HÍREK
A Rovatból

Nem lesz kötelező a maszk az óvodákban és az iskolákban sem szeptembertől

A Pedagógusok Szakszervezete hiányolja a kormány iránymutatását az iskolakezdés járványügyi szabályaival kapcsolatban.


A Pedagógusok Szakszervezete szerint csütörtök reggelig az intézményvezetők semmilyen tájékoztatást nem kaptak még a tanévkezdésről. Pedig fontos lenne tudni, hogy bemehetnek-e a szülők az évnyitóra, kell-e ott maszkot viselni a gyerekeknek. Valamint, hogy később tanítási időben kötelező lesz-e a maszkviselés és még rengeteg hasonló kérdés felmerült a szülők és a tanulók részéről is.

Azon kívül, hogy mantrázzák az oltást, mi mást nem látunk. Nem látjuk, tervezi-e a kormány, hogy amikor belépnek a gyerekek az iskolába, tesztelik-e őket, ami a szomszédos országokban alapvető.
- nyilatkozta a 444-nek még szerdán Totyik Tamás, a szervezet alelnöke.

Az Emmi csütörtökön délelőtt kiadott egy közleményt. Azonban ebben is csak néhány dolgot tisztázott.

Az óvodákban és iskolákban sem kötelező a maszk, és már nem kötelező a testhőmérséklet-mérés sem.

A minisztérium a tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kéri az iskolákat. Ugyanakkor

miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket.

A szülőktől továbbra is elvárt, hogy koronavírus tüneteit mutató gyermeket ne vigyenek közösségbe, a fertőzésben érintett gyermekek pedig ne látogassák az intézményt.

A minisztérium szerint a mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, „hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva, és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást”. Ez egyébként nagyjából a 12-17 éves korosztály 27 százaléka.

A PSZ elnöke aggodalmát fejezte ki az intézményi bezárásokkal kapcsolatosan. Időben tudni szeretnék, milyen magas fertőzés szám esetén záratja majd be a kormány az iskolákat. Nem szeretnének még egy olyan esetet, hogy a megbetegedések miatt fellépő tanárhiány okán a takarítónők felügyelnek a diákokra.

Az Emmi közleményével szemben, számos ország máshogyan képzeli el a járványügyi intézkedéseket. Izraelben például a fertőzöttség szempontjából legsúlyosabb helyzetű, „piros” besorolású településeken, a 12 év feletti gyerekeknél, csak azokban az osztályokban indulhat meg a jelenléti oktatás, ahol beoltották a gyerekek legalább 70 százalékát. Az oltatlan pedagógusok csak érvényes negatív teszttel léphetnek be az intézményekbe. Továbbá az országban 1,4 millió gyereket tesztelnek le az iskolakezdés előtt.

Ausztria is nagyszabású tesztelésekre készül: a tanév első három hetében, hetente háromszor fognak mintát venni a diákoktól és a tanároktól is egyaránt. Akár oltottak, akár nem.

Törökországban az oltatlan tanároktól hetente legalább két negatív PCR-teszt bemutatását követelik meg. Az állami kórházakban a tanárok és az iskolai dolgozók ingyen elvégeztethetik ezeket a teszteket.

Csehországban az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell azoknak, akik nincsenek beoltva, vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a testnevelés és az énekórákon.

A PSZ alelnöke szerint a hazai iskolákban is rendszeresen tesztelni kellene a tanulókat és a dolgozókat, hiszen a járvány korábbi időszakaiban az oktatási intézmények gócpontokká váltak. Illetve fontos lenne az is, ha az iskolák fertőzöttségi adatai nyilvánosak lennének a szülők számára is.

A Szervezet ezenkívül azt is hiányolja, hogy a kormány nem indított nagyszabású tájékoztatási kampányt a gyerekek oltásáról. A kormányinfóról elhíresült „No vakcina, no parti” ikonikus mondaton kívül további népszerűsítés nem indult a fiatalok körében. Az alelnök tud olyan oktatási intézményről, ahol több mint 450 diákból mindössze hatan jelentkeztek az iskolai koronavírus-oltásra. Szerinte ez mindenképp aggasztóan alacsony szám.

Ha valóban azt gondolják, hogy a diákoknak biztonságos az oltás, akkor miért nem szerveztek egy nagyobb médiakampányt?

Mindeközben a kormány nem függesztette fel a tanfelügyeleti vizsgálatokat. Ellenőrzik, hogy az intézményeknek mennyire sikerült a tanterv teljesítése, figyelembe nem véve az online oktatás nehézségeit. Majdnem két évig nem zajlott normális üzemben az oktatás a pandémia miatt, így szinte lehetetlen az eredményeket hozni.

Bár a kormány szeptembertől jelenléti oktatásra készül, Totyik Tamás alelnök nem tartja kizártnak a bezárásokat a negyedik hullám miatt. Erre azonban még mindig nem vagyunk teljesen felkészülve, sok helyen hiányoznak a digitális tanítási és számonkérési-rendszerek. A PSZ tudomása szerint az intézményvezetőket nem szólították fel, hogy a tantárgyfelosztás elkészítésénél számoljanak az esetleges online vagy hibrid oktatásra való átállással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk