Lakner Zoltán: Elhallgatások és csúsztatások jellemezték Orbán beszédét, Magyar viszont egy Nyugat-barát és Putyin-ellenes beszédet mondott
Orbán Viktor az idei tusványosi beszédében ismét a migráció, a gender és az LMBTQ kérdéseit emelte ki. A miniszterelnök többek között azt mondta, hogy a nyugati társadalmak azért gyengék, mert például megengedik az azonos neműek házasságát, emiatt nem elég ellenállóak az Európán túlról érkező migrációval szemben. Lakner Zoltán politikai elemző szerint ezek azok a témák, amelyekről a miniszterelnök úgy gondolja, hogy előnyben van.
A Telex élő műsorában Lakner úgy fogalmazott:
Úgy véli, ezekkel a kérdésekkel a bizonytalan szavazókra próbált hatni, akik még nem döntötték el, hogy újra a Fideszre szavaznak-e.
Szerinte Orbán beszédét elhallgatások, csúsztatások és történelmi tévedések jellemezték, és ebből a szempontból hasonlított a korábbi évekéhez. Úgy fogalmazott:
A Fidesz választási stratégiájáról is szó esett. Lakner szerint a kormánypárt abban bízik, hogy az év utolsó hónapjaiban sikerül valamennyire helyrerázni a gazdaságot. Úgy fogalmazott: „az a politikai gépezet, amit tud mozgatni a kormányzat, a hangulatjavító intézkedésekkel együtt vissza fogja hozni a támogatottságot.”
A beszédben elhangzott a Digitális Polgári Körök terve is. Lakner úgy értékelte, ezzel „egy második bőrt” próbálnak lehúzni a Harcosok Klubjáról. Azt is hozzátette, hogy
Amíg Orbán Tusnádfürdőn beszélt, addig Magyar Péter Székesfehérváron tartott beszédet. Lakner erről azt mondta: „Orbán megpróbálta újrarajzolni a világmagyarázó karakterét, Magyar pedig azt igyekezett demonstrálni, hogy be tud lépni ebbe a világértelmező szerepbe.”
Szerinte Magyar ügyesebben kapcsolta össze a globális kérdéseket a mindennapi gondokkal, mivel ezekről nyíltan beszélhetett – szemben Orbánnal. Azt is kiemelte:
Magyar több történelmi hivatkozást is beépített a beszédébe. Szó volt az uniós csatlakozásról szóló népszavazásról, idézett Jászi Oszkártól és József Attilától, megemlítette a varsói felkelést és Antall Józsefet is. Lakner szerint ezek olyan hivatkozások, amelyeket magyar politikusok korábban ritkán említettek.
Lakner úgy látja,
Szerinte Magyar azt az üzenetet közvetítette, hogy Magyarország válaszút előtt áll. Azt is elmondta, hogy az ajánlat egyik fontos eleme „a kompország, a Kállay-kettős helyett a Nyugat-barátság”.
Lakner szerint fontos, hogy Magyar máshogy közelítette meg a határon túli magyarok szerepét is: nem csupán „voksgyárként” tekintett rájuk. Emellett új keretbe helyezte a Von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt is. A Fidesz szerint ez Von der Leyen bukásáról szólt, Magyar viszont azt mondta, a kormánypárt román nacionalistákkal szavazott együtt.
