HÍREK
A Rovatból

Napelem Szövetség: A napelemet használók minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot

Azt mondják, hamarosan tárgyalni kezdenek az Energiaügyi Minisztériummal, és van ötletük arra, hogyan lehet a havi szaldós elszámolást úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan. Kérdés, hallgatnak-e majd rájuk.


Napok óta forrong a napelemes közösség, miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette az eddigi éves szaldóelszámolás havi szaldóra történő módosítását. Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke lapunknak azt mondta, a probléma súlyos, és ennél jóval összetettebb, de nem megoldhatatlan, éppen ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek az Energiaügyi Minisztériummal.

Szilágyi László szerint, habár most érthető módon az éves szaldóelszámolás 2024 januárjától történő megszüntetése körül forrnak az indulatok, ám a magyar napelemes piacot érintő problémák többrétűek, és távolabbra nyúlnak vissza. Mint mondja,

a napelemszektort három fő részre lehet osztani, és ezek fejlődését az elmúlt években folyamatosan hátráltatták különféle kormányzati intézkedések.

A három fő szegmens közé tartoznak a családi házakra telepített, háztartási méretű kiserőművek, továbbá például a kis- és középvállalkozások, gyárak, ipari épületek, közintézmények napelemes rendszerei, valamint a kereskedelmi célú, nagy napelemerőművek, melyeket azért hoznak létre, hogy eladják az általuk megtermelt villamos energiát. Szilágyi szerint kereskedelmi célú új napelempark mintegy három éve nem kapott engedélyt Magyarországon – amiket mostanában átadtak, azok telepítése jóval korábban indult, ugyanis 4-5 évbe telik egy ilyen beruházás megvalósítása.

Az új megbízások elmaradása pedig jelentős érvágást jelent a napelem-telepítéssel foglalkozó cégeknek.

Ezzel kapcsolatban új fejlemény, hogy a tervek szerint 2028-tól ismét kiadnak majd engedélyeket új napelemparkok létrehozására, azonban az ilyen beruházásokkal foglalkozó kivitelezőcégek nem élnek túl 5 évet munka nélkül.

Háztartási méretű napelemes kiserőműből szintén nagyon keveset rendeltek meg az elmúlt hónapokban, ennek pedig a szakszövetség alelnöke szerint az általános bizonytalanság a legfőbb oka.

„Tavaly október elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy aki október 31-ig beadja az igénybejelentését arról, hogy napelemet akar telepíteni a házára, lehetősége lesz visszatáplálásra, azaz eladhatja a megtermelt áramot az energiahálózatnak. Addig mintegy 200 ezer napelemes háztartás volt Magyarországon, az ezt követő három hétben pedig még egyszer ennyi igénybejelentés érkezett, amit egyszerűen nem tudtak feldolgozni az áramszolgáltatók, kiszámíthatatlan lett a kivitelezések befejezésének időpontja” – mondja Szilágyi.

Hozzáteszi, a kormányoldalról ezután már arról beszéltek, hogy az új napelem-felhasználóknak úgynevezett bruttó elszámolási rendszert fognak kialakítani, ami azt jelenti, hogy a háztartások a megtermelt áramot rögtön eladják a szolgáltatónak, az áramfogyasztásukat pedig rögtön megveszik.

„A legnagyobb probléma az, hogy a mai napig nem ismertek a bruttó elszámolási rendszer anyagi kereti, vagyis nem tudni, hogy a háztartások mennyiért vehetik, és mennyiért adhatják el az áramot. Így pedig lehetetlen kiszámolni, hogy mennyi idő alatt térül meg egy 3-4-5 millió forintos napelemes beruházás.

Mindez hatalmas bizonytalanságot okozott, és azok, akik napelemes rendszer telepítését tervezték, tavaly november óta kivárnak. Mindenki halasztja a beruházását és arra vár, hogy kiderüljön, milyen lesz a bruttó elszámolási rendszer” – mondja Szilágyi.

Mindehhez hozzájött az áram-visszatáplálás (ideiglenes) felfüggesztése, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint

2022 végén befékezett a hazai napelempiac, és mintegy 90 százalékkal visszaesett a napelem-megrendelések száma Magyarországon.

Az idei év első három hónapjában megvalósított beruházásokra még korábban kötötték meg a szerződéseket, és ezek 2023 elejére jutottak el a megvalósítás fázisába.

„Tehát márciusig kifutottak a korábbi napelemes megrendelések, új szerződéseket 2022 vége óta nem kötöttek – vagy legalábbis a korábbiakhoz képest rettentően keveset. Az új nagy napelemerőművek szintén hiányoznak a piacról,

mindez pedig tömeges elbocsátásokhoz vezetett a napelem-telepítéssel foglalkozó cégeknél,

sőt, néhány vállalkozás kénytelen volt profilt váltani. Az egyetlen szegmens, ahol a napelemes kivitelezőknek maradt érdemi munkájuk, az a kis- és középvállalkozások, intézmények számára telepített rendszerek piaca” – mondja Szilágyi.

A bizonytalanságot tovább fokozta, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter előző szombaton bejelentette, hogy 2024 januárjától az éves szaldóelszámolás mindenki esetében havi elszámolásra változik.

„Ez egy újabb meghökkentő bejelentés volt, hiszen eddig azt mondták, csak az új belépők számára lesz havi elszámolás. Ez nem igazságos azokkal szemben, akik korábban az aktuális jogszabályok szerint kiszámolták a napelemes rendszer telepítésének megtérülését, ezek alapján döntöttek a beruházás mellett, majd aztán a kormány váratlanul átírja a játékszabályokat. Ugyanis azt tudni kell, hogy a napelemes rendszerek egész éves termelésének mintegy 70 százaléka nyáron keletkezik, míg mivel télen kevesebb a napsütéses órák száma, nyilvánvalóan az áramtermelés is kisebb. Éves viszonylatban az áramtermelésben erősebb hónapok kiegyenlítik a kevésbé napsütéses időszakok okozta „hiányt”, de havi elszámolásnál ez már egyáltalán nincs így.

A havi elszámolás legnagyobb vesztesei azok, akik elektromos fűtést használnak, hiszen télen a legnagyobb a villamosenergia-igényük, amikor a legkevesebb a napsütéses órák száma.

Az ő esetükben akár a háromszorosára is nőhet a beruházás előzetesen kalkulált megtérülési ideje” – állítja Szilágyi.

Hozzátette, Lantos csupán egy rövid videóban beszélt az éves szaldóelszámolás megszüntetéséről, még nem született róla jogszabály, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség jogilag nem tud fellépni ellene. Ugyanakkor semmiképpen sem hagyják annyiban a dolgot, és a napelemet használókat is arra biztatják, hogy minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot.

„Ez teljesen pártpolitika-mentes téma, hiszen a nap mindenkire ugyanúgy süt. Én nem látom reménytelennek a helyzetet, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség folytat szakmai kommunikációt a kormánnyal, hamarosan tárgyalunk az Energiaügyi Minisztériummal, és elmondjuk az érveinket, javaslatainkat. Persze ha nem veszik figyelembe a kéréseinket, akkor nem lesz előrelépés. Már az is nagy segítség lenne, ha a kormány meghatározná a napelemesek számára, mennyiért lehet majd áramot venni és eladni.

A havi elszámolást is lehet úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan, például úgy, hogy a nyári túltermeléskor magasabb összegért vennék át az áramot a szolgáltatók. A bizonytalanság senkinek sem jó, tervezhetőség hiányában az emberek nem mernek belefogni egy több millió forintos beruházásba, ennek pedig a napelemes piac és a napelemfelhasználók pénztárcája látja a kárát.

Ha mégis eltörlik az éves szaldóelszámolást visszamenőleg is, szakszövetségünk még akkor is lát több lehetőséget a napelem-tulajdonosok védelmére, de ennek a keretrendszerét azonnal ki kell dolgozni és be kell jelenteni, mert a legrosszabb a bizonytalanság” – mondja Szilágyi László.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Sziget: ebben állapodott meg Magyar Péter és Gerendai Károly
A TISZA Párt szerdán nem szavazta meg a fesztivál megmentését célzó javaslatot. Magyar azonban csütörtökön arról írt, hogy megtalálták a megoldást.


Elárulta a TISZA Párt, hogy pontosan miben egyezett meg Magyar Péter és Gerendai Károly a Sziget feszutivál kapcsán.

Szerdán a közgyűlés 13 igen, 0 nem és 19 tartózkodás mellett nem támogatta a Sziget fennmaradását célzó javaslatot. A Fidesz és a Tisza tartózkodott, a DK, a Podmaniczky Mozgalom és a Párbeszéd igent nyomott. A TISZA később előállt egy kompromisszumos javaslattal, Karácsony Gergely azonban már nem engdete, hogy a képviselők szavazzanak róla.

A döntés után Karácsony azt írta a Facebook-oldalán:

„Akkor hát nem lesz Sziget.

A közgyűlést követően Gerendai is megszólalt. Ő úgy fogalmazott: „Teljesen értetlenül állok a helyzet előtt”.

Csütörtök délelőtt azonban Magyar Péter már egy közös fotót osztott meg a Sziget-alapítóval. A bejegyzésben pedig azt írta:

„Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon.

A Tisza Párt aztán a 24.hu érdeklődésére megerősítette, hogy miben állapodtak meg. Ez alapján:

  • az eredeti 2035-ös visszafizetési határidő helyett a Sziget az alábbi bontásban fizeti vissza a fővárostól kapott díjkedvezményt a közterület-foglalásra: 2028 33%, 2029 33%, 2030 a fennmaradó rész. A díjkedvezményt a fesztivál nyereségességétől függetlenül vissza kell fizetni.
  • Minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt, aki kiváltja a BudapestGO-t. A diákkedvezmény azoknak fog járni, akik BudapestGO applikáción keresztül vásárolnak bérletet és rendelkeznek vagy Pest megyei (845 forint), vagy országbérlettel (1890 forint).

    A Tisza azt is hozzátette, hogy „ez az a kompromisszum, amit Karácsony Gergely tegnap mindenképp el akart kerülni”.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Magyar Péter bemutatta a Tisza-kormány első miniszterjelöltjét
    Az ortopéd főorvos külföldön is sikeres karriert épített, mégis hazatért. Most a Tisza Párt egészségügyi csapatát vezeti, és komoly feladatra készül.


    Magyar Péter újabb vendéggel jelentkezett a TISZTA Hang podcast legfrissebb epizódjában: ezúttal Hegedűs Zsolt ortopéd főorvossal beszélgetett. A beszélgetés különlegessége, hogy

    Hegedűst a videó címében már a leendő Tisza-kormány egészségügyi minisztereként mutatták be.

    „Hallgassátok meg a leendő TISZA-kormány egészségügyi miniszterével, Hegedűs Zsolt főorvos úrral folytatott beszélgetésünket a TISZTA Hang podcast műsorában” – írta Magyar a Facebook-oldalán, a közzétett videóhoz.

    Hegedűs neve már ismerősen csenghet azoknak, akik követik a Tisza Párt eseményeit: először a párt váci egészségügyi konferenciáján mutatták be őt a nyilvánosságnak, mint az egészségügyi csapat tagját. A pártelnök már akkor jelezte, hogy komoly szerepet szán neki, sőt azt is elárulta: „kiemelkedő szerepet szán” neki a tárca vezetésében.

    A szakember korábban is vezette a Tisza Párt egészségügyi szakmai munkáját, de miniszterjelöltként csak most nevezték meg hivatalosan.

    Hegedűs Zsolt ortopéd sebészként dolgozik, mind Magyarországon, mind az Egyesült Királyságban. Állami és magánegészségügyi ellátásban egyaránt aktív. Több mint harminc éve van a pályán, korábban az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI), majd a MÁV-kórházban dolgozott. 2005-ben úgy döntött, hogy külföldön folytatja a munkát, miután – elmondása szerint – a magyar egészségügyben tapasztalható feudális viszonyok miatt nem akart a rendszerben maradni. Angliába ment, ahol egy év után már osztályvezető főorvossá nevezték ki.

    2015-ben tért haza, azóta pedig több fontos kezdeményezésben is részt vett. Többek között elindított egy folyamatot a hálapénz kivezetésére, illetve megalapította a rezidens szakszervezetet, amelyben alelnökként dolgozott. Azt mondja, szeretné a külföldön megtapasztalt jó gyakorlatokat itthon is bevezetni.

    A főorvos egyébként négygyermekes édesapa, legfiatalabb gyermeke most kezdte meg egyetemi tanulmányait. Felesége szintén orvos, szemész szakorvos.

    A beszélgetés végén Magyar Péter így búcsúzott: „Szakmaiság, emberség, alázat. Köszönjük Hegedűs doktor úrnak, hogy vállalja ezt az embert próbáló, ugyanakkor nagyon szép feladatot.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    „Szégyen” - reagált az egyik bicskei áldozat arra, hogy Varga Juditból gyermekjogi védnök lett
    Pop Mert felszólította Varga Juditot, hogy mondjon le a Nemzeti Mentál Pajzs Programban vállalt szerepéről, mert szerinte „ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés”.


    Nyílt levelet írt Varga Juditnak a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának egyik áldozata, amelyet a Népszava jelentetett meg. Pop Mert – aki korábban Magyar Péternek, Varga Judit volt férjének és a TISZA Párt elnökének is megfogalmazott már egy nyílt levelet – annak apropóján üzen a volt igazságügyi miniszternek, hogy a minap kiderült, Varga Judit a Nemzeti Mentál Pajzs Program gyermekjogi védnöke lett.

    Levelét azzal kezdi, hogy már az a felvetés is „erősen triggerelte”, hogy a kegyelmi botrányba belebukott miniszter visszatérni készül a közéletbe, de addig nem akart megszólalni, amíg ez be nem következik. Amikor viszont megtudta a friss hírt, először nem akarta elhinni, nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen.

    „Aztán rájöttem: ez nem vicc, hanem tragédia. Egy ország tragédiája, ahol a kegyelmi botrány után az, aki a döntés egyik felelőse volt, most gyermekjogi szerepben tér vissza”

    – fogalmazott.

    Szerinte Varga Judit pontosan tudja, mit jelentett számukra, az egykori áldozatok számára a kegyelmi döntés:

    „Az a döntés életeket tört derékba újra. Túlélőket taszított vissza a traumájuk legmélyére. Engem például olyan mentális állapotba sodort, amiből másfél év alatt sem sikerült teljesen felállnom. Olyan barátokat veszítettem el, akik addig tartották bennem a lelket. És mindezt azért, mert valahol valaki azt gondolta: van bocsánat azoknak, akik a legvédtelenebbeket bántották.”

    Pop Mert azt írja, az elmúlt másfél évben sokszor lett volna mit mondania, de nem volt ereje a nyilvánosság elé állni, részben „a mai napig tartó szégyen miatt, amit helyettünk kellene éreznie” például a bicskei gyermekotthon egykori igazgatójának, a bicskei gyámhivatalnak, a rendőrségnek, Balog Zoltánnak, Novák Katalinnak és Varga Juditnak.

    „Mindeközben Ön és mások magabiztosan beszéltek tovább – mintha a kegyelmi döntés csak egy félresikerült politikai epizód lett volna. Nem, nem az volt. A megbánás cseppnyi jelét sem mutatva, bárgyú vigyorral az arcukon képesek a mai napig áldozatként beállítani magukat. Mi mit mondjunk akkor? A mi életünkben mit okozott a kegyelmi döntés? Tudja, mi az egyik különbség köztünk? Én a gyerekkorommal, Ön pedig a hatalmával fizetett. Csakhogy a hatalmat vissza lehet szerezni – ahogy láthatjuk. A gyerekkoromat soha”

    – üzeni a volt igazságügyi miniszternek.

    Pop Mert szerint „szégyen, hogy Magyarországon egy kegyelmi botrány után valaki újra gyerekek ügyeinek közelébe kerülhet – azzal a múlttal, amelyben egy bántalmazó bűnsegédjét engedték szabadon”. Szégyennek tartja azt is, hogy bárki ezt normálisnak tartja.

    Több kérdést is feltett: „Hol van ilyenkor az a sokat emlegetett jobboldali morális fölény? Hol van a sokat szajkózott: »nálunk van következménye a hibáknak« lózung? A kegyelmi döntés bűne két és fél év után már elfeledhető?”

    Pop Mert úgy gondolja, Varga Juditnak le kell mondania új szerepéről, mert „ez az egyetlen erkölcsileg vállalható döntés”. Mint írja: ha az exminiszter valóban a gyerekek érdekeit, a saját gyerekei érdekeit is szem előtt tartja, akkor tudja, ők nem eszközök egy politikai visszatéréshez.

    Az egykori áldozat azt is kijelentette, hogy most már nem hallgat tovább, mert szerinte „elég a hazugságból, a színjátékból, a cinikus újrakezdésekből és a hatalom közönyéből, a nyílt levelekből”. Azt ígérte, miután összeszedte magát, közéleti szerepet fog vállalni: a következő hónapokban azért fog dolgozni, hogy „legyen egy hely, egy hang, egy közösség, amely valóban az áldozatokért, a fiatalokért, az idősekért és a kiszolgáltatottakért szól” – nem pártpolitikai, hanem emberi alapon.

    „Mert ha valamit megtanultam, az az, hogy az igazságot nem lehet elhallgattatni, sőt! Hív a haza. Munka van. És mi, akik túléltük, nem adjuk többé a csendünket”

    – zárja levelét Pop Mert, aki úgy hivatkozik magára, mint a bicskei ügy és a magyar gyermekvédelmi rendszer egyik túlélője”.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Demeter Szilárd a távozásáról: Azt a részét a munkának, amihez én kellettem, elvégeztük
    A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ eddigi elnöke kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját.


    Csütörtökön érkezett a hír, hogy távozik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről Demeter Szilárd. Az Index írt először róla, hogy a volt elnök nemzeti kultúráért felelős miniszterelnöki biztos lesz a továbbiakban, helyét pedig – korábbi pozícióját is megtartva – Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója veszi át.

    A sajtóhírt aztán Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és maga Demeter Szilárd is megerősítette egy sajtótájékoztatón. A miniszter szerint

    Demeter Szilárd kiváló feladatot végzett az MNMKK elnökeként, ezért a kormány szerdai döntése alapján a jövőben kibővült feladatkörrel, kulturális nemzetépítésért felelős miniszterelnöki biztosként folytatja munkáját.

    A Magyar Kultúráért Alapítvány elnökeként és miniszterelnöki biztosként, a kulturális nemzetépítésért felelősként, a közgyűjteményi terület mellett a teljes magyar kultúra nemzetépítő és nemzeterősítő szerepét fogja biztosítani.

    Demeter Szilárd pedig arról beszélt, miniszterelnöki biztosként feladatának tere nemcsak Magyarországra és a Kárpát-medencére, hanem a diaszpóra magyarságára is fog vonatkozni, hiszen ők a „nagyköveteink a világban”. Világra szóló kulturális nemzetépítésről lesz szó a jövőben – mondta.

    Demeter Szilárd a 24.hu érdeklődésére az MNMKK-ban végzett munkájáról így nyilatkozott:

    „Azt a részét a munkának, amihez én kellettem, elvégeztük. Mélységében átvilágítottam az MNMKK rendszerét, évtizedes problémákra kerestünk megoldásokat. Fölmértük a hiányosságokat és a kollégákkal együtt világos víziót fogalmaztunk meg múzeumszakmai szempontból. Ezt a fejlesztési stratégiát fogadta el szerdán a kormány. Hozzávetőlegesen 5-10 évnyi fejlesztésről van szó, amit le kell menedzselni. Ahhoz már nem én kellek.”

    A szakmából is érkező kritikákra – amelyek szerint a túlzott központosítás megnehezítette az intézmények autonóm és hatékony működését – reagálva a leköszönő elnök azt mondta, nem volt egyszerű a gazdasági integráció.

    „Gyakorlatilag majd’ minden beszerzésünk közbeszerzéssé vált az egybeszámítási kötelezettség miatt. Csak hogy pontosan értsük: az MNMKK létrejötte előtt a tagintézmények külön-külön négy évre visszamenőleg kb. 30 közbeszerzést bonyolítottak le, 2025-ben, tehát csak az idei évben az MNMKK-ban 40 közbeszerzést kellett kiírni és lebonyolítani. A gazdasági integráció nehézségekkel járt, pláne úgy, hogy egynémely főigazgató kolléga nagyon megszokta a kézivezérléses, ad hoc gazdálkodást.”

    Most viszont úgy adja át utódjának az MNMKK-t, hogy minden fontosabb rendszert átvilágítottak, elkészültek a 2026-os tagintézményi munkatervek, és előtárgyalásokat folytatott Lázár János miniszterrel az szükséges ingatlanfejlesztések kapcsán.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk