SZEMPONT
A Rovatból

Mindenki a svéd modellre állt át az unióban, de csak Magyarország nem tesztel, és nem tájékoztat eléggé

Mindenhol a tesztelésen és a kontaktkutatáson van a hangsúly, hiszen ezzel lehet mozgásban tartani a gazdaságot,és minimalizálni a betegek és a súlyos esetek számát. Tavasszal mentünk a többség után, de most egyelőre látványosan mást csinálunk, bár mi sem zártunk be eddig, csak kísérletet tettünk rá.


Amikor kitört a járvány, és hirtelen lezárt minden uniós ország, írtunk egy ilyen cikket, amelyben azt állítottuk, ez nagyon-nagyon sokba fog kerülni. Sajnos, nem tévedtünk, és még nem is tudjuk, pontosan mennyibe.

Miben más most a járvány, mint volt tavasszal?

Erre a kérdésre nagyon könnyű válaszolni: ami a vírust illeti, semmiben. De van néhány nagyon fontos különbség ugyanakkor, ami minket, uniós polgárokat illet Európában. Tanultunk a tavaszi hibáinkból, és tanultunk sokat a vírusról is. Ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk róla, és hogy ezzel a mindentudással felvértezve most már maximálisan kivédekezzük, és el fog tűnni. De sokkal többet tudunk már.

Tudjuk jól például, hogy ott óriásit hibáztunk, amikor pánikszerűen bezárkóztunk, és lezártuk a határokat, elvágtuk a gazdaság vérkeringését, bezártuk a boltokat, szolgáltatások mentek tönkre hetek alatt.

Csak épp akkor a kormányok félelme nagyobb volt a vírustól és a vírus keltette pániktól, mint a gazdasági-társadalmi racionalitás józansága. Jobban féltek attól, hogy jaj, a választók majd megbüntetnek, ha nem zárunk be, és inkább tönkrevágták a gazdaságot modellszámítások és a következmények felmérése nélkül. És ne mondja senki, hogy ez nem látszott, mert látszott innen is.

Ma ez nincs. Láthatóan sokkal nyugodtabb, sokkal felkészültebb országokat látunk, és a nyár folyamán megváltozott a közhangulat is.

Ha Orbán Viktorhoz annak az ominózus március 13-i pénteknek a délutánján megérkezett egy kutatás eredménye, hogy az emberek 70 százaléka azonnali iskolabezárást akar, akkor este bezárták az iskolákat. Nem Orbán volt ezzel egyedül így, majd minden uniós ország kb. pánikszerűen zárt be mindent, amit lehetett, eleinte a britek voltak kivételek, aztán a hollandok és a svédek. És nem volt mit Orbán szemére vetni, hisz láthatóan nem akart ő bezárni, megvárta, míg a németek, osztrákok is zárnak, és hát az a fránya közvélemény.

Ma ugyanennek a köznek a hangulata megfordult. Ma már legalább annyian vannak a szélsőséges vírustagadók, mint a szélsőséges vírusrettegők, de legalább annyian vannak, sőt szerintem többen, akik azt mondják, nem szabad mindent bezárni megint, mert még egy pár hónapos karantént nem visel el ez az ország, mint akik szerint legalább az iskolákat zárjuk be.

Sem a gazdaság, sem a társadalom, sem az egyes emberek mentálisan nem viselik már el.

Még egy átlagolasznak vagy spanyolnak is nehéz lenne eladni egy újabb lezárást, amikor brutálisat esett a gazdaságuk, és egekben a munkanélküliség, pedig ott azért volt nagyon sok drámai nap és rengeteg halálos áldozat. Hát akkor mit szóljon egy magyar, szlovák vagy cseh polgár, akiknek nem voltak koporsók az utcáin, sőt, nem is nagyon volt covidos ismerősük, sőt még az ismerős ismerőse se. És nálunk is bőven az uniós átlag felett zuhant a gazdaság, és a munkanélküliség is az egeket verdesi.

Az európai kormányok úgy döntöttek (láthatóan most már egységesen), hogy nem zárnak le, megpróbálják végigengedni a vírust ellenőrzötten a társadalmon. Odafigyelve a tavaszi hónapokban leginkább veszélyeztetett kórházi osztályokra, idős- és szociális otthonokra.

A krónikus betegekre, az elfekvőnek használt részlegekre, a sokszor infernális állapotban lévő öregotthonok lakóira, azokra, akiket nem sikerült megvédeni tavasszal. Mi, szerencsésebbek pedig viseljünk maszkot, tartsunk távolságot, mossunk és fertőtlenítsünk kezet, ez elég lesz. Meg ne jöjjön össze 500 embernél több, ha nem muszáj. (Persze nálunk egy Szuperkupa döntőjére muszáj 20 ezer is…)

Nahát, hogy ez ismerős valahonnan? Hm, mintha valakik ezt ajánlották volna a többi európai országnak? Hogy voltak oxfordi tudósok, akiknek a tanácsait aztán nem fogadta meg végül a brit kormány, és volt egy Hollandia, ahol még ma sem kötelező a maszkviselés sem, cserébe senki nem mászik bele a másik aurájába?

És hát a legfontosabb: ez lett végül a svéd modell.

Ők eleve nem értették, miért nem ezt csinálja mindenki, egyeztetve, ellenőrizve, sokat tesztelve, stb. És igen, sokan meghaltak ott is, és ők sem elégedettek ezzel, de ha látjuk, hogy ott is főként az előbb említett gócpontokban szedte az áldozatait a krónikus és idős betegek köréből a vírus, mint ahogy nálunk és minden nyugat-európai országban is, akkor még ijesztőbb a tavaszi pánikbezárás. Pláne, ha a mostani adataikat nézzük.

Mondok egy másik fura, de talán mégis értelmezhető adatot. A KSH szerint az első 7 hónapban 4 ezerrel csökkent tavalyhoz képest az elhunytak száma. Ebben benne volt az enyhébb influenzajárvány (amibe eddig is ezrek haltak bele minden évben, csak ez eddig senkit nem érdekelt), de a különös az, hogy júniusban és júliusban is nagyot csökkent a halálozások száma. Hát ez meg hogy lehet? Élünk a gyanúperrel, hogy valószínűleg az áll a dolgok mögött, hogy kitakarították rendesen a kórházakat meg az idősotthonokat, sosem látott tisztaság és sokszori fertőtlenítés lehet mindenhol. És hát nem véletlen ürítették ki a kórházakat sem tavasszal, nem, nem megölni akarták a betegeket. Dehogyis. Épp ellenkezőleg. Mindenki tudta, hogy Magyarországon bizony a kórházak voltak a gócpontjai a fertőzésnek…

Tehát most a kormányok csendben és suttyomban a svéd modellre álltak át, sokat tesztelve, kontaktokat kutatva, egészségügyet felkészítve a várható következményekre. És elkezdődik a tanév is szépen sorban mindenhol. Igyekeznek mindenkit maximálisan tájékoztatni, jóval kisebb már a rettegés, a félelem. És jóval nagyobb az átérzett személyes felelősség.

A kormányok sokkal jobban tartanak azoknak a haragjától, akik nem viselnék el a bezárást, mint a vírustól továbbra is rettegőkétől, egyszerűen azért, mert az utóbbiak jóval kevesebben vannak, és még kevesebben lesznek, ha elveszti még pár millió ember a munkahelyét. Az emberek többsége azt várja a kormányától, hogy védje meg a betegeket és az időseket, teszteljen sokat, szűrje ki a fertőzötteket, de mindezt úgy, hogy ne omoljon össze a gazdaság, és ne szűnjenek meg a munkahelyek. Ezért cserébe a legtöbben hajlandóak maszkot viselni, távolságot tartani, kezet mosni. Ne higgyük, hogy csak a Fidesz-kormány mér folyamatosan.

Ami viszont tényleg hazai specifikum, az a továbbra is teljesen kaotikus, esetleges és akárhonnan nézzük, átláthatatlan és ezért totálisan értelmetlennek tűnő tesztelés (bár a magasabb esetszámok azt mutatják, hogy sokkal több van nominálisan, mint tavasszal, de ez az iskolanyitással is összefügghet), valamint a tájékoztatás és a korrekt információk szinte teljes hiánya. Hadd ne hozzak példákat Észak- és Nyugat-Európából, felesleges. A britek legújabb célja az, hogy ha akarja, minden ember minden reggel meg tudja nézni, hogy fertőzött-e vagy sem. Ehhez képest ma Magyarországon 30 ezer forint egy PCR-teszt, és még csak most gondolkodtak el azon, hogy hatósági árasítani kellene… Majd ha lesz olyan mérés, amely szerint az emberek tömegesen ingyen akarják teszteltetni magukat, akkor bizonyára másnap lesz ingyenes teszt is.

Mindazonáltal persze Magyarország és az Orbán-kormány is felkészültebb, mint tavasszal, nincs pánik, bár azért szeptember elsején sikerült – egyedül az unióban - lezárni a határokat, jól rá is koppintottak a németek, osztrákok a fejünkre, hogy ezt azért nem kéne. Fel is puhult az egész rögvest, bár az őszi-téli turistaszezont így is kicsinálja.

Sokkal több információja van a kormánynak, mint pár hónapja, csak az a kár, hogy ezeket jórészt megtartja magának, és nem osztja meg az állampolgáraival.

Nem az Operatív Törzs hiányzik, hisz ki figyelt már rájuk pár hét után, hanem a megnyugtató és okos információosztás, a lehető legtöbb emberhez eljutó tájékoztatás. Pedig erre nálunk a rendszerváltás óta nem látott arzenállal rendelkeznek. Ennek aztán következménye a vírustagadók számának ugrásszerű terjedése, és nehéz úgy maszkviselésre meg minden másra rábírni az embereket, ha március óta összevissza hadoválnak a kormányban és környékén. Meg időnként az ellenzékben is.

Persze nem mindenki beszél zöldségeket. Ha az ember nem bogarászik utána, nem hallgatja meg időnként a független sajtóban Szlávik Jánost például, azt gondolná, hogy megint kinyíltak a pokol kapui, és most aztán megint óriási második vagy hányadik hullám jön, és mindmeghalunk. Holott például az infektológus is jó ötletnek tartja az iskolák kinyitását, ha másért nem, azért, hogy megtudjuk, hogy terjed a fiatalok körében a vírus, mert erről eddig kevés tudomásunk volt. És hogy a másodlagos adatok egyáltalán nem olyan szörnyűek, nyugalom van, oda kell figyelni, tesztelni és kontaktot kutatni.

Ja, hogy pont az iskolanyitást nem sikerült kellő információval és tájékoztatással megoldani, hogy senkinek gőze nincs arról, hogy most akkor milyen protokoll is van, ha lett egy covidos gyerek az osztályban? Nem, nem kell lezárni az egész várost, mint a kínaiak, résen kell lenni, teszt, kontaktkutatás, mondja az infektológus.

Ja, hogy pont ezt nem csináljuk, vagy nem kellő mennyiségben? Hogy még az államtitkár is összevissza beszél, ha megkérdezik teszt és kontaktkutatás ügyben?

Mert mi vagyunk Európa punkjai, nálunk értelmezhetetlenebb információk már csak Szerbia és Fehéroroszország felől jönnek, de hát gondolom, csak nem ők a minta, meg ők el vannak foglalva fontosabb dolgokkal is, mint a járvány…

Most azt ne is feszegessük, mert egy másik cikket is megtöltene, hogy miképp kezeltük mi a gazdasági válság pusztítását, meg, hogy mennyi zsé ment el lélegeztetőgépekre (biztos vagyok benne, hogy több, mint értelmes gazdaságtámogatásra), hogy a britek csak az éttermek túlélésének támogatására annyit vagy többet költöttek, mint mi munkahelymegőrzésre összesen. Csak az éttermek, ok? Hogy mennyire alulbecsülte a kormány (és pláne az MNB) a várható zuhanást, miközben mindenki azt mondta, és ma is mondja, hogy 2008 semmi nem volt ehhez képest…

Na de mi lesz ősszel és télen?

Valószínűleg egy uniószerte alkalmazott húzd meg-ereszd meg politika, esetleg hosszabb téli iskolai szünettel, de a gazdaság nem fog leállni. A válság ma már jobban pusztít, mint a vírus, és jövőre is fog, mert ez az év már kuka, ahogy be is árazta a piac.

Azt sem tudjuk még, mi lesz, ha a szeptembertől (már most is) megjelenő egyéb vírusok, amelyek sorban követik egymást, a coviddal együtt hogy viselkednek (ezért sem jó becsukni az iskolakapukat). Akinek gyereke van, tudja, hogy képesek áprilisig, ha nem is folyamatosan, de igen sokszor betegek lenni, nátha, köhögés, láz, vagy ezek kombinációi, hogy a hányós-fosós vírusokról ne is beszéljünk. És ott van az influenza, ami decembertől jön, és orvos legyen a talpán, aki meg tudja majd különböztetni (pláne telefonon) a gyerekeknél a koronavírustól. És nem tudjuk, hogy a szülők, tanárok, akik szintén el-elkapták eddig ezeket, de rá se rántottak, mert hát „egy náthával nem megyek betegre”, ők hogy viselkednek majd, de hogy többségük nem akar és nem is tud otthon maradni home-schoolingozni a gyerekkel, az biztos.

A kormányok tudják, hogy ebből a gazdasági válságból már nem fognak jól kijönni, nem akarnak még egy vírusválságot a nyakukba, még egy durva zuhanással. Óvatosak lesznek. Legalábbis a többség. A többieknek meg lesz futballmeccs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk