HÍREK
A Rovatból

Novák Katalin: Magyarország szíve most a magyar-ukrán határnál dobog

Az új köztársasági elnök szerint egészen megindító az az összefogás, amit a határnál tett négynapos látogatásakor tapasztalt.


Először adott interjút a nemrég megválasztott új köztársasági elnök, Novák Katalin. A Kossuth Rádiónak reggeli műsorában elsősorban az orosz-ukrán háboúról és a menekülthelyzetről kérdezték az államfőt, de természetesen a közelgő parlamenti választás és a kormány "gyermekvédelmi" népszavazása is szóba került.

Novák szerint a mostani háborús helyzet mindannyiunk életét meghatározza, amely ráadásul egy világjárvány után jött, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a koronavírus-járvány már véget ért. Épp kezdtünk volna fellélegezni, kezdtük úgy érezni, hogy az életünk talán már visszatér a normális kerékvágásba, "megsirattuk a veszteségeinket", aztán jött ez a csapás.

Mindenkit sokkolt Oroszország agresszív fellépése, ez mindannyiunk számára egy egészen új, drámai helyzet

- fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte nincs olyan ember Magyarországon, aki legalább naponta egyszer ne gondolna arra, mi történik most Ukrajnában.

A köztársasági elnök az elmúlt négy napban az ukrán határ menti településekre látogatott, mert mint mondta, úgy érzi, az ország vezetőinek ott kell lenniük, ahol szükség van rájuk. A látogatás célja nem a tájékozódás volt számára, hanem az, hogy beszélgethessen a helyiekkel, találkozhasson a menekültekkel, és tolmácsolhassa a magyar emberek köszönetét. Szerinte most mindenki segíteni szeretne, ki adománnyokkal, ki úgy, hogy a határnál segít a menekülteken.

"Magyarország szíve most ott dobog, ebben a térségben"

- mondta Novák.

Kiemelte, hogy a települések vezetői, hivatali dolgozói és a hatóságok nemcsak ellátják élelmiszerrel, és kedves szóval, mosollyal várják a menekülteket, de eközben a rendet és a biztonságot is fenntartják.

"Én sehol nem láttam egy eldobott szemetet, nem tapasztaltam, hogy a közbiztonság sérült volna"

- mondta az államfő, hozzátéve, hogy még mindig van erő ezekben a településekben.

Köszönetet mondott a segélyszervezeteknek és az önkénteseknek is, akik éjjel-nappal, hétvégén is folyamatosan segítenek. Elmondta, hogy bár először mindenkit megrázott a háború híre, de gyorsan megszerveződött a segítő munka, amely azóta is jól koordináltan zajlik. Beszélt arról is, hogy több száz segítővel találkozott, akik "ugyanolyan hétköznapi emberek, mint bármelyikünk, gondoskodnak a saját családjukról, elmennek dolgozni, és mellette még nap mint nap ott vannak a menekültek mellett".

"Egészen megindító az az összefogás, amit a határ szélén tapasztaltam"

- mondta. Szerinte a segítők a menekültektől kapott hálából és szeretetből merítenek erőt ahhoz, hogy másnap is ugyanúgy odamenjenek segíteni.

A köztársasági elnök úgy véli, nekünk két hadseregünk van: a fegyveres erőink és a segítőkész magyar emberek, köztük azok az ápolók, szülésznők, akik a feladataik ellátása mellett a menekülteknek segítenek. Elmondta, hogy

egy olyan kárpátaljai édesanyával is találkozott, aki 38 hetes terhesen menekült el otthonról a gyerekével, és a nyíregyházi kórházban szülte meg a babáját.

Arról is beszélt, hogy "sosem volt könnyű magyarnak lenni Kárpátalján", ahol mostanra viszont kialakult egy olyan magyar élet, kultúra, oktatás, ami nemcsak élhető, hanem reménységet is ad arra, hogy még száz év múlva is lesz ott magyar szó. Ez azonban a háború miatt veszélybe került, hiszen sokan elmenekültek, családok szakadtak szét.

Novák a műsorvezető kérdésére arra is reagált, hogy az ellenzék szerint a kormány magára hagyta a segélyszervezeteket a menekültek ellátásában. Azt mondta, "most rémhírterjesztésre végképp nincs szükség".

Szerinte a négynapos látogatása alatt reális képet kapott arról, hogy zajlik a munka a határ mentén, és ő nem tapasztalt pártnézetbeli különbséget, csak segítségre váró és segítséget nyújtó embereket látott. A kormánynak pedig kötelessége odaállni melléjük - jelentette ki.

Ezután arról beszélt, hogy "amikor a legelemibb életünk van veszélyben, minden lecsupaszodik arra, hogy az életünket kell védeni, akkor minden egyszerűbbé és egyértelműbbé válik". Ez a helyzet viszont most elfedi azokat a veszélyeket, amelyek ugyanúgy léteznek a háttérben. Itt hozta szóba a kormány "gyermekvédelmi" népszavazását, amelyet április 3-án, az országgyűlési választással együtt tartanak. Novák azt mondta, a szülők most nyilatkozhatnak arról, hogy ők döntsenek a gyerekeik szexuális neveléséről. "Meg kell adnunk a lehetőséget a gyerekeinknek arra, hogy kisfiúként vagy kislányként nőjenek fel, és ebben ne bizonytalanítsa el őket senki" - fogalmazott, hozzátéve, hogy édesanyaként is fontosnak tartja ezt a kérdést és a népszavazást.

Végül arra is kitért, hogy első női köztársasági elnökként minden magyar nő és magyar férfi köztársasági elnöke is szeretne lenni, és érzi annak felelősségét, hogy számítanak rá ebben. Hozzátette, hogy nem csak Magyarországon szeretne aktív köztársasági elnök lenni, hanem az ország határain kívül is, ebben a külügyben szerzett tapasztalatait is igyekszik majd hasznosítani.

Azt is elmondta, hogy elődje, Áder János és felesége sok tanáccsal, tapasztalattal látták el, többször is beszélgettek az elmúlt hetekben. Nováknak még mindig vannak kérdései, és mint mondta, jó érzés, hogy van kinek feltenni ezeket. Azt is hozzátette, hogy nincs értelme összehasonlítani őt Áderrel, hiszen azt szeretné, hogy az ő ciklusának is legyen "saját arcéle".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.


Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.

Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.

Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.

A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.

A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.

A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.

„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.

Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem

„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”

Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.

A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.

Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A ledobált Pride-zászlók helyére magyar lobogókat tettek a Mi Hazánk aktivistái az Erzsébet hídon
A Mi Hazánk Ifjai szerda délelőtt gyorskötegelőkkel rögzítettek nemzeti lobogókat az Erzsébet híd korlátjaira. Az akció napokkal azután történt, hogy egy férfi a Dunába dobálta a Pride miatt kihelyezett szivárványos zászlókat.


Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.

Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.

A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.

Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.

Erre Magyar Péter miniszterelnök egy Ferenc pápától származó idézettel reagált: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”

Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”

A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hivatalos: az ebolajárvány elérte Európát, egy francia orvos szervezetében mutatták ki a vírust
A francia kormány megerősítette, hogy az ország európai területén diagnosztizálták az első ebolás esetet. A beteg egy orvos, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságból tért vissza, az ügyet a miniszterelnök is figyeli.


Először azonosítottak ebolás esetet Franciaországban: a beteg egy orvos, aki a Kongói Demokratikus Köztársaságból tért vissza, ahol hetek óta járvány van.

A francia egészségügyi hatóságok szerdai bejelentése szerint a kormányfő környezete úgy fogalmazott, a helyzetet „nagyon közelről” követik.

Az egészségügyi minisztérium közleményben tudatta a hírt – írta az MTI.

A tárca közlése szerint „ma azonosították a vírusos ebolabetegség első pozitív esetét az ország területén”.

Később pontosították, hogy az esetet Franciaország európai (metropolitán) területén azonosították.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban hetek óta terjed a Bundibugyo-vírustörzs által okozott ebolajárvány, amely ellen jelenleg nincs engedélyezett oltóanyag. Az Egészségügyi Világszervezet emiatt nemzetközi vészhelyzetet hirdetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
NKA-botrány: Bús Balázs és öt társa letartóztatását indítványozta az ügyészség
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrány mind a hat gyanúsítottjának letartóztatását indítványozta. A 17 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított érintetteket csütörtökön hallgatja meg a nyomozási bíró.


Miután a NAV nyomozói tegnap őrizetbe vették Bús Balázst és öt társát, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség ma indítványozta mind a hat személy letartóztatását. Indítványuk szerint fennáll a veszélye, hogy megszöknek, elrejtőznek, megpróbálják befolyásolni az eljárást, vagy újabb bűncselekményt követnek el. Csütörtökön hallgatja meg őket a nyomozási bíró – írta a Telex.

Az érintettek között van az említett Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Óbuda volt polgármestere, a pályázatokat lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója és kabinetvezetője, valamint annak a kiemelt bizottságnak a három tagja, akik a 17 milliárd forint kiosztásáról is döntöttek.

A hat embert hűtlen kezeléssel gyanúsítják, amivel különösen jelentős vagyoni hátrányt okozhattak. Az ügyészség közleményében azt írja, a testület jogellenesen járhatott el a támogatások odaítélésekor.

„A gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap döntéshozó testülete 2024 decemberétől a kompetenciáját meghaladó mértékben, a vonatkozó törvényi előírások és szabályzatok megszegésével 1079 db, mindösszesen 17 milliárd forintot meghaladó összegű támogatásról döntött, amellyel ekkora összegű vagyoni hátrányt okozott.”

Az eddigi információk szerint a hat gyanúsítottból csak hárman tettek vallomást, öten viszont panaszt nyújtottak be a gyanúsítás és az őrizetbe vételük ellen.

Az ügyet Molnár Áron színész-aktivista robbantotta ki áprilisban, miután nyilvánosságra került, hogy a pénzek nagy része a Fideszhez köthető körökhöz jutott, és a támogatások mintázata a kormánypárt választási érdekeit szolgálhatta. A kormányzat ezzel szemben azzal érvelt, hogy a döntések egy nemzeti értékalapú kultúrpolitika mentén születtek. A botrány hatására a kifizetéseket később felfüggesztették, és több kedvezményezett visszautalta a kapott összeget.

A botrány kirobbanása után, még májusban lemondott az NKA alelnöki posztjáról Bús Balázs, majd komoly lemondási hullám indult a döntéshozó testületben, távozott többek között Vidnyánszky Attila is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk