Még áprilisban terjedt el a hír, hogy az orosz-ukrán háború miatt Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron.
A finn államfő és a kormányfő csütörtökön be is jelentette, hogy támogatják, hogy Finnország haladéktalanul beadja felvételi kérelmét a NATO-hoz.
Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő azt mondták, reménykednek benne, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
Ahogy az várható volt, Oroszország nem örült ennek a hírnek. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, a NATO bővítése nem járul hozzá az eurázsiai biztonsághoz,
Finnország csatlakozása a szövetséghez pedig fenyegető Oroszország számára. Elmondása szerint a finn NATO-csatlakozásra adandó válaszlépéseik attól függnek majd, hogy a szövetség katonai infrastruktúrája mennyire közel kerül a határhoz.
Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök elrendelte azoknak az intézkedéseknek az előkészítését, amelyeket a NATO keleti szárnyának megerősítése esetén a nyugati orosz határ megerősítésére vezetnének be. „Finnország csatlakozott az EU-nak a hazánkkal szembeni barátságtalan lépéseihez. Ezt csak sajnálni tudjuk, és ez az oka arányos válaszainknak” – tette hozzá Peszkov.
A New York Times most arról ír, hogy a NATO és az Egyesült Államok tisztviselőit aggasztja, hogyan lehetne biztosítani, hogy Oroszország ne fenyegesse sem Finnországot, sem Svédországot, mielőtt hivatalosan is csatlakoznának a szövetséghez. Eddig egyedül Nagy-Britannia írt alá biztonsági megállapodást a két országgal, az Egyesült Államok egyelőre nem közölte, milyen biztonsági garanciákat hajlandó nyújtani.
„Sokan úgy gondolják, hogy Putyin Magyarországon és a magyar miniszterelnökön, Orbán Viktoron keresztül akarja elérni a finn és a svéd csatlakozási kérelem elutasítását”
– írja a lap, utalva arra, hogy Magyarország orosz nyomásra megvétózhatja a két ország csatlakozását a NATO-hoz.
Még áprilisban terjedt el a hír, hogy az orosz-ukrán háború miatt Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron.
A finn államfő és a kormányfő csütörtökön be is jelentette, hogy támogatják, hogy Finnország haladéktalanul beadja felvételi kérelmét a NATO-hoz.
Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő azt mondták, reménykednek benne, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Benyó Rita a petíciózó közmédiásoknak: 16 évig asszisztáltatok emberek lejáratásához, most jut eszetekbe a tisztességes újságírás?
A korábbi közmédiás újságíró egy Facebook-posztban bírálta az MTVA petíciózó munkatársait. Szerinte ők évekig asszisztáltak lejáratásokhoz, ezért nem érti, hogy miért csak most álltak ki.
Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.
A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.
Benyó Rita arról ír, hogy csalódott a szerkesztőségi összetartás hiányában. Szerinte már akkor „Petíciót írtak a vágók, én pedig azt javasoltam a riporter kollégáknak, hogy csatlakozzunk hozzájuk, és aznap este senki ne engedje, hogy a riportjára kiírják a nevét.”
Elmondása szerint a kezdeményezést kevesen támogatták. „Rajtam kívül összesen egy ember vállalta ezt.” A többiek szerinte csendben maradtak, „és végignézték, ahogy eltiltanak minket a híradózástól.”
Úgy véli, akkor még lett volna lehetőség megakadályozni a negatív folyamatokat. „Pedig ott még csírájában elfojtva, lehet, hogy lett volna esély arra, hogy ne féltehetségű pártkatonák vegyék át a köz tájékoztatását” – fogalmazott.
Azt írja, neki két évbe telt feldolgozni és elengedni az MTV-t, „de nem 16!!!!”.
Benyó Rita szerint sokan vannak a szakmában, akik hozzá hasonló utat jártak be. „Ebben a szakmában több százan választottuk a nehezebb, kiszolgáltatottabb utat.” Saját pályafutásáról így ír: „Az elmúlt 16 évben öt szerkesztőségben dolgoztam — nem azért, mert nem bírok megülni a seggemen, hanem azért, mert vagy cenzúrázták, vagy bezárták azt a helyet, ahol a legjobb tudásom szerint, politikai erőktől függetlenül akartam dolgozni.” Hozzáteszi, hogy az elmúlt évtizedben számos megbélyegzést kaptak.
„Bő egy évtizede kapjuk a bélyegeket: Soros-csicska, dollárbaloldali, ukrán ügynök, poloska.”
A posztjában felteszi a kérdést a most petíciózó közmédiás kollégáknak: „A most petíciózó MTVA- és MTI-munkatársak akkor hol voltak? Mikor vállaltak velünk szolidaritást?” Kijelenti, hogy ő a szakmaiságban hisz, nem a politikai bosszúban.
„De azt nehéz komolyan venni, hogy valakiknek 16 év után jut eszébe a tisztességes újságírás, miközben addig asszisztáltak emberek lejáratásához, tönkretételéhez és konkrét hazugságok terjesztéséhez”
– fogalmaz.
Zárásként arról ír, hogy a közelmúltbeli munkahelyei visszaadták a hitének egy részét. „Az elmúlt évek a Szabad Európánál, majd most a Válasz Online-nál és a Partizánnál visszaadták a hitemet abban, hogy van társadalmi igény a független, objektív újságírásra.” Benyó Rita szerint a szakmai normák helyreállításához elengedhetetlen a múlttal való szembenézés és a „megtisztulás.”
Sajtóinformációk szerint több tucat közmédiás dolgozó követeli levélben az MTI pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását. Benyó Rita újságíró erre reagált, azzal kezdte Facebook-posztját, hogy visszaemlékezett egy 2011 decemberi esetre, amikor az M1 Híradójában kitakarták a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökének arcát. Elmondása szerint ő is ott dolgozott aznap. A történtek miatti felháborodásában cselekedett: „elküldtem a Duna TV oldalára feltöltött anyagot Thüringer Barbarának, aki akkor még az Indexnél dolgozott.” Az ügyből állítása szerint országos botrány kerekedett.
A poszt írója szerint a felelősséget egyetlen vezető sem vállalta. „Ehelyett meghurcoltak egy évtizedek óta ott dolgozó vágót, mintha az egész az ő hibája lett volna” – állítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter találkozik Hernádi Zsolttal: Elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek
A Tisza Párt elnöke a Facebookon közölte, hogy találkozik a Mol-vezér Hernádi Zsolttal, akitől tájékoztatást kér az üzemanyagellátásról. Egyúttal egy elvárást is megfogalmazott a cég felé.
„Ma fogadom Hernádi Zsoltot. Tájékoztatást kérek tőle hazánk üzemanyagellátás-biztonsága kapcsán” – közölte Facebook-oldalán Magyar Péter.
Azt is egyértelművé tette: „elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek.”
Ahogy mi is megírtuk, mindössze két nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt tartotta meg éves közgyűlését a Mol, ahol 241 milliárd forintos osztalékkifizetésről döntöttek. A pénz jelentős része, mintegy 75 milliárd forint, három, a Fideszhez szorosan köthető vagyonkezelő alapítványhoz kerül, köztük a Mathias Corvinus Collegium, amely megközelítőleg 24,6 milliárd forintot kap. A Tisza Párt elnöke, aki meglehetősen kritikus az MCC-vel szemben, ezt akarja megakadályozni.
Az üzemanyag-ellátásról azért fontos egyeztetnie, mert drámai mértékben, lényegében a teljes kiürülés szélére zuhant a magyar stratégiai üzemanyag-tartalék márciusban a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai szerint. A G7 írt arról, hogy a friss statisztikák alapján egyetlen hónap alatt a biztonsági benzin-tartalék 80, a gázolaj-tartalék pedig 75 százaléka fogyott el. Holoda Attila a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában azt mondta, ellátásbiztonsági zavartól nem kell tartani, de ha az új Tisza-kormány nem nyúl hozzá az adókhoz, akkor áremelésre kell számítani.
„Ma fogadom Hernádi Zsoltot. Tájékoztatást kérek tőle hazánk üzemanyagellátás-biztonsága kapcsán” – közölte Facebook-oldalán Magyar Péter.
Azt is egyértelművé tette: „elvárom, hogy a MOL ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek.”
Ahogy mi is megírtuk, mindössze két nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt tartotta meg éves közgyűlését a Mol, ahol 241 milliárd forintos osztalékkifizetésről döntöttek. A pénz jelentős része, mintegy 75 milliárd forint, három, a Fideszhez szorosan köthető vagyonkezelő alapítványhoz kerül, köztük a Mathias Corvinus Collegium, amely megközelítőleg 24,6 milliárd forintot kap. A Tisza Párt elnöke, aki meglehetősen kritikus az MCC-vel szemben, ezt akarja megakadályozni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjött a válasz a lázadó MTI-seknek: „mindenki dolgozzon tovább”, de több szerkesztő már be sem ment reggel
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója levélben reagált a munkatársak követeléseire. Azt kérte, az új Országgyűlés megalakulásáig mindenki dolgozzon tovább a jogszabályok szerint, a HVG viszont úgy tudja, hogy egyesek már szabadságra mentek.
Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Ezt követően szerdán állománygyűlést tartottak a Kunigunda utcai központban, ahol Németh Zsolt, a Hírigazgatóság csatornaigazgatója szintén közölte, a munka változatlanul folyik. Egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint egy dolgozó azt is kifogásolta, hogy egy MTI-szemléből kihúzták Várhegyi Attila és Rogán Antal nevét.
A csatornaigazgató viszont azt is mondta, hogy a változást akarók a következő időszakban elmehetnek szabadságra. A HVG most azt írja, hogy ma az MTVA hírszerkesztőségéből többen már nem is mentek be dolgozni, köztük az egyik híradós műsorvezető sem.
Az állománygyűlés után MTI több mint kilenc munkatársa közös levélben, vagy ahogy ők fogalmaztak, „parasztlázadás” keretében követelte a szakmai függetlenség helyreállítását és Németh Zsolt felügyeleti jogkörének megszüntetését.
Altorjai Anita a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója most válaszolt a levélre: kitért arra, hogy a választásokon győztes párt új médiatörvényt tervez, ami a közmédiára is hatással lesz. Arra kérte a dolgozókat, hogy „legyenek türelemmel”, és az új Országgyűlés megalakulásáig, illetve az új jogszabályokig a hatályos törvények és a munkaszerződésük alapján lássák el a munkájukat. Azt is jelezte, hogy azoknál, akiknek az MTVA a munkáltatójuk, az alap jogosult intézkedéseket hozni.
A vezérigazgató jelezte, hogy hogy hamarosan összehívják az Országgyűlés alakuló ülését, és ezzel a „jelenlegi kabinet befejezi a működését”.
Az MTI-s források a HVG-nek választ álszentnek nevezték, mondván, ők éppen a törvényekben előírt független, szakmai működés visszaállítását kérték.
Egyikük Altorjai e-mailjére válaszul tette fel a kérdést a vezérigazgatónak: „a hivatkozott törvényekben és szabályokban hol esik szó arról, hogy az elkészült és beadott hírügynökségi anyagot bármiféle indoklás és a szerzővel folytatott konzultáció nélkül ki lehet hajítani a kukába, ahogy ez napi rendszerességgel és tömegesen történik?”
A levélíró azt is kifogásolta, hogy az anyagokat „egyeztetésre, magyarul cenzúrára” hivatkozva késleltetik, és hogy nemzetközi szervezeteket, például az Amnesty Internationalt vagy a Greenpeace-t tiltólistára tettek.
Szerinte nem kell új médiatörvény ahhoz, hogy a jelenlegi, jogszabályokat sértő gyakorlatot megszüntessék, és „álljon vissza a nemzeti hírügynökség szerkesztőségi autonómiája: ismét mi dönthessünk arról, hogy mely eseményeket tudósítjuk, és mi határozhassuk meg a tudósítások felépítését, saját szakmai alapelveink alapján”.
Válaszolt a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója a független működést követelő MTI-seknek: a munkatársaknak küldött levelében azt kérte, hogy a jogszabályokat és a munkaszerződésüket betartva mindenki dolgozzon tovább.
A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerda reggel a közmédiában adott interjúiban bejelentette, kormányalakítás után felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kirúgták a TV2 hírigazgatóját, Szalai Vivien pozíciója is megszűnik
A TV2 Csoport csütörtökön jelentette be Szalai Vivien hírigazgató felmentését, akinek regnálása alatt a csatorna hírszolgáltatásában a Fidesz narratívája érvényesült, és állítólag többször is járt a Karmelitában. A hivatalos indoklás szerint a pozíció egy szervezeti átalakítás részeként szűnik meg.
Csütörtökön felmentették Szalai Vivient, a TV2 hírigazgatóját, a pozíciója pedig ezzel egy időben meg is szűnik – írja a Telex. A csatorna közleménye szerint a döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, amelynek célja a vezetői struktúra egyszerűsítése.
„A mai nappal Vaszily Miklós vezérigazgató felmenti pozíciójából Szalai Vivient, aki 2016 februárja óta töltötte be a TV2 Csoport hírigazgatói tisztségét. A döntés oka, hogy a hírigazgatói pozíció a vállalat szervezeti átalakításának részeként megszűnik”
– áll a TV2 közleményében.
Az átalakítás részeként a jövőben a TV2 infotainment műsorainak – köztük a Tények, a Tények Plusz, a Napló és a Mokka – főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklós vezérigazgatónak felelnek. A csatorna szerint a hírigazgatói feladatkör a továbbiakban nem önálló vezetői pozícióként működik tovább.
Szalai Vivien 2016 februárja óta vezette a hírigazgatóságot. Ebben az időszakban a TV2 hírszolgáltatása erősen Fidesz-irányba tolódott el, a választási műsorokban a hírolvasók többször is nyíltan a kormánypártokat támogatták
- jegyzi meg a Telex a hír kapcsán.
Szalai utolsó fontosabb bejelentése januárban a Napló című riportműsor visszatérése volt.
Akkor azt ígérte, a hírszerkesztőség „profi szakembereivel a folytatásban is azon dolgoznak majd, hogy kivételes interjúkat és exkluzív riportokat” készítsenek.
A hírigazgató 2024 májusában, Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásakor, és 2023 novemberében is járt a Karmelita-kolostorban - állítja a lap.
Csütörtökön felmentették Szalai Vivient, a TV2 hírigazgatóját, a pozíciója pedig ezzel egy időben meg is szűnik – írja a Telex. A csatorna közleménye szerint a döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, amelynek célja a vezetői struktúra egyszerűsítése.
„A mai nappal Vaszily Miklós vezérigazgató felmenti pozíciójából Szalai Vivient, aki 2016 februárja óta töltötte be a TV2 Csoport hírigazgatói tisztségét. A döntés oka, hogy a hírigazgatói pozíció a vállalat szervezeti átalakításának részeként megszűnik”
– áll a TV2 közleményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
