„Felfoghatatlanul hatalmas az ügy” – Már 92 milliárd forintot foglaltak le az MNB-ügyben a hatóságok

A Fővárosi Ítélőtábla szerdán jogerősen is tíz év börtönre ítélte azt a fiatal férfit, aki 2023 nyarán egy pénzügyi vita miatt meggyilkolt egy 21 éves informatikust a volt csepeli kenyérgyár területén. A Sz. Bence feltételes szabadságra bocsátás nélkül tölti büntetését. Bűntársa, Sz. Krisztián, aki a helyszínre fuvarozta, jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott – írja a 24.hu.

A gyilkosság hátterében egy pénzügyi vita állt, ami a tettes és az áldozat között alakult ki, miután egy videojáték (League of Legends) révén megismerkedtek. A vád szerint Sz. Bence 2023. július 20-án azzal a szándékkal csalta az elhagyatott gyártelepre a 21 éves Lászlót, hogy egy késsel megfenyegetve rendezze az anyagi vitát. A helyszínen azonban vita és dulakodás alakult ki, melynek során Sz. Bence a földre került áldozat hátára nehezedett, és elvágta a torkát. A holttestre két hónappal később egy füvet nyíró munkás talált rá. Az emberölés után a tettes magával vitte az áldozat telefonjait, bűntársával pedig a laptopot is el akarták adni, de ez végül nem történt meg.

Sz. Bencét első fokon tíz év börtönre ítélték., védője azonban a másodfokú tárgyaláson a büntetés enyhítését kérte, arra hivatkozva, hogy védence büntetlen előéletű, beismerő vallomást tett, és a börtönben is kifogástalan magatartást tanúsított. Az ügyészség a bűntárs esetében súlyosbításért fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla végül helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így az jogerőre emelkedett

A bíróság indoklása szerint az elkövetők olyan mélységbe süllyedtek erkölcsileg, hogy fel sem merülhetett enyhébb büntetés.

Sz. Bencét a több mint két és félmilliós bűnügyi költség megfizetésére is kötelezték.

Az áldozat Szerbiában élő édesanyja, aki most szólalt meg először a gyilkosság óta, a tárgyalás után arról beszélt, hogy elégtelennek tartja a büntetést.

Az asszony azért utazott Zentáról Budapestre, hogy a fia gyilkosának szemébe nézhessen, és éreztesse vele, hogy soha nem bocsát meg neki. Szerinte a tettes megbánása csupán színjáték volt.

Az asszony szerint azonban a férfi nem tudta sokáig tartani a tekintetét, hamar elfordult. A bíróság épülete előtt a másodrendű vádlott, aki szabadon távozhatott, egy „viszontlátásra” kíséretében sétált el mellette.

A család tragédiája a gyilkossággal nem ért véget, az édesanya mindkét gyermekét elveszítette.

Az asszony az ítélethirdetés után azt mondta, bár a büntetést kevesli, annak örül, hogy legalább nem enyhítették. „Teljesen tönkrement az egész családunk élete, de talán a sors egyszer visszaadja neki azt, amit érdemel” – tette hozzá.

További részletek a 24.hu cikkében.

Nem jogerősen hat év hat hónap fegyházbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék Joób Márton egykori szegedi képviselőt és világbajnok kenust. A bíróság bűnszervezet működését is megállapította, ami kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Az ítélet szerint a vádlottak 271 millió forintos költségvetési csalást követtek el. Joób és védője fellebbezett a döntés ellen, a volt képviselő a jogerős ítéletig szabadlábon maradhat.

– írja a Telex.

A bíróság több mint százmillió forintnyi, bűncselekményből származó vagyongyarapodást azonosított a volt képviselőnél.

A büntetés kiszabásakor a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe Joób büntetlen előéletét és azt, hogy korábban kárenyhítést teljesített.

Joób mellett további négy vádlottat is letöltendő szabadságvesztésre ítéltek bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt. Ők három és hat év közötti büntetéseket kaptak. Más vádlottak rövidebb, felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszták.

A bíró indoklása szerint több tanúvallomás, elektronikus dokumentum és a nyomozás során tett vallomások is alátámasztották, hogy Joób tisztában volt a szervezet működésével, sőt, vezető szerepet töltött be benne. A bíró szerint a vádlottnak észlelnie kellett volna a problémát.

A bíróság szerint a vádlottak egy olyan céghálót működtettek, amelynek célja az áfafizetési kötelezettség csökkentése volt. A szórólapterjesztési munkákat papíron különböző alvállalkozók végezték, a cégek egymásnak számláztak, a lánc végén azonban az áfát már nem fizették be. Az így szerzett összegeket készpénzben vették fel, majd visszaosztották egymás között.

Joób a teljes eljárás során tagadta bűnösségét. Védekezése szerint nem tudott a rendszer valódi működéséről, a pénzügyi és adminisztratív feladatokat pedig egy másik vádlott intézte.

Az ítélethirdetés után az ügyészség indítványozta Joób letartóztatását, a kiszabott büntetés mértéke miatti szökésveszélyre hivatkozva. A védelem azzal érvelt, hogy a kilencgyermekes apa végig együttműködött a hatóságokkal és minden tárgyaláson megjelent.

Idén év elején az ügyészség több tárgyalási napon nagy terjedelmű lehallgatási és elektronikus anyagokat ismertetett, amelyek a vádirat szerint a számlázási lánc működését támasztották alá. Márciusban az ügyészség letöltendő fegyházbüntetést indítványozott az elsőrendű vádlottra, hangsúlyozva a bűnszervezet-jelleget és a jelentős vagyoni hátrányt.

2024-ben Joób független polgármester-jelöltként indult a szegedi polgármesteri posztért, miközben a büntetőeljárás folyt ellene.

Az ügy a fellebbezések után másodfokon folytatódik.

A milánói közösségi közlekedés biztonsági kamerarendszerének képei kerülhettek egy sofőrökből és irodistákból álló WhatsApp‑csoportba, ahol a tagok női utasok testrészeiről készült fotókat osztottak meg, szexista és trágár megjegyzésekkel kísérve. Az ügyben a helyi közlekedési vállalat, az ATM már több érintett dolgozót felfüggesztett a munkavégzés alól, miközben az ügyészség vizsgálatot indított.

A milánói ügyészek kedden legalább egy alkalmazottat gyanúsítottként vontak eljárás alá jogosulatlan informatikai rendszerhez való hozzáférés miatt, öt másik férfi otthonában pedig a helyi rendőrség házkutatást tartott, és lefoglalta a telefonjaikat és más digitális eszközeiket.

A hatóságok jelenleg azt vizsgálják, hogyan juthattak a képekhez: vagy a járművek fedélzeti monitorait fotózták le, vagy súlyosabb esetben közvetlenül a cég központi rendszerébe törtek be jogosulatlanul.

Az egész botrány egy utasnak köszönhetően pattant ki, aki szombaton a 15-ös villamoson utazva vette észre, hogy egy előtte ülő, egyenruhás, de szolgálaton kívüli sofőr a telefonján egy olyan csoportbeszélgetést néz, amely tele van női utasokról – köztük a combjukról, mellükről és arcukról – készült képekkel és szexista viccekkel. Az utas lefotózta a sofőr képernyőjét, a felvételt pedig elküldte egy ismert feminista aktivistának, Carlotta Vagnolinak, aki nyilvánosságra hozta az esetet – írta a The Guardian.

Az ATM, amely belső vizsgálatot is folytat, közleményében hangsúlyozta, hogy gyorsan és a lehető legnagyobb körültekintéssel jártak el az ügy teljes körű tisztázása, a vállalati eszközök megfelelő használatának ellenőrzése, valamint „az ügyfelek és a város szolgálatában nap mint nap rendesen dolgozó több ezer munkatársunk védelme érdekében.” Giuseppe Sala, Milánó polgármestere kemény fellépést sürgetett a cégtől.

A Codacons nevű olasz fogyasztóvédelmi szervezet feljelentést tett az ügyészségen és az adatvédelmi hatóságnál is. Marco Maria Donzelli, a szervezet lombardiai elnöke szerint rendkívül súlyos esetről van szó.

A közlekedési szakszervezetek vezetői közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy „az emberi méltóság tisztelete és a nemek közötti egyenlőség alapvető értékek”.

Az online nőgyűlölet nem ismeretlen jelenség Olaszországban: tavaly nyáron nagy felháborodást keltett egy pornóoldal, amelyen ismert nőkről, köztük Giorgia Meloni miniszterelnökről készült manipulált képek jelentek meg, idén májusban pedig maga a kormányfő kritizálta a róla készült, mesterséges intelligenciával generált deepfake felvételeket.

A nyomozásnak még több kérdést kell tisztáznia, például hogy a képek egyetlen villamos kamerarendszeréből vagy több járművéről származtak-e, illetve hogy a felvételeket megosztották-e a szűk csoporton kívül is. Az sem világos egyelőre, hogy a képeken szereplő nőket sikerül-e azonosítani, és értesítik-e őket a velük történt visszaélésről.

Vádat emelt a Mezőkövesdi Járási Ügyészség Mezőcsát fideszes polgármestere ellen nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt.

A polgármester egy, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen szerzett intézményi vizsgadokumentumra hivatkozva szavaztatta meg magának a juttatást 2020-ban a képviselő-testülettel.

Az ügy akkor került a hatóságok látókörébe, amikor Ferge István volt polgármesterjelölt tavaly nyáron feljelentést tett a rendőrségen. A 24.hu-nak azt mondta, a nyomozás sokáig nem haladt, de április 12. után felgyorsultak az események, az ügyészség pedig a vizsgálatot kiterjesztette a Mezőcsát akkori jegyzőjére is, aki a gyanú szerint közreműködött a testület megtévesztésében.

Siposné Horváth Anita politikai támadásnak tartja az eljárást. Tavaly az őt ért „támadásokra válaszul” egy közösségi médiás videóban bemutatta a vizsgadokumentumát. A polgármester mindezek ellenére azt állította, hogy a vizsgaügy csak azért került napirendre, mert a Tisza Párt és Magyar Péter helyi fórumán „kiállt Mezőcsát érdekeiért”.