SZEMPONT
A Rovatból

Nagy Attila Tibor: Megkezdődött a hatalmi harc Karácsony Gergely és Magyar Péter között a fővárosban, illetve mindenki harca mindenki ellen

A politikai elemző szerint csak a rossz és a rosszabb között lehet már választani. Stabil többség nem, alkalmi koalíciók létrejöhetnek, új választás most senkinek sem az érdeke. A Fidesz azonban felülről akár bele is nyúlhat a rendszerbe, ahogy Horthyék meg is tették Budapesttel.


Karácsony Gergely kedd délután bejelentette, hogy egyetlen főpolgármester-helyettest sem jelöl, viszont önként visszaad több jogkört is a közgyűlésnek és a bizottságoknak. Arról azonban nem hajlandó lemondani, hogy ő nevezhesse ki a budapesti cégvezetőket, ahogy arról sem, hogy ugyanúgy eljárhasson a közgyűlés nevében, ahogy eddig. „Szerintem az a helyes, ha a munkáltató jogok továbbra is a főpolgármesternél vannak. Az én anyámat szidják, ha valahol nem szedik össze a szemetet” - indokolta döntését.

A szervezeti és működési szabályzatot azonban meg kell szavaznia az új közgyűlésnek is, ahol Karácsony Gergelynek nincs többsége, sőt.

Az elmúlt hónapokban a főpolgármester ugyan megpróbált kellő számú támogatót állítani főpolgármester-helyettes jelöltjei mögé, de kudarcot vallott. A TISZA Párt csak Vitézy Dávidot lett volna hajlandó megválasztani, Karácsony azonban ragaszkodott eddigi helyetteséhez, Kiss Ambrushoz is. Vajon mit vetít előre mindez Budapest irányíthatósága szempontjából, ha egy olyan közgyűléssel kell együtt dolgoznia, ahol a TISZA Pártnak és a Fidesznek 10-10, az MSZP-Párbeszéd-DK-nak 7, Vitézy Dávidéknak és a Kutyapártnak pedig 3-3 képviselője van? Nagy Attila Tibor politikai elemzővel beszélgettünk.

– Pénteken ül össze először az új Fővárosi Közgyálés. Az elmúlt napokban egymásnak üzengettek a szereplők. Mik a legfrissebb fejlemények a Városházán?

– Ami kiderült, hogy Karácsony Gergely legfeljebb fél évig hajlandó elfogadni azt, hogy Kiss Ambrusból nem lehet főpolgármester-helyettes, akit átmenetileg kinevezett főigazgatónak, de azt szeretné, ha legkésőbb fél év múlva rendeződne a főpolgármester-helyettes személye. Illetve még az is kiderült, hogy legalábbis átmenetileg

belenyugszik abba, hogy amennyiben a Fővárosi Kormányhivatal nevezi majd ki a főpolgármester-helyettest,

ő ezzel együtt tud élni. Szemmel láthatóan nem tart attól, hogy feloszlatják a parlamentben a Fővárosi Közgyűlést. Valószínűleg azért nem, mert ez a kormánynak most nem érdeke, mivel egy ilyen esetben a Tisza Párt túlzottan megerősödhet Budapesten. Ezen túl az SZMSZ-módosításokkal kapcsolatban békülékeny volt annyiban, hogy a módosítások egy részét hajlandó elfogadni, amelyek növelik a közgyűlési képviselők, frakciók mozgásterét, hajlandó abba is belemenni, hogy a fővárosi közgyűlés tagjainak járó juttatásokat megemeljék, viszont nem hajlandó több, szerinte törvénysértő SZMSZ-módosítást tudomásul venni. Arról viszont, hogy azok miért törvénysértők, és mi a baj velük konkrétan, már nem beszélt Karácsony.

Az derült ki a szavaiból, abba nem hajlandó belemenni, hogy túlzottan csökkentsék az ő hatáskörét.

Tehát megkezdődött a hatalmi harc Karácsony Gergely és Magyar Péter között, illetve úgy látom, hogy némi túlzással mindenki harca zajlik mindenki ellen.

– Igazából kinek éri meg ez a helyzet? A Fideszt leszámítva, akik valószínűleg most hátradőlnek, és kérnek egy kávét.

– Karácsony és Magyar abban reménykednek, hogy az ellenzéki közvélemény egyes szegmensei kölcsönösen nyomást gyakorolnak egymásra, emiatt kénytelen lesz végül valamelyik oldal engedni.

– Ugyanakkor a költségvetést el kell majd fogadtatni, és valahogy működtetni kellene a várost. Azt hogy képzeljük el? Alkalmi, ügyek mellett formálódó koalíciók lesznek, vagyis minden egyes döntéshozatal előtt hatalmi harcot fogunk látni?

– Minden döntéshozatal előtt biztosan nem, mert a közgyűlési előterjesztések nagy része semleges, a közvélemény számára unalmas feladat. Azonban lesz néhány kiemelt téma, valóban ilyen a költségvetés. A fontosabb, politikailag érzékenyebb közgyűlési előterjesztések előtt valóban, esetről esetre kell majd alkukat, paktumokat kötni.

– Magyar Péter és a pártja most lép be a napi politikába. Sok minden múlik rajtuk. Nem lehetséges, hogy ez a konfliktusos helyzet a Tisza Pártot is pontosan ugyanabban a színben fogja feltüntetni, amilyennek eddig ők szerették láttatni az eddigi ellenzéki pártokat? Nem kerülhet így a közvélemény szemében egyenlőségjel a Tisza Párt képviselői és a többi ellenzéki frakció vagy szövetség közé?

– Ez a veszély természetesen fennáll, hogy a Tisza Párt frakciója belesüpped olyan helyi hatalmi harcokba, amelyeknek a lényegét sok választópolgár nem is fogja érteni. És ha nagyon belesüpped a Tisza Párt vagy mások például az SZMSZ körüli csatározásokba, akkor sokan ebből csak annyit fognak megérteni, hogy

már ezek is veszekednek a koncért, a hatalomért, és ez nem lesz túl szimpatikus.

Eddig a Tisza Párt arra törekedett, hogy minél inkább távol tartsa magát az óellenzéktől, azaz az eddigi hagyományos ellenzéki pártoktól, hogy még látszata se legyen, különösen annak ne, hogy Magyar Péter közeledik a Gyurcsány-párthoz.

– Ezt tartja most is...

– Nehezen tudja megtartani, ha azon Karácsony Gergely előterjesztéseket elfogadja, amelyeket korábban a Demokratikus Koalíció támogatott. Ha a Tisza Párt helyi képviselői sokszor megszavazzák Karácsony elképzeléseit, akkor a Fidesz azt tudja mondani, hogy lám, valójában mégiscsak létrejött a Magyar Péter–Gyurcsány Ferenc tengely, és ez veszélyes összemosás. Láthattuk már, amikor Márki-Zay Pétert sikerült „összegyurcsányozni”.

Ez az oka annak, hogy ilyen kicsi az együttműködési hajlandóság Magyar Péterék részéről,

hogy ő nem is hajlandó főpolgármester-helyettes lenni, hiszen az egy formális koalíciót jelentene a Karácsony Gergely-féle frakcióval, amelyben benne van a DK is.

– Az sem egy jó forgatókönyv, ha Magyar Péterék az akaratukat úgy viszik keresztül Karácsonnyal szemben, hogy a Fidesszel szavaznak együtt. Ez ugyancsak nagyon rosszul állna nekik.

– Ezért tartom szinte kilátástalannak azt, hogy a Fővárosi Közgyűlés a következő években sikeresen tudjon működni.

– Megtörténhet, hogy Karácsony jogköreit egyfajta győri modell szerint szinte tövig megkurtítják? Eldurvulhat ennyire a helyzet?

– Ehhez a Fővárosi Közgyűlés tagjainak többsége kell. SZMSZ-módosításhoz az összes képviselő több mint felének igen szavazata kell, tehát ha a Fidesz ilyet akar végrehajtatni, szüksége van vagy a többi frakció egyértelmű támogatására, vagy a Tisza Párt támogatására, és ez fordítva is igaz. A Tisza Párt frakciójának teljesen egységesen kell szavaznia, és emellett még össze kell gyűjteni legalább 17 képviselőt, akár mondjuk a Fidesz frakcióját is.

Nem lenne jó az optikája, ha Karácsony Gergely hatáskörét a Fidesz és a Tisza szavazataival nulláznák le.

Egy ilyen akció után elég kínos magyarázkodás várhatna Magyarra.

– De az új választás sem áll igazán érdekében senkinek. A Fidesz még nagyobb vereséget szenvedhetne, viszont Magyar Péterék túlgyőzhetik magukat, és akkor a 2026-os választás előtt netán kormányozniuk kellene valahol, az meg erodálhatná a nimbuszukat.

– Igen, ez nem lehetséges. Az a baj, hogy ha Magyar Péter a jelenleginél jobban együttműködik Karácsony Gergelyékkel, akkor máris elkezdik majd összegyurcsányozni.

– De ha nem működik együtt, akkor mennyi időt jósol a közgyűlésnek?

– Engem meglepne, ha kihúznák az öt évet.

– Ezek szerint évek még benne lehetnek?

– Igen, mert csak rossz és még rosszabb opciók vannak, ahogy ön is mondta az előbb. Ha idő előtt feloszlatnák a Fővárosi Közgyűlést, még az országgyűlési választás előtt, és a Tisza Párt megnyerné, annak is volna kockázata Magyar Péter számára.

Magyar Péternek viszont egy nyertes országgyűlési választás után már érdeke lehetne a Karácsony Gergely vezette közgyűlés parlamenti feloszlatása.

Kérdés, hogy akkor mennyire lesz szimpatikus ettől a Tisza Párt. Tehát egyértelmű szcenáriókat nehéz felvázolni. Ahogy látom, maguk a résztvevők sem tudják, hogy merre van az előre.

– Egyáltalán, milyen törvényi feltételei vannak a Fővárosi Közgyűlés feloszlatásának?

– Két módja van a Fővárosi Közgyűlés feloszlásának, illetve feloszlatásának. Az egyik az, hogy a közgyűlés tagjainak háromnegyede dönt. Tehát a Fidesz és a Tisza nélkül nem igazán lehet erről dönteni. A másik lehetőség, hogy az Országgyűlés az Alkotmánybíróság véleményének meghallgatása után, határozattal feloszlatja a Fővárosi Közgyűlést. Kétlem, hogy a Fidesz akkor is feloszlatná a parlamenten keresztül a Fővárosi Közgyűlést, ha ez nem állna érdekében. Márpedig jelenleg a Fidesznek nem feltétlenül lenne jó, ha feloszlatná.

– És mi a helyzet azzal, ha megegyezés híján a Kormányhivatal jelöl ki főpolgármester-helyettest? Egy ilyen esetben Karácsony el tudná súlytalanítani a felülről kijelölt helyettesét?

– A főpolgármester-helyettesek hatáskörét a főpolgármester, illetve a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, illetve az önkormányzati törvény kereteit is figyelembe kell venni. Elvileg lehet arra lehetőség, amennyiben nem változik meg másként az SZMSZ, illetve a törvényi szabályozás, hogy a főpolgármester nem ad neki érdemi jogkört, de amíg a Fidesznek kétharmados többsége van, ezen is változtathat, tehát

beleírhatják az önkormányzati törvénybe, hogy a Kormányhivatal által állított főpolgármester-helyettesnek mégis jelentős jogköre lesz.

– És ki lehet az, akit kineveznek? Mindenképpen a közgyűlés tagjai közül kell jelölnie a Kormányhivatalnak?

– A megválasztandó főpolgármester-helyettest a közgyűlés tagjai közül kéne jelölni. De hogy ki lehet az, nem tudom. Lehet, hogy a Fidesz-frakcióból tesznek oda valakit. A Fővárosi Kormányhivatalt egy fideszes vezeti, Sára Botond. Nyilván nem a DK-ból fognak majd főpolgármester-helyettest jelölni.

– Az nem fordulhat elő, hogy Vitézy Dávidot teszik oda? Elvileg támogatták Szentkirályi Alexandra visszalépése után.

– Nem tudom, nem látok bele Sára Botond fejébe, de miután ez egy viszonylag érzékeny politikai kérdés, nyilván nem ő fog egyedül dönteni. Formálisan igen, de előtte nyilván elbeszélget majd a felső fideszes vezetéssel, hogy legyen.

De akár azt is mondhatja a kétharmados fideszes kormánytöbbség, hogy

átmenetileg, vagy végleg felszámolja a fővárosi önkormányzatot, és mondjuk a Fővárosi Kormányhivatal dönt a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozó minden ügyben, mondván, hogy a budapesti ellenzék még arra sem képes, hogy vezessen egy várost.

Kétharmados törvényt gyorsan lehet írni hozzá. Csak át kell írni az önkormányzati törvényt, és ha esetleg háborog ezen az ellenzéki közvélemény, meg az ellenzék, akkor a kormány majd széttárja a karját: hát ja, kérem, ott volt a lehetőségük. Nem tudtak vele élni, nekünk meg lépni kell. Igazán sajnáljuk.

– Van ennek politikai realitása?

– Jelenleg nincsen. De a magyar történelem olyat már látott a Horthy-korszakban, hogy jelentősen megnyirbálták a Budapesti Törvényhatóság jogkörét, illetve az állam részéről kooptáltak embereket Budapest élére. Szóval nem mondtam teljesen földtől elrugaszkodott dolgot az előbb. Ha nem is pontosan így, de láttunk már olyat,

amikor Horthyék látták, hogy Budapest túlságosan ellenzéki, akkor egy kicsit megkurtították Budapest mozgásterét.

Amíg a Fidesznek kétharmados többsége van, csak a jó ízlés, meg esetleg a külföldi ellenérzés szabhat határt. Mert az finoman szólva nem mutatna jól az Európai Unió felé, amellyel így is van épp elég vita, hogy a főváros nyakára állami vezetőket ültetnek. Bár a Fidesznek a kormánytöbbséget a magyarországi választópolgárok fogják megszavazni, és nem az Európai Bizottság. Közel nem tartunk még itt, ezt azért hangsúlyozni szeretném, nincs jelenleg erről szó, de amíg ennek a kormánynak kétharmados többsége van, akár még ezt is meg tudja csinálni.

– Péntekig még fordulhat a helyzet valamennyit?

– A főpolgármester-helyettesi pozíció körül megmerevedtek az álláspontok, meglepne, ha itt fordulat lenne. A szervezeti és működési szabályzatok, bizottságok felállítása kapcsán lehetnek még harcok, meglepetések. Az SZMSZ végül is hatalomról szól: kinek mennyi a hatásköre, hatalma, hogyan tudja a másikat a víz alá nyomni. Szép, száraz, jogi szövegekbe van beleírva az, hogy ki kerekedik felül a másikon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET: