2027 novemberére teljesen eltűnhet az orosz gáz az EU-ból – az olajról külön döntenek
Szerda hajnalban Brüsszelben megszületett a döntés, ami véget vet egy korszaknak:
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói politikai megállapodást kötöttek egy lépcsőzetes tilalomról, amely a vezetékes gázra és a cseppfolyósított földgázra (LNG) egyaránt vonatkozik. Az orosz olaj importjának teljes leállítása külön jogalkotási pályán, de hasonló határidővel valósulhat meg.
A ma elfogadott, jogilag kötelező erejű menetrend részletesen szabályozza az átmenetet. A rendelet hatálybalépése után hat héttel általános tilalom lép életbe minden új orosz gázimport-szerződés megkötésére.
A végrehajtás biztosítására az EU egy előzetes engedélyezési rendszert vezet be, amely minden gázimportnál kötelezővé teszi az eredet hitelesítését, hogy megakadályozzák a kiskapukat és az orosz gáz átcímkézését. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében azok a nagy, nem orosz beszállítók, amelyek tavaly ötmilliárd köbméternél több gázt exportáltak az unióba és maguk is korlátozzák az orosz gáz forgalmazását, mentességet kaphatnak.
A rendszer tartalmaz egy vészféket is: ellátásbiztonsági vészhelyzet esetén, szigorú feltételekkel, ideiglenesen felfüggeszthető a tilalom.
A tagállamoknak konkrét feladatokat is előír a rendelet. Minden országnak nemzeti diverzifikációs tervet kell benyújtania, amelyben részletezi, hogyan számolja fel orosz gázfüggőségét. Azoknak az országoknak, amelyek még importálnak orosz kőolajat, erre vonatkozóan is stratégiát kell készíteniük. Az olaj kérdése formálisan külön úton halad: a tárgyalások során az Európai Bizottság írásban vállalta, hogy 2026 elején jogalkotási javaslatot tesz az orosz olaj teljes uniós tilalmára, amely legkésőbb 2027 végéig lépne hatályba.
A lépést az uniós intézmények vezetői történelmi tettként értékelték.
– nyilatkozta Lars Aagaard, a Tanács elnökségét képviselő dán klíma- és energiaügyi miniszter. Hasonlóan fogalmazott Ville Niinistö, az Európai Parlament főtárgyalója is.
– mondta az Európai Parlament közleménye szerint.
A megállapodás azonban nem élvez egyöntetű támogatást. Magyarország és Szlovákia hevesen ellenzi a tervet, arra hivatkozva, hogy az árrobbanást és ellátási bizonytalanságot okozhat. Robert Fico szlovák miniszterelnök az intézkedést „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte. A magyar kormány bírósági úton támadná meg a döntést. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban jelezte, hogy minden politikai és jogi eszközt bevetnek az energiaellátás biztonságáért.