„Muszáj a következményeket levonni” - Sulyok Tamást és társait nagyon radikális, példátlan akcióval kell eltávolítani Fleck Zoltán szerint
Fleck Zoltán egyetemi tanár, jogtudós maga is aláírója annak a negyven szakember által jegyzett kezdeményezésnek, amely Sulyok Tamás, Polt Péter és mások leváltását sürgeti. A közjogi méltóságok eltávolításával foglalkozó rendkívüli kormányülés és parlamenti ülés előtt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy a választók nem egy sima kormányváltásra, hanem rendszerváltásra szavaztak, aminek a közjogi következményeit is le kell vonni.
A választás utáni közvélemény-kutatások szerinte a számonkérést igazolják vissza. „Legyen valami látszata annak, hogy ez nem egy kormányváltás volt, hanem rendszerváltás” – fogalmazott. Fleck Zoltán szerint az alkotmányos és demokratikus helyreállítás feltételeiről van szó.
A jogtudós szerint az új országgyűlés már el is mulasztott egy fontos pillanatot, amikor az első parlamenti napon nem fogadott el egy olyan határozatot vagy törvényt, ami elhatárolta volna az új, demokratikus rendszert az azt megelőző autokratikus rendszertől. Most a következő lépésnek kell jönnie, amit a levelük is sürget. Úgy véli, a parlamentnek nem szabad hezitálnia, mert van rá közjogi érv, hogy egy „nagyon radikális, nagyon szokatlan, tulajdonképpen példátlan akcióra” kerüljön sor, és egyszerre távolítsák el a közjogi rendszer azon elemeit, akik az autokratikus rendszert szolgálták.
Szerinte lehetetlen, hogy ezek a személyek tovább szolgáljanak egy demokratikus rendszerben. „Az, hogy Sulyok Tamás bejelentette, hogy ő nem fogja akadályozni a következő kormány működését sem, éppen az alkalmatlanságát mutatja, mert elvtelenül kiszolgálna bárkit” . mutatott rá.
Arra a felvetésre, hogy miért késlekedett eddig a kormány, Fleck Zoltán azt válaszolta, nem gondolja, hogy technikailag vagy jogilag nehéz lenne megfogalmazni a megoldást. Inkább azt feltételezi, hogy a háttérben az uniós forrásokról szóló tárgyalások állhattak. Miközben a kormány a jogállami mérföldkövek teljesítéséről egyeztet Brüsszellel a pénzek visszaszerzése érdekében, egy ilyen lépést alaposan meg kell magyarázni.
„Ha valaki nem ismeri az autokratikus helyzetet és ezeket a szereplőket, akkor tisztán, formális értelemben erősen meg kell magyarázni egy európai jogásznak és egy európai döntéshozónak, hogy miért legitim ez a dolog” – mondta. Fleck szerint a kormánynak előre ki kellett tapogatnia, hogy az európai intézmények hogyan reagálnának egy ilyen tervezetre.
A professzor szerint az emberek jóindulata és türelme véges, és egyre kevésbé értik, miért ülnek ezek a figurák még mindig a helyükön. Példaként említette az Aranykonvoj ügyet, ahol szerinte „nagyon úgy tűnik, hogy a legfőbb ügyész szerepe nem segíti a tisztázást”.
„És nagyon kevés bizalma lesz az embereknek egy olyan igazságszolgáltatással szemben, ahol a volt legfőbb ügyész az Alkotmánybíróság elnöke, a jelenlegi legfőbb ügyész az elmúlt rendszer legfőbb ügyésze” – jelentette ki.
Fleck Zoltán ugyanakkor egy fontos korlátra is felhívta a figyelmet: a kétharmad sem tehet meg mindent. A közjogi méltóságok eltávolítása kötelesség, de a helyükre nem lehet átláthatatlan módon pártkatonákat ültetni. Olyan személyeket kell választani, akikről nem feltételezhető, hogy a mindenkori hatalom barátai.
Elismerte, hogy a Fidesz ellenzékből minden jelöltet támadni fog, de szerinte „elég kevés morális legitimitásuk van ezeknek a mondásoknak." Bár szerinte az államfő „életében nem tudna küzdeni a jogállamiságért”, a helyzet elhúzódása azt az illúziót kelti, hogy a Fidesz még mindig létező politikai erő. „Tehát mindenki úgy tesz ebben a játékban, mintha egy sima kormányváltás történt volna, és nem valami ennél sokkal jelentősebb dolog” – mondta, hozzátéve, hogy ez árthat az új, demokratikus helyreállítást övező lelkesedésnek.
A jogtudós szerint Orbán Viktornak nincs jövője, „egy elmúlt rossz emléke lesz a magyar történelemnek”, a Fidesz kongresszusán elhangzott mondatai pedig a bukott diktátorok önfelmentésére emlékeztetik. Ennél nagyobb problémának látja, hogy a volt miniszterek és államtitkárok is úgy tesznek, mintha dicső tevékenységet végeztek volna, és esély sincs a szembenézésre.
Példaként hozta az egyetemi közeget, ahol Navracsics Tibor vagy Mráz Ágoston minden megbánás nélkül akarnak visszaülni a katedrára. „Hogy néhány ilyen konkrét esetet említsünk, az ELTÉ-n belül a Bölcsészkaron, a Jogi Karon egyformán zokon veszik a kollégák, hogy azok az emberek, akik korábban a szakmával szembeni bűnöket követtek el, azt gondolják, hogy minden megbánás vagy szembenézés nélkül odaülhetnek azok közé, akiknek kárt okoztak.”
Fleck szerint a korábbi rendszer szolgálóinak viselniük kellene a tetteik ódiumát, mielőtt vissza akarnak térni a szakmai-tudományos életbe.
Az általuk megfogalmazott petíció célja Fleck Zoltán szerint az, hogy szakmai érvekkel támasszák alá a kormány politikai lépését. „Ennek az átmenetnek egy fontos, elmulaszthatatlan, törvényszerűen bekövetkező eszköze a tisztánlátás és a tiszta morális politikai helyzet érdekében az, hogy az elmúlt rendszer bűnösei ne maradhassanak hatalmi pozícióban” - jelentette ki.
Azt az üzenetet akarják közvetíteni a bizonytalan választóknak, hogy a közjogi méltóságok eltávolítása jogszerű és elfogadható egy demokratikus helyreállítást célzó kormányzat részéről.
