HÍREK
A Rovatból

New York Times: Hét nap, amikor Trump majdnem háborút robbantott ki Iránnal

A lap feltárta, hogyan tervezték meg Szulejmáni megölését, és mi történt utána a színfalak mögött.


Aggódtak a dróncsapásért felelős amerikai erők, Szulejmáni tábornok halálának estéjén. A New York Times szerint ugyanis a polgári utasszállító gép, amivel a parancsnok Teheránból Bagdadba utazott, órákat késett a felszállással. Végül hajnali fél egy után hat perccel landolt. Szulejmáni 11 perccel később halott volt, akárcsak az őt kísérő kilenc ember.

A New York Times megpróbálta összerakni, mi vezetett a légicsapáshoz, amivel Trump kis híján háborút robbantott ki a Közel-Keleten, és mi történt utána.

Azt írják, a támadáshoz vezető eseményeket egy véletlen indította el.

December 27-én egy Kirkuk melletti támaszpontra rakéták csapódtak be, és a támadásban meghalt egy amerikai vállalkozó, Nawres Waleed Hamid. Erre a támadást magukra vállaló Hezbollah milícia tagjai sem számítottak, előtte ugyanis már legalább öt hasonló rakétatámadást intéztek az amerikai erők bázisai ellen, és egyikben sem vesztette életét egyetlen amerikai sem.

Az amerikai hírszerzés szerint a Szulejmáni egységével egyeztető milicisták szándékosan olyan helyszíneket és időpontokat választottak, hogy lehetőleg ne legyenek áldozatok, mert nem akarták Amerikával kiélezni a konfliktust. Így Hamid megölése szerencsétlen véletlennek számított.

De Trump válaszcsapást rendelt el, és két nappal később öt iraki és szíriai helyszínen rakétacsapásokkal legalább 25 Hezbollah-taggal végeztek.

Válaszul az év utolsó napján, december 31-én a Hezbollah-milícia által támogatott tüntetők betörtek a bagdadi amerikai nagykövetség épületébe. Ez komoly aggodalmat ébresztett a teheráni nagykövetségnél 1979-ben és a bengázi konzulátusnál 2012-ben történt támadásokra még jól emlékező amerikaiakban. Ezúttal 100 tengerészgyalogost küldtek a nagykövetség védelmének megerősítésére, akik könnygázt használtak a tüntetők megfékezésére.

Mindezt Trump a New York Times szerint a floridai birtokáról követte, és és izgatottá vált amiatt a káosz miatt, amit a tévében látott. Elrendelte, hogy készítsenek elő keményebb akciókat Irán ellen. Robert C. O'Brien nemzetbiztonsági tanácsadó egy titkos feljegyzésben több lehetőséget is felvázolt.

Például azt, hogy intézzenek támadást azok ellen az iráni parancsnoki hajók ellen, amelyekről a térségen áthaladó olajszállítókat rendszeresen zaklató kis hajókat irányítják. Vagy bombázzanak iráni energetikai létesítményeket. És opcióként konkrét iráni vezetők megölése is szerepelt a feljegyzésben, például a jemeni műveleteket irányító Abdul Reza Shahlai kiiktatása. Ebben a listában ott volt Szulejmáni neve is, aki Irán második legerősebb emberének számított.

Az újság szerint még Trump belső körében is sokakat meglepett, hogy az elnök végül a legradikálisabb verzió mellett döntött, amit egyébként támogatott Gina Haspel, a CIA vezetője is.

A hírszerzésnek ugyanis voltak arra utaló - igaz, nem konkrét - információi, hogy Szulejmáni iraki, jemeni és libanoni amerikai célpontok megtámadását készíti elő. A CIA szerint veszélyesebb lett volna várni, mint lépni. Nem tartottak attól, hogy az akció miatt háború robbanna ki, mert hasonló helyzetben Irán korábban általában visszavonulót fújt. Arra számítottak, hogy a legvalószínűbb válasz egy amerikai bázisok elleni, nem túl hatékony rakétacsapás lesz.

Szulejmáni kiiktatása nem akkor merült fel először. A lehetőséget már másfél éve latolgatták. Tudták róla, hogy gyakran utazik Szíriába és Irakba, polgári gépeken. Előfordult, hogy biztonsági okokból egyszerre több járatra is vettek neki jegyet, és rendszerint kíséretével az utolsó pillanatban érkezett meg, első osztályon ült, majd elsőként hagyta el a gépet. Az amerikai hírszerzés szorosan nyomon követte az utazásait.

Erről ő is tudhatott, a Hezbollah vezetője nem sokkal korábban Libanonban ugyanis figyelmeztette Szulejmánit, hogy az amerikaiak célkeresztjébe került.

A tábornok csak nevetett, és azt válaszolta, hogy amúgy is vértanúként akar meghalni.

Trump elrendelte a dróncsapást. A Szulejmáni elleni éjszakai akció sikeres volt, a jemeni parancsnok elleni csapás azonban kudarcot vallott.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk