HÍREK
A Rovatból

Nem lesz kötelező a maszk az óvodákban és az iskolákban sem szeptembertől

A Pedagógusok Szakszervezete hiányolja a kormány iránymutatását az iskolakezdés járványügyi szabályaival kapcsolatban.


A Pedagógusok Szakszervezete szerint csütörtök reggelig az intézményvezetők semmilyen tájékoztatást nem kaptak még a tanévkezdésről. Pedig fontos lenne tudni, hogy bemehetnek-e a szülők az évnyitóra, kell-e ott maszkot viselni a gyerekeknek. Valamint, hogy később tanítási időben kötelező lesz-e a maszkviselés és még rengeteg hasonló kérdés felmerült a szülők és a tanulók részéről is.

Azon kívül, hogy mantrázzák az oltást, mi mást nem látunk. Nem látjuk, tervezi-e a kormány, hogy amikor belépnek a gyerekek az iskolába, tesztelik-e őket, ami a szomszédos országokban alapvető.
- nyilatkozta a 444-nek még szerdán Totyik Tamás, a szervezet alelnöke.

Az Emmi csütörtökön délelőtt kiadott egy közleményt. Azonban ebben is csak néhány dolgot tisztázott.

Az óvodákban és iskolákban sem kötelező a maszk, és már nem kötelező a testhőmérséklet-mérés sem.

A minisztérium a tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kéri az iskolákat. Ugyanakkor

miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket.

A szülőktől továbbra is elvárt, hogy koronavírus tüneteit mutató gyermeket ne vigyenek közösségbe, a fertőzésben érintett gyermekek pedig ne látogassák az intézményt.

A minisztérium szerint a mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, „hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva, és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást”. Ez egyébként nagyjából a 12-17 éves korosztály 27 százaléka.

A PSZ elnöke aggodalmát fejezte ki az intézményi bezárásokkal kapcsolatosan. Időben tudni szeretnék, milyen magas fertőzés szám esetén záratja majd be a kormány az iskolákat. Nem szeretnének még egy olyan esetet, hogy a megbetegedések miatt fellépő tanárhiány okán a takarítónők felügyelnek a diákokra.

Az Emmi közleményével szemben, számos ország máshogyan képzeli el a járványügyi intézkedéseket. Izraelben például a fertőzöttség szempontjából legsúlyosabb helyzetű, „piros” besorolású településeken, a 12 év feletti gyerekeknél, csak azokban az osztályokban indulhat meg a jelenléti oktatás, ahol beoltották a gyerekek legalább 70 százalékát. Az oltatlan pedagógusok csak érvényes negatív teszttel léphetnek be az intézményekbe. Továbbá az országban 1,4 millió gyereket tesztelnek le az iskolakezdés előtt.

Ausztria is nagyszabású tesztelésekre készül: a tanév első három hetében, hetente háromszor fognak mintát venni a diákoktól és a tanároktól is egyaránt. Akár oltottak, akár nem.

Törökországban az oltatlan tanároktól hetente legalább két negatív PCR-teszt bemutatását követelik meg. Az állami kórházakban a tanárok és az iskolai dolgozók ingyen elvégeztethetik ezeket a teszteket.

Csehországban az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell azoknak, akik nincsenek beoltva, vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a testnevelés és az énekórákon.

A PSZ alelnöke szerint a hazai iskolákban is rendszeresen tesztelni kellene a tanulókat és a dolgozókat, hiszen a járvány korábbi időszakaiban az oktatási intézmények gócpontokká váltak. Illetve fontos lenne az is, ha az iskolák fertőzöttségi adatai nyilvánosak lennének a szülők számára is.

A Szervezet ezenkívül azt is hiányolja, hogy a kormány nem indított nagyszabású tájékoztatási kampányt a gyerekek oltásáról. A kormányinfóról elhíresült „No vakcina, no parti” ikonikus mondaton kívül további népszerűsítés nem indult a fiatalok körében. Az alelnök tud olyan oktatási intézményről, ahol több mint 450 diákból mindössze hatan jelentkeztek az iskolai koronavírus-oltásra. Szerinte ez mindenképp aggasztóan alacsony szám.

Ha valóban azt gondolják, hogy a diákoknak biztonságos az oltás, akkor miért nem szerveztek egy nagyobb médiakampányt?

Mindeközben a kormány nem függesztette fel a tanfelügyeleti vizsgálatokat. Ellenőrzik, hogy az intézményeknek mennyire sikerült a tanterv teljesítése, figyelembe nem véve az online oktatás nehézségeit. Majdnem két évig nem zajlott normális üzemben az oktatás a pandémia miatt, így szinte lehetetlen az eredményeket hozni.

Bár a kormány szeptembertől jelenléti oktatásra készül, Totyik Tamás alelnök nem tartja kizártnak a bezárásokat a negyedik hullám miatt. Erre azonban még mindig nem vagyunk teljesen felkészülve, sok helyen hiányoznak a digitális tanítási és számonkérési-rendszerek. A PSZ tudomása szerint az intézményvezetőket nem szólították fel, hogy a tantárgyfelosztás elkészítésénél számoljanak az esetleges online vagy hibrid oktatásra való átállással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert” - Radnai Márk is üzent a jelöltséget visszaadó Melléthei-Barna Mártonnak
A Tisza Párt alelnöke Radnai Márk is megszólalt arról, hogy Melléthei-Barna Márton visszaadja miniszteri jelöltségét. Azt írja, hogy szavakban nem lehet kifejezni mindazt, amit a jogász tett a rendszerváltásért


„Minden bizalmam és támogatásom melletted szólt. Végigcsináltuk együtt ezt a két évet és őszintén mondhatom: nem ismerek nálad becsületesebb, szakmaibb és alázatosabb embert. Amit ebben a posztban leírsz, az ugyancsak ezt bizonyítja. Mindaz, amit jelentesz a közösségnek, amit te tettél a rendszerváltásért, amit tettél a szervezetért és benne mindannyiunkért ebben az időszakban… azt szavakban nem lehet kifejezni” - írja Radnai a Facebookon.

Szavait Magyar Péter sógorának, Melléthei-Barna Mártonnak címezte, aki csütörtök este jelentette be, hogy visszaadja jelöltségét az igazságügyi miniszter pozícióra, mert nem szeretné, hogy a közte és Magyar Péter között fennáló rokoni-baráti kapcsolat árnyat vessen a rendszerváltás ügyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ugyanazon a napon távozik a METU vezérigazgatója, amikor az Állami Számvevőszék feljelentést tett az egyetem gazdálkodása miatt
Az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést a Budapesti Metropolitan Egyetem gazdálkodása miatt. A bejelentés napján mondott le Czene Gréta, Matolcsy György korábbi kabinetfőnöke, aki az intézményt vezette.


Miközben az Állami Számvevőszék bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést, csütörtökön bejelentették, hogy távozik a Budapesti Metropolitan Egyetem éléről Czene Gréta elnök-vezérigazgató. A Telexen megjelent hír szerint a vezető személyes okokkal indokolta a döntését.

Az egyetem közleménye szerint az intézmény továbbra is „a hazai felsőoktatás dinamikusan fejlődő és innovatív szereplőjeként halad a kijelölt úton, szem előtt tartva az intézmény hosszú távú stratégiai céljait”.

Czene Gréta korábban Matolcsy György kabinetfőnökeként dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, így személye összeköti az egyetemet a jegybank körüli ügyekkel.

A vezetőváltás bejelentésével egy napon derült ki, hogy az Állami Számvevőszék lezárta az egyetem gazdálkodásának ellenőrzését, és feljelentést tesz. A vizsgálat szerint 2021 és 2024 között jelentősen átalakult az egyetem kiadási szerkezete, az anyagjellegű és személyi jellegű kifizetések pedig az összes ráfordítás növekedési ütemét meghaladóan nőttek.

Különösen egy tétel emelkedett ki: 2022 és 2024 között az intézmény 2,14 milliárd forintot fizetett ki a SkyGreen Buildings Kft.-nek az Infoparkban található irodák bérleti díjára, üzemeltetésére és átalakítására.

A SkyGreen Buildings Kft. tulajdonosi hátterében magántőkealapok állnak, amelyek befektetési jegyeit végig a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. birtokolta. Ennek a cégnek Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia a százszázalékos tulajdonosa. A Telex szerint most fordul elő először, hogy ezt a tényt egy állami szerv is leírja hivatalos dokumentumban.

Az állami számvevőszék a mai napon átadta az MNB-botránnyal kapcsolatos iratait a Központi Nyomozó Főügyészségnek egy „házkutatás” (más jogi aktus büntetőügyben iratok átadására nincs) keretében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lemondott az országos kórházi főigazgató, esélyt adna Magyar Péterék jelöltjének
Révész János 2026. május 8-i hatállyal távozik az Országos Kórházi Főigazgatóság éléről. Döntését azzal indokolta, hogy az új kormánynak lehetőséget akar adni a saját vezetőjének kiválasztására.


A kormányváltás küszöbén, 2026. május 8-i hatállyal benyújtotta lemondását Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője. Főigazgatói munkaviszonya június végén szűnik meg.

A csütörtök este bejelentett döntést Révész azzal indokolta, hogy az új kormányzatnak lehetőséget kíván adni a saját elképzeléseinek megfelelő vezető kinevezésére.

„Május 9-ét követően mind a miniszter, mind a miniszterelnök személye változik. Úgy gondolom etikusnak és támogatónak, ha lehetővé teszem, hogy az ágazat új vezetése az általa legalkalmasabbnak ítélt vezetőt mihamarabb megbízza feladatának ellátásával” – írta.

A leköszönő főigazgató üdvözölte azt is, hogy tizenhat év után ismét miniszteri szinten képviseltetik magát az egészségügyi ágazat. Szerinte ez történelmi jelentőségű lehetőség.

„A betegellátás ügye erős politikai támogatottságot kap, a lehetőségkörnyezet bővül. Ez az új keretrendszer – reményem szerint – a valódi strukturális reformok és fejlődés irányába tud hatni” – fogalmazott.

Révész Jánost 2023 decemberében nevezték ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére, miután elődjét, Jenei Zoltánt, valamint az intézmény több más vezetőjét is menesztették.

A vezetőcseréket egy szélesebb körű átszervezés követte, amelynek során a belügyminiszter egyszerre 24 kórházigazgatót mentett fel.

Révész már kinevezése előtt országos ismertségre tett szert, amikor 2023 júniusában a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház főigazgatójaként írásban utasította az intézmény orvosait, hogy a reggeli értekezleteken felállva köszöntsék őt.

Hivatali ideje alatt komoly politikai támadások is érték. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban bírálta, amiért irodájában működött a klíma, miközben a kórházakban sokszor embertelenek a körülmények. Magyar Péter azt is állította, hogy Révész megtiltja az egészségügyi dolgozóknak a nyilatkozattételt, és nem ad engedélyt a sajtónak a kórházakban való forgatásra.

A főigazgatóságnak emellett súlyos szakmai konfliktusokkal is szembe kellett néznie. A Magyar Orvosi Kamara élesen bírálta az intézményt a budapesti pszichiátriai ellátás válsága miatt, miután a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben több orvos is felmondott a vállalhatatlan munkaterhek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy márciusban az intézmény főigazgatója, Ézsi Robin is benyújtotta lemondását, és további orvosok is távoztak.

A hatályos jogszabályok szerint az országos kórházi főigazgatót az ágazatért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, így az utódlásról az új kormányzati felállásban születhet döntés.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
OnlyFans-oldalt indított a Kutyapárt volt igazgatója
Nagy Dávid, a párt volt listavezetője a felnőtt tartalmairól ismert platformon gyűjt pénzt a szervezetnek. Az MKKP-nak a választási eredmény miatt kell visszafizetnie a kampánytámogatást, ami 90 jelöltet is érinthet.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



„Magamat és a pártot fogom szidni pénzért, hogy ne menjünk csődbe. Egy-két lábkép bele tud férni” – ezzel a leírással indított OnlyFans-oldalt Nagy Dávid, az MKKP volt listavezetője és lemondott pártigazgatója. A pártnak a korábbi hírek szerint 686 millió forintot kellett volna visszafizetnie, de a legfrissebb kampányelszámolásuk szerint a pontos összeg 643 853 143 forint, így a gyűjtési célt is erre módosították.

A profil indulásakor egy kép volt elérhető, az egy hónapos előfizetés 30 dollárba (körülbelül 9 ezer forintba), a három hónapos kedvezményes csomag pedig 81 dollárba (nagyjából 25 ezer forintba) került.

A szokatlan pénzgyűjtési akciót a Népszava vette észre.

A lépés hátterében az MKKP 2026-os parlamenti választáson elért, 1 százalék alatti eredménye áll, ami miatt a pártnak vissza kell fizetnie a teljes kampánytámogatást.

A Magyar Államkincstár felszólítását követően 15 napjuk lesz a tartozás rendezésére. Nagy Dávid múlt szerdán azt közölte, hogy a felszólítást még nem kapták meg.

A pénzügyi nyomás személyi következményekkel is járt. Nagy Dávid már a választás éjszakáján jelezte, hogy lemond, ha a párt nem jut be a parlamentbe, és a kudarc után távozott is a pártigazgatói posztról.

„Amikor valami nem sikerül, azt el kell ismerni, felelősséget kell vállalni” – indokolta döntését.

Egy későbbi interjúban a párt stratégiai hibáiról is beszélt, szerinte rosszul mérték fel, hogy az embereknek már nem elég az „ne Orbán legyen a miniszterelnök” típusú üzenet.

A kampányhajrát külső konfliktusok is nehezítették, különösen a Tisza Párttal éleződött ki a viszony. Nagy Dávid élesen bírálta Magyar Pétert, amiért szerinte az folyamatosan ellenük uszít, miközben ők éppen a Tisza Pártot próbálták védeni a kormány háborús propagandájával szemben.

„Azért az kurva kemény” – fogalmazott a pártigazgató, amiért szerinte Magyar Péter fideszes szövetséggel vádolta őket.

A külső támadások mellett a pártnak belső feszültségekkel is szembe kellett néznie, miután megjelent Mérő Vera „Ebek ura” című dokumentumfilmje. Ebben volt tagok pénzügyi visszaélésekkel és a belső demokrácia hiányával vádolták a pártvezetést, „megélhetési pártnak” nevezve a szervezetet. Nagy Dávid a filmet a fekete kampány csúcsra járatásának nevezte.

A párt adománygyűjtése a hatalmas összeghez képest lassan halad. Egy május eleji becslés szerint nagyjából 240 millió forintjuk lehetett, vagyis akkor még körülbelül 446 millió forint hiányzott a kasszából. A kampánypénzből finanszíroztak olyan költéseket is, mint egy ajkai kocsma felújítása 1,2 millió forintból, amelyet kampányközpontként és közösségi térként írtak le.

Amennyiben a párt nem tud fizetni, felszámolási eljárás is indulhat ellene. Ilyen esetben a vezető tisztségviselők, valamint a 90 listás és egyéni jelölt egyetemleges helytállási kötelezettsége is felmerülhet.

Kovács Gergely pártelnök ugyanakkor azt mondta, ha kell, „nulla pénzből” dolgoznak tovább.


Link másolása
KÖVESS MINKET: