SZEMPONT
A Rovatból

Nosztalgikus, autokratikus cárutód: a 70 éves Putyin mindenre képes, ha rosszul áll a szénája

Egyelőre még él az „erőt sugárzó ember” kultusza, de környezete már az orosz elnök utódját keresi.

Link másolása

Tapasztaltnak mondható koromnál fogva még emlékszem azokra a szép időkre, amikor a magyar országos napilapok címoldalán köszöntötték kerek születésnapjukon a Nagy Testvér pártállami vezetőit. Ilyenkor az illető „bérmafotója”, ahogy egy szarkasztikus kollégám említette, amely köszönőviszonyban sem volt hősünk valóságos külsejével, szinte betöltötte az oldalt, természetesen mellén összes érdemrendjével, amelyekhez az alkalomból még legalább egyet hozzátettek.

Ezek az idők szerencsére elmúltak, de nem múlt el a Kreml és környékének az a szokása, hogy az első ember tisztségéből csak kihalni lehet, hacsak korunk „pretoriánus gárdája” nem elégeli meg az uralkodót és megpuccsolja. Ilyenre a szovjet időkben egyszer volt példa: 1964-ben az éppen Fekete-tengeri szabadságát töltő Nyikita Hruscsovot, aki a sztálini személyi kultusz leleplezésével, a magyar 1956 leverésével és az 1962-es kubai rakétaválság elrendezésével írta be magát a történelembe, Leonyid Brezsnyev és köre különösebb felhajtás nélkül félretette. Akkor Hruscsov 70 éves volt, és alig fél évvel élte túl e jeles napot a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkáraként.

A mai napon, október 7-én kései utóda, a szovjet birodalmat máig sirató és annak visszaállításáról álmodó Vlagyimir Putyin tölti be a hetvenet, és nem vehető biztosra, hogy a következő születésnapját a patinás moszkvai palotában tölti.

Egyelőre még él az „erőt sugárzó ember” kultusza, – a dzsúdózó, jégkorongozó, meztelen felsőtestét mutogató lovas imázsa már-már az amerikai piárfogásokat is megszégyeníti – még ő (legalábbis a hivatalos felmérések szerint) az orosz nép „atyuskája”. Nem véletlen ez a kifejezés, hiszen Putyinnak bevallottan a régi cárok a példaképei, mindenekelőtt II. Miklós, aki amúgy, mint ismeretes, elég csúnya véget ért a bolsevik forradalom után. Az ünnepre egyik udvari képzőművésze, Alekszej Szergijenko elkészítette korábbi híressé vált Putyin kiskutyával című festményét új, az eredetinél kétszer nagyobb méretű változatban, arra hivatkozva, hogy „mekkorát fejlődött a vezető személyisége és mekkorát nőtt az ország területe az ő kormányzása alatt”.

A valóság azonban magukat megnevezni nem kívánó orosz tisztségviselők és kremlinológusok szerint, hogy Putyin tere egyre szűkül, egyfelől a rosszul álló ukrajnai háború és a nyugati szankciók miatt, másrészt pedig egyre nyíltabban elégedetlen vele a hadsereg, és nem lehet tudni, hogy az egyelőre föld alá szorított népi elégedetlenség mikor éri el a kritikus pontot.

Miközben Putyin évtizedek óta a nemrég elhunyt Mihail Gorbacsovot teszi felelőssé a Szovjetunió széthullása miatt, és Ukrajna visszacsatolására törekszik, elfelejti, hogy a birodalomba az egyik koporsószöget éppen egy esztelen háború, a még a brezsnyevi időkben kezdődött, 10 évig tartó afganisztáni konfliktus verte.

Nem véletlen, hogy 70. születésnapján Putyin nem a szibériai tajgán, vadászat vagy halászat közben fitogatja töretlen erejét, hanem, mint szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, „egyszerű munkanapot tart”, amelynek során többek között nemhivatalos találkozóra jönnek össze Szentpétervárott a Független Államok Közösségének (FÁK) vezetői. Az ünneprontásban a Nobel-békedíj bizottsága is részt vett, mivel a kitüntetettek az idén orosz, ukrán és fehérorosz emberi jogi harcosok lettek.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Leningrádban született 1952. október 7-én. Egy társbérleti lakásban nőtt fel, ahol az egerek kergetése közben tanulta meg, hogy mit jelent az ellenséget „sarokba szorítani”, és azt is, hogy milyen érzés, ha ez nem sikerül, mint egy alkalommal egy patkánnyal vívott párviadalban. 2000-ben kiadott önéletrajzából azt is megtudjuk, hogy a másik nagy leckét az utca adta neki: „Ha a verekedés elkerülhetetlen, te üss elsőnek.” Ezért is kezdett el 12 éves korában dzsúdózni. Pontosan ezen elvek alapján nyomta el az ellenzéket, tette rá a kezét a médiára, a parlamentet és a bíróságokat pedig saját bábjaivá tette. Ukrajna esetében is az „utcai harcos” szól belőle, mert továbbra is fenntartja: az orosz offenzíva elkerülhetetlen volt, mert a NATO és Kijev Oroszország elleni invázióra készült.

A híres újságírónő, Anna Politkovszkaja, akit 2006-ban éppen Putyin születésnapján gyilkoltak meg, két évvel korábban megjelent könyvében így jellemezte a titkosszolgálati múltból felemelkedett elnököt:

„A szovjet KGB tipikus alezredese, a rá jellemző provinciális szűklátókörűséggel, aki még az ezredesi rendfokozatig sem tudott eljutni, aki úgy viselkedik, mint a szovjet titkosszolgálat tisztje, aki megszokta, hogy saját bajtársai ellen kémkedik, ráadásul gyűlölködő”.

Putyin számára a KGB volt maga az élet, olyan, mint a legerősebb városi banda, amelytől mindenki retteg és amelynek tagjának lenni a legnagyobb megtiszteltetés. Kamaszkorában állandóan kémfilmeket nézett, és elbűvölte, hogy egy emberen múlhat ezrek sorsa. Először 16 évesen próbált bejutni a „szervezetbe”, de ahhoz előbb le kellett töltenie katonai szolgálatát, és diplomát kellett szereznie. Így végezte el a jogi egyetemet.

Az orosz elnök életének egyik meghatározó élménye volt, amikor 1989 decemberében szolgálati helyén, Drezdában a diadalittas tömeg körülvette a helyi KGB-székházat, és hiába kért segítséget az NDK-ban állomásozó szovjet hadseregtől, amely Moszkva parancsára várt. Látta, hogyan omlik össze a központi hatalom egyik pillanatról a másikra a határozatlanság, a gyengeség miatt és elhatározta, hogy ő ezt a hibát soha nem fogja elkövetni.

Arra viszont kevesen emlékeznek, hogy Putyin Szentpétervár város megbízásából a 90-es években kötött egy olyan nyugati megállapodást, amelynek értelmében 100 millió dollár értékű olajat és fémet adott el élelemért. Az élelmet ugyan senki sem látta, de egy vizsgálat szerint Putyin és barátai hatalmas pénzeket tettek zsebre, az ellenük indult vizsgálatot pedig szélsebesen leállították.

Ez alapozta meg a leendő elnök befolyását a legkülönbözőbb körökben az elittől az alvilágig.

Masha Gessen orosz-amerikai újságírónő, Az arc nélküli ember (A Man Without Face) című Putyin-életrajz szerzője szerint az orosz elnök ma a szorításából kimenekült patkánnyal azonosítja magát, akinek a rendelkezésére áll egy rendőrállam és egy nukleáris gomb. Ha valóban ez lesz uralma vége, a bukást kísérő eseményekbe jobb nem belegondolni.

Hasonlóan vélekedik Abbasz Galljamov, Putyin egykori beszédírója, aki emlékeztet arra, hogy az orosz elnök eddig valahányszor veszélyben érezte magát, mindig az események eszkalációját választotta. Már pedig ha elveszti Ukrajnát, elvesztené a hatalmát és ez neki a börtönt jelentené. És ha nem lenne számára más kiút, atomfegyvert vetne be.

Galljamov szerint Putyin legnagyobb baja, hogy elvesztette a kapcsolatot a valósággal de még mielőtt rászánná magát a végzetes döntésre, államcsínyt követhetnek el ellene.

Az egykori bizalmas az olasz Repubblicának adott interjúban arról is beszélt, hogy kezd megtörni az a népi konszenzus, amely Putyin háborús kalandját kezdetben kísérte. „Putyin felrúgta a részleges mozgósítással a néppel kötött társadalmi szerződést: az emberek ráhagyták a politikát cserébe egy nyugodt életért, és megvolt az az illúziójuk, hogy egy nagyhatalom állampolgárai. Most mindkét téren kudarcot vallott. Nem kizárt, hogy a nép is felrúgja ezt a szerződést és politizálni kezd” – vélekedik Galljamov.

Miközben nem látható előre, hogy a hadsereg és az orosz elit meddig tart ki a vezér mellett, Moszkvában egyre többen gondolkodnak a jövőn. Putyinnak, aki először 1999-ben lett elnök, és népszerűségét azzal alapozta meg, hogy kemény kézzel rendet csinált a Borisz Jelcin idején a teljes káosz szélére került Oroszországban, két év múlva jár le a negyedik mandátuma, de egy 2020-as alkotmányreformnak köszönhetően akár 2036-ig is hatalmon maradhat. Igaz, akkor már 84 éves lesz, de a legújabb CIA-jelentések megalapozatlannak tartják a Putyin halálos betegségéről szóló híreszteléseket.

Ennek ellenére még leghűségesebb emberei is nekiálltak a lehetséges utódok keresésének. Ezt maga Putyin is jól tudja, ezzel is magyarázható egyre erősödő paranoiája. Mark Galeotti brit politológus szerint Putyin minden vágya, hogy úgy emlékezzenek rá, mint aki megmentette Oroszországot és visszahódította Ukrajnát és tudja, hogy erre most van utoljára esélye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A vidékiek járhatnak rosszul: ahol 40-50 km-re nincs másik benzinkút, nem követik majd a MOL árcsökkentését
Az, hogy a MOL a saját kútjain 10 Ft-tal csökkentette az árakat, lépéskényszerbe hozta a többi városi benzinkutat. Ha nem akarják, hogy a MOL-nál tankoljanak az autósok, nekik is olcsóbban kell adni a benzint. De ahol kevés a töltőállomás, más a helyzet.

Link másolása

Azonnali hatállyal 10 forinttal csökkentette hétfő délután a MOL az összes töltőállomásán az üzemanyagok literenkénti árát. Mindez négy nappal azután történt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak arra, hogy önkéntesen csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintjére.

Mivel a piaci árak nem változtak, és a MOL nem a nagykereskedelmi árakhoz nyúlt hozzá, ezért valójában a saját kiskereskedelmi árrését vágta meg.

A döntés után a benzin átlagára a kútjain 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet.

„Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – mondta Nagy Márton kedden az ATV kérdésére.

A miniszter szerint ezzel a lépéssel a magyar üzemanyagár szintje közel került a referenciaértékhez, vagyis a régiós átlaghoz.

Ugyanakkor a lap kérdésére Nagy Márton még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét. De ez szerinte attól is függ, hogy a MOL hétfői lépése hogyan befolyásolja a teljes piac árképzését, vagyis hogyan reagál a többi benzinkút.

Kétezernél is több töltőállomás működik ma az országban, melyek közül nagyjából minden ötödik a MOL érdekeltségébe tartozik. Ezzel a magyar olajvállalat megkerülhetetlen szereplője a kiskereskedelmi hálózatnak, így a hétfői bejelentésük óhatatlanul is hatással lesz a versenytársak árazására is, tudtuk meg Grád Ottótól.

„10 forint már olyan szint, ami hatással van arra, hogy ki hol áll meg tankolni. A többi töltőállomás pedig eldöntheti, hogy milyen mértékben követi, ha egyáltalán követi a MOL lépését” – tette hozzá a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára

Hasonló véleményen van Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője is, aki szerint

a magyar olajvállalat döntését a konkurencia kénytelen lesz követni, csakúgy, mint az év elején, amikor a MOL két lépésben érvényesítette a jövedékiadó-emelést.

Ha a piac többi szereplője nem ezt tenné, az a szakember szerint azonnal nagyon komoly versenyhátrányt jelentene számukra. Az olcsóbb benzin ugyanis pszichésen hat, az emberek akár már néhány forintos eltérésért is hajlandók egy távolabbi benzinkútig autózni.

„Sokan nem is számolják ki, hogy egy 2 forintos áreltérésnél néhány kilométer autózással valójában nem feltétlenül spórolnak, hanem akár még több üzemanyagot is használnak” – tudtuk meg Bujdos Esztertől. A 10 forintos árkülönbség  pedig már egy akkora különbség a MOL és a többiek között, ami miatt még többen döntenének úgy, hogy az olcsóbb helyre mennek tankolni. Ráadásul a piaci szereplők közül senki sem szeretne újra ársapkát, ami még a mostani önkéntes árcsökkentésnél is rosszabb lenne.

„A két rossz közül talán még ez a kevésbé rossz verzió, amit a kormányzati nyomás hatására kénytelenek meglépni a piaci szereplők”

– értékelte az önkéntes árcsökkentést a portál ügyvezetője.

Bujdos Eszter szerint a MOL a 2021 novemberében bevezetett és 13 hónapig fenn is tartott benzinárstop esetében veszteséggel is tudott üzemelni szerteágazó tevékenységének köszönhetően. Azonban egy családi vállalkozásban működő benzinkútnak erre nincs lehetősége. Márpedig a mostani 10 forintos csökkentést egyértelműen a kiskereskedelmi árrésből csíphető csak le. De nem lesz más választásuk, mint beadni a derekukat a kormányzati nyomás hatására, mert az ársapka még ennél is rosszabb lenne.

Ugyanezt gondolja Grád Ottó is.

„A korábbi hatósági üzemanyagár-szabályozás évekre vetette vissza az üzemanyag-kiskereskedelmet, mint a gazdaság egyik fontos szektorát” – hangsúlyozta a szakember, aki biztos abban, hogy Magyarországon még a legnagyobb piaci szereplők vonatkozásában sem lehet extraprofitról beszélni.

A MÁSZ főtitkára szerint a benzinkutak esetében a nyereség is egyre jobban szűkül a piacra nehezedő nyomás miatt. Ráadásul egzakt számot sem lehet mondani a kutak nyereségének mértékéről, hiszen mindegyik töltőállomás esetében más és más körülmények határozzák meg a profit nagyságát.

Grád Ottó biztos abban, hogy a MOL hétfői döntésére a benzinkutak sem egységesen reagálnak majd.

Példaként hozta fel azokat a vidéki töltőállomásokat, melyektől 40-50 kilométerre van a legközelebbi MOL-kút. Ekkora távolságot ugyanis nagy valószínűséggel senki nem fog megtenni csak azért, hogy literenként 10 forinttal olcsóbban tankoljon. A városi kutaknak azonban nem lesz választásuk, ha az út szemközti oldalán található töltőállomás egyik napról a másikra leviszi az árait.

Bujdos Eszter úgy látja, hogy a hazai üzemanyagárak esetében a lélektani határ a 600 forint volt. Jelentős visszaesést látnak a portálnál a tankolt mennyiségben január óta, amikor a kormány érvényesítette a 41 forintos jövedékiadó-emelést.

„Attól, hogy most 10 forinttal kevesebbért tankoljuk az üzemanyagot, nem fognak kígyózó sorok állni a benzinkutak előtt. Itt legalább egy 100 forintos csökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez a forgalom tekintetében is pozitívan megjelenjen”

– mondta a szakember, aki szerint a mostani 10 forintos csökkentés csupán csak a választások előtti hírverés része.


Link másolása
KÖVESS MINKET: