HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az „átláthatósági” törvényről: Nem is lehetett tovább várni

A miniszterelnök Tiranában beszélt az ukrán EU-tagság kockázatairól, a háborúról, és arról is, hogy öt hónapot elvesztett a magyar gazdaság.


Orbán Viktor az Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóján vett részt, ahol Ukrajna uniós csatlakozása is napirenden szerepelt. A miniszterelnök Gönczi Gábornak adott interjút a TV2 Tények című műsorában, amit a Blikk szemlézett. A beszélgetést Orbán előzetesen Facebook-oldalán is beharangozta.

Az interjúban több fontos kijelentést is tett: például azt mondta, hogy „ha az ukránokat felveszik, a háborút is felveszik”. Az isztambuli béketárgyalásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „nehéz engem már meglepni ebben a háborúban, bármilyen fordulattal”.

Orbán beszélt a soros EU-elnökség idején tett látogatásairól is. Kijevben tűzszünetet javasolt Volodimir Zelenszkijnek, de mint mondta, „kerek-perec megmondta Zelenszkij elnök úr, hogy ez nem jó ötlet, nem akar tűzszünetet, a béke az nem aktuális, az idő az oldalán van és nyerni fog”. Orbán erre azt válaszolta: „hatalmas zakó lesz”, mert szerinte az idő Oroszország oldalán áll.

A miniszterelnök ezután Moszkvában folytatta a béketárgyalásokat, ahol úgy tapasztalta, hogy „a megegyezési szándék rendkívül csekély”. Szerinte a háborút csak akkor lehet lezárni, ha nemcsak az oroszok és az ukránok, hanem az EU és az Egyesült Államok is tárgyalóasztalhoz ül. Úgy fogalmazott: „egy dolgunk van, hogy támogassuk az amerikai elnököt”.

Azt is kiemelte: „amíg az amerikai elnök és az orosz elnök között nem lesz egy ugyanolyan tárgyalás, mint ami volt az amerikai és az ukrán elnök között, addig béke sem lesz”. A politikai kitartásával kapcsolatban azt mondta: „minden egyes alkalommal egy arasznyival közelebb kerülünk a tűzszünethez, csak még nem vagyunk ott”.

Orbán szerint a háború miatt szenvednek a családok és a vállalkozások. Úgy látja,

az év első öt hónapja már elveszett. „Öt hónap a magyar gazdaságnak az sok millió euró veszteség” – fogalmazott.

A csúcstalálkozó során több kétoldalú megbeszélést is folytatott. A német kancellárral, Friedrich Merzcel a német–magyar gazdasági kapcsolatok voltak a fő témák. Orbán azt mondta: „világossá tettem, hogy ami most van az nekünk rossz. Az, hogy Németország Európa beteg embere, és a német gazdaság nem versenyképes, egyre rosszabb teljesítményt nyújt – ez nemcsak a németek gondja, ez a mi gondunk is”.

Kijelentette: „Magyarország érdekelt az új német kormány sikerében”. Az orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállásukban viszont különbségek vannak: „az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontot egy rövid mondatban tisztáztuk: Nem értünk benne egyet!”

A NATO-főtitkárral, Mark Ruttéval is egyeztetett. Orbán kérte, hogy a NATO legyen tisztában azzal, hogy mi történik Magyarország körül. Elmondta: „nem szokunk mi rá a NATO segítségére, csak az a dolguk, hogy a NATO legyen tudatában annak, hogy mi történik itt, és ne adjon hitelt semmiféle, Magyarországot lejáratni akaró kampánynak”.

Szerinte a magyar külpolitikát egyetlen dolog vezérli: „bennünket se Oroszország, se Ukrajna érdekei nem érdekelnek, mert a magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti: az, hogy mi a magyarok érdeke”.

Szóba került az új „átláthatósági törvény” is, amely Orbán szerint fontos eszköz a külföldi befolyás visszaszorítására.

„Nem is lehetett tovább várni bizonyos jogszabályokkal, mert azt nem lehet megengedni, hogy külföldről finanszírozott, háborúpárti propagandakampányok menjenek Magyarországon akadálytalanul” – mondta.

Úgy véli, a korábbi külföldi befolyás a migrációt és a genderideológiát népszerűsítette, de ezeket sikerült kezelni. Most viszont szerinte „háborúról van szó”, és „Brüsszelből pénzelik az ukránbarát propagandát”.

Megismételte: „ha az ukránokat felvesszük, akkor a háborút is felvesszük”. A TISZA Párttal kapcsolatban azt mondta, Magyarország erős állam, és „erősek a szuverenitásvédelmi képességei”. Hozzátette: „tudják annak a módját, hogy egy ilyen külföldi befolyásolással hogyan kell összekötni valakit és lecsapni rá”.

A miniszterelnök úgy látja, hogy Ukrajna uniós csatlakozása súlyos következményekkel járna a magyar gazdaságra nézve. „Semmilyen választ, garanciát nem kaptunk sem Brüsszeltől, sem máshonnan, hogy hogyan fogja ezt a magyar gazdaság túlélni.” Az ukrán emberek, köztük a bűnözők beáramlását, az uniós források elosztását és a nyugdíjrendszert is veszélyben látja.

Azt is elmondta, hogy a gazdák Brüsszelben készülnek tüntetésre, mert „kapizsgálják, hogy baj lesz”.

Végül arról is beszélt, hogyan lehetne megoldani a háborús helyzetet: szerinte akkor lenne jó forgatókönyv, ha Trump és Putyin leülnének tárgyalni, majd az EU ezután megállapodást kötne Ukrajnával és Oroszországgal. Úgy látja: „az európai gazdaság újra nagy lesz és sikeres. Ez néhány hónap alatt megtörténhet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Öt orosz drón a lengyel NATO-bázis felé tartott, hármat holland vadászrepülők lőttek le
Összesen 19 pilóta nélküli eszköz sértette meg a lengyel légteret szerda hajnalban; több visszafordult, a többit megsemmisítették. A történtek után Varsó a 4-es cikkely alkalmazását kérte.


Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, szerda hajnalban 19 orosz drón lépett be a lengyel légtérbe. A légvédelem a többséget lelőtte, több eszköz pedig visszafordult Ukrajna felé.

A történtek után a NATO szerda délután biztonsági tanácskozást tartott. A lengyel hatóságok ismertették az előzetes vizsgálat eredményét.

A Die Welt értesülése alapján a HVG azt írta, hogy

öt drón egy olyan NATO-bázis felé repült, ahonnan rendszeresen szállítanak katonai felszerelést Ukrajnába.

Az öt közül hármat holland F–35-ös vadászgépek lőttek le, kettő pedig eddig tisztázatlan körülmények között zuhant le a német lap szerint.

A Weltnek egy magas rangú NATO-tiszt név nélkül azt mondta,

nagy valószínűséggel szándékosan hatoltak be a drónok a NATO légterébe. Szerinte az orosz fél azt akarta felmérni, a szövetség milyen gyorsan és milyen eszközökkel reagál.

Erre utalhat az is, hogy a roncsokban nem találtak robbanóanyagot.

Az eset miatt Lengyelország kérte a NATO 4-es cikkelyének alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a szövetség fő döntéshozó testülete megtárgyalja, veszélyben van-e a tagállam területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága.

Az események után az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy fogalmazott: „Európa harcban áll.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz visszaszólt Orbán Viktoréknak a Charlie Kirk elleni merénylet után
Charlie Kirk halála kapcsán azt írta, az erőszak a démonizálás következménye, és ez a magyar közéletre is igaz. Felidézte a „poloskák” és „ki kell takarítani” fordulatokat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 11.



Ruszin-Szendi Romulusz a közösségi oldalán reagált Charlie Kirk halálára és Orbán Viktor szavaira, vette észre a 24.hu. Szerinte Donald Trump amerikai elnök reakciója pontos volt: „Az erőszak és a gyilkosság annak a tragikus következménye, amikor démonizálni kezdik azokat, akikkel nem értenek egyet.”

Úgy véli, ez a magyar valóságra is igaz. Felidézte, hogy Orbán „poloskákról” beszélt, akiket „ki kell takarítani”, a kormányoldal szereplői pedig rendszeresen címkéznek, listáznak, ellenséget keresnek és démonizálnak. A kötcsei beszédben szerinte a miniszterelnök megfenyegette azokat, akik nem hajlandók ugyanazt ismételni, mint ő.

„Ez már régen nem politika. Ez gyűlöletgyártás, ami mérgezi a közösséget, rombolja a társadalmat, és fokozatosan elzárja az utat a békés viták elől. Szavakból golyót öntenek, és ezzel mérgezik a társadalmat. A vezető, aki nem példát mutat, hanem ellenségképeket gyárt, végső soron saját népét hergeli egymás ellen.”

Hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt szerint lehet máshogy látni a világot, lehet vitázni és élesen ütköztetni érveket, de nem szabad démonizálni azt, aki másként gondolkodik.

A volt vezérkari főnök Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek is üzent. „Vas az van, de nincsen agy” – így kommentálta azt, amit szerinte a kormány szerdán bemutatott, miután orosz drónokat lőttek le Lengyelország felett. Úgy fogalmazott, a modern hadviselés alapja a többdimenziós gondolkodás, a gyors helyzetfelismerés és a különböző haderőnemek, képességek összehangolása. Szerinte nálunk a reakciók lassúak, széttartók és következetlenek.

Kiemelte, hogy nem a katonákkal van probléma, hanem a vezetéssel és a rendszerrel.

„Nem az emberanyaggal van baj, hanem a rendszer hiányával. Egy hadsereg ereje nem a technikában vagy a vasban, hanem a vezetésben, a vízióban és a felkészültségben rejlik. A nemzeti védelemnek összetartó, ellenállóképes struktúrát kellene biztosítania, amelyben a katonák nemcsak végrehajtók, hanem egy nagyobb stratégiai kép részei. Jelenleg azonban nincs koncepció, nincs reziliencia, nincs világos célrendszer.”

Hozzátette, fájdalmas látni, hogy egy nagy szervezet korszerű eszközökkel sem képes valódi honvédelmi értéket teremteni, mert hiányzik a stratégiai irány és a vezetői koncepció. „A honvédelem nem adminisztratív gyakorlat, nem díszlet. A honvédelem egy nemzet önvédelmi reflexe, amelynek világos vezetéssel, összehangolt képességekkel és stratégiai gondolkodással kell működnie.”

Szerinte amíg ez nincs, addig a modern eszközök, a katonai eskü és a zászló sem elegendő: stratégiai bénultság marad hadműveleti szint helyett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rákay Philip badacsonyi villaprojektjét az országos főépítész segítette tanácsokkal
Az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette: Lánszki Regő írásos útmutatót küldött a Ranolder-villa felújításához. A jogi és örökségvédelmi keretek tisztázása után a végszót az Országos Építészeti Tervtanács mondja ki.


A 24.hu értesülései szerint az országos főépítész, Lánszki Regő tanácsokat adott Rákay Philipnek egy badacsonyi ingatlanfejlesztéshez. Az Építési és Közlekedési Minisztérium megerősítette, hogy Lázár János államtitkára tanácsadással segítette a Ranolder-villa felújítását.

A műemléki besorolású, badacsonytomaji villa 2020-ban került Rákay cégéhez, a Ranolder Villa 1864 Kft.-hez Tiborcz Istvántól. Az épület akkori állapotában nem volt használható, ezért nagy felújításra volt szükség. Az elővásárlási joggal rendelkező önkormányzatnak nem volt erre forrása, így az ingatlan Rákayhoz került, akinek célja a klasszicista villa megmentése és helyreállítása.

A felújítás terveit a T2 Cove Design Kft. készítette. A cég egyeztetést kért Lánszki Regőtől, aki államtitkárként dolgozik az ÉKM-ben. A találkozó után a cég írásban összefoglalta a megbeszélteket a minisztériumnak, erre válaszul Lánszki írásos tanácsokat küldött a felújításról és a jogszabályi háttérről.

Badacsonytomaj polgármestere, Hartai Béla megerősítette az egyeztetést. Azt mondta, céljuk, hogy a felújítandó villa „a közösség számára hasznos módon éledjen újjá”. Hozzátette, nem született megállapodás vagy vállalás, az önkormányzat a jogszabályi keretek tisztázása miatt vett részt a megbeszélésen.

Rákay Philip is reagált: elmondta, hogy valóban szó volt építési szabályzatokról, valamint településtervezési és örökségvédelmi szempontokról.

A 24.hu megkérdezte a minisztériumot is az egyeztetésről, és arról, mennyire szokásos, ha egy beruházásban közvetlenül az államtitkár ad tanácsot. A tárca válasza szerint: „Természetesen ebben az esetben is megadtuk a kért szakmai állásfoglalást. Emellett felhívtuk a figyelmet a műemléki és örökségvédelmi követelményekre”.

Az ÉKM jelezte a tulajdonosnak, hogy a helyreállításra szigorú előírások vonatkoznak, amelyeket az Országos Építészeti Tervtanács ellenőriz, és ez a testület hozza meg a végleges döntést. „Fontos hangsúlyozni, hogy hasonló ügyekben máskor is állunk az építészek rendelkezésére” – írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Suha György: Orbán Gáspár Nigerben is ott volt, Csád B-terv lehetett
Augusztus végén korrupció miatt vádat emeltek a volt tiszteletbeli konzul ellen, aki 80 milliós óvadékkal szabadult és tagadja a vádakat. Juhász Péter podcastjában a csádi misszió kockázatairól, a nigeri delegációról és az uránérdekekről beszélt.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 11.



Az ügyészség augusztus végén korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt Suha György, a volt gambiai tiszteletbeli konzul és egykori miniszteri biztos ellen. Családja összegyűjtötte a 80 millió forintos óvadékot, így otthon várja a bírósági eljárás kezdetét. A vádakat tagadja. Több mint egy évet töltött letartóztatásban, és többször utalt rá: meggyőződése szerint azért állították félre, mert a nemzetközi sajtóban bírálta Magyarország csádi szerepvállalását.

Miután 2023 végén és 2024 januárjában kiderült, hogy a kormány katonai misszió indítását tervezi Csádban, Suha Afrika-szakértőként többször szerepelt a sajtóban. A Telex podcastjában korábban arról beszélt, hogy Csádban fennáll a polgárháború veszélye, és a magyar katonák hely- és nyelvismeret nélkül, beágyazottság hiányában mennének egy olyan országba, ahonnan a franciák is kivonták a csapataikat.

Most Juhász Péter podcastjában új részleteket ismertetett. Emlékeztetett rá, hogy a Direkt36 derítette ki: Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár honvédségi összekötő tisztként Csád mellett a szomszédos Nigerben is járt egy magyar delegáció tagjaként. Suha szerint Csád a kormány B terve lehetett, mert Niger jobb társadalmi és gazdasági helyzetben van, aminek fő oka az uránbányászat, amely jelentős részben Franciaország igényeit elégíti ki.

„Nigerben gondolkoztak állítólag először a magyarok, küldtek is egy delegációt, ebben is részt vett Orbán Gáspár. (…) Nem zárom ki, hogy a nukleáris érdeklődés vitte oda őket, de erre vonatkozóan nagyon kevés információ áll rendelkezésre”

– mondta.

A delegációt Azbej Tristan államtitkár vezette. A Nigerben készült videókon feltűnt a kormányfő fia is, bár a képeken igyekezett a háttérben maradni, és az arcát eltakarni.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: