„Ők azok, akik keresnek a vérontáson. Ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – mondta szombati évértékelő beszédében Orbán Viktor. Szerinte a Shell és az Erste Bank Brüsszellel együtt háborús szövetséget alkotnak. A vádakra a Shell egyetlen mondattal reagált.
A Várkert Bazárban tartott beszédében a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a háború fő nyertese a Shell, a cég célja pedig az, hogy leválassza Magyarországot az olcsó gázról, és nem érdekli, hogy ebbe a magyar háztartások belerokkannak.
– válaszolta a Telex kérdésére a cég sajtóosztálya.
Az Erste Bank szintén reagált a miniszterelnök szavaira: „Az Erste Bank Hungary Zrt. alapelvei szerint ellenez minden háborút és erőszakot. Az Erste Bank Hungary Zrt. semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban, a bank a rá vonatkozó jogszabályokat maradéktalan betartja.”
Orbán Viktor szerint a Shell és az Erste Bank a Tisza Párt mögött áll. A beszédben ugyan nem hangzott el a neve, de a Shell korábbi globális alelnöke, Kapitány István januárban csatlakozott a Tisza Párthoz gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőként.
A magyar kormány korábban egészen más hangnemben beszélt a Shellről. 2025 szeptemberében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá a vállalattal. A miniszter akkor megbízható partnernek nevezte a céget, amely száz éve van jelen Magyarországon.
A Shell 2022-ben rekordnyereséget, közel 40 milliárd dolláros profitot ért el, majd 2023-ban is 28 milliárd dollár feletti eredményt produkált. A profitugrásban szerepet játszott az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiapiaci sokk.
Magyar Péter a müncheni tárgyalásai közben szakított időt arra is, hogy találkozzon a kint élő magyarokkal. Egy videón is megosztott az eseményről, melyhez azt írta:
"Az osztrák kancellár és a finn elnök között kiugrottam a Bajorországban élő magyarokhoz. Aztán majdnem jöttek a rendőrök".
A TISZA Párt vezetője elmondta, hogy egy müncheni sörözőben húsz főre foglaltak helyett, de ennél többen jelentek meg a rendezvényen, ezért "most jön a rendőrség, mert kicsit többen vagyunk. De hát ez előfordul" - mondta, miközben sokan vették körül és a háttérben sramlizene szólt.
Majd a politikus beszélt is az egybegyűlteknek. Elmondta, hogy nyilván különböző okokból élnek kint a magyarok, családi, oktatási, munkavállalási, vagy épp egészségügyi megfontolásból. De a TISZA Párt célja az, hogy minden eszközzel, adóval, adminisztratív módon, támogatással segítse, hogy "minél többen hazagyertek. Hazahozzátok a tapasztalatotokat, a nyelvtudásotokat, a cégeiteket, a vállalkozásaitokat, hogy ti is hozzá tudjatok járulni egy működő és emberséges Magyarország felépítéséhez".
VIDEÓ: A találkozóról
Négyszemközt tárgyalt a német kancellárral Magyar Péter a bajor fővárosban. A Tisza Párt elnöke a megbeszélésen arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén legfontosabb feladatuknak az uniós források hazahozatalát tartanák, miközben nem támogatnák Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és elutasítanák a migrációs paktumot is.
A megbeszélésről Magyar Péter a saját közösségi oldalán számolt be.
Posztja szerint a tárgyalás középpontjában a Magyarországnak járó, de nagyrészt befagyasztott uniós források sorsa állt.
– idézte fel a politikus. Hozzátette, ehhez
A külpolitikai kérdések is napirendre kerültek. Magyar Péter egyértelművé tette a német kancellár számára a Tisza Párt álláspontját Ukrajnáról és a migrációról is.
A megbeszélésen az orosz–ukrán háború is szóba került, ezzel kapcsolatban Magyar Péter úgy fogalmazott: „Hangsúlyoztam, hogy minden lehetséges eszközzel támogatni kell a mielőbbi orosz-ukrán békekötést.”
A február 13. és 15. között zajló Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián Európa vezető politikusai vitatják meg a kontinens biztonsági kihívásait. Magyar Péter vállalásai egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a Magyarországnak szánt kohéziós és helyreállítási pénzek jelentős részét továbbra is jogállamisági és korrupcióellenes feltételekhez köti az Európai Unió, az Európai Parlament pedig bíróságon támadta meg a források egy részének korábbi felszabadítását. Az EU új migrációs és menekültügyi csomagjának végrehajtási terve júniusra készülhet el, ám a jelenlegi magyar kormány már jelezte, hogy nem hajtja végre a paktumot. A Tisza Párt korábban bemutatott programjában szintén a korrupcióellenes fellépés, az igazságszolgáltatás függetlensége és a zéró tolerancia az illegális migrációval szemben szerepel.
– jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a müncheni biztonságpolitikai konferencián, egy populizmusról szóló panelbeszélgetésen. Weber a magyar miniszterelnök példájával támasztotta alá, hogy nem enged a politikai tűzfalból a radikális jobboldallal és a populistákkal szemben.
„Ez is mutatja, hogy nem engedünk a tűzfalból. És Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került, már Ukrajna támogatása ellen kampányol” – mondta Weber a Telex tudósítása szerint.
Az EPP-elnök szerint egyértelmű vörös vonal, és
Szintén Münchenben szólalt fel szombaton Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. „Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy életre keltsük Európa kölcsönös védelmi záradékát. A kölcsönös védelem nem opcionális az EU számára. Ez kötelezettség” – mondta. Szerinte a gyorsabb döntéshozatal érdekében az eddigi konszenzusos döntések helyett a minősített többség bevezetését kellene szorgalmazni. Von der Leyen úgy látja, Európa felébredt, és „olyan határátlépésekre is sor került, amelyeket már nem lehet meg nem történtté tenni”. Az unió erősítése érdekében az Egyesült Királysággal, Norvégiával, Izlanddal és Kanadával való együttműködést hangsúlyozta, az Egyesült Államok azonban hiányzott a felsorolásból.
A müncheni üzenetekre Orbán Viktor az évértékelőjében reagált, ahol Webert és von der Leyent is megemlítette, akik a Fidesz legújabb plakátjain is szerepelnek. A miniszterelnök másként értékelte a szakítást az Európai Néppárttal, és a Tisza Pártot brüsszeli kreálmánynak nevezte. „A Tiszát a németek alapították Herr Weber vezetésével és Ursula von der Leyen zászlóanyasága mellett. Brüsszelben ezt mindenki természetesnek veszi, ott ez így szokás” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor neve más vezetők beszédeiben is előkerült a konferencián. Friedrich Merz német kancellár egy „kormányfőről” beszélt az Európai Unióból, aki mandátum nélkül ment Moszkvába tárgyalni, nem ért el semmit, és egy héttel később minden korábbinál nagyobb támadás érte az ukrán polgári infrastruktúrát. Ezzel a 2024-es, botrányt okozó kijevi, moszkvai és pekingi „békemisszióra” utalt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is üzent a magyar miniszterelnöknek, megjegyzést tett a súlyára is.
A Fidesz és az Európai Néppárt viszonya már évekkel ezelőtt megromlott. A magyar kormánypártot először felfüggesztették a néppárti frakcióban, majd 2021-ben, a kizárása felé haladva, a Fidesz távozott a képviselőcsoportból, később pedig a pártcsaládból is kilépett.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
