HÍREK
A Rovatból

Navracsics Tibor szerint nemcsak Tiborcz István Ferrarija, hanem Lázár János vadászkastélya is árt a Fidesznek

A területfejlesztési miniszter többek között arról is beszélt, hogy szerinte a Fideszen belül jelenleg nem Magyar Péter a fő probléma. Azt is elmondta, hogy az „átláthatósági” törvényjavaslatot a jelenlegi formájában nem tudja támogatni.


Navracsics Tibor Dull Szabolcs Öt pontban podcastjében adott interjút, a beszélgetés során pedig több kényes téma is előjött. Többek között arról is beszélt, hogy szerinte a Fideszen belül jelenleg nem Magyar Péter a fő probléma, hanem az a hangulat, amit ő megtestesít. Azt is hozzátette, hogy „a luxizás”, beleértve Tiborcz István Ferrariját és Lázár János vadászkastélyát, szerinte árt a Fidesznek.

„Ha rám néz, látja, hogy magam nem vagyok egy luxizós ember. Nemcsak a nézeteim polgáriak, hanem az életvitelem is. Ebből fakadóan nem tudom elképzelni azokat a csábító erőket, amelyek engem arra bírnának, hogy Ferrarit vegyek magamnak, vagy többmillió forintos ruhát, vagy egy vadászkastélyt”

– mondta Navracsics, aki szerint ezek a dolgok irritálják az embereket.

„Ezek úgy gondolom, hogy ártanak a Fidesznek. Nem tudom, hogy ennek döntő jelentősége van-e. De a saját választókerületemből tudom, hogy vannak emberek, akiket irritál, hogy ilyen vagyoni különbségek vannak”

- fogalmazott a miniszter, és azt javasolta, hogy „meg kell kérni, vagy fel kell szólítani azokat az embereket, akik a környékünkön élnek vagy a társaságunkba tartoznak, hogy nagyobb önmérsékletet tanúsítsanak.”

A politikus azt is elmondta, hogy 2026-ban szerinte Orbán Viktor és Magyar Péter küzdelme várható a miniszterelnöki posztért, és úgy véli, Orbán fog győzni. Szerinte a kormányfő újraindul, és Magyar Péter indulását sem fogják ellehetetleníteni. Navracsics úgy gondolja, hogy Orbán Viktor az a vezető, aki a legnagyobb eséllyel tudja egyben tartani azt a társadalmi koalíciót, amely 1998 óta formálódott. Úgy fogalmazott:

„Ha nem Orbán Viktor lenne a jelölt, nem tudom, milyen mértékben, de kisebb lenne ez a tábor. Lennének olyan csoportok, akik úgy gondolják, hogy akárki is lenne a vezető, vele nem tudnak úgy azonosulni, mint Orbán Viktorral.”

A miniszter szerint a Fidesz az elmúlt időszakban szélsőséges párttá vált. Elmondta, hogy „volt olyan időszak, amikor középen voltam, ma pedig meglehetősen a szélén”. Szerinte „a mainstream nem ott van, ahol én vagyok. Ennek a bizonyos polgári irányzatnak vagyok az egyik képviselője”. Úgy látja, hogy a Fidesz egy jobbközép pártból markáns jobboldali párttá vált, miközben ő megmaradt a jobbközép környékén. Több vitája is volt az elnökségi üléseken, de úgy látja, hogy ezekben a folyamatokban alulmaradt.

Navracsics szerint a kormányon belül ma Nagy Márton, Szijjártó Péter és Rogán Antal tartozik az erősebb emberek közé. Úgy látja, Rogán Antal nem gyengült meg attól, hogy szankciós listára került. Azt is elmondta, hogy sem Gulyás Gergely, sem Rogán Antal súlya nem csökkent. Azt is mondta: Orbán Viktor azt szeretné, hogy Rogán a politikai, Gulyás pedig a közigazgatási koordinációra összpontosítson. Navracsics szerint Gulyás ereje nem a hatalompolitikában van, hanem abban, „hogy kiválóan tud együttműködést létrehozni az egymással sokszor rivalizáló politikusok és tárcák között”.

Navracsics beszélt Lázár Jánossal való kapcsolatáról is. Mint mondta, „egy elhúzódó, méltánytalan vita” van köztük. A vita azért alakult ki, mert Navracsics találkozott Márki-Zay Péterrel egy rendezvényen, mint az önkormányzatokért felelős miniszter. Elmondása szerint Lázár János akkor támadta meg őt emiatt, miközben egy évvel korábban ő maga tartott közös sajtótájékoztatót Márki-Zayval. Navracsics erről azt mondta:

„Mind a mai napig ezt méltánytalannak tartom, és mindaddig méltánytalannak fogom tartani, amíg Lázár János nem jelzi, hogy ezt megbánta.”

Hozzátette:

„Volt már ilyen, amikor Lázár János bocsánatot kért. Ő egy hirtelen haragú ember.”

Navracsics azt is kijelentette, hogy 2025-ben nem tartja reálisnak a Huxitot, vagyis Magyarország kilépését az unióból. Szerinte a magyar kormány és az EU közötti kommunikáció laposodik, de nem attól tart, hogy Magyarországot kitolják az EU-ból.

A Pride betiltásáról szóló törvénnyel kapcsolatban azt mondta, bízik abban, hogy ez nem jelent teljes tiltást. Úgy látja, önmagában a Pride-ot nem lehet betiltani, csak azt szabályozni, hogy milyen típusú tüntetések nem engedélyezettek. Azt mondta: „Én nem a formára, hanem a tartalomra koncentrálok”, és szerinte a jelenlegi törvény alapján meg lehetne tartani a Pride-ot.

Az „átláthatósági” törvényjavaslat is szóba került. Navracsics erről azt mondta, hogy a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudja támogatni, ugyanis nem ért egyet azzal, hogy elvegyék a most felajánlott egy százalékos adót azoktól a szervezetektől, amelyek jegyzékre kerülnének.

Szerinte erről „elég rendesen” van vita a Fideszen belül, ő pedig majd akkor dönt arról, megszavazza-e az „átláthatósági” törvényt, ha majd látja a végleges szöveget.

A politikus beszélt a saját ambícióiról is. Úgy fogalmazott: „Nem tudok ultizni, úgyhogy én már itt kiestem.” Elmondta, hogy 2022-ben kérte, ne legyen rajta a listán, és 2026-ban is azt fogja kérni, hogy ne szerepeljen a Fidesz-KDNP listán. Hozzátette: „Ragaszkodom hozzá, hogy egyéni választókerületben induljak. Vagyis maguk a választók dönthetik el, kíváncsiak-e arra a világképre, amelyet én megjelenítek.”

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely Orbán Viktor interjújáról: Látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja” - fogalmazott a főpolgármester.


„Miniszterelnök úr hosszú idő után újra beszélni volt kénytelen Budapestről,

látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret”

- reagált Orbán Viktor keddi, Rónai Egonnak adott interjújára Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.

„Hogy a főváros finanszírozza az államot, hogy Budapesttől a kormány többet vesz el, mint amennyi támogatást ad, azt nem én mondom, hanem a kormány legfőbb ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Hogy ez alkotmányellenes, azt se én mondom, hanem az Alkotmánybíróság. Hogy a kormányzati elvonásnak nemcsak a mértéke, hanem a módja is törvénytelen, azt meg a Kúria mondta ki” – fogalmazott a főpolgármester, majd hozzátette:

„az is a viszonylag közismert tényekhez tartozik, hogy Budapest nemcsak az ország leggazdagabb városa, ahogyan Miniszterelnök úr említeni méltóztatott, hanem a legnagyobb is, amely a legtöbb közszolgáltatást működteti, na, ebből hiányzik az öt év alatt húszszorosára emelt kormányzati sarc.”

Karácsony szerint

a miniszterelnök úgy kezeli az állami költségvetést, „mintha az a magánvagyona lenne”, a települések támogatását pedig „mintha az valamiféle kegy lenne tőle”.

A főpolgármester szerint a lényeg az, hogy

„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja.”

Végül jelezte:

„Tárgyalni az alkotmányos és törvényes helyzet helyreállításáról köteles a kormány. Nem kegy, nem kérés, kötelesség. A szakszervezetek 168 órás gondolkodási ideje csütörtökön lejár. Ma én is, Gulyás Gergely miniszter is megkapta a meghívót a sztrájkbizottságtól a tárgyalásra. Én ott leszek”

Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor több mint 15 év után adott interjút az ATV-nek. A beszélgetés során a miniszterelnök a főváros pénzügyeiről azt mondta, Budapest már régen csődben van, de ha nem tudják megoldani a helyzetet, a kormány segít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor megmutatta, mit rajzolt a Rónai Egon-interjú közben
Nonfiguratívnak és modernnek jellemezték a művet, amiről kiderült: absztrakt módon az egész interjú témakörét ábrázolja. A rajzot végül oda is adta Rónai Egonnak.


Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.

Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.

Az interjú után Rónai kölcsönkérte Orbán papírját, hogy lefényképezze, amit a kormányfő az interjú alatt rajzolt. Ő azonban végleg oda is adta neki a papírt, mondván neki már nem kell.

A rajzot Rónai Egon és Orbán nonfiguratívnak és modernnek nevezte.

Ekkor egy érdekes jelenet is lezajlott: Orbán Viktor megmagyarázta, hogy az egyes ábrákat az interjú melyik részében rajzolta, és mit ábrázoltak. Mint kiderült, illusztrálta magának az új gazdasági rendszert, a munkaügyi szabályozást és a közmunkarendszert. Orbán Viktor a magyarázathoz hozzátette:

„Ebből én fel tudom mondani a teljes interjút úgy, mintha mi sem történt volna.”

Mindez egyébként így néz ki:

A rajzolgatáson kívül egyébként Orbán beszélt többek között a gazdaság helyzetéről, az MNB gazdálkodásáról és az Amerikával kötött megállapodásról is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton döntött: Budapestnek ezúttal 0 forintot kell fizetnie
Közzétették, hogy melyik önkormányzatnak mennyit kell fizetnie novemberben a helyi iparűzési adó többletükből.


Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.

A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.

Így Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozta meg az egyes települések fizetési kötelezettségét.

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint

Nagy Márton döntése értelmében Budapest, Pécs és Kecskemét most 0 forintot fizet, ugyanakkor több fővárosi kerület és meglepően sok kisebb település is komoly, százmilliós terhekkel szembesül.

A rendelet szerint a 100 millió forint felett fizető budapesti kerületek között van az I. kerület 249 094 380 forinttal, a II. kerület 439 406 725 forinttal, az V. kerület 102 226 054 forinttal és a VII. kerület 100 832 318 forinttal.

Eközben komoly befizetővé vált jónéhány kisebb település is, mint például Sellye (376 457 826 forint), Kétújfalu (493 837 963 forint) vagy Királyegyháza (307 034 887 forint).

A milliárdos befizetők között is van meglepetés, Dunaharasztinak például nettó 1 302 959 264 forintot kell utalnia.

A program logikája szerint a 2024-es bázisévhez képest keletkező 2025-ös hipa-többlet 100 százaléka kerül az alapba, amit aztán a járások pályázhatnak vissza fejlesztésekre. Járásonként minimum 250 millió forint, a megyeszékhely-központú járásoknál pedig 500 millió forint fejlesztési forrás garantált. Az önkormányzatok két részletben, májusban és novemberben fizetnek, a végelszámolás pedig a következő év márciusában történik. Ha egy településnek negatív az egyenlege, akkor támogatásként visszakapja a befizetett összeget.

A mostani rendelet egy hosszabb folyamat része. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2024 októberében jelentette be a Versenyképes Járások Programot, a területi felzárkózást és a járási fejlesztési minimumokat hangsúlyozva. A feszültség 2025 februárjában nőtt, amikor megjelent a szolidaritási hozzájárulás éves listája, amely Budapestre 89,1 milliárd forintos terhet rótt, éles vitát indítva a főváros és a kormány között. Az első, májusi hipa-többlet elvonásáról szóló rendelet 854 települést érintett, ami után a Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet biztosított számára a Magyar Államkincstár inkasszójával szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábor: A belső szabadságomat sem elvenni sem börtönbe zárni nem lehet
Hatalmas tapsvihar fogadta a 74 éves lelkészt, akiért több százan gyűltek össze. A vád szerint akár öt év felfüggesztett börtönt is kaphat a NAV-osok akadályozása miatt.


Fáklyákkal és transzparensekkel tüntettek kedden este Budapesten, a Dankó utcában, az Oltalom Karitatív Egyesület épülete előtt Iványi Gábor lelkész és az Oltalom-ügy többi vádlottja mellett. A rendőrök lezárták az utcát, ahol több száz fős tömeg gyűlt össze. A felszólalók között volt mások mellett Karácsony Gergely főpolgármester, Haraszti Miklós író, Pogány Judit színművész és maga Iványi Gábor is. „Azért vagyunk, mert egy barátunkat, Iványi Gábort és közösségét aljas támadás érte” – mondta Fekete-Győr András, aki szerint a Dankó utca az orbáni elnyomás szimbolikus helye lett.

A Központi Nyomozó Főügyészség november 3-án emelt vádat Iványi Gábor és hat társa, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita és Szél Bernadett ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. A vád szerint 2022. február 21-én élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy a NAV végrehajtói bejussanak az Oltalom Karitatív Egyesület épületébe. Az ügyészség indítványa szerint a vádlottakra, köztük Iványi Gáborra is felfüggesztett börtönbüntetést kérnek. A lelkész a tüntetésen elmondta, ha beismerő vallomást tesz, öt év felfüggesztettet kaphat.

A tüntetésen felszólalók politikai leszámolásnak és koncepciós eljárásnak nevezték az ügyet. Haraszti Miklós szerint a több mint száz, az épületet védő ember közül a hatóságok kifejezetten azokat szemezgették ki, akik a rendszer politikai ellenfelei. Ezzel szemben az ügyészség közleménye szerint a vádlottak Iványi Gábor kezdeményezésére testükkel próbálták meg áttörni a NAV pénzügyőreinek sorfalát, hogy megakadályozzák a jogszerű házkutatást. A NAV akkor költségvetési csalás gyanúja miatt tartott házkutatást a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom több helyszínén.

Iványi Gábor a tüntetésen arról beszélt, hogy éppen Ukrajnából tért haza, ahol adományokat osztott, amikor útközben egy újságírótól értesült a vádemelésről. „Bármilyen súlyos bűncselekményt követtünk el, illett volna előbb értesíteni engem, mint a közvéleményt.”

Majd arról beszélt, az elmúlt másfél évtizedben a legkisebb kritika vagy a totalitárius hatalom túlkapásaival való szembesítés is a munkahely, az állami támogatás vagy akár a szabadság elvesztésével járhatott.

„Hézagos emberismeretre vall, hogy nem tűnt fel nekik, hogy az elveim függetlenek a regnáló kormánytól” - mondta.

„A belső szabadságomat sem elvenni sem börtönbe zárni nem lehet” – jelentette ki.

Karácsony Gergely Budapest élő lelkiismeretének nevezte a lelkészt, és Szent Ágostont idézve azt mondta: a hatalom igazságosság nélkül nem más, mint zsarnokság.

A tömegben feltűnt egy molinó is a következő felirattal:

„Veled vagyunk Gábor atya, lesz még tiéd Hatvanpuszta!”.

A vádemelés után az ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódik. Fekete-Győr András a rendezvény végén arra kérte a jelenlévőket, ígérjék meg, hogy a bírósági tárgyaláson is ott lesznek, amire a tömeg azt skandálta: „Ott leszünk!”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk