SZEMPONT
A Rovatból

Nagy Attila Tibor: Megkezdődött a hatalmi harc Karácsony Gergely és Magyar Péter között a fővárosban, illetve mindenki harca mindenki ellen

A politikai elemző szerint csak a rossz és a rosszabb között lehet már választani. Stabil többség nem, alkalmi koalíciók létrejöhetnek, új választás most senkinek sem az érdeke. A Fidesz azonban felülről akár bele is nyúlhat a rendszerbe, ahogy Horthyék meg is tették Budapesttel.


Karácsony Gergely kedd délután bejelentette, hogy egyetlen főpolgármester-helyettest sem jelöl, viszont önként visszaad több jogkört is a közgyűlésnek és a bizottságoknak. Arról azonban nem hajlandó lemondani, hogy ő nevezhesse ki a budapesti cégvezetőket, ahogy arról sem, hogy ugyanúgy eljárhasson a közgyűlés nevében, ahogy eddig. „Szerintem az a helyes, ha a munkáltató jogok továbbra is a főpolgármesternél vannak. Az én anyámat szidják, ha valahol nem szedik össze a szemetet” - indokolta döntését.

A szervezeti és működési szabályzatot azonban meg kell szavaznia az új közgyűlésnek is, ahol Karácsony Gergelynek nincs többsége, sőt.

Az elmúlt hónapokban a főpolgármester ugyan megpróbált kellő számú támogatót állítani főpolgármester-helyettes jelöltjei mögé, de kudarcot vallott. A TISZA Párt csak Vitézy Dávidot lett volna hajlandó megválasztani, Karácsony azonban ragaszkodott eddigi helyetteséhez, Kiss Ambrushoz is. Vajon mit vetít előre mindez Budapest irányíthatósága szempontjából, ha egy olyan közgyűléssel kell együtt dolgoznia, ahol a TISZA Pártnak és a Fidesznek 10-10, az MSZP-Párbeszéd-DK-nak 7, Vitézy Dávidéknak és a Kutyapártnak pedig 3-3 képviselője van? Nagy Attila Tibor politikai elemzővel beszélgettünk.

– Pénteken ül össze először az új Fővárosi Közgyálés. Az elmúlt napokban egymásnak üzengettek a szereplők. Mik a legfrissebb fejlemények a Városházán?

– Ami kiderült, hogy Karácsony Gergely legfeljebb fél évig hajlandó elfogadni azt, hogy Kiss Ambrusból nem lehet főpolgármester-helyettes, akit átmenetileg kinevezett főigazgatónak, de azt szeretné, ha legkésőbb fél év múlva rendeződne a főpolgármester-helyettes személye. Illetve még az is kiderült, hogy legalábbis átmenetileg

belenyugszik abba, hogy amennyiben a Fővárosi Kormányhivatal nevezi majd ki a főpolgármester-helyettest,

ő ezzel együtt tud élni. Szemmel láthatóan nem tart attól, hogy feloszlatják a parlamentben a Fővárosi Közgyűlést. Valószínűleg azért nem, mert ez a kormánynak most nem érdeke, mivel egy ilyen esetben a Tisza Párt túlzottan megerősödhet Budapesten. Ezen túl az SZMSZ-módosításokkal kapcsolatban békülékeny volt annyiban, hogy a módosítások egy részét hajlandó elfogadni, amelyek növelik a közgyűlési képviselők, frakciók mozgásterét, hajlandó abba is belemenni, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak járó juttatásokat megemeljék, viszont nem hajlandó több, szerinte törvénysértő SZMSZ-módosítást tudomásul venni. Arról viszont, hogy azok miért törvénysértők, és mi a baj velük konkrétan, már nem beszélt Karácsony.

Az derült ki a szavaiból, abba nem hajlandó belemenni, hogy túlzottan csökkentsék az ő hatáskörét.

Tehát megkezdődött a hatalmi harc Karácsony Gergely és Magyar Péter között, illetve úgy látom, hogy némi túlzással mindenki harca zajlik mindenki ellen.

– Igazából kinek éri meg ez a helyzet? A Fideszt leszámítva, akik valószínűleg most hátradőlnek, és kérnek egy kávét.

– Karácsony és Magyar abban reménykednek, hogy az ellenzéki közvélemény egyes szegmensei kölcsönösen nyomást gyakorolnak egymásra, emiatt kénytelen lesz végül valamelyik oldal engedni.

– Ugyanakkor a költségvetést el kell majd fogadtatni, és valahogy működtetni kellene a várost. Azt hogy képzeljük el? Alkalmi, ügyek mellett formálódó koalíciók lesznek, vagyis minden egyes döntéshozatal előtt hatalmi harcot fogunk látni?

– Minden döntéshozatal előtt biztosan nem, mert a közgyűlési előterjesztések nagy része semleges, a közvélemény számára unalmas feladat. Azonban lesz néhány kiemelt téma, valóban ilyen a költségvetés. A fontosabb, politikailag érzékenyebb közgyűlési előterjesztések előtt valóban, esetről esetre kell majd alkukat, paktumokat kötni.

– Magyar Péter és a pártja most lép be a napi politikába. Sok minden múlik rajtuk. Nem lehetséges, hogy ez a konfliktusos helyzet a Tisza Pártot is pontosan ugyanabban a színben fogja feltüntetni, amilyennek eddig ők szerették láttatni az eddigi ellenzéki pártokat? Nem kerülhet így a közvélemény szemében egyenlőségjel a Tisza Párt képviselői és a többi ellenzéki frakció vagy szövetség közé?

– Ez a veszély természetesen fennáll, hogy a Tisza Párt frakciója belesüpped olyan helyi hatalmi harcokba, amelyeknek a lényegét sok választópolgár nem is fogja érteni. És ha nagyon belesüpped a Tisza Párt vagy mások például az SZMSZ körüli csatározásokba, akkor sokan ebből csak annyit fognak megérteni, hogy

már ezek is veszekednek a koncért, a hatalomért, és ez nem lesz túl szimpatikus.

Eddig a Tisza Párt arra törekedett, hogy minél inkább távol tartsa magát az óellenzéktől, azaz az eddigi hagyományos ellenzéki pártoktól, hogy még látszata se legyen, különösen annak ne, hogy Magyar Péter közeledik a Gyurcsány-párthoz.

– Ezt tartja most is...

– Nehezen tudja megtartani, ha azon Karácsony Gergely előterjesztéseket elfogadja, amelyeket korábban a Demokratikus Koalíció támogatott. Ha a Tisza Párt helyi képviselői sokszor megszavazzák Karácsony elképzeléseit, akkor a Fidesz azt tudja mondani, hogy lám, valójában mégiscsak létrejött a Magyar Péter–Gyurcsány Ferenc tengely, és ez veszélyes összemosás. Láthattuk már, amikor Márki-Zay Pétert sikerült „összegyurcsányozni”.

Ez az oka annak, hogy ilyen kicsi az együttműködési hajlandóság Magyar Péterék részéről,

hogy ő nem is hajlandó főpolgármester-helyettes lenni, hiszen az egy formális koalíciót jelentene a Karácsony Gergely-féle frakcióval, amelyben benne van a DK is.

– Az sem egy jó forgatókönyv, ha Magyar Péterék az akaratukat úgy viszik keresztül Karácsonnyal szemben, hogy a Fidesszel szavaznak együtt. Ez ugyancsak nagyon rosszul állna nekik.

– Ezért tartom szinte kilátástalannak azt, hogy a Fővárosi Közgyűlés a következő években sikeresen tudjon működni.

– Megtörténhet, hogy Karácsony jogköreit egyfajta győri modell szerint szinte tövig megkurtítják? Eldurvulhat ennyire a helyzet?

– Ehhez a Fővárosi Közgyűlés tagjainak többsége kell. SZMSZ-módosításhoz az összes képviselő több mint felének igen szavazata kell, tehát ha a Fidesz ilyet akar végrehajtatni, szüksége van vagy a többi frakció egyértelmű támogatására, vagy a Tisza Párt támogatására, és ez fordítva is igaz. A Tisza Párt frakciójának teljesen egységesen kell szavaznia, és emellett még össze kell gyűjteni legalább 17 képviselőt, akár mondjuk a Fidesz frakcióját is.

Nem lenne jó az optikája, ha Karácsony Gergely hatáskörét a Fidesz és a Tisza szavazataival nulláznák le.

Egy ilyen akció után elég kínos magyarázkodás várhatna Magyarra.

– De az új választás sem áll igazán érdekében senkinek. A Fidesz még nagyobb vereséget szenvedhetne, viszont Magyar Péterék túlgyőzhetik magukat, és akkor a 2026-os választás előtt netán kormányozniuk kellene valahol, az meg erodálhatná a nimbuszukat.

– Igen, ez nem lehetséges. Az a baj, hogy ha Magyar Péter a jelenleginél jobban együttműködik Karácsony Gergelyékkel, akkor máris elkezdik majd összegyurcsányozni.

– De ha nem működik együtt, akkor mennyi időt jósol a közgyűlésnek?

– Engem meglepne, ha kihúznák az öt évet.

– Ezek szerint évek még benne lehetnek?

– Igen, mert csak rossz és még rosszabb opciók vannak, ahogy ön is mondta az előbb. Ha idő előtt feloszlatnák a Fővárosi Közgyűlést, még az országgyűlési választás előtt, és a Tisza Párt megnyerné, annak is volna kockázata Magyar Péter számára.

Magyar Péternek viszont egy nyertes országgyűlési választás után már érdeke lehetne a Karácsony Gergely vezette közgyűlés parlamenti feloszlatása.

Kérdés, hogy akkor mennyire lesz szimpatikus ettől a Tisza Párt. Tehát egyértelmű szcenáriókat nehéz felvázolni. Ahogy látom, maguk a résztvevők sem tudják, hogy merre van az előre.

– Egyáltalán, milyen törvényi feltételei vannak a Fővárosi Közgyűlés feloszlatásának?

– Két módja van a Fővárosi Közgyűlés feloszlásának, illetve feloszlatásának. Az egyik az, hogy a közgyűlés tagjainak háromnegyede dönt. Tehát a Fidesz és a Tisza nélkül nem igazán lehet erről dönteni. A másik lehetőség, hogy az Országgyűlés az Alkotmánybíróság véleményének meghallgatása után, határozattal feloszlatja a Fővárosi Közgyűlést. Kétlem, hogy a Fidesz akkor is feloszlatná a parlamenten keresztül a Fővárosi Közgyűlést, ha ez nem állna érdekében. Márpedig jelenleg a Fidesznek nem feltétlenül lenne jó, ha feloszlatná.

– És mi a helyzet azzal, ha megegyezés híján a Kormányhivatal jelöl ki főpolgármester-helyettest? Egy ilyen esetben Karácsony el tudná súlytalanítani a felülről kijelölt helyettesét?

– A főpolgármester-helyettesek hatáskörét a főpolgármester, illetve a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, illetve az önkormányzati törvény kereteit is figyelembe kell venni. Elvileg lehet arra lehetőség, amennyiben nem változik meg másként az SZMSZ, illetve a törvényi szabályozás, hogy a főpolgármester nem ad neki érdemi jogkört, de amíg a Fidesznek kétharmados többsége van, ezen is változtathat, tehát

beleírhatják az önkormányzati törvénybe, hogy a Kormányhivatal által állított főpolgármester-helyettesnek mégis jelentős jogköre lesz.

– És ki lehet az, akit kineveznek? Mindenképpen a közgyűlés tagjai közül kell jelölnie a Kormányhivatalnak?

– A megválasztandó főpolgármester-helyettest a közgyűlés tagjai közül kéne jelölni. De hogy ki lehet az, nem tudom. Lehet, hogy a Fidesz-frakcióból tesznek oda valakit. A Fővárosi Kormányhivatalt egy fideszes vezeti, Sára Botond. Nyilván nem a DK-ból fognak majd főpolgármester-helyettest jelölni.

– Az nem fordulhat elő, hogy Vitézy Dávidot teszik oda? Elvileg támogatták Szentkirályi Alexandra visszalépése után.

– Nem tudom, nem látok bele Sára Botond fejébe, de miután ez egy viszonylag érzékeny politikai kérdés, nyilván nem ő fog egyedül dönteni. Formálisan igen, de előtte nyilván elbeszélget majd a felső fideszes vezetéssel, hogy legyen.

De akár azt is mondhatja a kétharmados fideszes kormánytöbbség, hogy

átmenetileg, vagy végleg felszámolja a fővárosi önkormányzatot, és mondjuk a Fővárosi Kormányhivatal dönt a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozó minden ügyben, mondván, hogy a budapesti ellenzék még arra sem képes, hogy vezessen egy várost.

Kétharmados törvényt gyorsan lehet írni hozzá. Csak át kell írni az önkormányzati törvényt, és ha esetleg háborog ezen az ellenzéki közvélemény, meg az ellenzék, akkor a kormány majd széttárja a karját: hát ja, kérem, ott volt a lehetőségük. Nem tudtak vele élni, nekünk meg lépni kell. Igazán sajnáljuk.

– Van ennek politikai realitása?

– Jelenleg nincsen. De a magyar történelem olyat már látott a Horthy-korszakban, hogy jelentősen megnyirbálták a Budapesti Törvényhatóság jogkörét, illetve az állam részéről kooptáltak embereket Budapest élére. Szóval nem mondtam teljesen földtől elrugaszkodott dolgot az előbb. Ha nem is pontosan így, de láttunk már olyat,

amikor Horthyék látták, hogy Budapest túlságosan ellenzéki, akkor egy kicsit megkurtították Budapest mozgásterét.

Amíg a Fidesznek kétharmados többsége van, csak a jó ízlés, meg esetleg a külföldi ellenérzés szabhat határt. Mert az finoman szólva nem mutatna jól az Európai Unió felé, amellyel így is van épp elég vita, hogy a főváros nyakára állami vezetőket ültetnek. Bár a Fidesznek a kormánytöbbséget a magyarországi választópolgárok fogják megszavazni, és nem az Európai Bizottság. Közel nem tartunk még itt, ezt azért hangsúlyozni szeretném, nincs jelenleg erről szó, de amíg ennek a kormánynak kétharmados többsége van, akár még ezt is meg tudja csinálni.

– Péntekig még fordulhat a helyzet valamennyit?

– A főpolgármester-helyettesi pozíció körül megmerevedtek az álláspontok, meglepne, ha itt fordulat lenne. A szervezeti és működési szabályzatok, bizottságok felállítása kapcsán lehetnek még harcok, meglepetések. Az SZMSZ végül is hatalomról szól: kinek mennyi a hatásköre, hatalma, hogyan tudja a másikat a víz alá nyomni. Szép, száraz, jogi szövegekbe van beleírva az, hogy ki kerekedik felül a másikon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET: