SZEMPONT
A Rovatból

Napelemes pályázat: a kivitelezők egy fillérhez sem jutnak hozzá, mert nem tudják feltölteni az elszámolást

Teljes káosz: hónapokat csúszott a nyertesek értesítése, aztán kiderült, a drágulás miatt önrészt kell fizetniük, most pedig az ezt bevállalóknál sem kezdik a munkát, mert a napelemes cégek nem jutnak hozzá a pénzükhöz az államtól.

Link másolása

Teljesen ingyenes napelemes és hőszivattyús rendszert ígért az állam. Ezzel a pályázattal lehetett volna először a valóban alacsony jövedelműeknek is lehetősége energetikai korszerűsítéssel kitörni az energiaszegénység csapdájából, ami ráadásul a rezsiemelkedés miatt mélyebb, mint valaha. Sok pályázó család azonban most azzal szembesült, hogy az eredetileg 100%-os támogatást ígérő pályázatokhoz mára a kivitelezők – az áremelkedésekre hivatkozva – több százezer forintos, de nem ritkán egy-kétmillió forintos önrészt is kérnek. Felkerestem Kiss Ernőt, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnökét, hogy megbeszéljük, hogy látják a helyzetet kivitelezői oldalról.

– Ez a helyzet azért is nagyon szomorú, mert a program főleg a szegényebbeket célozta.

– Eleinte valóban így volt, később azonban e tekintetben is jelentősen felhígult a pályázat. A végül már fejenként és havonta 480 ezer forintban maximált jövedelmi limit már nem nevezhető alacsony jövedelemnek. Persze sok valóban rászoruló is indult a pályázaton, és mindenki elnyerte azt, egészen addig, amíg ki nem merült a pályázati keret.

– Eddig csak kicsivel több, mint a pályázók fele kapott értesítést.

– 43.600 pályázó jelentkezett, és mindenki megkapta azt az értesítést, hogy megnyerte a pályázatot. A támogatói okiratokat viszont rendkívül lassan küldik. Mi április óta várjuk, hogy elkezdhessük a telepítéseket. Eddig is már rengeteg munkát fektettünk a pályázatok megfelelő előkészítésébe, igazolásokat, dokumentumokat kellett beszerezni, nem utolsósorban feltölteni a pályázati felületre.

– Javítson ki, ha tévedek, de sok ember semmilyen értesítést nem kapott...

– A pályázati kommunikációban az jelent meg még a választások előtt, hogy 43.600 ember megnyerte a pályázatot.

– Az a helyzet, hogy sokan vannak, akik még jogosultsági értesítést sem kaptak. A beadás óta semmit sem.

– A választás előtt kihirdették, hogy mindenki, aki jogosult, megnyeri a pályázatot...

– De erről sokan semmilyen hivatalos értesítést sem kaptak.

– Úgy tudom, hogy a pályázati felületen ment ki egy körlevél erről, de nem tudom pontosan. De az, hogy ennyien nyertek, az a kormány deklarált célja volt.

– Ön kapcsolatban áll a minisztériumban a pályázat lebonyolítóival?

– Természetesen.

– És az ön észrevételeit, visszajelzéseit veszik?

– Nem az én személyes kommunikációmról van szó, hiszen a tagság véleményét tolmácsolom adott esetben. A kormány részéről egy főosztályvezető hölggyel vagyunk kapcsolatba, felé jelezzük az észrevételeinket. Nem sikerült eddig még valódi egyeztetést folytatnunk, csak ígéreteket kaptunk. A kétségbeesésünk oka nemcsak a költségnövekedés, hanem az, hogy

a már kiadott támogatói okiratok alapján sem lehetséges egyetlen fillér kifizetés sem, mert a számlákat nem lehet feltölteni az EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) felületre, elszámolásra. Mindent fel tudunk tenni, kivéve az elszámolást.

Ez elég ijesztő. Miközben érkeznek a hírek, hogy kétségesek az Európai Unióból érkező források, amiből például ez a pályázatot is finanszíroznák. Ezért nagy az aggodalom a szakma berkeiben. A másik persze a borzasztó mértékű költségnövekedés.

Kiss Ernő

– A pályázati felületen egy kis kérdezz-felelek anyagban a mai napig olvasható, hogy amennyiben a források nem érkeznek meg az Európai Uniótól, addig a kormány ezt előfinanszírozza. Nyilván elfogyott a pénz...

– Mi is erre gondolunk.

– De ezt bizonyára nem erősítette meg a kormányzat részéről senki. Rákérdeztek erre?

– Nem vagyunk ennyire indiszkrétek. Minket ez a része kevésbé foglalkoztat, minket az érdekel, ami hátrányos a számunkra. Mi a kormányzatot kritizálni vagy kérdőre vonni nem akarjuk. Nyilván szűkösek a források, ezért nem tudják ezt sem kifizetni. Bízunk benne, hogy ezt a forrást előbb-utóbb megkapjuk. Csak az a probléma, hogy rengeteg cég komoly beruházásokkal készült. Hiteleket vettek fel. Elhangzott korábban, hogy tavaly egész évben 36 ezer háztartásban és kisvállalkozásban szereltek fel háztartási napelemes rendszert, míg csak ebben az egy pályázatban 43.600 napelemes rendszerről van szó. Ezenkívül még rengeteg más megrendelés van.

A rezsicsökkentés mérséklése miatt is tömeges, többszázezres igény jelentkezett.

Viszont április óta várják a tagvállalataink, hogy ezeket a rendszereket is telepíteni tudják. Közben chiphiány van, napelemhiány van, inverterhiány van. A cégek hiteleket vettek fel, a munkatársi gárdát bővítették, hogy ezt a többszörös igényt ki tudják elégíteni. Augusztus közepén végre megjöttek az első támogatói okiratok. Volt olyan cégünk, amelyik öt-tíz napelemes rendszert fel is telepített. Egy ilyen rendszer telepítése egyetlen nap.

Megcsinálták a pályázati elszámolást és kétségbeesetten tapasztalták azt, hogy nem is tudják feltölteni.

Ha az lenne, hogy fel tudnánk tölteni az elszámolást és kapnánk egy értesítést, hogy x napon belül megkapjuk a pénzt, akkor nem lenne probléma. De ha nem jönnek a helyreállítási alapból a pénzek, akkor a tagvállalataink ezt a rengeteg pénzt mind elveszítik. Utólag nem lehet odamenni a megrendelőhöz, hogy akkor legyen szíves mégis ő fizesse ki. Ezért tagvállalataink kevés kivételtől eltekintve azt a taktikát választották, hogy kivárnak. Nem tudnak mást csinálni.

Áll benne a pénzük, áll benne a rengeteg munkájuk.

Most arra várnak, hogy biztos jelet kapjunk a kormánytól, hogy mikortól lehet tervezni ezzel az összeggel. Ráadásul az augusztusban felszerelt rendszereknél az is van, hogy az elszámolás feltétele volt a számlázás.

Tehát kiszámlázták a munkát. Természetesen befizették az ÁFÁ-t. Egy olyan összeg után, amit nem tudni, mikor fogunk megkapni.

– Ehhez képest a minisztérium még azt is halogatja, hogy leüljön önökkel és tisztázza a helyzetet.

– Azt az információt kaptuk, hogy hamarosan tartanak egy egyeztetést, ahol megbeszélhetjük ezeket a kérdéseket. Viszont a panaszok tömegesek. Felháborodott nyertesek reklamálnak, mi az, hogy még pénzt kérünk, mi az, hogy önerőt kérünk. Eredetileg is szerepelt a pályázatban, hogy a költségnövekedés esetén a kivitelezők kérhetnek önrészt. A helyzet az, hogy a napelemes iparban ez elszámolás általában dollárban történik.

Tavaly ősz óta a dollár 325 forintról 425 forintra emelkedett. Emellett 18% felett van az infláció. Az üzemanyagköltségek elszálltak (mi nem rezsicsökkentett áron tankolunk), a katát eltörölték, rengeteg kivitelező katás vállalkozó volt. Ez megduplázta a munkabérköltségeket.

– Végeztem egy számítást, javítson ki, ha nem jól okoskodom. Az EU-tól a támogatást euróban kapjuk. Amikor a pályázatot tavaly kiírták, a keretösszegeket a tavalyi euro árfolyamnak megfelelően állapították meg. De ha a támogatást idén, vagy később folyósítják, akkor a meghatározott euró összegért átváltáskor nominálisan több forintot kapunk. A számításaim szerint egy komplex (11 és fél milliós) pályázati támogatás esetén ez ma 8-900 ezer forint pluszt jelenthetne, ami jelentős segítség lenne a nehéz helyzetbe került pályázóknak úgy, hogy igazából csak azt kapják meg, ami egyébként is jár nekik.

– Önnek igaza van, ez egy jó ötlet. Kár, hogy nem előbb mondta.

– Tehát ezt nem vetették fel a minisztériumnál?

– Nem, de köszönöm, ez egy jó ötlet.

– Örülök, ha segíthetek.

– Olyan egyszerű ötlet, kár, hogy nem jutott eszembe előbb. Csak az árfolyamveszteségről van szó...

– A kérdés, kinél jelentkezik ez. Ki kapja meg.

– Nem mi. Ez a minisztériumnál marad.

– Vagy a Nemzeti Banknál lesz nyereség.

– Arról nem is beszélve, hogy a megemelkedett bevételből az állam eleve több áfabevételt tesz el, plusz a termékdíj, mert nálunk a napelemért is termékdíjat kell fizetni.

– Jut is eszembe. A német modellt nem vetik fel? Ott elengedték a napelemes rendszereknél a forgalmi adót.

– Igen. A horvátok is ezt csinálják. És Németországban valami támogatást is adnak...

– Igen.

– Adómentességet is adnak. Csehországban 50%-ig mindenkinek támogatást adnak napelemes rendszer telepítésére, alanyi jogon. Miközben nálunk 27% ÁFÁ-t kell még befizetni, kilogrammonként 57 forint napelemek után a termékdíj, holott ez elvileg környezetbarát berendezés lenne.

– Tehát lenne mihez nyúlni, legalább az energiaválság idején.

– Hogyne. Ezt például felvetettük a minisztériumnak, azt válaszolták, hogy szó sem lehet róla, nem lehet ilyen válságos helyzetben ÁFÁ-t csökkenteni. Energiaválság idején nem lehet ÁFÁ-t csökkenteni.

– Értem. A németek másik kottát olvasnak.

– Nyilván a németek nem értenek hozzá. Meg a csehek sem, meg a horvátok sem. De itt az ember most azt csinálná, hogy minden ösztönzőt megragad, ami segít megszabadulni az orosz gáztól, meg az ebből fakadó zsarolási potenciáltól...

– Összefoglalva: a vállalkozók azért nem tudnak lépni, mert a pályázati felületen nem tudják feltölteni az elszámolásaikat, ezért aztán pénzt sem kapnak. Nincs is kifizetés, ez szépen látszik az internetes felületen, és lebegtetnek egy közös szakmai egyeztetést, csak nem tudni mikor.

– Igen. Az egyeztetést nem az ÉMI, hanem kormányzati részről ígérik. Az ÉMI-vel az a baj, hogy írásban és szóban is kértünk tájékoztatást az elszámolásról, az ügyfélszolgálatnál nem tudtak válaszolni,

írásban meg nem is kaptunk semmilyen választ sem.

Érthető ez a magatartás, hiszen nincs pénz. Mi is abban vagyunk érdekeltek, ezt támogatjuk, hogy beérkezzenek ezek a pénzek, s végre megkapják a támogatást a pályázók és más hasznos célok is megvalósuljanak.

– Igen, csakhogy közben, ahogy megy az idő, gyorsul az infláció, gyengül a forint, hogy másról ne is beszéljünk. Hogy lesz ebből megfizethető segítség azoknak, akiknek ez lett volna az egyetlen lehetőség?

– Ráadásul nemcsak ezek a gondok vannak, hanem a háború miatt, a chip-hiány miatt, a Covid miatt is drágulnak a berendezések. Sanghajban hónapokig zárva volt a kikötő. Csak emiatt a napelemek ára 40-50%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest.

– Ahhoz az időszakhoz képest, amikor meghatározták a keretösszegeket, ugye?

– Igen.

– Ha ön lenne döntési helyzetben, milyen megoldást javasolna?

– Amit ön mondott, abban például, hogy a forintgyengülés következtében meg lehetne emelni a keretösszegeket, jó ötlet. Mindenképpen emelni kell ezeken az összegeken, az biztos, addig húzták már ezt a pályázatot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A lombkorona-sétányos, a négygyerekes család házát megszerző és az orvosi lakásba beköltöző polgármester is újraindul
Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz színeiben nyert, ezúttal már függetlenként száll harcba, már nyilvántartásba is vették. Ahogy Szarvas Róbertet is, és összejött a szükséges számú aláírás Béb polgármesterének és Simonka Györgynek is.
Kiss András - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Újra harcba száll a polgármesteri székért Nyírmártonfalva polgármestere. Filemon Mihály ezúttal már függetlenként áll rajthoz, a valasztas.hu adatai szerint április 27-én vették nyilvántartásba.

A Hajdú-Bihar megyei település a lombkorona nélküli lombkorona sétányáról lett ismert. Erre 60 millió forintos uniós támogatást vett fel Filemon, csakhogy az erdőt közben tarra vágta. A polgármester ezután azzal került be a hírekbe, hogy személyesen vont felelősségre egy nőt, aki nevetős szmájlival reagált az egyik képre, ami a szürreális „látványosságot” ábrázolta. Később Filemon azt állította, nem ezért, hanem amiatt hívatta be a szociális gondozót, hogy panaszt tettek rá, emiatt belső vizsgálat is indult. Csakhogy a panaszlevél írója szerint őt félrevezették, egy üres papírt írt alá. Hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt a rendőrség tavaly augusztusban nyomozást indított az ügyben.

Érdeklődésünkre most a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóirodája azt irta: az ügyben a Debreceni Rendőrkapitányság az eljárást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – 2023. október 5-én megszüntette.

Filemon Mihály 2019-ben még a Fidesz-KDNP színeiben lett polgármester, most már azonban függetlenként áll rajthoz.

A településen összesen hat polgármester-jelölt van, mindannyian függetlenek. Debreceni Zsoltot Filemonhoz hasonlóan április 27-én vették nyilvántartásba, Gajdos Istvánt két nappal később.

Egyelőre úgy tűnik, hogy könnyebb dolga lesz Brunner Imrének a Veszprém megyei Bében. Ő azzal került be a hírekbe 2022-ben, hogy kilakoltatott egy helyi négygyerekes családot, majd megvette a házukat. Lugosi Györgyék házát a végrehajtó 3 millió forintos kikiáltási áron hirdette meg, Brunner Imre pedig az utolsó pillanatban egyedüliként tett egy ennek megfelelő ajánlatot.

Ezután mindenféle haladék nélkül kipaterolta az ingatlanban élő családot, pedig ők vissza is bérelték volna a házat tőle.

A 24.hu tavaly októberben járt Lugosiék egykori otthonánál, ami akkor méteres gazban pusztult.

A valasztas.hu szerint

Brunnert április 26-án jelentették be, vagyis ekkor adta le a jelöléshez szükséges számú aláirást. Az eddig egyetlen kihívója, a szintén független Váradi Zoltán még gyűjti az ajánlásokat.

Bácsszőlősön viszont már nyilvántartásba is vették Szarvas Róbertet.

A Bács-Kiskun megyei település vezetője ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást, miután egyszerűen beköltözött az EU-s pénzből felújított orvosi szolgálati lakásba.

Amikor Hadházy emiatt kérdőre vonta, egy felvételen a polgármester úgy fogalmazott:

„Baszd meg, valahol laknom kell!”, majd letagadta, hogy ő lenne a település vezetője.

A valasztas.hu szerint Szarvas Róbertet hétfőn vették nyilvántartásba. A településen még egy független jelölt, Mózer Andrea indul, ő még gyűjti az ajánlásokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz nehéz dolga Simonka Györgynek sem, a Békés megyei Pusztaottlakán. A polgármesteri címért harcba szálló volt fideszes politikust egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolják. Az RTL-nek nemrég arról beszélt: minden azért történik, hogy levadásszák, mert sokaknak lépett a tyúkszemére, miközben az őt megválasztó dél-békésiek érdekeiért harcolt.

Azt eddig is tudtuk, hogy Simonka idén elindul a polgármesteri címért, de azóta már az is kiderült, hogy lesz kihívója is.

Magyar Péter Mezőhegyesen tartott fórumán beszélt arról egy nő, bejelentkezett polgármester-jelöltnek Pusztaottlakán, annyira felháborította, hogy a településen egyedüli jelöltként indulna Simonka György - ezúttal függetlenként.

A nő akkor úgy fogalmazott, hogy reggel bementek három képviselőjelölt-társával a hivatalba, és bejelentkeztek a választásra.

Ahogy most már a valasztas.hu oldalon látható, ez valóban így is történt: Kocsis Violetta hétfőn adta le a szükséges aláírásokat, ahogy Simonka is. A településen még egy független jelölt, Szabó Miklós is indul, őt hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Azt is már egy jó ideje lehetett tudni, hogy Győrben újra elindul a polgármesteri székért a szexvideós botrányba belebukott Borkai Zsolt.

Az exfideszes expolgármester ezúttal a találó nevű Borkaival Közösen a Jövőnkért Egyesület színeiben indul, hétfőn már nyilvántartásba is vették.

Ahogy a jelenlegi fideszes polgármestert, Dézsi Csabát is. Kovács Lászlót, a Civilek Győrért jelöltjét pedig még április 27-én. Győrben összesen tízen indulnak el a polgármesteri címért: a DK és a Jobbik közös jelöltje, Glázer Tímeát kedden adta le az ajánlóíveket, Pintér Bence, az LMP és a Momentum által is támogatott jelölt pedig április 26-án. A többiek még gyűjtik az ajánlásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A vidékiek járhatnak rosszul: ahol 40-50 km-re nincs másik benzinkút, nem követik majd a MOL árcsökkentését
Az, hogy a MOL a saját kútjain 10 Ft-tal csökkentette az árakat, lépéskényszerbe hozta a többi városi benzinkutat. Ha nem akarják, hogy a MOL-nál tankoljanak az autósok, nekik is olcsóbban kell adni a benzint. De ahol kevés a töltőállomás, más a helyzet.

Link másolása

Azonnali hatállyal 10 forinttal csökkentette hétfő délután a MOL az összes töltőállomásán az üzemanyagok literenkénti árát. Mindez négy nappal azután történt, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a Magyar Ásványolaj Szövetség tagjainak arra, hogy önkéntesen csökkentsék az áraikat a régiós átlag szintjére.

Mivel a piaci árak nem változtak, és a MOL nem a nagykereskedelmi árakhoz nyúlt hozzá, ezért valójában a saját kiskereskedelmi árrését vágta meg.

A döntés után a benzin átlagára a kútjain 637 forint, a dízelé pedig 623 forint lehet.

„Úgy tűnik, megértette mindenki, mit szeretne a kormány, ennek nagyon örülök, hogy a kooperációt választották az ellenállás helyett. Ez egy nagyon nagy, a jó irányba tett lépés, az, hogy elegendő-e vagy sem, a kormány a jövő héten tudja értékelni. De a szomszédos árak is felfelé mozognak” – mondta Nagy Márton kedden az ATV kérdésére.

A miniszter szerint ezzel a lépéssel a magyar üzemanyagár szintje közel került a referenciaértékhez, vagyis a régiós átlaghoz.

Ugyanakkor a lap kérdésére Nagy Márton még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét. De ez szerinte attól is függ, hogy a MOL hétfői lépése hogyan befolyásolja a teljes piac árképzését, vagyis hogyan reagál a többi benzinkút.

Kétezernél is több töltőállomás működik ma az országban, melyek közül nagyjából minden ötödik a MOL érdekeltségébe tartozik. Ezzel a magyar olajvállalat megkerülhetetlen szereplője a kiskereskedelmi hálózatnak, így a hétfői bejelentésük óhatatlanul is hatással lesz a versenytársak árazására is, tudtuk meg Grád Ottótól.

„10 forint már olyan szint, ami hatással van arra, hogy ki hol áll meg tankolni. A többi töltőállomás pedig eldöntheti, hogy milyen mértékben követi, ha egyáltalán követi a MOL lépését” – tette hozzá a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára

Hasonló véleményen van Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője is, aki szerint

a magyar olajvállalat döntését a konkurencia kénytelen lesz követni, csakúgy, mint az év elején, amikor a MOL két lépésben érvényesítette a jövedékiadó-emelést.

Ha a piac többi szereplője nem ezt tenné, az a szakember szerint azonnal nagyon komoly versenyhátrányt jelentene számukra. Az olcsóbb benzin ugyanis pszichésen hat, az emberek akár már néhány forintos eltérésért is hajlandók egy távolabbi benzinkútig autózni.

„Sokan nem is számolják ki, hogy egy 2 forintos áreltérésnél néhány kilométer autózással valójában nem feltétlenül spórolnak, hanem akár még több üzemanyagot is használnak” – tudtuk meg Bujdos Esztertől. A 10 forintos árkülönbség  pedig már egy akkora különbség a MOL és a többiek között, ami miatt még többen döntenének úgy, hogy az olcsóbb helyre mennek tankolni. Ráadásul a piaci szereplők közül senki sem szeretne újra ársapkát, ami még a mostani önkéntes árcsökkentésnél is rosszabb lenne.

„A két rossz közül talán még ez a kevésbé rossz verzió, amit a kormányzati nyomás hatására kénytelenek meglépni a piaci szereplők”

– értékelte az önkéntes árcsökkentést a portál ügyvezetője.

Bujdos Eszter szerint a MOL a 2021 novemberében bevezetett és 13 hónapig fenn is tartott benzinárstop esetében veszteséggel is tudott üzemelni szerteágazó tevékenységének köszönhetően. Azonban egy családi vállalkozásban működő benzinkútnak erre nincs lehetősége. Márpedig a mostani 10 forintos csökkentést egyértelműen a kiskereskedelmi árrésből csíphető csak le. De nem lesz más választásuk, mint beadni a derekukat a kormányzati nyomás hatására, mert az ársapka még ennél is rosszabb lenne.

Ugyanezt gondolja Grád Ottó is.

„A korábbi hatósági üzemanyagár-szabályozás évekre vetette vissza az üzemanyag-kiskereskedelmet, mint a gazdaság egyik fontos szektorát” – hangsúlyozta a szakember, aki biztos abban, hogy Magyarországon még a legnagyobb piaci szereplők vonatkozásában sem lehet extraprofitról beszélni.

A MÁSZ főtitkára szerint a benzinkutak esetében a nyereség is egyre jobban szűkül a piacra nehezedő nyomás miatt. Ráadásul egzakt számot sem lehet mondani a kutak nyereségének mértékéről, hiszen mindegyik töltőállomás esetében más és más körülmények határozzák meg a profit nagyságát.

Grád Ottó biztos abban, hogy a MOL hétfői döntésére a benzinkutak sem egységesen reagálnak majd.

Példaként hozta fel azokat a vidéki töltőállomásokat, melyektől 40-50 kilométerre van a legközelebbi MOL-kút. Ekkora távolságot ugyanis nagy valószínűséggel senki nem fog megtenni csak azért, hogy literenként 10 forinttal olcsóbban tankoljon. A városi kutaknak azonban nem lesz választásuk, ha az út szemközti oldalán található töltőállomás egyik napról a másikra leviszi az árait.

Bujdos Eszter úgy látja, hogy a hazai üzemanyagárak esetében a lélektani határ a 600 forint volt. Jelentős visszaesést látnak a portálnál a tankolt mennyiségben január óta, amikor a kormány érvényesítette a 41 forintos jövedékiadó-emelést.

„Attól, hogy most 10 forinttal kevesebbért tankoljuk az üzemanyagot, nem fognak kígyózó sorok állni a benzinkutak előtt. Itt legalább egy 100 forintos csökkentésnek kellene történnie ahhoz, hogy ez a forgalom tekintetében is pozitívan megjelenjen”

– mondta a szakember, aki szerint a mostani 10 forintos csökkentés csupán csak a választások előtti hírverés része.


Link másolása
KÖVESS MINKET: