prcikk: Óriási pusztítást végezne Kijevben egy taktikai atomfegyver, de a fronton nem sokat segítene Putyinnak | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Óriási pusztítást végezne Kijevben egy taktikai atomfegyver, de a fronton nem sokat segítene Putyinnak

60 éve nem volt akkora kockázata egy atomháborúnak, mint most. Taktikai atomfegyverekből az oroszoknak tízszer annyi van, mint az Egyesült Államoknak, de katonai és politikai értelemben sincs sok értelme a bevetésüknek.
Címlapkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. október 18.



Joe Biden szerint az 1962-es kubai rakétaválság óta nem volt akkora a nukleáris háború kockázata, mint most. Az amerikai elnök szerint a világ egy Armageddonnal néz szembe, ha Vlagyimir Putyin taktikai nukleáris fegyvereket vet be Ukrajnában.

Bár a hírszerzés szerint egyelőre nincs jele annak, hogy az orosz elnök valóban ilyesmire készülne, a közvélemény olyan fogalmakkal ismerkedik, amelyek szinte már teljesen feledésbe merültek a hidegháború vége óta. Például azzal, mi a különbség a taktikai és a stratégiai atomfegyverek között, vagy épp mekkora pusztítást végezne egy 5-10 kilotonnás atombomba.

Legutóbb 1962-ben sordódott a világ vészesen közel egy atomháborúhoz, amikor a Szovjetunió nukleáris fegyvereket küldött Kubába, mire az Egyesült Államok tengeri blokáddal reagált. Akkor egy hajszálon múlt a katasztrófa, mert egy szovjet tengeralattjáró tisztjei már el is döntötték, hogy nukeáris torpedót lőnek ki az amerikai hadihajókra, de egy tiszttársuk szerencsére lebeszélte őket erről. Végül a nagyhatalmak is megegyeztek: a szovjetek leszerelték a kubai rakétáikat, cserében az amerikaiak kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem rohanják le Kubát, és a Törökországba telepített fegyvereiket is visszavonják.

60 évvel később a legnagyobb fenyegetést Vlagyimir Putyin jelenti, aki egyre kétségbeejtőbb helyzetbe találja magát az ukrán fronton.

A katonai szakértők azt találgatják, eljöhet-e egy olyan pont, amikor hatalma megvédése érdekében taktikai atomfegyverekhez nyúl. A sorozatos harctéri vereségek és az részleges mozgósítás következtében elszenvedett népszerűségvesztés kompenzálásaként akár komolyan is fontolóra veheti a bevetésüket.

Az biztos, hogy ilyen fegyverekből bőven van az oroszoknak.

A hidegháború idején Egyesült Államok és a Szovjetunió fegyverkezési hajszájában nem csupán a világméretű pusztításra alkalmas interkontinentális ballisztikus, valamint a közepes hatótávolságú atomfegyverekből halmoztak fel jelentős mennyiséget, hanem a taktikai atomfegyverekből is. Ezeket elsősorban nem az erejük, hanem a hatótávuk különbözteti meg a stratégiai atomfegyverektől. Jellemzően az 5500 kilométernél nagyobb hatótávolságú szárazföldi rakétákat, a modern tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakétákat és a nehézbombázók által szállított bombákat szokás a stratégiai atomfegyverek kategóriájába sorolni, míg a kisebb hatótávolságúakat taktikai atomfegyvereknek hívják.

Az amerikaiaknak 1967-ben volt a legtöbb ilyen fegyverük, azóta azonban a számuk csökkent, főként a hidegháború befejezése után. Az Egyesült Államoknak jelenleg körülbelül 200 taktikai atombombája van, ezek fele Európában található. A 0,3-170 kilotonnás atombombákat hat légibázison tárolják Olaszországban, Németországban, Törökországban, Belgiumban és Hollandiában.

Ezzel szemben az amerikai hírszerzés szerint az oroszoknak akár 2000 működő taktikai atomfegyvere is lehet.

Ezeket ráadásul folyamatosan modernizálták. A DefenseOne katonai magazin idézi a Johns Hopkins egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának 2017-ben megjelent tanulmányát, amely szerint „Oroszország, miután rájött, csak nukleáris fegyverekkel ellensúlyozhatja a NATO hagyományos fegyverzetének fölényét, nagy erőkkel folytatta kutatási és fejlesztési programját a kisebb hatású atomfegyverek terén."

Ez a „kisebb hatás” azonban valójában óriási pusztítással járna, attól függően, hogy egy ilyen fegyvert hol vetnek be. A NukeMap online térképmodell szerint például

egy Kijev elleni 20 kilotonnás támadásnak 24 órán belül 31 ezer halottja és 65 ezer sebesültje lenne, de lehet, hogy az áldozatok száma erősen alulbecsült.

Bár az oroszok a hagyományos fegyvereket civil lakosok ellen is habozás nélkül bevetették, és egy ekkora csapás lélektanilag megrendítően hathatna Ukrajnára, politikailag mégis óriási kockázatokat hordoz. Putyin azon országok számára is vállalhatatlan partnerré válna, amelyek eddig semlegesek maradtak a mostani konfliktusban, így jó eséllyel eveszítené Kína és India jóindulatát is. A világ minden bizonnyal olyan mértékű emberiesség elleni büntettel vádolná, amihez hasonlóra csak kevés példa volt a történelemben.

Annak jóval nagyobb esélye van, hogy Moszkva a fronton próbál taktikai atomfegyvert bevetni. Ezek a harctéren elsősorban arra jók, hogy megsemmisítsenek velük egy ellenséges haderő-koncentrációt, vagy fontos utánpótlási raktárakat.

Csakhogy az ukrán hadszíntér óriási. Az Oroszország által elfoglalt terület csaknem akkora, mint Portugália, az ukránok pedig számos elnyúló fronton harcolnak, vagyis sehol sem koncentrálódnak akkora mennyiségben, hogy az indokolja atomfegyver bevezését.

„Egy 5 kilotonnás nukleáris robbanás hatékony gyilkos lenne, de csak egy viszonylag kicsi, 1-1,5 kilométeres körzetben. Azoknak viszont jók lennének a túlélési esélyei, akik legalább 2 kilométerre, vagy attól távolabb tartózkodnak, és védőfelszerelésük is van. Éppen ezért az atomfegyver bevetésével nem valószínű, hogy meg lehet állítani vagy visszaszorítani egy 20-30 km hosszú frontszakaszon az ellenség előrenyomulását” – írja Michael Frankel, a 2017-es tanulmány egyik szerzője.

A környezeti hatás viszont annál súlyosabb lehet, ugyanis egy harci célokból bevetett atomfegyvernél szinte lehetetlen megjósolni, hogy a sugárszennyezés meddig terjedhet például a szelek vagy az esők útján.

Edward Geist, a RAND Corporation politikai elemzője a közelmúltban arra figyelmeztetett: azok a tanulmányok, amelyeket a hidegháború idején születtek, túlságosan leegyszerűsített fizikai és számítógépes modellek alapultak, éppen ezért erősen félrevezetők. Könnyen lehet, hogy

egy Ukrajnába bevetett atomfegyver az eredeti célterületnél sokkal nagyobb területen szennyezne, veszélybe sodorva akár még az Oroszországban élőket is.

Legalább ekkora kockázatot jelenthetnek Putyin számára a politikai és a katonai következmények. Amerikai illetékesek nem árulták el, hogy milyen módon válaszolnának egy atomfegyver-bevetésére, de azt kijelentették, hogy a válasz „katasztrofális” lenne az orosz haderőre nézve.

Ez nem feltétlenül jelent nukleáris válaszcsapást, de a homályos megfogalmazás szakértők szerint segítheti, hogy könnyebben kiszúrhassák, ha Putyin csakugyan készül valamire. Ha ugyanis az orosz elnök nem tudja megjósolni az Egyesült Államok válaszát, egy taktikai atomfegyver bevetése előtt kénytelen lenne a teljes nukleáris haderejét készültségbe helyezni, ami azt jelentené, hogy tengeralattjárók indulnának ki a tengerre, teljes készültségbe helyeznék a rakétaerőket, felszállásra készen várakoznának a reptereken a stratégiai bombázók. Mindez egész biztosan nem kerülné el a nyugati katonai hírszerzés figyelmét, és így arra is több esély lenne, hogy Putyint rákényszerítsék a terv elvetésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint teljesen félreérti a Fideszt, aki azt hiszi, hogy trükkökhöz folyamodna egy vereség után
Az elemző szerint a jelenlegi kormánypárt a többség akaratával szemben sosem politizál, bármennyire is elmegy a falig. A hatalom átadása után azonnal a visszatérésen dolgoznának, és nagyon kemény ellenzékiségre kellene tőlük számítani.


Török Gábor politológus a Facebookon elemezte, mire lehet számítani a Fidesztől egy esetleges választási vereség után.

A politológus szerint, amióta a Tisza Párt a választás esélyesének látszik, egyre több találgatás hangzik el azzal kapcsolatban, hogy egy vesztes választás után milyen trükkökre készülhet a kormánypárt.

„A régi vagy egy csonka parlament összehívása még az új megalakulása előtt, kétharmados döntések villámgyors áterőltetése, félelnöki vagy elnöki rendszer bevezetése - minden kombináció elhangzik ezekben a napokban.”

Bár szerinte ezek között vannak alkotmányellenes, „necces” és politikailag kockázatos, de végigvihető forgatókönyvek is, mégis úgy véli, hogy „a Fidesz rendszerének és logikájának teljes félreértése az ezekről való fantáziálás”.

Török Gábor kifejti, hogy a Fidesz politikai kormányzást folytat, amelyben a céljaihoz keres eszközöket.

„Ha többsége van, érvényesíti, ha szükségesnek, érdekének lát egy változtatást, gyorsan meglépi. Nem riad vissza attól sem, hogy a politikai versenyben az aktuális ellenfeleit mindenfélével megvádolja, vagy éppen kétes hitelességű dokumentumok alapján beszéljen az ellenfél terveiről” – írja, majd hozzáteszi, hogy az orbánizmus arról híres, hogy mindent megtesz a hatalompolitikai céljaiért, és ha van ereje, még a falat is arrébb tolja.

A politológus szerint ugyanakkor van egy erős ellensúlya a Fidesz eszközhasználatának, ez pedig a népakarat, ami a legtisztábban egy választáson tud megnyilvánulni.

„Nem az állítom, hogy mindenféle meghatározás alapján igaz lenne a kormánypárt vezetőinek mély demokratikus elkötelezettsége, de azt igen, hogy a klasszikus, többségi definícióknak bizony megfelel. Lehet (sőt, biztos), hogy nem tartják annyira fontosnak a hatalmat korlátozó intézményeket vagy éppen a konszenzusos demokrácia logikáját, de a többség akaratával szemben nem szívesen politizálnak”

– állítja Török.

Ezért ha a Fidesz elveszíti a választást, Törököt nagyon meglepné, ha olyan trükközésbe kezdenének, amely ezt a döntést felül akarná írni. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy

a hatalom átadásának másnapjától minden erejükkel arra összpontosítanak majd, hogy a lehető leghamarabb visszaszerezzék az elvesztett többséget.

A posztját azzal zárja:

„ha a Tisza nyeri a választást – én alapvetően (közjogi és nem kommunikációs értelemben) sima hatalomátadásra és nagyon kemény ellenzékiségre számítok a Fidesz részéről.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Megnevezte az Információs Hivatal volt főigazgató-helyettese, hogy kik állhatnak a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció mögött
Telkes András szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Szerinte a politikai ellenzék megfigyelése azt jelzi, hogy a hatalom megrendeléseit teljesítik.


Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a HVG-nek adott interjúban teljesen életszerűnek nevezte azt, amit Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) volt főnyomozója a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akciókról mondott.

A volt hírszerző szerint egészen bizonyosnak tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) volt a „karmester” az egész történetben, és mindent előre tudtak. Ezt szerinte az is bizonyítja, hogy az AH főigazgatójának levele, amelyben hosszabb ideje tartó nyomozásról írt, lényegében lebuktatta a szolgálatot.

„Én nem tudom, mit lehet évekig nyomozni egy most 19 éves fiú után. Egy ilyen levelet egy felkészült elemző bármelyik szolgálatnál megír fél óra alatt” – fogalmazott Telkes, aki szerint a levél egy „nagy halom üres állítás, ami semmivel sincs alátámasztva”.

Szerinte egyetlen titkosszolgálat sem kezdene magától egy ilyen akcióba.

„Nincs olyan szolgálat, amely önmagától egy ilyen akcióba belekezdene, ilyet csak politikai utasításra indítanak el”

– jelentette ki. Úgy véli, ez azért lehetséges ma Magyarországon, mert a szolgálatok már nem nemzetbiztonsági, hanem állambiztonsági jelleggel működnek, amelyeket mindig a politika irányít. Ezzel szemben egy nemzetbiztonsági szolgálatot hagynak önállóan tevékenykedni, mert feltételezik róla, hogy képes felmérni a kockázatokat.

„Ebben az esetben is azért gondolom, hogy ezek állambiztonsági jellegű szolgálatok, mert egy demokráciában a politikai ellenzék nem lehet tárgya a titkosszolgálatok munkájának”

– mondta. Hozzátette, a titkosszolgálat akkor avatkozik be, amikor a rendszer már nem demokrácia, és a kormány egyenlőségjelet tesz az ellenzék és az ellenség közé.

„A magyar szolgálatok elsőszámú célpontja a hazai ellenzék lett”

– állítja a volt főigazgató-helyettes, aki szerint az akció a nemzetbiztonsági törvény lábbal tiprása.

Telkes András egyértelmű parancsnoki láncot feltételez az ügy mögött, szerinte egy ilyen akcióról a legfelső szinten is tudniuk kell.

Úgy gondolja, az ügyben érintett lehet a miniszterelnök, Rogán Antal miniszter, Bíró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó, Farkas Örs államtitkár, valamint a szolgálatok vezetői.

A volt hírszerző szerint bár a titkosszolgálati és rendőrségi állomány döntő többsége az esküjéhez hű, és nem venne részt ilyesmiben, a parancsuralmi rendszerből nehéz kilépni. Úgy véli, valószínűleg kiválogattak egy lojális munkatársi csoportot a feladatra, akiknél nem kellett tartani kiszivárogtatástól. Felvetette, hogy az akciót fedőcégek vagy „baráti” biztonságtechnikai cégek bevonásával is végezhették.

„Az egész emlékeztet engem arra, ahogy az orosz szolgálatok – az SZVR, a GRU és az FSZB – használják a hackercsoportokat”

– tette hozzá, párhuzamot vonva az orosz módszerekkel, ahol bűnözői csoportokat is bevonnak a műveletekbe.

Az akció lebukását Telkes a dilettantizmusnak és a koordináció hiányának tulajdonítja. Úgy látja, a végrehajtók „egymásra futottak”, és nem volt megfelelő jogi felkészültség sem. A gyermekpornó vádját például semmivel nem alapozták meg, miközben szerinte léteznek olyan szoftverek, amelyekkel könnyedén elhelyezhettek volna ilyen tartalmakat a célpontok gépére.

„A dilettantizmus végigkísérte az egész folyamatot, állandóan keresték a megfelelő gyanúsításokat és azután azokhoz próbálták az »bizonyítékokat« összelapátolni”

– fogalmazott.

A „Henry” néven futó ügynököt szerinte ugyanaz a „hatalmi arrogancia” jellemezte, mint a Fideszt, és a beszervezés minden szakmai szabályát megszegték. Nem térképezték fel a célpont személyiségét, és a bratyizás is hiba volt. „Az ügynökkel nem lehet bratyizni” – szögezte le. A legsúlyosabb hibának mégis azt tartja, hogy Henry kulcsfontosságú információkat fecsegett ki a még nem megbízhatónak tartott célpontnak.

Az ukránkém-vádat bizonyítani hivatott videóval kapcsolatban Telkes azt mondta, „folyik a szerecsenmosdatás”, és megpróbálják elsikálni a szolgálatok saját szerepét. Szerinte ha az AH valóban külföldi kémtevékenységet észlelt volna, kötelessége lett volna értesíteni a Tisza Pártot.

„Az igazán gusztustalan azonban a 19 éves Gundalf kihallgatása”

– mondta, hozzátéve, hogy az AH-nak nincs rendőrségi jogosítványa, így a fiatalembernek nem lett volna kötelező részt vennie a kihallgatáson, ahol hatalmas pszichés nyomás alá helyezték. A volt hírszerző szerint a videóból egyértelműen kiderül, hogy Gundalf nem ügynök, és a kihallgatás célja a „gyanakvás csírájának elültetése” volt. Hősiesnek nevezte Gundalf és társa, Buddha tettét, akik bizonyítékot akartak szerezni, de lehallgatták őket. „Micsoda stresszhelyzet lehetett, hogy nincs kihez fordulni, mert nincs olyan hatóság, amely meghallgatná és megvédené őket?” – tette fel a kérdést.

Telkes András szerint a kormányzat politikája a Tiszával szemben két szálon futott: egy titkos és egy nyilvános szálon. Utóbbi része volt az eszkaláció, amelynek során a szolgálatokkal írattak meg olyan jelentéseket, melyek szerint Ukrajna fenyegeti a magyar kritikus infrastruktúrát vagy finanszírozza a pártot.

Úgy látja, később az orosz szál is megjelent, amikor „minden bizonnyal orosz segítséggel” megvágtak egy nyilatkozatot, hogy az Orbán-család elleni fenyegetésként lehessen bemutatni. Ebbe a láncba illesztette az ukrán pénzszállítók elleni akciót is, ami szerinte több bűncselekmény gyanúját is felveti. „Ennek lett volna a következő logikus lépése az Orbán elleni merénylet” – vázolta fel a lehetséges eszkalációs láncot.

A volt hírszerző szerint sok jel utal arra, hogy az oroszok beavatkoznak a magyar választási kampányba, de nem gondolja, hogy ez szolgálat-szolgálat szintű együttműködés lenne. Inkább azokkal léphetnek kapcsolatba, akik a propagandát és a kampányt irányítják. Úgy véli, a nyugati szolgálatok azóta figyelik Szijjártó Péter és más, orosz kapcsolattal gyanúsított személyek telefonjait, amióta kiderült, hogy Magyarország Szlovákia belügyeibe avatkozott. „Most pedig megkezdődött a csepegtetés, és valószínűnek tartom, hogy még előkerülnek hasonló dokumentumok” – jósolta.

Az akcióban a gyermekprostitúciós részleg bevonását azzal magyarázta, hogy a lehallgatásból kiderült, Henry megbukott, és gyorsan kellett cselekedni. „Ezért kérték ész nélkül az NNI-t hogy intézkedjen, nem akarták, hogy az egész nyilvánosságra kerüljön” – mondta. A cél szerinte a számítógépek gyors megszerzése volt, hogy bejussanak a Tisza rendszereibe, de ez a titkosítás miatt nem sikerült.

A Tisza Világ applikáció feltörésével kapcsolatban is valószínűnek tartja az AH közreműködését.

Egy esetleges rendszerváltás esetén egy független bizottság felállítását javasolja a törvénytelenségek feltárására, és a szolgálatok megtisztítását. Bár szerinte a papíralapú bizonyítékokat megpróbálhatják megsemmisíteni, a többszörösen tárolt dokumentumok eltüntetésének kicsi az esélye.

Telkes úgy látja, Pintér Sándor belügyminiszter „a partvonalra van szorítva” az ügyben, és valószínűleg nem is tudott róla. Szerinte a miniszterben nem bíznak, ezért vonnak be inkább olyan szerveket, mint a TEK vagy a NAV.

A jövővel kapcsolatban úgy vélekedett, ha a Fidesz nyeri a választást, Pintér távozik, és az ország tovább halad a „belaruszi úton”. „Ha a Fidesz győz, az egyben azt is jelenti, hogy tovább haladunk a belaruszi úton: a Nyugat bizalmát nem lehet visszaállítani, nincs más, mint menni ezen az úton, ami a szolgálatok szempontjából azt jelenti, hogy végleg bebetonozódik ez az állambiztonsági jellegük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”
Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.


Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, hogy vége van. Engedd el. Add át a hatalmat. Lehet, hogy még nem késő” – egykori Fidesz-szavazó színész üzent Orbánnak
Georgita Máté Dezső színművész nyílt levélben szólította fel a miniszterelnököt a hatalom átadására a közelgő választások előtt. A posztban a színész leírja, hogy a menekültek elleni uszítás miatt ábrándult ki a kormányfő politikájából.


Személyes hangú, tegeződő posztban fordult Orbán Viktorhoz Georgita Máté Dezső színész, akinek gondolatait ma Nagy Ervin is megosztotta. A Zámbó Jimmy életéről szóló A Király című sorozatból is ismert színész azzal kezdi a miniszterelnöknek címzett sorait, hogy egykor hitt benne, a családja Fidesz-szavazó volt, és gyerekként ő maga is járt a párt nagygyűléseire.

Georgita Máté Dezső felidéz egy személyes emléket is, amikor Orbán Viktor fia gimnáziumi évfolyamtársaként a szalagavatóján a miniszterelnök odament hozzá és megdicsérte egy Janikovszky Éva-szöveg elmondása után. „Gyerekként ez olyan visszaigazolás volt, amit nem felejt el az ember”

– írja a színész, hozzátéve, hogy amikor először szavazhatott, boldogan húzta be az X-et a Fidesz neve mellé.

A fordulatot a menekültek elleni kormányzati kommunikáció hozta el számára. „Nem sok mindenben vagyok teljesen biztos, de az emberek egyenlőségében igen. Ott éreztem először, hogy ez már nem az az irány, amiben addig hittem” – fogalmaz a posztban, amelyről a 24.hu is beszámolt. A színész szerint ezután már egy folyamat vezetett a teljes kiábrándulásig, amelyben egyre több kompromisszumot és határátlépést látott a hatalomban maradásért.

A levélíró arról is ír, hogy a politika mára a családi kapcsolatait is megterheli, és dühös az országban tapasztalható megosztottság miatt. „Dühös vagyok, mert szétszakadt ez az ország. Mert nem lehet dolgokról nyugodtan beszélni” – jelenti ki, majd kritikával illeti a független színházi szakma ellehetetlenítését, az oktatás és az egészségügy állapotát. Bár urbánus középosztálybeliként jól él, a kisfalvakban járva azt tapasztalja, hogy sokaknak nincs kitörési lehetőségük.

Georgita Máté Dezső szerint a nagy hatású politikusok képesek a saját életükön túlmutatóan cselekedni egy országért, de Orbán Viktornak ez nem sikerült. „A nap uralásáért olyan sebeket ejtettél ezen az országon, amelyek nagyon nehezen fognak begyógyulni” – írja a színész. A posztot egykori Fidesz-szavazóként azzal a felszólítással zárja, hogy a miniszterelnök ne mélyítse tovább az árkokat. „Tudod, hogy vége van. Engedd el. Add át a hatalmat. Lehet, hogy még nem késő.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk