltás előtt a vagyon egy részét a Quartz Alapkezelőhöz akarta áthelyezni. „Újabb feljelentésre már nem készülünk, a folyamatban lévő eljárásban próbáljuk meg a polgári jogi igényünket érvényesíteni” – tette hozzá.

A 270 milliárdos veszteség pontos összetételét nehéz meghatározni a bonyolult cégháló miatt. A szakértők szerint a veszteség 90 százaléka még 2023-ban keletkezett. A könyvvizsgálói folyamatokról Hegedüs megdöbbentő részleteket árult el: „A 2024-esnél pedig maga utasította vissza a véleménynyilvánítást, amire nem sok példa volt eddig Magyarországon.”

A Matolcsy Ádámhoz köthető szálakról szólva Hegedüs elmondta, hogy a céges levelezésben nincs nyoma a volt jegybankelnök fiának, de a befolyása közvetett módon érzékelhető volt.

„Ha azt értjük Matolcsy Ádám irányítása alatt, hogy az ő barátai játszottak kulcsszerepet, akkor igen” – fogalmazott, megemlítve Stofa Györgyöt, Száraz Istvánt és Somlai Bálintot.

A vagyonmenedzser ugyanakkor egy szokatlan reményének is hangot adott az eltűnt vagyon kapcsán: „De abban bízunk még, hogy az érintettek önszántukból, akár „adományként” visszaadnak vagyonelemeket, mielőtt a hatóságok utolérnék és lefoglalnák azokat.”

A vagyonmentés jelenleg is zajlik, többek között az Arcadia Alapkezelő eladásával a Market-csoportnak. A Metropolitan Egyetem (METU) helyzete is rendeződni látszik, bár Hegedüs elismerte, hogy a befektetés nem térült meg. „Attól, mert a vásárlására fordított majdnem 15 milliárd forint nem térült meg, még tovább kell működnie” – mondta, hozzátéve, hogy az egyetemet bizalmi vagyonkezelésbe adták a Gábor Dénes Egyetemnek. A Mind Klinikát pedig Mészáros Lőrinc érdekeltségének adták el, aki vállalta a befejezést.

Az új vezetés drasztikus költségcsökkentést hajtott végre. Hegedüs példaként említette az egyik ingatlanbérlést:

„Ötvenmillió volt csak az Úri utca 72. alatti 1500 négyzetméteres, teljesen feleslegesen bérelt ingatlan havi költsége.”

Összességében idén 103 milliárd forintnyi kötelezettségtől szabadultak meg.

A jövő szempontjából kulcsfontosságú a GTC ingatlanvállalat sorsa. Hegedüs István vázolta azt a mechanizmust, ahogy a Matolcsy-érában az ingatlanügyletek zajlottak, és ahogy a felduzzasztott árú ingatlanokat végül a GTC-re sózták. „Amit „zseniálisan” csináltak, hogy e folyamat végén megtalálták a GTC-t, amiben volt pénz, és a minden lépéssel egyre drágábbá és drágábbá tett ingatlant eladták neki, miközben a lánc egyes szereplői, Somlai Bálint vagy Matolcsy Ádám érdekeltségei kivehették a maguk hasznát” – részletezte a módszert.

Végezetül Hegedüs elmondta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter személyesen kérte fel a feladatra, és három éve van arra, hogy rendbe tegye a helyzetet. A korábbi vezetés tevékenységét szerencsejátékhoz hasonlította: „Ami biztos, az elődök kontroll nélkül kezelték a Pallas Athéné vagyonát és nem tizenkilencre, hanem húszra emeltek lapot.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Visszavonták Matolcsy György díszpolgári címét Kecskeméten, még a Fidesz-KDNP is megszavazta
Rendeletet kellett módosítani hozzá, de a kecskeméti közgyűlés visszavonta Matolcsy György volt jegybankelnök díszpolgári címét. Az MNB-alapítványok botrányaira hivatkozó javaslatot a Fidesz–KDNP is támogatta.


Egyhangú döntéssel, a saját rendeletét is módosítva vonta vissza Kecskemét közgyűlése csütörtökön Matolcsy György díszpolgári címét. A javaslatot a Fidesz–KDNP-frakció is támogatta, az indoklás szerint a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke „méltatlanná vált” a kitüntetésre – írta a KecsUP című helyi portál.

A lépéshez a képviselő-testület előbb módosította a kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletet.

A frissített szabályozás szerint a cím visszavonható, ha a kitüntetett közéleti, szakmai vagy társadalmi tevékenységével a település jó hírnevét súlyosan és bizonyíthatóan hátrányosan befolyásolja, illetve a közbizalmat súlyosan sértő magatartást tanúsít.

Az előterjesztés az elmúlt időszakban nyilvánosságra került, a jegybanki alapítványi rendszerhez, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, valamint a helyi Neumann János Egyetemért Alapítványhoz köthető ügyekre hivatkozott.

A dokumentum szerint az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak.

A díszpolgári cím visszavonását a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve is kezdeményezte.

Nemrég nevezték meg az MNB-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjét, aki egy szintén kecskeméti tiszás képviselő lesz.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Brüsszelben találkozott a V4-kormányfőkkel, majd bejelentette: Újraindítják a Visegrádi Együttműködést
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy június 23-án csúcstalálkozót tart a V4-országok vezetőivel. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban rendezett találkozó célja a közép-európai szövetség megerősítése.


Magyar Péter a Facebookon jelentette be a Visegrádi Együttműködés újraindítását, miután a V4-kormányfők csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartottak rövid egyeztetést.

„Újraindítjuk a Visegrádi Együttműködést!”

A miniszterelnök azt írta, örül, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnök is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre jövő hét keddre, június 23-ra.

A bejegyzést ezzel a felhívással zárta: „Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”.

Posztjához egy közös képet is csatolt Andrej Babišsal, Donald Tuskkal és Robert Ficóval.

Már két éve nem volt kormányfői találkozó a tagállamok között.

Május közepén Magyar Péter első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel közösen hangsúlyozták a V4 újraépítésének fontosságát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság, hogy elmozdítható-e Sulyok Tamás
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök indítványát, ami az Alaptörvény-módosítások korlátairól szól. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt a lemondásra.


Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.

A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.

A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.

Közben az államfő asztalán van a parlament által múlt hétfőn elfogadott, többek között a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szóló 16. Alaptörvény-módosítás is, amelyet még nem írt alá. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni, és bár tartalmi vétóval nem élhet, eljárási hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz küldheti a szöveget.

Ma több tucat jogtudós tett közzé nyílt levelet, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érvelnek, legitimitást adva a kormányoldal törekvéseinek.

Magyar Péter miniszterelnök korábban Sulyok Tamás lépését, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordult, „szánalom kategóriának” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk