prcikk: Nem először vitatkozott élő adásban Magyar Péterrel a Kossuth Rádió szerkesztője, aki korábban Márki-Zay Péterrel is hasonló interjút készített | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Nem először vitatkozott élő adásban Magyar Péterrel a Kossuth Rádió szerkesztője, aki korábban Márki-Zay Péterrel is hasonló interjút készített

2024 őszén is Kakuk L. Tamás interjúzott a Tisza Párt elnökével, és már akkor is számon kérte. A Márki-Zay Péterrel készített interjújában a korábbi ellenzéki vezető hagyta őt szóhoz jutni, de már a felkonferálásban valótlanságot állított a politikusról.


Magyar Péter szerda reggel fél 8-tól a Kossuth Rádió vendége volt, ahol a TISZA Párt elnökének interjúja veszekedésbe torkollott. A műsorvezető a beszélgetés végén elnézést kért az adás hangneméért.

Magyar Péter a beszélgetés elején kijelentette, hogy az új kormány egyik első lépése a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztése lenne. Miközben beszélt, Kakuk L. Tamás, a Kossuth Rádió műsorvezetője élő adásban keveredett személyeskedő vitába a politikussal:

„Én kérdezhetek, mint riporter, a sajtószabadság jegyében?” – vetette közbe többek között.

A beszélgetés során a műsorvezető azt is közölte, hogy Magyar „végig sértegeti ezt a céget, hallják 600 ezren”. Majd arról beszélt, hogy ők nem tehettek arról, hogy a stúdióban a vendégek hazudtak.

A politikus erre úgy reagált:

„Örülök, hogy olyan fontos lett ebben a helyiségben a sajtó szabadsága.”

A leendő kormányfő a rádiós szereplése után az M1-en a közmédiát „hazugsággyárnak” nevezte, és annak működését Goebbels propagandájához hasonlította.

Kakuk L. Tamás több mint harminc éve dolgozik a közmédiában. Pályáját 1993-ban a Magyar Televízió Híradójának riportereként kezdte, később felelős szerkesztő lett. Dolgozott a Közművelődési és Oktatási Műsoroknál, majd 2005-től a Duna Televízió Híradójának felelős szerkesztője és a „Közbeszéd” című háttérműsor alapítója volt.

A Duna Televíziónál és az MTVA-nál betöltött különböző főszerkesztői és vezető szerkesztői pozíciói után 2015 óta a Kossuth rádió reggeli hírmagazinjának műsorvezetője lett. Idén Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki, és tagja a Nemzeti Médiaszövetség Etikai Bizottságának – foglalta össze a Blikk életútját.

Ő volt az, aki 2022-ben az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay Péterrel is egy hasonló hangnemű interjút készített a választások után, ahol például

már a politikus felkonferálásában valótlanságot állított, mert szerinte „a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal vezetője volt” - ami önmagában egy nyelvi és újságírói bravúrnak számított, de olyanokat is kérdezett, minthogy „nem érzi úgy, hogy egyedül maradt egy kicsit, hogy mindenki szembejön az autópályán?”.

A szerkesztő azt is tagadta, hogy a 2022-es választás körülményei nem lettek volna demokratikusak, és szerinte vidéken is egyenlő hozzáférésük volt az embereknek a médiához. Amikor Márki-Zay elmondta, hogy minden TV-csatorna fideszes, Kakuk L. azt válaszolta, hogy van internet is - megjegyezzük, hogy ekkoriban állami pénzből futtatott hirdetésekkel áraszott el a kormány a közösségi médiát is, ugyanis ekkoriban ez még legális gyakorlat volt.

A korábbi jelöltet amiatt is kérdőre vonta, hogy mennyire foglalkozik Hódmezővásárhellyel - melynek polgármestere -, ha egyébként miniszterelnöki ambíciói vannak.

Szintén Kakuk L. Tamás készített interjút 2024 őszén Magyar Péterrel. Az akkor már egy EP-választáson átesett párt vezetője Márki-Zaynál határozottabban kezdte a beszélgetést: „Én most nem azért jöttem, hogy engem itt fölkérdezzen”, és monológba kezdett.

„Engedi, hogy műsorvezetőként kérdezzek? Miért nem tiszteli meg a fővárosi hallgatóinkat”?; „Nem hagy szóhoz jutni?”; és a méltán híres: „Azt mondják magáról, hogy erőszakos, lehet, hogy ezért mondják?” – így szakította félbe a szerkesztő, amikor néha bele tudott kérdezni a Tisza Párt elnökének mondandójába.

Amikor azzal vádolta Magyart, hogy nem a kérdésekre válaszolt, a politikus azt mondta, hogy majd ha őt is hívni fogják, „mint a fideszes potentátokat egy héten hatszor”, akkor rövidebben válaszol majd. Nos, az újabb szereplésére másfél évet kellett várni, de a válaszai nem lettek rövidebbek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Veiszer Alinda az M1-es Magyar Péter-interjú után: Roppant kellemetlen volt, de másra nem is lehetett számítani
Az újságíró szerint a műsorvezető teljesen kiesett a szerepéből, amikor elkezdett vitázni a leendő kormányfővel. Azt írta, reméli, hogy a következő időszakban a magyar közmédia képes lesz legitimmé tenni a létezését.


Veiszer Alinda a közösségi oldalán fejtette ki véleményét Magyar Péter köztévének adott interjújáról, amely szerinte történelmi pillanat volt. Úgy vélte: ez

„roppant kellemetlen volt, de másra nem is lehetett számítani”.

Bejegyzésében arról ír, hogy amíg ő a közmédiánál dolgozott, mások voltak a szakmai normák.

„A közmédia sosem volt hibátlan, de ameddig én ott dolgoztam, elképzelhetetlen lett volna az, amit ez a szőke hölgy csinált, ő ugyanis a szerepéből teljesen kiesve, vitapartnerré próbált avanzsálni, bárcsak legalább az sikerült volna neki!”.

Hozzáteszi, hogy az is elképzelhetetlen lett volna korábban, „hogy az ellenzék legnagyobb pártjának vezetőjét másfél évig ne hívják meg a közpénzből fenntartott médiába”.

Állítása szerint a magyar közmédia soha nem látott mélyponton van, amit adatok is igazolnak. Egy kutatásra hivatkozva azt írja:

„A vizsgált 334 darab, összesen 281 órányi adás átlagosan minden nyolcadik másodpercben látható volt egy fideszes vagy KDNP-s politikus. Ők összesen 35,5 órát voltak képernyőn, ebből 29 órában kifejezetten pozitív kontextusban. Ezzel szemben az ellenzéki politikusok megjelenési aránya az 5 százalékot sem érte el (13,5 óra), ráadásul ennek a korlátozott időnek a nagy részét, 10,5 órát, kifejezetten negatív, és mindössze 1 órát pozitív keretezésben töltöttek a képernyőn. Ezzel szemben a kormány és a kormánypártiak egyetlen percet sem szerepeltek negatív kontextusban.”

Veiszer Alinda azt is jelezte, hogy posztjához grafikonokat tartalmazó fotókat is csatolt.

Ugyanakkor bízik a jövőben: „Őszintén remélem, hogy a következő időszakban a magyar közmédia képes lesz legitimmé tenni a létezését, miközben megszólítja azokat is, akik pl. nem is néznek tévét, és nem hallgatnak rádiót (Már én is alig)”.

Szerinte sokan vannak, akik már nem követik a közmédiát, és ez összefüggésben áll annak színvonalával. Úgy látja, a változáshoz több dologra is szükség van:

„Ehhez az is kell, hogy a hatalmon lévők ne tekintsenek rá pártmédiaként, meg persze kell hozzá sok valódi újságíró, akik tudják, mi a dolguk. Ellenőrizni a hatalmat.”

Az újságíró szerint rengeteg feladat várna a megújuló közmédiára.

„És persze még ezer egy dolga lenne a magyar közmédiának, például beengedni az M2-re azokat a zenészeket, akik eddig nem szerepeltek a közmédiában, dolga van a gyerekeknek szóló tartalmakkal, a közélettel, a kultúrával. Sok-sok munka.”

A bejegyzést azzal a gondolattal zárja, hogy „Nagyon jó lenne egy év múlva azt mondani csettintve, hogy na, közelítünk, ilyesmire gondoltunk..”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Juhász Péter: Tudom, ki az a Zsolti bácsi, de bizonyítani egyelőre nem tudom
A volt politikus a hatalom által védett pedofil bűnelkövető létezéséről írt egy Facebook-posztban. Azt állítja, ismeri az illető nevét és pozícióját, de bizonyítékai egyelőre nincsenek az állításai alátámasztására.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 14.



Juhász Péter, volt politikus és youtuber egy levelet tett közzé, ami állítása szerint sírásra késztette. Azt írta, a levelet arra szeretné felhasználni, hogy „biztassak minden áldozatot, hogy jelentkezzen ha bizonyítéka van bármilyen undorító pedofil bűnelkövetőre, akit felülről védenek.” A youtuber a posztban egy meglepő kijelentést is tett:

„Én ugyanis tudom, hogy van Zsolti bácsi, azt is tudom, hogy ki az, csak bizonyítani nem tudom.”

Juhász szerint fontos, hogy „mindenki megismerja a nevét, a pozícióját, és úgy minden érthetővé fog válni, hogy miért védte a hatalom legfőbb birtokosa, Orbán Viktor” a Szőlő utcai igazgatót és társait.

Ezt követően Juhász Péter közzétette a levelet, amelynek aláírását – mint írta – megváltoztatta arra a névre, ahogy a közvélemény a 444 interjújából és az RTL Babák című dokumentumfilmjéből ismerheti az íróját.

A „Lili” aláírású levél írója arról számol be, hogy egy „vasárnapi eufórikusság” csökkenésével törnek fel benne az emlékek. „Sosem fogom elfelejteni, mikor megírtam az első levelemet és nem tudtam kinek küldjem el, hogy kapjon nyilvánosságot.” A levél szerint miután a Telexnek elküldte, de nem közölték, és egy újságíróval való találkozástól is félt, Juhász Péter házkutatása és a mellette szervezett tüntetés adta meg neki a lökést, hogy elküldje a levelet a youtubernek. Bár Juhász azt írta, nem olvashatja fel, a levél írója mégis elment a tüntetésre. Ott, mint írja, sírt, amikor a leveléről és az áldozatokról beszéltek.

„A tömeg segítségével megmutattad nekem, hogy nem kell félnem, mindenki világított a telefonjával és az egész tér fényárban úszott, biztosítva, hogy mellettem álltok.”

A levélben „Lili” felidézi az első személyes találkozásukat is, amikor a lehallgatástól tartva a telefonjaikat a szoba távoli pontjára helyezték. Köszönetet mond a youtubernek a felvételek átnézéséért. „Örökké hálás leszek, hogy segítettél átnézni a felvételeket és mikor megtaláltuk Kovács-Buna videóit, másnap kérés nélkül mentél leszedni a székéből és nem engedtél a zsarolásának.” A levél szerint ennek hatására a többi bűntársat is elfogták a rendőrök.

Az író megköszöni a javítóintézet előtti „csendes tüntetést”, valamint azt is, hogy Juhász összehozta a „Babák” című dokumentumfilm készítőivel. „Köszönöm, hogy összehoztál Judittal és elkészíthettük a Babák című dokumentumfilmet és részese lehettem a tönkretett gyermekvédelmi rendszer feltárásának, ezzel felnyitva a szemét az embereknek”. A levélben köszönetet mond a biztosított ügyvédi segítségért is.

„Sosem lehetek elég hálás azért, hogy segítettél elzavarni azt a kormányt, ami támogatta JPP tevékenységét.”

A levélíró örömét fejezi ki, hogy vasárnap együtt ünnepelhettek. A levél azzal a reménnyel zárul, hogy egy új korszak kezdődött, és a kapcsolatuk sem ér véget. „Köszönöm, hogy ismerhetlek és nagyon szeretlek,“Lili”” – olvasható a bejegyzés végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Orbánhoz nem így álltak hozzá” – Dull Szabolcs szerint a közmédiás kérdezők teljes szereptévesztésben voltak Magyar Péterrel szemben
A politikai elemző szerint Magyar Péter nem a leendő miniszterelnökhöz méltó fogadtatást kapott a közmédiánál, miután másfél év után bement a Kossuth Rádióba és az M1 stúdiójába. Szerinte hatalmas volt a kontraszt ahhoz képest, hogyan fogadták évekig Orbán Viktort.


Dull Szabolcs a Facebook-oldalán írta le véleményét Magyar Péter közmédiában való megjelenésével kapcsolatban, amely szerinte azt igazolta, hogy szükség van a hírszolgáltatás felfüggesztésére.

„A Tisza elnöke másfél év után bement a Kossuth rádióba és az M1-be, és nem leendő miniszterelnökhöz méltó fogadtatást kapott”

– írta.

A politikai elemző úgy véli, hogy a közmédia munkatársai nehéz helyzetben voltak, hiszen két éven át lejárató anyagokat készítettek a politikusról, és másfél éve nem hívták meg interjúra.

„Magyar Péter ennek ellenére is nyert, a kérdezők pedig némileg meglepő módon úgy tettek, mintha mi se történt volna: egy támadó attitűddel, számonkérően, a választáson történtekre sehogy se reagálva kérdezték Magyart.”

Dull Szabolcs szerint a politikus nem is hagyta magát, és a szemükbe mondta, hogy „goebbelsi, hazug propagandát folytatnak”.

Az elemző szerint a kérdezők teljes szereptévesztésben voltak. Felidézi, hogy Magyar Péter a köztévében megkérdezte: „Szerkesztő asszony, nem érzi ezt kellemetlennek?”. Mire a riporter felcsattant: „Hogy kellene kérdeznem?”, „nem fog kihozni a sodromból”.

A közrádió műsorvezetője pedig többször is kioktatta Magyart. „Végig érezhető volt, hogy mindkét kérdező Magyar ellenfeleként pozicionálta magát, és úgy beszélgettek, mintha nem értenék Magyar felháborodását a közmédia hírszolgáltatása miatt.” Dull úgy látja, a feltett kérdések témája és stílusa a Fidesz kampányát idézte, amely a kormánypártnak egyharmadnyi szavazatot sem hozott.

„A közrádió kérdezője értetlenkedett, hogy miért őt támadja Magyar, a köztévé kérdezője visszaszólt, hogy »ne engem támadjon, kikérem magamnak, hogy hazugsággal vádoljon«.”

Az elemző úgy látja, a feszültséget a riporterek mentegetőzése és kioktató stílusa alapozta meg azzal, hogy egy „hiszen januárban hívtuk, de nem jött” típusú felvetéssel indítottak. Szerinte nehezen indokolható, hogy az ellenzék vezetője miért nem szerepelhetett élő adásban a kampány alatt. Dull Szabolcs szerint a kérdezők a választások után is azt a látszatot akarták kelteni, hogy a közmédiában minden rendben van.

„Hatalmas a kontraszt, ha arra gondolunk, hogyan fogadták évekig minden pénteken Orbán Viktort” – írta. Állítása szerint a miniszterelnöknek sosem kellett kellemetlen kérdésekre számítania, sőt, hírek szólnak arról is, hogy lista készült a tiltott témákról. „Magyar Péter ezzel szemben nem alákérdezést, hanem számonkérő, kötekedő fogadtatást kapott.”

Dull hozzáteszi: „Nyilván egyik irány sem jó.” Felidézi a beszélgetés végi párbeszédet is, amikor a kérdező úgy búcsúzott: „Ha meghívás érkezik, legyenek kedvesek javasolni a szakértőiknek, hogy bejöjjenek”. Magyar pedig úgy válaszolt: "Nehogy elnevesse magát".

A politikai elemző úgy véli, a történteket a két politikai tábor eltérően fogja értékelni. „A beszélgetést a tiszások és a fideszesek más miatt tartják majd felháborítónak: a tiszások a kérdezőket, a fideszesek Magyar Péter viselkedését, visszaszólásait tartják majd vállalhataltannak.”

Dull Szabolcs emlékeztet rá, hogy a Tisza Párt programjának része volt a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztése.

„Magyar Péter azért vállalta ezt a két beszélgetést, amelyet interjúnak nehezen lehet nevezni, hogy demonstrálja: a közmédiában teljes szereptévesztésben vannak, és nem változott a választás után se semmi.”

Végül megállapította, hogy Magyar majd kiválóan tud érvelni a beszélgetések után amellett, hogy miért kell véget vetnie ennek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina kiakadt Deák Dánielre: Még most is hazudsz! Még most is hülyének nézed a magyarokat!
A közéleti influenszert felháborította a Fidesz-párti véleményvezér Partizán-interjúja. A szituációt úgy írta le, hogy „Berlin eleste után két nappal Mengele doktor asszisztense egy partizánnal beszélget a rádióban, és az övsömör kezeléséről diskurálnak.”


Élesen bírálta a kormánypárti véleményvezéreket Pottyondy Edina egy a Facebook-oldalán. Azt írja, ő maga nem a megtorlás híve, de szerinte „a lelkiismeret pont arra van, hogy a gyarlóságainkat büntesse.” Deák Dániel interjúja a Partizánon például rendkívül felbosszantotta.

„Az rohadtul felcseszett, ahogy Deák Dani bevonult a Partizánba, hogy szakmázzon egy kicsit a Fidesz választási vereségének az okairól, elnézést kérjen Hann Endrétől (és önérzetesen kikérje magának, hogy amúgy máskor ilyet nem tett), és elmagyarázza a nézőknek, hogy valójában azon szakmai sztenderdek alapján dolgozott, amikkel a Telex újságírója felgöngyölítette a gödi akkumulátormérgezést.”

Hozzáteszi, hogy Deák Dániel nem árulta el, hogy a Megafonnak honnan lettek milliárdjai, de közben tagadta az állami finanszírozást.

„Nagyjából ez volt az az utolsó pillanat, amikor azt kellett volna mondani, hogy ne haragudj, Dani, te kis fa...szopó, még most is hazudsz! Még most is hülyének nézed a magyarokat, azok után, hogy egy ország mondta azt, hogy ebből elég”

– írta.

Szerinte a Telex stúdiójában Ferencz Orsolya is hasonlóan viselkedett. Úgy véli, „ezek a propagandisták és ezek a politikusok annak a rendszernek részei, ami emberek ezreit tette tönkre.”

„Gyűlöletre uszítottak, hazudtak, mocskoltak, és segédkeztek az ország kirablásában, a demokrácia leépítésében. Két napja még azzal vádaskodtak, hogy ukrán ügynökök a velük szemben ülők, akik háborúba akarják vinni az országot. Két hete még azzal fenyegetőztek, hogy ezeknek a poloskáknak nem lesz maradásuk az országban, ha újra nyernek”.

Példaként említi Pócs Jánost, aki „azt mondta egy tiszás aktivistának, hogy »13-án keressél magadnak egy másik országot bazmeg! Országot keressél magadnak te takony.«”

Ezután egy erős történelmi párhuzammal folytatja:

„És most, Berlin eleste után két nappal Mengele doktor asszisztense egy partizánnal beszélget a rádióban, és az övsömör kezeléséről diskurálnak.”

Néha szóba kerülnek a haláltáborok, a pogromok, de az asszisztens simulékonyan elmagyarázza a rádióhallgatóknak, hogy hát ez volt a reálpolitika, nagyon jól működő recept, de most megunták az emberek. Meg egyébként se történt semmi érdemleges, ami ne fordult volna már elő. És amúgy bármikor örömmel elmegy bárkivel az övsömörről beszélgetni.”

A Partizánnak is odaszúrt: „A háborús idők után olyan jó egy könnyed életmód-magazinban dumcsizni. Előző nap egy közismert kápót látott vendégül, aki imádott cigányokat »viccből« kemencébe zárni, de most nagyon jó sztorikat osztott meg arról, hogy hogyan főztek Herman Göringgel birkapörköltet a birodalmi napokon.”

A poszt végén úgy összegzi a véleményét:

„Tényleg nem akarok egy véresszájú, reakciós őrült lenni, de ez egy durván Stockholm-szindrómás működés, asszisztálás a mosakodásukhoz.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: