„Ez a Mol Csernobilja” – több száz köbméter üzemanyag ömlött a földbe Gárdony mellett
A Mol tavaly szeptember 10-én észlelte, hogy jelentős mennyiségű üzemanyag hiányzik a Pécs és Százhalombatta közötti vezetékrendszerből, Gárdony közelében. A vállalat akkor még úgy gondolta, hogy a hiányt esetleg lopás okozhatja, mivel korábban már előfordult hasonló eset, főleg a kilencvenes években. A Mol közlése szerint azért nem találták meg azonnal a problémát, mert az ilyen típusú hiba, amely a gárdonyi szennyezést okozta, eddig még nem fordult elő, és a jelenlegi diagnosztikai eszközeikkel nem is lehetett kimutatni, írta a Telex.
A hibát végül egy GPS jeladóval ellátott csőgörénnyel sikerült megtalálni. Ezt követően a Mol leállította az érintett szakaszt, eltávolította a sérült 30 méteres vezetékrészt, és megkezdte a helyreállítást.
A szennyezés felszámolása során 4 tonna szénhidrogént gyűjtöttek össze, és 1600 tonna szennyezett talajt szállítottak el a helyszínről.
A történtek miatt az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága meghallgatást tartott, amelyen a Mol és az Energiaügyi Minisztérium képviselői mellett civil szervezetek és a Greenpeace szakértője is felszólalt. Simon Gergely,
Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője azt vetette fel, hogy vagy nincsenek megfelelő biztonsági rendszerek a Molnál, vagy ha vannak, akkor valaki felülírta őket. Úgy fogalmazott: „Ez a Mol Csernobilja”.
A Mol álláspontja szerint a vezeték szakaszosan lett lezárva, és a nyomást is jelentősen csökkentették. A csőgörényt viszont csak úgy tudták végigküldeni a vezetéken, ha volt benne valamilyen folyadék, amely áramlást biztosít. A műszaki megoldás miatt háromszor kellett végigküldeni a berendezést, mire megtalálták a repedést.
A gárdonyi szennyezés után a Mol egy új, ultrahangos vizsgálati módszer bevezetését tervezi, amellyel az elöregedett csövek állapotát pontosabban tudják felmérni. A cég ezzel először a most érintett vezetékszakaszt vizsgálja át.
A Mol szakértői elmondták, hogy a kifolyt üzemanyag a löszös talajban lefelé szivárgott, és egy agyagréteg – az úgynevezett fekü – állította meg. Ez 15-16 méteres mélységben található. A szennyezés terjedésének megakadályozására egy 27 méter mély izolációs falat is építenek.
Pontos adatokat ugyanakkor nem tudnak közölni, mivel az agyagos réteget nem fúrták meg, hogy ne veszélyeztessék annak épségét.
A Greenpeace viszont aggályosnak tartja, hogy a februárban közzétett kármentési célértékeket a jelenlegi szennyezettségi szinthez igazították, amely jóval meghaladja a jogszabályban megengedett határértékeket. A Mol azt közölte, hogy hosszú távon a talajélet feltételei javulni fognak, mert a mikrobák képesek lehetnek a szennyező anyagokat lebontani. A vállalat a biológiai bontás lehetőségét vizsgálni fogja.
A meghallgatáson elhangzott, hogy
A civil szervezetek viszont élesen bírálták a kormányhivatalt, amiért az nem adott ki elegendő információt a lakosságnak, sőt, megnehezítette a tájékoztatást is. Horányi László, gárdonyi önkormányzati képviselő és az Alba Natura Civil Alapítvány elnöke elmondta, hogy a kormányhivatal még arra sem adott választ, milyen alapon kérdezhet egy helyi képviselő.
A civil szereplők és az oknyomozó sajtó munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyilvánosság pontosabb képet kaphasson az eseményekről. Az Átlátszó például részletesen feltárta, hogy mekkora volt a szennyezés mértéke, és hogy a szivárgás még napokig tartott, miután a Mol már észlelte a problémát. Az Átlátszót időközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal is vizsgálat alá vonta, amire válaszul a szerkesztőség pert indított.
A bizottsági ülésen elhangzott: ha elfogadják a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata alapján készülő törvényt, akkor a civil szervezetek és a sajtó működését is jelentősen megnehezíthetik a jövőben. Ez pedig hatással lehet arra is, hogy mennyire lehet majd átláthatóan követni a hasonló ügyeket.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!