SZEMPONT
A Rovatból

Nagy Attila Tibor: jó ötlet volt Magyar Pétertől a korrupcióellenes ügyészség, de Orbán a poloskázással hosszú távon tematizálhatja a közbeszédet

Orbán megosztó beszédet mondott, ami a keménymagnak szólt, de nála a szavazatokat nem ezek a beszédek, hanem az osztogatás hozhatja. Magyar Péter az elemző szerint lendületet veszített, túl sok témával foglalkozott a beszédében.


A kormányfő a Nemzeti Múzeum elé várta a híveit délelőtt, délután pedig Magyar Péter Tisza Pártja töltötte meg az Andrássy út körúton belüli szakaszát. Orbán Viktor a brüsszeli birodalomról beszélt, és a független sajtó, valamint a civil szervezetek munkatársait „áttelelő poloskáknak” nevezte, belengetve a húsvéti nagytakarítást. Ezzel szemben Magyar Péter, miután felsorolta Orbánék bűneit, gazdagodásukat, bejelentette, hogy független korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, és teljes vagyonelkobzást helyezett kilátásba a korrupciós cselekmények elkövetői számára. Segítséget kért a külhoni magyar állampolgároktól, és alternatív népszavazást hirdetett meg.

Mire volt elég a két beszéd, mire volt elég az ünnepi erődemonstráció? Erről kérdeztük Nagy Attila Tibor politikai elemzőt.

– Két beszédet hallottunk. A délelőtti lényegesen rövidebb volt, mint a délutáni, ennyi bizonyos.

– A kevesebb most több. Azt gondolom, hogy Orbán Viktor mostani beszéde hatásosabb, erőteljesebb volt, mint a tavalyi, Magyar Péternél is erőteljesebb volt. Azért gondolom, mert

volt olyan szófordulata, ez a bizonyos poloskázás, amely jobban megmarad az emberekben,

mint Magyar Péter már megint terjengőssé vált beszéde. Ennyiben biztos, hogy sikeresebb volt a kormányfő beszéde, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezzel a Fidesz már biztosan megnyeri a jövő áprilisi választásokat. Arról nem beszélve, hogy lesz még két nagy ünnepi rendezvény és beszéd: október 23-a ebben az évben, és a választások előtt jövő március 15-e, tehát semmi sem veszett el. Végleg most senki sem aratott győzelmet. Annyi történt csak, hogy a miniszterelnöknek most sikerült hatásosabb, keményebb beszédet mondania.

– Ez a poloskázásról nekem Torgyán József ’96-os féregirtós beszéde jutott eszembe. Azt látom, hogy már most felrobbant az internet, tehát azért nagyon sokan, nagyon sokféleképpen magyarázzák. Sokan azt gondolják, hogy ez a fajta dehumanizálás egy szintlépés volt.

– Éppen ez a lényeg, hogy egy beszéd kiváltson hatásokat, véleményeket, ellenvéleményeket. Ezzel a miniszterelnök máris elérte, hogy a közvéleményben nagyobb érdeklődést kelthet a beszéde a következő napokban vagy akár hetekben, mint Magyar Péter mostani terjengős beszéde. Mondjuk az a felvetése, hogy a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők fizetése csökkenjen, például egy figyelemreméltó felvetés volt, lehetett volna erre fókuszálni a beszédet, e köré csoportosítani a többi elemet, például Hatvanpusztára utalni, ami el is hangzott a beszédben egyébként.

– Egy hosszú részt szentelt az urizálásoknak.

– Igen, az urizálás, és ebből levezethető lett volna a követelés, hogy csökkentsük a hatalmon lévők fizetését. És akkor lehetett volna mondjuk erre építeni a beszéd fő vonulatát. Ehhez képest Magyar Péter beszéde nagyon sok mindent megfogott: fű, fa, virág, sok minden volt benne. Nagyon nehéz kihámozni belőle a lényeget. Orbán Viktor beszédéből lényegesen könnyebb volt.

Az, hogy az ízlésünkkel találkozik-e a miniszterelnök mondanivalója, az egy újabb kérdés.

Nekem például személy szerint nem tetszik a poloskázás, nem tetszik az, hogy az ellenfeleket poloskákhoz hasonlítjuk, ez nem jó, nem szép dolog, de kétségtelen, hogy hatásosabb, mint Magyar Péter hosszabb és bonyolultabb beszéde.

– Én azon gondolkozom, hogy ezzel a poloskázással mintha Orbán Viktor is csak megtartani tudná a szavazóbázisát, miközben a vele szemben álló szavazóbázist is összerántja egy ilyen szöveg. Tehát mindkét szavazóbázist csak még jobban harci tűzbe tudja hozni, de tud ez a dolog új szavazókat hozni?

– Új szavazókat a Fidesz nem az ünnepi beszédekkel szokott tipikusan megszerezni, hanem a választási osztogatással. Ez 15 év tapasztalata. Az orbáni beszédek – különösen, ha jól sikerülnek – a saját szavazók felrázására hivatottak, akik már eleve fideszesek, és itt azért van házi feladata a Fidesznek. Éppen a Medián mérte meg, hogy a Fidesz szavazóinak kisebb a hajlandósága elmenni a választásokra. Emiatt a biztos szavazók körében 9 százalékpont a különbség a Tisza javára, legalábbis a Medián szerint.

Tehát a Fidesznek elemi érdeke, hogy a saját szavazóit akár kemény, meghökkentő szófordulatokkal hozza lázba és tűzbe,

hogy akik azért alapvetően fideszesek, azok tényleg nagy számban menjenek el. A többi peremszavazót pedig inkább a választási osztogatással próbálják megnyerni. Természetesen hogy ez mennyire sikerül, az attól is függ majd, hogy a gazdaság helyzete 2025-ben hogyan alakul.

– Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy egy év után Orbán Viktor pont ezekkel a gazdasági ígérgetésekkel átvette a közbeszéd tematizálását?

– Igen, mondhatjuk. Magyar Péter lendületet vesztett az ez év február 11-i Partizán-interjúban, és Orbán Viktor ügyes érzékkel Magyar Péter évértékelője után mondta el a saját beszédét, amelyben bejelentette a népszerű választási osztogatási lépéseit, és azóta valóban a miniszterelnök uralja alapvetően a közéletet.

– Értékelhetjük a közbeszéd-tematizálás visszavételi kísérletének Magyar Péter alternatív népszavazásról szóló bejelentését?

– Szerintem Magyar Péter hibázott, amikor Ukrajna EU-tagságát beletette ebbe a népszavazási kérdéssorba, ugyanis itt nem fog tudni győzni, Ez egy eleve vesztes pozíció. Éppen a Medián felmérése mutatta ki, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna uniós tagságát.

Tehát ez egy olyan csata, amelyet Magyar Péter csak elveszíteni tud, és ráadásul a kormánynak több eszköze és pénze van arra, hogy Ukrajna európai uniós tagsága ellen kampányoljon.

Őszintén szólva nem értem, hogy a Tisza vezetése miért gondolta jó ötletnek ezt beletenni a kérdések közé.

– Volt még szó arról, hogy független korrupcióellenes ügyészséget akarnak létrehozni, ha megnyerik a választásokat.

– Jól hangzik a Korrupcióellenes Ügyészség felállítása, ezzel egyetértek. A tömegben úgy hallottam, hogy nagy tapsot is kapott, tehát ez egy elég népszerű ötlet. Úgyhogy

ebből a szempontból Magyar Péter biztos, hogy nem nyúlt félre.

Hogy ez jogilag mennyire megvalósítható feles többséggel, abban már van kételyem, hiszen az ügyészség szervezeti rendjéről, illetve az ügyészség alapvető szabályairól szóló törvény, illetve jogi normák az Alaptörvénybe tartoznak, illetve sarkalatos törvények. Ebből adódóan ez kétharmados többséget igényel. Nehezen tudom elhinni, hogy a Tisza Párt képes lesz kétharmados többséget szerezni, bár a választási rendszerünk a győztest jutalmazza. De nyilván a jogi akadályok hangoztatása nem alkalmas egy ilyen ünnepi beszédhez.

– Beszéljünk a résztvevők számáról. Elárul-e ez egyáltalán valamit?

– Nehéz összehasonlítani, mert a múzeum előtti térség viszonylag szélesebb. A felvételekből úgy láttam, hogy a Kálvin térre is jutott még valamennyi ember. A miniszterelnök beszédén nem voltam személyesen jelen. A Tisza rendezvényén viszont igen, és azt tudom tanúsítani, hogy valóban az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedt a tömeg, viszont talán szűkösebb ez az út. Nem tudok igazságot tenni, hogy hol voltak többen, de ezt nem is értékelném túl.

Kétségtelenül van egy presztízsverseny, hogy a Tisza vagy a Fidesz rendezvényén voltak-e többen.

Szerintem a Tisza biztosan nem vallott szégyent ma. Tisztességes létszámmal vonultak fel az emberek. De valóban nem érdemes túlértékelni, hiszen itt most a politika iránt aktívabb emberek jöttek el, de a szavazást nagyobb részben azok döntik el, akik nem naponta öt-hat órán keresztül foglalkoznak a politikával.

– Mit gondol, milyen lépésekkel tudná átvenni, vagy újra átvenni a kezdeményezést Magyar Péter? Illetve folytatódhat-e Orbán Viktorék kommunikációs offenzívája annak érdekében, hogy nyeregben maradjanak?

– Folytatódhat a kommunikációs offenzíva, megpróbálják fenntartani a közbeszéd feletti uralmat. Magyar Péternek most egy olyan témát kellene találnia, amely ténylegesen az emberek mindennapjait érinti, és nem olyan ügyekben próbálkozni, ahol a kormány könnyen megverheti. A kegyelmi ügy például egy szerencsés véletlen volt számára, amelyet jól kihasznált. De nem tudhatjuk, lesz-e még hasonló ügy, amely ekkora politikai hullámokat vethet.

– Kell egy újabb kegyelmi ügy ahhoz, hogy kibillenjen Orbán pozíciójából?

– Én úgy is fogalmazhatnék, hogy egy „kegyelmi ügy 2.0” jót tenne a Tisza Párt esélyeinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Takács Márk: Európa ott tart, hogy nem függhetünk egy idiótának az agymenéseitől – Magyarország olyan is lehet, mint Fehéroroszország
Az oroszok, ha úgy látják, hogy a NATO eléggé megroggyant, idegen zászlós műveleteket indíthatnak, akár Lengyelországban, akár a balti államokban. Magyarország jelen állás szerint vagy orosz, vagy amerikai szatelitállam lesz, legalábbis amíg a jelenlegi kormány van hatalmon.


Amikor Zelenszkij kiviharzott az Ovális Irodából, és utána Trump leállíttatta előbb a fegyverszállításokat, majd a hírszerzési támogatást, volt olyan elemző, aki azt mondta, hogy ez is csak egy játszma része, nem elképzelhetetlen, hogy ezek a támogatások újraindulnak majd. De talán senki sem számított arra, hogy mindez ilyen gyorsan következik be. Kedden bejelentették, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok Szaúd-Arábiában megegyezett egy azonnali tűzszünetben, miután a korábbi támogatásokat is azonnal visszakapta Ukrajna. Takács Márk, katonai szakértő még a legutolsó nagy fordulat előtt írt egy cikket, melyben elemezte az akkor fennálló helyzetet, ami sok tekintetben már megváltozott, de úgy tűnik, dolgozatának sok megállapítása erről még érvényben maradt. Ami biztos, hogy Ukrajna támogatása a továbbiakban és hosszú távon végképp nem függhet egy kiszámíthatatlan tengerentúli partnertől. Takács Márkkal beszélgettünk.

– Kicsivel több, mint egy hete írt egy nagyon fontos cikket Keep calm and support Ukraine címmel, amiben leírja a háború körül kialakult helyzetet, és a végén azzal zárja a cikket, hogy ez jó esetben egy héten belül eldőlhet. Úgy lett?

– Annyiban igen, hogy létrejött Európában ez a hajlandók szövetsége német, angol, francia vezetéssel. Európa hitet tett Ukrajna támogatása mellett, valamint nagyon komoly, kézzelfogható és pénzügyi segítséget is ígértek, és már egyből juttattak is Ukrajnának.

Eközben az Európai Unió szépen átrendezte a gazdasági kapcsolatait egy hét alatt, az Egyesült Államokat kihagyta, viszont Indiát, Kínát, BRICS-országokat elkezdte közelebb vonni magához, mint kereskedelmi partnert, és ez már valószínűleg nem tetszik az Egyesült Államoknak.

Tehát eldőlt, hogy mit akar Európa, az még nem dőlt el, hogy mi valósul meg ebből, de a szándék egyértelmű.

– Úgy gondolja, hogy egy európai nyomásgyakorlásnak is köszönhető az, hogy az amerikai támogatást az ukránok visszakapták?

– Szerintem inkább a Republikánus Párt belső erőviszonyainak a változása. Mert ha Európa bizonyos téren, például hadiipari megrendelések, beszállítások terén csak részben piacot szerez az amerikaitól, az a republikánus választókörzetekben is található amerikai hadiipari óriáscégeknek dollármilliárdokban mérhető hátrányokat okoz.

Innentől kezdve viszont az ügy amerikai belpolitikai kérdéssé válik, ami viszont nagyon fontos Trumpnak.

De ez csak egy tipp a részemről. Valószínűleg nagyobb hatása volt Trumpra a belpolitikai vetülete a kérdésnek, mint annak, hogy Európa mit akar, mit nem akar.

Hogy konkrétan a tárgyalásokon mi történhetett, azt elemezni részben „Fehér Házológia” sajnos, mert most az a váratlan fejlemény, hogy a trumpi diplomácia logikusan működik. Létrejött egy fegyverszüneti ajánlat, ami 8 órás tárgyalás eredménye, azt hozzá kell tenni. Ebben a 8 órás tárgyalásban az amerikai álláspontot a külügyminiszter képviselte, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Már ez újszerű, hogy a mostani amerikai Trump-adminisztráció úgy működik, ahogy kell egy adminisztrációnak. Ukrán részről pedig Rusztem Umerov védelmi miniszter volt a főtárgyaló.

– Mi változott egy hét alatt?

– Miután Zelenszkij visszajött az Ovális Irodából, a kiabálásból, elment Londonba és Párizsba, ott valószínűleg pontosan meglátta és megkapta, hogy mit tud neki Európa ajánlani. És utána gyorsan kiposztolta a Twitterre, hogy Trump elnökkel meg akar egyezni. És ezzel átdobták a labdát az orosz térfélre. És ez az igazán nagyszerű az ukránok szempontjából az egészben, hogy így egyértelműen és kizárólag az oroszok kezébe tették a felelősséget, akik nem is tudtak jó döntést hozni. Rossz és rossz közül választhatott a Kreml.

– Mégpedig?

– Az első, hogy belemennek a 30 napos fegyverszünetbe, és utána az úgy is marad. Így jelenleg befagy a konfliktus a jelenlegi frontvonalak mentén. Ezt azért tehetik meg, mert szerda reggelre virradóra az ukrán csapatokat kiverték Oroszországból, tehát az oroszok elmondhatják, hogy orosz föld már nincs megszállás alatt, legyen fegyverszünet. Viszont ha így befagy a konfliktus, akkor Ukrajnában nagyon erős amerikai gazdasági és ezáltal katonai érdek is lesz amellett, hogy Ukrajna megmaradjon független, legalábbis Oroszországtól független államként. Ez a Kreml számára nem jó. A másik lehetőség, amit meg is tettek, hogy nem fogadják el a fegyverszünetet,

így már egyértelműen látszani fog, hogy Moszkva az agresszor, és az Egyesült Államok, mint már politikailag és gazdaságilag involvált fél, még erősebben támogathatja Ukrajnát.

– Az nem lehet, hogy azért is történt ez az amerikai pálfordulás, mert Európa felmutatott egy nagyon komoly elszántságot afelől, hogy hát jól van, akkor Amerika nélkül is rendezzük a sorainkat? És talán Amerikában számot vetettek azzal, hogy ez végül is sokkal súlyosabb pozícióvesztést fog jelenteni?

– Valószínűleg ez is benne van. Valószínűleg Trumpnak elmagyarázták, vagy szabad kezet adott Rubiónak, aki megértette, hogy milyen fenyegetés ez az amerikai hatalmi befolyásra nézve, ha itt egy-két hét alatt lerombolhatják azt, amit 120 év alatt felépítettek.

– Az is bekövetkezhet, hogy ezután a hét hétnyi ámokfutás után az amerikai külpolitika visszatér, és az a kiszámítható partner lesz, ami eddig volt, vagy azért erről ne álmodozzunk?

– Bekövetkezhet, de ne álmodozzunk. Trump szemszögéből ez egy valóságshow. Első epizód: eljött a kis teszetosza kelet-európai fiú, és akkor az amerikai nagy üzletember jól megmutatta neki. Mindenki hőzöngött, kibeszélte magát, reklámszünet, popcornevés. Második epizód: találkoztak a profi amerikai üzletemberek a már kevésbé tétova és szerethető kelet-európai karakterrel, és most pedig nagyon durva, meglepő ajánlatot tettek az oroszoknak, akik azt elutasítják, és reklám. Most megint mindenki gondolkodik, elemzik, megeszi a popcornt, és a következő epizódban meglátjuk, hogy

ez a végtelenül kiszámíthatatlan és egyben profikkal is körülvett amerikai valóságshow-hős hogyan szerepel egy hihetetlen cinikus, profi, hidegvérű FSZB-tábornokkal és gyilkossal szemben.

– Bár nem voltam soha FSZB-tiszt, de azt gondolom, ha én lennék Putyin, akkor most elkezdenék egy olyan, akár idegen zászlós műveletet, akár másféle provokációt, hogy úgy jöjjek ki ebből, hogy hát mi akartuk a békét, csak hát ezek a nyugatiak, ezek nem.

– Pontosan, ez is benne van. Valószínűleg ez is egy opció, és nem lennék meglepődve, ha ez a hamis zászlós akció nem feltétlenül Ukrajnában történne, hanem attól függően, hogy mennyire roggyan meg a NATO és az európai biztonságpolitikai komplexum, mondjuk egy balti államban vagy Lengyelországban zajlik le.

– Konkrétan milyen hadműveletre gondol?

– Szabotázsakció, gyújtogatás, orosz kisebbség elleni, helyi erők által szervezettnek álcázott pogromok – tehát bármi. És persze az információs térben hihetetlen nyomást fognak kifejteni. Főleg Lengyelországra, Németországra, a balti államokra és természetesen Ukrajnában is.

– Az európaiak eddig is komolyan segítették Ukrajnát. Mi az, amit máshogy, jobban kell csinálni, hogy a lehető legtöbbet érje az a támogatás, amit a Hajlandók Koalíciója nyújtani tud?

– Először is, az ukrán haderőnek tudnia kell tervezni a logisztikát, mert anélkül kudarcba fulladnak a műveletek, és mind az európai hadiiparnak szüksége van arra, hogy ne legyen az, amit még egy éve hallottunk a Rheinmetalltól, hogy látták a tévében, de aztán nem érkezett semmi. Nem jött egy e-mail sem, hogy szeretnénk beszerezni eszközöket.

Tehát az európai hadiiparnak is fontos a kiszámíthatóság.

A diplomáciai kapacitásigény, valamint az ukránoknak a támogatási képesség is meglesz, tehát van rá esély, ennyit mondok. Nagyobb esély van rá, mint eddig volt.

– Amiről nem beszél senki, hogy azért ez valahol mégiscsak egy biznisz is. Annak idején a második világháború idején az Egyesült Államok nagyon jól megszedte magát azzal, hogy felpörgette a hadiiparát. Most van egy ilyen helyzet ezek szerint? Ha az európaiak felpörgetik a hadiiparukat, ez egy win-win helyzetet eredményez, mert Európában munkahelyeket teremt, a gazdaságot erősíti, miközben Ukrajnát is tudják ezzel támogatni.

– Pontosan, sokan ezért nem értették amúgy, hogy Trump miért akart az egészből kiszállni, mert gyakorlatilag zsebpénzből elérhet egy nagyon fontos geopolitikai célt: lenyomják az oroszokat, valamint a hozzá közel álló hadiipari lobbi meg hülyére keresi magát.

– Az ukrajnai támogatások újraindítása ellenére nem lett érzékelhetően megbízhatóbb a jelenlegi amerikai politika. Ugyanakkor Európa bármennyire is igyekszik, egyik pillanatról a másikra nem tudja elérni azt a potenciált, amivel képes lenne megvédeni magát, ehhez idő kell. Tehát egy ideig mindenképpen szükség lesz akár az amerikai jelenlétre, akár az amerikai fegyverekre, vagy keletkezhet egy biztonságpolitikai lyuk, ami egy olyan időszak, amikor a kontinens sebezhetőbbé válik, mint eddig volt?

– Igen, Európa most nem tudja elérni az amerikai haderő kiváltását. Szárazföldi haderőt még igen, a lengyel hadsereg eléggé rendben van, a francia is elég jó, a németek bíznak abban, hogy gyorsan tudnak jók lenni, ezt még majd meglátjuk. De ami igazából hiányozni fog, az a nukleáris ütőerő. A francia nukleáris ütőerő az egyedüli, ami önálló. A brit nukleáris ütőerőhöz kell amerikai technológiai know-how, a francia az egyedüli, és az is csak maximum 100 töltet, ebből egyszerre bevethető, az csak a tengeralattjárókon lévő harmincvalahány. Nyilván ez nem nyilvános szám, de valahol ekörül van.

Az oroszoknak egyszerre bevethető legalább ezer. Tehát azért van különbség. Bár az is igaz, hogy ha a franciáknak a 32-36 közül csak annak a fele célba talál, már az is sok. Az atomfegyvernél az a lényeg, hogy legyen.

Tehát a nukleáris védőernyőt elvileg a francia tudja biztosítani a brittel együtt. Itt ami a hadiipari képességek kapcsán fő gond, ha ne adj isten, az oroszok úgy látják, hogy egy ugyanilyen felőrlő jellegű háborúba belemennek Európába, akkor a kérdés az lenne, hogy ha az európai hadseregek nem tudnak győzni fél év alatt, amíg a rendelkezésre álló eszközök elegek, a raktárkészlet bírja, akkor utána milyen gyorsan tudjuk pótolni azt. Itt azért az európai hadiipar felpörgetésével kapcsolatban vannak kérdések. Három év alatt nem sikerült felpörgetni, bár teszem hozzá, hogy nem is akarták, ahogy a Rheinmetallal kapcsolatban már említettem.

– Most számíthat-e Európa az amerikai nukleáris védőernyőre, és egyáltalán, az amerikai jelenlétre?

– A katonai szervezetnél mindig a legutolsó parancs van érvényben, és az még nem változott. Tehát

az amerikaiak papír szerint még teljes erővel itt vannak, és az, hogy Trump mit mondott, az egy dolog.

De rossz esetben lehetséges egy páréves időszak, amikor Európa védtelen lesz.

– Ez nem hangzik valami jól...

– Európa ott tart, hogy nem függhetünk egy idiótának az agymenéseitől. És a németek is bejelentették, hogy saját atomprogramon gondolkodnak. Azért elgondolkodtató, hogy

az Egyesült Államok elérte 40 nap alatt, hogy Németország atomfegyvert akar.

És a másik, hogy az amerikai atomütőerőnek persze a jelentős része az Egyesült Államokban van, valamint az Egyesült Államok nukleáris tengeralattjáróin, viszont Európában is van amerikai atombomba, harcászati atomtöltetek, levegőből ledobható szabadesésű bombák, és ha ezek Olaszországban meg Németországban állomásoznak, és ezeket kivonják, akkor az egy komoly képességcsökkenés lesz.

– Ilyen eszközök jelenleg nekünk nincsenek? A franciáknak nincsenek taktikai atomfegyvereik?

– A franciáknak vannak taktikai atomfegyvereik, az ASMP rakéták, csak kevés. Ami igazából nekünk, Európának nincs, az a hírszerzési képesség. Tehát amikor Ukrajnát az oroszok támadják a levegőből bombázókkal meg rakétákkal, az amerikaiak a műholdon valós időben látják az összes orosz laktanyát, összes repülőteret, összes bázist, és azonnal szólnak az ukránoknak, hogy hány repülőgép szállt fel, milyen fegyvert függesztettek rájuk, mindent látnak. Ilyen képessége nincs Európának például.

– És mindezt megépíteni, ez a bizonyos 800 milliárd euró elég lesz?

– Ez elég lehet, ha jól használják fel, igen. Meg nem biztos, hogy ennyi lesz a plafon.

– Megmenthető-e a NATO?

– Persze, a NATO még működik. Az összes operatív szerver, parancsnokságok funkcionálnak, az utolsó parancs van érvényben, az pedig még nem változott. Ha Trump el tudja hitetni a világgal, hogy márpedig a NATO neki fontos, akkor megmenthető a NATO. A NATO még működik, a sorsa igazából az egyik legerősebb tagján múlik.

– És mi lesz Magyarországgal?

– Magyarország olyan lesz, mint Fehéroroszország vagy Transznisztria.

Szépen lassan becsúszunk az orosz érdekszféra alá.

Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség az, ha Trumpnak bejön az az ötlete, hogy Németországból Magyarországra telepít 35 ezer amerikai katonát, akkor közvetlen amerikai szatellitállam leszünk. Ez egy kicsit jobb lehetőség, mint orosz szatellitállamnak lenni szerintem, de amíg a jelenlegi kormány politikája a jelenlegi formájában érvényben van, addig valószínűleg ennek az új európai védelmi közösségnek nem leszünk a tagjai, bármennyire is igazából mind a geopolitikai determinizmus, mind a sima józan paraszti ész azt diktálná, hogy a saját környékünkön formálódó szövetségnek legyünk a részesei. De erre most nem látok esélyt, amíg ez a kormány van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Amennyiben általánosan lakáseladási tilalmat vezetnek be, leesik az ingatlan értéke” - Balogh László a kormány legújabb ingatlanszabályozási terveiről
A vásárlás korlátozását nehezen lehetne összeegyeztetni az alkotmányos jogokkal és az európai jogrendszerrel - mondja az ingatlanszakértő. Valószínűbb, hogy plusz adót vetnek majd ki a nem helyi vásárlókra a budapesti agglomerációban, vagy épp a Balatonnál.


Alapvetően változhatnak meg az ingatlanvásárlás szabályai a fővárosi környéki agglomerációban, a Velencei-tónál és a Balatonnál. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy önkormányzatoknak az eddigieknél több jogkört ad az új beköltözők számának csökkentéséhez, ha úgy érzik, ki kell tenni a „megtelt” táblát. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban arról beszélt, akár meg is tilthatnák, hogy azok, akik nem helyben laknak, ingatlant vásároljanak. Emellett lehetőséget adnának az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételhez kötésére, és arra is, hogy plusz adót vethessenek ki az önkormányzatok a máshonnan odaköltözőkre.

Az új jogszabályt a tervek szerint tavasszal tárgyalná a parlament és nyáron már hatályba is lépne.

A cél az agglomerációs települések és a Balaton környékének védelme, ahol az ingatlanárak elszállása miatt a helyi lakosság egyre nehezebben tud saját településén maradni. A nagy kérdés azonban az, hogy a gyakorlatban mit hoznának ezek az intézkedések, mennyire befolyásolnák az ingatlanpiacot, és valóban megállítható-e így a drágulás. Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi történhet, ha tényleg jönnek ezek a korlátozások.

– A kormány azt állítja, hogy az önkormányzatok szeretnék ezeket a változtatásokat. Mi lehet ennek az oka?

– Ahhoz, hogy ezt az egészet kontextusba helyezzük, nyilván érdemes azt látni, hogy vannak olyan települések, amelyek tipikusan abban a helyzetben vannak, hogy az ott ingatlant vásárlók jellemzően nem a településen belülről kerülnek ki. Ez azért érdekes, mert egyébként

Magyarországon az emberek több mint 90 százaléka nagyjából 15-20-30 kilométeres körben éli le az életét.

Tehát amikor költözünk, akkor a fővároson belül is sok esetben kerületen belül költözünk, településen kívül nagyon ritka esetben vannak költözések. Ha valaki még településen kívül is találja meg a következő otthonát, az sok esetben még a megyehatáron belül marad. Egy átlagos ember élete során négyszer, ötször, hatszor vesz ingatlant. Tehát egy-egy ingatlanban viszonylag sok időt töltünk. Ezt a természetes helyzetet színesíti vagy alakítja át egyrészt a nagyvárosból az agglomerációs övezetekbe való költözés, és egyébként ez nemcsak Budapestet érinti, hanem az összes nagyvárost, megyeszékhelyet, olyan lokációt, ahol megnő a lakhatás iránti igény, és ott felmennek az ingatlanárak, aminek következtében a helyiek már nem tudnak sok esetben ugyanazon az ösvényen haladni, mint eddig, azaz hogy ugyanott vesznek ingatlant. Például ketten összeköltöznek, nagyobb lakásra van szükségük, gyerekük születik, nagyobb lakásra van szükség, és ezt a rohamosan emelkedő ingatlanárak mellett nagyon nehéz lekövetni helyben.

Ilyenkor a lokációval lehet kompromisszumot kötni: ha kijjebb költöznek, vagy az agglomerációba, akkor az élethelyzetüknek megfelelő ingatlant már meg tudják venni.

Más helyzet van a Balatonnál. Egyfelől a Balatonra nagyon sokan mint üdülőövezetre tekintenek, és az ott ingatlanvásárlók nem a helyi fizetésekből rakosgatják össze a pénzt, amiből ingatlant vesznek, hanem például Budapestről jönnek. Ha sok a budapesti vásárló, akkor a balatoni ingatlanárak is a budapestieket közelítik, aminek viszont természetes velejárója az, hogy aki meg a Balaton környékén születik és ott szeretne maradni, ezt már nagyon nehezen tudja megtenni, mert amikor egy eladó eladja az ingatlanát, akkor

egy nagyobb vagyoni háttérrel érkező vevő többet fog érte kínálni, ráadásul a Balaton egy olyan lokáció, ahova az ország bármely pontjáról, sok esetben azon kívülről is érkezhet vevő.

Felmerül a kérdés, hogy mik lehetnek azok az eszközök, amelyekkel ezt a folyamatot szabályozni vagy lassítani lehet.

– Navracsics Tibor több lehetőséget is felvázolt. Például azt, hogy a helyieknek elővásárlási jogot adhatna az önkormányzat az eladó ingatlanokra.

– Itt azonban az a probléma, hogy

ez nem oldja meg az ingatlanárak növekedését.

Ez ugyanis úgy működik, hogy amennyiben mondjuk egy helyi lakosnak elővásárlási joga van egy ingatlanra, amelyet egy máshonnan érkező szeretne megvenni, akkor a helybéli akkor léphet be vevőként az ingatlanvásárlásba, ha kifizeti az eredeti vevő által kínált összeget. Belátható, hogy ez nem megoldás ebben a formában.

– Mi jöhet még szóba?

– Azoknál a településeknél lehet komolyabb a probléma, ahol már úgymond betelt a pohár, ahol már ki lehetne tenni a „megtelt” táblát. Itt sok értelme nincsen az adásvételeket korlátozni, hiszen ahova az új vevő beköltözne, onnan ki is költöznek, az egyenleg várhatóan nem változik számottevően.

Itt a további építkezések okozzák a gondot.

Ebben az esetben a leglátványosabb és legradikálisabb eszköz, amikor a település változtatási tilalmat rendel el. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy onnantól kezdve építeni sem lehet. Tehát egy épületet sem tudnak felhúzni. Ebben az esetben viszont számolni lehet azzal is, hogy egy ilyen övezetben látványosan csökkenhetnek az árak, mert egy újonnan érkező vevő sem alakíthat át semmit az épületen. Ez az atombomba, amit le tudnak dobni a települések.

– Mit jelenthet az, hogy feltételhez kötnék a lakcímbejelentést?

– Főleg a használt ingatlanok tekintetében a lakóhelyváltoztatás vagy a lakcímkártya kiadásának szabályozását. Ha valaki bejelentkezik egy lakcímre, akkor a gyerekei ott már jogosultak igénybe venni az oktatási intézményeket, óvodát, bölcsődét, egészségügyi intézményeket stb. Annak hiányában ez meglehetősen nehéz. De akkor felmerülhet az a kérdés, hogy

ha már tulajdonában van egy ingatlan valakinek, akkor nem költözhet-e be életvitelszerűen a saját ingatlanába?

Ezt ennek az újonnan bevezetendő szabályrendszernek kezelnie kell. De konkrétumokat csak majd a konkrét intézkedések fényében lehet mondani.

– A legdurvább megoldásnak az hangzik, hogy csak a helyben lakók vásárolhatnának valahol ingatlant.

– Amennyiben általánosan lakáseladási tilalmat vezetnek be, leesik az ingatlan értéke, és

ezt nehezen tartom összeegyeztethetőnek az alkotmányos jogokkal meg az európai jogrendszerrel, szerintem ennyire drasztikus lépés nem várható.

A településeknek is majd valószínűleg mérlegelniük kell, hogy mennyit nyernek és mennyit veszítenek. Tehát ahol már tényleg túl van minden határon a helyzet, és nyáron már nem folyik víz a csapból, mert olyan a vízhiány, ott könnyen lehet, hogy hamarabb meghozzák ezeket a döntéseket. De ahol nem annyira vészes még a helyzet, és mégis bevezetnek ilyen korlátozásokat, majd emiatt adott esetben a helyiek ingatlanjainak az értéke leesik, az a helyi önkormányzat megítélésére is negatívan hathat. Tehát ott nyilván inkább tartózkodni fognak az önkormányzatok az ilyen drasztikus lépésektől.

– Vannak máshol is ilyen adminisztratív intézkedések Európában?

– Franciaországban például 7-8%-os adót vetnek ki azokra, akik nem rezidensként vásárolnak ingatlant. Spanyolországban is a nem helyi lakosoknál magasabb adómértéket állapítanak meg.

Tehát adózással lehetséges szabályozni az ingatlanvásárlást, akár helyi adókkal. Véleményem szerint lehet, hogy nálunk is ez lesz.

Elképzelhető, hogy lesz majd egy olyan sáv vagy egy olyan adónem, illetve illeték, amelyet mondjuk a helyi önkormányzat szabhat ki. Azt mondja, hogy ennyi az adó, de ha te helyiként vásárolsz, akkor mentesülsz a megfizetése alól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ez már fasisztoid retorika, innen már csak egy lépés, hogy eltapossák őket” – Déri Tibor újpesti polgármester a poloskázásról
A miniszterelnök ünnepi beszédére reagált az ellenzéki polgármester. Szerinte Orbán Viktor nem szolgálja az országot, hanem fenyegeti azt.


Orbán Viktor ma átlépett egy olyan vörös vonalat, amit egy demokratikus ország miniszterelnöke soha nem léphet át anélkül, hogy ne lássuk alatta a teljhatalomra törő vezért - írta Déri Tibor újpesti polgármester a miniszterelnök idei március 15-i beszéde után.

Orbán egész pontosan arról beszélt, hogy 1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amik védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot, ez pedig most is így lesz.

„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.”

- fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette: ”felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt”.

Erre reagált Déri, aki a Facebook-oldalán azt írta:

„»Poloskák«. Így nevezte ma a bírókat, újságírókat, civileket. Magyar embereket. Azokat, akik nem hajlonganak, nem nyalnak, nem asszisztálnak a hatalom gőgjéhez. Azokat, akik emlékeztetnek rá, hogy ez az ország nem az övé, hanem a miénk.”

Déri szerint ez már nem szimpla uszítás, nem „politikai túlzás”, hanem a gondolkodó ember dehumanizálása, a hatalom nyílt fenyegetése.

„És igen: ez már fasisztoid retorika. Pontosan tudjuk, hova vezet, amikor a hatalom állampolgárokat bogárnak, patkánynak, poloskaszerű lénynek nevez. Innen már csak egy lépés, hogy eltapossák őket

– és mindig akad, aki örömmel megteszi. Ez a nyelvezet nem magyar. Nem keresztény. Nem nemzeti. Ez a nyelvezet a történelem szemétdombjáról kúszott vissza közénk, és most egy miniszterelnöki pulpituson puffogtattják” - fogalmazott a polgármester.

Déri azt is hozzátette, hogy 1848 hősei a sajtószabadságért haltak meg, ma meg „nagytakarításról” beszél egy ember, akinek esküje szerint védenie kellene a jogállamot. Szerinte Orbán Viktor nem szolgálja az országot, hanem fenyegeti azt.

„És bármennyire próbálja is újraírni a történelmet: mi nem felejtünk. Nem hajolunk. Nem félünk. Mert ha ma poloskának nevezhetik azokat, akik szólnak, holnap senki sem marad, aki kimondja: a király meztelen” - zárta a bejegyzését az újpesti polgármester.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ez nettó aljasság, egészen hajmeresztő nemzetárulás” – Ungváry Krisztián élesen bírálta Orbán Viktor Ukrajnáról szóló 12. pontját
A történész szerint a miniszterelnök egyértelművé tette, hogy nem a forradalmárok, hanem az elnyomók oldalán áll. Úgy véli, az Ukrajna EU-csatlakozását elutasító pont ízléstelen, különösen március 15-én.


Orbán Viktor március 15-én közzétett egy átiratot a 12 pontról, amelynek utolsó pontja így szólt: „Unió, de Ukrajna nélkül.” Erre reagált Ungváry Krisztián történész egy Facebook-bejegyzésben, amelyben kemény kritikát fogalmazott meg.

„Orbán Viktor »12 pontjából« az utolsó nemes egyszerűséggel megtagadja Ukrajnától az EU-tagság elméleti lehetőségét is”

– írta Ungváry. Hozzátette, hogy míg az 1848-as forradalom jelszavai a szabadság, egyenlőség és testvériség voltak, szerinte Orbán Viktor politikája inkább Oroszország, Egyenlőtlenség és Testvérietlenség.

Ungváry úgy véli, a miniszterelnök ezzel világossá tette álláspontját. „Metterniché, Paszkievicsé, Schwarzenbergé és Haynaué” – fogalmazott, utalva a forradalom elnyomóira. A történész szerint egy ország EU-csatlakozásának elutasítása csak akkor lehet jogos, ha az nem teljesíti a feltételeket.

„Milyen alapon tagadja meg az ország »miniszterelnöke« mástól azt, amit magának és országának elvár? Magyarország az EU nettó kedvezményezettje volt eddig, Orbán Viktor logikájával a nyugatiaknak Magyarországtól is meg kellett volna tagadni a tagság jogát, mert »pénzbe kerül«?”

Szerinte ez a kijelentés nemcsak politikai hergelés, hanem különösen visszás a nemzeti ünnepen. Azt is megjegyezte, hogy „egészen hajmeresztő nemzetárulás” egy szomszédos országról – ahol magyarok is élnek – azt kijelenteni, hogy ne kapjon segélyeket, és ne lehessen EU-tagjelölt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk