"Eljött a nők ideje" – Oprah Winfrey történelmi beszédet mondott a Golden Globe-on
'Harcolni fogunk azért, hogy jövőben senkinek ne kelljen elmondania: me too.' Az életmű-díjjal jutalmazott műsorvezetőt állva tapsolták meg a Golden Globe-on.
A Golden Globe egyik szenzációja kétségkívül Oprah Winfrey volt. A neves médiaszemélyiséget, aki maga is szexuális zaklatás áldozata volt, és aki az idén ünnepelte tv-show-jának 25. évfordulóját, Cecil B. DeMille életmű-díjat kapott.
Ő az első afroamerikai nő, aki a díj 1953-as alapítása óta ebben az elismerésben részesül. A díjat korábban csak férfiak kapták meg, három afroamerikai színész nyerte eddig: Sidney Poitier, Morgan Freeman és Denzel Washington.
Oprah megható és gyújtó hangú beszédben köszönte meg az elismerést.
Felidézte, hogy mit jelentett számára az a pillanat, amikor 1964-ben még kislányként látta Sidney Poitiert, amint a Nézzétek a mező liliomait című film főszerepéért átvette az Oscar-díjat, miközben Oprah édesanyja, aki mások házait takarította, fáradtan érkezett haza. Poiter 1982-ben kapta meg a Cecil B. DeMille-díjat.
„Most pedig nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy vannak kislányok, akik néznek engem, amint első fekete nőként megkapom ugyanezt az elismerést” – mondta Winfrey.
A rendkívül népszerű műsorvezető-színésznő köszönetet mondott Hollywood külföldi újságíróinak, a Golden Globe szavazóinak a díjért, és a szabad média fontosságát hangsúlyozta.
„Tudjuk, hogy manapság a sajtó nyomás alatt áll. De azt is tudjuk, hogy az abszolút igazság iránti kielégíthetetlen vágy az, amely megóv bennünket attól, hogy szemet hunyjunk a korrupció és az igazságtalanság, a zsarnokok és az áldozatok, a titkok és hazugságok felett. Jobban becsülöm ma a sajtót, mint valaha” – mondta, kiemelve annak jelentőségét, hogy a nők elmondhassák saját saját igazságukat.
"Biztosan tudom, hogy az igazság elmondása a leghatalmasabb eszköz valamennyiünk kezében.
Különösen büszke vagyok azokra a nőkre, akik elég erősnek érezték magukat, hogy megosszák másokkal saját történetüket.
És ez a történet nemcsak a szórakoztatóipart érinti, hanem átitat minden kultúrát, országot, fajt, vallást, politikát és munkahelyet. Ma este szeretnék köszönetet mondani mindazoknak a nőknek, akik éveken át elviselték az erőszakot, mert, mint anyámnak, gyerekeket kellett etetniük, számlákat kellett fizetniük és meg akarták valósítani álmaikat.”
Ennek kapcsán Oprah felidézte a néhány napja 98 éves korában meghalt Recy Taylor esetét, aki 1944-ben el merte mondani, hogy alabamai fehér férfiak megerőszakolták őt, annak ellenére, hogy ezzel állandó életveszélybe került.
„Hosszú ideig a nőket nem hallgatták meg, vagy nem hitték el, hogy elmondhatják az igazságot az ilyen férfiak hatalmával szemben. De eljött az idejük.”
E szavak hallatán a közönség felállva tapsolta meg Oprah Winfrey-t, aki e szavakkal zárta beszédét: „Harcolni fogunk azért, hogy senkinek se kelljen többé azt mondania: „engem is”
VIDEÓ: Oprah Winfrey beszéde
A Golden Globe egyik szenzációja kétségkívül Oprah Winfrey volt. A neves médiaszemélyiséget, aki maga is szexuális zaklatás áldozata volt, és aki az idén ünnepelte tv-show-jának 25. évfordulóját, Cecil B. DeMille életmű-díjat kapott.
Ő az első afroamerikai nő, aki a díj 1953-as alapítása óta ebben az elismerésben részesül. A díjat korábban csak férfiak kapták meg, három afroamerikai színész nyerte eddig: Sidney Poitier, Morgan Freeman és Denzel Washington.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.
A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.
„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”
A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.
„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.
Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.
„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”
„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.
Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.
Görög Zita is üzent Nagy Ferónak: Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát
A modell-műsorvezető a zenész több, a Szőlő utcai ügyről tett kijelentésére is reagált. Végül meghívta Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány nemrég elhunyt alapítójának búcsúztatására.
Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.
A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.
„Tiszelt Nagy Feró! Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint »mindenki jól járt, nem?« Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával és gyermekvédelmi intézményben felnőtt, kiszolgálatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül”
– kezdte a modell-műsorvezető.
Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.
„A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen emberi cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.”
Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.
„Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat. Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő, hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal”
– írja a műsorvezető.
Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.
„Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével kitüntette őket.”
Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.
„Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát”
– üzente a Beatrice frontemberének.
Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:
„Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, mert eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.”
Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.
„Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesek értették.”
– zárta Instasztori-sorozatát a modell.
Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.
Pletser Tamás: Teljesen leállíthatja az orosz olaj vásárlását a MOL, kérdés, mennyi időt ad az USA az átállásra Orbán Viktornak
Ha novemberben életbe lépnek az új amerikai szankciók, a MOL nem tud majd fizetni az orosz olajért - mondja a szakértő. Orbán Viktor még kialkudhat egy kis időt Magyarországnak Trumpnál, de jövőre megtörténhet a teljes átállás.
Orbán Viktor a jövő héten Amerikába utazik, és személyesen próbálja meggyőzni Donald Trumpot, hogy hibát követett el a legújabb Oroszország-elleni szankciókkal - erről a miniszterelnök Rómában, a pápalátogatás után beszélt. Azt Szijjártó Péter sem árulta el, hogy pontosan milyen hatása lehet a Lukoil és a Rosznyeft elleni amerikai szankcióknak a magyar olajellátottságra. Annyit mondott, még semmilyen kiesést nem jelentenek, mert még nem léptek hatályba.
Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, Amerika elvárja Magyarországtól, Szlovákiától és Törökországtól, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról, és magyar kormány szerinte eddig „semmilyen tervet nem készített. Tény, hogy az ország nyersolajimportjának 92 százaléka tavaly is Oroszországból származott. Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük a szankciók utáni helyzetről.
– Milyen eszközei vannak az USA-nak, hogy betartassa a november 21-én életbe lépő új szankciókat a Lukoil és a Rosznyeft ellen?
– A másodlagos szankciók nagyon hatékonyan tudnak ilyenkor működni. Közvetítő cégeket, bankokat, biztosítókat, szállító cégeket szankcionálnak, ezek nagyon fájdalmasan érinthetik azokat az országokat és az energiacégeiket, amelyek nem akarnak majd leválni az orosz olajról és gázról.
– Magyarországot és a MOL-t is tudják ezzel presszionálni?
– Valószínűleg igen, bár nem tudom, a MOL-nak milyen bankokkal és egyéb cégekkel vanak szerződései, hol vezetik a számláikat, de azt mindenki megérezné, ha kizárnák a dollár-rendszerből.
És amíg a világgazdaság elszámolásainak 80%-a dollárban történik, addig nincs miről beszélni. A dolláron keresztül az USA bárkire nyomást tud gyakorolni.
– Nem is igen lehet akkor elkerülni?
– Ha több zsák készpénzzel vagy arannyal fizetnénk, lehetne, de ez nyilván komolytalan kategória, egyszer régebben Irán barterügyletekkel akarta megkerülni a rá kirótt szankciókat, az se működött.
– Mit tehet a MOL? Átáll az adriai olajra? Mennyibe kerül az átállás, és meddig tarthat?
– 500 millió dollár körüli összegről lehet beszélni, és jelen állás szerint 2026 végéig ez az átállás megtörténhet. Ezt előrébb hozni talán lehet pár hónappal. Közben pedig folynak a tárgyalások a horvátokkal is. A Janafnak most mi vagyunk az egyetlen nagy ügyfele, mert a szerbek felé a szankciók óta nem megy olaj, a NIS vezeték nem működik.
– Kinek jobbak az alkupozíciói? A horvátoknak vagy a MOL-nak?
– Egyértelműen a horvátoknak. Főleg, ha a Barátságon keresztül nem jön majd olaj, és teljesen le kell válni róla.
– Van lehetőség máshonnan is olajat venni?
– Igen, vizsgálják is ezt. A MOL-nak évi 11-12 millió tonna nyersolajat importál, ez a hazai és a pozsonyi finomítóba megy.
Az lehetséges például, hogy az azeri vagy kazah olajat „elswapolják”, vagyis egyfajta csereügyletet hajtanak végre, ez azt jelentené, hogy névleg az azeriektől és a kazahoktól vásárolunk olajat, ám az az olaj Oroszországba megy, onnan pedig továbbra is jön ugyanennyi orosz olaj.
A másik csereügylet-lehetőség, hogy Odesszán keresztül jönne a nem orosz olaj, és az Odessza–Brody, illetve a Barátság vezetéken keresztül ide, illetve a pozsonyi finomítóba. Az utóbbi nem tűnik túl biztonságosnak, mert Oroszország többször is lőtte a kikötőt, nehogy Ukrajna azeri finomított terméket vegyen.
– A szerbek ezek szerint még nálunk is kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Ha a NIS nem működik, a MOL tud nekik szállítani? Különös tekintettel a közelmúltban történt tűzesetre a Dunai Finomítóban.
– Nehezebb a helyzetük, ráadásul ha a százhalombattai javítások elhúzódnak, akkor a MOL arra kényszerülhet, hogy hozzányúljon a stratégiai készletekhez. Azokból pedig nem lehet exportálni - vagyis Szerbia felé nem tud szállítani.
– Meddig tarthat a javítás a finomítóban? Mit lehet tudni a károkról?
– Erre a hétre ígértek tájékoztatást a MOL-tól. Az biztos, hogy nem kicsik a károk, nem egy-két hét lesz, mire kijavítják. Én úgy hallottam, hogy a lelke a finomítónak, az atmoszférikus desztilláció nem sérült, és ezért nem kellett leállítani az egészet. Részleges leállások lehetnek, és a károk teljes felmérése után lehet majd megmondani, meddig tart a javítás.
Három torony van, és a harmadikat érte a tűzkár, én azt valószínűsítem, hogy hónapokig eltarthat majd a javítás, nagyon érzékeny rendszerekről van szó.
– Ezalatt megtörténhet az átállás az adriai olajra is? Vagy ez merész feltételezés?
– Szerintem most kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy két ilyen nagy projektet egyszerre tudjanak megvalósítani. Mind az eszközök, mind a technológia, mind a javítással foglalkozó cégek kérdése érzékeny dolog, kevesen foglalkoznak ezzel, nagyon komplex rendszerekről van szó. Az biztos, hogy ez a tűzeset púp volt a MOL hátára, senkinek nem hiányzott. Szerintem a baleset intő jel volt arra nézve, hogy mindenre nagyon oda kell figyelni, és semmilyen karbantartást, javítást nem lehet félvállról venni, mert nagyon kis hiba is nagyon komoly balesetekhez és termeléskieséshez vezethet.
– Orbán Viktor bejelentette, hogy jövő héten tárgyalhat Trumppal Washingtonban. Mit tekinthet sikernek a magyar kormányfő ezen a tárgyaláson?
– Nem jósolnék, ismerve Trump elnök pálfordulásait,
de ha így marad minden, ahogy most áll, akkor esetleg kaphat Magyarország egy esélyt a határidő kitolására.
Tehát mondjuk nem januárral kell megkezdeni a leválást az orosz energiahordozókról, hanem áprilisban vagy májusban.
Orbán Viktor a jövő héten Amerikába utazik, és személyesen próbálja meggyőzni Donald Trumpot, hogy hibát követett el a legújabb Oroszország-elleni szankciókkal - erről a miniszterelnök Rómában, a pápalátogatás után beszélt. Azt Szijjártó Péter sem árulta el, hogy pontosan milyen hatása lehet a Lukoil és a Rosznyeft elleni amerikai szankcióknak a magyar olajellátottságra. Annyit mondott, még semmilyen kiesést nem jelentenek, mert még nem léptek hatályba.
Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, Amerika elvárja Magyarországtól, Szlovákiától és Törökországtól, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról, és magyar kormány szerinte eddig „semmilyen tervet nem készített. Tény, hogy az ország nyersolajimportjának 92 százaléka tavaly is Oroszországból származott. Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük a szankciók utáni helyzetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zsiga Melinda: Borzalom, hogy ilyen emberek irányíthatják az országot! Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék, le kell váltani ezt a rendszert?
A kick-box bajnok úgy látja, nagyon sok mindenen kell változtatni a gyermekvédelmi rendszerben. Ahhoz, hogy ne történhessen meg többé olyan, mint a Szőlő utcai ügy, szerinte kormányváltásra is szükség van.
Megrázó vallomást tett gyerekkoráról Zsiga Melinda amatőr és profi kick-box bajnok a Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjában, amelyet a 24.hu szemlézett.
Elmondta, hogy vér szerinti anyja a születésekor lemondott róla, három hónapos koráig kórházban volt, majd csecsemőotthonba került, később pedig Marcaliban három nevelőszülői családban nőtt fel. Az első családhoz testvérével és egy másik gyerekkel együtt került, de amikor a szülőknek született saját gyermekük, visszaadták őt és a testvérét, mert ennyi gyerekről nem tudtak gondoskodni. A második családnál elmondása szerint éheztették és szíjjal verték.
„Abban az érzésben nőttem fel, hogy nem álltak ki mellettem”
– mondta Zsiga Melinda.
A gyermekotthonokban felnőttként tapasztaltak alapján azonban azt mondja, vannak gyerekek, akik sokkal rosszabb helyzetekben nevelkedtek, mint ő.
„Látjuk, hogy milyen rendszer van, mikor elviszik a gyerekeket prostituáltnak például, annyira kiszolgáltatott helyzetben vannak egy nevelőintézetben, hogy azt gondolom, az sokkal rosszabb helyzet, mint amiben én voltam.”
A rendszer problémáit szerinte jól mutatja, hogy az ő esetében is a gyám mindig azt láthatta, hogy minden rendben van a nevelőszülőknél, mivel előre lehetett tudni, mikor lesz a szokásos havi ellenőrzés.
„Én, aki az első családomra egyáltalán nem emlékszem, átkerülök egy másik családhoz, honnan tudjam, hogy mi a normális: ha vernek vagy ha nem vernek? Honnan tudjam, hogy erről lehet beszélni vagy sem?”
A másik családjáról azt gondolja, szerették őt, „csak hát mindenkinek más a szeretetnyelve”. Felnőttként fel is kereste volt nevelőszüleit, és azt tervezi, hogy az első nevelőcsaládjával is felveszi a kapcsolatot, mert érdekli a múltja. A vér szerinti anyjával is találkozott már, akit nagyon kedves, jó személyiségű embernek tart. Tőle tudta meg, hogy vér szerinti apja már nem él.
A kick-box bajnok rendszeresen jár motivációs előadásokat tartani állami gondozottakhoz és javítóintézetekbe. Szerinte az állami gondozásból kikerő gyerekek csak kallódnak, miután kikerülnek onnan 18 évesen, nem tudnak mit kezdeni magukkal, egyedül.
„Nagyon nagy szerencsém volt a lelkierőm miatt, de nagyon nehéz az államisoknak. Mindig arra kérem az embereket, legyenek hozzájuk türelmesebbek, megértőbbek, kedvesebbek, mert fogalmuk sincs, min mennek keresztül, hogy ami a nevelőotthonban van, az mennyire megterheli őket. Hogy vannak olyan srácok, akik annyira elkeserednek, hogy öngyilkosok akarnak lenni, mert azt hiszik nem fogják túlélni ezeket az éveket. És nincs mellettük senki. 90 százalékukban az a bizonyítási kényszer, ami bennem van, nincs meg. De nekem is rengetegszer volt olyan, hogy nem akarok élni, hogy miért kell élnem, hogy utálom az anyámat, amiért megszült, hogy nincsen senkim. Ők ugyanígy vannak. Iszonyatosan nehéz”
– mondta Zsiga Melinda.
Két éve a Szőlő utcai nevelőintézetben is járt, ahol megdöbbentette a szögesdrót, az egyenruha és az egyenköszönés, illetve hogy nem beszélhetett négyszemközt a gyerekekkel. A nemrég kiderült botrányról ezt mondta:
„Szerencsétlen gyerekek, akik ilyen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és még ezt kapják? Iszonyatosan vágynak a szeretetre, és ezzel visszaélnek ilyen szemétláda emberek, akiknek hatalom van a kezében.
Egyáltalán, hogy hatalmat kaphatnak, undorító. Ezt az egész rendszert leváltanám, hogy ha lenne rá lehetőségem. Nem csak azokat, akik most ebben benne vannak, hanem az ő ismeretségi körüket kiiktatnám innen, akinek bármilyen köze van ehhez a rendszerhez. Betenném őket ugyanilyen javítóintézetbe, nevelőotthonba, börtönbe, és ugyanezt megcsináltatnám velük, hogy érezzék, milyen, amikor ilyen kiszolgáltatok helyzetben vannak.”
A sportoló nem érti, „hogy lehet, hogy még most se mer erről senki se beszélni”.
„Ez borzalom! Hogy ilyen lehet Magyarországon, hogy ilyen emberek irányítsák ezt az országot, hogy ilyen embereknek legyen hatalom a kezében”
– mondta.
Szerinte nem is csoda, hogy az állami gondozásból kikerülő gyerekek a rossz utat választják: „Csodálkozunk, ha ezek után erőszakolnak, lopnak, csalnak, hazudnak, hogy bűnözők lesznek ezek után? Csoda, ha öngyilkos akar lenni?”
A kick-box bajnok szerint nagyon sok mindenen kell változtatni a gyermekvédelmi rendszeren. Ahhoz pedig, hogy ne történhessen meg többé olyan, mint ami a Szőlő utcai intézményben, kormányváltásra is szükség van. Mint mondta, nem szeretne politizálni, de szerinte ez elengedhetetlen.
„Mert látjuk, kik irányítják az országot, ki van az ország élén. Most az lenne a legjobb megoldás – ugye jövőre választások vannak –, ha az emberek végre látnák azt, hogy mi folyik ebben az országban, hogy ez egyre rosszabb. Ez nem pénz kérdése, csak annyi kellene, hogy az emberek végre kinyissák a szemüket, hogy az egészségügyben mi van, hogy az oktatásban mi van, hogy a kórházakban milyen állapotok vannak, hogy a nevelőotthonokban, nevelőintézetekben mi folyik.
Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék, le kell váltani ezt a rendszert? Mindenkit, aki körülöttük van? Mit várunk még? Hogy egyre rosszabb legyen? Komolyan jövőre ugyanezt az embert meg akarják választani? Vagy aki a közelében van?
Nem akarhatják ezt a gyerekeiknek, saját maguknak sem. 1500 forintból akarják etetni a gyerekeket? Ez komoly? Hogy be akarsz menni a kórházba, és csak fél évre, egy éve rá kapsz időpontot, hát addig meg is halhat az ember? Ha be is jutsz, akkor valamilyen fertőzést elkapsz? Nem mersz elmenni a vécére, nem mersz befeküdni az ágyba, hogy körülbelül moslékot kapsz enni” – fejtette ki a gondolatait.
Azt is mondta: ha neki is nevelőotthonban kellett volna felnőnie, majd utána onnan kijönni és elkezdeni a saját életét, nem tudja, túlélte volna-e.
„Lehet, hogy én is öngyilkos akartam volna lenni. Vagy prostituált lettem volna, mert azt gondoltam volna, nincs más megoldás, nem tudok máshogy érvényesülni. Nincsen senkim, semmin, nincs hol lakni, hát akkor hogy jut előre az ember?”
Zsiga Melinda emellett arról is beszélt, hogy roma származása miatt is rengeteg probléma érte az életében. Második nevelőcsaládjában az egyik nagymama például nem tudta elviselni, hogy egy roma van a környezetében. Ma már felvállalja a száramzását, és úgy érzi, kötelessége kiállni másokért is.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:
Megrázó vallomást tett gyerekkoráról Zsiga Melinda amatőr és profi kick-box bajnok a Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjában, amelyet a 24.hu szemlézett.
Elmondta, hogy vér szerinti anyja a születésekor lemondott róla, három hónapos koráig kórházban volt, majd csecsemőotthonba került, később pedig Marcaliban három nevelőszülői családban nőtt fel. Az első családhoz testvérével és egy másik gyerekkel együtt került, de amikor a szülőknek született saját gyermekük, visszaadták őt és a testvérét, mert ennyi gyerekről nem tudtak gondoskodni. A második családnál elmondása szerint éheztették és szíjjal verték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
